Jojo Moyes: Áradó fény, Philip K. Dick: Ubik, Pap Éva: És újra felkel a nap, Mario Vargas Llosa: Öt sarok, Camryn Garrett: Pozitív, Arne Dahl: Valaki figyel

 Jojo Moyes: Áradó fény

Alice ​Wright számára a fullasztó angliai létből való menekülést jelenti házassága a jóvágású, amerikai Bennett van Cleve-vel. Ám az 1930-as évek kisvárosi Kentuckyjának légköre legalább annyira nyomasztja Alice-t, mint korábbi élete – főleg a mindennapjaira rátelepedő apósa társasága. Nem csoda, hogy a meg nem értett és elnyomott Alice örömmel kap a lehetőségen, amikor az elnök felesége, Eleanor Roosevelt női önkénteseket keres az általa alapított könyvtári mozgalomba. 

A csapat vezetője és Alice legközelebbi bizalmasa a rendíthetetlen és szabad szellemű Margery O'Hare lesz, akinek egyetlen férfi sem mondhatja meg, mit csináljon. A kisváros öt mozgókönyvtárosának számtalan előítélettel és akadállyal kell megküzdenie, miközben úttalan utakon próbálják eljuttatni a tudás fényét és egy új világ ígéretét azoknak, akik talán sohasem foghattak eddig könyvet a kezükbe. Az ő személyes történeteiken, tragédiáikon és diadalaikon keresztül ismerhetjük meg az olvasás és a közösség igazi erejét. Jojo Moyes, napjaink egyik legelismertebb írónőjének igaz történeten alapuló új műve az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, magával ragadó, megható és lélekmelengető olvasmány.

Philip K. Dick: Ubik

Glen Runciter halott. Nem él. Nincs az élők sorában. Vagy mégis?

Mindenesetre valaki meghalt abban a robbantásos merényletben, melyet Glen Runciter üzleti ellenfelei szerveztek. Úgyhogy Runciter temetése hamarosan megtörténik Des Moines-ban, de ennek ellenére gyászoló beosztottai rejtélyes üzeneteket kapnak tőle. A világ pedig egyre furcsább módon viselkedik körülöttük, melyből arra következtetnek, hogy valami végzetes és mindent megváltoztató dolog közeledik feléjük. Esetleg már meg is érkezett? Philip K. Dick birodalmában a végső igazság nem is annyira végső, a valóság és az illúzió pedig ugyanolyan könnyedén cserél helyet, mint a múlt és a jövő. Az Ubik klasszikus science-fiction halálról és megváltásról. De vigyázat! Csak az előírt adagokban, rendeltetésszerűen és kellő körültekintéssel alkalmazható! 

Pap Éva: És újra felkel a nap

Vajon léteznek kivételes szerelmek, amelyek valójában sosem érnek véget?

Szabadka, 1933

Eszti erős, fiatal nő, aki a hátán cipeli a házassága és a nevelőapjától átvett vendéglő terheit. Tervei vannak, gyerekeket szeretne, azonban egy nap férje, Stevan vadászbalesete szertefosztja álmait, ellehetetleníti a házaséletüket. A házasságuk meginog, ők mégis ígéretet tesznek, hogy történjék bármi, soha nem hagyják el egymást. Eszti gyengédségre vágyik, és idővel férje legjobb barátjával, a tehetős és nőtlen Martinnal egymásba szeretnek. Stevan hallgat, egyszerűen tudomásul veszi ezt a szerelmet. A nő kétségek közt őrlődik: szabad-e, lehetséges-e két férfit szeretni? Idővel elbizonytalanodik, hogy a férjének tett ígéretét képes lesz-e megtartani. A két férfi egy baráti összejövetelen titkos megállapodást köt, amelyet Martin Esztinek csak évekkel később fed fel. Időközben a második világháború sötét fellegei beárnyékolják az életüket, és 1944 végén Martin érthetetlen okból szakít az asszonnyal… Az államosítás során Eszti bajba kerül. Vajon ki lesz az, aki segít rajta? Amikor válaszút elé kerül, vajon a családot vagy a szerelmet választja?

Mario Vargas Llosa: Öt sarok

Egy ​dúsgazdag perui bányamérnök és egy paksaméta fotó. Nagyon kínos fotó. Enrique Cárdenas borzadva ismeri fel magát egy tucatnyi prostituált közt, meztelenül, a legkülönfélébb pozitúrákban, az elé tett felvételeken. Zsarolás. A zsaroló Rolando Garro, egy bulvárlap főszerkesztője, a képeket titokban készítették egy orgián. 

Cárdenas nem fizet, a fotók megjelennek. Három utánnyomás egyetlen nap alatt! Óriási a botrány, a szégyen, egész Lima ezen csámcsog, a bányamérnök családja romokban. 

A főszerkesztőt nemsokára bestiálisan meggyilkolják – és a gyanú természetesen Cárdenasra terelődik… 

A kilencvenes években járunk, Fujimori elnöksége és a Fényes Ösvény terrorcselekményei idején, amikor Peru tényleges vezetése gyakorlatilag a titkosszolgálat főnökének a kezében van, és amikor Fujimori (akivel szemben egyébként Vargas Llosa alulmaradt az elnökválasztási küzdelemben) jó pár évre a gátlástalan korrupció mocsarába süllyesztette az országot. 

A Nobel-díjas szerző a latin-amerikai irodalom hagyományához híven ismét a diktatúra témájára írt variációt. Itt azonban – A Kecske ünnepe komor realizmusával ellentétben – könnyedebb írói fogásokkal él: a szemérmetlen politikai játszmákat szemérmetlen hálószobai játszadozásokkal fűszerezi. 

Camryn Garrett: Pozitív

Egy ​nem túl megértő közösségben nincs könnyű dolga egy HIV-pozitív tininek. Meg kell küzdenie a félelmeivel, önmaga és a betegsége felvállalásával, valamint el kell fogadnia önmagát, főleg akkor, amikor életében először szerelmes lesz. Simone Garcia-Hampton új iskolába kezd járni, és ezúttal minden más. Igaz barátokat szerez, ismertté válik, mint a suli színdarabjának rendezője, és flörtöl Milesszal, a fiúval, akitől minden alkalommal elolvad, amikor csak meglátja. Az utolsó, amire vágyik, hogy kiderüljön, hogy HIV-pozitív, mivel legutóbb… hát, legutóbb elég csúnyán alakultak a dolgok. A betegségét egyszerű kordában tartani, de folyamatosan titkolni az egészet közel sem annyira. Ahogyan Simone és Miles egyre jobban összemelegednek – amikor már jóval többről van szó, mint a félénk kis csókokról –, a lány olyan nyugtalanságot kezd érezni, ami aggasztóbb, mint a gyomrában repkedő pillangók. Tudja, hogy el kell mondania a fiúnak, hogy pozitív, főleg ha a szexig jutnak a dolgok köztük, de halálra rémíti a gondolat, hogy Miles vajon hogyan reagál majd. Aztán talál egy névtelen cetlit a suliszekrényében: „Tudom, hogy HIV-fertőzött vagy. Hálaadásig van időd szakítani Milesszal. Különben mindenki más is tudni fogja.” Simone ezután is ösztönösen meg akarja óvni a titkát, de ahogyan egyre jobban látja, mennyi előítélet és félelem járja át a környezetében lévő embereket, elgondolkodik rajta, hogy vajon nem-e az az egyetlen módja annak, hogy feléjük emelkedjen, ha szembenéz a gyűlölködőkkel, és kiáll magáért… 

Arne Dahl: Valaki figyel

A svédországi Västeråsban nyomtalanul eltűnik egy tizenöt éves lány, egy évvel később pedig újabb hasonló eset történik. Az ügyekben nyomozó Sam Berger felügyelő mindössze egy-egy parányi fém fogaskereket talál az áldozatok után, de biztos benne, hogy olyasvalaki hagyta ott őket, aki tudja, hogy ő érteni fogja a titokzatos nyomokat. 

Hamarosan egy harmadik tinilánynak is nyoma vész, és Sam igyekszik meggyőzni feletteseit, hogy sorozatgyilkossal van dolguk. A rendőrség tovább keresi az áldozatokat, Sam pedig kénytelen újra szembesülni saját, rég eltemetett démonaival. Nincs más választása, ha meg akarja fejteni a gyilkos üzenetét, aki mintha kizárólag az ő „kedvéért” gyilkolna… 

J. D. Barker: Szíve helyén sötétség, Bónizs Róbert: Toldi trilógia - Ördögi erő, Fekete Halál, Esztergom oroszlánja, Virginia Vallejo: Szerettem Pablót, gyűlöltem Escobart, Alex Miller: Mrs. Laing utolsó csábítása

 Alex Miller: Mrs. Laing utolsó csábítása

Mind halottak, én meg vén vagyok, és csontsovány. Itt kezdõdött az egész. Itt, ahol most állok ezen a fojtogató januári délutánon, az árnyékban, a régi kocsiszín mellett, amelynek lécei megvetemedtek, és néhol foghíjasok. Harminckét éves voltam akkoriban. Akkoriban, amikor a magabiztos és mûvelt Autumn Laing elcsábítja Pat Donlont gyöngyházfényû combjával és mûvészet iránti rajongásával. Akkoriban, amikor nemcsak a házasságát sodorja veszélybe, hanem ellopja a jövõt Pat fiatal és tehetséges feleségétõl, Edithtõl, valamint születendõ gyermeküktõl. Ötvenhárom év múltán azonban a megzabolázhatatlan, nyolcvanöt éves Autumn rádöbben, hogy megváltásra vágyik, feloldozásra fiatalkori bûneiért. Mert aki feloldozást nyer, megszabadul. Elmeséli hát egy árulás hátborzongató történetét. A Mrs. Laing utolsó csábítása nem csupán egy szerelmi háromszög és egy rendkívüli, szenvedélyes asszony merész portréja, hanem egy mûvészközösség törekvõ és tehetséges tagjainak galériája is. Miközben szerelemrõl, gyûlöletrõl, függésrõl és csalódásról szól a mese, felsejlik az ausztrál kultúra egy rendkívül izgalmas idõszaka is. 

Virginia Vallejo: Szerettem Pablót, gyűlöltem Escobart

Bensőséges ​portré a gyönyörű kolumbiai tévébemondónő, Virginia Vallejo és a hírhedt „Kokainkirály", Pablo Escobar kapcsolatáról, amely hamarosan Penelope Cruz és Javier Bardem főszereplésével a mozikban is látható. 

2006 júliusában a DEA, az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal repülőgépe kimenekítette Virginia Vallejót Kolumbiából. Veszélyben forgott az élete, miután koronatanúja lett két, az ország 20. századi történelmét meghatározó bűncselekménynek: egy elnökjelölt meggyilkolásának és az Igazságügyi Palotában lezajlott túszdrámának. 

1983-ban Virginia Vallejo, a szépségéről is híres médiaszereplő, akinek kegyeiért milliomosok versengnek, megismeri Pablo Escobart. Négy évig tartó románcuk egy olyan világba enged bepillantást, amelyet a kábítószer, a korrupció, erőszakos hatalmi harcok és páratlan gazdagság ural. A borzalom és a szégyen krónikájába torkolló szenvedélyes szerelmi történet korunk egyik legsötétebb bűnöző elméjének fejlődéstörténete is egyben. A legendás drogbáró elképesztő kegyetlenséggel építi birodalmát, amelyet nemcsak az illegális üzleti világhoz fűznek erős szálak, de természetesen a politikához is. 

Bónizs Róbert: Toldi trilógia - Ördögi erő, Fekete Halál, Esztergom oroszlánja

Bónizs Róbert A kőfaragó és a Szent László íja című kötetek után az eddig általa feldolgozott korszak két legendás történelmi szereplőjének, Nagy Lajos királynak és Toldi Miklósnak életét dolgozza fel új sorozatában. A sorozat első kötete gyerekkorától, 1330-tól Nagy Lajos első nápolyi hadjáratáig, 1348-ig követi nyomon Toldi Miklós és a trónörökös, illetve később ifjú uralkodó életének eseményeit. Toldi menekülni kénytelen szülőházából, de egy véletlen folytán felkelti Károly Róbert király és Lajos herceg figyelmét, és az utóbbi apródjává válva a királyi udvarba kerül. A herceg mellett részt vesz az uralkodó hadjárataiban, újra és újra kitüntetve magát vitézségével. A pusztán erős ifjúból igazi lovaggá érő Toldi és az ígéretes, de atyja árnyékából még előtörni nem tudó Anjou Nagy Lajos között konfliktusoktól sem mentes, mégis bizalmi kapcsolat alakul ki, amit azonban nem mindenki néz jó szemmel, és amikor a király ellenségei szövetkeznek Toldi ellenségeivel, súlyos megpróbáltatások várnak barátságukra... A szerző a nagy elődök irodalmi alkotásai mellett kiterjedt kutatásokkal alapozza meg sorozata hitelességét, átfogó betekintést nyújtva a korszak európai politikai és történelmi eseményeibe, s így a korábbiaknál tágabb kontextusba helyezve szereplői történetét. 

J. D. Barker: Szíve helyén sötétség

Jack ​Thatch gyerekkorában találkozik először Stellával, a titokzatos, nyolcéves kislánnyal, akinek sötét haja és még sötétebb szeme van, és magányosan ül egy padon a temetőben a kedvenc könyvét szorongatva. A találkozásukból megszállottság lesz: Jacknek állandóan a lány körül forognak a gondolatai, és végül egy évvel később újra megpillantja, ugyanazon a padon a temetőben, ám Stella hamarosan ismét eltűnik. Közben az egyik sikátorban egy férfi holttestére bukkannak. Az eset meglehetősen rejtélyes: a teste mindenhol borzalmasan megégett, viszont a ruhái épségben maradtak, ami képtelenségnek tűnik. Faustino Brier nyomozó tudja, hogy nem ez a férfi volt az első áldozat, aki így halt meg, és nem is ő lesz az utolsó. Brier azt is tudja, hogy pontosan egy év múlva kell majd keresniük a következő áldozatot, hacsak nem akadnak előbb az elkövető nyomára. Egy kisfiú, akit mindenki csak „D” alanyként ismer, egy világtól elzárt, gondosan őrzött, sötét laboratórium mélyén várakozik, cseperedik és tanul. Senkivel nem beszélhet, és nem ér hozzá senki. Borzalmas erő lakozik benne, ezért azok, akik bezárták, sohasem fogják kiengedni. A szereplőket elképzelhetetlen szálak kötik össze egymással. A Szíve helyén sötétség mesteri alkotás, hamisítatlan Barker. Stílusa a korai Stephen Kinget és Dean R. Koonz-t idézi. Felejthetetlen történet, ami bekúszik az ember bőre alá, és késő éjszakáig olvastatja magát. 

Laurie Frankel: Mindig ez van, Anonymous: Szerelem a Corona idején, Kaira Rouda: A legszebb nap, Maggie O'Farrell: Utasítások hőhullám idejére

Laurie Frankel: Mindig ez van

Mindig ​ez van, ha egy család titkot őriz… és ha végül ez a titok tartja meg őket.

Mindig ez van, ha egy család örökkön-örökké boldogan él… amíg ez az örökkön-örökké össze nem kuszálódik.

Mindig ez van, ha a gyerekek megváltoznak… azután pedig a világot változtatják meg.

Ő itt Claude. Ötéves, öt fiútestvér közül a legkisebb, és szereti a mogyoróvajas szendvicset. Lányruhát is szeret hordani, meg arról álmodozni, hogy ő egy hercegnő.

Ha majd felnő, mondja Claude, lány szeretne lenni.

Rosie és Penn azt szeretné, ha Claude-ból az lenne, aki lenni akar. Csak abban nem biztosak, hogy ezt készek megosztani a világgal. Egykettőre az egész család Claude titkát őrizgeti. Míg az egy napon ki nem robban.

A Mindig ez van a revelációkról, az átalakulásokról, a tündérmesékről és a családról szóló regény. És arról, hogy mitől van az, hogy mindig ez van: a változás mindig keserves és csodaszerű és ismét csak keserves, a gyermeknevelés mindig ugrás az ismeretlenbe, drukkolva és szívünket-lelkünket beleadva. A gyerekek felnőnek, de nem mindig a terv szerint. Azok a családok pedig, amelyeknek titkaik vannak, nem őrizgethetik azokat örökké.

Történeteinket és titkainkat elárulni keserves dolog. És néha veszélyes is. Mégis ezt kell tennünk, mert az élet így lesz jobb mindenki számára.

 

Anonymous: Szerelem a Corona idején

A szerelem rád találhat a legnehezebb időkben is! A járvány mindannyiunk életét megváltoztatta, de a viszontagságok mutatják meg, mi az igazán fontos, miért érdemes küzdeni, miért érdemes élni.

Lehet ez a szerelem? 17 történet, ami megmutatja, hogy bármilyen sötétnek tűnik a világ, ha kinyújtod a kezed, rátalálhatsz arra, aki kivezet a fényre.

Talán a titokzatos szomszédod, aki kedves üzeneteket hagy neked az ablakában. Talán a vonzó, de mogorva exfőnököd, aki akkor segít rajtad, amikor senki más nem. Talán a fiú, akinek összetörted a szívét, de még azután is bármit megtenne, hogy újra boldognak lásson. Talán egy idegen, akivel véletlenül ismerkedtél össze a neten, de segít megtenni azt a lépést, ami megváltoztatja az életed. Talán egy múltja elől menekülő srác, aki megtanít jelen lenni, érezni, boldognak lenni a mostban. 

 

Maggie O'Farrell: Utasítások hőhullám idejére

1976 júliusát írjuk, és London egy hőhullám szorításában vergődik. Hónapok óta nem esett, a kertek zsúfolásig vannak levéltetvekkel, a víz egy közkútból folyik, Robert Riordan pedig közli a feleségével, Grettával, hogy lemegy a sarokra újságot venni. De nem jön vissza.

Robert keresése hazahozza Gretta gyermekeit – két elhidegült nővért és egy válás szélén álló fivért, akiknek mind más-más elképzelése van arról, hogy hová mehetett az apjuk. Egyikük sem gyanítja, hogy esetleg az anyjuknak lehet rá olyan magyarázata, amelyet még most sem tud velük megosztani.

Maggie O’Farrell öt korábbi regény, a Miután elmentél, A szeretőm szerelme, a Somerset Maugham-díjat nyert A köztünk lévő távolság, a The Vanishing Act of Esme Lennox és a Costa-regénydíjas A kéz, amely először fogta az enyémet szerzője. Edinburgh-ban él. 

 

Kaira Rouda: A legszebb nap

Paul ​Stromnak tökéletes élete van: sikeres reklámigazgató csodaszép feleséggel, két egészséges fiúval és egy impozáns külvárosi házzal. A tökéletes férj mintapéldánya: jól kereső, védelmező és gondoskodó. Nem meglepő hát, hogy egy romantikus hétvégére indulnak kettesben feleségével, Miával, akinek megígérte, hogy ez lesz életük legszebb napja. 

Ám amint Paul és Mia kihajtanak a városból, és a vidék felé veszik az irányt, szinte tapintani lehet a kettejük között kibontakozó feszültséget és a bennük felmerülő kétségeket. Mennyire bízhatnak meg egymásban? Mennyire tökéletes a házasságuk, vagy egyáltalán létezik-e tökéletes házasság? 

Kaira Rouda finom lelki rezdülésekkel is számot vető pszichothrillere nem egyszerűen a férfi és nő, férj és feleség közti lehetséges sérelmekből fakadó feszültségeket szövi izgalmas cselekménnyé, hanem közben a lélek legborzasztóbb zugaiban lakó démonainkkal szembesít bennünket, olvasókat. Lebilincselően izgalmas mesét sző megtévesztésről és árulásról, melyek elég sötétek ahhoz, hogy véget vessenek egy házasságnak vagy egy életnek. 

 

Charles Messenger: A háború évszázada, Julia Gregson: A naptól keletre, Charlotte Rogan: Mentőcsónak, Juan Gabriel Vásquez: Emberi romok

 Juan Gabriel Vásquez: Emberi romok

Az ​Emberi romok Juan Gabriel Vásquez lenyűgöző, izgalmas beszámolója: a politikai gyilkosságok, az összeesküvéselméletek és az ezekkel kapcsolatos rögeszmék magával ragadó története.
A regény megkérdőjelezi, hogy a hivatalosan elfogadott történelem valaha is több lehet-e a győztesek propagandájánál. Kolumbia történelmének két meghatározó politikai gyilkosságát vizsgálja, miközben tökéletes látleletet nyújt az összeesküvéselméletek működéséről és az azokban hívők lelki mechanizmusairól.
1914 októberében Bogotában két ácsmester halálos csapást mért Rafael Uribe Uribe tábornokra, aki a liberális párt vezetője, négy polgárháború veteránja volt. (Róla mintázta Gabriel García Márquez a Száz év magányban Aureliano Buendía alakját.)
1948\. április 9-én egy munkanélküli kőműves, Juan Roa Sierra lelőtte Jorge Eliécer Gaitán liberális elnökjelöltet; a gyilkost a tömeg a helyszínen felkoncolta, mielőtt motívumait kiderítették, vagy társait – ha léteztek – felfedezték volna. Gaitán meggyilkolása Kolumbiában véres polgárháborút indított el a katolikus jobboldal és a liberális baloldal között, amely háromszázezer áldozatot követelt.
Vásquez a történelemben és az emberi lélekben végzett nyomozásában, mesterien szőtt történelmi thrillerében összefonja a két politikai gyilkosságot, és megvizsgálja a világszerte napjainkig ható erőket, a mögöttük lévő pusztító politikai machinációkat, a határtalan erőszakot, hazugságot, elhallgatást, csúsztatást, amelyekkel a politikusok, népvezérek, véleményirányítók (több-kevesebb sikerrel) akarják palástolni, vagy akár mindörökké homályban tartani az igazságot.

Charlotte Rogan: Mentőcsónak
Charlotte ​Rogan első könyve letehetetlen: cselekménye izgalmas, fordulatos, a stílusa gördülékeny. Elgondolkodtató, morális kérdéseket vet fel, anélkül hogy moralizálna. A történet az első világháború kitörése idején játszódik, és egy elsüllyedt hajó túlélői sorsán keresztül vizsgálja, határhelyzetben hogyan foszlik le a civilizáció az emberekről, miként állatiasodnak el. A másik érdekes kérdésfelvetés, hogy egy szélsőséges helyzetet ki él túl, és miért. A Mentőcsónak túlélőit bírósági tárgyalás várja és a média hisztérikus bűnbakkeresése. Az Alekszandra cárnő óceánjáró hajó 14-es számú mentőcsónakjának huszonegy napig tartó hányattatásairól Grace Winter naplója tudósítja az olvasót, melyet védőügyvédeinek kérésére írt. A hajótöröttek közül három nőt – a főhősnő mellett Ursula Grantet és Hannah Westet – megmentésük után bíróság elé állítanak, mert a mentőcsónakban töltött 14. napon megölték a csónakot addig irányító tengerészt, az Alekszandra cárnőn szolgáló Mr. Hardie-t. A regény lényegében Grace fejében játszódik, az ő benyomásain, tapasztalatain keresztül írja le nemcsak a mentőcsónakban, hanem a hajótörés előtt és a tárgyaláson történteket is, illetve felidézi élete odáig vezető eseményeit és bemutatja saját belső gondolatvilágát.

Julia Gregson: A naptól keletre
1928 ​ősze: A Kaiser-i-Hind utasszállító hajó Bombay felé tart. A D38-as kabinban utazik Viva Holloway, a fiatal és tapasztalatlan társalkodónő, aki hatalmas fába vágta a fejszéjét. Miután hetekkel korábban feladott egy hirdetést a Lady magazinban, most három, gondjaira bízott fiatallal hajózik Indiába, ahová minden évben angol hölgyek ezrei indulnak el, hogy férjet fogjanak maguknak.
A három lány ugyan maga mögött hagyta Anglia borongós partjait, de a szívük mélyén őrzött álmok és remények, a keserű titkok és csalódások cseppet sem készítették fel őket arra, ami Bombayben vár rájuk.
Viva képtelen túltenni magát a családja elvesztésén, retteg az elhalványuló emlékektől, s most egy titokzatos bőrönd miatt kelt útra.
Rose, a gyönyörű és veszélyesen naiv angol lány egy lovassági tiszt menyasszonya, akivel eddig csak pár alkalommal találkozott.
Victoria, Rose legjobb barátnője és koszorúslánya pedig a kiábrándító londoni báli szezon után alig várja, hogy férjet találjon magának.
A Naptól Keletre a bombayi elit mesés gazdagságától a Tamarind Street árváinak szívszaggató nyomorúságáig, a barátságtalan londoni utcáktól a Bombay Jachtklub előkelő társaságáig egy letűnt világba kalauzolja az olvasót.
A csodásan részletgazdag, izgalmas karakterekkel teli történet lebilincselő olvasmányt nyújt mindenkinek.

Charles Messenger: A háború évszázada
Nincs ​még egy olyan évszázad, amelyben a háború ilyen méreteket öltött és ennyi emberáldozattal és szenvedéssel járt volna. Az emberiség fejlődésével egyidejűleg a háború mit sem veszített fontosságából. Az új évszázad küszöbén elérkezett az idő, hogy megpróbáljuk megérteni, mi az oka annak, hogy egyre növekvő bizonytalanság és feszültség közepette várjuk az ezredfordulót. Sok mai konfliktus gyökere mélyen visszanyúlik a múltba, és nem más, mint a régi ellenségeskedések folytatása. A korábbi Jugoszlávia csak egy példa erre a sok közül. Ez a könyv a XX. század háborúinak minden formájáról áttekintést nyújt, a hagyományos háborúktól kezdve a gerillaháborúkig és a terrorizmusig. A könyv ismerteti a háborúk kitörésének körülményeit, lefolyását és a békekötéseket. Arra is fény derül, hogy néha a béke létrehozásával csak egy újabb konfliktus magvát vetik el. És valóban, a hosszan tartó béke megteremtése gyakran nehezebb, mint a háborúzás mellett dönteni.
A háború évszázada a haditechnika félelmetes fejlődését is nyomon követi. Az 1914-es hátultöltős ágyútól kezdve a tankok és tábori ágyúk, majd a rakétavető rendszerek és tengeralattjárók fejlődésén keresztül a városok bombázásának pusztító hatásáig, a vegyi, valamint a nukleáris fegyverekkel bezárólag, a könyv rávilágít arra, hogy a haditechnika hogyan vált az egyre több emberáldozattal járó konfliktusok előhírnökévé.
Ez ideig egyetlen könyv sem tárta fel ennyire átfogóan ezeket a jelenségeket. A könyvet Charles Messenger, a jeles történész írta archív filmanyagok alapján, melyek egészen a századfordulóig nyúlnak vissza, és páratlan adalékokkal szolgálnak a világháború nyugati frontjáról. A háború évszázada nem foglal állást egyik fél mellett sem, hanem abban igyekszik segíteni az olvasónak, hogy megértse a különböző formában dúló háborúkat.