Márai Sándor: Kassai ​őrjárat, Márai Sándor: Füves könyv, Nyiszli Miklós: Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

Nyiszli Miklós: Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele „kiválasztottja” legyen. Megrázó könyv ez – az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a „tudomány” nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és „működését” írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal – a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök…?

Márai Sándor: Füves könyv
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni ez emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult. A Füves könyv a Helikon Kiadó gondozásában egy új sorozat részeként jelenik meg, melyben Márai életbölcsességeit olvashatjuk. A sorozat köteteit Kő Boldizsár csodálatos illusztrációi díszítik.

Márai Sándor: Kassai ​őrjárat
„Négy héttel a nap után, mikor a német csapatok bevonultak Párizsba, hazautaztam Kassára. egy napra mentem csak, nem volt semi dolgom ott. Most, idő múltával, elcsodálkozom, miért is mentem?… Valószínűleg, mert otthontalannak éreztem magam a világban.” Márai Sándor 1941-ben megjelent és azóta kiadatlan remeklését indítja e sorokkal. Egy csonka nap és egy kurta éjszaka az, amit a szülővárosában tölt, ám e röpke idő is elegendő, hogy újraélje a gyermekkort , és hogy szembesüljön a férfikor komor kihívásaival…

John Lukacs: A ​XX. század és az újkor vége, E. L. James: Sötét, Jennie Melamed: Lányok csöndje

John Lukacs: A ​XX. század és az újkor vége

John Lukacs, az Egyesült Államokban élő, világhírű magyar történész ebben a könyvében – amelyet megjelenésének évében, 1993-ban Pulitzer-díjra jelöltek – a berlini fal ledöntésével, a kommunizmus bukásával, a szovjet birodalom összeomlásával bekövetkezett világtörténelmi fordulópontot elemzi. Nézete szerint 1989 a rövid – 1914-ben, az első világháború kitörésekor kezdődött – huszadik század végét jelentette. A század egész arculatát a két világháború, majd a hidegháború határozta meg: az orosz forradalom, a gyarmatbirodalmak felbomlása, majd az Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött erőegyensúlyra alapuló világrend mind ezek következménye volt. Ennek a korszaknak most már vége. A huszadik századot Lukacs szerint – sokak véleményével ellentétben – nem a kommunizmus és a demokrácia küzdelme jellemezte. A század legerősebb politikai és társadalmi jelensége a nacionalizmus, a tömegnacionalizmus, amelynek legradikálisabb képviselője Hitler volt. És ez a nacionalizmus tovább él.

E. L. James: Sötét

A sötét ötven árnyalata Christian Grey szerint. E L James most új szemszögből közelít a Szürke ötven árnyalatának világához. Az eredeti romantikus történet világszerte több millió olvasót vett le a lábáról. A perzselően érzéki affér szívszakadással és vádaskodással ér véget, de Christian Grey sehogy sem tudja kiverni a fejéből Anastasia Steele-t. Elhatározza, hogy visszaszerzi, ezért igyekszik elnyomni magában a sötét vágyakat és az uralkodási kényszert, és úgy szeretni Anát, ahogy a nő megkívánja. 

Ám a gyerekkorában átélt szörnyűségek még mindig kísértik, Jack Hyde – a simlis főnök – pedig magának akarja megkaparintani Anát. Segíthet-e Dr. Flynn – Christian pszichológusa, egyben bizalmasa –, hogy legyőzze a múlt démonjait? Vagy a csábító Elena és a megszállottan ragaszkodó Leila nyer a végén? És ha Christian mégis felülkerekedik, és visszaszerzi Anát? Vajon a férfinak, aki ennyire súlyos lelki sérült, lesz-e esélye őt megtartani?

Jennie Melamed: Lányok csöndje

Van valami, amit minden lány tud ezen a szigeten, de senki nem beszél róla: SZÜLJ FIÚT! Ahol a totális hazugság a legkisebb bűn, amit elkövetnek a gyereklányok ellen, ahol az ortodox rend a szabadság és az emberi méltóság teljes hiányát jelenti a lányok számára, ahol a világtól elzárt sziget idillje maga a kilátástalanság – ott az elnyomott gyerekek álmodnak maguknak egy szebb, szabadabb, élhetőbb világot. Aztán a serdülő Jeney Solomon kilép a sorból, és azt mondja: NEM! 

A gyermekek ellen elkövetett abúzus antropológiai aspektusaiból és pszichiátriai kezeléséből doktorált Jennie Melamed nem tanmesét írt a rendszerszintűvé tett molesztálásról, hanem a nővé érő lányok lelkének végtelen gazdagságát, a méltóságra vágyó fiatalok szabadságtörekvéseit ábrázolja ebben a felkavaró disztópiában.

Cormac McCarthy: Isten gyermeke, Lion Feuchtwanger: Rókák a szőlőben

Cormac McCarthy: Isten gyermeke
"Vagy kitalál magának egy másik életvitelt vagy talál magának egy másik lakóhelyet hozzá valahol a világban." - figyelmezteti a seriff Lester Ballardot, ám a huszonhét éves fiatalember egyikre sem képes. Anyja lelépett, apja felakasztotta magát. Lester szinte teljes elszigeteltségben él közel a természethez, egyre távolabb a társadalomtól a Tennessee állambeli Sevier megyében. Pár dollárja van és egy puskája. Vadászik és gyűjtöget a hegyekben. Meggyűlik a baja a renddel. Magában beszél. Egy hideg téli reggelen tett felfedezése alapvetően változtatja meg az életét. Már nem lesz visszaút. Cormac McCarthy korai remekművében a rá annyira jellemző szikár költőiséggel, érzékenységgel és komor szépséggel mutatja közelről az emberszámba se vett, kisemmizett Lester létezésének bestiális harcát, kegyetlen-keserves küzdelmét.

Lion Feuchtwanger: Rókák a szőlőben
Feuchtwanger nagy történelmi regénye 1776-78-ba viszi az olvasót, Párizsba. Középpontjában Beaumarchais, a nagy drámaíró és Benjamin Franklin, a szabadságharcukat vívó amerikai államok franciaországi követe áll. Mindkettejük közös célja az amerikai függetlenség - ennek pedig alapfeltétele, hogy Franciaország szövetséget kössön az Egyesült Államokat, pénzzel, felszereléssel, csapatokkal támogassa Franciaország nagy vetélytársa, Anglia ellen. Eközben már a francia királyságban is érlelődik a forradalom. Az ország urai számukra megoldhatatlan ellentmondás előtt állnak: támogassák-e a "rebelliseket", ezzel elősegítve Franciaország forradalmasítását is, vagy pedig tűrjék el, hogy az ősi ellenség, Anglia győzedelmeskedjék. A nagypolitika hátterében felsorakozik XVI. Lajos, a korlátolt király, a romlott és dekadens udvar, a halaskofák, művészek, gondolkodók, a forradalom előtti francia társadalom.

Guy de Maupassant: Erős, ​mint a halál , Avery Corman: Szemünk ​fénye, Susan Spencer-Wendel & Bret Witter: Mielőtt ​végleg elmegyek

Guy de Maupassant: Erős, ​mint a halál
A századvégi francia regény egyik legkiválóbb mesterének remekműve, két öregedő ember bánatos szerelmének története. Olivier Bertin festőművész, a párizsi jó társaság dédelgetett kedvence már úgy hiszi, élete fogytáig zavartalanul örülhet kedveséhez, Guilleroy grófnéhoz fűződő – már-már családiassá nemesedő – szerelmének, de Annette, a grófné fölcseperedő leánya akaratlanul földúlja szíve békéjét, s Olivier szenved a kétségek, szerelem és féltékenység közt hányódó grófnéval együtt, míg nyugalmat nem ad neki a jótevő – és talán keresett – halál. Körülöttük az örök emberi szenvedélyeket villogtató regény lapjain opálos fényben ragyog a Harmadik Köztársaság arisztokráciájának csaknem császári pompája, a századvégi Párizs varázsa.

Susan Spencer-Wendel & Bret Witter: Mielőtt ​végleg elmegyek
2011 ​júniusában Susan Spencer-Wendelnél gyors lefolyású, amiotrófeás laterálszklerózist (ALS) diagnosztizáltak. Ez a visszafordíthatatlan folyamat szisztematikusan tönkreteszi az izomzatot. Negyvenkét évesen, szerető férje oldalán, három kisgyermek édesanyjaként egy éve maradt viszonylagos egészségben. Susan elhatározta, hogy boldogsággal tölti ezt az évet. Feladta újságírói állását, hogy a családjával lehessen. Kunyhót építtetett a kertbe, hogy a szabadban láthassa vendégül barátait. És a számára legfontosabb hét emberrel hét utazáson vett részt. Az állapota egyre romlott, mégis eljutott a Yukon-területekre az északi fényt látni, Budapestre, ahol férjével házasságuk első két évét töltötték, Ciprusra az ősei nyomába, a Bahamákra. A fiait elvitte delfinekkel úszni és siklóernyőzni, lányával pedig New Yorkba utazott, ahol először és utoljára láthatta Marinát esküvői ruhában. És megírta ezt a könyvet. Nem tudott már járni, nem tudta felemelni a karját. Egyetlen működőképes hüvelykujjal a telefonjába pötyögte be a szavakat. A Mielőtt végleg elmegyek mégsem a keserűségről szól. Helyenként szomorú, mégis áthatja Susan életereje és optimizmusa, megfűszerezve kiváló humorával. Susan az életről és nem a halálról írt könyvet. És mosolyt csal az olvasó orcájára. A sírás a Burger King parkolójában, füvezés a bíróság épülete mellett, karácsony és tartós smink, a kerekesszékben újra hordható magas sarkú cipők, a gyerekek tréfái. A Mielőtt végleg elmegyek feledhetetlen ajándék Susan szeretteinek, és emlékeztető minden olvasónak: minden egyes nap jobb lesz, ha boldogságban töltjük. Susan Spencer-Wendel húsz éven át a Palm Beach Post törvényszéki tudósítójaként és bűnügyi újságírójaként dolgozott. Cikkeiért számos elismerésben részesült.

Avery Corman: Szemünk ​fénye
Az ​1935-ben New York született szerzőt könnyű bemutatni: ő írta a Kramer kontra Kramer-t, ami már két kiadásban elfogyott Magyarországon is, filmváltozatát pedig még sokkal többen látták moziban vagy a tévében. A szerzőnek ez a legújabb, ötödik regénye ugyancsak sikeresnek ígérkezik. Ez a történet is egy bírósági ügy körül bonyolódik, és aki túljutott az olvasásban az első fontosabb fordulatokon, egyre nehezebben állja meg, hogy előre ne lapozzon, annyira kíváncsivá válik a végkifejletre. Az ügy – és a regény – főszereplője Elizabeth Mason, szüleinek a szeme fénye. A jómódú sikeres Masonék mindent meg akarnak adni lányuknak, hogy élénk intelligenciája, énekesi és színészi képességei kellően kibontakozzanak. Elizabeth ígéretesen induló egyetemi pályafutása azonban váratlan és brutális törést szenved mindjárt az első héten: a tapasztalatlan gólyát egy végzős hallgató, a jóképű, rámenős és lelkiismeretlen Jimmy Andrews egy házibulin megerőszakolja az alagsori „zeneteremben”. Tanúk persze nincsenek, és eleinte maga a lány is titkolja az ügyet, de életvidám kedélye odavan, és énekelni sem akar többé. A dolog végül mégiscsak kipattan, fegyelmi tárgyalás lesz belőle az egyetemen, ez azonban bizonyíték híján eredménytelenül végződik. De Elizabeth most már nem adja fel, apja pedig valósággal megszállottjává válik az igazságtételnek. Csak hát van-e rá esély? Tanúk nincsenek, az egyetemi közhangulat a vagány Jimmy pártját fogja… De innen már tapintatlanság lenne folytatni a cselekmény ismertetését. Elég, ha annyit elárulunk: az író kivágja magát a csávából, és az olvasó felajzott kíváncsisága sem marad hoppon.

Maja Lunde: A ​méhek története , John Sandford: Mezei préda

John Sandford: Mezei préda
A gyilkosnak a közelben kell lennie. Sőt, talán nap, mint nap találkoznak vele... Két rémült tizenéves egy elhagyatott tanyaházhoz hívja a seriffet, aki holttestet talál egy kukoricaföldön. Aztán még egyet, és még egyet... Amire Lucas Davenportot, a Bűnmegelőzési Hivatal sztárnyomozóját hívják, már tizenöt holttestig jutottak, de még tart a számolás. Lucas nyomozni kezd, és néhány zavarba ejtő felfedezést tesz. Az áldozatokat nagyon régóta gyilkolják, minden nyáron egyet, rendszeresen, óraműpontossággal. Hogyan történhetett meg ilyesmi ebben a nagyon kicsi városkában, Red Wingben anélkül, hogy bárki észrevette volna? Az utolsó áldozat alig két hete halott. Kivételes thriller a New York Times első számú sikerszerzőjétől, a Pulitzer-díjas John Sandfordtól.

Maja Lunde: A ​méhek története
Anglia, ​1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat… Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el… Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden… Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?

Sarah Waters: A szobalány, Linwood Barclay: Széthullás

Sarah Waters: A szobalány
Sue ​Trinder árva lány, akit Mrs. Sucksby gondjaira bíztak. Az asszony olyan szokatlan gyengédséggel nevelte Sue-t, mintha a sajátja volna. London egyik nyomornegyedének szívében lévő háza nemcsak nyűgös apróságok menedéke, akiket alkalomadtán ginnel csendesít le, hanem kisstílű tolvajok ideiglenes otthona is. Egy napon beállít az egyik legkedveltebb tolvaj, Gentleman. Az elegáns szélhámos csábító ajánlatot tesz Sue-nak: ha elnyeri a naiv, nemes hölgy, Maud Lilly mellett a szobalányi állást, és segít Gentlemannek a nő elcsábításában, megosztoznak majd Maud hatalmas örökségén, akit őrültté nyilváníttatnak és egész életére bezáratják egy bolondokházába. Sue elvállalja a feladatot, mert arra gondol, hogy az így szerzett pénzzel leróhatja a háláját a fogadott családjának a tőlük kapott kedvességért. Amikor azonban belekerül a dolgok sűrűjébe, kezdi megsajnálni tehetetlen áldozatát, és nem várt érzésekkel fordul Maud Lilly felé… De senki és semmi nem az, aminek tűnik ebben az izgalmakkal, meglepetésekkel és leleplezésekkel teli regényben.

Linwood Barclay: Széthullás
David ​Harwood nagy adag készétellel ugrik be az unokahúgához, hogy ezzel segítse a gyászoló fiatal nőt. Amit azonban Marlánál talál, arra egyáltalán nem számít: a kisbabáját elvesztett nő egy vadidegen gyereket dajkál. David döbbenete később elborzadásba csap át, amikor a kisfiú édesanyjára, Rosemary Gaynorra vérbe fagyva találnak az otthonában.
Vajon Marla képes volt gyilkolni azért, hogy anyává váljon? Vagy talán mégis igazat mond, és egy angyali lény vitte el hozzá a babát, ő maga pedig sohasem járt korábban Gaynorék házában? David úgy dönt, a rendőrséggel párhuzamosan nyomozásba kezd; de az út, amire a kérdezősködése, a kutakodása vezeti, baljósabb, mint amilyet előzetesen elképzelt. A szörnyű gyilkosság után újabb hátborzongató események történnek Promise Fallsban, és úgy tűnik, egyre többek élete kerül veszélybe… Promise Falls poros kisváros valahol Boston közelében; tragédiákkal, bűnökkel teli. Az állóvizet azonban felkavarja Rosemary halála, David nyomozása; és az újabbnál újabb fordulatok azt sejtetik, hogy a szereplők közül senki sem ártatlan.
Linwood Barclay háromrészesre tervezett krimijének első kötete feszült hangulatú regény, amely garantálja, hogy a hideg futkosson az olvasó hátán.