James Ellroy: Perfídia, James Ellroy: Szigorúan bizalmas, James Ellroy: A nagy sehol, James Ellroy: Fehér ​Jazz, James Ellroy: Fekete Dália, James Ellroy: Amerikai ​tabló

James Ellroy: Amerikai ​tabló

Ha valakinek még volnának illúziói, és azt hiszi, a nagy eszmék hajtják előre a világot és hősök küzdenek a nevében, hát Ellroy majd kinyitja a szemét. Az Amerikai tablóban bűnözők, korrupt rendőrök és még korruptabb politikusok alakítják a történelmet, és az erő, amely mozgatja őket: a pénz, a szex és a hatalom. Hátborzongatóan ismerős a magyar olvasónak. John F. Kennedy megválasztásának és meggyilkolásának a disznó-öbölbeli partraszállási kísérletnek, Bobby Kennedy maffiaellenes szélmalomharcának, a polgárjogi mozgalom kezdeteinek adja ez a könyv hátborzongató látképét - a színfalak mögül. Gyilkolnak itt késsel és géppisztollyal, puszta kézzel és árammal. Akit nem lehet megvenni, azt megölik, akit nem tudnak megölni, azt megzsarolják. Nővel vagy kisfiúval, régi gyilkosságokról és sikkasztásokról összeszedett bizonyítékokkal. Mindegy, az eredmény a lényeg.

James Ellroy: Fehér ​Jazz

Los ​​Angeles, 1958. Gyilkosságok, megvesztegetések, rajtaütések erőszak minden mennyiségben. Dave Klein rendőrhadnagy nem válogat a módszerekben, ha el akarja érni a célját. Egy zsaru, aki pénzbehajtóként, uzsorásként és verőemberként is kamatoztatja tehetségét, és otthonosan mozog a nagyváros legsötétebb bugyraiban is. Amikor azonban az FBI nyomozást indít, hogy lebuktassa a rendőrség kötelékében szolgáló korrupt zsarukat, elszabadul a pokol. Kleinből bűnbakot akarnak csinálni: ő lesz a rossz zsaru, akinek el kell vinnie a balhét. És a balhé nem marad el. Politikusok és rendőri vezetők, gengszterek és drogdílerek próbálják levadászni, miközben mindenki megtesz mindent, nehogy fény derüljön mocskos üzelmeikre. Kleinnek lépnie kell, ha nem akar idő előtt kiszállni a buliból. Ő maga is részt vett ennek a világnak a megteremtésében, most azonban bármire képes lenne, hogy élve elmeneküljön belőle.

James Ellroy: Fekete Dália

Los Angelesben 1947. január 15-én megcsonkított holttestre bukannak egy elhagyott telken. Fekete Dália – a minap még szép, fekete, félprosti kezdő hollywoodi színésznő – neve azonnal fölkerül a lapok címlapjára, és sosem látott embervadászat indul Kalifornia-szerte. Két, bokszolóból lett rendőr is részt vesz a nyomozásban – két nehézfiú, egyikük sem az erkölcs bajnoka. Szükségmegoldásból álltak át a jó oldalra, s lettek társak, barátok, riválisok, akik egy nőt szeretnek, használnak. Még abban is egyek, hogy a kegyetlenül megkínzott Fekete Dália füléig felvágott szájának torz nevetésével halálában is vonzza, elbűvöli őket. Egyet akarnak: elkapni a gyilkost, és a múltját felkutatva betegesen birtokolni a halott nőt. A nyomozás pokoli útvesztőin egyre jobban belegázolnak a háború utáni Hollywood mocsarába, mire megismerik a halott nő kibicsaklott életét, saját magánéleti és erköcsi válságaik, lelki defektjeik okát, s mígnem eljutnak a felfoghatatlan őrület tartományába.

James Ellroy: A nagy sehol

Brutálisan megcsonkított hullát találnak egy üres telken. A rendőröket nem érdekli az újabb meleggyilkosság, egyedül a fiatal nyomozó, Danny Upshaw akarja kideríteni, ki lehetett a tettes. Nem csak az a célja, hogy így szerezzen nevet magának zsaruként. Azt reméli, ha sikerül rájönnie a miértre, kamaszkori démonaitól is megszabadulhat. Mal Considine hadnagy azért vesz részt a hollywoodi kommunista befolyás után nyomozó ügyészségi vizsgálatban, mert feljebb akar lépni a ranglétrán, és meg akarja szerezni a felügyeleti jogot örökbe fogadott fia felett, akit a háború utáni Európa poklából mentett ki. Buzz Meeks – az egykori korrupt zsaru – Howard Hughes biztonsági főnöke, szabadidejében pedig a gengszterkirálynak, Mickey Cohennek tesz szívességeket. Cinikus figura, akit csak a pénz érdekel, ezért amikor felajánlanak neki néhány ezer dollárt, hogy segítsen a kommunisták elleni harcban, nem sokat habozik. A gyilkossági ügyben nyomozó Upshaw és a két komcsivadász hamarosan rájön, hogy a két ügy szálai ugyanoda vezetnek, és mindhárman egy rémálomban találják magukat…

James Ellroy: Szigorúan bizalmas

Az 1950-es évek Los Angelese, hatalmas bérpalotáitól pezsgő életű éjszakai bárjaiig, a korrupció és a veszélyes szenvedélyek melegágya. Az Angyalok Városát most még egy brutális tömeggyilkosság is rettegésben tartja. Három rendőr dolgozik a rémálomba illő ügyön: a becsvágyó Ed Exley, aki túl akarja szárnyalni nyomozó apja sikereit, az elhivatott Bud White, aki gyerekkorában tanúja volt saját anyja meggyilkolásának, ezért életének egyetlen célja a bűnözők leleplezése, és Jack Vincennes, a drogkereskedők ádáz ellensége. James Ellroy, a posztmodern bűnügyi regény és a sötét portrék festésének mestere ezúttal is lenyűgöző művet alkotott. Tagadhatatlanul művészien ábrázolja az erőszakot, a bűnt, a csillapíthatatlan önutálatot. A bravúrosan szőtt cselekmény mindvégig rabul ejti az olvasót.

James Ellroy: Perfídia

1941. ​december 6. Amerika a második világháború küszöbén áll. A béke reménye végképp szertefoszlik, amikor japán repülőgépek bombázzák Pearl Harbort. Los Angeles sokáig biztonságos menedéket nyújtott az Amerikába áttelepült első és második generációs japánoknak – de a háború kitörésével fellobban a gyűlölet lángja, és megkezdődik a japánok internálása. Brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak egy japán családot Pearl Harbor előestéjén. A gyilkosság három férfit és egy nőt idéz meg a háborús lázban égő városból. William H. Parker a Los Angeles-i Rendőrség századosa. Parker rendkívül tehetséges, könyörtelenül ambiciózus, alkoholista és bizonytalan ideológiák megszállottja. Legnagyobb riválisa Dudley Smith őrmester – ír származású, az IRA egykori katonája, aki igyekszik hasznot húzni a háború kitöréséből. Hideo Asida rendőrségi helyszínelő, az egyetlen japán a Los Angeles-i Rendőrség állományában. Kay Lake huszonegy éves dilettáns, aki ki van éhezve a kalandra és az izgalomra. A nyomozás egymás mellé sodorja négyüket, és örökre megváltoztatja mindnyájuk életét. A bűncselekmény politikai vihart kavar, amely választás elé állítja őket, és átértékeli egymáshoz fűződő viszonyukat – elvtársak, riválisok, szeretők, a történelem bábjai. A Perfídia lenyűgöző regény. Olyan nézőpontból mutatja be a második világháborút, ahonnan még soha nem láttuk, James Ellroy pedig úgy ír Los Angelesről, ahogyan még egyetlen korábbi művében sem. Kirándulásra invitál bennünket a szakadék szélére, ahol tanúi lehetünk Amerika nagyhatalommá válásának. A Perfídia ezt a pillanatot ragadja meg félelmetes erővel. Egy bűnügy megoldására hívja az olvasót, és cserébe megmagyarázza a háború mibenlétét.

Barbara Bauer: Az élet hangja, Borisz Akunyin: Kémregény, Hegedüs Géza: Szent Szilveszter éjszakája

Hegedüs Géza: Szent Szilveszter éjszakája
„A kalandos történelmi regény időszámításunk szerint a 10. század végén, 999-ben játszódik, amikor a világi hatalmat a németrómai császár, Ottó, az egyházi hatalmat pedig II. Szilveszter pápa gyakorolja. A kor nagytudású embere, Szilveszter nem a hagyományos pápaválasztási ceremónia után került a legmagasabb egyházi méltóságba, őt a császár nevezi ki, mert a francia származású bölcs férfiú egykor tanítómestere volt. Róma népe retteg az ezredfordulótól, mert meggyőződésük, hogy a jóslatok beteljesednek, és eljön a világ vége, hiszen a Szentírás szavai is erre látszanak utalni: „amikor eltelik az ezer esztendő a Sátán eloldatik az ő fogságából”. A végórától való páni félelem szinte mindenkin eluralkodik; A fiatal Ottó ellen ugyanebben az időben lázadást szít az egyik legősibb római család nemes sarja, Giovanni Crescentius. A férfit még mielőtt a császárnak ártani tudna elfogják és kivégzik. Crescentius felesége, Stefánia látszólag mélyen gyászolja férjét, bár ez inkább külsőségekben nyilvánul meg. Az asszony és a nálánál fiatalabb Ottó között ugyanis gyengéd érzelmek szövődnek...”

Borisz Akunyin: Kémregény
Éppen hetvenöt évvel ezelőtt, 1941 tavaszán történt Hitler már meghódította Európa nagy részét, de ettől csak még nagyobb lett az étvágya. A német kancellár komoly dilemma előtt áll: indítsa-e el még ebben az évben az oroszok elleni támadást? Tudja, hogy villámháborúval kell elfoglalnia a hatalmas országot, még a tél beállta előtt. De a villámháborúhoz meglepetésszerű támadás kell, ami viszont képtelenségnek látszik: hiszen óriási haderőt kell felvonultatni a határhoz. Ezzel a lehetetlen feladattal bízza meg a hírszerzés főnökeit: meg kell győzni az Ázsiait (azaz Sztálint), hogy a németek 1941-ben semmiképpen sem fognak támadni. A bonyolult, soklépéses művelet végrehajtását egy Wasser kódnevű szuperkémre bízzák. Sikerül-e a szovjet kémelhárításnak elkapnia a virtuóz ügynököt? S a lélegzetelállító kalandok közepette megtalálja-e nagy szerelmét Dorin, a szovjet titkosszolgálat fiatal tisztje? A történelmi tényekből és féktelen fantáziájából Akunyin ezúttal is irodalmi robbanóanyagot kevert! A Kémregény a hihetetlenül termékeny és nem kevésbé népszerű Borisz Akunyin Műfajok című sorozatában jelent meg. A szerző a szépirodalom alapvető műfajainak (ifjúsági regény, sci-fi, családregény, női regény stb.) neoklasszikus darabjait alkotja meg a cselekménye mindegyiknek fergeteges, a stílus pedig minden műfajban elbűvölően akunyini.


Barbara Bauer: Az élet hangja
Eszter ​és Hanna hagyománytisztelő, szerető családba születtek. Nagyapjuk, édesapjuk is zenész volt, így még a hétköznapjaikat is a muzsika töltötte be, varázsolta széppé. Ám körülöttük a világ egyre komorabbá vált, 1944 tavasza már nem azt az életet kínálta számukra, amelyben mindnyájan bíztak. A lányok édesapja bármit megtett volna, hogy elleplezze a rémisztő valóságot, hogy megkímélje családját a sárga csillag viselésének szégyenétől. De elérkezett a nap, amikor a valóság bakancsos, fegyveres katonák képében betört az otthonukba. Az utolsó előtti pillanatban azonban az édesapa még adhatott a lányainak útravalót: egy dalt. Az élet hangja két kislány évtizedeken átívelő története. Egy testvérpáré, akiket elszakított egymástól a történelem, de életben tartottak az igaz emberek. Akik mindvégig szívükben őrizték életük első néhány évének emlékét és az édesapjuktól kapott útravalót, amely lassan egymás felé terelte őket, hogy azzá válhassanak, aminek születtek. Ám megint csak közbeszólt a történelem, és a két lányt, akiknek az útjai már-már keresztezték egymást, ismét messze sodorta egymástól. Vajon mindig tudunk választani a jó és rossz között? És vajon minden esetben az igazság hozza el a végső megnyugvást? Bauer Barbara legújabb, a XX. századi magyar történelem sorsfordító pillanatait, a vészkorszakot és Rákosi-érát felelevenítő, fordulatos, egyszerre megrendítő és felemelő regényében talán választ kapunk ezekre a nyugtalanító kérdésekre.

Michael Ondaatje: Az ​angol beteg, Mathias Énard: Iránytű, Mathias Énard: Zóna, Susan Wiggs: Családfa, Meghan March: Véletlen szeretők

Meghan March: Véletlen szeretők
Milyen a férfi? Arrogáns.
Milyen a nő? Önelégült.
Gyűlölöm a férfit.
Vágyom a nőre.
Két éve folyamatosan elutasítom a pasast.
Engem pedig minden elutasítás megerősít.
Nem vagyok egy egyéjszakás csaj.
Nem érted, hogy nem kalandra vágyom?
Teljesen megőrjít, nekem erre az emberre nincs szükségem!
Végül úgyis beleegyezel, nem adom fel.
A nemzetközi bestsellerszerző, Meghan March a hatalmas sikerű Vágy-trilógia után újabb romantikus-erotikus könyvekkel örvendezteti meg a műfaj kedvelőit.

Susan Wiggs: Családfa
Annie Rush Harlow pontosan tudja, milyen szerencsés. Egy népszerű tévés főzőműsor producere, szereti jóképű férjét – a show sztárszakácsát, Martint –, valamint szép manhattani otthonukat. Aztán megtudja, hogy gyermeket vár, és siet elújságolni az örömhírt a párjának. A stúdióban azonban nagy megrázkódtatás éri, és pillanatokkal azután, hogy tökéletesnek hitt élete összeomlik, mint egy kártyavár, súlyos balesetet szenved. Miután egy évvel később felébred a kómából, újra Vermontban találja magát, ahonnan annak idején elindult, hogy „meghódítsa a világot”. Annie-nek mindent elölről kell kezdenie, s legfőképpen össze kell szedegetnie memóriája tükörcserepeit…

Mathias Énard: Zóna
A Goncourt-díjas francia író -- aki nem mellesleg arab tanulmányokat is folytatott -- nagyepikai alkotása átmenetet képez a lélektani, a társadalmi, a történelmi és a kalandregény között. A mű cselekményének és elkalandozó utalásainak tere a Mediterráneum, befogja Délkelet-Európát, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, azt a térséget, amely az egész 20. század folyamán válságövezet volt. Időkerete pedig az első balkáni konfliktustól, az I. világégéstől a ’90-es évek délszláv háborúskodásáig terjed. Hősei a szabadcsapatok tagjai, zsoldosok, fegyveres kalandorok, önjelölt mártírok, akik mindenütt azonnal föltűnnek, ahol konfliktusok zajlanak. Ezek az emberek – köztük a magyar Rózsa Flores Eduardo – ott vannak mindenhol, ahol puskaporszag terjeng, ott vannak a libanoni polgárháborúban, a palesztin-izraeli konfliktus helyszínein, a közel-keleti tűzfészkekben, Horvátországban, Boszniában és Koszovóban. A regény narrátora is épp ilyen kalandor, aki részt vett a délszláv háborúkban, később francia szolgálatban hírszerzőként dolgozott, majd a saját szakállára elkezdte gyűjteni hasonszőrű társai történeteit, hogy megalkossa „az elveszett lelkek katalógusát”. A maga és a gyűjtött személyek történetei átnyúlnak kontinenseken – egészen latin-amerikai diktatúrákig --, politikai és katonai szövetségi rendszereken, és átívelnek a világtörténelem korszakain, a hidegháború időszakától napjainkig. Ezek az alakok nagyon különbözőek, vannak közöttük eszmék megszállottai és zsoldosok, szimpla kalandorok és ügynökök, és mindenütt ott vannak, ahol harcok, gerillatámadások, merényletek, terrorakciók vagy szimpla fosztogatások előfordulnak, és ott vannak a kocsmákban, kikötőkben, pályaudvarokon, bordélyokban, drogtanyákon Tangertől Bejrútig, a Gázai-övezettől Szarajevóig.

Mathias Énard: Iránytű
Mathias Énard a francia irodalom legfrissebb klasszikusa. Goncourt-díjas regénye Kelet és Nyugat találkozásának magával ragadó látomása.
A főhős, Franz Ritter osztrák zenetudós hatalmas tudással felvértezve azt elemzi, hogyan szivárgott be a török és az arab-perzsa kultúra az európai zenébe, és milyen hatással volt Lisztre vagy épp Beethovenre. Az Iránytű az ő monológja: miután megtudja, hogy halálos beteg, képtelen elaludni, és egyre mélyebbre hatol a múltjába. Francia szerelmével közös története Damaszkuszban, Palmürában és Aleppóban játszódik. Franz szívfájdító emlékekként idézi fel az azóta elpusztított városokban töltött csodálatos napokat.
Matthias Énard azt nyilatkozta, hogy Az Ezeregyéjszaka meséi indította el a pályáján, az Iránytű pedig úgy működik, mint az Ezeregyéjszaka, csakhogy Franz Ritter egyszerre játssza benne az álmatlanságban szenvedő szultán és Seherezádé szerepét.

Michael Ondaatje: Az ​angol beteg
A ​toszkanai Villa San Girolamo, az egykori apácazárda előbb német erősség, majd szövetséges kórház. Ahogy a háború észak felé mozdul, a betegeket elviszik. Csak Hana, a fiatal kanadai nővér marad ott, és megszállottan ápolja a feketére égett „angol” betegét, Almássy László grófot, akit beduinok szabadítottak ki lángolva lezuhant repülőgépéből a sivatagban. Aztán megjelenik Caravaggio, a tolvaj, Hana elesett apjának barátja, akinek két hüvelykujját kémkedés gyanúja miatt lecsapták a németek, és a fel nem robbant bombák után kutató Kip, az angol hadsereg szikh utásza. Négyük világa egyszerre zárt és nyitott. Mert minden gondolat és mozdulat kapcsolódik valamilyen korábbi érzéshez, élményhez. Minden megnyilvánulásának nagyobb a jelentősége önmagánál. Keveredik múlt és jövő, képzelgés és valóság. Négyük sorsa – múltban, jelenben, jövőben – találkozik és szétválik. Számukra a vallomások, beszámolók, az önvizsgálat ideje ez: iszonyú sok minden történik a világban és a lélekben. A Villa San Girolamo egy sziget a háborúban, egy sziget a reménytelenségben és reményben.