Jo Nesbø: A birodalom, Herman Raucher: Kamaszkorom legszebb nyara, Linda Holmes: Evvie ​Drake bedobja magát, Amanda Quick: Halálugrás, Mészöly Ágnes: Szabadlábon

 Jo Nesbø: A birodalom

Az ​autószerelő Roy békés, egyszerű életet él tanyáján, és egy benzinkutat üzemeltet a közeli faluban. Amikor öccse, Carl hosszú idő után hazatér külföldről, nemcsak barbadosi feleségét, Shannont hozza magával, hanem egy magashegyi wellnesshotel terveit is, amely reményei szerint majd felpezsdíti a környék életét. Roy birodalmának nyugalmát felkavarják a vendégek, és a testvérek gyerekkorából sötét titkok törnek a felszínre. Ráadásul a helyi rendőr szimatolni kezd saját apja évekkel ezelőtti eltűnése után, amely valószínűleg összefügg a fiúk szüleinek tragikus halálával. Roy mindig védelmezte öccsét, de egymás iránti lojalitásukat ezúttal próbára teszi a pénzsóvárság és a gyanakvás. A férfinak el kell döntenie, meddig hajlandó elmenni azért, hogy továbbra is megóvja Carlt, és azzal is szembe kell néznie, hogy Shannonhoz talán nem csupán rokoni érzések fűzik. Vajon a lassan feltáruló titkok elszakítják a testvérek közötti köteléket? A birodalom sötét és magával ragadó thriller a hűségről, a szeretetről, a féltékenységről és a becsvágyról. 

Herman Raucher: Kamaszkorom legszebb nyara

Kona ​(Emerald City) Hermie és a haverjai Nantucketban töltik a nyarat. Tizenöt évesen belobbannak a hormonjaik és minden vágyuk egy női test. De fogalmuk sincs, mit kezdjenek a lányokkal. Aztán Hermie találkozik a gyönyörű Dorothyval, a huszonéves katonafeleséggel és fülig belezúg… Francis Keegan Időnként valaki vagy valami magasan a hétköznapi létsík fölé emeli az embert, és addig soha nem tapasztalt szépséget vagy örömet érez, és ettől valahogy örökre megváltozik. Így hatott rám a Kamaszkorom legszebb nyara. JHY (Alabama) Miért van, hogy egy felnőtt férfi és egy kislány szerelmét bűnnek tartják, míg a kiskorú fiú és a felnőtt nő szerelmét megható beavatásnak? S.L. Mehegan (NY) Csodálatos kalandozás az időben, mikor háború és halál szakította széjjel az emberek életét, de a szerelem tovább virágzott. Herman Raucher 1928-ban született Brooklynban. Az amerikai író regényei mellett számos filmforgatókönyvet is írt, többek között a népszerű Kamaszkorom legszebb nyara és a Nagy Santini címűt. Felesége Broodway táncosnő volt, két lányuk született. Művei sok esetben önéletrajzi ihletésűek. A regényből készült filmet Robert Mulligan rendezte, a felejthetetlen Jennyfer O’Neill és a kamasz Gary Grimes játszotta a főszerepet. Robert Mulligan legendás filmje nálunk is nagy sikert aratott. Három kamaszfiú nyaral a háború kitörése után New England szigetén. Minden gondolatuk a csajok körül forog, legfőbb problémájuk, hogyan veszíthetnék el a szüzességüket. Hermie a szomszédban lakó csinos asszonyról, Dorothyról álmodozik. Azután közbeszól a háború… 

Linda Holmes: Evvie ​Drake bedobja magát

Linda ​Holmes első regénye 2019-ben elnyerte az év legnépszerűbb romantikus regénye címet!

Amióta férje autóbalesetben meghalt, Evvie Drake alig dugja ki az orrát fájdalmasan üres és fájdalmasan óriási házából. Az álmos maine-i kisvárosban mindenki, még a legjobb barátja, Andy is úgy tudja, hogy a gyász az, ami teljesen felemészti, és Evvie meg is hagyja az embereket ebben a hitben. 

Mindeközben New Yorkban Dean Tenney, a nagypályás dobójátékos – Andy gyerekkori barátja – a profik legfenyegetőbb rémével, a „görccsel” küzd: képtelen célba találni a labdával. Amikor az esetet felkapja a média, Dean számára kapóra jön Andy meghívása, hogy utazzon Maine-be, és ott próbáljon átlendülni a holtponton. 

Amikor a férfi szobát bérel Evvie házában, a páros alkut köt: Dean nem kérdez a nő néhai férjéről, ő pedig nem faggatja Deant egykori sportkarrierjéről. A közös fedél estéről estére mégis összehozza a furcsa párost, és a vidám sztorizgatással, nevetéssel töltött hónapok alatt lassan barátság szövődik köztük, sőt talán valami több is. De vajon a bimbózó románc elég ahhoz, hogy maguk mögött hagyják a múltat? Talán ahogy a baseballban, úgy az életben is mindig van esély fordítani, amíg le nem fújják a meccset… 

Amanda Quick: Halálugrás

Amalie ​Vaughn, az egykori légtornász azért költözött Burning Cove-ba, hogy új életet kezdjen, de a dolgai nem állnak túl jól. Miután egész örökségét elköltötte arra, hogy egy udvarházat panzióvá alakítson át, megtudja, hogy a villát állítólag átok sújtja. Amikor első vendégét, dr. Norman Pickwellt, a neves feltalálót a saját robotja öli meg egy telt házas bemutatón, felröppen a pletyka, hogy a panzió valóban elátkozott. 

Az előadást követő zűrzavarban Amalie észreveszi, hogy az egyik néző, Matthias Jones eltűnik a függöny mögött, és amikor előkerül, egy pisztolyt tart a kezében, amit aztán egy szemvillanás alatt el is tüntet. Úgy látszik, igaz, amit suttognak róla: a férfi kapcsolatban áll az alvilággal. 

Ám Matthias igazából egy forradalmian új kódológép prototípusa után nyomoz. Arra gyanakszik, hogy Pickwell lopta el a készüléket – csakhogy Pickwell halott, és a gép eltűnt. Nyomozása során Matthias bekopogtat Amalie panziójába is. Sőt, mivel a lány élete is veszélybe került, be is költözik, hogy vigyázni tudjon rá. 

A két ember találkozása végzetszerű, a vonzalom közöttük kölcsönös, de Amalie tudja, hogy ugyanakkor rendkívül veszélyes is. El kell döntenie, hogy megbízik-e a férfiban, mert a tét számára is óriási… 

Mészöly Ágnes: Szabadlábon

Győri Dani tizenhat éves. Az apját sohasem látta, kettesben él az anyjával, közepes tanuló egy közepes gimnáziumban, rajong a Barcelonáért, az indie zenéért, egész jól gitározik, és nagyon szeretne végre egy barátnőt. Mégsem mondható átlagosnak: Dani mozgássérült, vagy ahogy ő hívja magát: nyomi.

Egy rosszul sikerült iskolai program és egy ha­talmas otthoni veszekedés után őrült ötlete támad: elemeli anyja hitelkártyáját, vásárol magának egy repülőjegyet, és péntek reggel az iskola helyett Münchenbe indul.

Párizs, Amszterdam és Barcelona, egyetemi kampusz és autópályapihenő, bajor nemesi kastély és kolostor. Full extrás BMW és szakadt teherautó, zenészek, hackerek, örömlányok, deszkások: road movie _ kerekesszékben. 

Allison Pataki: A birodalom úrnője, Allison Pataki: Az ifjú császárné

 Allison Pataki: Az ifjú császárné

1853-at ​írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed – a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész.

A tizenöt éves Erzsébet – Sissi – bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni.

Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek – és kísértések – leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni – és tartani – a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét.

Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb „tündérkirálynőjét”. 

Allison Pataki: A birodalom úrnője

Bécsben, ​a császári palota termeiben szól a keringő és patakzik a pezsgő, de a csillogó díszletek mögött versengés és gyilkos intrika dúl. Sissit, Ferenc József feleségét, népe „tündérkirálynőjét” fojtogatja a szigorú udvari etikett és a kihűlt házasság feszültsége, s nyugtalansága egyre nő. A szabadságra vágyó asszony gödöllői birtokán talál nyugalmat. Itt lovagol szeretett paripáin, itt élvezi az anyaság örömeit imádott kislánya, Valéria révén – és itt fogadja a magyar államférfi, Andrássy gróf látogatásait, a férfiét, akit évek óta teljes szívéből szeret. Az idillinek azonban tragikus hír vet véget: kisfia, Rudolf érdekében azonnal vissza kell térnie a fővárosba, a pletykálkodás, irigység és bánat világába.

Szerelem és veszteség, odaadás és ellenszegülés – Sissi ellentmondásos vágyak közt hányódik: együtt tartsa a családját, vagy elmeneküljön fullasztó házassága és a történelem viharai, a nagy birodalmak összeomlásának baljós előjelei elől? A császárné végül kiköveteli helyét a trónon férje oldalán, elnyeri népe és a világ szeretetét, és megmenti a birodalmat. De vajon meg tudja-e menteni önmagát?

És egyszer csak ott van; olyan, amilyennek mondják: nem evilági szépség… Vonul lefelé az elegáns hotel, a Beau Rivage lépcsőjén, fogja az ernyőt, kora őszi ragyogó napfény árasztja el a sugárutat. Tömeg gyűlik köré, amikor rájönnek, hogy a császárnét látják.

– Itt jön!

– Erzsébet császárné!

– Sissi!

Megy a rakparton a sétány és a várakozó gőzhajó felé, egyetlen női kísérője szaporán szedi a lábát mellette, hogy lépést tartson vele. Megjelenése elárulja, hogy nem közember: gyöngyházszínű bőre, királynői alakja a szűk és magas nyakú kiskabátban, hosszú fekete szoknyája, fekete kalapja dús gesztenyebarna haján. A haja – olyan híres, hogy még a férfi is olvasott róla – sötét és hullámos, apró ezüstök csillognak benne. A férfi végignéz toprongyos önmagán, rosszallóan szemléli a kosz félholdjait a körme alatt, a szakadásokat viseltes nadrágján.

Közelről bámulja az asszony arcát, látja, ahogy pislog, ijedten, mint az üldözött állat. Hiszen az is, természetesen: üldözött. Nemcsak ő üldözi, hanem mindenki. Ő, akárcsak a férfi, menekül…

Mögé lép, a vére dübörög, testében a fölismerés és lelkesültség mámorító elegye vágtat. Néhány száz méterre ott a gőzös, egy közeli dokkban, fekete füstöt pöfög a kék égre. A férfi a zsebébe nyúl, ujjai kitapintják a pengét… 

Lawrence Norfolk: A Lemprière-lexikon, Barbara Bauer: A fényfestő, Stefan Ahnhem: A kockavető

 Lawrence Norfolk: A Lemprière-lexikon

A Lempriére-lexikon a francia forradalom kirobbanása előtti évben játszódik. Főhőse az apja végrendelete miatt Londonba utazó John Lempriére, a fiatal klasszika-filológus, akit el akar némítani a Londonban ülésező Kabbala. Ezzel egy időben érkezik Londonba egy hivatásos bérgyilkos is, aki a Kabbala tagjait akarja eltenni láb alól. Mire a történet megoldódik, nagyon sokat megtudunk a kor különös eseményeiről, történelmi furcsaságairól, de még az antik mitológiáról is. 

Barbara Bauer: A fényfestő

Cecil ​Le Blanc Párizsban végzi művészeti tanulmányait. A fiatal nőt tehetséges festőnek tartják, mestere éppúgy büszke rá, mint a nevelőnője, akit anyjaként szeret. Minden adott ahhoz, hogy sikeres művészi pályát fusson be, és a magánéletében is boldog legyen. Már eddig is részese lehetett a francia főváros szellemi pezsgésének, elismerte és befogadta a művészvilág. Ám Cecil mégis úgy érzi, valami hiányzik az életéből, ami nélkül nem tud kiteljesedni sem a festészetben, sem a szerelemben.

„Légy türelmes. Meg fogod találni azt a helyet, azt a pillanatot, ahová be tudsz lépni magad is, és nem azt fested meg, ami előtted van, hanem amiben te is benne vagy. Ekkor leszel készen.” Cecilt a mestere ezekkel a szavakkal bocsátja útjára. És bár az egész világ nyitva áll előtte, az útja mégis Budapestre vezeti őt. Talán ez lenne a hely, amelyről a mestere beszélt? És az a bizonyos pillanat, az vajon mikor érkezik el?

Amikor Cecil az ’56-os forradalom utáni években megérkezik a magyar fővárosba, az élete különös fordulatot vesz. Lassan valósággá válik mindaz, amiről addig azt gondolta, hogy csak a fantáziájában és az álmaiban létezett. Felsejlik, majd kibomlik előtte egy különös történet, amely mintha réges-régen esett volna meg vele, és amelynek a szereplőit mintha csak az ő képzelete teremtette volna meg. Mégis ők voltak azok, akik átsegítették a legnehezebb pillanatokon, akik érte jöttek, ha rátört a magány, akik között békére lelt, ha harcok dúltak körülötte. Akik megmentették a lelkét attól, amit kisgyermekként nem élt volna túl.

Apránként rátalál mindarra, amire egész életében várt. Megismerkedik Endrével, a magyar építésszel, akihez sokkal több szál fűzi, mint hitte volna. Megérti, miért vonzotta annyira Magyarország. Az ország, ahol utoljára kisgyermek korában járt, és amelyre szinte már nem is emlékezett. És ahol végre felragyog az a fény, amelyben megláthatja önmagát. A saját történetét.

Stefan Ahnhem: A kockavető

Fabian Risk épp kómába esett kislánya, Matilda mellett ül a helsingborgi kórházban, amikor egy szír fiú brutális meggyilkolása nehéz feladat elé állítja a városi rendőrséget. Hamarosan tudomásul kell venniük, hogy az eset csak bevezetője volt egy szörnyű gyilkossághullámnak, amely végigsöpör a környéken. Az áldozatok száma rohamosan nő, és a gyilkosságoknak látszólag nincs oka, és semmiféle mintázatot nem követnek. Fabian végül kénytelen visszatérni a munkába, a főnökének, Astridnak pedig meg kell szakítania tizenkét lépéses alkoholelvonó kúráját, hogy a sok párhuzamosan zajló nyomozást irányítani tudja. 

Fabiannak eközben még az elhunyt kollégája, Hugo Elvin által hátrahagyott információkat is fel kell dolgoznia, ezért magánnyomozásba kezd, amely mindörökre megváltoztathatja az összekovácsolódott nyomozócsapatot. 

Benkő László: Szent László - A lázadás parazsán, Benkő László: Szent László - A korona ára, Benkő László: Szent László - Kard és glória

 Benkő László: Szent László - A lázadás parazsán

A XI. század közepén forog a magyar történelem kereke. I. István király megteremtette a keresztény államot, és lerakta az új államalakulat alapjait. Halála után unokaöccse, a római keresztényként nevelt Orseolo Péter kapta a koronát, ám István tudva, hogy egy nép vallását megváltoztatni, letéríteni őt szokásainak évezredes útjáról gigászi és roppantul veszélyes feladat, belpolitikai lavinát indított el döntésével. 

Újra fellángoltak a belső forrongások, amit a krónikaírók felszínes értékítélettel egyszerűen pogánylázadásként jegyeztek fel. Kik irányították a belső lázadásokat, és mit akartak elérni? Valóban istentelen lett volna a magyarság széles rétege? 

A fordulatos regény felöleli a korabeli eseményeket, összefüggéseket keres az egymással ellentétben álló érdekek között. Eközben László életének alakulását is nyomon követhetjük gyermekkorától, krakkói és bihari éveitől kezdve. Együtt vágtathatunk I. András király és öccse, Béla herceg vitézeivel a belső rend helyreállításáért a nyugati seregek ellen. Tanúja lehetünk András és Béla konfliktusának és utóbbi trónra kerülésének. Majd hirtelen a gyermek Salamon király udvarában találjuk magunkat, ahol színre lépnek I. Béla király fiai, Géza, Lambert és László hercegek. Mellettük lehetünk a kerlési ütközetben, és megismerhetjük a fiatal, de máris nagyszerű és kiváló tehetségű lovagot, a majdani László királyt. Az ő szemével látjuk a forrongó világ véres eseményeit, és megkíséreljük az eligazodást az udvari intrikákban és a politikai torzsalkodásokban. 

A lendületes történet egyszerre lebilincselő és széleskörű ismereteket nyújtó, s ahogy az író regényeiben megszokhattuk, rendkívül tárgyilagos. A majdani szent király fiatal, tudásra szomjazó hús-vér emberként jelenik meg, erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. 

 

Benkő László: Szent László - A korona ára

Az 1073. esztendőt írják a krónikák, amikor Magyarország királya I. András későn született fia, a fiatal és könnyen befolyásolható Salamon. Az őt körülvevő német és magyar tanácsadók alantas módon bujtogatják unokatestvérei, Géza, László és Lambert hercegek ellen, akik a béke érdekében meghagyják őt a trónon. 

 

Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás. 

 

Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz? 

 

A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait. 

 

A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig. 

 

Benkő László: Szent László - Kard és glória

László király uralkodását határozott kül- és belpolitika jellemzi. A Szentszékkel együttműködik, de Magyarország belügyeibe nem enged beleszólást. Felelősen, kemény törvényalkotással igyekszik országa helyzetét stabilizálni. 

Közben az elűzött, konok és bosszúszomjas Salamon továbbra sem tesz le abbéli szándékáról, hogy a magyar koronát visszaszerezze. Mivel sógora, a német Henrik támogatását már nem élvezi, a Kárpátok keleti lejtői mögött akkortájt megjelent kipcsák kunok, és a már generációk óta az Al-Duna mentén lakó besenyők között keres szövetségest. Ezzel elindul egy veszélyes úton, ahonnan számára már nincs visszatérés. Hiszen győzhet-e egy olyan uralkodó felett, akit népe már életében szentként dicsőít? 

László tehát a Kárpátok északkeleti hágóin át beözönlő kunokkal honvédő háborúba bonyolódik. A határvédelem mellett azonban földjének gyarapítását is szem előtt tartja. A horvát belharcokba történő beavatkozásával unokaöccsét, Álmos herceget a horvát trónra segíti. Életének végső szakaszában László, e kivételes karizmájú, Európa-szerte tisztelt és becsült uralkodó akit a katolikus királyok szívesen látnának egy Jeruzsálembe induló keresztes had élén megvív az al-dunai besenyőkkel is, ezzel tovább tágítja országának határait. 

A sors csupán negyvenkilenc harcos esztendőt adott László királynak, akit e két szó: a kard és a glória jellemezhet legjobban, erre utal az életéről szóló regénytrilógia befejező részének címválasztása is.. 

Sebastián Fest & Alexandre Juillard: Messi – Nem király és nem Isten, Tore Renberg: Holnap találkozunk, Sükösd Mihály: A ​varázshordó, Tore Renberg: Szerettem másképp is, Varlam Salamov: Kolima - Történetek a sztálini lágerekből

 Sebastián Fest & Alexandre Juillard: Messi – Nem király és nem Isten

A Nem király és nem Isten részletesen bemutatja, miért is lett Messi ennyire utolérhetetlen játékos, de fényt derít a család és a játékosügynökök közötti vitákra is, és lerántja a leplet a vele kapcsolatos hamis mítoszokról is. A könyv beszámol Cristiano Ronaldóval való rivalizálásáról, a José Mourinhóval kialakult csetepatékról és a játékos Pep Guardiolához fűződő, nem mindig egyszerű kapcsolatáról is. Megismerhetjük a feleségét, Antonellát, de szó esik az argentinok szeretetének elnyeréséért vívott harcának nehézségeiről, és arról, hogy végül hogyan tudott hazája válogatottjának vezérévé válni. 

Tore Renberg: Holnap találkozunk

A ​Holnap találkozunk helyszíne Stavanger, a szerző szülővárosa és annak környéke. A történetet tizenegy mesélő mondja el, akik ugyanannak a városnak gyökeresen különböző világaiból érkeznek – középiskolás fiatalok, két diák magányos és kétségbeesett apja, vagy éppen a változó időkhöz alkalmazkodni próbáló két kisstílű bűnöző. Mindannyian az életükben tátongó űrt próbálják betölteni valamivel. Pal, az elvált, kétgyermekes férfi szégyenletes titkot rejteget, ami hatalmas adósságba kényszerítette – nagyobba, mint amelyet szerény közalkalmazotti fizetéséből valaha is kifizethetne. Minden megtenne azért, hogy ezt titokban tartsa – legfőképpen tinédzser lányai és volt felesége előtt. A tizenhat éves Sandra szintén titkot őriz: szerelmes az ellenállhatatlan, bűnöző Daniel Williambe. Szerelme – úgy érzi – olyan erős és tiszta, hogy semmi sem állhat az útjába. Ám Cecilie cipeli mindőjük közül a legsúlyosabb titkot, egy benne fejlődő gyermeket. Csak reménykedhet benne, hogy Rudi, a barátja a gyermek apja, akit szeret ugyan, de mindeközben úgy érzi, hogy kispályás bűnöző életmódjuk csapdába ejtette őt. Arról álmodik, hogy egyszer mindezt maga mögött hagyhatja. Három sorsfordító szeptemberi napon keresztezik egymást ezek az életek, hogy a brutalitás és a nevetés, a tragédia és a szerelem örvényéből egyszer és mindenkorra megváltozva bukjanak felszínre.

A Holnap találkozunk a legjobb északi irodalom képviselője, fekete humorú neo-noir dráma. Egy olyan világ regénye, melyben a hűvös józanság és a távolságtartó jómodor mögött a barátság, a bűn, a magány és a tragikus halál rejtőznek. A szerzőt a regény kritikusai Norvégia és Nagy-Britannia szerte Balzachoz és George R.R. Martinhoz, valamint a modern HBO-sorozatok szerzőihez hasonlítják.

Sükösd Mihály: A ​varázshordó

JOHN STEINBECK: Menekülés (Ford.: Örkény István) 

ERSKINE CALDWELL: Martha Jean (Ford.: Elbert János) 

ALBERT MALTZ: Csengettyűszó (Ford.: Bársony Erzsi) 

NELSON ALGREN: Pont te pofázol (Ford.: Bányay Geyza) 

BERNARD MALAMUD: A varázshordó (Ford.: Nemes László) 

IRWIN SHAW: Hamletek népe (Ford.: Justus Pál) 

TENNESSEE WILLIAMS: Kék gyermekek rétje (Ford.: Bányay Geyza) 

CARSON MCCULLERS: Külföldön élő hazánkfia (Ford.: Katona Tamás) 

JAMES BALDWIN: Ki a vadonból (Ford.: Szöllősy Klára) 

TRUMAN CAPOTE: Gyémántgitár (Ford.: Katona Tamás) 

JOHN UPDIKE: Az orvosfeleség (Ford.: Bartos Tibor) 

Tore Renberg: Szerettem másképp is

A szerelem változatai, a barátság határai, dob és gitár némi küldetéstudattal, kábítószer és alkohol: útkeresés Norvégiában a konvenciókkal szembeszállva a kilencvenes évek kezdetén.

A Norvégiában kultuszregénynek számító könyv főhőse a frissen alakult Mathias Rust Band frontembere, Jarle Klepp. Tulajdonképpen átlagos, lázadó kamasz: elvált szülők gyermeke, aki a rockzenéért rajong, és miközben a berlini fal leomlik, és Európa a háttérben teljesen átalakul, gondolatait leginkább az első komolyabb bulik, szexuális és kábítószeres kalandok töltik ki. Egészen addig, míg új fiú nem érkezik az iskolába. Yngve mindenben szöges ellentéte hősünknek: divatjamúlt zenét hallgat, teniszezni jár, nem hord kitűzőket – és mégis… 

Varlam Salamov: Kolima - Történetek a sztálini lágerekből

„Salamov lágertapasztalata keserűbb és hosszan tartóbb volt az enyémnél. Tisztelettel ismerem el, hogy nem nekem, hanem éppen neki jutott osztályrészül, hogy megérintsék az elállatiasodásnak és a reményvesztettségnek azok a mélységei, amelyek felé a lágerélet lehúzott bennünket.” /Alekszandr Szolzsenyicin/ „A XIX. századi orosz humanista írók lelkét nagy bűn terheli, a XX. században az ő zászlajuk alatt kiontott emberi vér bűne… Valamennyi terrorista tolsztojánus és vegetariánus volt, valamennyi fanatikus az orosz humanisták tanítványa. És e bűn alól nincs feloldozás…” /Varlam Salamov/