Ted Chiang: Kilégzés és más novellák
Egy kereskedő megépíti a korai középkori Kairóban az első időgépet. Egy idegen tudós sokkoló felfedezést tesz, aminek a következményei nem csak a saját népére, hanem a valóság egészére érvényesek. Egy nő több mint húsz éven át viseli gondját egy mesterséges intelligenciának, ami digitális háziállatból végül igazi élőlénnyé fejlődik. A viktoriánus kori Angliában mechanikus gépek nevelik a gazdag elit újszülötteit. Egy modern felfedezés nem csak a tudomány, de a vallások alapjait is megkérdőjelezi.Ted Chiang régóta várt második novelláskötete formabontó ötleteivel és emlékezetes szereplőivel ismét elemében mutatja be korunk legfontosabb tudományos-fantasztikus szerzőjét. A Kilégzés és más novellák egy lehengerlő és időtálló gyűjtemény, mely egyaránt keresi a választ a legfontosabb kérdésekre – mi az univerzum természete? mit jelent embernek lenni? –, és olyanokra, amikre soha nem gondolnánk. Minden egyes novella könnyed eleganciával bizonyítja, hogy az összetett és jól átgondolt sci-fi történetek még mindig nem érték el a műfaj legvégső határát, sőt: hosszabb idő óta talán most először lehetünk szemtanúi egy újfajta ábrázolás létrejöttének
Ina Pukelytė: Kisasszonyok a Szabadság sétányról
Két nő, két álom, két sors Kaunas, 1932. Litvánia ideiglenes fővárosa a Kelet Párizsa. A lengyel Zofia a könyvesboltban álmodozik a szerelemről, Rachel, a gyönyörű zsidó színésznő a helyi jiddis színházban világraszóló karriert dédelget. Még nem sejtik, milyen rövid életű lesz a boldogságuk, hogy alig néhány év, és a háború sötét árnyéka mindent megváltoztat. Felkavaró és megindító díjnyertes történelmi regény két váratlanul összefonódó női sorsról és egy városról, amely egyszerre élte meg az aranykort és a remény összeomlását. Az utóbbi évek legnagyobb litván könyvsikerének cselekménye valós személyek történetén alapul. Ina Pukelyte író, színháztörténész és egyetemi oktató művének magyar fordítását a német nyelvű kiadással egyidőben vehetik kézbe az olvasók.
Patti Smith: Kölykök
Az amerikai énekes-dalszerző 2010-ben megjelent memoárja fiatalsága és művészi útkeresésnek évtizedeit idézi meg, emléket állítva egyben a képzőművész, Robert Mapplethorpe-nak és vele való kapcsolatának (akinek életmű-kiállítása épp ezekben a hónapokban tekinthető meg a budapesti Ludwig Múzeumban). Kettejük párhuzamos, majd közös története hasonló közegből indult, mindketten 1946-ban születtek, szerény körülmények között nőttek fel, és húszas éveik legelején, "kölyökként" gyakorlatilag nincstelenül éltek és találkoztak a hatvanas évek New Yorkjában, egyetlen romantikus vággyal a lelkükben, hogy művészek legyenek. A Chicagóban született, New Jerseyben felnőtt Smith egyaránt rajongott a költészetért és a modern képzőművészetért, költői performance-okkal lépett fel, mielőtt gitárt fogott volna a kezébe. A mindig is képzőművésznek készülő New York-i születésű Mapplethorpe a szépséget és az emberi testet klasszikus formában, mégis sokkoló erővel megörökítő fényképekben találta meg saját önkifejezési módját. Kettejük szenvedélyes és viharos, de szeretetteli kapcsolata abban az izgalmas és forrongó szellemi közegben játszódik, amely a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójára az amerikai metropoliszt a kortárs művészeti élet megkerülhetetlen központjává emelte. Melankolikus hangvétele ellenére a művészi önkifejezés és szabadság értékét hirdető és ünneplő írás a művésszé válás útjait példázza, miközben hitelesen és forrásértékűen tudósít a közegről, amelyben éltek. A fekete-fehér képekkel illusztrált, tipográfiailag is igényes kötet tartalmas és izgalmas olvasmány a két alkotó és a kortárs művészet iránt érdeklődő olvasóknak.
Richard Armitage: Genf
Sarah Collier, a Nobel-díjas tudós felhagyott a munkával, hogy több időt szentelhessen a családjának. Örül, hogy végre nyugodtan otthon lehet a férjével, Daniellel és a kislányukkal, Maddie-vel. Minden pillanat számít, Sarah-nál ugyanis kezdenek mutatkozni az Alzheimer korai jelei. Ezért is húzódozik, amikor felkérik, hogy legyen egy rangos biotechnológiai konferencia díszvendége. Végül a neurológus férje meggyőzi, hogy a genfi konferencián bemutatott technológiának, a Neurocellnek érdemes hírverést csapni, mert forradalmasíthatja az orvoslást – sőt mi több, Sarah életét is megmentheti. Csakhogy egy ilyen értékes találmány sokak érdeklődését felkeltheti. Nyüzsögnek a befektetők, csakúgy, mint a külföldi kormányok ügynökei, és a súlyosbodó tünetektől szenvedő Sarah már nem tudja, bízhat-e bárkiben – önmagát is beleértve.
Richard Armitage, az íróként most debütáló neves színész merész, egyben kiszámíthatatlanul fordulatos thrillere a festői, ám csalóka szépségű Svájcban játszódik, és a biotechnológia világába kalauzolja el az olvasót.
Zakály Viktória: Emlékeznem kellett volna
Emlékeznünk kellett volna, hogy a lélek nincs hozzászokva a boldogsághoz.
Nick, hat éve már, hogy nem láttalak, nem hallottam felőled. Ez nem szemrehányás, nem is lehetne az, hiszen mindenféle magyarázat és búcsú nélkül én hagytalak el azon az éjszakán… Esélyt sem adtam arra, hogy visszatarts. Azt hittem, nem vagyok elég jó neked? Megijedtem, hogy nem vagy tökéletes te sem? Lehet… Hat éve menekülök előlünk. Most, miután egy rohadt félfamentes papírból megtudtam, hogy el akarsz válni, szembe kellett néznem mindezekkel. Talán ki kell gyomlálni a múltunkat, hogy kiderüljön, van-e jövőnk. Ideje megtudnunk, hogy a sziklakertben is nőhet-e virág… (Még) a feleséged, Blanka
A festői spanyol szigeten álló, a világ leggazdagabbjainak fenntartott luxusszállodába gyakornokként érkező Blanka nem sejtette, hogy munkába állásával ekkorát fordul az élete. Azt meg végképp nem, hogy ennél nagyobbat csak akkor fog, amikor hat évvel később egy rejtélyes végrendelet miatt visszatér a szigetre. Zakály Viktória regénye humorral fűszerezett lírai érzékenységgel meséli el egy önmagát kereső fiatal magyar nő és a jóképű, ámde zárkózott skót vikomt nem mindennapi szerelmi történetét, kettőjük önismereti utazását.
ZAKÁLY VIKTÓRIA, író, két kisfiú édesanyja. Mensa-tag és tudja, hogy milyen mentális jelenség a szinesztézia. 2012-ben megjelent első könyve óta sokat változott. Akárcsak regényeinek szereplői, ő is bejárta a nagybetűs felnőtté válás kacskaringós ösvényeit.
Egy kereskedő megépíti a korai középkori Kairóban az első időgépet. Egy idegen tudós sokkoló felfedezést tesz, aminek a következményei nem csak a saját népére, hanem a valóság egészére érvényesek. Egy nő több mint húsz éven át viseli gondját egy mesterséges intelligenciának, ami digitális háziállatból végül igazi élőlénnyé fejlődik. A viktoriánus kori Angliában mechanikus gépek nevelik a gazdag elit újszülötteit. Egy modern felfedezés nem csak a tudomány, de a vallások alapjait is megkérdőjelezi.Ted Chiang régóta várt második novelláskötete formabontó ötleteivel és emlékezetes szereplőivel ismét elemében mutatja be korunk legfontosabb tudományos-fantasztikus szerzőjét. A Kilégzés és más novellák egy lehengerlő és időtálló gyűjtemény, mely egyaránt keresi a választ a legfontosabb kérdésekre – mi az univerzum természete? mit jelent embernek lenni? –, és olyanokra, amikre soha nem gondolnánk. Minden egyes novella könnyed eleganciával bizonyítja, hogy az összetett és jól átgondolt sci-fi történetek még mindig nem érték el a műfaj legvégső határát, sőt: hosszabb idő óta talán most először lehetünk szemtanúi egy újfajta ábrázolás létrejöttének
Ina Pukelytė: Kisasszonyok a Szabadság sétányról
Két nő, két álom, két sors Kaunas, 1932. Litvánia ideiglenes fővárosa a Kelet Párizsa. A lengyel Zofia a könyvesboltban álmodozik a szerelemről, Rachel, a gyönyörű zsidó színésznő a helyi jiddis színházban világraszóló karriert dédelget. Még nem sejtik, milyen rövid életű lesz a boldogságuk, hogy alig néhány év, és a háború sötét árnyéka mindent megváltoztat. Felkavaró és megindító díjnyertes történelmi regény két váratlanul összefonódó női sorsról és egy városról, amely egyszerre élte meg az aranykort és a remény összeomlását. Az utóbbi évek legnagyobb litván könyvsikerének cselekménye valós személyek történetén alapul. Ina Pukelyte író, színháztörténész és egyetemi oktató művének magyar fordítását a német nyelvű kiadással egyidőben vehetik kézbe az olvasók.
Patti Smith: Kölykök
Az amerikai énekes-dalszerző 2010-ben megjelent memoárja fiatalsága és művészi útkeresésnek évtizedeit idézi meg, emléket állítva egyben a képzőművész, Robert Mapplethorpe-nak és vele való kapcsolatának (akinek életmű-kiállítása épp ezekben a hónapokban tekinthető meg a budapesti Ludwig Múzeumban). Kettejük párhuzamos, majd közös története hasonló közegből indult, mindketten 1946-ban születtek, szerény körülmények között nőttek fel, és húszas éveik legelején, "kölyökként" gyakorlatilag nincstelenül éltek és találkoztak a hatvanas évek New Yorkjában, egyetlen romantikus vággyal a lelkükben, hogy művészek legyenek. A Chicagóban született, New Jerseyben felnőtt Smith egyaránt rajongott a költészetért és a modern képzőművészetért, költői performance-okkal lépett fel, mielőtt gitárt fogott volna a kezébe. A mindig is képzőművésznek készülő New York-i születésű Mapplethorpe a szépséget és az emberi testet klasszikus formában, mégis sokkoló erővel megörökítő fényképekben találta meg saját önkifejezési módját. Kettejük szenvedélyes és viharos, de szeretetteli kapcsolata abban az izgalmas és forrongó szellemi közegben játszódik, amely a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójára az amerikai metropoliszt a kortárs művészeti élet megkerülhetetlen központjává emelte. Melankolikus hangvétele ellenére a művészi önkifejezés és szabadság értékét hirdető és ünneplő írás a művésszé válás útjait példázza, miközben hitelesen és forrásértékűen tudósít a közegről, amelyben éltek. A fekete-fehér képekkel illusztrált, tipográfiailag is igényes kötet tartalmas és izgalmas olvasmány a két alkotó és a kortárs művészet iránt érdeklődő olvasóknak.
Richard Armitage: Genf
Sarah Collier, a Nobel-díjas tudós felhagyott a munkával, hogy több időt szentelhessen a családjának. Örül, hogy végre nyugodtan otthon lehet a férjével, Daniellel és a kislányukkal, Maddie-vel. Minden pillanat számít, Sarah-nál ugyanis kezdenek mutatkozni az Alzheimer korai jelei. Ezért is húzódozik, amikor felkérik, hogy legyen egy rangos biotechnológiai konferencia díszvendége. Végül a neurológus férje meggyőzi, hogy a genfi konferencián bemutatott technológiának, a Neurocellnek érdemes hírverést csapni, mert forradalmasíthatja az orvoslást – sőt mi több, Sarah életét is megmentheti. Csakhogy egy ilyen értékes találmány sokak érdeklődését felkeltheti. Nyüzsögnek a befektetők, csakúgy, mint a külföldi kormányok ügynökei, és a súlyosbodó tünetektől szenvedő Sarah már nem tudja, bízhat-e bárkiben – önmagát is beleértve.
Richard Armitage, az íróként most debütáló neves színész merész, egyben kiszámíthatatlanul fordulatos thrillere a festői, ám csalóka szépségű Svájcban játszódik, és a biotechnológia világába kalauzolja el az olvasót.
Zakály Viktória: Emlékeznem kellett volna
Emlékeznünk kellett volna, hogy a lélek nincs hozzászokva a boldogsághoz.
Nick, hat éve már, hogy nem láttalak, nem hallottam felőled. Ez nem szemrehányás, nem is lehetne az, hiszen mindenféle magyarázat és búcsú nélkül én hagytalak el azon az éjszakán… Esélyt sem adtam arra, hogy visszatarts. Azt hittem, nem vagyok elég jó neked? Megijedtem, hogy nem vagy tökéletes te sem? Lehet… Hat éve menekülök előlünk. Most, miután egy rohadt félfamentes papírból megtudtam, hogy el akarsz válni, szembe kellett néznem mindezekkel. Talán ki kell gyomlálni a múltunkat, hogy kiderüljön, van-e jövőnk. Ideje megtudnunk, hogy a sziklakertben is nőhet-e virág… (Még) a feleséged, Blanka
A festői spanyol szigeten álló, a világ leggazdagabbjainak fenntartott luxusszállodába gyakornokként érkező Blanka nem sejtette, hogy munkába állásával ekkorát fordul az élete. Azt meg végképp nem, hogy ennél nagyobbat csak akkor fog, amikor hat évvel később egy rejtélyes végrendelet miatt visszatér a szigetre. Zakály Viktória regénye humorral fűszerezett lírai érzékenységgel meséli el egy önmagát kereső fiatal magyar nő és a jóképű, ámde zárkózott skót vikomt nem mindennapi szerelmi történetét, kettőjük önismereti utazását.
ZAKÁLY VIKTÓRIA, író, két kisfiú édesanyja. Mensa-tag és tudja, hogy milyen mentális jelenség a szinesztézia. 2012-ben megjelent első könyve óta sokat változott. Akárcsak regényeinek szereplői, ő is bejárta a nagybetűs felnőtté válás kacskaringós ösvényeit.
