Louis Baldwin: Nagy emberek nagy szerelmei

Szerethetnek-e másként a nagy emberek, mint mi, egyszerű halandók? Annyiféle a szerelem, ahányféle az ember: önzetlen, mély, szenvedélyes, rajongó, kiszolgáltatott, gátlásos, félénk, hűvös – vagy mindezek kevercse. A szerző, aki a különleges életpályák kutatója, regényes formában írja meg ezeket az életeket. Ebben a könyvében a szerelem sokféle megjelenését mutatja be: Antoniustól és Kleopátrától a hollywoodi álomvilág híres színészileg számtalan híres ember szerelmét tárja elénk. Olvashatunk az eddig nálunk tabunak számító furcsa párok szerelmeiről is: Gertrude Stein és Alice B. Toklas kapcsolatáról, vagy a századforduló Angliájának nagy botrányáról: Oscar Wilde és Lord Douglas szerelméről.

Dale Brown: A bombázó

-Tudom, egyikük sem gondolt arra, hogy valódi bevetésben veszünk majd részt, arra még kevésbé, számíthattak, hogy ez a Szovjetunió felett következik be. Még csak néhányszor repültünk együtt, s csak John és én vagyunk azok, akik már voltunk valódi háborúban. Ha mi, ennek a különlegesen felszerelt bombázónak a legénysége nem tudunk megegyezni egymással, leszállunk Scattle-ban, és kész, vége. De vegyék figyelembe a helyzetet. Az oroszok továbbra is használják a lézerfegyvert, hiába az elnök és a kormány minden diplomáciai erőfeszítése. A szó szoros értelmében megsemmisítették a Csendes-óceán és az Északi-sark feletti, a szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták indítását jelző műholdjainkat. Ha most támadást indítanának, a rakéták észlelését követően már csak néhány perc maradna, s a robbanófejek máris az USA fölé érnének. Őszintén hiszem, csak ez a repülőgép és ez a legénység az egyetlen lehetséges megoldás. Véleményem szerint minden esélyünk megvan arra, hogy az atomháború kitörését még megelőzve odarepüljünk, közben az orosz radarok ne vegyenek észre bennünket, aztán kikerülve a légvédelmüket Kavaznya fölé szálljunk, ott megsemmisítsük a lézertelepet, és még épségben haza is juthatunk…”

John Sandford: Vendetta

Lucas Davenport mindig is szerette a nőket. Amikor néhány éve megismerkedett Clara Rinkerrel, csaknem az életével fizetett: a nyugodt szépségű, fátyolos hangú, szelíd nő az Egyesült Államok legjobb és legkeresettebb bérgyilkosa volt. Évek teltek el. Rinker egy mexikói tengerparti üdülővárosban él szerelmével, egy nagyhatalmú drogbáró fiával. Felhőtlen kapcsolatuk tragikus véget ér, amikor a fiú és Clara születendő gyermeke egy véres merénylet áldozatai lesznek. A nő az egyetlen, aki tudja, hogy a látszat ellenére a merénylet ellene irányult, és csak a véletlennek köszönheti életét. Ettől kezdve egyetlen cél vezérli: felkutatni a gyilkosokat és bosszút állni rajtuk...

Iny Lorentz: A várúrnő

ELŐZMÉNYE: A szajha            

A sok szenvedésen átesett Marie és szeretett férje, Michel végre boldogságot lel Rajna menti várukban. Az idill azonban nem tart sokáig, mivel a férfinak hadba kell vonulnia a rettegett husziták ellen. Marie magára marad, egyedül az vigasztalja, hogy búcsúéjszakájuk után végre beköszönt a várva várt gyermekáldás. Néhány hónap múlva azonban szörnyű hírek érkeznek a csehországi harctérről: a birodalmi lovagi címet éppen elnyerő Michel Adler egy összecsapás során nyomtalanul eltűnik. Az özvegynek tartott Marie-nak egyedül kell megállnia a helyét, miközben mindennapos megaláztatásoknak van kitéve. Életéről hűbérura a feje felett kíván dönteni, de a férje hazatérésében reménykedő önérzetes asszonyt más fából faragták. Végül csak egy kiút marad számára: menekülnie kell a várból, vakmerő tervével azonban mindent kockára tesz. Gyermekével együtt markotányosnőként csatlakozik a császár seregéhez, hogy Michel nyomára bukkanjon. Útja az erőszak dúlta Csehországba vezeti, ahol kalandok és megpróbáltatások újabb sora kezdődik. A kötet Iny Lorentz nagy sikerű regényének, A szajhának a folytatása, egy nő története, aki a középkor szörnyű háborúi közepette a saját küzdelmes harcát vívja személyes boldogságáért.

Iny Lorentz: A szajha

Konstanz, 1410: az egyházszakadástól és erkölcsi hanyatlástól sújtott Európában a gazdag kereskedőcsalád sarja, Marie, az esküvőjére készül. Bár vőlegényét nem maga választotta, elfogadja szeretett atyja döntését, aki egy szépreményű ifjú nemeshez, Ruppertus Splendidushoz szánja. Az esküvői előkészületek váratlanul rémálomba illő fordulatot vesznek: menyasszonyi csokor helyett megbecstelenítés, a városból való kiűzetés és a szajhaság bélyege jut Marie osztályrészéül. Az álnok Ruppertus intrikája miatt a lány egy nap leforgása alatt elveszti becsületét, családját és vagyonát. Száműzetése után Marie életét a tapasztalt örömlány, Hiltrud menti meg, aki bevezeti őt az egyetlen mesterségbe, ami egy megbélyegzett nőnek sorsául juthatott: a szajhaságba. Számtalan testi és lelki megaláztatás közepette a lányt egy cél tartja életben: egykori vőlegénye elleni bosszúvágya. Öt évvel később, amikor a konstanzi zsinatra igyekeznek az egyházi és világi méltóságok, és persze a nagyurak szórakozását biztosító örömlányok is, Marie számára a bosszú lehetősége karnyújtásnyira kerül...

Konrad Lorenz: Az agresszió

A könyv az agresszióról szól, vagyis az állatnak és az embernek a saját fajtájára irányuló harcias ösztöneiről. A viselkedéskutatás olyan sokat tud az agresszió természettörténetéről, hogy a hibás működéséből adódó és az embereknél is jelentkező tünetekre is van mondanivalója. Ha belelátunk egy betegség okaiba, az korántsem jelenti még azt, hogy a hatékony terápiát is megtaláltuk, de mindenképpen hozzájárulhatunk a beteg gyógyulásához. Ez a könyv rávilágít az emberi agresszió hibás működésének okaira.

Gene Hackman & Daniel Lenihan: Az igazság ára

1929. Vermilion, Illinois állam Egy virágzó kisváros, közvetlenül a nagy világválság előtti időszakban. Boyd Calvint, a társadalom peremén élő első világháborús veteránt még évek múlva is gyötrik a háború rémképei, és képtelen megtalálni a helyét a hétköznapokban. Egy lepusztult csavargó-szálláson tengődik a villamosvezetői béréből. Egy este meglátogatja a volt feleségét, akit brutálisan meggyilkoltak, mire elveszíti a fejét és elmenekül. A szökevény Boydot elfogják, és a vád ellene: kettős gyilkosság. A börtönben összebarátkozik George-dzsal. A fekete férfit egy fehér nő megerőszakolásával vádolják. Az emberek kis híján meglincselik őket, ám sikerül elmenekülniük, és Chicagóba szöknek, ahol némi pénzért ismét törvénybe ütköző dolgot tesznek. Boyd nem bírja elviselni az üldözött szökevények életét, és visszatér Vermilionba, hogy vállalja állítólagos tettei következményét. A súlyos vádak ellenére még akadnak, akik hisznek az ártatlanságában - Claudia, halott édesanyja idős barátnője, Myrna Logan, a Chicago Tribune újságírónője, valamint egy rendkívül tapasztalt ügyvéd minden követ megmozgatnak az érdekében, és meggyőzik Boydot, hogy álljon ki az igazáért, és bízza magát az igazságszolgáltatásra. Izgalmas, fordulatos regény, amely a legutolsó oldalakon is bőven tartogat még meglepetéseket. Gene Hackman jól ismeri a helyszínt, mivel ő maga is az amerikai Közép-Nyugaton nőtt fel. Rendkívül szemléletesen és hitelesen ábrázolja a kisvárosi életet. A könyv szerves részét alkotják a faji és társadalmi problémák, érdekes megvilágításba kerül az igazság és a jog, a háborúnak az emberekre gyakorolt hatása, a gazdagon árnyalt szereplők pedig a tetteikkel mindegyre meglepik az olvasót. A lebilincselő regényt talán Friedrich Nietzsche szavaival lehetnek jellemezni: Emberi - túlságosan is emberi...

Stephanie Meyer: A burok

A Földet elfoglalta a világűrből érkező idegen faj, amelynek tagjai irányításuk alá vonják az emberek elméjét, miközben testüket érintetlenül hagyják. Az emberiség túlnyomó része feladta, az ő testük már csak egy burok. A betolakodók a Földet paradicsommá változtatták. Saját maguk számára. Amikor egy nagyhírű, különc, világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, az utolsó lázadók egyikének testét kapja ittlétéhez. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri a nehézségeket amelyekkel szembe kell néznie egy emberi burokban élve. Egyvalamire azonban nem készült fel: hogy új testének előző lakója nemhogy nem költözött ki a burokból, de egyenesen visszaköveteli a tulajdonát. Melanie megtölti a Vándor elméjét az emlékeivel és képekkel a szerelméről, aki egy távoli helyen bujkál, és még mindig nem adta fel a harcot az idegenek ellen. Mivel a Vándor képtelen ellenállni a rátörő érzelmeknek, vágyakozni kezd a férfi után, akivel még soha nem találkozott. Aztán egy váratlan fordulatnak köszönhetően Melanie és a Vándor szövetségesekké válnak, és a két lélek ugyanabban a burokban vág neki az arizonai sivatagnak, hogy megtalálják a férfit, akibe mindketten szerelmesek…

Albert Einstein: Hogyan látom a világot?

A tudomány történetében egyedül Einstein vált még életében világszerte mitikus alakká. Végtelenül szerény volt, többször elhárította személyének magasztalását. A tisztelet nemcsak a tudósnak, hanem a humanista gondolkodónak, a nemzetközi megértéséért, a nacionalista gőg és gyűlölködés, a diktatúra, a háború ellen következetesen harcolónak is szólt.
Politikai eszménye a demokrácia volt. Rámutatott, hogyan mérgezi az iskola és a sajtó a gyermekek és a tömeg lelkét az óriásira felduzzasztott nacionalizmussal, amelyet "egy rokonszenves, de jogtalanul használt néven hazaszeretetnek neveznek". Elutasítja a kisebbségekkel, mint alacsonyabbrendűekkel való bánásmódot.
Igen különböző műfajú írások alkotják Einstein szellemi önéletrajzát: aforizmák, levelek, beszédek, előadások, publicisztika, portrék az elmúlt időknek és saját korának jeles személyiségeiről, nagyobb tanulmány az elméleti fizika fejlődéséről, a relativitáselmélet népszerű magyarázata a sajtó kérésére.
Einstein többször visszatér a kutató vallásosságára, mint a kutatás legfőbb, legnemesebb hajtóerejére. Ez a vallásosság - a természeti törvények csodálata - Spinoza panteizmusával rokon.
Nem sajnálta idejét, hogy válaszoljon ismeretlen embereknek, a hozzáforduló japán iskolásgyerekeknek éppúgy, mint világhírű kortársainak, p1. Sigmund Freud-dal való levelezése.
Mindenkor és mindenütt a cselekvő pacifizmus mellett szállt síkra, amely egyedül képes megakadályozni az újabb, még borzalmasabb háborúkat, amelyek pusztulással fenyegetik az emberiséget. "A technikai fejlettség olyan, mint egy borotva egy hároméves gyerek kezében." Pedig amikor ezt írta, hol volt még az atommaghasadás felfedezése és gyakorlati háborús alkalmazása, az atombomba.

James Clavell: A tajpan

1841. január 26-án Nagy-Britannia felségterületévé, kolóniájává nyilvánítja Hongkong apró, kopár sziklaszigetét. A jelenlevő nemzetközi kereskedő- kalandorok és katonák közt nem egy akad, aki fitymálja az értéktelennek látszó új birtokot. A hatalmas termetű, aranyvörös hajú, vakító zöld szemű Dirk Struan azonban pontosan tudja, mire való Hongkong. A Távol-Kelet legbiztonságosabb kikötője lesz, bázisa annak a hatalmas arányú kereskedelemnek, amit a roppant kínai birodalommal lehet bonyolítani. Ezüst, fűszerek, selyem, jáde és legfőképp: tea... A régóta tartó dekadens mandzsu uralom alatt elgyöngült Kína rengeteg kincset rejt azok számára, akik elég bátrak és könyörtelenek, hogy elvegyék tőle. Ám a sikernek ára van. Halálos veszedelmek lesnek Dirk Struanra és családjára, ellenségei - európaiak és kínaiak - semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortélyos ésszel - vagy épp csatakorbáccsal - juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle Tajpan, az üzlet és az emberek ura. Kalózok és kínai titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek... Az olvasó A sógun világhírű szerzőjének e "hongkongi regényében" sem fog csalódni.

James Clavell: A sógun

A Sógun cselekménye 1600-ban kezdődik, a németalföldi hajórajnak az volt a feladata, hogy új földeket, kincslelőhelyet fedezzen fel. Az európai tengerészek rosszabbkor nem is érkezhettek volna Japánba, ahol a véres polgárháborúnak épp az utolsó felvonása zajlik. A partra evickélő protestáns hollandokat és Blackthorne-t azonban még a szamurájkardoknál is jobban fenyegetik a spanyol és portugál misszionáriusok, akik már ötven esztendeje megtelepedtek az országban, s most befolyásukat féltik az eretnek hollandusoktól. Blackthorne személyében azonban emberükre akadtak, aki fokozatosan és szisztematikusan elsajátítja a japán szokásokat, a szamuráj etikettet, a japán nyelvet, végül beférkőzik az egyik leghatalmasabb (mindenesetre a legravaszabb) hadúr, Toranaga kegyeibe is...
A történet alapjában hű a történelmi tényekhez: Japán életében valóban ez volt az egyik legnagyobb fordulópont. Toronaga (valódi történelmi neve Tokugava) véget vetett a feudális anarchiának, és több mint két és fél évszázadra biztosította az ország belső békéjét. Blackthorne is történelmi figura: valódi neve Will Adams volt, első angolként került a szigetországba.

Dr. Csernus Imre & Kádár Annamária & Pál Ferenc & Popper Péter: Sors és önismeret – Belső erőforrásaink felfedezése

Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat - mert a sorsod te vagy! Nem külső erők uralkodnak rajtad, jellemed, személyiséged alakítja jövődet - mondta a delphoi jósda papnője, Püthia a hozzá fordulóknak, s ennél nehezebb, ugyanakkor izgalmasabb feladatot aligha adhatott volna nekik.
Az ember gyakran önmaga számára is megfejthetetlennek tűnő rejtély: mást gondol, mint amit érez, mást mond, mint amit gondol, és mást tesz, mint amit mond. Valódi belső motivációink nyomába eredni életre szóló kaland, tele meglepő, felszabadító, ugyanakkor gyakran zavarba ejtő és fájdalmas felfedezésekkel. Mégis érdemes!
A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetének neves szerzői ezúttal azt a kérdést vizsgálják, hogy miként vonhatjuk befolyásunk alá sorsunk alakulását, s a nehéz helyzetekben hogyan szabadíthatjuk fel belső erőforrásainkat.
Gondolkodjunk velük együtt, hiszen ahogy Emerson írja: "A világ utat nyit annak az embernek, aki tudja, merre tart."

Csalog Zsolt: Börtön volt a hazám

Ε dokumentum-interjú kötet témája két szálon fut. A napjainkban tömegesen megjelenő Erdély-, illetve Románia-irodalommal szemben részletes, pontos, tárgyszerű és a szó valódi, tehát irodalmi értelmében is elborzasztó képet nyújt e szomszédos ország mindennapjairól, társadalmi viszonyairól, a magyarországi állapotokat is veszélybe sodró ottani válságról.
A másik szál a romániai egyéni élet lehetőségeibe vezeti el az olvasót. Hű tükre nemcsak a munkásember mindennapi megaláztatásainak, de annak a nyelvi-kulturális elnyomorodásnak is, amely olyannyira sajátja a kisebbségi magyarságnak.
Mindemellett Csalog-Hosszú könyve tényirodalom is. Az első és mindmáig egyetlen részletes és pontos beszámoló a Ceausescu-rendszert minden ízében megrázó 1977-es kataklizmának, a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Az események leírása egyben történelmi előképként is felfogható; egy olyan eljövendő esemény előérzete, amely formájában, tartalmában, indulataiban és érveiben egyaránt előrevetíti egy majdani esemény valóságát, ami pontot tesz majd e diktatúra végére.

Edgar Wallace: A zöld íjász

 Zöld íjász, egy angliai kastély középkori kísértete - feltámad és igazságot oszt. Abe Bellamy, a gonoszlelkű és bűnökkel terhelt amerikai milliomos a bosszúhadjárat végső elitéltje, előbb azonban cinkostársait találják holtan szívükben egy zöld nyílvesszővel. A gonoszlelkű aggastyán eltorlaszolja magát várában, fogságban tartja mindazokat, akiket ellenségeinek vél, de hasztalan, sorsát ő sem kerülheti el. A rejtélyes, izgalmakkal teli történet hátterében egy sokat szenvedett ember áll, aki eltűnt anyját keresi és közben elégtételt vesz szenvedéseiért.

Melissa Panarello: Minden este 100-szor, kefével

Olaszország felbolydult. Egy szicíliai diáklány kegyetlen őszinteséggel vetette papírra első szexuális kalandjainak történetét, amelyet napló formájában hozott nyilvánosságra a botrányt is felvállaló olasz kiadó. A tizenötéves, szenvedélytől fűtött és szerelemre éhes lány egy érzéketlen világba csöppen, ahol hamar felnőtt nőként kell "helytállnia"'. Míg szülei a tanulmányi eredményei miatt aggódnak, Melissa nős férfiak züllött fantáziavilágába keveredik, vad orgiákra jár, interneten keresi alkalmi partnereit, miközben korrepetitorával is viszonyt folytat. A naplóbejegyzések feltárják Melissa zűrzavaros mindennapjait, és ami talán még fontosabb, segítenek megérteni, miért veszti el kislányos naivitását és tiszta szépségét, hogyan mocskolódik be testileg-lelkileg. A túlfűtött testiség poklát megjárt tini sorsa úgy bontakozik ki előttünk, mintha csak a szomszéd kislány szamárfüles füzetbe firkált nyári élményeit olvasnánk.

Kritikusai szerint a könyv elemi erővel tárja fel azokat a hazugsághálókat, amelyek szexpartnerek között, szülők és gyermekeik között, nők és férfiak között feszülnek, és amelyekből szinte lehetetlen kigabalyodni.

Első kiadása óta a szicíliai Lolita erotikus naplója közel egymillió példányban fogyott el Melissa szülőhazájában, ahol a fiatalkorú írónő kilétét sokáig homály fedte. Miután a sajtó felröppentette a hírt, miszerint a mélyen vallásos olasz olvasókat felháborító és megrázó könyvet álnév alatt írták, Melissa Panarello úgy döntött, "nevét és arcát adja" az életrajzi ihletésű műhöz, ami azóta huszonnégy országon söpört végig és hamarosan mozivászonra is kerül.

Fekete István: Bogáncs

Fekete István regényének hőse Bogáncs, a filmről is ismert, hányatott életű juhászkutya. Bogáncs szülőhazája a puszta, az öreg Galamb Máté számadó birodalma, ahol a kis puli nagy becsületet szerez magának mint a falka terelője. Egy napon azonban nyoma vész.... Kalandos útja előbb egy cirkusz porondjára vezet: terelőkutyából rövidesen "csodakutya" lesz. De a dicsőség nem tart örökké, a kiskutyát ellopják, s egyre messzebb kerül a falkától, az otthontól, míg végre vándorútja visszakanyarodik a szülőföldhöz, s Bogáncs újra meghallja a kolomp hívó szavát. Megszökik ideiglenes tulajdonosától, hogy visszatérhessen egyetlen igazi, ősi gazdájához: az öreg juhászhoz.

Wass Albert: Tavak és erdők könyve

"- Ide figyeljetek - mondotta -, én, az ember, aki szomorú voltam, és most már nem vagyok szomorú, ígéretet teszek nektek (tavi állatoknak) a magam és minden utánam következő igaz ember nevében, hogy nem bántalak és nem zavarlak benneteket semmiféle játékaitokban. Ha ti ezzel szemben megígéritek, hogy valahányszor szomorú leszek, vagy bármelyik utánam következő ember szomorú lesz, megvigasztaljátok, mint ahogyan most tettétek velem. Szólottam és az én szavam szerződés." (Részlet a Tavak könyvéből) "Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet."

Wass Albert: A kastély árnyékában

Wass Albert a Mire a fák megnőnek történetét folytatja. Egyetlen család környezetében, egy mezőségi tanya verőfényében és a vele szomszédos kastély árnyékában rá tud tapintani a Kiegyezéstől a Békeidőkig tartó korszak belső életére, mozgató eszméire és tévedéseire. Csak a líra szépsége tudja esztétikailag megszerettetni velünk ezt a súlyos vádirattá komorodó epikát.

Ken Follett: A tű a szénakazalban

Lucy sarkon fordult, és elhagyta a szobát. A játszmának vége, és ő lett a vesztes. Nem maradt más hátra, mint hogy leül, és megvárja Henryt, jöjjön és ölje meg. Kinézett az ablakon. A vihar véget ért. Az üvöltő orkán kényszeredett szellővé csendesedett, az eső teljesen elállt, keleten az ég alja világos volt a hamarosan felkelő naptól. A tenger... Összeráncolta a homlokát, és még egyszer odanézett. Igen, valóban egy tengeralattjárót lát. „Pusztítsa el a rádiót", mondta a professzor. Az este Henry valamilyen idegen nyelven káromkodott. Előzőleg meg azt mondta: „A hazámért tettem!" És amikor félrebeszélt ezt: „Calais-nál egy fantomhadseregre várnak". Pusztítsa el a rádiót. Tudta, mit kell tennie. Ezt az utolsó dolgot még meg kell tennie David meg a többi fiatalember miatt, aki elesett a háborúban.

Jung Chang: Vadhattyúk - Kína három lánya

A Vadhattyúk - a huszadik századi lidérces kínai történelem három asszony sorsában elmesélve. Memoár és családtörténet: háromnemzedéknyi nagycsalád históriája. A szerző nagyanyja életének elbeszélésével kezdi, aki egy kínai hadúr ágyasa volt, majd egy bölcs és türelmes mandzsu orvoshoz ment feleségül. Anyja történetével folytatja, aki a hívő kommunisták generációjához tartozott, s végigjárta a lelkesedés, a gyötrődés, majd a meggyötretés és a végső kiábrándulás stációit. Férjével, a hajlíthatatlan kommunistával ellentétben ő túléli azt a temérdek iszonyatot, amit a kínai szocializmus és a kulturális forradalom még a pártelit tagjai számára is tartogatott. Az író pedig fiatal leányként maga is megtapasztalja, mit jelent vörösgárdistaként felvonulni Pekingben, mit "bírálati gyűlés"-en társainak céltáblája lenni, vagy "mezídábas doktor"-ként falura menni... Mao Ce-tungnak sikerült a valóságban túlszárnyalnia Orwell fantáziáját: az a tömény borzalom, amit a kommunizmust a keleti despotizmussal ötvöző Mao a föld lakosságának egynegyedére zúdított, páratlan a történelemben. A világ egyik legrégebbi kultúrájának emlékeit majdnem teljesen megsemmisítette, a hatalmas országot egyetlen összefüggő, sajátosan kínai lágerré alakította. Arról a Kínáról, amely itt az olvasó elé tárul, még csak sejtelme sem lehetett senki külföldinek, sem szorgalmas újságolvasónak, sem másnak, de talán még a szakembernek is csak módjával. Chang könyve, mondhatni, hosszan elnyújtott kiáltás, immár nem a mélységből, hanem a mélységről - a vérrel festett írásjegyes, Maót dicsőítő vörösgárdista-zsebkendőről, a gondolatellenőrzés legrafináltabb formáiról, s nemkülönben arról, hogy embernek maradni és szeretni igenis lehetséges a pokol legmélyebb bugyrában is! A Vadhattyúk - szenvedések láncolata és apró, ritka örömök; kiszolgáltatottság és lélegzetelállító bátorság; megaláztatások és lelkierő. Hihetetlen, de hiteles történetek, személyes élményből fakadók vagy hallottak, hol érzelmesek, hol szikárak. "Nyugodt és mértéktartó kínai történelem, de sikerkönyvként olvastatja magát. Egyszerűen letehetetlen" - írja a könyvről egyik amerikai kritikusa. A Vadhattyúk valóban világsiker: jóformán minden nyelvre lefordították már, Angliában elnyerte Az Év Könyve-díjat, és sok-sok millió példány fogyott belőle világszerte.

Jung Chang - Jon Halliday: Mao - Az ismeretlen történet

Jung Chang Vadhattyúk-ja világszerte óriási bestseller lett, több mint tízmillió példány fogyott belőle. Több olvasóhoz jutott el így, mint eddig bármely Kínáról szóló könyv. Jung Chang és férje, Jon Halliday most megírták a Vadhattyúk "felülnézetét": Mao Ce-tung életrajzát. Akit megrendített a Vadhattyúk szereplőinek sorsa, most betekintést nyerhet a kínai sorsokat irányító nagypolitikába. Rá fog döbbenni: a történet itt sem kevésbé drámai.
A kötet mögött egy évtizednyi kutatómunka áll. A szerzők felkeresték és megszólaltatták a történet számos még élő szereplőjét, azokat is, akik eddig némaságba burkolóztak. De az érintett kínaiakon kívül meginterjúvolták gyakorlatilag az összes külföldit is, akinek valaha érdemi köze volt Maóhoz. Így jött létre az eddigi leghitelesebb Mao-életrajz, tele döbbenetes felfedezésekkel.
Akit itt megismerünk, nagyon távol áll az eddigi Mao-képtől. Ezt az embert korántsem idealizmus vagy ideológia vezérli. Egyre törekszik felfelé, és útját jócskán egyengeti Sztálin, aki már a húszas évektől hol ellenfél, hol szövetséges. Mao hazug mítoszt gyárt a Hosszú Menetelésből és a Japán elleni háborúból, és zsarol, mérgez és intrikál, hogy célját elérje. Márpedig 1949, azaz Kína meghódítása után a titkos cél nem más, mint maga a világhatalom. Ezt az álmot kergeti a Nagy Kormányos, és éhen veszejt harmincnyolcmillió embert. Ha ehhez még hozzáadjuk a Mao-éra többi áldozatát, több mint hetvenmillió halottat kapunk békeidőben.
Pedáns történetírás a Vadhattyúk mesemondói hangján: a könyv szinte testközelbe hozza a közelmúlt Kínájának általunk is ismert szereplőit. Legfőképpen magát Maót persze, aki gátlástalanul érvényesíti akaratát minden észérv ellenében. Megnyílik előttünk a maói udvartartás is, hogy tanúi legyünk az eldugott sarkokban játszódó tragédiáknak. És persze megjelenik Mao valahány felesége, szeretője és gyereke a torzult személyiség áldozatai.
Tartalmában és megközelítésében is mérföldkő jelentőségű ez a könyv: rengeteg újat mond a történésznek és az érdeklődő olvasónak egyaránt.
Jung Chang 1952-ben született Kínában, Yibin (Jipin) városában, Szecsuan tartományban. Tizennégy éves korában rövid időre vörösgárdista lett, majd vidékre került. Dolgozott a földeken, volt "mezítlábas doktor", öntőmunkás és villanyszerelő, míg végül beiratkozhatott az egyetem angol szakára. Utána a Szecsuan Egyetem tanársegéde lett, így jutott ki 1978-ban Angliába, ahol a Yorki Egyetem ösztöndíjasaként nyelvészetből írt kandidátusi disszertációt 1982-ben. Ő volt az első a Kínai Népköztársaságból, aki brit egyetemen szerzett doktorátust. Díjnyertes könyve, a Vadhattyúk 1991-ben jelent meg.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Háború és béke

Nagy tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége - egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, hacsak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve "csak írónak, semmi másnak" vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: "Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, mely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet."

A könyv javítva, a link már a teljes művet tartalmazó ePub-ra mutat.

Barbara W. Tuchman: Távoli tükör

Több történelmi népszerűsítő könyv után Barbara Tuchman ebben a munkájában a XIV. századi Franciaország és ezen belül elsősorban a francia lovagság történetét, mindennapi életét, szokásait és erkölcseit írja le. Az elbeszélés vezérfonala Enguerrand de Coucy előkelő francia nemesúr élete, mely módot ad a szerzőnek a zűrzavaros és nagyszerű középkor pompás bemutatására: megfogható közelségbe hozza a pápák avignoni „fogságát”, a század nagy társadalmi, vallási, szellemi mozgalmait a parasztfelkelésektől a reneszánsz szellem áttöréséig; a nagy pestisjárványokat, a százéves háború csatáit és hadjáratait, a vallási hasadást és a pápák harcát Rómáért, IV. Károly német-római császár párizsi látogatását, Franciaország harcát Nápolyért, az európai lovagság nagy vállalkozásait és a templárius lovagrend bukását, a kor angliai, franciaországi, itáliai trónviszályait, diplomáciai házasságait, intrikáit, politikai gyilkosságait, cselszövéseit, s mintegy a drámai kifejlet betetőzéseként: a török ellen felvonuló keresztény seregek nikápolyi vereségét, a francia lovagság „színe-virágának" tömeges lemészárlását, s magának Coucy bárónak a halálát. Mire a könyv végéhez érünk, nemcsak a szereplőkről és eseményekről tudunk meg mindent, hanem a kor irodalmáról, művészetéről, építészetéről, iparáról és mezőgazdaságáról, társadalmi rétegeiről, e rétegek műveltségéről, életmódjáról, öltözködéséről, táplálkozásáról, a kor eszméiről, világképéről, nemzeti és nemzetközi intézményeiről, diplomáciájáról is, egyszóval megtudunk mindent, amit a korról tudni lehet. Tuchman könyve, roppant tartalmi gazdagsága ellenére – az olvasó, a laikus olvasó nagy gyönyörűségére – nem lexikon vagy a beavatottak szűk köréhez szóló kézikönyv, hanem jó arányérzékkel, kitűnő stílusban megírt, érdekfeszítő olvasmány. Nem véletlen tehát, hogy Amerikában és Kanadában évekig első helyen állt a legolvasottabb könyvek listáján.

Stephen King: A mobil

Clay Riddell grafikus Bostonba utazik, hogy tárgyaljon az általa tervezett képregény ügyében. A kiadóba menet a parkban beáll a fagylaltoskocsi előtt kígyózó sorba, mert a melegben bizony jólesne egy hűsítő nyalánkság. Az előtte állók némelyikének megcsörren a mobiltelefonja, s mikor beleszólnak, leírhatatlan dolgok történnek. A telefonálók megvadulnak, egymásnak esnek vagy önmaguk ellen fordulnak, s pillanatok alatt őrjöngő-vérengző emberek töltik meg az utcákat. Claynek - micsoda szerencse! - nincs mobilja, s hamar rájön, hogy az őrületet csakis a telefon által közvetített impulzus okozhatja. Néhány hozzá hasonló, mobilmentes emberrel elindul, hogy olyan területet keressenek, ahol nincs telefonos lefedettség és hajtja az aggodalom is, vajon mi történhetett otthon a feleségével és a kisfiával, akik mindketten mobilhasználók?

A káoszban nem könnyű az utazás. A megfertőzőtt telefonembereket mintha egy ijesztő kollektív tudat irányítaná, a kevés megmaradt "normális" pedig kétségbeesetten küzd, hogy megmentse önmagát s a világból azt, ami még megmenthető.
Stephen King, a thriller kimeríthetetlen fantáziájú mestere, mindenből ihletet merít. Ezúttal is lebilincselő történetet mesél el, de biztos, ami biztos, míg a regényt olvassa, kapcsolja ki a mobiltelefonját.

Jókai Anna: 4447: Fejünk felől a tetőt

Jókai Anna első regényét tartja kezében az olvasó. Kiforrott, megrázó, izgalmas regény. A valódi írói szenvedély hevíti az alkotót; megmutatni, feltérképezni egy zárt, szűk világot a maga súlyos szorításában; nemcsak az ábrázolás gyönyöréért és nem valamilyen „leleplezés” kedvéért, de hogy parancsoló erővel sugallja azok felé is, akik a közöny félálmában takaródznak, az emberség, a fennmaradás törvényét: „Változtasd meg életed!”

Alan Dean Foster: A bolygó neve halál

A nyolcadik utas a halál közvetlen folytatását tartja kezében az olvasó. A mélyálomban fekvő Ripley – Jones macskájával – immár évtizedek óta a Föld felé tart: A veszedelmes bolygón ahonnan Ripley ugyan menekült, de ahol társai elpusztultak, időközben emberlakta bányásztelepüléseknek adott otthont. A “gyarmatosítás” a Társaság ötlete volt.
És egyszer csak minden kapcsolat megszakadt a bolygó és a Föld között.
A “szörnyügyekben” járatos Ripley rövid lelkitusa után vállalja, hogy visszatérrémálmai színhelyére, és – egy szuper űrkommandó tagjaként – ismét felveszi a harcot az eleven emberi testekbe petéző idegennel.

Alan Dean Foster: Terminátor – Megváltás

A vég kezdete... Könyvünk a Christian Bale főszereplésével készült, várva várt Terminátor: Megváltás című mozifilm regényváltozata. A terminátorok történetének új fejezetében a végítélet napja után járunk, a Skynet elpusztította a világ emberi lakosságának nagy részét. Az Apokalipszis utáni világban az Ellenállás tagja, John Connor és az ifjú Kyle Reese folytatják a szörnyű harcot a túlélésért.

Robert Merle: Védett férfiak

Fagyos éjszaka. Dermedt csöndbe burkolódzik a szögesdróttal körülkerített, nagy kiterjedésű birtok. Egyetlen bejáratánál őrtorony magasodik, ahol egy tengelye körül forgó gépfegyver mellől egy milicista lány fürkészi a kihalt tájat, amelyet kísértetiesen pásztáz egyre-egyre a fényszóró sugara.

Hol vagyunk? Koncentrációs táborban? Vagy csupán egy védett körzetben, ahol tudós férfiak a halálos kimenetelű agyvelőgyulladás ellenszerét kutatják? A regény valamikor a nyolcvanas években játszódik az Egyesült Államokban. A swifti képtelen helyzet a következő: ismeretlen vírusú agyvelőgyulladás pusztít, és a járvány halálos minden nemzőképes férfira. A nők az élet minden területén átveszik a hatalmat, a köztársasági elnök pedig egy férfigyűlölő nő lesz, aki a látszat kedvéért beleegyezik, hogy egy nagy gyógyszergyár védett területet létesítsen a betegség ellenszerét kutató tudós férfiaknak. A kutatócsoport vezetője Martinelli doktor, aki, miközben társaival az emberi faj fennmaradásáért küzd, a nők között is szövetségesekre talál, és megindul a tragikomikus, fordulatos, szövevényes küzdelem...

Ken Follett: Az idők végezetéig

Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik.
Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak.
A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben.
Ken Follett megint remekelt olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen - egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.

Ken Follett: A katedrális

A szerző egyik legnépszerűbb regénye egy 12. századi angliai városkában, Kingsbridge-ben játszódik, a történet a katedrális építése körül bonyolódik, melyért a Benedek-rendi szerzetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén, körülöttük vér, ármány és szerelem.
A könyv oldalain középkori világ kel életre, amely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit,  a kínzásokat, a gyilkosságokat és a szerzetesi élet keserveit.

Rowling, Joanne K.: Legendás állatok és megfigyelésük

Göthe Salmander: Legendás állatok és megfigyelésük

Minden valamirevaló mágusháztartásban megtalálható a legendás állatok és megfigyelésük egy példánya. Most - de csakis egy adott ideig - a mugli olvasóknak is lehetőségük lesz arra, hogy megtudják: hol él a quintaped, mivel tápálkozik a puffskein és miért nem tanácsos knarlok számára kint hagyni bármilyen élelmet.

Julie Orringer: Láthatatlan híd

András építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a 30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába. Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról - saját sorstragédiája után - Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon . Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő.

Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz. " Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott. Ne feledjék mondta, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért."

Sara Harris: Hercegasszony voltam Teheránban

A lány még alig nőtt ki a bakfiskorból, amikor rászakadt a szerencse. Megismerkedett egy Amerikában tanuló perzsa herceggel, aki nemcsak elképzelhetetlenül gazdag volt, hanem jóképű, kedves is, és főleg nagyon szerelmes belé. Hívó szavára elutazott vele Iránba, ám ott igen hamar fény derült rá, hogy a herceg ugyan változatlanul jóképű, de se nem kedves, se nem szerelmes, s ha mégis, a legkevésbé sem a naiv, ábrándos lelkű lánykába. Mindössze egy amerikai feleség kellett neki, hiszen a sah Iránjába ez oly sikkes volt az idő tájt. A lány gyorsan megértette, hogy hiába a fény, a pompa, a hetvenszobás kastély és a gyönyörű luxusautók, ha cserébe rendszeresen megalázzák, nem veszik emberszámba, sőt nem ritkán alaposan el is verik, hiszen ebben a kifacsarodott iszlám világban ő mindörökre csak az "amerikai szajha" marad. Némi vigasztalást a hasonló sorsú rokonlányok-asszonyok nyújtottak neki, meg a tanult, felvilágosult barátnők, akiknek a segítségével talpon tudott maradni, és a ravaszkodás, a félrevezetés perzsa tudományát is elsajátította. Üzleti alapon szült két lányt a férjének, egy fiút egy másik férfinak, majd amikor már nagyon égett a lába alatt a talaj, és megjárta a börtönt is, sikerült kereket oldania az országból a lányaival együtt.
Ez utóbbiak azonban félig perzsák voltak: felcseperedve visszatértek Iránba, a fényes palotába; a nagyobbik ugyan gyorsan kiábrándulva hazajött, ám a másik szerelmes lett, belekeveredett a kibontakozó, véres iráni forradalom eseményeibe, kis híján otthagyta a fogát, hogy aztán a győzelem után elkövetkező szörnyűségek hatására ő is hazameneküljön.
A könyv, bár sokhelyütt fejbekólintólag fájdalmas és felkavaró, egyben optimista is: ez az idegen világ a borzalmaival együtt is izgalmas és felemelő élményeket tartogat azok számára, akik képesek nyitott szemmel járni, és ebben az idegen világban is élnek olyan csodálatos emberek, akikre az egykori iráni hercegné máig hálatelt szívvel emlékezik.

Pierrot - Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje

Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak... Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma... Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza... A Jumurdzsák gyűrűje egy fantasztikus regény. Témáját tekintve ugyan azt hihetnénk, hogy elsősorban a fiatalokhoz szól, azonban az Egri csillagok, amely köré a mű épül, mindannyiunk meghatározó olvasmányélménye. A részletesen kidolgozott karakterek, az izgalmasan feszessé tett jelenetek és párbeszédek élvezhetők az ifjúság és a felnőtt olvasók számára egyaránt. A regény továbbra is hordozza mindazokat az értékeket, amelyet az interaktív filmtől megörökölt: részletesen bemutatja az egyik legszebb hazai városunkat, feldolgoz Gárdonyi Géza titokzatos személyével kapcsolatos adatokat, hiteles történelmi eseményeket, miközben a valós elemeket fiktív szállal köti össze. Ismeretterjesztő és kalandregény is egyben, amely feltétlenül tetszést válthat ki a misztikum, a történelmi nyomozások (pl. Da Vinci-kód) szerelmesei között, de a kifejezetten hazai témájú regények rajongóinál is.

Oriana Fallaci: Ha meghal a nap

Oriana Fallaci nemcsak „rámenős” riporterként világhírű (avagy hírhedt némelyek: önmagukat akarva-akaratlan leleplező kókler politikusok, nevetségessé lett, kisstílű diktátorok számára). Legjobb, legnevezetesebb könyveiben kivételes újságírói erényei olyan szépírói kvalitásokkal párosulnak, melyek végül is valóságos regénnyé avatják ezeket az egyébként mindig érdekes, mindig aktuális könyveket.

A Ha meghal a Nap a híres könyvek közül is az egyik leghíresebb. Az írónő csaknem húsz éve a NASA vendégeként több hónapot töltött az Egyesült Államokban. Útjának gyümölcse ez a regény: a Holdra készülő űrhajósok regénye. Meg azoké, akik – egyelőre – itt maradnak a Földön, föl-fölnéznek a Holdra, és mindenféle eszükbe jut róla.

Noah Gordon: A zaragozai orvos

1489-ben a római Szentszék értékes ereklyével ajándékozza meg a toledói hieronimita rendházat. A félarasznyi csodatévő relikviához – amely Szent Annának, Jézus nagyanyjának a combcsontjából származik – a hieronimita perjel a környék legügyesebb zsidó ékszerészével, Helkias Toledanóval készíttet relikváriumot. Az ötvös fiát azonban meggyilkolják a rendházhoz vezető úton, s az ereklyetartó eltűnik. Nem sokkal később Ferdinánd és Izabella, a legkatolikusabb királyok kiutasítják Spanyolországból a zsidókat. Sokan áttérnek a katolikus hitre, a többiek javaikat kényszerűen elkótyavetyélve földönfutóvá válnak, és más, toleránsabb országok felé igyekeznek. Rengetegen meghalnak, családok szakadnak szét, az ereklyetartó készítőjének kisebbik fia, Yonah is elveszti szem elől mindenkijét. Ő magát újkereszténynek kiadva ide-oda vetődik Spanyolország-szerte.
Megtapasztalja, hogyan leplezi le a rettegett inkvizíció a hitüket őrző, csak színleg katolizált zsidókat, tanúja máglyahaláluknak, vándorol üstfoltozó cigányokkal – és eltanulja mesterfogásaikat –, majd fegyverkovács lesz belőle. Amikor tovább kell menekülnie, egy idős orvoshoz vetődik, aki addig okítja, amíg le nem teheti a mestervizsgát. Csak egyet kér cserébe: Yonah, aki kisgyerekként természetesen tanult héberül, fordítsa le neki Avicenna főművét. Végül Yonah leleplezi bátyja gyilkosait, bosszút áll, megszerzi az ereklyét és a tartót, visszaszolgáltatja az egyháznak, és megtalálja a boldogságot is.

Jean M.Auel: A barlangi medve népe

Valamikor, az emberiség hajnalán, a félelmetes és lenyűgöző jégkorszakban egy aprócska gyerek és egy kicsiny törzs küzd az életben maradásért. A kislány egy pusztító földrengésben elveszti otthonát, családját, menekülni kényszerül. Sok-sok viszontagság után egy másik civilizációhoz tartozó, totemállatáról a Barlangi Medve népének nevezett törzs fogadja be. A szőke, kék szemű, sudár Aylára eleinte gyanakvással tekintenek társai, hiszen más, nagyon más, mint ők. Ám jótevőinek, Izának, a javasasszonynak, Crebnek, a sámánnak és főként akaraterejének, kitartásának, ügyességének köszönhetően végül sikerül elfogadtatnia magát a törzs többségével. De van, aki továbbra is ferde szemmel néz rá, a hatalmát félti tőle, és bosszút forral ellene…

Egy távoli elődünk és letűnt Neander-völgyi rokonaink mindennapi élete elevenedik meg ebben a nem mindennapi történetben, amely – csakúgy, mint minden emberi történet az azóta eltelt harmincezer évben – a szeretet és a gyűlölet, az egymásrautaltság és a széthúzás, a múlt és a jövő folyamatosságának és összeütközésének a hőskölteménye.

Jean M. Auelt A Föld gyermekei című regényciklusa tette világszerte ismertté. Romantikus elemeket és tudományosan alátámasztott történelmi tényeket ötvöző olvasmányos könyveit majd harminc nyelvre fordították le, és negyvenötmillió példányban adták ki.

Sarah Dessen: Altatódal

A szakítás tudománya... Remy mindig tudja, mikor kell megtartania A Beszéd-et egy srácnak - rögtön azután, hogy az első romantikus roham lecseng, de még mielőtt a dolgok túl komolyra fordulnának. Számtalan fiúval járt már, és rengeteget tanult az anyjától is, aki éppen az ötödik férjét fogyasztja. De akkor miért van az, hogy valahogy sehogy sem akarja ejteni Dextert? Pedig a srác olyan esetlen. És rendetlen. És szétszórt. Ráadásul zenész - épp úgy, mint Remy apja, akit a lány sohasem ismert, mert a férfi lelépett, még mielőtt ő megszületett volna. Lehetséges volna, hogy Remy kapcsolatokra vonatkozó szabályai egyszerre érvényüket vesztik? A regény az elismert szerző, Sarah Dessen magával ragadó története egy kőkemény fiatal lányról és egy fiúról, aki arra hivatott, hogy megpuhítsa.

Maurice Druon: Finom famíliák

Egy Párizs környéki klinika különszobájában egy újszülött sír fel bölcsőjében. Négy nagyerejű, meglett férfi hajol feléje bizakodó büszkeséggel. Tudják, hogy mi vár Párizs leggazdagabb csecsemőjére: bank, cukorgyár, részvények, napilap, hírnév, kastély, földbirtok – hatalom és pénz. Egyszerre egy sziréna hangja vijjog fel messziről: a Zeppelin közeledik Párizshoz, 1916 januárját írjuk… Mi történik a hatalom és pénz uraival és várományosával, mi űzi-hajtja őket, hogy megtarthassák vagyonukat, befolyásukat, hogyan tipornak el minden szépet, nemeset, emberit, hogy elérhessék önző céljaikat, ezt mondja el izgalmas, fordulatos, sziporkázó és lüktető regényében a kitűnő francia, realista író. Druon világosan látja és láttatja egy társadalom kóros tüneteit és – bár tételszerűen nem fogalmazza meg a diagnózist – magát a betegséget nyomon követi éles szemmel a legapróbb részletekig. Ez az ügyesen, szellemesen felépített regény méltán nyerte el 1948-ban a legelőkelőbb francia irodalmi rangot: a Goncourt-díjat.

Maurice Druon: Az elátkozott királyok III.

Ez a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. - Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.
A Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirathamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.

Maurice Druon: Az elátkozott királyok II.

II. kötet:
Folytatódik Civakodó Lajos és új feleségének a története. Magyarországi Klemencia alázattal szereti a szertelen, gonosz hajlamok sarkallta férjét, s már-már úgy látszik, sikerül felébresztenie benne a bűntudatot, és Civakodó Lajos jóvá fogja tenni vétkeit, de az ország nagyjai folytatják kíméletlen harcukat a hatalomért, rangért, vagyonért, s ennek áldozatul esik Lajos is: méreg végez vele. Annyira áhított gyermekét, örökösét már nem láthatja meg. A főurak a gyász idején készülnek a nagy összecsapásra: vajon kinek sikerül megkaparintania a hatalmat? S az országos bonyodalmakba belefonódik az előző részekből ismert Guccio Baglioni itáliai bankár és egy bájos francia nemeskisasszony sorsa: titkos házasságuk drámai események elindítója. Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született... Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónjai századok óta először áll üresen. Király nincs, de pápa sincs! Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia nagy sietve egy ősi törvényre hivatkozva a fiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajos királynak meggyilkolt első feleségétől már ugyan van lánya, csakhogy Johannának, úgy hírlik, nem Lajos az apja... Klemencia végre gyermeket szül: fiút! De kereszteléskor a csecsemőt megmérgezik. Postumus János csak néhány napig élt. A régens, a Vaskirály kisebbik fia azonnal önmagát koronáztatja meg, V. Fülöp néven. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti. Igaz, a megmérgezett csecsemő nem királyfi, hanem egy cseregyerek, de ezt csak kevesen tudják! A titkot szigorúan őrzik.

Maurice Druon: Az elátkozott királyok I.

Az I. kötet a Vaskirály Szép Fülöp uralmának utolsó szakaszát dolgozza fel lebilincselően. A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a franica trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták

Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai - a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry, a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie, a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig - de nem utoljára! - minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani...

Emma Donoghue: A szoba

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Jack képzeletét számtalan csoda foglalkoztatja - a tojáshéjakból épített kígyó az Ágy alatt, a Tévében látott képzeletbeli világ, a kuckó a Szekrényben, a ruhák között, ahová Anya esténként lefekteti, hátha jön Patás... A Szoba Jack számára az otthont jelenti, de Anya számára börtön, ahol tizenkilencéves kora óta -hét esztendeje- raboskodik. A Jack iránt érzett szeretetből egy egész életet épít fel a kisfiú számára tizenkét négyzetméteren. Ám ahogy Jack kíváncsisága egyre nagyobb, úgy nő Anya kétségbeesése is, hiszen tudja, hogy a Szoba hamarosan szűk lesz kettőjüknek. A történet, amely Jack egyszerre megható és vidám előadásában bontakozik ki, a szívfacsaró körülmények közepette is legyőzhetetlen szeretetről, az anya és gyermeke közötti elszakíthatatlan kötelékről mesél. Megrázó, felemelő és magával ragadó regény, amely mindvégig mélyen emberi és megindító marad. A regényét megszámlálhatatlanul sok díjra jelölték, s a kritikák szuperlatívuszokban beszélnek a szerzőről, aki egy borzalmas emberrablást egy ötéves kisfiú szavaival mesél el. A könyvet több mint harminc nyelvre fordították le, hónapok óta szerepel a bestsellerlistákon, s mára több mint egymillió példány kelt el belőle. "A 2010-es év egyik legjobb regénye" - (The New York Times) "Elbűvölő, vicces... ugyanakkor elviselhetetlenül megindító." - (The Irish Times)

Anne Douglas: Vágyak tánca

Ő maga volt a rejtély. Vajon úrhölgynek született, hogy gyermeket szüljön és neveljen,vagy csak egy álruhás könnyűvérű nőnek? Feleség vagy szerető? A fiatal hölgy semmit nem akart elárulni múltjából, még a nevét sem. Rycote gróf csak azt tudta,hogy ez a nő az ő házában lakik, sorsa az ő kezében van,és szépsége egészen megbabonázza. Miss Caroline pedig nem merte felfedni a valóságot önmagáról, és nem is akart a gróf terhére lenni,bár egyre jobban érezte, hogy közeledik a veszély, és Rycote vágyainak nem fog tudni ellenállni…

Barabási Albert-László: Behálózva

Könyve, mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára.