Ken Follett: A világosság fegyverei, David Baldacci: Férfi a 6:20-asról, John Grisham: A biloxi fiúk, Kepes András: Két macska voltam

Ken Follett: A világosság fegyverei
Ken Follett ebben a legújabb művében karizmatikus hősöket és hősnőket alkotott, gazdag és összetett cselekménnyel, új helyszínekkel és aprólékos kutatásokból származó történelmi részletekkel. A történet által új perspektívában láthatjuk a XVIII–XIX. századi Európát megrengető változásokat.


David Baldacci: Férfi a 6:20-asról
Travis Devine mindennap felölt egy olcsó öltönyt, felkap egy műbőr aktatáskát, és felszáll a 6:20-as, Manhattanbe tartó vonatra. Kezdő elemzőként dolgozik a város legrangosabb befektetési cégénél. Reggelente a vonatablakból lesi a felső tízezer pazar házait. Egy nap aztán névtelen e-mailt kap, amely megtöri unalmas rutinját: az egykori barátnője, Sara meghalt: feltehetőleg öngyilkos lett. Travishez azonban este vészjósló látogató érkezik, és azzal fenyegeti, hogy fény derül a sötét múltjára, ha nem vesz részt a cége elleni titkos nyomozásban. Így bepillantást nyer az ország gazdasági elitjének a vonatablakból áhított, csillogó életébe, ahol a felszín alatt minden rohad. A nagy téttel bíró összeesküvés mellett pedig egy gyilkos is szabadon jár, és Devine-re vadászik...


John Grisham: A biloxi fiúk
Száz évvel ezelőtt Biloxi nyüzsgő halászközösség volt Mississippi déli, öbölparti vidékén. Az ott élők megélhetését az óceán bőséges kínálata biztosította, és a település rövidesen a tenger gyümölcseinek világfővárosává nőtte ki magát. Biloxi felvirágzásának azonban megvolt az árnyoldala is. A klubok éjszakai életével összefonódó szerencsejáték, drogkereskedelem és prostitúció tette hírhedtté is a várost, ahol gyakoriak lettek a bérgyilkosságok és a maffiaháborúk. A rendőrség egy része korrumpálódott, az igazságszolgáltatás pedig vagy szemet hunyt a bűnesetek fölött, vagy már nem is volt képes leszámolni az elkövetőkkel. Itt nőtt fel Keith Rudy és Hugh Malco a hatvanas években; riválisokként, egyben legjobb barátokként ők voltak a baseballcsapat sztárjai. Hugh apja a helyi alvilág vezére lett, míg Keith jogász apjának eltökélt szándéka volt, hogy megtisztítja a partvidéket a bűnözéstől. Mindkét fiú az apja nyomdokaiba lépett, így elkerülhetetlenné vált, hogy a két család a tárgyalóteremben nézzen szembe egymással...


Kepes András: Két macska voltam
A hetvenes években egy apa a családjával egy vidéki tanyára költözik abban a hitben, hogy maga mögött hagyhatja a diktatúrát, ám új élet helyett a saját poklát teremti újra. Legidősebb fia, György, az apai nyomás és önkény elől menekülve a rendszerváltás idején visszatér Budapestre, ahol rendőrként a bűn és a tisztesség között ingadozva saját élete után is nyomoz. Választás elé kerül, mit kezdjen a múlt hazugságaival, amelyek a környezetében tönkretették a szülő-gyerek kapcsolatot, a szerelmet és a barátságot. Egy ponton azt a döntést hozza, hogy saját kezébe veszi a sorsát... A Két macska voltam egy lélektani krimiket idéző sorsregény egy olyan korban, amelyben a történelmi és emberi traumák nyomán kiveszőben van a mindennapokból az erkölcs és az emberség.

Ben Macintyre: Szonja ügynök, Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat, Tom Bower: A bosszú, Monique Roffey: A sziget sellője, Eve Chase: A Foxcote kúria lányai

Ben Macintyre: Szonja ügynök
1942-ben, ​egy békés, angol falucskában elegáns nő lépett ki a házából, hogy szokása szerint kerékpározni induljon. A szomszédjai által Mrs. Burtonként ismert odaadó feleség és háromgyermekes anya a brit vidéki háziasszonyok mintaképének tűnt.Ahelyett azonban, hogy az élelmiszerjegy-tömbjével az üzletek felé kerekezett volna, sietve nekivágott az oxfordshire-i tájnak, hogy tudományos hírszerzési adatokat vegyen át az ország egyik legragyogóbb atomtudósától. E titkokat később a kerti vécéjében elrejtett rádión továbbította a szovjet hírszerzésnek.
Mrs. Burton – lánykori nevén Ursula Kuczynski, fedőnevén pedig „Szonja" – ugyanis korántsem egyszerű brit háziasszony volt. Német zsidó családból származott, hithű kommunista lett, a szovjet Vörös Hadseregben ezredesi rangot viselt, és kiválóan képzett kém volt. Svájcban Hitler elleni merénylet tervezésében vett részt, Mandzsúriában a japánok ellen kémkedett, és segített a Szovjetuniónak az atombomba megépítésében – a huszadik század néhány legveszélyesebb kémakciója köthető Szonja nevéhez. A történetét mégsem mesélték el soha – egészen mostanáig.


Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Nádasdy Ádám legújabb könyvében a határok, országok, kultúrák közötti életről mesél. Visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Hogyan lehetett utazni a Kádár-kor konszolidációja előtt és után, miként nyílt ki a világ a rendszerváltással. Nádasdy Ádám a tőle megszokott élvezetes stílusban mindig egy-egy személyes történettől jut el a közös élmények megértetéséig.


Tom Bower: A bosszú
Meghan és Harry a Windsorok ellen

Erzsébet ​királynő unokája Harry herceg és Meghan Markle 2018. május. 19-én kötött házassága melegséggel és reménnyel töltötte el sokak szívét, de meg is osztotta a brit társadalmat. A királyi család úgy vélte, hogy a sussexi esküvő szédületes sikere, amelyet szerte a világon ünnepeltek, egy új korszak kezdete lehet a Windsorok számára. Ám egy éven belül az álom rémálommá vált.Miért komoly kihívás ez a házasság a királyi család és a monarchia számára? Milyen valódi és mondvacsinált, illetve a média üzleti érdekei által keltett ellentétek juttatták el a feleket a szakításig. Hogy lehet megbirkózni vegyes rasszú, fiatal, önálló színésznőként a 21. században, a több száz éves hagyományok által szabályozott udvari élettel. A Palota és a hercegi pár ütközései milyen következményekkel járnak? Miért fontos ez a Brit Nemzetközösségnek, és miért érdekes ez nekünk is?A könyvet nem csak a királyi család intim és botrányoktól sem mentes mindennapi élete iránt érdeklődőknek ajánljuk, hanem azoknak is, akik bele akarnak látni a bulvár sajtó és a közösségi média hol felemelő, hol sárba tipró világába.Tom Bower, Nagy-Britannia vezető oknyomozó újságírója széles körű kutatásai, és korábban meg nem szólaltatott bennfentesekkel készült interjúi alapján feltárja a szerelem, az árulás és a bosszú kulisszatitkait.


Monique Roffey: A sziget sellője
Az év legkülönlegesebb története.
1976. április, egy apró karibi falu Black Conch szigetén, az esős évszak kezdetén. Egy halász kapást várva dalolászik a csónakjában, csakhogy egy váratlan tengerlakót vonz magához: Aycayiát, egy féltékeny asszonyok által elátkozott gyönyörű sellőt, aki évszázadok óta szeli a Karib-tenger habjait, de most elbűvöli a férfi, David és a dala.
Ám elragadtatása a vesztét okozza. Amint újra hallja a férfi motorcsónakját, követni kezdi, azonban a sziget éves horgászversenyén amerikai turisták karmai közé kerül. Egy tragikus küzdelem után kihúzzák a tengerből, és kifeszítik a dokkban, akár egy trófeát. Megmentésére David siet, és szelíden elnyeri a sellő bizalmát, aki lassan, kínok között kezd visszaváltozni nővé. Ám az átalakulások nem minden esetben maradandók, a féltékenység pedig, akárcsak a szerelem, a hurrikán erejével és még annál is tartósabban képes lecsapni.
Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!


Eve Chase: A Foxcote kúria lányai
Három nemzedék. Két nyár. Egy mindent felforgató titok.
Egy eldugott vidéki kúria melletti idilli erdőben újszülött kislányra találnak.
A kúriában élő Harrington család befogadja a babát, és a hitetlenkedést hamar örömbe csap át. Éppen saját gyermekük elvesztését gyászolják, és a gyönyörű csecsemő új reményt ad nekik. Miután a család attól tart, hogy a hatóságok elvennék tőlük a gyermeket, titokban tartják a létezését, és megállítják az időt egy önfeledt nyár erejéig, ahol a megszokott szabályok – és törvények – mintha nem lennének érvényben.
Ám nem sokkal később valaki holtan hever a birtokon, és a tökéletes családról alkotott álmok szilánkokra törnek. Évtizedekkel később ezekből a szilánkokból kell összerakni az igazságot – legyen az bármennyire fájdalmas…
Eve Chase, a Borostyánba szőtt titkok szerzőjének új műve érzelmekkel teli, hátborzongató olvasmány családi titkokról és kötelékekről – és arról, hogyan találjuk meg önmagunkat, amikor a leginkább el vagyunk veszve.

Emily Gunnis: A lány a levélből, Vámos Miklós: A csillagok világa, Peter Schmalz: Vérrel szemben, Tatiana Ţîbuleac: Üvegkert

Emily Gunnis: A lány a levélből
Egy szívszaggató levél. Egy külvilágtól elzárt lányanya. Egy megoldandó rejtély. 1956. Amikor Ivy Jenkins terhes lesz, családja a megesett lányok számára fenntartott rideg és kegyetlen St. Margaret anyaotthonba küldi, hogy elrejtse a világ szeme elől szégyenét. Kislányát akarata ellenére örökbe adják, és ezt Ivy soha nem fogja tudni kiheverni. Napjainkban. Samantha Harper újságíró úgy érzi, a végkimerülés határára került. Amikor azonban rábukkan egy levélre a múltból, annak tartalma mélységesen megérinti. Egy fiatal lányanya sorait olvassa, aki azért könyörög szerelmének, hogy mentse meg, mielőtt túl késő lenne. Sam kutatni kezd a tragikus történet után, és felfedezi, hogy számtalan megmagyarázhatatlan haláleset kapcsolódik a fiatal lányhoz és gyermekéhez. Miután a St. Margaret anyaotthon épületét lebontásra ítélik, Samnek néhány órája marad, hogy összeillessze a hatvan évvel azelőtti kirakós darabkáit, mielőtt az igazság végleg feledésbe merülne. Az igazság kifürkészhetetlen útjai ráadásul a saját családja felé vezetnek... Emily Gunnis, a világhírű bestsellerszerző, Penny Vincenzi lánya első regényével édesanyjához méltó, megrendítő és elgondolkodtató történetet alkotott, amely számos olvasót fog a rajongójává tenni.


Vámos Miklós: A csillagok világa
A ​csillagok világa családregény. Vámos Miklós ezúttal kevéssé követi e műfaj hagyományait. A szöveg trialógus, hárman beszélnek. Később négyen, végül hatan, noha a beszélők személye nem változik. Az apa, aki történetesen tengerjogász, kitalált mesékkel szórakoztatja a két kisfiát, miközben nagy léptekkel végigrohan a világirodalom legszebb történetein. Odüsszeusz, Don Quijote, Gulliver és Robinson jól megfér Jézus Krisztussal, Julius Caesarral, Lancelottal és István királlyal vagy Micimackóval, a kis herceggel, a tücsökkel-hangyával, a klónokkal, Nils Holgerssonnal és más kedves ismerőseinkkel. Akinek jobb családja van, mint a tengerjogásznak, méltán lehet büszke magára. Akinek rosszabb, ne szomorkodjék, a családi boldogság vagy boldogtalanság – akár a földi élet – mindig átmenet csupán, bármivel kábítson bennünket a szépirodalom és más tanok termése. Ha sírunk, örvendezhetünk, hiszen akkor hamarosan nevetni fogunk. A szerző sziklaszilárd makacssággal vallja, hogy az olvasás, illetve a történetek fabrikálása és hallgatása még családi bajokra is lehet jobbféle orvosság, mint a hivatalos lélekgyógyászat fortélyai vagy pirulái. Vámos Miklós 2010-ben megjelent regénye új kiadásban.


Peter Schmalz: Vérrel szemben
>1941 ​decemberében az SS halálbrigádja, az Einsatzgruppe lemészárolja egy kis orosz falu csaknem teljes lakosságát. Két fiatal testvér ugyan életben marad, de a tragédia elválasztja őket egymástól: a kisfiút „árja külseje" miatt a támadók Berlinbe deportálják, ahol német nevelőszülőkhöz kerül, míg húgát egy helyi partizán menti meg és veszi pártfogásába. Több mint húsz évvel később, Nyugat és Kelet geopolitikai csatározásai közepette találkoznak ismét, immáron riválisokként, mit sem sejtve a köztük lévő családi kötelékről: Wolf a CIA, Alina pedig a KGB ügynökeként kap megbízatást ugyanarra a célszemélyre vonatkozóan, aki ráadásul az Einsatzgruppe egykori ezredese… Peter Schmalz regénye bő fél évszázadot átölelő, kontinenseken átívelő nagyszabású kémtörténet, melyben a hidegháborús éra számos meghatározó konfliktusa és alakja megelevenedik: a közel-keleti harcoktól a csecsen háborút kísérő terrorcselekményekig; Hitler kedvenc kommandósától, Otto Skorzenytől egészen a Carlos, a Sakál néven elhíresült szélsőbaloldali merénylőig. A Vérrel szemben egy testvérpár kalandos sorsán keresztül láttatja a XX. század szélsőséges ideológiai és véres katonai megosztottságát, illetve azokat a ma már csak fájdalmas nosztalgiával felidézhető éveket is, amikor úgy tűnt, a tegnap halálos ellenségei szövetségesekké válhatnak a terrorizmus elleni küzdelemben. Az elnök kissé oldalra fordította a fejét, és a testvérekre nézve hamiskásan kacsintott egyet. Kedvelte az ilyen pillanatokat. Ilyenkor érezte leginkább, hogy jóllehet annak idején nem rajongott az ötletért, hogy ennek a hatalmas országnak az elnöke legyen, most mégis kezdi élvezni a dolgot. Nagy hatalom, nagy felelősség, gondolta. És történelmi küldetés! De vajon mi az ő küldetése? Hogy Oroszország és a Nyugat barátságát mozdítsa elő? De vajon meg lehet-e bízni a Nyugatban?


Tatiana Ţîbuleac: Üvegkert
Kisinyovban ​vagyunk, Moldovában, a kommunizmus végén. A kis Lasztocskát Tamara Pavlovna kiveszi az árvaházból. Az elsőre kedves gesztus mögött félelmetes valóság rejlik: munkaerőre van szüksége a mindennapi üveggyűjtéshez. A kislányszíve szerint moldávul beszélne, de kénytelen gyakorolni az orosz nyelvet, mert nevelőanyja megbünteti, valahányszor eltéveszti a szavakat. Idővel megtanulja, hogyan kell üveget mosni, koldulni, és elutasítani a férfiak közeledését. A külvárosi ház lakóközössége válik új családjává, itt emberséges bánásmódot, szeretetet is kap. Az Üvegkert tragikus és szívbemarkoló, ugyanakkor meghitt történet a gyermekkori traumákról és az identitáskeresésről egy multikulturális, kétnyelvű környezetben. Egyúttal levél is, amit a felnőtt Lasztocska ír elképzelt szüleinek. A könyv azt példázza, hogy az elhagyatottság érzése, a szeretet hiánya és az anyai nemtörődömség okozta sebek nem gyógyulnak be, örökké kísértenek felnőttként is. És azt, hogy az összes fájdalom mélyén, mindig ott rejlik a szépség. Tatiana Țîbuleac regénye 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.