Josh Malerman: Vizsgálat, Jü Hua: Kína tíz szóban, Matteo Strukul: Az eretnek

 Matteo Strukul: Az eretnek

Róma, 1542 ősze. A hatvanhét éves Michelangelónak be kell fejeznie II. Gyula pápa síremlékét, azt a becsvágyó tervet, amelynek a megvalósítását közel negyven évig halogatta. 

A Róma kifosztásának történelmi viharában megtépázott Örök Város nemcsak a háborús veszteségeket nyögi, hanem a protestantizmus nyugtalanító szellemének térhódítását is. Az új szellemi áramlatok Michelangelóhoz barátnője, a nemes Vittoria Colonna költőnő révén jutnak el, aki összeismerteti őt a spirituálisokkal. A katolikus egyház "bajnokát" egy Luther tézisein nevelkedett "szektával". 

Michelangelo csakhamar a római Szent Hivatal, az inkvizíció célkeresztjében találja magát: kémet állítanak rá, felgöngyölítik nemkívánatos kapcsolatait, eljutnak a "szektához", Reginald Pole bíboros eretnek köréhez, amely a pápai udvar félelme szerint egyház akar lenni az egyházban. Reginald Pole ott hirdeti az evangéliumi tisztaságot, az Istennel való kapcsolat - közvetítő nélküli - lényegét, ahol mindennapos gyakorlat a bűnbocsánati cédulák árusítása. 

Michelangelo olyannyira meghasonlott a képmutató és korrupt katolikus egyházzal, hogy befogadja a spirituálisok tanait. 

A kereszténység legnagyobb tolmácsolója, akit gyötörnek a megbízói és üldöz az inkvizíció, II. Gyula síremlékének az utolsó változatát úgy alakítja át, hogy akár máglyára is juthatna miatta... 

"Mózes most már balra tekintett. Nem a Szent Péter láncai előtt tisztelgő oltárra nézett, ahol bűnbocsánatot lehetett nyerni. Messze elfordult attól az egyháztól, amely elveszítette önmagát. 

Úgy érezte, a saját képmását alkotta meg." 

Jü Hua: Kína tíz szóban

KÍNÁBAN BETILTVA! 

„Aki ma forradalmi bajtárs, holnap már osztályellenség.” 

Hogyan készül a tökéletes tacepao? Hány óra kell egy betiltott regény lemásolásához? Mi köze Maónak a hamisított mobiltelefonokhoz? Rendhagyó útikalauzában Kína elmúlt negyven évének drasztikus változásain vezeti végig az olvasót Jü Hua. Tíz nagy témán keresztül beszél társadalomról, krízisről és a kulturális forradalom legsötétebb éveiről. A vezér, a nép, az olvasás, az írás vagy az utánzat fogalmát körüljáró fejezetek középpontjában a kisember áll, akinek sorsa „egyetlen éjszaka leforgása alatt száznyolcvan fokos fordulatot vehet”. A Kína tíz szóban memoár, politikai kommentár és látlelet egy országról, amely egyszerre tűnik végtelenül távolinak és nagyon ismerősnek. 

Josh Malerman: Vizsgálat

Josh Malerman, a New York Times-bestseller Madarak a dobozban sikerszerzője semmi máshoz nem hasonlítható borzongató történetében egy titkokkal teli világba kalauzol.

Ha folyamatosan a mumussal rémisztgetnek, vajon nem válsz te magad is mumussá?

J egy erdő mélyén megbúvó intézetben tanul, elzárva a külvilágtól.

Ő csak egy a huszonhat fiú közül, akik mind apjukként tekintenek az iskola rejtélyes alapítójára. A diákoknak nincs családja, csodagyereknek nevelik őket, de az intézményen kívüli világ létezését bármi áron eltitkolják előlük. 

De J gyanítja, hogy valami rejtőzik a vadonban, túl a fenyvesen, és kínzó kérdések fogalmazódnak meg benne: mi a hely valódi célja? Miért nem hagyhatják el a diákok soha? Miket titkol előttük az apjuk? Milyen borzalmak várnak arra, akit „sarokba állítanak”? És vajon mi születik meg az elnyomott gyerekekben a bezártság, a titkok, a vasszigor és a fenyegetettség fojtó légkörében? 

Kavabata Jaszunari: Kiotói szerelmesek, Peter May: Vesztegzár, Jean Hanff Korelitz: Tudhattad volna, Christopher Moore: Te szent kék!

 Kavabata Jaszunari: Kiotói szerelmesek

Virágzó cseresznyefák, parkok, ősi szentélyek, színpompás ünnepek egy modern, fejlődő japán nagyvárosban, amely a századok megszentelte hagyományoknak sem akar hátat fordítani – ebben a keretben bomlik ki a nagylány korban egymásra talált két ikertestvér, Csieko és Naeko megindító története. Egyikük famunkások között, a másik jómódú kereskedő házában nevelkedett, de a feltámadó testvéri szeretet ledönti a társadalmi gátakat. A két melegszívű, kedves leány élete egyaránt kiteljesedik, és mindkettő megtalálja a hozzáillő, odaadóan szerető férfitársat is.

Az 1899-ben született, Nobel-díjas japán író finoman szőtt, különös ritmusú regénye egy számunkra szokatlan világba vezet el, mely áhítatos szépségkultuszával, rejtőző, de mély érzéseivel és a mindennapokat átszövő költőiségével végül meghitt ismerősünkké válik. 

Christopher Moore: Te szent kék!

1890 júliusában Vincent van Gogh rejtélyes körülmények között lelőtte magát egy kukoricaföldön. De hogy mi történt pontosan, azt senki nem tudja. Például ki az a ronda kis „színember”, azaz festékárus, aki Vincent szerint követte őt? És miért rémült halálra a nagy festő a kék szín egy bizonyos árnyalatától?

Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyekre Vincent barátai – a pékből festővé avanzsált Lucien Lessard és a bonviván Henri Toulouse-Lautrec – választ akarnak találni. A nyomozásból pedig egy szürreális odüsszeia kerekedik kávézóról kávézóra és bordélyból bordélyra a tizenkilencedik század végi Párizs művészvilágában.

Christopher Moore új regénye az intrika, a szenvedély és a művészettörténet sajátos egyvelege, kánkánlányokkal, bagettel és finom francia konyakkal. Garantáljuk, hogy rajongói most sem fognak csalódni a szerző eddigi legsikeresebb regényében. 

Peter May: Vesztegzár

2005-ben írta Peter May ezt a thrillert, melyben egy halálos vírus miatt zárják le Londont - és a világot.Jack MacNeil detektívfelügyelő utolsó napja a londoni rendőrségnél. A karrierje romokban, a házasságának lőttek. Már a családtagjai is vírusosak.De hiába nagyszerű a regény, hiába világhírű bestsellerszerző May - a kiadók sorra adták vissza a kéziratot.„Nem realisztikus.” „May túl messzire ment.” - Ilyen reakciókkal adtak kosarat a skót sztárszerzőnek.A Vesztegzár ma már - sajnos - realisztikus.15 évet kellett várni, hogy végre nyomdába kerüljön a kézirat, mely eddig az író számítógépén kallódott.„A szerkesztők extrém kitalálmánynak, lehetetlenségnek nevezték a könyvemet, amelyben Londont le kell zárni egy láthatatlan ellenséggel, a vírussal folytatott harcban. Azt mondták, ez soha nem történhet meg. Pedig sok kutatást folytattam, és nekem nagyon is lehetségesnek tűnt” - nyilatkozta May.Honnan tudta Peter May másfél évtizede? Honnan látta a jövőt? 2005 jövőjét. És 2020-ét is.

Jean Hanff Korelitz: Tudhattad volna

Grace Reinhart Sachs olyan életet él, amilyet mindig is áhított. Minden idejét a férjének, az előkelő kórházban dolgozó gyermekonkológusnak, a fiuknak, Henrynek és a hozzá terápiára járó pácienseinek szenteli. Hamarosan megjelenik a könyve, a Tudhattad volna, amelyben arra tanítja a nőket, hogy higgyenek az első megérzésüknek, amikor megismernek egy férfit. Azonban néhány héttel a könyv megjelenése előtt óriási törés keletkezik az életében... 

Dos Santos, J. R.: Halhatatlan, Gabriel García Márquez: Az évszázad botránya, J. D. Robb: Halálos arany

 

Dos Santos, J. R.: Halhatatlan

Egy hongkongi genetikai konferencián egy kínai professzor bejelenti, hogy megszületett az első génmanipulált ikerpár, majd nyomtalanul eltűnik. Jao Bai professzort a kínai állambiztonsági minisztérium emberei tartják fogva a saját laboratóriumában, hogy ne szivárogtathasson ki több bizalmas információt, miközben tovább kell dolgoznia a szupertitkos Vitruvius-projekten. A projekt célja a szuperember létrehozása, egyrészt génmanipulációval, másrészt kiborgizáció segítségével, de legfőképpen a mesterséges intelligencia fejlesztésével. Ez utóbbiban óriási verseny folyik az USA és Kína között, hiszen akinek előbb sikerül azt kifejlesztenie, hatalmas előnyre tehet szert, és világuralomra törhet. A professzor tisztában van a projekt kockázataival, és figyelmeztetni szeretné a veszélyre a Nyugatot ismerősén, Tomás Noronhán keresztül. A regény bemutatja Kína orwelli világát, az ember halhatatlanságának lehetőségét, a tech óriások világát, és olyan fogalmakkal ismertet meg, mint a Big Data, a Deep Learning, a technikai fejlődés exponenciális irama, a szingularitás és az általános mesterséges intelligencia. 

Gabriel García Márquez: Az évszázad botránya

Bár Gabriel García Márquezt a legtöbben prózaíróként, Macondo, Aureliano Buendía ezredes vagy épp Santiago Nasar megalkotójaként ismerik, első igazi szerelme az újságírás volt. Az évszázad botránya című, magyarul eddig sosem publikált kötet páratlan újságírói örökségének állít emléket, és az 1950-1984 között keletkezett cikkeiből válogat. Az ötven írás a García Márqueztől megszokott feltartóztathatatlan elbeszélői lendülettel vezet el a barranquillai évek szárnypróbálgatásaitól a nemzetközi hírnévig. Cikkeiben Pablo Escobar újságírókat terrorizál, a pápa szabadságra megy, a levelek pedig soha nem érnek célba. 

J. D. Robb: Halálos arany

Egy csoda szép áprilisi délelőtt Kent Abner gyermekorvosnak csomagot kézbesítenek. A csomagban olcsó bizsu és két félből összeillesztett aranytojás lapul. Amikor kettépattintja, erősen mérgező pára kerül a levegőbe – és végez vele.

Miután Eve Dallas értesíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó csapatot – és átesik a vizsgálaton, ami a férjével együtt megnyugtatja, hogy nem került kapcsolatba a méreggel –, elkezdi vizsgálni doktor Abner múltját és kapcsolatait. Nem minden áldozat angyal, akivel találkozott, de a jelek szerint Abner egész közel állt hozzá – habár az évek során a gyengék és elesettek védelmében összezördült néhány emberrel. Mialatt a labor igyekszik azonosítani a halálos mérget, Eve a feladójára vadászik. Ám amikor más is hasonló, szörnyű halált hal, világossá válik, hogy vagy őrültet kell keresnie, vagy olyan embert, aki rejtélyes, nehezen megfogható kapcsolatban állt mindkét áldozattal.