Bán Mór: A förgeteg hírnöke, Bán Mór: Isten árnyéka

Bán Mór: A förgeteg hírnöke
A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerül. Nincs jelentős hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges török inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnevű kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országtanácsot irányító bárók, főurak, különösképp Cillei Ulrik gondoskodnak róla, hogy ez ne sikerülhessen. Ráadásként a Jan Giskra által vezetett huszita hordák garázdálkodása lángba borítja az északi vármegyéket. Hunyadi kénytelen engedni a nyomásnak, és Felső-Magyarországra vezetni csekély erőit, hogy legalább ideiglenesen megzabolázza a megszállókat. Eközben keleten világformáló események zajlanak. Konstantinápoly új, ambiciózus császára mindent megtesz annak érdekében, hogy a küszöbönálló oszmán támadástól megvédelmezhesse az ezeréves várost. Ebben segítségére lehet egy magyar ágyúöntő mester, aki elismertség és vagyon reményében kínálja fel szolgálatait Konstantinnak. Igen ám, de tehetségére másnak is szüksége lenne: az Oszmán Birodalom trónörököse, a mind türelmetlenebb Mohamed elhatározza, hogy a hatalmat megszerezve első dolga lesz ostrom alá venni a keleti kereszténység metropoliszát. Viharfellegek gyűlnek keleten, nyugaton. Konstantinápoly egyetlen reménye Hunyadi János marad, azonban a magyar kormányzó kezét a belső széthúzás és árulás következményei kötik gúzsba. Márpedig ha Konstantinápoly elesik, a török hadak útjában már csak a megrendült erejű Magyar Királyság áll, mielőtt az iszlám a Nyugat meghódításába kezdhetne. Olybá tűnik, mindenki az Európa sorsát eldöntő végső összecsapásra készül…


Bán Mór: Isten árnyéka
Ezernégyszáznegyvenhat. A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország tovább sodródik a végső káosz felé. Az egymással hadakozó bárói ligákat, harácsoló nagyurakat a hét kapitánynak nem sikerült megfékezni, s immár a nyugati országrészeket is lángba borítják Cillei Ulrik és Habsburg Frigyes seregei. Északon a cseh Giskra haramiái fosztogatnak, keleten pedig az ifjú Mohamed szultán gyűjti erőit, hogy végleg leszámoljon a Hunyadi János vezette keresztény erőkkel. A szűk mozgástérben egyértelművé válik, hogy valakinek meg kell fékeznie a külső és belső ellenséget, különben menthetetlenül darabokra szaggatják az országot. Egyetlen ember lenne alkalmas a feladatra, de Hunyadit ezekben a válságos hónapokban olyan seb kínozza, amit soha nem gyógyíthat be semmiféle gyógyír. Mégis el kell vállalnia a megmentő szerepét; hadait elsőként a magyar földeket régóta sanyargató Cillei Ulrik ellen vezeti. Régi barátja, segítőtársa, Vitéz János tisztában van vele, hogy a szétszabdalt nemzet egyesítésére a megoldás, hogy a törökellenes harcok hősének át kell vennie a hatalmat az egész ország felett – ha kell, fegyverrel. Bán Mór történelmi regénysorozatának utolsó előtti kötetében Hunyadi Jánost felemelkedésének csúcsán, immár Magyarország kormányzójaként láthatjuk. Az egységet sikerül ugyan megteremteni, ám súlyos áron: míg a belső ellenség megfékezése zajlik, keleten a szultán – hagyományos címe szerint Isten árnyéka a földön – hatalmas muszlim hadsereg szervezésébe kezd, mellyel tervei szerint egész Európát uralma alá hajtja majd.

Tove Alsterdal: Gyökerestül kitépve, A szerelem receptjei: Nicolas Barreau, Hans Rosenfeldt: Farkasok nyara, Grecsó Krisztián: Tánciskola, Vida Gábor: Egy dadogás története

Tove Alsterdal: Gyökerestül kitépve
Olof ​Hagström hirtelen ötlettől vezérelve kitérőt tesz a kisvárosba, ahol felnőtt, és ahová húsz éve be sem tette a lábát. Elhanyagolt gyermekkori otthonához érve azonban rossz érzés fogja el: rábukkan az apjára, akit több mint két évtizede nem látott. Az idős férfit megölték.
Eira Sjödin nyomozó nemrég költözött vissza Stockholmból gyermekkori otthonába, hogy idős, demens édesanyját ápolja. A gyanús körülmények között elhunyt idős férfi halálának kivizsgálása során felderengenek előtte gyermekkori rémálmai. Eira mindössze kilencéves volt, amikor a tizenéves Olof Hagström beismerte egy helybéli lány, Lina Stavred meggyilkolását és a holttest eltüntetését. Az eset mély nyomot hagyott a település kollektív emlékezetében és félelemmel töltötte meg Eira gyermekkorát. Olofot soha többé nem látták a városban. Egészen mostanáig.
Vajon Olof ölte meg az apját, Svent? Eira Sjödin hozzáfog Sven Hagström gyilkosának felkutatásához, amely óhatatlanul visszavezeti az évtizedekkel korábbi Lina-ügyhöz. Amire pedig a nyomozás során bukkan, az a települést és a saját családját egyaránt megrendíti.


A szerelem receptjei: Nicolas Barreau
Amikor az ábrándos természetű irodalom szakos diák, Henri Bredin menthetetlenül beleszeret az életvidám Valérie Castelbe, a lány olyan elérhetetlennek tűnik számára, akár a Hold. Bármire képes lenne azért, hogy meghódítsa a tengerkék szemű teremtést, de a dolog reménytelennek tűnik. Ám egy napon a Szajna parti könyvárusok ládáiban keresgélve Henrinak egy ütött-kopott, vérvörös bőrbe kötött könyvecskén akad meg a szeme: a 16. századi kis kötetben egy szerelmi bájital receptje is szerepel. Vajon hat-e?


Hans Rosenfeldt: Farkasok nyara
Egy ​döglött farkas. Egy erőszakos leszámolás két drogbanda között. Egy kegyetlen női orgyilkos. Amikor kiderül, hogy a messzi északon fekvő svéd kisváros, Haparanda erdejében talált farkastetem gyomrában emberi maradványok vannak, Hannah Wester nyomozó már tudja, hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. A nyomok egy véres finnországi leszámoláshoz vezetnek. De hogy került az áldozat erre a környékre? És hová tűnt a pénz meg a drog? Hannah és kollégái minden követ megmozgatnak, hogy fényt derítsenek a rejtélyre, de versenyt kell futniuk az idővel, mert a zsákmányra más is vadászik. Mint például az orosz Kátya, akinek felbukkanását számos váratlan és brutális esemény követi Haparandában. A történtek azonban nemcsak a kisváros életét forgatják fel fenekestül néhány nap leforgása alatt, hanem Hannah-ét is, aki a nyomozás során kénytelen szembenézni rég eltemetett múltjával. Hans Rosenfeldt, a népszerű Sebastian Bergman-sorozat szerzőpárosának tagja ezúttal első önálló regényével jelentkezik. A Farkasok nyara filmszerűen pergő, okos és intenzív skandináv krimi. Olyan sötét, hideg és hátborzongató, hogy a lélegzet is eláll tőle.


Grecsó Krisztián: Tánciskola
A ​Tánciskola nem konkrét hely, ahol – mondjuk – tangózni tanulnának Grecsó Krisztián új regényének hősei. A Tánciskola miliője nem valóságos tér, mert ahol elhiszik, hogy a permetezőből néhány hajtásra zenegép lesz, és a régi melódiákkal visszatér a múlt is, ott bizonyára bolondok élnek. Vagy talán mégsem egészen? Lehet, hogy akarni kell a csodákat, képesek vagyunk megálmodni a vonatablakból elsuhanó Magyarországot, és ez az akarás, a mágia iránti vágy a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze? Grecsó egy mágikus, fülledt alföldi világot álmodik, amelyben minden olyan lehetetlenül ismerős és valóságos. Egy jogászi pályája elején lévő fiatalember a Viharsarok egy ismeretlen városába kerül; kísértések, csodák, borzalmak, nők és a halál közelébe. Dr. Voith József nem tudja, hogy ördögi dolog kavarodik-e fel a mélyből, vagy csak a hétköznapok könyörtelen üteme fodrozza a felszínt. A kusza szerelmek és a drogos bódulat zavarossá tesz számára mindent. Rajongva imádott nagybátyjához fordulna, de egyre inkább úgy érzi, rossz helyen jár. A nagysikerű, több nyelven megjelent Isten hozott szerzője ízesen, humorral és nagy szívvel mesél. A Tánciskola egy generáció, egy világ, egy rejtély és egy dilemma varázslatos regénye.


Vida Gábor: Egy dadogás története
„Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." – ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. „Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" – teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Charles Casillo: Marilyn Monoroe A rivaldafény árnyékában, John Steinbeck: Kedves csirkefogók, George Orwell: Hódolat Katalóniának, Joshua Hood: Újjászületés, Ellis, Joy: Óvakodj ​a múlttól

Charles Casillo: Marilyn Monoroe A rivaldafény árnyékában
Kivételesen részletgazdag életrajz a mindenki által ismert Marilyn Monroe eddig ismeretlen, titkos énjéről. Marilyn Monroe. Szépsége még mindig megigéz, szerelmi élete továbbra is lenyűgöz. Charles Casillo több év hosszas kutatómunkája és tucatnyi új interjú révén korábban sosem látott részletgazdagságban tárja elénk a hús-vér embert, a bámulatosan összetett személyiséget, a varázslatos és őrjítő, ám egyszersmind súlyosan sérült tehetséget. A könyvből megismerhetjük a díva zaklatott gyermekkorát, a sikerért folytatott állhatatos küzdelmét, a hírnév szédítő forgatagát, és egyben fény derül súlyos, kezeletlen személyiségzavarára is. Casillo külön figyelmet szentel Marilyn Monroe utolsó éveinek, valamint újabb részletekkel szolgál a két Kennedy fiúval folytatott viszonyáról és élete utolsó, rejtélyes napjáról. Ízelítőként néhány a könyv új felfedezéseiből: Noha a sajtó legnagyobb vetélytársának állította be, Elizabeth Taylor titokban segíteni próbált Marilynnek élete egyik legsötétebb időszakában. Bár sokáig elveszettnek hitték, máig létezik egy filmjelenet, amelyben Marilyn félmeztelenül szerepel Clark Gable oldalán. Részletes beszámolót olvashatunk Marilyn legutolsó napjáról, amikor egy sor szerencsétlen véletlen és hibás döntés vezetett tragikus halálához.


John Steinbeck: Kedves csirkefogók
Zsebórát és faliórát a Tortilla Flat-i paisanók nem nagyon használtak. Néhanapján szereztek ugyan valami úton-módon, de csak addig tartották maguknál, amíg valami szükséges dologra át nem cserélték. Az órának nagy tekintélye volt Danny házában, de csak mint csereeszköznek. Gyakorlati használatra ott volt a nap hatalmas aranyórája. Jobb és biztosabb volt a zsebóránál, mert nem lehetett elmulatni Torrelli kocsmájában. Nyáron, ha az óramutatók hetet mutatnak, nyugodtan fel lehet kelni, de ugyanez az idő télen éppenséggel nem való semmire. Mennyivel jobb a nap! Ha megvilágítja a fenyők csúcsát, s besüt a tornácra, akár nyár van, akár tél, föl lehet kelni. Ilyenkor nem didereg az ember keze, s a gyomra se remeg még az ürességtől…


George Orwell: Hódolat Katalóniának
Eric Arthur Blair, későbbi írói nevén George Orwell 1903-ban született Indiában, ahol apja a brit birodalmi közigazgatás hivatalnoka volt. Családja pár év múlva hazatelepül Angliába, így a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei Etonba küldik, az ország elsőszámú mintaiskolájába, ahol tehetségét különféle diák-lapok írásában és szerkesztésében próbálgatja. Mégis: tizennyolc évesen a biztos egyetemi karrier helyett dacból és kamaszos kalandból inkább a burmai brit birodalmi rendőrség kötelékét választja. Hat hosszú évet szolgál Burmában, majd a gyarmati rendszert mélyen megutálva, leszerel és hazatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg első  sokáig egyetlen magyarra fordított  könyvében, a Burmese Daysben (Tragédia Burmában, Budapest, 1948). A nagy válság éveit Párizsban és Londonban vészeli át csavargók és nyomorgó kisemberek között, betegen és súlyosan nélkülözve. (Erről tanúskodik 1933-ban megjelent izgalmas szociográfiája, a Csavargóként Párizsban, Londonban). Magántanári állást vállal, de megromlott egészsége miatt csakhamar kénytelen lesz feladni. Egy hampsteadi antikváriumba szegődik eladónak, eközben novellákkal, könyvkritikákkal próbál nevet és független írói megélhetést kiküzdeni magának. 1936-ban bejárja Lancashire és Yorkshire munkanélküliség sújtotta bányavidékeit, s a látottakról megdöbbentő riportkönyvben számol be A wigani móló címmel. Keserű tapasztalatai megkeményítik társadalombírálatát, írásaiban független szocialistának vallja magát, s utóbb a brit Független Munkáspártba is belép. Számos baloldali értelmiségihez hasonlóan ennek révén kerül az aragóniai frontra is, hol önkéntesként a POUM-milícia kötelékében harcol, megsebesül, és kishíján maga is ott marad a kommunista titkosrendőrség és a Franco-gárdisták gyilkos harapófogójában. Ennek a tragikus végű, 'kétfrontos' küzdelemnek állít emléket a Hódolat Katalóniának. A második világháború kitörésekor belép a Home Guardba, s a Hitler-elleni önvédelmi harc baloldali elkötelezettségét demokratikus patriotizmussá tágítja. 1941 őszétől jó két éven át a BBC Keleti Adásának munkatársa lesz, s emellett a Tribune irodalmi rovatának gazdája. Újságírói pályáját a The Observer haditudósítójaként, majd a Manchester Evening News szerkesztőjeként folytatja. Ekkoriban írja két nagy hatású politikai allegóriáját: az Állatfarmot és az 1984-et, melyek kevéssel halála után méltán szereznek világhírt nevének. A háború után krónikus tüdőbaja mindinkább elhatalmasodik, utolsó éveit már jórészt szanatóriumokban és Jura-szigeti elvonultságában tölti. Életét-életművét korán lezárva 1950-ben éri a halál, negyvenhat éves korában. Tizenkét szerzői kötetet, egy szerkesztőségi munkatársként nemrég megismert asszonyt s egy hatéves, fogadott kisfiút hagy maga után.  


Joshua Hood: Újjászületés
Egy Jason Bourne-ihlette, különleges hős és az árnyékvilág, amelyik mindkettejüket életre hívta
Nem Jason Bourne az egyetlen, akiből a Treadstone megállíthatatlan és elpusztíthatatlan, élő fegyvert kovácsolt. A legyőzhetetlen gyilkológéppé formált Adam Hayes még azelőtt kiszállt, hogy a szupertitkos küldetések teljesítéséért minden álmát fel kellett volna áldoznia a nyugodt életről, a családról. A nyomait felszámolva, kétkezi munkásként élve, messze a CIA és a bevetések világától, még mindig küzd a testén elvégzett beavatkozások utóhatásaival, de már reménykedhet benne, hogy végképp maga mögött hagyta a múltat.
Egy napon azonban e-mailt kap egykori kollégájától, és bérgyilkosok rontanak rá, miközben a munkáját végzi. Hayes kénytelen újra bevetni a képességeit, ha ki akarja deríteni, kik és miért akarják megölni. A nyomok pedig magas kormányzati körökig vezetnek. A férfi kénytelen újra alászállni annak a világnak a poklába, amit kétségbeesetten igyekezett elfelejteni…


Ellis, Joy: Óvakodj ​a múlttól
A végtelen, kihalt mezőkkel teli angol lápvidék baljóslatú, sötét hely, ahol bármikor eltévedhetünk a köd leszállta után. Ezen a kietlen vidéken szembesül a fiatal Matt Ballard nyomozó az emberi természet sötét oldalával, miután a mocsárból három meggyilkolt gyermek holtteste bukkan elő. 25 évvel később Ballard főfelügyelő már a visszavonuláson gondolkodik sikerekben gazdag karrierje után, ám a múlt közbeszól: egy ismeretlen feladó az azóta is megoldatlan gyilkosságokról küld autentikus fotókat, majd újabb gyermek holtteste kerül elő. Az igazi gyilkos tért vissza vajon, vagy beteg elméjű követőre talált?
Akárki is áll az új esetek hátterében, ezúttal Matt Ballard is a célpontok egyike találja magát – elvégre egy embert többféle módon is meg lehet semmisíteni… A bűnügyi thriller mesterei közé tartozó Joy Ellis sodró lendületű regénye arra figyelmeztet, hogy múltunk a legváratlanabb pillanatokban kérhet számon minket.

Bódi Attila: Lázadni veletek akartam, Lisa Unger: Halottakkal suttogó, Cserháti Éva: A Sellő titka

Bódi Attila: Lázadni veletek akartam
1989 ​ősze, Ceauşescu Romániája. Három magyar kamasz fiú a lét szűkössége ellen lázadva rendszerellenes akciókba kezd. Noha a forradalmárnak született, és annak is nevelt Péter, az elnyomó hatalom és barátai között őrlődő, konformista Zoli és az egész világgal, benne saját magával is békétlenségben élő Áron indítékai egészen eltérőek, a kezdeti sikerek mámorítóan hatnak mindannyiukra, valóságos hősöknek érzik magukat. Ám az eufóriát nagyon hamar követi a tragédiák sorához vezető lebukás. Húsz évvel később egy osztálytalálkozó alkalmával kell szembenézniük tetteik következményeivel, egymással, a múlttal és legfőképpen önmagukkal. S ami még ennél is fájóbb: azzal, hogy akaratukon és tudtukon kívül mások életét is felforgatták, tönkretették.
Kire, mire fogjuk, foghatjuk a sorsunkat? Az országra, ahol élünk? A történelmi korra, amelybe beleszületünk? Szüleinkre, nagyszüleinkre, barátainkra? A gyerekkorunkra? Eszmékre, a politikára? Istenre, vagy talán a véletlenre? Csakis magunkra?
A nagybetűs történelem és a legközönségesebb hétköznapok találkozási pontjában játszódó mű, amely egyszerre izgalmas „kalandregény" és elgondolkodtató fejlődéstörténet, azonban elszakad attól a közegtől, ahol megszületett, és általános tanulságot hordoz. Sorsunk nem az, ami körülvesz minket, és megesik velünk, hanem az a történet, amit mindebből „készre alkudunk" magunkkal. S a legfontosabb kérdés, hogy azután mennyire tudunk együtt élni ezzel az alkuval.


Lisa Unger: Halottakkal suttogó
Finley ​Montgomery kislánykora óta hangokat hall és látomásos álmok gyötrik, amiket nem ért, és szabadulni sem tud tőlük. Különös adottsága egyre rémisztőbbé válik számára – és már a motorja bőgése vagy egy újabb káprázatos tetoválás sem tudja elnyomni a hangokat –, ezért nagyanyjához, Eloise Montgomeryhez fordul, a híres hollowsi médiumhoz. Merri Gleason tíz hónapja hiába keresi eltűnt lányát, Abbey-t. Végső elkeseredésében Jones Cooper nyomozóhoz fordul, aki gyakran együtt dolgozik a médium Eloise Montgomeryvel. Merri nem hisz az ilyen dolgokban, de éppen eléggé kétségbeesett ahhoz, hogy adjon neki egy esélyt, remélve, hogy nincs még túl késő. Az idő vészesen fogy. Finley és Eloise teljesen belemerülnek a nyomozásba, és hamarosan kiderül, hogy sokkal nagyobb tét forog kockán, mint egy eltűnt kislány sorsa. Finley egyre mélyebbre ás a város történetében, és annak végtelen rétegeiben, először azonban a múltat kell szemügyre vennie, hogy aztán betekinthessen a jövőbe. Csupán egyetlen dolog van, amiben biztos: Hollows mindig megkapja, amit akar, bármiről is legyen szó. „Az egyik legfényesebb csillag a könyvpiacon." Dennis Lehane, a Viharsziget szerzője


Cserháti Éva: A Sellő titka
2015. július. Egy forró éjszakán fegyver dördül Budapest Belvárosában, az áldozat ismert közgazdász. Az ügyben épphogy nyomozni kezd a kiemelt ügyekkel foglalkozó csoport, amikor újabb hasonló módon elkövetett gyilkosság történik. A nyomozást vezető Telki-Nagy Judit őrnagy egyébként sem unatkozik, mert új csapata ennél kisebb horderejű ügyek megoldására sem áll készen, a felső vezetés meg a saját pecsenyéjét sütögeti.
1948. április. A Keleti pályaudvarra több száz menekült gyerek érkezik Görögországból, köztük egy testvérpár, Lena és Mitre. A gyerekek akkor még nem tudják, hogy a hidegháború és következményei örökre Magyarországra kötik majd őket. De mi köze lehet a történelem sodrásának egy sorozatgyilkoshoz?
A súlyos bűnök mögött meghúzódó titokra csak a Sellő tudja a választ.

Livits Réka: Tangó, Berlin, Anne Jacobs: A Kilimandzsáró felett az ég, Beate Rygiert: George Sand és a szerelem nyelve, Lisa Jewell: A fenti lakók, Anne Jacobs: Holdfény ​a szavanna felett, Harlan Coben: Win, László Zoltán: Mindig egyre több

Livits Réka: Tangó, Berlin
Hol ​lakik a boldogság?
Noémi barátjával, Félixszel költözik Berlinbe új munka, új élet, új élmények reményében. Azonban semmi sem úgy alakul, ahogy remélte. Félixszel eltávolodnak egymástól, és bizonytalanság és magány közepette az egyetlen kapaszkodónak egy különleges tánc tűnik: a tangó.
A tangón keresztül Noémi új embereket és új érzeteket ismer meg, kinyílik és megérti, őszintének kell lennie magával, felfedez magában egy olyan nőt, akinek titkos vágyaival eddig nem mert szembenézni.
Ahhoz, hogy megállja a helyét a nagyvárosban, Noéminek kezébe kell vennie élete irányítását. Csakhogy lelke mélyén a kontroll elengedésére vágyik, arra, hogy átadhassa magát a táncnak, a pillanatnak és valakinek, akiben tökéletesen megbízhat.
Az önfeledt áramlás vonzó, a céltalan sodródás viszont veszélyes.
Vajon hol a határ?
Vajon mi bujkál a tangó érzéki, szenvedéllyel kecsegtető felszíne alatt? Megtalálja Noémi azt a testi-lelki intimitást, amire titkon vágyik, vagy az egész csak csillogó délibáb? Mit hoznak számára az ismeretlenek ölelései, kivel élheti át az igazi összeolvadás élményét? És mi történik, ha a zene véget ér?
Marad-e valami az egytáncszerelemből? Engedd, hogy sodorjon a tánc, elbűvöljön ez a különleges út új világokba, és önmagadhoz!
Szereted az érzéki, de tartalmas könyveket?
Vidd haza nyugodtan, tetszeni fog!


Anne Jacobs: A Kilimandzsáró felett az ég
Charlotte ​a nagyszülei házában nő fel, ahol pap nagyapjától és szigorú nagyanyjától kifogástalan nevelést kap: derék háziasszonyt faragnak belőle, megtanítják illendően viselkedni és társalogni. Ő azonban nem tartja sokra az efféle dolgokat, sokkal jobban szeret zongorázni, titokban szerelmes regényeket olvasni és messzi tájakról álmodozni. A kelet-frízföldi kisvárost, ahol egyetlen bizalmasa mozgássérült unokahúga, Klara, szürkének és unalmasnak találja. Nem számíthat azonban sok hozományra, ezért amikor a helyi gyarmatáru-kereskedés ifjú tulajdonosa, Christian Ohlsen megkéri a kezét, igent mond. Vesztére. Christian csapnivaló üzletembernek és megbízhatatlan férjnek bizonyul. Amikor a tönk szélére kerülnek, Charlotte rájön, hogy csak egy módon kezdhetnek új életet: ha álmai földjére, a varázslatos Afrikába szöknek. Nem is sejti, hogy ezzel kezdetét veszi élete nagy kalandja, amelynek során talán a titkos vágyai is beteljesülnek.
A villa szerzőjének új romantikus kalandregénye a 19. és 20. század fordulójára repíti az olvasót, aki képzeletben bebarangolhatja Afrika távoli tájait a fenséges Kilimandzsáró hófödte csúcsaitól Zanzibár káprázatos szigetéig.


Beate Rygiert: George Sand és a szerelem nyelve
Párizs, 1831.
Egy férfiruhába öltözött fiatal nő lép be a neves Le Figaro szerkesztőségébe. Arisztokrata származását, báró férjét és boldogtalan házasságát hátrahagyva készen áll az élete újrakezdésére. Első könyvét fiatalabb szeretőjével, a bohém Jules Sandeau-vel írja, ám szakításuk után saját néven kell vállalnia írásait. Ebből a kényszerűségből születik meg George Sand, aki minden leírt szavával bátor és tabudöntő harcot folytat a nők egyenjogúságáért. Szenvedélyes író: nem csupán a függetlensége és a nadrágos megjelenése okoz botrányt városszerte, de romantikus regényei is, melyek egyszerre lelkesítik és taszítják olvasóit. Saját életében is küzd a szerelem szabadságáért, Alfred de Musset íróval folytatott pusztító kapcsolata után tíz éven át tartó békére lel a híres zeneszerző, Frédéric Chopin oldalán.


Lisa Jewell: A fenti lakók
London egyik divatos kerületében, Chelsea-ben áll egy jókora ház, amelyben egy kisbaba ébredezik a bölcsőben. Jól táplált, szépen gondját viselik. Örömmel várja, hogy valaki felvegye.A konyhában holttestek oszlanak. Valaki sietős üzenetet firkantott melléjük. Már több napja halottak. Ki vagy kik viselték gondját a kisbabának? És hová lettek?Két család ügyei gabalyodtak össze.Ebben a házban nagyon sötét titkok lakoznak.


Anne Jacobs: Holdfény ​a szavanna felett
Charlotte és George titkos szerelme hosszú évek után végre beteljesedett. Házasságot kötöttek, letelepedtek Németországban, és boldogságukat látszólag semmi sem árnyékolhatja be. Ám a férfi képtelen kordában tartani csillapíthatatlan kalandvágyát, ezért veszélyes expedícióra indul Afrikába. Charlotte ezalatt vásárol egy ültetvényt a tanzániai Usambara-hegységben, hogy otthont teremtsen az unokahúgának, Klarának és az ő családjának. Nyugodt, békés ültetvényes életről álmodik a széles afrikai ég alatt, George-on azonban újra meg újra erőt vesz a nyughatatlanság, és nem képes gyökeret ereszteni. Hiába igyekeznek mindketten alkalmazkodni, a jövőről alkotott elképzeléseik szöges ellentétben állnak egymással. Egyre nő közöttük a feszültség, és a szaporodó konfliktusok végül veszélybe sodorják a házasságukat. Vajon sikerül újra egymásra találniuk, és visszakapják a régi boldogságukat? A Kilimandzsáró felett az ég folytatásában a szerző ismét Afrika lenyűgöző tájaira repíti az olvasót, és új romantikus regényének lapjain jeleneteket látunk egy házasságból: életre kel egy igaz szerelem, minden gyötrelmével és gyönyörűségével együtt.


Harlan Coben: Win
Bő húsz évvel ezelőtt ismeretlen tettesek betörtek az arisztokrata Lockwood család birtokára, és elrabolták a fiatal Patriciát. A lányt hónapokig egy eldugott fészerben tartották fogva. Patricia végül megszökött, de az elkövetők is felszívódtak – a családtól ellopott értékekkel együtt, melyek azóta sem kerültek elő.Egészen mostanáig.
A New York-i Upper West Side egyik felhőkarcolójának luxuslakosztályában holtan találnak egy remetét, és holmijai között két érdekes tárgyra bukkannak: egy ellopott Vermeer-festményre és egy bőrtáskára, amelyen a WHL3 felirat áll. A nyomozóknak hosszú évek után nemcsak Patricia elrablása kapcsán, hanem egy másik lezáratlan FBI-ügyben is új nyom áll a rendelkezésére – a szálak ugyanis mindkét tárgy esetében ugyanazon férfi felé mutatnak.
III. Windsor Horne Lockwoodnak (vagy ahogy a barátai ismerik: Winnek) fogalma sincs, hogy a táskája és az ellopott családi festmény hogyan került az elhunyt férfi lakosztályába. De egyre jobban érdekelni kezdi a dolog, különösen az után, hogy az FBI-tól megtudja: az unokahúgát elrabló férfit egy belföldi terrorista merénylet elkövetésével is gyanúsítják, és vélhetően még mindig szabadlábon van. A két ügy évtizedekig megoldhatatlan feladat elé állította az FBI-t, de Wint három olyan tényező is segíti, amely a nyomozószerveket nem: személyes érintettsége, hatalmas vagyona és sajátos igazságérzete…


László Zoltán: Mindig egyre több
MEDDIG ​CIPELED A MÚLTAT, MIUTÁN EGY ÚJ VILÁGBA LÉPTÉL?
Az emberiség túlélői elhagyták a haldokló Földet, hogy az Utu csodálatos bolygórendszerében építsenek új jövőt. Végre mind összefogtak a közös célért – még a saját halottaikkal is. Az egyezség szerint az eltárolt tudatok az új világok között is addig szolgálják tovább leszármazottaikat, amíg közösen meg nem teremtik egy határtalan lehetőségekkel bíró bolygóközi civilizáció alapjait.
Amikor azonban a leszerelésre ítélt Clemenceau rombolóról eltűnik egy milliónyi tudat szellemi erejét egyesítő hajóelme, olyan rejtélyek kerülnek elő, amelyek felboríthatják a kolóniák közti törékeny status quót. A hivatalos nyomozással párhuzamosan pedig személyesebb, erőszakosabb érdekek is színre lépnek, és aki először megtalálja az elmét, hogy felfejtse titkait, az mindent vihet.