Anthony Ryan: A Pária, Cara Hunter: Egy közeli ismerős, Dylan Thomas: Rebeka leányai, Cara Hunter: Nincs kiút

Anthony Ryan: A Pária
„Könyörtelen, ​izgalommal teli történet árulásról és véres bosszúról. Minden egyes szavát imádtam." – John Gwynne Alwyn, a zsivány Albermaine viszály sújtotta királyságába született. Az éles eszű és a pengével is ügyesen bánó Alwyn nem is vágyik másra, csakis a szabadságra, amit az erdő nyújt neki tolvaj cimborái társaságában. Azonban elárulják, ezzel új mederbe terelik életét – egy vérrel és bosszúval kövezett útra, ami végül egészen a király seregéig vezeti őt. Evadine Courlaine úrnőt démoni, az apokalipszisról szóló látomások kínozzák, ő pedig fegyvert ragad, hogy megküzdjön a fenyegetéssel. A harcos úrhölgy parancsnoksága alatt Alwynnak nem csak a háborút, hanem a nemesek veszedelmes intrikáit is túl kell élnie, ha be akarja teljesíteni bosszúját azokon, akik vétettek ellene. Azonban ahogy egyre csak gyülekeznek mind az evilági, mind a túlvilági sötét erők, hogy elejét vegyék Evadine felemelkedésének, Alwyn válaszút elé kerül: vajon válhat-e belőle harcos, vagy az a sorsa, hogy mindörökre egyszerű zsivány maradjon?


Cara Hunter: Egy közeli ismerős
Hogyan tűnhet el egy gyerek nyom nélkül? A nyolcéves kislány, Daisy Mason eltűnik egy egyszerű családi vacsoráról. A csendes kertvárosban senki nem látott semmit – legalábbis ezt mondja mindenki. Adam Fawley detektív ugyanakkor tudja, hogy tíz ilyen esetből kilencben csak olyan ember lehet a tettes, akit az áldozat ismert. Vagyis valaki hazudik. Az óra ketyeg, könnyen kifuthatnak az időből… Az Egy közeli ismerős egy új detektívsorozat első darabja, mely lázban tartja a brit krimiolvasókat és megjelenése óta előkelő helyen szerepel Anglia minden sikerlistáján.


Dylan Thomas: Rebeka leányai
A földesúri vámsorompók az egykori angol szegénység árkai, nyomorúságának legfőbb okozói voltak. És ahelyett, hogy fogytak volna, az úri kapzsiság egyre többet állított belőlük. De egyszer csak titokzatos „lányok" szoknyában, arcot fedő kendőben összetörik, felégetik őket. Kik ezek a „lányok", és ki az a rejtélyes Rebeka, aki lányait forradalmi tettre vezeti, azt meséli el a filmforgatókönyv izgalmasságával a világhírű angol költő. Egy új és romantikus – Robin Hoodéval rokon – történettel szórakoztatva az olvasót, és gazdagítva a modern irodalmat.
Az izgalmas kis remeklést Borbás Mária gördülékeny, szép fordításában élvezheti a magyar olvasó.


Cara Hunter: Nincs kiút
„Sziporkázóan ​zseniális, minden ízében hiteles detektívregény." Sunday Times Bestseller Teljesen hétköznapi család. Leszámítva egy dolgot. Valaki az életükre tör… Dübörög a karácsonyi szünet. Két gyereket épp most húztak ki leégett észak-oxfordi otthonuk romjai közül. A kisebbik fiú nem élte túl, a bátyja élet-halál között lebeg. Miért maradtak egyedül a házban? Hol van az édesanyjuk és az apjuk miért nem veszi fel a telefonját? Előkerül egy újabb bizonyíték és valóra válik Fawley nyomozó legrosszabb rémálma: ez a tűzeset nem baleset volt, hanem gyilkosság… Mi van, ha valaki az egész családodat ki akarja irtani? A Nincs kiút, Egy közeli ismerős és a Sötétben szerzőjének harmadik kötete. Cara Hunter detektívsorozata lázban tartja a brit krimiolvasókat és megjelenése óta előkelő helyen szerepel Anglia sikerlistáin. Az írónő az angliai Oxfordban él férjével és macskáival. Gyerekkora óta szenvedélyes krimirajongó.

Kun Árpád: Boldog Észak, Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok, Kristin Hannah: Repülj messzire

Kun Árpád: Boldog Észak
Aimé ​Billion, a regény főhőse egy igazi kívülálló, aki sokáig nem találja a helyét a világban. Nemcsak Afrikában vagy Európában, de a saját bőrében is idegennek érzi magát. Ereiben joruba, vietnámi és francia vér keveredik. Az afrikaiak fehérnek, a fehérek afrikainak tartják. Élete első harmincnyolc évét Beninben tölti, segédápolóként dolgozik az ország legnépesebb városában létesített francia kórházban. Innen költözik aztán abba a másik országba, a messze Norvégiába, ahol a legjobban tudják, mi is az az idegenség, és éppen a távolságtartó norvégok közt keresi a boldogságot egy különös szerelemben. A könyv egyrészről olvasmányosan, plasztikusan mutatja be a nyugat-afrikai államot, és többek közt a vudut, a népi hiedelmeket és gyógymódokat; másrészről a jóléti Norvégiát. Kun Árpád fontos és felemelő regénye persze elsősorban nem a két ország, hanem Aimé Billion története: család-, utaztató-, fejlődés- és identitásregény. Azért is kiemelkedő alkotás, mert az emberi létezést se nem feketén-fehéren, se nem apokaliptikusan ábrázolja, mint oly sok mű, hanem a maga zavarbaejtő kiismerhetetlenségében és összetettségében, mély empátiával. A Boldog Észak egy hamisítatlan nagyregény, amely ismeretlen világokat tesz szívfájdítóan otthonossá a magyar olvasók számára.


Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
Nagy ​hatású könyv szeretetről és veszteségről, és a barátság csodájáról… 1974 nyarára Kate Mularkey már belenyugodott, hogy a nyolcadikos évfolyam társadalmában az ő helye a tápláléklánc legalján van. Aztán legnagyobb ámulatára, a szemközti házba beköltözik a „világ legmenőbb csaja", és vele akar barátkozni. Úgy tűnik, Tully Hartnak megvan mindene: szép, okos, ambiciózus. Látszólag nem is különbözhetnének jobban. Kate-nek reménye sincs, hogy szerető családjával, akik lépten-nyomon szégyent hoznak rá, valaha is a menők közé tartozzon. Tully viszont csupa titok és csillogás, ám belülről titok emészti. Ők ketten megfogadják, hogy barátok lesznek mindörökre, és a nyár végére „TullyésKate"-té, elválaszthatatlan barátnőkké forrnak össze. Így indul Kristin Hannah nagyszerű új regénye. A több mint három évtizeden átívelő, a Csendes-óceán északnyugati partvidékén játszódó Szentjánosbogár lányok két nő megrendítő, nagy hatású története, és egy olyan barátságé, amely életük meghatározó eleme lesz. „Kedves, megható olvasmány, amely életünk egyik legfontosabb elemét veszi górcső alá: a mindent túlélő barátságot." – Elizabeth Buchan, a Revenge of the Middle-Aged Woman szerzője „Egyszerűen csodálatos olvasmány! Nem tudtam letenni. Kristin Hannah ismét olyan történetet írt, amely az utolsó oldalig fogva tartja az olvasót. Szívből ajánlom ezt a könyvet mindenkinek." – Ruth Friedman


Kristin Hannah: Repülj messzire
A ​Szentjánosbogár lányok további megindító története. Tizenévesként, a hetvenes években Tully Hart és Kate Mularkey elválaszthatatlanok voltak. Tully volt a sminkjével és nyakba akasztós felsőivel a legmenőbb lány az iskolában. A szemüveges Kate pedig, a bokalengő farmerével, a stréber kívülálló. Ám a véletlen és a körülmények összehozták őket, és évtizedeken át kitartottak egymás mellett. Így kezdődött Tully és Kate története. Barátnők mindörökre. De néha véget érnek a történetek, és lehetetlennek tűnik újrakezdeni őket. Most, évekkel később, Tully életét fenekestől felforgatta a gyász. Szeretné betartani a Kate-nek tett ígéretét – hogy Kate gyermekei számíthatnak rá–, de fogalma sincs, hogyan csinálja. Mit tud arról az arrogáns, ambiciózus Tully, aki soha nem volt házas, hogy mit jelent családhoz tartozni? Kate lánya, a tizenhat éves Marah Ryan ugyanolyan elveszett, mint Tully. A magányos és sebezhető lány megismerkedik egy fiatalemberrel, aki kézen fogja, és bevezeti az ő veszélyes, kétes világába. Tully anyja, Dorothy Hart megbízhatatlan asszony, számtalanszor elhagyta a gyermekét, és végül összetörte a szívét. Ám most Tullynak szüksége van rá. Dorothy még egyszer visszatér, kétségbeesetten keresi a második lehetőséget, hogy jó anya legyen. De szembe kell néznie a legsötétebb félelmeivel, és elárulni múltja rettenetes titkát – csak akkor lehet az az anya, akire sérült lányának szüksége van. Egy tragédia összehozza ezt a három gyászoló nőt, és felfedezőútra indítja őket. Mindhárman utat tévesztettek, és szükségük van egymásra – és talán egy csodára is, hogy átalakítsák az életüket, és újra higgyenek az életben. Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!

Cara Hunter: Sötétben, Karin Slaughter: Összetörve, Bethany Webster: Anyaseb – Hogyan gyógyítsuk meg transzgenerációs sebeinket és találjunk rá önmagunkra?

Cara Hunter: Sötétben
Tudod, mit rejtegetnek a szomszéd házban? Az EGY KÖZELI ISMERŐS című, óriási bestseller szerzőjétől. Egy félholt nőt és egy gyereket találnak egy alagsori szobába zárva. Senki se tudja, kik ők – a nő nem tud beszélni, és nem jelentették be olyan személyek eltűnését, akiknek a személyleírása illik rájuk. A ház tulajdonosa egy idős férfi, aki azt állítja, még sosem látta őket. Oxford csendes város. A környékbeliek nem értik, hogyan történhetett meg mindez az orruk előtt. De Adam Fawley detektívfelügyelő tudja, hogy semmi nem lehetetlen. És senki nem olyan ártatlan, mint amilyennek látszik... A Sötétben egy új detektívsorozat második darabja, mely lázban tartja a brit krimiolvasókat. Az Egy közeli ismerős sikert sikerre halmoz, a széria új kötete pedig megjelenése óta előkelő helyen szerepel Anglia sikerlistáin. Cara Hunter az angliai Oxfordban él a férjével és a macskáival. Gyerekkora óta szenvedélyes krimirajongó. „Rafinált és különlegesen összetett történet." – Jane Corry „Kiborító és furfangos... muszáj elolvasnod!" – Shari Lapena „Hitchcock legjobb pillanataira emlékeztet: szélsebesen bucskázunk egyik csavarból a másikba. " – Daily Mail Cara Hunter a magyar olvasókat is meggyőzte, a sorozat első részéről írta ajánlót a Funzine magazin: "Számunkra nem kérdéses, hogy messze az Egy közeli ismerős a legjobb, 21. Század Kiadó által kiadott könyv. Sőt, az egyik legjobb kortárs krimi, olyan, ami még Joe Nesbot is jócskán lekörözi. "


Karin Slaughter: Összetörve
Tetszetős otthonaival és fákkal szegélyezett utcáival, az Ansley Park a legvonzóbb környék Atlantában. Ám az egyik ragyogó házban, egy tini elegáns szobájában kegyetlenül meggyilkoltak egy lányt. Az előszobában pedig, a lány riadt édesanyja áll, törött üvegek között - puszta kézzel ölte meg a lánya támadóját. Will Trent, a Georgia-i nyomozó iroda detektívje csak egy politikai szívesség miatt van itt, a gyilkossági helyszín az atlantai rendőrség illetékessége. Trent azonban hamar észrevesz valamit, amit a rendőrök elmulasztottak: valamit a vér nyomában, egy törvényszéki bizonyítékban és az idegsokkos anya szemében. Perceken belül átveszi az ügyet, és egy másikat csap hozzá. Biztos benne, hogy még egy tini eltűnt, és a gyilkos szabadlábon van. Tünékeny nyomokkal felszerelkezve, és egy olyan rendőrnő partnerrel, aki személyes okok miatt utálja, Trentet mindenütt ellenségek veszik körül. És olyan érzés gyötri, hogy az az ügy, amely a legjobb házakban kezdődött, gyorsan és mélyrehatón tör utat tökéletes életek tönkretett romjain, ahol dühös emberi démonok bukkannak fel. Karin Slaughter a világ egyik legnépszerűbb és legelismertebb thriller szerzője, 37 nyelven, több mint 35 millió példányban fogytak eddigi regényei. "Karin Slaughter fogva tart az első oldaltól az utolsóig." Camilla Lackberg "Hatalmas író"Peter James "Bárhová követném"Gillian Flynn, a Holtodiglan szerzője "A karakterei, a sztorijai, a tempója utánozhatatlan."Michael Connelly "Szenvedély, intenzitás, emberség."Lee Child "Kivételes tehetségű író"Kathy Reichs " Regény nem lehet az övénél jobb."Jeffery Deaver "Karin Slaughter messze a legnagyobb név közülünk, thriller szerzők közül."James Patterson


Bethany Webster: Anyaseb – Hogyan gyógyítsuk meg transzgenerációs sebeinket és találjunk rá önmagunkra?
"Anya csak egy van", "Anya és lánya egymás legjobb barátnői", "Az anya mindig szeretetteli és gondoskodó": generációkra visszamenőleg sokféle sztereotípia övezi az anyaszerepet csakúgy, mint az anya -lánya kapcsolatot. Ezen elvárások miatt férfiak által uralt társadalmunkban a nők többsége önbizalomhiánytól és kisebbségi érzéstől szenved, háttérbe szorulva, állandóan magát hibáztatja, nem meri kibontakoztatni a képességeit, tanult szerepeit pedig öntudatlanul tovább örökíti a következő generációra. A lányok anyáik gyógyítójává, lelki támaszává válnak, és félnek megvalósítani az álmaikat, ösztönösen elkerülik, hogy sikeresebbek legyenek, mint női felmenőik. Ez a nemzedékről nemzedékre átadott sérülésegyüttes az anyaseb. Az ördögi körből azonban ki lehet és ki is kell törni, az anyaseb gyógyítható. Bethany Webster feminista gondolkodó és pszichológus saját és más nők történetén keresztül bemutatja, miként ismerhetjük meg jobban saját vágyainkat, válhatunk önállóvá és önmagunk legszilárdabb támaszaivá, transzgenerációs örökségünktől függetlenül. A fejezetvégi kérdések segítenek a gyógyulásban, és így a gyermekeink is kiegyensúlyozottabb életet élhetnek.

Karin Slaughter: Elnémítva, Karin Slaughter: Szőke, kék szemű, Cara Hunter: Féktelen harag

Karin Slaughter: Elnémítva
Atlanta legtehetősebb kertvárosaitól a szegény emberek lakta sivár lakótelepekig egy gyilkos átlépte a jólét és a származás határait. Az őt üldözők szintén kénytelenek átlépni ezeket a határokat. Köztük van a veterán nyomozó, Michael Ormewood, akinek vékony szálon lóg a házassága, s az arroganciája meg a robbanékony természete a karrierjét veszélyezteti. Továbbá Angie Polaski, a gyönyörű helyettes nyomozó, aki Michael szeretője volt, mielőtt az ellensége lett. Ámde mindkettejük tudta nélkül még egy játékos jelenik meg a színen, mégpedig egy lúzer ex-fegyenc, aki a legvéletlenebb módokon bukkan a gyilkos nyomára - és talán ő lehet a megfejtés, hogy miként került nyilvánosságra az ügy. A megdöbbentő fordulatokkal, félelmetes lélektani feszültséggel és érzelmekkel teli Elnémítva sokkolón fokozza a feszültséget a katartikus, feledhetetlen végkifejletig. Karin Slaughter a világ egyik legnépszerűbb és legelismertebb thriller szerzője, 37 nyelven, több mint 35 millió példányban fogytak eddigi regényei. "Karin Slaughter fogva tart az első oldaltól az utolsóig." Camilla Lackberg "Hatalmas író"Peter James "Bárhová követném"Gillian Flynn, a Holtodiglan szerzője "A karakterei, a sztorijai, a tempója utánozhatatlan."Michael Connelly "Szenvedély, intenzitás, emberség."Lee Child "Kivételes tehetségű író"Kathy Reichs " Regény nem lehet az övénél jobb."Jeffery Deaver "Karin Slaughter messze a legnagyobb név közülünk, thriller szerzők közül."James Patterson


Karin Slaughter: Szőke, kék szemű
Az eltűnt lány a hírekben önmagára emlékezteti Julia Carrollt: tizenkilenc éves, szép, szőke és kék szemű. Julia eldönti, hogy alaposabban utánajár a történetnek, és cikket készül írni az esetről az egyetemi lapba. Egyre inkább megszállottjává válik az ügynek, s fel sem merül benne, hogy akár ő maga is lehet a következő áldozat.


Cara Hunter: Féktelen harag
Az Egy közeli ismerős és a Nincs kiút szerzőjétől Az első lány visszatért. Lehet, hogy a következőnek nem lesz ekkora szerencséje. A történelem ritkán ismétli önmagát. Vagy mégis? Oxford külterületén találnak egy kétségbeesett tinilányt. Teljesen ki van borulva. Megtámadták az utcán, nejlonzsákot húztak a fejére, berángatták egy autóba, elrabolták és bántalmazták. Adam Fawley nyomozó dolgozik az ügy felderítésén, de a lány nem hajlandó feljelentést tenni. Fawley-nak rossz előérzete támad: úgy emlékszik, már találkozott egy hasonló esettel... Aztán eltűnik még egy lány és Fawley rádöbben, hogy fogytán az idő.Ha nem deríti fel múlt titkait, a lány talán soha nem kerül elő élve.

Clare Mackintosh: Az utolsó meghívás, Jeffrey Archer: A tizenegyedik parancsolat, C. M. Ewan: Az interjú, Maja Lunde: Az utolsó vadlovak

Clare Mackintosh: Az utolsó meghívás
„Melegséggel és humorral megírt, lenyűgöző krimi." – C. L. Taylor, Sunday Times bestsellerszerző „Beleszerettem a bátor és bonyolult Ffion Morgan nyomozóba." – Ruth Ware, New York Times bestsellerszerző Újév napján Rhys Lloyd háza tele van vendégekkel. Nagy sikert aratott a tóparti nyaralóival, és nagylelkűen meghívta a falu lakóit, hogy pezsgőzzenek az új, gazdag szomszédjaikkal. Ez lesz minden partik partija. De nem mindenki ünnepelni jön. Éjfélre Rhys holtan fog lebegni a tó fagyos vízében. Újév napján Ffion Morgan nyomozó faluja tele van gyanúsítottakkal. Az aprócska közösség az otthona, tehát a gyanúsítottak a szomszédjai, a barátai és a családja – és Ffionnak is megvannak a saját megőrizni való titkai. Sorban derülnek ki a hazugságok, és hamarosan már nem az a kérdés, hogy ki akarta Rhys halálát... hanem az, hogy végül ki ölte meg őt. Egy gyilkosság csak a kezdet egy olyan faluban, amelyik ennyi titkot rejteget. A New York Times és a Sunday Times bestsellerszerző, Clare Mackintosh ezúttal is egy megismételhetetlenül csavaros regénnyel készült az olvasóknak.


Jeffrey Archer: A tizenegyedik parancsolat
Connor Fitzgerald profi mesterlövész, a CIA leghatékonyabb embere. Miközben rajong a feleségéért és a lányáért, elkötelezetten szolgálja a hazáját. Ám huszonnyolc év után úgy érzi, itt az ideje annak, hogy visszavonuljon a Cégtől. Egyvalamivel azonban nem számol: az Egyesült Államok elnöke, Tom Lawrence és a CIA igazgatója, Helen Dexter közötti személyes háborúval… Az önfejű és hatalomvágyó Helen ördögi tervet eszel ki, hogy eltávolítsa az egyetlen embert, aki bizonyíthatja, hogy elnöki jóváhagyás nélkül adott ki parancsokat. Oroszországba küldi Connort azzal a feladattal, hogy likvidálja az egyik elnökjelöltet, akinek egyetlen célja egy újabb hidegháború kirobbantása. Connor az idegen országban egymással ellentétes célok szövevényes hálójába kerül: rejtélyes erők fognak össze ellene, majd sietnek a segítségére, de végül magányos farkasként csak magára számíthat, ha túl akarja élni élete utolsó küldetését, és meg akarja menteni a családját a biztos haláltól…


C. M. Ewan: Az interjú
„Fantasztikus. Ewan egy zseni." – Lee Child, New York Times bestsellerszerző „Elképesztően izgalmas krimi." – Crime Fiction Lover Egy állásinterjú, ami az életedbe kerülhet. Kate késve érkezik London egyik legújabb és leglenyűgözőbb felhőkarcolójába, pedig álmai munkája a tét. Vezető ügyfélmenedzser lehet a város legelitebb PR-ügynökségénél. Kettesben találja magát Joellel egy csúcsmodern irodában, a tizenharmadik emeleten. Joel tartja az interjút, amikor mindenki más már a hétvégét élvezi. Már ez önmagában intő jel lehetne, de Kate ekkor még nem sejti, hogy ez a beszélgetés egészen mást tartogat számára, mint amiért jött. A nő csak úgy menekülhet meg, ha válaszol egy lehetetlennek tűnő kérdésre. De ha nem tud, valami borzasztóan rossz fog történni. A válasz és az ijesztő igazság a múltban keresendő. M. Ewan nemzetközi bestsellerszerző egy vibráló thrillerrel mutatkozik be a magyar olvasóknak. A lebilincselő és akciódús történetben olyan fordulatok várnak, amelyekre nem számítasz, és minden apró részletnek jelentős szerepe van. Rémisztően izgalmas utazás az elejétől a végéig! „Ez a könyv teljesen bekebelez." – Featz Reviews „Hátborzongató és erőtejes." – For Winter Nights „Tökéletesen megtervezett, és feszültséggel teli." – My Chestnut Reading Tree


Maja Lunde: Az utolsó vadlovak
Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.

Douglas Murray: Háború a Nyugat ellen, Ellie Midwood: A lelkem Auschwitzban maradt, Valérie Perrin: Másodvirágzás, Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből, Romsics Ignác: Trianon másodszor – Az 1947-es párizsi békeszerződés, Böszörményi Gyula: A hullaházi skandalum

Douglas Murray: Háború a Nyugat ellen
A ​nyugati civilizáció támadás alatt áll. Az egész világot jobbá tévő vívmányait lekicsinylik vagy egyenesen letagadják, nagy történelmi alakjait sárba tiporják, művészeti alkotásait cenzúrázzák. A kíméletlen támadást ráadásul nem a nyugati értékekkel élesen szembenálló autoriter rezsimek indították, hanem azok, akik a legtöbbet profitálnak az alapvető nyugati értékekből: a szólásszabadságból, a törvény előtti egyenlőségből, a nemi és faji megkülönböztetés elutasításából.
Douglas Murray, a nagy hatású Európa furcsa halála és A tömegek tébolya szerzője új könyvében ezt a tömegpszichózist kutatja. Megmutatja, hogyan harapódzott el a nyugati világban az új faji őrület; hogyan próbálja a lassan vallássá váló identitáspolitika rasszizmus vádjával eltörölni a felvilágosodás meghatározó gondolkodóinak életművét, miközben fittyet hány Karl Marx antiszemitizmusára, és hogyan száműzik a nyugati művészek nagy alkotásait kulturális kisajátításra hivatkozva.
A Nyugaton zajló szellemi polgárháborúnak pedig szörnyű ára van. Világszerte diktatúrák sora vádolja kárörvendve rasszizmussal és elnyomással a nyugati országokat, miközben elmondhatatlan atrocitásokat követnek el saját állampolgáraikkal szemben, a koncentrációs táborokat építő és kényszerabortuszok millióit végrehajtó Kína pedig felvásárolja a nyugati elitet. Eközben senki sem teszi fel az alapvető kérdést: ha a Nyugat ennyire szörnyű hely, miért vágynak ide bevándorlók milliói?
A Háború a Nyugat ellen tűpontos elemzése napjaink veszélyes folyamatainak, egyben szenvedélyes kiállás a nyugati civilizáció értékei mellett.


Ellie Midwood: A lelkem Auschwitzban maradt
„A lelkembe mart, darabokra szaggatott, és összetört." – Next On Reading List „Nem lehet letenni." – Avid Reader „Elképesztő könyv." – Nicki's Book Blog „Szívbe markoló és könnyfakasztó." – Tropical Girl Reads Németország, 1947 Különös eset kerül a Németországban szolgáló dr. Hoffman pszichiáter asztalára az úgynevezett nácitlanító bíróságon. Beidézik Franz Dahlert, egy korábbi auschwitzi őrt, és ő a legváratlanabb tanú kihallgatását kéri: Helenáét, aki a táborban az őrizetére bízott fogoly volt, majd később a felesége lett. Andrej Novák, egy újsütetű nácivadász, valamikori auschwitzi rab a vádlott nevét felismerve Dahler bűneinek teljes feltárását követeli, azt állítva, hogy a férfi SS-őrként nemcsak zaklatta Helenát, de most arra használja, hogy megússza a felelősségre vonást. Helena tipikus áldozatnak tűnik: csendes, elnyomott, látszólag tökéletesen a férjétől függ, inkább a vád tanúja lehetne, mint a védelemé. Mikor elkezdi a vallomástételt, dr. Hoffman egyre inkább összezavarodik az előtte kibontakozó kép láttán: egy elkövető, aki állítólag megmentő, és a vádló mint bűnös. Ahogy Hoffman egyre jobban megismeri a szereplőket, kérdésessé válik, hogy épp a legelképzelhetetlenebb szerelmi történetet hallja-e, vagy Helena valami újszerű, névtelen pszichiátriai betegségben szenved, és ez befolyásolja abban, ahogy a múlt történéseit látja. Ellie Midwood USA Today bestsellerszerző és díjnyertes újságíró részben igaz történeten alapuló, pszichológiai kérdéseket boncolgató, izgalmas regénye Auschwitz borzalmaiba és a háború utáni Németország mindennapjaiba enged betekintést, miközben folyamatos találgatásra késztet, hogy vajon mi mozgathatja az egyik vagy a másik felet.


Valérie Perrin: Másodvirágzás
Violette egy francia kisváros temetőgondnoka. Férje tizenkilenc éve eltűnt az életéből, de a nő nem kerestette, hiszen már rég nem volt mit mondaniuk egymásnak. A férfi minden nap felpattant a motorjára, és mogorván, idegen nők illatát árasztva jött haza – ha egyáltalán hazajött.
Violette békében és nyugalomban él a temetőben: ápolja a veteményesét, feljegyzést készít minden temetésről, a gyászbeszédekről, gondozza a sírokat és a temetőkertet éppúgy, mint a hozzá betérő gyászolók lelkét. Mindenkihez van egy megértő szava, a temető három sírásójához barátság fűzi. Egy nap beállít hozzá egy nyomozó, aki anyja végakaratát teljesítve az asszony urnáját jött elhelyezni egy számára ismeretlen férfi nyughelye mellé. Különös kapcsolat alakul ki közöttük, és lassan megismerjük nemcsak a nyomozó édesanyjának különös szerelmét, de Violette, a férje és a kislányuk történetét is. Az újabb és újabb találkozások, történetek, a sírfeliratok mögött megbúvó életek és egy izgalmas nyomozás kaleidoszkópszerűen kapcsolódik össze Violette sorsával, aki nem halogathatja tovább, hogy választ találjon a kérdésre: túl lehet-e lépni a legmélyebb fájdalmon, amit el tudunk képzelni, és újra lehet-e kezdeni az életet? Az utóbbi évek legnagyobb példányszámban elkelt francia regényét 26 nyelvre fordították le, Franciaországban több mint egymillió példányt adtak el belőle, Olaszországban a 2020-as, karanténban töltött év legnépszerűbb könyve volt, és számos irodalmi díjat nyert.


Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből
1944. ​október 15. a magyar történelem egyik legdrámaibb napja. Százezrek sorsát döntően befolyásolta, miközben második világháború további alakulását is meghatározta. Ezen a napon tett kísérletet a háborúból való kiugrásra Horthy Miklós és kormánya.
De mi állt a kiugrási kísérlet hátterében? Min múlott a fegyverletétel sorsa, és kik voltak a felelősek a kudarcáért? Ungváry Krisztián felkavaró részletességgel, óráról órára mutatja be a megelőző napok, hetek eseményeit és az aznap történteket. Írásával azonban nem csupán az események és a szereplők minden részletre kiterjedő bemutatása a célja. Egyedülálló történetírásra vállalkozik, a múltbeli események feltárásán keresztül ugyanis a döntési lehetőségeket is vizsgálja. A kiugrás történetén túl így a lehetséges alternatívákat is megismerjük a kötetből, ami nagyban hozzájárulhat a magyar emlékezetpolitika formálásához, miközben azt is megértjük, miért is volt világpolitikai jelentőségük a korabeli történéseknek.
A bőséges szakirodalom ellenére úgy gondolom, hogy több ok is van, ami miatt szükséges újra feldolgozni a kiugrás történetét. A legfontosabb ennek a munkának a korábbiaktól teljesen eltérő fókusza: nemcsak a kiugrás történetét kívánja bemutatni, hanem az alternatívák kérdésére is fókuszál. A történetírás nem tárta fel teljes körben, hogy az ügy résztvevői közül ki miről tudhatott és miről nem. Ugyanígy vizsgálatot érdemel az a kérdés is, amely a kortársak egy részének is szorongást okozott, nevezetesen az, hogy a megtörtént eseményeknek nagyon is voltak alternatíváik, és az események irányítóinak felelőssége a rossz döntéseikért megkerülhetetlen. (…)
A kiugrás kapcsán talán az „árulás" a leggyakrabban felmerülő kifejezés. Nem véletlenül, hiszen az ügy szereplői utólag kölcsönösen egymást okolták az akció sikertelenségéért, és ehhez sokszor bűnbakokat is kerestek. Ehhez képest viszont még a lelkes szélsőjobboldali katonatisztek közül is többen szükségesnek tartották Horthyt biztosítani arról, hogy ők egyáltalán nem árulták el kormányzójukat, hanem csupán a parancsait teljesítették. Csakugyan, a kérdéses szövegek alaposabb tanulmányozása azzal a meghökkentő tapasztalattal is jár, hogy Horthy október 15-i kiáltványa, Vörös János hadparancsa, majd Horthy október 16-i lemondónyilatkozata között komoly logikai kapcsolat állapítható meg. Egyáltalán nem abszurd tehát az az interpretáció, amely szerint a kiugrás bukása valójában nem „a vezérkar árulása" miatt történt. Ennek a kötetnek célja az is, hogy bemutassa, milyen döntések vezettek a magyar történelem egyik legnagyobb hatású katasztrófájához.


Romsics Ignác: Trianon másodszor – Az 1947-es párizsi békeszerződés
A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítása nem volt eleve elrendelt szükségszerűség. Abban, hogy az 1946-os párizsi békekonferencián végül mégis ez a döntés született, több tényező játszott közre. Meghatározó szerepe - az első világháború utáni helyzethez hasonlóan - ebben is a győztes nagyhatalmaknak volt. Az ő döntésüket viszont nemcsak saját elveik és érdekeik, hanem Magyarország és riválisainak második világháborús szereplése, valamint a háború utáni diplomáciájuk is jelentősen befolyásolta." A második világháborút lezáró, 1947. február 10-én aláírt magyar békeszerződés egyetlen apró eltéréssel visszaállította Magyarország 1938 előtti, a trianoni békeszerződésben megállapított határait. Életműsorozatának újabb kötetében Romsics Ignác ezt a második világháború alatt kezdődött és 1947-re befejeződött döntéshozatali folyamatot, a párizsi békekonferencia előzményeit és döntéseit, a magyar delegáció működését és a különböző bizottságok vitáit rekonstruálja a rendelkezésre álló magyar és külföldi szakirodalom felhasználásával, valamint új forráscsoportok bevonásával. A kötet a korábban Az 1947-es párizsi békeszerződés címmel megjelent könyv újrakiadása.


Böszörményi Gyula: A hullaházi skandalum
Az ​utolsó Ambrózyd A Monarchia hírneves magánzó detektívje, báró Ambrózy Richárd és ifjú felesége, Mili 1901 júniusában két, már-már megoldhatatlan feladattal szembesül. A friss házasoknak valahogy össze kell boronálniuk az arisztokrata és a polgári lét magukkal hozott, ám egymástól eltérő szokásait, miközben közös háztartást próbálnak teremteni az általuk válogatott, igencsak vegyes és öntörvényű személyzettel. Nem könnyű ez, ha a báró úr kocsisa egykor kasszafúró, az inasa kávéházi fizetőpincér, a mindenese a hírhedt Conti utca bordélyainak lakója volt, ráadásként a báróné őnagysága a börtöncellában ismerte meg a cselédlányát, morózus szakácsnőjének múltjáról semmit nem tud, a komornája pedig még ma is a Tabán legfirkásabb zsebmetszőjének tekinthető. Az Ambrózy-villában eluralkodó káoszt azonban még lehetne is valahogy kezelni, ha nem éppen ekkor bontakozna ki a fiatal Budapest addigi leghátborzongatóbb és legvéresebb bűnügye. Ambrózy báró és cserfes neje, Mili most először házaspárként vágnak bele közös életük leggroteszkebb, legfelkavaróbb nyomozásába. A rendőrség tehetetlen, a sajtónál hírzárlatot rendelnek el, a detektívek széttárják a karjukat, miközben szó szerint eluralkodik a teljes fejetlenség! Kapcsolj ki a fordulatos és bámulatos történettel! Az Ambrózy báró esetei regényfolyam utolsó kötetét egyik olvasója, Kinczer Kitti ötlete alapján alkotta meg Gyula bátyó.

Patricia Gibney: Apró csontok, Réz Anna: Mardos, Boldizsár Ildikó, F. Várkonyi Zsuzsa, Mérő László, Muszbek Katalin, Szél Dávid, Tari Annamária,: Hogyan látják a pszichológusok a kis herceget?, Jussi Adler-Olsen: NÁTRIUM-KLORID

Patricia Gibney: Apró csontok
Az anyák hazugságaiért a gyerekeik halállal fizettek. Isabel Gallaghert holtan találja az édesanyja a gyerekszoba padlóján. A fiatal anyát kegyetlenül meggyilkolták, és egy régimódi borotvapengét nyomtak a kezébe. Ki akarhatta bántani ezt az ártatlan családot? Lottie Parker tudja, hogy kimerítő nyomozás vár rá.Még aznap kap egy hívást. Egy másik fiatal anya, Joyce Breslin eltűnt, és négyéves kisfiát elrabolták az óvodából. Amikor egy véres borotvapengét találnak Joyce-ék házában, Lottie biztos benne, hogy ez az ügy kapcsolatban van Isabel halálával. Lottie versenyt fut az idővel: mielőbb meg kell találnia a gyereket, ezért mindent bevet, hogy feltérképezze Isabel és Joyce múltját. Kiderül, hogy a két nő titokban találkozott, de vajon miért? Egy szeles hegyoldalban előkerül néhány apró csont, nyilvánvaló, hogy egy gyermek maradványai. Úgy tűnik, a könyörtelen gyilkos semmitől sem riad vissza...


Réz Anna: Mardos
Reggel már ébredéskor mardos a bűntudat, amiért állandóan halogatod a teendőidet? Délben azt szégyelled, hogy műanyag tálcás paradicsomot vettél az előrecsomagolt szendvics mellé, ezzel tovább szennyezve a bolygót? Délután a gyereked megállás nélkül nyomogatja a telefonját, mire rád tör a bűntudat, amiért olyan kevés időt töltesz vele? Néha úgy érzed, hogy a szégyen és bűntudat alaktalan ködöt von köréd, és a kiváltó okokra már alig emlékszel? Réz Anna filozófus sok humorral és mély megértéssel ered a nyomába, miért mardos minket olyan gyakran a szégyen és a bűntudat.
 


Boldizsár Ildikó, F. Várkonyi Zsuzsa, Mérő László, Muszbek Katalin, Szél Dávid, Tari Annamária,: Hogyan látják a pszichológusok a kis herceget?
Vajon miként látják a pszichológusok A KIS HERCEG ismert alapigazságait? Hogyan vélekednek a Róka megszelídítéséről, a szívünkkel való látás fontosságáról, a semmire sem jó rózsatüskékről? Okos, és egyúttal szórakoztató tanítások várják az olvasót BOLDIZSÁR ILDIKÓTÓL, F. VÁRKONYI ZSUZSÁTÓL, MÉRŐ LÁSZLÓTÓL, MUSZBEK KATALINTÓL, SZÉL DÁVIDTÓL és TARI ANNAMÁRIÁTÓL. Elgondolkodtató, újraértékelő mondatok emberi játszmákról, kegyes és kegyetlen hazugságokról, önmagunk megismeréséről, párkapcsolati gondjaink megoldásáról. Arról, amit örökül hagyott ránk a Kis herceg, amikor ellátogatott hozzánk a bolygójáról.


Jussi Adler-Olsen: NÁTRIUM-KLORID
A koppenhágai rendőrség gyilkossági csoportjának vezetője, Marcus Jacobsen évtizedek óta képtelen elfelejteni egy kisfiú tragikus halálát. Amikor a gyerek édesanyja 2020-ban véget vet az életének, Marcus a legjobb nyomozójához, Carl Mørckhöz fordul, és megkéri, hogy csapatával vizsgálja meg újra a rég lezárt esetet. Carl, Rose, Assad és Gordon hamarosan szövevényes bűncselekmények nyomára bukkan. A korábban balesetnek vagy öngyilkosságnak elkönyvelt ügyeknek van egy furcsa, közös vonása, amely a nyomozók feltevése szerint sorozatgyilkosra utal. És ha igaz a sejtésük, akkor hamarosan üt a következő áldozat utolsó órája! A Q-ügyosztály felveszi a harcot az idővel és a világjárvány által rájuk kényszerített korlátozásokkal, hogy megakadályozzanak egy újabb borzalmas gyilkosságot.

Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg, Lucinda Riley: Az olasz lány, Kim Stanley Robinson: A jövő minisztériuma, Maróti Gabriella: Ébredő sivatag, Ronald H. Balson: Sophie megmentése, Stefanie London: A tacskó Pradát visel

Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg
A következő csütörtökön újra együtt a nyomozóklub. Elizabeth levelet kapott egy régi kollégájától, aki fontos szereplő volt a nő életében. A férfi most a segítségét kéri egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyben ellopott gyémántok és egy rettegett maffiafőnök is szerepel, és ami miatt veszélyben forog az élete. Miközben egyre nő a halottak száma, Elizabeth csatasorba állítja Joyce-t, Ibrahimot és Ront a kíméletlen gyilkos utáni hajszában. És ha még a gyémántokat is megtalálnák, az lenne csak az igazi ráadás. Ezúttal azonban egy olyan ellenséggel néznek szembe, akinek nem jelentene különösebb gondot eltenni négy öregembert az útból. Vajon képes lesz a csütörtöki nyomozóklub elkapni a gyilkost, mielőtt ő kapná el Elizabethéket?


Lucinda Riley: Az olasz lány
Rosanna Menici még csak tizenegy éves, amikor megismerkedik Roberto Rossinivel, a férfival, aki örökre megváltoztatja az életét. A fiatal tenor ekkor már ismert sztár a szülővárosában, Nápolyban, és alig figyel a félszeg lányra. Ám amikor a családi ünnepségen az első énekhangok megtöltik a szobát, már nem tudja levenni a tekintetét Rosannáról. Hat évvel később Rosanna és Roberto újra találkoznak a milánói operaházban, és a két művész közös útra indul, hogy tehetségükkel meghódítsák az egész világot. Egymás iránti szenvedélyes szerelmük megszállottsággá válik, nem törődnek a múlt árnyaival sem, ami a boldogságukat fenyegeti.


Kim Stanley Robinson: A jövő minisztériuma
Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be ebben a regényben, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk. A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni. A teljes egészében fiktív szemtanúk által elmesélt történet arról szól, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a klímaváltozás a következő évtizedekben. Az egyes fejezetek nem egy kihalt, posztapokaliptikus világban játszódnak, hanem a közvetlen jövőnkben – amelyben még az is előfordulhat, hogy legyőzzük az előttünk álló rendkívüli kihívásokat. Az olvasó egy kétségbeesett felütésű, ám reményteli üzenetekkel teli regényt tart a kezében; a legeredetibbet és legerőteljesebbet, amit valaha a klímaváltozásról írtak.


Maróti Gabriella: Ébredő sivatag
Új jövevény érkezik Sun Citybe. A sivataggal körülölelt Nap Városa különleges teremtmények otthona, a titokzatos Filie pedig hamar rájön, hogy nem csupán új életet kell kezdenie, de saját lelkének mélységeit is meg kell ismernie. Útja során találkozik négy ellenséges klánnal, egy bölcs mesterrel, egy derék katonával, választott családra lel és megtanul méltósággal küzdeni. Mélyülj el egy új világban, ismerd meg a solameteket, és fedezd fel, miben rejlik a valódi erejük! Ki tudja, talán egy vagy közülük…


Ronald H. Balson: Sophie megmentése
Jack Sommers a chicagóiak átlagos életét éli – egészen addig, amíg el nem veszíti a feleségét, és a lányát, Sophie-t el nem rabolja az anyai nagyapja.   Jack bármire hajlandó lenne azért, hogy újra magához ölelhesse a gyermekét. Még arra is, hogy a karrierjét és az életét kockára tegye. Amikor egy nyolcvannyolcmillió dolláros sikkasztás legfőbb gyanúsítottjává válik, menekülni kényszerül. Még azelőtt vissza akarja hozni a lányát a palesztinai Hebronból, hogy a szövetségiek a nyomára bukkannának – azok a szövetségiek, akik épp egy titkos akciót készítenek elő. Egy terrortámadást készülnek megakadályozni, és az ő céljuk nemcsak Sophie, hanem több száz ártatlan életének a megmentése. Vajon az arab–izraeli konfliktus kereszttüzében, a látszólagos békét őrizve minderre mennyi esélyük van?


Stefanie London: A tacskó Pradát visel
Hogy ​kezdesz újra mindent, ha életed legnagyobb baklövését több mint egymillióan tekintették meg? Gyémántok az örökkévalóságnak? Ugyan már! Internet az örökkévalóságnak, sőt a net maga az örökkévalóság! Isla Thompson közösségimédia-konzultáns ezt a saját bőrén tapasztalja meg, amikor az élő videója virális lesz, de nem azért, amiért kéne. Rémálmaiban egy hónap múlva is kísért a pillanat, amikor tönkretette egy ifjú sztárocska karrierjét, és Manhattan legnagyobb ívben kerülendő munkavállalója lett. De nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy bujdokoljon, míg elmúlik a virtuális méreg hatása. Ugyanis nemcsak magáért felel, hanem a tizennégy éves húgáért, Daniért is, így muszáj dolgoznia, hogy továbbra is legyen fedél a fejük fölött. Elvállalja hát az első adódó munkát: kutyacsősznek szegődik egy Camilla nevű, csillogó szőrű, ádáz természetű pokolfajzat mellé. Amikor már egy hete hurcolja kutyajátszóházba, állatmédiumhoz, meg még ki tudja, hova, kezdi gyanítani, hogy a tacskó inkább ugat, mint harap – és ez a gazdájára, Theo Garrisonra is igaz. Islát, aki addig hivatásszerűen próbálta szerethetővé varázsolni az embereket, meglepi, hogy Theo örömmel bújik a harapós természetű remete álarca mögé. Pedig valójában nem kiállhatatlan mizantróp, hanem egy kedves, jó humorú fickó. Ám Isla kizárólag úgy tekinthet rá, mint a munkaadójára. Hiszen ha beleszeretne, vissza kellene húzódnia a férfi világába, a fényűzés bástyái mögé, és akkor lemondhatna az álmairól. Ő azonban jó példát akar mutatni a húgának: arra szeretné tanítani, hogy érdemes kergetnünk az álmainkat, még akkor is, ha ez kockázattal jár…

Mineko Iwasaki: A gésák gésája, Desmond Shum: Kínai rulett, Cargo: Ollikainen

Mineko Iwasaki: A gésák gésája
„Nehéz megmagyaráznom, kislányként miért határoztam el, hogy gésa legyek. Miért dönt úgy egy szüleit rajongásig szerető gyermek, hogy elhagyja őket? Erre próbálok magyarázatot adni." Hosszú esztendők kellenek ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amire egy gésának szüksége van. Megaláztatásokkal és büntetésekkel kell szembenéznie, de mindvégig az az erő és elszántság hajtja, hogy kiváló táncos és országának leghíresebb gésája legyen. Az álom beteljesült, Mineko több, mint egy évtizeden át Japán leghíresebb gésája volt. Történetét abban a reményben írta meg, hogy az majd segít fellebbenteni a fátylat Japán kulturális történelmének misztikus és félreértelmezett világáról, mely a gésákat körüllengi.


Desmond Shum: Kínai rulett
Desmond Shum az elszegényedett Kínában felnőve megfogadta, hogy az ő élete más lesz, mint a családjáé. Kemény munkával és szorgalommal amerikai diplomát szerzett, majd visszatért szülőhazájába, ahol az üzleti életben helyezkedett el. A munkája során ismerkedett meg a lefegyverzően intelligens és ambiciózus Whitney Duannal, akivel nem sokkal később összeházasodtak. Bár kétség sem fért tehetségükhöz és becsvágyukhoz, a legkomolyabb üzleti sikereiket annak köszönhették, hogy időközben gyümölcsöző kapcsolatokat alakítottak ki a Kínai Kommunista Párt elitjével, az úgynevezett vörös arisztokráciával. Whitney és Desmond szárnyaltak: a cégük virágzott, az övék volt Peking egyik legfényűzőbb szállodája, magánrepülőkkel utaztak, dollármilliókat költöttek kocsikra és műtárgyakra. 2017-ben viszont valami hirtelen megváltozott. Whitney eltűnt. És vele együtt három munkatársa is. Desmond pedig megírta a Kínai rulettet, hogy elmondja mindazt, amit az asszony talán már soha nem mondhat el. És ami miatt valószínűleg Desmond sem térhet majd vissza a hazájába.


Cargo: Ollikainen
Új, sodró lendületű skandinávkrimi-sorozat első része! Íme a finn Lars Kepler! Furcsa dolog történik Helsinki partjainál, egy hatalmas teherkonténert sodor partra a víz, amelyben egy fiatal fekete nő hullájára bukkannak. A vízzel teli tartály egy bizonyos Juhana Lehumsoja cégének tulajdonában áll, családja a finn felső tízezer közé tartozik. Az ügyet Paula Pihlaja rendőrfelügyelő kapja, és a nyomozás szálai a Lehumsoja klán évekkel korábbi afrikai ügyleteihez és örökbe fogadott gyerekeihez vezetnek… Eközben Paula magánéletében is kihívások elé néz. Fiatalon szült kisbabáját kénytelen volt örökbe adni, és a most húszas éveiben járó fiút emberölés vádjával börtönbe zárják. Az ügyben a nő maga is nyomozott. Paula bűntudatot érez a fiú sorsa miatt, és a média figyelmét is magával ragadó konténeres gyilkosság, valamint saját életének fordulatai egyre nagyobb nyomás alá helyezik.  

Jeffrey Archer: Nézz félre!, Paulo Coelho: Házasságtörés, Corinne Michaels: Egy érzés idecsábít

Jeffrey Archer: Nézz félre!
A frissen előléptetett William Warwick nyomozó és hűséges, immár jó barátaiból és kollégáiból álló különleges egysége új megbízást kap: a rendőrség soraiban elharapódzó korrupciót kell feltárnia. Az első célpontja egy fiatal detektív, akinek az életstílusát rendőri fizetésből lehetetlenség finanszírozni. Williamnek ráadásul szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy a korrupció mélyebbre nyúlik a rendőrségen belül, mint azt hitte. A pénz ígérete miatt pedig sokan hajlandóak félrenézni. A nehézségeket tetőzi az is, hogy William csapatának egyik új tagja beleszeret a titkos megfigyelés alatt lévő vonzó tisztbe…


Paulo Coelho: Házasságtörés
A harmincas éveiben járó Linda megbecsült feleség, odaadó anya és ambiciózus újságíró. Szerencsés és sikeres nő, akinek mindene megvan: szerető férj, gyerekek, család, gazdagság. Belül mégis szorong, depressziós és a mindennapjaiban rendkívül boldogtalan. A rutint és a kiszámíthatóságot, amelyek eddig biztonságot nyújtottak számára, hiányként éli meg, a szabadság hiányaként. Börtönnek érzi harmonikus életét, majd ennek rabságából mély apátiába süllyed. Ebből rántja ki egy izgalmas, régi-új kapcsolat, egy népszerű politikus személyében. Linda egyszerre szembesül a szenvedély felszabadító érzésével és a választás kényszerével. Élete sorsfordulóhoz ér. A világ első számú bestseller írójának legújabb műve elementáris erejű provokáció. Paulo Coelho érzékeny figyelemmel, de könyörtelen őszinteséggel mesél szabadsághiányról, az élmények erejéről, elkövetett bűnökről, azok szükségszerű következményeiről. A brazil mester felismerése hátborzongató: a házasságtörés az emberi természet legpontosabb metaforája.


Corinne Michaels: Egy érzés idecsábít
Tizenöt évvel ezelőtt beleszerettem Jack O'Donellbe. Pontosan éreztem, hogy a bátyám legjobb barátja az egyetlen férfi, akit valaha szeretni tudok. A tizennyolcadik születésnapomon megkértem, hogy csókoljon meg. Akkor még nem gondoltam volna, hogy ez örökre megváltoztatja az életemet. Teljesen odaadtam magam Jacknek azon az éjszakán. Tovább kellett lépnünk, ezért elváltak útjaink, és úgy tettünk, mintha az égvilágon semmi sem történt volna, noha életem legszebb pillanata volt. De ez semmi volt ahhoz a titokhoz képest, amit rejtegetni kényszerültünk. Megpróbáltam nem gondolni arra, hogy még mindig mennyire szeretem. Aztán újra megcsókolt, és minden megváltozott. Ezúttal nem volt visszaút. Rögtön tudtam, hogy ennek jelentősége van. Egymáshoz tartozunk, és semmi értelme elkerülni a sorsunkat. De nem csupán az érzelmek törtek a felszínre, hanem a múlt is, és veszélybe került a boldogság, és az a bizonyos második esély. Vajon a szerelmünk kibírja ezt a megpróbáltatást?

Philippe Sands: Patkányút – Egy szökevény náci szenvedélyes élete és titokzatos halála, Kondor Vilmos: Második Magyar Köztársaság, Zajácz D. Zoltán: Haragos Balaton, Zajácz D. Zoltán: Dermesztő Balaton

Philippe Sands: Patkányút – Egy szökevény náci szenvedélyes élete és titokzatos halála
Otto von Wächter báró, ügyvéd, férj és apa magas rangú SS-tisztként és a második világháborúban a németek által megszállt Galícia kormányzójaként tevékenykedett, az ő nevéhez fűződik egyebek mellett a krakkói gettó felállítása. A háború után több mint 100 000 lengyel meggyilkolásával vádolják, vadásznak rá a szovjetek, az amerikaiak, a britek, de még Simon Wiesenthal is. Sands végigkíséri az ifjú Otto Wächter felemelkedését, "istenáldotta" házasságát és családi élete alakulását, majd életük összeomlását. A férfi négy éven át menekül az igazságszolgáltatás elől, először Tirolban húzza meg magát, majd Rómában és a Vatikánban talál menedéket, új személyi azonosságot szerez, és igyekszik rácsatlakozni a nácik híres patkányútjára, amely Perón elnök Argentínájáig vezet. Ezen az útvonalon szökött meg Eichmann, Mengele és sok ezer náci, Wächter azonban nem jár sikerrel: a hidegháború hajnalán, rejtélyes körülmények között, váratlanul meghal. A szerző a Wächter házaspár levelezéséből és más dokumentumokból, levéltárak és személyes beszélgetések nyomán tárja fel az igazságot, amellyel végül mindenkinek szembe kell néznie. Történelmi detektívsztori, szerelmesregény, önéletrajz és hidegháborús kémtörténet ez a könyv.


Kondor Vilmos: Második Magyar Köztársaság
1966. június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött. A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a Budapesti Rendőrkapitányság vezetője, Kádár János türelmetlenül várja az eredményeket. Az ügyet a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó kapja, akihez egy különc skót detektív csatlakozik; de az összeszokás nehezen megy, a páros rendre zsákutcába fut. Amikor már úgy tűnik, hogy a csepeli Szabadkikötő csempészbandájának vezére, a Játékos érintett lehet a gyilkosságban, a nyomozás váratlanul jóval súlyosabb bűnöket tár fel; a rejtély megoldását az emberi lélek legsötétebb bugyraiban kell keresni, és a világháborús árvaházak néma titkokat őrző falai között.


Zajácz D. Zoltán: Haragos Balaton
Két keletnémet lány a Balatonra utazik autóstoppal 1980 nyarán. Balatonfüreden megismerkednek egy magyar egyetemistákból álló társasággal, akik meghívják őket a fővárosba. Így aztán autóstoppal Budapestre indulnak újdonsült barátaikhoz, ám sohasem érkeznek meg... Három évvel korábban egy csepeli gimnazista lány Zuglóba indul a barátnőjéhez, hogy együtt készüljenek fel egy másnapi dolgozatra. A Boráros téri HÉV-megállóban látják utoljára, aztán feltehetően beszáll egy autóba, és nyoma vész. Vajon ugyanaz az ember rabolta el őket? És ha igen, miért? Egyáltalán: mi lett velük? Életben vannak még? A nyomozást vezető Adorján Máté főhadnagynak ezekre a kérdésekre kell megtalálnia a választ. Ebben most is segíti a kedvese, a szépséges pszichiáter, Lendvay Laura, aki a rendelkezésre álló adatok alapján igyekszik megrajzolni az elkövető (vagy elkövetők) bűnügyi profilját. A végkifejlet azonban mindannyiukat meglepi.


Zajácz D. Zoltán: Dermesztő Balaton
1981-ben, egy decemberi reggelen három lékhorgász egy halott lányt talál a Balaton jegébe fagyva. Az áldozatról hamar kiderül, hogy az Aeroflot szovjet légitársaság budapesti irodájában dolgozott. Mivel Adorján Mátét az új magyarországi Interpol-iroda megnyitásának az előkészületei foglalják le, a kollégája, Bogdán főhadnagy vezeti, aki - nem kis bosszúságára - segítőtársat is kap Moszkából, Irina Grigorenko őrnagy személyében. Bogdán nem hivatalosan beavatja az ügy részleteibe a barátait, Mátét és a pszichiáter Lendvay Laurát, aki ezúttal az áldozat pszichológiai profiljának a megalkotásával segít az indíték felderítésében. Vajon azért ölték meg, mert kábítószer-fogyasztó volt? Vagy a családja múltjában rejlő titok miatt? Netán valami egészen más áll a háttérben?

David Baldacci: Végállomás, Jonas Jonasson: A próféta és a hülye, Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton, John Grisham: Ha itt a kegyelem ideje

David Baldacci: Végállomás
Atlee Pine FBI-ügynök egész életében az ikertestvérét, Mercyt kereste, akit hatéves korában elraboltak. A lány eltűnése szétszakította Atlee családját, és a szülei végül minden magyarázat nélkül őt is magára hagyták.  Egy majdnem végzetes nyomozás után Atlee végre nemcsak azt tudta meg, mi állt a tragédia hátterében, de arra is bizonyítékot talált, hogy a nővére túlélte az elrablását, és évekkel ezelőtt a fogvatartóitól is sikerült megszöknie. Ám hogy ezután mi történhetett vele, arról Atleenek fogalma sincs. Amikor végre fény derül az igazságra, a nőnek élete eddigi legnagyobb megpróbáltatásával kell szembenéznie, ráadásul mindent elveszíthet...


Jonas Jonasson: A próféta és a hülye
Svédország, nyárutó, 2011. Petra, a botcsinálta asztrofizikus kiszámolja, hogy a Föld atmoszférája még abban az évben, szeptember 21-én, pontosan 21:20-kor összeomlik. A végítélet napjának prófétája most együtt utazik egy lakókocsiban az élet dolgaiban kissé járatlan, de mesterien főző Johannal és Agnesszel, a lila hajú öreglánnyal, aki magas fokon kitanulta, hogyan lehet a neten pénzt keresni. Sietniük kell. Még a földi élet pusztulása előtt fel kell kutatniuk és felelősségre kell vonniuk azokat, akik az életüket megkeserítették. Útjuk Svédországból Dánián és Svájcon át Olaszországba vezet, ahol Johan bátyja beosztott diplomataként dolgozik. Közben összefutnak a világpolitika nagy alakítóival, és alaposan felforgatják a nemzetközi diplomáciai életet. Az utazás nem ér véget Rómában, és természetesen semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezik… Új könyvében Jonas Jonasson ismét elemében van: elképesztő kalandokba sodorja szeretnivaló hőseit, és gondoskodik róla, hogy olvasói a nevetéstől könnyes szemmel szembesüljenek jelenkorunk történelmével.


Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton
A zánkai úttörőtáborból egy tihanyi hajókiránduláson titokzatos körülmények között eltűnik a tizennégy éves Marion Morel, a Francia Kommunista Párt párizsi titkárának egyetlen gyermeke. Néhány nappal később pedig az úttörőváros strandján holtan találnak egy huszonegy éves tanárképző főiskolás lányt, aki a gyermekek kísérőjeként vett részt a hajókiránduláson. A nyomozással Adorján Máté hadnagyot bízzák meg. A tehetséges fiatal nyomozónak segítőtársa is akad: Lendvay Laura, a szomszédos vállalati üdülőben nyaraló orvostanhallgató. A lány pszichiáternek készül, és élénken érdeklődik egy új amerikai módszer, a bűnügyi profilkészítés iránt. A mindvégig izgalmas, fordulatos történetben megelevenedik a Kádár-korszak Magyarországa, a hetvenes évek végének tipikus karaktereivel: párttitkárokkal, örökké elégedetlenkedő hivatalnokokkal, vadászgató, jachtot és szeretőket tartó, a nyugati életstílust majmoló nagyvállalati vezetőkkel.


John Grisham: Ha itt a kegyelem ideje
Jake Brigance, a Ha ölni kell legendás bátorságú védőügyvédje újra a tárgyalóterem főszereplője. Ezúttal egy 16 éves fiút képvisel, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy helyi rendőrt. A déli Mississippi állambeli Clantonban a közhangulat gyors eljárást és halálbüntetést sürget. Brigance azonban tudja, hogy az ügy hátterében sokkal többről van szó, mint amit a látszat sejtet. Szándéka, hogy a fiút megmentse a gázkamrától, ám ezzel nemcsak karrierjét és anyagi helyzetét teszi kockára, de veszélybe sodorja egész családja életét is.

Maja Lunde: Kékség, Sharon Cameron: Kékmadár, John Grisham: A bíró listája, David Laws: A Führer árvái

Maja Lunde: Kékség
Maja Lunde 2015-ben egy csapásra meghódította a világot A méhek története című könyvével. Sorozatát most az ember és a természet sérülékenységéről szóló új regénnyel folytatja. Ezúttal az élethez leginkább szükséges anyagért, a vízért folytatott küzdelmet helyezi a középpontba.2017: Signe, a környezeti aktivista nemsokára 70 éves, de nem fél a tengertől. Nyugat-norvégiai szülőfalujából egyedül indul el egy vitorláshajón a francia tengerpart felé, hogy ott találkozzon a férfival, akit valaha nagyon szeretett. A hajó különleges rakománya szorosan kapcsolódik a kék bolygó sorsához.2041: David fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy apa legyen, ám kislányával egyedül marad. Kettesben menekülnek a szárazságok sújtotta Dél-Európából észak felé, mivel már nem jut elegendő víz mindenkinek. Minden megváltozik, amikor az ország belsejében, egy kiszáradt kertben rátalálnak egy elhagyott, régi vitorláshajóra


Sharon Cameron: Kékmadár
Berlin, 1945. A sachsenhauseni koncentrációs tábor foglyokkal kísérletező orvosának lánya, Inge igyekszik jó német lány lenni, hogy megfeleljen a Führernek, csakhogy legjobb barátnője, Annemarie mindig mindenben megelőzi. Amikor a szovjet hadsereg eléri Berlint, biztonságos életük egyetlen pillanat alatt összeomlik. A teljes pusztulás elől menekülő Inge súlyos döntést hoz: bármi áron megmenti a szovjet katonák által megerőszakolt és agysérülést szenvedett Annemarie életét. New York, 1946. Eva és Brigit egy zsidó segélyszervezet segítségével érkezik Németországból Amerikába. Új életet akarnak kezdeni, csakhogy két ország titkosszolgálata is a nyomukban lohol. A titkosügynökök abban bíznak, hogy Eva elvezeti őket ahhoz a két emberhez, akiktől hatalmi ambícióik előremozdítását remélik: a Németországból elszökött Otto von Emmerichhez és a titokzatos, soha senki által nem látott Anna Ptaszynskához. Csakhogy Evának esze ágában sincs megtartani a titkosszolgálatnak tett ígéretét: neki más céljai vannak von Emmerichhel. Egy fiatal zsidó újságíró, Jake azonban alaposan összekuszálja a szálakat Eva életében, Anna Ptaszynskáról pedig egyre furcsább dolgok derülnek ki. Sharon Cameron, a Beszüremlő fény szerzőjének új regénye újra és újra csőbe húzza az olvasót. Történelmi regény, romantikus szerelmi történet, fordulatos ügynöksztori, de mindenekelőtt utolérhetetlenül fordulatos és meglepően akciódús történet, amely az apokaliptikus Berlintől a pezsgő New Yorkon át az idilli Kaliforniáig ível.


John Grisham: A bíró listája
Lacy Stoltz a Bírák Fegyelmi Tanácsának jogász nyomozója olyan bírók ügyében vizsgálódik, akik ellen etikai vétség miatt nyújtanak be panaszt. Néhány évvel korábban egy nagy leleplezés után életveszélyesen megfenyegették, és most, közel a negyvenhez azt latolgatja, abbahagyja ezt a munkát. Ekkor keresi meg a titokzatos Jeri, aki azt állítja, hogy régebben megölt apja sorozatgyilkosság áldozata. Az évtizedek alatt elkövetett, megoldatlanul lezárt bűncselekmények tettese pedig egy hivatalban lévő bíró, aki listát vezet az útját korábban keresztezők nevével. Lacy minden tiltakozása ellen belesodródik az ügybe, pedig se jelvénye, se fegyvere nincs, és hiába a rengeteg adat, a megalapozott gyanú, ha az ellenfél ennyire ravasz, okos és alapos, semmi nyomot nem hagy maga után, ráadásul mindent tud az igazságszolgáltatás működéséről. S ami a legfélőbb, fennáll a veszély, hogy az utána nyomozó két nő neve is könnyen felkerülhet a bíró listájára…



John Grisham egy reménytelennek tűnő és hátborzongatóan izgalmas nyomozásra hozza vissza Lacy Stoltz, A súgó című regényében megismert jogásznő szimpatikus karakterét.


David Laws: A Führer árvái
München, 1940 ősze. Huszonhét éhező árva bujkál a Gestapo elől egy elhagyatott müncheni ipartelepen. Szüleiket koncentrációs táborba hurcolták, egyetlen reményük a túlélésre Claudia Kellner tanárnő, aki nap mint nap az életét kockáztatja az elveiért. London, ugyanakkor. A brutális német erőfölénnyel szembenéző brit hírszerzés kétségbeesett akcióra készül. A frissen diplomázott mérnökre, Peter Cheshamre vár a feladat, hogy megszerezze a félelmetes náci hadigépezetet még halálosabbá tevő forradalmian új vasúti hajtómű titkát. Miután a fiatal titkosügynök túlél minden viszontagságot az Alpok zord gleccserein, majd München éjszakai utcáin, olyan erkölcsi dilemmával kell szembenéznie, amelyhez képest eltörpülnek addigi megpróbáltatásai. Segítsen megmenteni Kellner tanárnő védenceit a biztos haláltól, vagy áldozza fel lelkiismeretét a haza és a szabad világ oltárán?David Laws megtörtént eseményeken alapuló regénye akcióval és érzelemmel teli történet a második világháború legsötétebb időszakából, amikor csak a legbátrabbak tartották életben a reményt.

Marie Benedict, Victoria Christopher Murray: Belle a könyvtár királynője, Lucy Adlington: A piros szalag, Lucinda Riley: Helena titka

Marie Benedict, Victoria Christopher Murray: Belle a könyvtár királynője
Belle da Costa Greene kivételes műveltséggel és hibátlan ízléssel megáldott fiatal nő, aki egy nap hihetetlen lehetőséget kap az élettől. A félelmetes hírű bankár, J. P. Morgan magánkönyvtárost keres, valakit, aki segíthet neki az egyedülálló kéziratok és a ritka műkincsek beszerzésében. Belle elnyeri az állást, és rátermettségével, szakmai tudásával kivívja munkaadója megbecsülését. A lány előtt csakhamar minden ajtó kitárul, és otthonosan mozog New York legelőkelőbb szalonjaiban éppúgy, mint a műkincspiacon, egy olyan világban, ahol korábban kizárólag férfiak voltak képesek érvényesülni. A sikernek azonban komoly ára van. Belle ugyanis súlyos titkot őriz: a valódi neve Belle Marion Greener, a lánya annak a Richard Greenernek, aki a Harvard első színes bőrű hallgatójaként, majd elszánt feketejogi aktivistaként szerzett hírnevet. Ahhoz, hogy megtartsa állását és a legfelsőbb körökben kivívott pozícióját, Belle-nek súlyos áldozatot kell hoznia. El kell távolodnia a családjától, meg kell tagadnia a gyökereit, és még a hozzá legközelebb állókat sem fogadhatja bizalmába. Megéri azonban ilyen terhet cipelni azért, hogy teljesüljenek az álmai? A Belle, a könyvtár királynője egy különleges személyiség története, aki egy olyan világ megkerülhetetlen alakjává vált, amelyik, ha tisztában lett volna valódi kilétével, sosem ismerte volna el a képességeit.


Lucy Adlington: A piros szalag
Amikor a tizennégy éves Ella megkezdi élete első munkanapját Nyírligeten, a színes selymek, a csipkék és szalagok, az ollók, varrótűk és gombok csodálatos világába lép be. Ella ruhatervező, ám a Varroda nem egy átlagos divatszalon, és nem is hétköznapiak az ügyfelei. És ebben a világban minden megtervezett ruha és minden egyes öltés a túlélésről szól. Lucy Adlington az auschwitzi varrónők valós tapasztalatain alapuló, fiatal felnőtteknek szánt regénye hihetetlenül megható és magával ragadó, ugyanakkor felkavaró és fontos könyv, amely a remény, az együttérzés és az élni akarás üzenetét hirdeti.


Lucinda Riley: Helena titka
Egy varázslatos ház. Egy emlékezetes nyár Úgy tartják, hogy aki először vendégeskedik a Pandóra-házban, szerelembe esik... Helena több mint két évtized után visszatér Ciprusra a családjával, hogy birtokba vegye örökségét, a Pandóra-házat, ahol kamaszként egy varázslatos nyarat töltött el. A gyönyörű épület és az asszony megannyi titkot őriz, amelyeket ez idáig oly gondosan rejtegetett a családja elől. Kamasz fia, Alex nemcsak a felnőtté válás minden nehézségével kénytelen szembenézni, de mindenáron védelmezné varázslatos szépségű édesanyját. Hajtja ugyanakkor a kíváncsiság, hogy megtudja, ki is valójában az apja. Amikor Helena a szigeten összefut élete első szerelmével, Alexisszel, a találkozás olyan események sorozatát indítja el, amely alapjaiban rengeti meg a nő múltját és jelenét is. Az asszony és a fia is tisztában vannak azzal, hogy ha kinyitják Pandóra szelencéjét, onnantól fogva az életük végérvényesen megváltozik. Vajon készen állnak rá, hogy ezt megtegyék?

Bernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek, Anne Sward: A láthatatlan menyasszony, Shelby van Pelt: A boldogságnak nyolc karja van

Bernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek
A sokhangú regény tizenkét szereplője nagyon eltérő életet él: Amma leszbikus színházi rendező éppen élete nagy lehetőségére, darabjának premierjére készül a Nemzeti Színházban; régi barátja, Shirley tanár, több évtizedes munka után is london egyik pénzhiányos iskolájában rekedt, egyik volt hallgatója, Carole mégis sikeres befektetési bankár lesz. Bummi takarítóként dolgozik, és nyilvánvaló eredményei ellenére aggódik, hogy lánya végképp elszakítja nigériai gyökereit. Az észak-angliai tanyán élő 93 éves GG viszont nehezen lép túl a múlt árnyékán. Míg LaTisha a három különböző férfitól származó gyerekének keresi a megfelelő apát, Megan a nemi identitásában bizonytalan, és a közösségi médiában próbál válaszokat találni. Csupa felejthetetlen karakter, akik számos ponton keresztezik egymás életét, a rokonságban, szomszédságban, vagy éppenséggel a különböző problémákban, a szexualitástól a társadalmi helyzetig.


Anne Sward: A láthatatlan menyasszony
A sokszoros díjnyertes, Európa-szerte olvasott és népszerű svéd írónő, Anne Swärd nagyszabású, érzelmileg is letaglózó, a második világháborút és az azt követő korszakot gyermeki szemmel bemutató regényében tűpontos látleletét adja erőszak terhelte világunknak, amelyben az emberi gonoszság természetes adottságként lepleződik le.


Shelby van Pelt: A boldogságnak nyolc karja van
Elbűvölő, szellemes és letehetetlen történet barátságról, számvetésről és reményről, középpontjában egy özvegy és egy óriáspolip valószínűtlen kapcsolatával. A hetvenéves Tova Sullivan mindig is azt vallotta, hogy az a legjobb terápia, ha az ember elfoglalja magát. Így hát amikor a férje meghal, ő takarítói állást vállal a Sowell Bay-i Akváriumban. Úgy érzi, az akvárium néma lakóinak a társaságában megnyugszik a lelke. Az egyik esti műszak alkalmával Tova megmenti a tartályából rendszeresen kiszökő, mérhetetlenül kíváncsi csendes-óceáni óriáspolipot, Marcellust. A polip és az asszony barátságot köt, és Marcellus, aki a fogságban töltött évek során remek megfigyelőképességre tett szert, elhatározza, hogy fényt derít Tova múltjának legnagyobb rejtélyére: a fia eltűnésére. Vajon sikerül felszínre hoznia az igazságot, mielőtt túl késő lenne?

Catherine Hokin: Berlin angyalai, Almási Kitti: Bátran élni, Bernard Lecomte: KGB, Almási Kitti - Havas Henrik: Szeretők

Catherine Hokin: Berlin angyalai
Fordulatos, ​szívszorító és magával ragadó regény bátorságról, helytállásról és a múlttal való könyörtelenül őszinte szembenézésről. Berlin csendes villanegyedében, egy félreeső kert magasra nőtt bokrainak rejtekében fájdalmas emlékeket őriz egy omladozó ház. Egy családét, akiket megfosztottak otthonuktól, majd életüktől is. És egy nőét, aki a ház üres szobáit járta, és akinek volt bátorsága, hogy farkasszemet nézzen a gonosszal, amely megváltoztatta a történelem folyását… Németország, 1940. Heinrich Himmler titkárnője, Magda Aderbach nappal az SS vezetőjének ügyeit intézi, éjszakánként pedig az ellenállás röplapjait terjeszti, és üldözötteket kísér biztonságos menedékhelyre. A „végleges megoldás" titkos terveit előző főnökének, a gyáriparos Walther Tiedemann-nak, a zsidó munkásokat mentő hálózat fejének adja át. Mindketten halálos veszélyben élik kettős életüket. Minderre kétségkívül fény derül előbb-utóbb, de addig Magdának mindenáron meg kell védenie a nácik ellen harcoló titkos szerelmét, Christophot is. Negyven évvel később Magda unokája, Nina egy kelet-berlini gyárban szórja szét a maga készítette röpcédulákat. Amikor megpróbál átjutni Nyugat-Berlinbe, a Stasi börtönébe kerül. Másfél év múlva, 1989 novemberében, a fal leomlása után, zakatoló szívvel indul végre Nyugatra felkutatni a rejtélyes házat, amelynek képét még kislánykorában találta meg egy szekrény mélyén. A homályos eredetű rajz elviszi őt a múlt romjai közé, ahonnan nagyanyja valaha menekült. Amikor végre rátalál az elhagyatott Tornyos házra, felnyitja az elfeledni kívánt történet ajtaját is. A feltáruló titkok mindent megváltoztatnak: a múltat, a jelent s a jövőt is…


Almási Kitti: Bátran élni
Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is -rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának. Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket. Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be? Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások - gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló - véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk. Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk - de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.


Bernard Lecomte: KGB
1917: Cseka néven megalakul a KGB elődje, azaz a szovjet titkosrendőrség, minden idők egyik legpusztítóbb erőszakszervezete. A bosszúálló Lenintől kezdve tömeggyilkosok hosszú sora vonul fel ezen történet véres lapjain: Sztálin, Berija, Jagoda, Dzerzsinszkij, Szerov; de felsorakoznak a kettős ügynökök és a mesterkémek is. Sokak számára bizonyára újdonság lesz a Münzenberg-hálózat, a „cambridge-i ötök", a Vörös zenekar vagy a „Farewell"-ügy krimibe illően izgalmas története. Átfogó képet kapunk a Vatikánról mint kémek tanyájáról, megismerjük a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét, és még sok száz elképesztően izgalmas eset leírását: vagyis a 20. század történelmét.


Almási Kitti - Havas Henrik: Szeretők
Kiszolgáltatott szerelmesek, akik mindent megadnak a párjuknak, és közben tudják: sosem kaphatják vissza. Számító nők és férfiak, akik eszközként használják a szexualitást, hogy mindet megszerezzenek maguknak az életben. Emberek, akik attól való félelmükben, hogy sérülhetnek, úgy döntenek, hogy a nagy Ő helyett beérik alkalmi partnerekkel. Mindannyian ismerünk olyanokat, akit megkísértett már életében a csábítás, hogy titkos románcba bonyolódjon valakivel. Vagy épp velünk esett meg! Vajon mitől tűnik ennyire vonzónak sokak számára a tiltott gyümölcs? Erre a kérdésre keresi a választ a cinikus, mindenre kíváncsi újságíró és a szókimondó, éleslátású pszichológus. Havas Henrik tizenöt nő történetét gyűjtötte össze, mert kíváncsi volt arra, mi motiválja őket abban, hogy beérjék a szeretői szereppel. Kérdéseire a téma szakértője, Almási Kitti pszichológus felel. Vigyázat: a könyv kínos titkokról ránthatja le a leplet bárki életében!

Roberto Saviano: Ragadozók, Victor Hugo: Kilencvenhárom, Victor Hugo: A tenger munkásai, David Baldacci: Megváltás

Roberto Saviano: Ragadozók
Roberto Saviano ezúttal a nápolyi maffia egy kevésbé ismert oldalát mutatja be: a gyerekbandák világát. A Ragadozók serdülő fiúk egy csapatáról szól, amely az érvényesülés egyetlen útját az elismert alvilági pozíció kivívásában látja. A többi bűnözői csoport riválisaként, de egyben "utánpótlásaként" is tekinthető gyerekbandának meg kell küzdenie a területek megszerzéséért. Ahhoz, hogy hatalomhoz jussanak, a felnőttek szabályai szerint kell cselekedniük: abban a játékban, ahol a kábítószer, a pénz és a befolyás a tét, senkit sem érdekel, hogy ők valójában még kiskorúak. Az alvilágban, ahol mindennapos a fegyverhasználat, és gyakoriak a megtorlások és a leszámolások, nem tesznek különbséget felnőttek és gyerekek között. Saviano egy ilyen feltörekvő gyermekbanda útját kíséri végig a kezdeti, jelentéktelen rablásoktól a kábítószer-terjesztésen át egészen az első gyilkosságokig.


Victor Hugo: Kilencvenhárom

A nagy romantikus kései regénye (1873) a francia forradalom epikus körképébe ágyazott megrázó, egyéni dráma. Egy eszmei csatákban edzett aggastyán történelmi látomása, visszapillantás, szinte nemzeti önvizsgálat Franciaország új vajúdásának, a párizsi Kommünnek kihunyó fényénél. Hőseivel az Újkor sorsfordulóján, 1793-ban találkozunk, amikor végső csatára készül a hűbéri és polgári rend, a burzsoá és plebejus eszmény, az ellenforradalmi Vendée és a forradalmi Párizs, és egy-egy szereplőben a szív és a kötelesség. Az elmélkedéseiben is izgalmas, nagy lélegzetű, hugói próza emelkedett szintézist teremt az összecsapó erők viszontagságos kavargásából, melyben hiába Lantenac márki és az ellenforradalom nagy rettenetessége, mert szembeszáll vele a diadalmas forradalom rettentő nagysága, és csatájuk zajából mind tisztábban hallatszanak ki a történelmi igazságok útját járó forradalom döngő léptei.

Victor Hugo: A tenger munkásai
A nagy hugói romantika vad viharzásainak színhelye ezúttal egy furcsa keverékvilág, a Csatorna-szigetek vízből, földből, szirtből, angol, francia-normann, ősi és modern elemekből szőtt zordon szépségű meseország. Ebbe a keretbe ágyazza Hugo az emberi haladás és maradiság szinte időtlen kérdéseit, itt röppenti el nyilait minden babona és ostobaság ellen, itt ragadja meg az ember és természet viszonyának legfelemelőbb mozzanatait. Gilliatt titáni küzdelme egy hajóroncs megmentéséért és egy öntudatlan gyereklány szerelméért Hugo életművében mindennél szebben dalolja az elemek hatalmát, és egyszersmind az ember diadalát.


David Baldacci: Megváltás
Amos Deckert felkeresi egy férfi, az első gyilkos, akit ő juttatott rács mögé. Az állítja, ártatlan. És amikor az illető egy golyóval a fejében kerül elő, Decker kezdi azt hinni, évekkel korábban talán tényleg tévedett.

Charles Dickens: Ódon ritkaságok boltja, Laurie R., King: A méhészinas, Ziemowit Szczerek: Via Carpatia, Beth Morrey: A remény lányai

Charles Dickens: Ódon ritkaságok boltja
A szívhasogató történet egy tizennégy éves kislány és a nagyapja körül forog: a nagyapa pénzét elherdálta a veje (lánya, Nell anyja nem él már) meg Nell kicsapongó bátyja, s az öreg úgy akar gondoskodni Nell jövőjéről, hogy sorozatosan kölcsönöket vesz fel egy gonosz, gyanús üzelmeket folytató törpétől, Daniel Quilptől, szerencsejátéknak hódol, de a pénzt rendszeresen el is veszti. Végül menekülnie kell a kislánnyal Londonból, vidéken vándorolnak nincstelenül, Quilp bosszúszomjasan üldözi őket, és a nagyapa külföldről hazatelepülő fivére lehet, hogy már későn érkezik…   Szerelmi szálakban, jó, gonosz és mulatságos mellékszereplőkben egyaránt bővelkedik ez a talán legérzelmesebb, legmegindítóbb Dickens-mű.


Laurie R., King: A méhészinas
Sussex, 1915 Sherlock Holmes távol London zajától, visszavonultan él vidéki birtokán, és a méheket tanulmányozza, amikor egy fiatal lány a szó szoros értelmében belebotlik a dombvidéken. A tizenöt éves, nyúlánk, kissé szemtelen, tudálékos és nemrégiben elárvult Mary Russell éles esze még Sherlock Holmest is elbűvöli. Ez a nagyon modern, huszadik századi lány nemcsak tanul a viktoriánus detektívtől, de tehetséges védence és méltó társa is lesz. Első közös megbízatásukként hamarosan Walesbe hívják őket, hogy segítsenek a Scotland Yardnak megtalálni egy amerikai szenátor elrabolt kislányát. A nemzetközi jelentőségű ügy mélyen kötődik Holmes múltjához. Ebben a nagyszerű eszmefuttatásokkal, álcákkal és vészhelyzetekkel teli regényben időutazást teszünk: megtudjuk, hogyan indult a zseniális detektív és Mary Russell figyelemre méltó munka- és párkapcsolata az első világháború árnyékában.


Ziemowit Szczerek: Via Carpatia
Szczerek, a lengyel újságírás fenegyereke, 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta Magyarországot és a vonzáskörzetét, a helyi turistalátványosságok helyett a magyarok (és a tágan értelmezett Közép-Európa) lelke után kutatva. Felcsúton többször is bekukucskált egy bizonyos ház kerítésén, megpróbált utazni a kisvonaton, Trianon történetétől lesújtva részegen bolyongott Budapest mellékutcáin, és nemzeti rockot hallgatott, hogy a szövegekből magyarul tanuljon. Kószált a vidéki Magyarországon, cikcakkban végigjárta a szlovák–magyar határt, végigdöcögött Kárpátalja kátyús útjain, bámészkodott Erdélyben, és örömmel beszélgetett bárkivel, aki csak szóba állt vele. Bárhol is járt, mindenütt a dicső múlt egyre fakuló és az illiberális jelen egyre erősebben kivehető nyomaival találkozott, amiről saját szülőföldje és annak sorsa is időről időre az eszébe jutott. Az pedig, hogy útközben néha a honfitársaiba ütközött, nem csoda, elvégre Polak, Węgier, dwa bratanki…


Beth Morrey: A remény lányai
Egy lány. És egy titok, amely csak arra vár, hogy kiderítsék. Delphine Jonesnak egykor nagy álmai voltak. Az okos és ambiciózus lányra ragyogóan szép jövő várt. Csakhogy útközben valahogy minden elromlott... Delphine most egyedülálló anya, pincérnőként dolgozik, és a kanapé párnája mögé csúszott aprópénzt is ki kell halásznia, hogy meg tudjanak élni a lányával, Emmel. Egy dologról azonban sohasem mondott le: a reményről. Amikor kirúgják a munkahelyéről, amit gyűlölt, és kénytelen újrakezdeni, lassan eszébe jut, hogy ki is ő, és mire képes... de bárcsak maga mögött hagyhatná a múltat! Vajon a remény képes valami többet hozni Delphine-nek és Emnek? Beth Morrey első regénye, Az igaz szerelem nem öregszik című Sunday Times bestseller után ismét egy csodálatos női történettel jelentkezik a szeretetről és az emberekben lakozó hatalmas teremtőerőről, amely a sorsot is képes megmásítani.

Steven Saylor: Egy gladiátor csak egyszer hal meg, Jo Nesbø: A féltékenység-szakértő és más történetek, Szekeres Judit: Zuhanás a fellegekbe, Diana Peterfreund: Ébredj velünk, William Gibson: Mona Lisa Overdrive

Steven Saylor: Egy gladiátor csak egyszer hal meg
A Római vér és a Catilina rejtélye közti időszakot tárgyaló novellás kötetében Steven Saylor igazi ínyencségeket tálal fel. Beavat bennünket az ókori Róma mérgezett süteményeinek, illetve a mennyei garumnak receptjébe, és Gordianus, a nyomozó segítségével megtudhatjuk azt is, hogyan került az első cseresznyefa Rómába.
De mindez szinte semmiség a főételhez és a legvégén érkező desszerthez képest... Egy harckocsiverseny körüli összeesküvés miatt érkezünk a Circus Maximusba. Ahonnan csak azért ruccanunk át egy másik arénába, hogy megtudjuk, hányszor halhat meg egy gladiátor? Ez legalább olyan találós kérdés, mint Arkhimédesz néhány feladványa (Gordianus a tudós sírjának rejtekhelyét is megtalálja) vagy hogy miért hallgat egy hadvezér a fehér szarvasborjúra?


Jo Nesbø: A féltékenység-szakértő és más történetek
Egy fiatal nő az ablaknak fordulva zokog magában a repülőgép első osztályán. Egy író a színpad mellett várakozik, hogy kilépjen a reflektorfénybe. Egy kukás másnaposan indul dolgozni. Egy taxisofőr tűnődve nézi az autójában felejtett fél fülbevalót. Egy görög nyomozó megérkezik a tengertől elzárt kis szigetre, hogy felderítsen egy gyanús eltűnési ügyet. Hogy mi a közös bennük? Mindannyiuk történetének fonala az egyik legerősebb emberi érzelem, a féltékenység köré fonódik. Elszenvedik vagy okozzák, belehalnak vagy túlélik, ölnek miatta, vagy áldozatául esnek – mindez kiderül a kötet hét kriminovellájából, amelyek büszkén foglalhatják el helyüket a szerző életművében.


Szekeres Judit: Zuhanás a fellegekbe
Te ​mit tennél kockára a sikerért? És mit a szerelemért? Jenna Sutton, a fiatal, frissen diplomázott közgazdász éppen első munkahelyét tölti be egy nemzetközi cégnél New Yorkban, szabadidejében pedig egy regény megírásán dolgozik. John Mark, a cég Madridban élő konzultánsa első látásra beleszeret Jennába. A lány eleinte tartózkodik Johntól, de néhány hónap elteltével elveszíti az érzelmei felett az irányítást, és fejest ugrik a sokat ígérő kapcsolatba. Johnról idővel kiderül, hogy teljesen más ember, mint amilyennek őt korábban Jenna hitte. A kimért, hűvös konzultáns valójában egy szenvedélyes férfi, aki bevezeti Jennát a kaszinók és a fényűzés világába, ahol a lány befolyásos emberekkel ismerkedhet meg. Ennek köszönhetően hamar kiadják a könyvét is, ami hatalmas sikert arat. A hétköznapi lányból egyszerre világhírű celeb válik. Johnra azonban egyre kevesebb ideje jut, ami a kapcsolatuk végéhez vezet. Ám a férfi igazságtalannak érzi a helyzetet, és a józan eszét elveszítve bosszút áll Jennán. Botrányos videófelvételt ad el egy magazinnak a lányról, ami hatalmas port kavar. Róluk szólnak a hírek, az újságok. De valóban minden az, aminek látszik? Szekeres Judit a nagy sikerű Meztelen igazság és A múlt árnyékában című regényei után egy újabb, finom erotikával fűszerezett izgalmas történeten keresztül mutatja meg, hol a határ becsület és fondorlat között.


Diana Peterfreund: Ébredj velünk
A legfrissebb hírek: Az elszánt, fiatal TV-producert, Becky Fullert kirúgják a New Jersey-i helyi reggeli műsorból, így szakmai élete - magánéletéhez hasonlóan - kilátástalanná válik. Kétségbeesetten, de töretlen optimizmussal Becky elhatározza, hogy a talpán landol és egyszer csak a Pirkadat, egy New York-I TV-csatorna bukdácsoló reggeli hírműsorának alkalmazásában találja magát. A csatorna viszont gyorsabban süllyed, mint maga a Titanic, és a béka feneke alatti nézettség csupán a jéghegy csúcsa: a stúdió kamerái a kőkorszakból származnak, a vezető producerek pedig reklámblokkonként adják egymásnak a kilincset. Becky megígéri a csatorna igazgatójának, hogy megállítja a zuhanást, és fellendíti a nézettséget. Ennek érdekében a legendás híradóst, Mike Pomeroyt kéri fel műsorvezetőnek egy olyan ajánlat kísértében, amelyre lehetetlen nemet mondani. Mike-nak persze borsódzik a háta a műsor komolytalan témáitól, ráadásul a másik - hozzá hasonlóan a végletekig hiú - társműsorvezetővel, az ex-szépségkirálynő Colleennal is azonnal összeakasztja a bajszát. Becky életében az egyetlen jó dolog Adam Bennett, a csatorna egy másik, igen jóképű producere, ám a Pirkadat sikertelensége kettejük bimbódzó kapcsolatára is árnyékot vet. Miközben Mike és Colleen a kamerák előtt iszapbirkóznak, Becky minden erejével szerelmi élete, hírneve, illetve a műsor megmentésén fáradozik, mielőtt a csatorna végképp lehúzná előttük a rolót


William Gibson: Mona Lisa Overdrive
A ​szellem az apja búcsúajándéka volt, amit egy feketébe öltözött titkár adott át a Narita egyik utasvárójában. Mona egy fiatal lány sötét múlttal és kilátástalan jövővel. Nem is meglepő – legfeljebb váratlan –, hogy a stricije egyszer csak eladja egy plasztikai sebésznek, aki egyik napról a másikra átszabja őt valaki teljesen mássá. Angie Mitchell egy híres hollywoodi Sense/Net sztár különleges képességgel. Bár sokan szeretnék édes tudatlanságban tartani, Angie hamarosan mégis rájön, hogy kicsoda valójában, és miért nincs szüksége deckre, hogy rácsatlakozzon a cybertérre. Eközben egy rejtélyes entitás emberrablást szervez a mátrixban, és a terve megvalósításához szüksége van Monára, Angie-re és az egész emberiségre. Az ármány mögött pedig lesben áll a Jakuza, a japán alvilág rettegett szervezete, akinek vezetői könyörtelenül manipulálnak bárkit és bármit céljuk elérésében. A Sprawl-trilógia befejező kötete egyszerre érzéki és kíméletlen hangulatú, kábulatba ejtő és kijózanító utazás William Gibson felejthetetlen világába. Az olvasó új fordításban tartja a kezében a könyvet.

Nora Elias: A szépségszalon, Mel Wallis de Vries: Bűnös, Matt Forbeck: Első vér, Joanna Rakoff: Egy évem Salingerrel, Kristín Marja Baldursdóttir: A sirályok kacagása

Nora Elias: A szépségszalon
Nora ​Elias romantikus regényében festői érzékletességgel mutatja be Berlin aranykorát, ahol két nővér egyszerre hódítja meg a várost és a férfiak szívét.
Berlin, 1925. Helena Rosenberg szerény körülmények között nőtt fel. Egy nap megtudja, hogy az apja, akit korábban nem ismert, bevette a végrendeletébe: a hagyaték felét ő, a másik felét a féltestvére örökölte, akiről addig még csak nem is hallott. Helena a nagyváros kedvéért elhagyja az isten háta mögötti délnémet falut, Berlinben viszont csak a csalódott húga, Charlotte, és a tönk szélén álló családi patika várja. A leleményes fiatal nő azonban nem ismer akadályt, és hamarosan nagyszerű üzleti ötlete támad: saját kozmetikumokat készít és értékesít. Egy gond van csupán: a tanult gyógyszerész Charlotte nem hisz a szépítő csodaszerekben, és a patika átalakításába sem hajlandó belenyugodni. Az események akkor vesznek nem várt fordulatot, amikor feltűnik a színen a gyógyszeripari mágnás – és egy személyben a családi vállalat legfőbb hitelezője –, Dominik Lichtenthal, és csapni kezdi a szelet Helenának.
Miközben a nővérek a helyüket keresik mind az üzleti, mind a magánéletben, feltárul előttük Berlin nyüzsgő, szabad, nagyvilági oldala. Ám a város felett már gyülekeznek a fenyegetően sötét fellegek…


Mel Wallis de Vries: Bűnös
Egy iskolában egymás után három diák is öngyilkosságot követ el. Úgy tűnik, az esetek között nincs összefüggés: a lányok nem ugyanabba az osztályba jártak, és csak futólag ismerték egymást. A rendőrség pusztán különleges egybeesésként tekint az ügyekre. Ám akkor a tizenhat éves Tess kap egy levelet, amely mindent megváltoztat: „Te vagy a következő…"
Tess nyomozni kezd, és megdöbbentő felfedezést tesz. Attól fogva a saját életéért kell küzdenie. De senki sem hisz neki.


Matt Forbeck: Első vér
A Spartanoké a dicsőség, de egyetlen katona – még a legendás Főnök – sem képes arra, hogy egyedül megnyerjen egy háborút. Edward Buck főtörzs alakulata, a Pokolugrók komoly szerepet játszott a Szövetség által a Föld ellen indított invázió megfékezésében. Bátor és önfeláldozó tetteik nem kerülték el az az UNSC figyelmét.
A borzalmas veszteségek fényében az UNSC úgy dönt, létrehozza a Spartanok új generációját, amelynek feladata az lesz, hogy megvédje az emberiséget a külső és belső fenyegetésekkel szemben. Buck különleges ajánlatot kap és rákényszerül, hogy meghozza a sorsát befolyásoló döntést.
Most, hogy véget ért a Szövetség elleni háború, veteránkén végre levonulhat a pályáról, hogy olyan életet éljen, amilyenről mindig álmodott, vagy… Akár elindulhat a másik úton is, hogy a sereg új, ütőképes egységének részévé váljon.


Joanna Rakoff: Egy évem Salingerrel
Joanna a középiskola elvégzése után úgy dönt, hogy New Yorkban próbál szerencsét. Költő szeretne lenni, ezért úgy gondolja, egy irodalmi ügynökség asszisztenseként kerülhet közelebb álmai megvalósításához. J. D. Salinger ügynökének asszisztenseként azt a feladatot kapja, hogy válaszoljon az írónak érkező rajongói levelekre, ami tulajdonképpen a szokásos, formális válaszok közvetítését jelenti. Joanna egyhangú, a munkahelye és a barátjával bérelt brooklyni lakás között zajló életét írói szárnypróbálgatásai törik meg. Miközben Salinger rajongóinak a megszokottól egyre inkább eltérő, hol vicces, hol megható válaszokat ír, lassan rátalál a saját írói hangjára.
Az írónőnek a '90-es években játszódó memoárjából 2020-ban filmet is készítettek, amelyben az ügynökség szigorú vezetőjét Sigourney Weaver, a fiatal Joannát pedig Andie McDowell színésznő lánya, Margaret Qualley alakítja. A filmet 2021 nyarán mutatták be a hazai mozik.


Kristín Marja Baldursdóttir: A sirályok kacagása
A ​gyönyörű Freyja, néhány évnyi házasság után, Amerikából hazatér Izlandra. Fehér bőre, vörös ajka, hosszú, fekete haja, hideg-kék tekintete és kólásüvegre hasonlító, csodás teste fenekestül felforgatja a kis halászfalu életét. A férfiak körülötte legyeskednek, a nők csodálják. Ám a 12 éves Aggát, Freyja unokahúgát nem olyan könnyű megszédíteni. Szerinte Freyja gonosz, talán nem is igazi ember, hisz a tekintete olyan, akár a gleccser, és különben is nagyon furcsán viselkedik. Nem eszik húst, hét bőröndnyi ruhát hozott magával, és hidegebbnek tűnik egy kihűlt hullánál, ráadásul éjszakánként hosszú sétákat tesz, állítólag a tengerparti szikláknál. Amikor egy éjjel váratlan haláleset történik, Agga úgy érzi, beigazolódott a gyanúja, és elhatározza, hogy figyelni fogja Freyja minden mozdulatát…
Rejtélyes halálesetek, intrikák és szerelmi bonyodalmak fonódnak össze ebben az ötvenes évek Izlandját bemutató fekete komédiában, melyből 1998-ban színdarab, 2001-ben pedig számos díjjal kitüntetett film is készült.

Sándor Márai: A forradalom előérzete: (Márai Sándor és 1956), Herzl Tivadar: Napló (1895-1904), Jane Goodall és Douglas Abrams: A REMÉNY KÖNYVE, Sándor Márai: Fedőneve: Ulysses, Márai Ilona: Betűbe zárva. Napló – 1948-1979

Sándor Márai: A forradalom előérzete: (Márai Sándor és 1956)
„Ez a törvényen kívüli állapot csak előjátéka valaminek; s nem az oroszok lesznek főszereplői a drámának, amely készül; a magyar forradalom érik minden tünet mögött" – írta e sorokat naplójába 1945-ben Márai Sándor. Az orosz katonák fosztogatásáról szólva az író váteszi jóslatot fogalmazott meg – ilyen tárgyú írásainak kibővített gyűjteménye A forradalom élőérzete című kötet második kiadása. A roppant gazdag válogatás Márainak azon esszéiből, naplóiból, cikkeiből, rádiós jegyzeteiből ad bőséges anyagot, amelyek a forradalom előérzetéről, később a forradalom lelki és érzelmi támogatásáról, majd a megtorlás hírei által kiváltott iszonyodásáról számolnak be. Ennek megfelelően a kötet három nagy fejezetre tagolódik. Az első („A Bűn füstje elfödte a napot") 1945-től a forradalom kitöréséig terjedő évtized írásaiból közöl szemelvényeket. A második rész („Ez most a mi forradalmunk") az 1956 nyarától 1957 elejéig keletkezett írások és rádiós beszédek válogatása. Míg az utolsó egység („... elkezdődött a hideg árulás korszaka") a megtorlás hozzá eljutó hírei által kiváltott gondolatainak a foglalata. Az idézett írások túlnyomó többsége Márai Sándor emigrációban töltött éveiben keletkezett, hiszen az író 1948-ban hagyta el Magyarországot. Tehát nem voltak közvetlen tapasztalatai a hazai helyzetről, ám a személyesen megszerezhető ismeretek hiányát bőven ellensúlyozták pontos, megbízható értesülései és még inkább hihetetlen empátiája. Márai történelemszemléletének zseniális perspektívájára jellemző az a nézete, hogy mivel a II. világháború után – a szovjet megszállás miatt – elmaradt a magyar társadalom forradalmi, katartikus megtisztulása, szükségszerűen be fog következni egy népfölkelés – e gondolatát 1952-ben vetette papírra.


Herzl Tivadar: Napló (1895-1904)
Izrael államát a pesti Dohány utcában született Herzl Tivadar (1860-1904) álmodta meg. Annak a Deák téri evangélikus gimnáziumnak a tanulója volt, ahol még élénken élt Kossuth Lajos és a többi '48-as forradalmár emléke. Herzl az ő hatásukra vált a nemzeti gondolat elkötelezett hívévé. Zsidó volt és magyar. Újságíróként Párizsban dolgozott, és így testközelből élte meg a hírhedt Dreyfus-ügyet. Meggyőződésévé vált, hogy a zsidók üldöztetésére saját nemzetállamuk megteremtése a megoldás. Erre tette fel az életét. Álmából 1948-ban valóság lett. Megalakult Izrael. Herzl Tivadar államalapítóvá vált.


Jane Goodall és Douglas Abrams: A REMÉNY KÖNYVE
Egy legendás környezetvédő. Egy életen át tartó küzdelem a természetért. Egy létfontosságú üzenet a reményről. Jane Goodall világhírű természettudós több mint fél évszázada emeli fel szavát bolygónkért. A fiatal korában Gombe erdeiben csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseivel és a kilencvenedik életévéhez közeledve is fáradhatatlan környezetvédő munkájával Jane egy szebb, reménytelibb világ mellett elkötelezett nemzedék felnevelésében vállal tevékeny szerepet. A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite. A könyv társszerzőjével, Douglas Abramsszel folytatott beszélgetései felelevenítik utazásai és aktivista tevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást. A világunknak sosem volt még ekkora szüksége a reményre. Korunk egyik legszeretettebb emberének a könyve megmutatja, hogy hatalmas problémáink ellenére is reményt meríthetünk az emberi természetből és magából a természetből. „Egy nő, aki a feje tetejére állította a zoológia világát." Sir David Attenborough „Bolygónk egyik legnagyobb hatású, legjelentősebb vezető egyénisége. Jane szinte minden napját az optimizmus terjesztésének és a tudatos életre való felhívásnak szenteli. Világszerte hirdeti minden élőlény veleszületett jogait, és küzdelemre buzdít a környezeti veszélyek legnagyobbika, a klímaváltozás ellen, reményt adva ezzel az eljövendő nemzedékeknek." Leonardo DiCaprio „Egy igazi hős." Greta Thunberg


Sándor Márai: Fedőneve: Ulysses
"Ahová most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem." ELSŐ KIADÁS. "Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja", hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. "Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés." Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését ("Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet"), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról. Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a "hazáját gyűlölő" emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. "Hallgassuk" őt érdeklődéssel, "nyitott füllel"!


Márai Ilona: Betűbe zárva. Napló – 1948-1979
Matzner Ilona, vagyis Márai Lola, akit Márai Sándor saját naplóiban csak L. betűvel jelölt, hatvankét éven át volt a híresen nehéz természetű író hűséges társa. Lola több mint harminc éven át írt naplóinak szerkesztett változata izgalmas háttérdokumentum, ennélfogva irodalmi szenzáció, egy nagy író hagyatékának felbecsülhetetlen alkotóeleme, ami most kerül először az olvasók elé. Márai Lola naplójához maga Márai Sándor adja meg a kulcsot saját 1986-os naplójában. Felesége halála után megszállottan kezdi olvasni jegyzetfüzeteit: "Mindenre figyelt, mindent felírt, az álmokat, a látogatókat, a napi tennivalókat, nappalt és éjszakát, csodálatos érzékiességgel." Az apró részletek újraélése a "visszapergetett" idő valóságába viszi, de hosszú kapcsolatuk valódi mélysége is ebből az írásból világosodik meg előtte. Rádöbben, hogy míg ő másoknak írta a naplót, felesége neki. Vagyis ami Márai életrajzából naplójának tudatos stilizálása során elveszett, azt Márai Lola kendőzetlen őszinteséggel napról napra vezetett jegyzetei megőrizték: házaséletük hullámzásait, emberi kapcsolataikat, fiuk felnevelését, költözéseiket, az írói munka és emigráns létük bonyolult érzelmi hátterét. A napló attól a pillanattól rögzíti az eseményeket, amikor végleg elhagyták Magyarországot. Nápoly, New York, majd Salerno nyüzsgő hétköznapjainak megörökítésén végigvonul az idegenség érzése, hosszú vándorlásuk során igazi otthonukat egymásban találták meg. A 296 füzetnyi feljegyzést Márai saját kezűleg csomagolta az irodalmi hagyatékát őrző hajóládákba. Gazdag jegyzetanyaggal kísért válogatásunk Márai Lola teljes naplójának mintegy felét tartalmazza.

William R. Forstchen: Az utolsó nap, William R. Forstchen: Egy másodperccel később, William R. Forstchen: Egy évvel később, William R. Forstchen: A harag napja

William R. Forstchen: Az utolsó nap
William R. Forstchen trilógiájának harmadik kötete az Egy másodperccel később és az Egy évvel később New York Times bestseller regényeinek nyomán, újból az amerikai nemzet élet-halál küzdelmét tárja elénk. Az áramellátó hálózatot megsemmisítő elektromágneses csapás (EMP) óta a túlélők közel teljes sötétségben, az éhezés és a terror árnyékában próbálják újjáépíteni egykor virágzó országukat. Az önjelölt kormányerők ellenében aratott győzelem után John Matherson és közössége az EMP-támadás következtében elveszett technológiák és a közrend helyreállításán munkálkodik, a kormány azonban váratlan bejelentést tesz: fontos régiókat enged át véglegesen a kínai és mexikói megszállóknak. Az alkotmány nincs érvényben többé, a hivatásos hadsereg még bevethető csapatait pedig a megmaradt államokban dúló belső lázadások leverésére vezénylik. John váratlanul egykori parancsnokával és legközelebbi barátjával, Bob Scales tábornokkal találja szemben magát. Vajon Scales tábornok is aggályok nélkül teljesíti a kormány parancsait vagy az újból egyesített amerikai nemzetért vívott küzdelem kulcsfontosságú alakjává válik? Lehetséges, hogy a szabadságjogokat folyamatosan kurtító és saját szuverenitását áruba bocsátó kormány éppen azt kapja majd, amitől a legjobban retteg: egy valódi forradalmat?


William R. Forstchen: Egy másodperccel később
Terrortámadás éri az Amerikai Egyesült Államokat, mégpedig az egyik legrettegettebb módon, az elektromágneses hullámot (EMP) gerjesztő, pusztító fegyverrel. Egy háború, melyet egyetlen másodperc alatt elveszít Amerika, egy háború, mely a középkorba robbantja vissza a világ legerősebb országát. Nincs áram, nincs kommunikáció, leállt a közlekedés, fogyóban a gyógyszerek, őrjöngő bandák uralják az országot, az emberek éheznek és a túlélésért küzdenek. Mit tehet ebben a helyzetben egy volt katona, aki meg akarja menteni a családját, a hazáját, ha úgy tetszik, a modern civilizációt? Az amerikai Kongresszus folyosóin már megjelenése előtt úgy emlegették a regényt, mint az apokaliptikus thrillert, melyet minden amerikainak el kell olvasnia. A történetet a Pentagonban is reálisnak nevezték, a fegyvert pedig úgy tartják számon, mint amely egyetlen pillanat alatt térdre kényszerítheti az Egyesült Államokat.


William R. Forstchen: Egy évvel később
Két év telt el ,,a nap", vagyis a világ több országát egyszerre sújtó összehangolt, elektromágneses hullámokat (EMP) gerjesztő támadás óta. Áramszolgáltatás híján az Egyesült Államok kontinentális területeinek nagy részén középkori állapotok uralkodnak, s becslések szerint az offenzívát, valamint az azt követő káoszt az ország lakosságának csupán húsz százaléka élte túl. Az észak-karolinai Black Mountain városa - lakóinak hősies helytállása folytán - nem semmisült meg teljesen, de a halál és az emberfeletti megpróbáltatások őket sem kímélték. Vezetőjük, John Matherson otthona porig égett, és az inzulinkészletek kiapadása miatt a férfi elveszítette egyik lányát, a cukorbeteg Jennifert is. A Bluemontban újjászerveződött amerikai kormány látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy feltartóztassa az országba humanitárius segítségnyújtásra hivatkozva benyomuló idegen katonai erőket. Az új vezetés tervének részeként John egyetlen életben maradt lánya, a tizennyolc éves Elizabeth is megkapja a katonai behívóját...


William R. Forstchen: A harag napja
Egy átlagos őszi reggelen Bob Petersen megérkezik kiskamasz lányával a portlandi gimnáziumba, ahol tanárként dolgozik. Nem hagyják nyugodni a gyanús eseményekről szóló reggeli híradások, és amikor az iskoláját több másikkal együtt támadás éri, a balsejtelemből valóság lesz: fegyveresek rontanak az épületbe, hogy lemészároljanak mindenkit – gyereket, tanárt egyaránt. A The New York Times bestsellerszerzője, William R. Forstchen iszlamisták kegyetlen, kiterjedt és összehangolt akcióját vizionálja regényében. A terrorista csoportok iskolákat és autópályákat támadnak meg, gyakorlatilag megbénítva ezzel az Egyesült Államok életét. Az Egy másodperccel később, az Egy évvel később és Az utolsó nap nemzetközi bestseller szerzője valójában Amerika felkészületlenségéről és gyengeségéről ír ebben a komoly vitákat kiváltó regényében, erőteljesen kiállva amellett, hogyha az állam nem védi meg a polgárait, akkor nekik kell megvédeniük magukat.

Szentesi Éva: Merkúr a retrográdban, Asha Lemmie: Ötven szó az esőre, Patricia Gibney: Néma sikolyok

Szentesi Éva: Merkúr a retrográdban
A Merkúr a retrográdban nem szokványos szerelmi történet, hiszen ritka, hogy az ember éppen akkor találja meg a szerelmet, amikor éppen életének legnagyobb tragédiájával néz szembe. Szentesi Éva új kötete a sokáig elveszettnek hitt, majd lehetetlen helyzetben megtalált szerelem, a mégiscsak véget érő barátságok és az útkeresés regénye. Látlelet arról, hogyan értelmezi magát egy nő a 2020-as években gyerek nélkül, mit gondol önmagáról, a testéről, az életéről, és hogyan funkcionál egy párkapcsolatban, ha még nem tudott megküzdeni az örökölt anyai mintákkal. Ennek a történetnek a főszereplője bárki lehet: lehet az olvasó, és lehet az író is. Bár Szentesi Éva azt vallja, csak az olvasó hiszi azt, hogy egy regény a szerzőről szól, mert valójában az író mindig az olvasóról ír.


Asha Lemmie: Ötven szó az esőre
"Nem kérdezősködsz, nem küzdesz, nem ellenkezel." 1948-ban ezzel az intelemmel hagyta az anyja a nyolcéves Norikót a nagyhatalmú Kamiza család birtokának a kapujában. És Nori szót fogad. Nem kérdezi, miért hagyta el az anyja, sem azt, miért zárják egy padlásszobába, és zokszó nélkül tűri a mindennapos vegyszeres fürdőket, amivel ki akarják fehéríteni a bőrét. Nori szerelemgyerek, egy japán nemesúr ágyasának és egy afroamerikai katonának a lánya. Rideg nagyanyja gyűlöli, mert a létezése foltot ejtett a család becsületén, és csak azért fogadja be, hogy elrejtse a világ elől. Az intelligens kislány pontosan érzi, hogy a mássága az oka az elutasításnak, és mindenben engedelmeskedik. Amikor három év múlva váratlanul megjelenik a birtokon a néhány évvel idősebb féltestvére, Akira, a két gyerek között erős kötelék szövődik. A tehetséges hegedűművész fiú tanítgatja a húgát, és a zenén keresztül új világ tárul Nori elé, ami végérvényesen megváltoztatja mindkettőjük életét. Nori ráébred, hogy igenis van helye a világban, és bármily nagy árat fizet is érte, érdemes harcolnia a szabadságáért. "Szívszorító történet szerelemről és veszteségről, előítéletekről és fájdalomról, a kötelékekről, amelyek összetartanak egy családot." Kristin Hannah Asha Lemmie a Boston College-ban diplomázott: irodalmat és kreatív írást tanult, majd New Yorkba költözött, és a könyvkiadásban helyezkedett el. Egyedi nézőpontból elmesélt történelmi regényeket ír, és az idejét New York, London és Kiotó között osztja meg


Patricia Gibney: Néma sikolyok
Nem kellett volna meghalniuk Egy ragyogó parti másnapján a huszonöt éves Rachel Mullent holtan találja az ikertestvére. A lány szeplős arcán zúzódások, torkába egy üvegszilánk ékelődött. Hamarosan kiderül, hogy a bizarr gyilkosság nem az egyetlen eset: egy fiatal doktornőt ugyanazzal a módszerrel öltek meg. Mivel az orvos nem vett részt a partin, sőt semmilyen módon nem köthető a vendégekhez, Lottie kénytelen megkérdőjelezni minden addigi elméletét. Miért kellett elhallgattatni ezt a két ifjú nőt? Lottie megszállottan nyomoz, hogy kiderítse, mi történhetett azon a partin, és egyre közelebb kerül a házigazdához. A nyomok Maddyhez vezetnek, aki felszolgálóként dolgozott az estélyen, ám ő sem tud információval szolgálni, ugyanis egy rendszám nélküli autóval elrabolják. Az őrület akkor kezdődik igazán, amikor Boyd is eltűnik. Lottie már nemcsak az eltűnt lányt, hanem a vőlegényét is kétségbeesetten próbálja megtalálni. Nem veszítheti el újra a férfit... Egy újabb rejtélyes gyilkos jár Ragmullinben, aki különös kegyetlenséggel végez áldozataival... Patricia Gibney soron következő thrillere lélegzetelállító pillanatokat ígér a nyomozós krimik szerelmeseinek a Néma sikolyok című kötetben is.