Marie-France Botte: Egy gyermek ára

Bevallom, nem akartam megírni ezt a könyvet. Újra átélni a mindennapokat, a bangkoki éjszakákat, fel-idézni a gyermekek sérüléseit és nyomorúságát, a bordélytulajdonosok brutalitását, a pedofilek nyugodt cinizmusát, a kínai maffia fenyegetéseit… A borzalmat, az erőszakot, a félelmet. Nem, nem akartam még egyszer leszállni a pokolba. Mégis megtettem, mert nem tudom elfelejteni Lao, Sonta és Patchara, a három kislány tekintetét, három gyermekét a sok ezer közül, akit elraboltak, bezártak, megvertek és megerőszakoltak Bangkok nyilvánosházaiban. Ma Sonta és Patchara halott, mindketten az AIDS áldozatai, Lao kétségbeesetten küzd az egyre jobban elhatalmasodó kór ellen. Ha nem beszélnék róluk, ha semmit sem mondanék arról, amit tudok, az olyan lenne, mintha az emléküket is veszni hagynám? – írja Marie-France Botte megrázó könyvében. 

A. J. Waines: Lány egy vonaton

Az önfejű újságíró, Anna Rothman felismeri az öngyilkosságot – a férje öt évvel azelőtt megölte magát. Mikor a vonaton a mellette ülő lány egy medált dug a táskájába, majd a sínekre veti magát, Anna kínos kérdéseket tesz fel. Minden öngyilkosságra utal, a rendőrség lezárja az ügyet. A lány, Elly azonban egy sor rejtett üzenetet hagyott hátra, Anna pedig veszélyes küzdelembe fog, hogy felkutassa a lány fél éve elrabolt unokaöccsét, megtalálja útitársa gyilkosát, és megválaszolja azokat a kérdéseket is, melyeket saját múltjával kapcsolatban merültek fel.

John le Carré: Single ​& Single

A török hegyekben hidegvérrel agyonlőnek egy vállalati jogászt olyan bűnökért, amelyeket nemhogy nem követett el, de még csak nem is ért. Egy gyerekzsúrokon fellépő amatőr bűvészt bankjában kérdőre vonnak, hogy legyen szíves elmagyarázni, hogyan került több millió font a számlájára. Egy orosz teherhajót feltartóztatnak a Fekete-tengeren. Egy ünnepelt és befolyásos londoni pénzügyi szakember nyom nélkül eltűnik. Egy angol vámtiszt korrupció és gyilkosságok nyomára bukkan. A keleti vadkapitalizmus lassan, de biztosan eléri a nyugati világot, útja során mindenütt meghasonult embereket, eltiport holttesteket és korrumpált lelkeket hagyva maga után. Egy új világ van születőben.

Ernest Cline: Ready Player One

2044-et írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert. A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért. Ernest Cline első regénye a 2011-es megjelenését követően megkapta a rangos Prometheus-díjat, és mostanra a popkulturális irodalom egyik legfontosabb kortárs művévé vált. Több millió példányban adták el, világszerte óriási rajongótábora van, és készül belőle már a nagyköltségvetésű film is: Steven Spielberg rendezésében várhatóan 2017 végén mutatják be a mozik.

Pearl S. Buck: A kínai rabszolgalány

Peóniát kislánykorában eladják egy jómódú családnak, ahol szolgálólány ugyan, mégis családtagként bánnak vele. Gyönyörű fiatal nővé cseperedik, kitűnik éles eszével és természetes intelligenciájával. Beleszeret a család egyetlen fiába, ám szerelmük nem teljesedhet ki, nem házasodhatnak össze. Ennek nemcsak társadalmi, hanem etnikai akadályai is vannak. A regény az 1850-es években a kínai zsidó kolónia székhelyén, Kaifengben játszódik. Abban az időben a zsidók gyorsan olvadtak bele a kínai társadalomba s veszítették el nemzeti identitásukat. Peónia egy jómódú zsidó-kínai családnál talál második otthonra. Mint a többi regényében, Pearl S. Buck ezúttal is lenyűgözi olvasóit briliáns stílusával, mesteri karakterformálásával és magával ragadó meseszövői képességeivel. A történelmi tények pontos ismeretével megírt kötet érdekes és alig ismert téma köré fűzi a kínai rabszolgalány, Peónia történetét: hogyan telepedett meg és asszimilálódott a zsidóság Kínában.

Rejtő Jenő: A drótnélküli gyilkosság

„Már majdnem minden együtt volt a bűntényhez: a tettesek, a hatalmas örökség és az áldozat. Csak egy holttest hiányzott. Viszont gyilkosság hulla nélkül még a technika mai fejlettsége mellett is szinte elképzelhetetlen.” Így a három tettes – „az örökké vidám, gyönyörű Jojo” valamint két testvére, Henry és Bob – kénytelenek voltak kitalálni a „drót”, azaz a holttest nélküli gyilkosságot, hogy hozzájuthassanak fukar nagybátyjuk vagyonához. Sikerül is eltüntetni a nagybácsit a színről – eltűnését öngyilkosságnak álcázva. A három ál-gyilkos öröme azonban hamarosan ürömre fordul: a felbontott végrendelet kellemetlen meglepetéseket tartalmaz, ráadásul bácsikájuk tetemét megtalálják egy közeli tengeröbölben. Így menekülniük kell számos kalandot és megpróbáltatást átvészelve…

Vandenberg, Philipp: A Golgota-akta

Egy szervátültetés után meghal a páciens. Ami előszőr műhibának látszik, gyilkosságnak bizonyul. Gropius professzor, a sebész, aki kétségbeesetten kutatja az igazságot, maga is halálos veszedelembe kerül. A bűnügyi szimat és a megzavart érzések két titokzatos nő karjaiba űzik. De csak egyikük viszi őt közelebb a megoldáshoz.

Megan Abbott: Majd megismersz

Meddig mennél el, hogy megvalósítsd az álmod? Katie és Eric Knox az egész életüket 15 éves lányuknak, Devonnak szentelték, aki ragyogó tornásztehetség, esélyes az olimpiára. Azonban néhány héttel az egyik legfontosabb verseny előtt egy erőszakos haláleset rázza meg szűk tornászközösségüket, és veszélybe sodorja mindazt, amiért olyan keményen küzdöttek. Ahogy a szülők közt a pletyka szárnyra kel, és titkos szövetségekre derül fény, Katie megszállottan igyekszik összetartani a családját, miközben a bűntény ellenállhatatlanul magába vonja. Amire fényt derít – a lánya félelmei, a saját házassága és önmaga kapcsán –, döntés elé állítja. Vajon van-e olyan ár, amit nem adna meg Devon álmának megvalósításáért? Az Edgar-díjas Megan Abbott letehetetlenül izgalmas, feszültséggel teli és fordulatos regényt írt a szülői áldozatvállalásról, családi titkokról és a becsvágy mindent elsöprő erejéről.

Kasie West: Szívességből szerelem

Giával az iskolai bál kezdete előtt fél órával szakít a pasija, ezért kétségbeesésében vakmerő lépésre szánja el magát. Arra kér egy vadidegen srácot, játssza el egy estére, hogy járnak. A terv egyszerű: két óra, pár kegyes hazugság a barátnőknek. A baj csak az, hogy Gia nem tudja kiverni a fejéből a helyes ismeretlent. Aztán az élet úgy hozza, hogy viszonozhatja a szívességet … Tényleg egyre fontosabbak lesznek egymásnak, vagy kamu az egész? Alapulhat-e bármi is hazugságon? Mit gondolnak majd a barátnői, ha kiderül az igazság? Tényleg ennyire számít, hogy ki mit gondol? Kasie West szellemes és csodálatosan romantikus regényének főhőse egy hirtelen ötlet miatt óriási galibába keveredik, és az élete fenekestül felfordul. Vajon sikerül újra megtalálnia a szerelmet, és azzal együtt önmagát is?

Βödőcs Tibor: Addig se iszik

Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: „Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én.” Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze – és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. „Addig se iszik” – válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm…) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat – és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölyökjét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t. „Tessék mosolyogni!” (Cserna-Szabó András)

Szántó Dániel: Revans

Alig ​pár év telt el Magyarország történetének legbrutálisabb gyilkosságsorozata óta, most mégis egy újabb borzalmas üggyel néz szembe az Országos Rendőr-főkapitányság. Egy fiatal nőt különös kegyetlenséggel gyilkoltak meg a saját otthonában. A holttest jobb lábát levágták, a kiérkező nyomozócsapat pedig tehetetlenül áll az eset előtt. Az egy éves kényszer-eltávozásból külföldről hazatérő Várnay Benett kénytelen csatlakozni a különítményhez, és a deviáns viselkedéséről elhíresült nyomozó hamar egy szövevényes bűncselekmény-sorozat útvesztőjének kellős közepén találja magát. Nincs gyanúsított, sem indíték, és nem egészen öt nappal az első után történik egy újabb gyilkosság, ami kísértetiesen hasonlít az előzőhöz. Ám a tettes ez alkalommal az áldozat bal lábát vágta le, ráadásul egy üzenetet is hagyott hátra, ami minden kétséget kizár: a fővárosban újra sorozatgyilkos szedi áldozatait. Benett tudja, hogy egyre fogy az idejük a következő gyilkosság megelőzésére, miközben bénítóan hat rá a felismerés: nem lehet a véletlen műve, hogy pont aznap követték el az első gyilkosságot, amikor hazatért. A régi sebek pedig egyre jobban felszakadnak. Az alvilág ura, akit a drogosok csak Sakálnak hívnak, egyre magabiztosabban birtokába veszi Budapestet, s már a rendőrség sem tud gátat szabni a nagyhatalmú kartell terjeszkedésének.

David Lagercrantz: Ami nem öl meg

Rajongók milliói remélték, hogy a skandináv krimit világhíressé tevő tetovált lány története így vagy úgy, a szerző, Stieg Larsson hirtelen halála után is folytatódhat. Időről időre nem megerősített hírek kaptak szárnyra a Millennium-sorozat fiók mélyén rejtőző negyedik kötetéről. Mígnem egy váratlan fordulattal a svéd kiadó felkérte a közismert írót, újságírót, David Lagercrantzot, hogy írja meg a folytatást. Lisbeth Salander, a tetovált lány tehát újra a rosszfiúk nyomába ered, s a regényben természetesen feltűnik Mikael Blomkvist, a Millennium főszerkesztője is. Az akciódús cselekményről most csak annyit árulhatunk el, hogy egy különleges képességű kisfiú is kulcsszerepet kap benne.

Javier Cercas: A ​határ törvényei

„A ​szerelem bátorrá tesz”
Három főhős: Kékszem, a legendás bandavezér, akiből, miközben szinte egész életét börtönben tölti, mítosz lesz, példakép, „új Robin Hood”; Tere, a kedvese (vagy mégsem?), aki tűzön-vízen át hűséges hozzá; és Pápaszem, aki csak azért csapódik a bandához, mert szerelmes Terébe, a legszebb lányba, akit valaha látott… 1978-ban kezdődik a történet, amikor Kékszem vezetésével a kamaszokból álló banda egyre veszélyesebb bűncselekményeket követ el, s amikor megjelenik köztük Pápaszem, és olyan akar lenni, mint ők… Egy bankrablás után kint várja őket a rendőrség: valaki nyilván beköpte a bandát! De ki lehetett a besúgó? És Pápaszem visszamehet-e a maga középosztálybeli, nyugodt életébe, ahol majd egyetemre jár, és talán ügyvéd lesz belőle; el tudja-e felejteni a szegény kültelki kamaszokkal átélt lélegzetelállító kalandokat; és el tudja-e felejteni Terét? Javier Cercas ennek az igaz vagy jórészt igaz történetnek, Kékszem legendájának, személyiségének mélyére próbál hatolni, hosszasan beszélget mindenkivel, aki még él a szereplők közül, és kideríti, hogy a valóság izgalmasabb, mint a mítosz… Csak az a baj vele, hogy megismerhetetlen.

Margaret Atwood: Az özönvíz éve

Az özönvíz éve nem prófécia, de riasztóan közeli lehetőség.
A világvége egy rejtélyes járvány képében érkezik, amely egymástól távol eső helyeken, egyidejűleg üti fel a fejét, és áldozatait először cseppfolyóssá teszi, majd kiszárítja. Csak ketten élik túl a katasztrófát: Ren, a fiatal trapéztáncosnő, aki bent ragadt a munkahelyén ?a Pikkelyek és Farkak fantázianevű szexklubban, és Toby, Isten Kertésze, egy zöld vallási szekta tagja, aki a MegÚj Spa luxusfürdőjében barikádozta el magát. Vajon vannak más túlélők is? Él-e még Ren bioművész barátnője, Amanda? Vagy ökoharcos mostohaapja, Zeb? Vagy egykori szeretője, Jimmy? Hát a KínGolyóból szabadult üldözői, vagy a kormányzat korrupt rendőrei? Egy biztos: míg az emberiség nagy része kipusztult, boldogan élik világukat a különféle génmanipulált életformák – az oroszlán és a juh párosításából származó juszlánok, az emberi hajat növesztő műhajbirkák, az emberi agyvelővel rendelkező disznók. Miközben Ádám Egy, Isten Kertészeinek vezetője társaival együtt próbál utat törni magának ebben a kegyetlen, szép új világban, Ren és Toby a szabadulásán dolgozik…

Joanna Trollope: A ​pap felesége

Anna ​Bouvarie a helyi pap feleségeként húsz éven keresztül szolgálta Istent és az egyházközséget – számos különféle módon. Süteményt sütött, kihordta az egyházi lapokat, szorgalmasan mosta és vasalta férje karingeit, miközben magát és gyermekeit csakis a használt holmik vásárán talált viseltes ruhákba öltöztette. Ám amikor férje sikertelenül pályázik a főesperesi tisztségre, és a férfi csalódásában keserű magányba gubózik, kislányát pedig immár elviselhetetlenül zaklatják a helyi iskolában, Anna végül fellázad. Munkát vállal a helyi élelmiszerüzletben, ahol a pénzkereset mellett visszanyeri saját önértékelését is – szembeszállva az egyházközség döbbent rosszallásával és férje jéghideg dühével. S felkelti három nagyon is különböző férfi szenvedélyes érdeklődését, akik mind fontos szerepet játszanak Anna életének kivirulásában…

Colm Tóibín: Brooklyn

Az 1950-es évek Írországában vagyunk, és Eilis Lacey sok fiatal ír lányhoz hasonlóan nem dúskál a lehetőségekben. Ezért amikor nővére elintézi, hogy kivándorolhasson New Yorkba, Eilis tudja, hogy mennie kell, s első ízben kell maga mögött hagynia családját és otthonát. Amikor megérkezik a zsúfolt brooklyni albérletbe, csak arra tud gondolni, mit áldozott fel. Távolra került otthonától és honvágya van. Aztán amikor az első tapogatózó lépéseket teszi a barátság és talán valami más felé is, olyan hírt kap, ami miatt vissza kell térnie Írországba. Ott szörnyű dilemmával néz szembe a kötelesség és a nagy szerelem közti rettenetes választással.

M. J. Arlidge: Szegény ​kisfiú

A város sötét zugaiban mozgalmas éjszakai élet zajlik, ahol az emberek szabadjára ereszthetik vágyaikat, átlépve a határt munka és játék, élvezet és fájdalom között. De most betörnek e menedékbe. Lecsap egy gyilkos. Meghal egy ember. Abban a világban, ahol kötelező az álca és a diszkréció, a leleplezés tönkretehet egy életet. Senki sem akar előállni azzal, hogy mit látott vagy mit tud – és ez a nyomozást vezető Helen Grace-re is érvényes. Helen ismerte az áldozatot. És az áldozat is ismerte őt – jobban, mint bárki más. És amikor a gyilkos újra lecsap, Helennek döntenie kell, hány határt kész átlépni, hogy elkapja a sorozatgyilkost.

Helen Bryan: A ​háború jegyesei

Crowmarsh ​Priors álmos, kis falu Anglia déli partjainál. A második világháború azonban mindent megváltoztat: a fiatal férfiak bevonulnak, és új lakók jelennek meg a jól ismert házakban. Egy fiatal, titokzatos, amerikai nő; egy botrányairól híres, londoni, jó családból való fruska; a bécsi zsidóüldözés elől menekülő, terhes fiatalasszony; London egy munkásnegyedéből származó csitri. A négy fiatal nő kiszakadva a megszokott kerékvágásból, új életet kénytelen kezdeni, amelyben csak egymásra számíthatnak, és egy kortársukra, a néhai lelkész lányára. Szerelem, féltékenység, árulás, tragédiák sora alakítja sorsukat, a háború is egyre fenyegetőbb, a német vadászgépek már a falu felett húznak el, és mintha valaki a helyiek közül előre értesítené őket… Ötven év után az asszonyok újra összegyűlnek a faluban, de nem csak ünnepelni és emlékezni. Visszatérnek, hogy bosszút álljanak, hogy megtorolják annyi ártatlan ember halálát.

Anthony Burgess: Gépnarancs

A Gépnarancs 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az „agymosástól” sem riad vissza – holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze, amikor az állati ösztönöknek kell eluralkodniuk a tudaton, hogy az ember legalább az embertelenségben ember maradhasson.

Jill Mansell: Titkok közt

Lara Carson okos, talpraesett és vagány nő. Tizennyolc évvel ezelőtt hirtelen elhagyta szülővárosát, és azóta sem hallott senki felőle. Most váratlanul visszatér, de nem egyedül érkezik: vele jön Gigi, a lánya, akit titokban szült meg hajdani gimnáziumi szerelmétől, Flynn Erskine-től. Pedig őszintén szerette Flynnt. Sőt talán még most is szereti. Flynn Erskine viszont a mai napig ott él, ahol született. Sikeres vállalkozó, és jóképűbb, mint valaha. Persze nem árválkodott üresen az ágya, amióta Lara elhagyta őt. Viszont fogalma sincs arról, hogy gyereke van. Amikor összetalálkozik a városba visszatérő Larával, fellángolnak benne a régi érzelmek, és udvarolni kezd a nőnek, hátha ezúttal sikeresebben alakul a kapcsolatuk. Vajon mi történik, ha Flynn rájön Lara titkára? Mulatságos félreértések, kusza viszonyok és egy titkos örökség bőven van mit tisztázni tizennyolc év után.

Steve Berry: A tizennegyedik gyarmat

Miután egy küldetés során lelövik repülőjét Szibéria fölött, Cotton Malone, az amerikai igazságügyi minisztérium egykori ügynöke küzdelembe bonyolódik Alekszandr Zorin ellen, akinek Szovjetunió iránti hűsége a hosszú évtizedek alatt az Egyesült Államokkal szembeni heves gyűlöletté torzult.

Böszörményi Gyula: Ármány ​és kézfogó

A naptár 1900-ról lassanként 1901-re vált, miként a négy esztendővel korábban elrabolt Hangay Emma ügye is hátborzongató fordulatot vesz. Ambrózy báró, az Osztrák-Magyar Monarchia első magándetektívje és hű segítőtársa, Mili kisasszony új nyomra lel, ám az ösvény, melyre ezáltal lépnek, sokkal tüskésebb, nyaktörőbb és veszélyesebb, mint azt bármelyikük is sejtené. Vajon a morc báró miért válik egyre titokzatosabbá, sőt, kegyetlenné és gonosszá azokkal szemben, akik szeretik, s hogyan lesz képes mindezt Mili kisasszony elviselni? Mit rejt a Magyar utcai ház, miért lop lovat Mück Márika, kinek vall szerelmet Tarján Vili, és hány holttest kell még ahhoz, hogy a háttérben működő gonosztevők nehéz vasba veressenek? A békebeli bűn- és szívügyek, melyek a Leányrablás Budapesten és A Rudnay-gyilkosságok című regényekben még homályban maradtak, most végre tán megoldásra lelnek.