Michel de Gréce: Szentpétervári fehér éjszakák
Daliás nagyherceg, tehetséges katona, felvilágosult gondolkodó; javíthatatlan nõcsábász, állítólagos gyémánttolvaj, a cári család õrültnek nyilvánított fekete báránya, akit legszívesebben kitöröltek volna a dinasztia emlékezetébõl. Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov nagyherceg az excentrikus figurákban bõvelkedõ orosz cári dinasztia egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb tagja, aki egyszerre volt a Romanov-ház végromlásának megtestesítõje és az uralkodói kötöttségek ellen lázadó független karakter.Könyvében a nagyherceg kései rokona, Michel de Grece, azaz Mihály görög-dán királyi herceg, a néhai Fülöp herceg elsõfokú unokatestvére tárja fel az európai királyi udvarok ragyogásától az üzbegisztáni számûzetésig vezetõ rendkívüli életutat. Az elismert életrajz- és regényíró családi beszámolókon és gondos kutatómunkán alapuló életrajzából megismerhetjük Nyikolaj nagyherceg és az amerikai kurtizán, Fanny Lear egész Oroszországot megbotránkoztató viszonyát, miközben a regény lapjain megelevenednek a legendás szentpétervári fehér éjszakák.
Simon Sebag Montefiore: Vöröslő ég a Don felett
1942 nyara. A sztálini tisztogatásokban lefejezett és a félelmetes német hadigépezet által megtizedelt Vörös Hadsereg a szétesés szélén áll. A német csapatok könyörtelenül nyomulnak elõre a Don felé - ha elérik a kaukázusi olajmezõket, az az egész Szovjetunió végét jelentheti. Benya Golden, egykor ünnepelt író, manapság Gulag-rab egy köztörvényes bûnözõkbõl és rendszerellenes kozákokból álló lovas büntetõosztag - a Holtak - tagjaként néz szembe a megállíthatatlannak tûnõ német offenzívával. Egy öngyilkos küldetés az ellenséges vonalak mögé parancsolja õket, de egyébként is mit ér az élete annak, akit a Párt elítélt? Eközben Moszkvában Sztálin szövi terveit, amelyekkel megfordíthatja a vesztésre álló háborút, magányos lánya, Szvetlana pedig a pusztulás közepette megismeri az elsõ szerelmet. Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának lélegzetelállító következõ része a vér áztatta orosz sztyeppéktõl a Gulag borzalmas barakkjain át egészen a Kreml rettegéssel átitatott termeiig vezeti az olvasót. A Vöröslõ ég a Don felett az embertelen mészárlás, a túlélés és a halál árnyékában kivirágzó, törékeny szerelem története. „Csodálatos, magával ragadó olvasmány. A Vöröslõ ég a Don felett olyan, mintha egy nácikkal és kozákokkal fûszerezett Cormac McCarthy-regényt olvasnánk." (Philip Kerr, a Berlin Noir-sorozat írója)
Simon Sebag Montefiore: Szásenyka
Szentpétervár, 1916. Oroszország a forradalom küszöbén áll. Miközben Ariadna grófné Raszputyinnal és züllött barátaival mulatozik, lázadó kamaszlánya, Szásenyka a bolsevikok ügynökének áll. Moszkva, 1939. Szásenyka és nagy hatalmú férje a kommunista pártelit tagja, ám Sztálin országában semmit sem jelentenek a jó összeköttetések és a párthûség. Barátaik egymás után tûnnek el, a két kisgyermeket nevelõ gyönyörû asszony pedig titkos viszonyba kezd - végzetes következményekkel. Fél évszázaddal késõbb Roza, egy Londonban élõ orosz oligarcha anyja egy fiatal történészt bíz meg azzal, hogy kutassa fel, mi lett a családjával, amelytõl a sztálini rémuralom idején szakadt el. A titkosított iratokból döbbenetes dolgok derülnek ki. Simon Sebag Montefiore, az újkori orosz történelem egyik legelismertebb szakértõje lenyûgözõ hitelességgel és részletgazdagsággal kelti életre a cári Oroszország végnapjait és a sztálini terror legsötétebb óráit a világszerte óriási sikert aratott Moszkva-trilógiájának elsõ részében. „Montefiore az orosz történelem avatott ismerõje, ám elképesztõ tudása nem tolakodik elõtérbe, hanem a mû szövetébe simul. Szásenyka dicsõséggel és tragédiával teli története hosszú ideig velünk marad a regény elolvasása után." (Thomas Keneally, a Schindler listája szerzõje)
Edward Rutherfurd: Sarum
A Stonehenge varázslatos látképével a hátterében magasodik Salisbury katedrálisa. Az ősi Sarum vidéke ez, ahova Edward Rutherfurd eme korai, lélegzetelállító remekművében kalauzolja olvasóit, és a tőle megszokott rendkívüli gazdagsággal meséli el Anglia viharos történelmét a jégkorszak végétől egészen napjainkig. A Sarum családi sagája évezredeken át hömpölyög. Hwll, az északi vadász a fagyos tundráról menekül dél felé, Nooma, a kőfaragó állhatatos, évtizedeken át tartó munkával emeli magasba Stonehenge-et, harminckét évszázaddal később pedig utódja, Oswald Mason húzza fel a Salisbury katedrális ég felé nyúló tornyait. Az emberi történelmet átölelő elbeszélés során pedig kelta dűnék, római utak, angolszász kolostorok, normann kastélyok, középkori mezővárosok és viktoriánus vidéki birtokok elevenednek meg. Edward Rutherfurd elképesztő alapossággal megírt művében népvándorlások és hódítások hullámain, a lovagok felemelkedésén és hanyatlásán, szabadságharcon és ipari forradalmon át egészen a sarumi zsidók üldözéséig követhetjük az évszázadok során összefonódó családi sorsokat, és bepillantást nyerhetünk Anglia és lakói csodálatosan változatos történelmébe.
Daliás nagyherceg, tehetséges katona, felvilágosult gondolkodó; javíthatatlan nõcsábász, állítólagos gyémánttolvaj, a cári család õrültnek nyilvánított fekete báránya, akit legszívesebben kitöröltek volna a dinasztia emlékezetébõl. Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov nagyherceg az excentrikus figurákban bõvelkedõ orosz cári dinasztia egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb tagja, aki egyszerre volt a Romanov-ház végromlásának megtestesítõje és az uralkodói kötöttségek ellen lázadó független karakter.Könyvében a nagyherceg kései rokona, Michel de Grece, azaz Mihály görög-dán királyi herceg, a néhai Fülöp herceg elsõfokú unokatestvére tárja fel az európai királyi udvarok ragyogásától az üzbegisztáni számûzetésig vezetõ rendkívüli életutat. Az elismert életrajz- és regényíró családi beszámolókon és gondos kutatómunkán alapuló életrajzából megismerhetjük Nyikolaj nagyherceg és az amerikai kurtizán, Fanny Lear egész Oroszországot megbotránkoztató viszonyát, miközben a regény lapjain megelevenednek a legendás szentpétervári fehér éjszakák.
Simon Sebag Montefiore: Vöröslő ég a Don felett
1942 nyara. A sztálini tisztogatásokban lefejezett és a félelmetes német hadigépezet által megtizedelt Vörös Hadsereg a szétesés szélén áll. A német csapatok könyörtelenül nyomulnak elõre a Don felé - ha elérik a kaukázusi olajmezõket, az az egész Szovjetunió végét jelentheti. Benya Golden, egykor ünnepelt író, manapság Gulag-rab egy köztörvényes bûnözõkbõl és rendszerellenes kozákokból álló lovas büntetõosztag - a Holtak - tagjaként néz szembe a megállíthatatlannak tûnõ német offenzívával. Egy öngyilkos küldetés az ellenséges vonalak mögé parancsolja õket, de egyébként is mit ér az élete annak, akit a Párt elítélt? Eközben Moszkvában Sztálin szövi terveit, amelyekkel megfordíthatja a vesztésre álló háborút, magányos lánya, Szvetlana pedig a pusztulás közepette megismeri az elsõ szerelmet. Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának lélegzetelállító következõ része a vér áztatta orosz sztyeppéktõl a Gulag borzalmas barakkjain át egészen a Kreml rettegéssel átitatott termeiig vezeti az olvasót. A Vöröslõ ég a Don felett az embertelen mészárlás, a túlélés és a halál árnyékában kivirágzó, törékeny szerelem története. „Csodálatos, magával ragadó olvasmány. A Vöröslõ ég a Don felett olyan, mintha egy nácikkal és kozákokkal fûszerezett Cormac McCarthy-regényt olvasnánk." (Philip Kerr, a Berlin Noir-sorozat írója)
Simon Sebag Montefiore: Szásenyka
Szentpétervár, 1916. Oroszország a forradalom küszöbén áll. Miközben Ariadna grófné Raszputyinnal és züllött barátaival mulatozik, lázadó kamaszlánya, Szásenyka a bolsevikok ügynökének áll. Moszkva, 1939. Szásenyka és nagy hatalmú férje a kommunista pártelit tagja, ám Sztálin országában semmit sem jelentenek a jó összeköttetések és a párthûség. Barátaik egymás után tûnnek el, a két kisgyermeket nevelõ gyönyörû asszony pedig titkos viszonyba kezd - végzetes következményekkel. Fél évszázaddal késõbb Roza, egy Londonban élõ orosz oligarcha anyja egy fiatal történészt bíz meg azzal, hogy kutassa fel, mi lett a családjával, amelytõl a sztálini rémuralom idején szakadt el. A titkosított iratokból döbbenetes dolgok derülnek ki. Simon Sebag Montefiore, az újkori orosz történelem egyik legelismertebb szakértõje lenyûgözõ hitelességgel és részletgazdagsággal kelti életre a cári Oroszország végnapjait és a sztálini terror legsötétebb óráit a világszerte óriási sikert aratott Moszkva-trilógiájának elsõ részében. „Montefiore az orosz történelem avatott ismerõje, ám elképesztõ tudása nem tolakodik elõtérbe, hanem a mû szövetébe simul. Szásenyka dicsõséggel és tragédiával teli története hosszú ideig velünk marad a regény elolvasása után." (Thomas Keneally, a Schindler listája szerzõje)
Edward Rutherfurd: Sarum
A Stonehenge varázslatos látképével a hátterében magasodik Salisbury katedrálisa. Az ősi Sarum vidéke ez, ahova Edward Rutherfurd eme korai, lélegzetelállító remekművében kalauzolja olvasóit, és a tőle megszokott rendkívüli gazdagsággal meséli el Anglia viharos történelmét a jégkorszak végétől egészen napjainkig. A Sarum családi sagája évezredeken át hömpölyög. Hwll, az északi vadász a fagyos tundráról menekül dél felé, Nooma, a kőfaragó állhatatos, évtizedeken át tartó munkával emeli magasba Stonehenge-et, harminckét évszázaddal később pedig utódja, Oswald Mason húzza fel a Salisbury katedrális ég felé nyúló tornyait. Az emberi történelmet átölelő elbeszélés során pedig kelta dűnék, római utak, angolszász kolostorok, normann kastélyok, középkori mezővárosok és viktoriánus vidéki birtokok elevenednek meg. Edward Rutherfurd elképesztő alapossággal megírt művében népvándorlások és hódítások hullámain, a lovagok felemelkedésén és hanyatlásán, szabadságharcon és ipari forradalmon át egészen a sarumi zsidók üldözéséig követhetjük az évszázadok során összefonódó családi sorsokat, és bepillantást nyerhetünk Anglia és lakói csodálatosan változatos történelmébe.
