Anne Brontë: Wildfell asszonya
Titokzatos, szép özvegy költözik az elhagyatott wildfelli udvarházba fiával és mogorva komornájával, és igyekszik tartani a távolságot mindenkitől. Csakhogy a vidéki kisnemesség nem arról híres, hogy új szomszédjait békén hagyja, ezért aztán szinte ráerőszakolják magukat Mrs. Grahamre, s hamarosan a fő beszédtéma a nő korábbi élete lesz, melyről vajmi keveset tudnak a fecsegő hölgyek.Gilbert Markham, egy módos gazdálkodó fia, aki mindeddig egy helyi lánynak, Elizának udvarolt, érzékenyen reagál Helen intellektusára, s egyre inkább vonzódik a titokzatos hölgyhöz. Nemsokára - talán Eliza bosszújaként - rosszindulatú pletykák kezdenek el terjengeni Helenről és gyakori látogatójáról, Mr. Lawrence-ről. Markham meggyanúsítja a nőt, hogy Lawrence-et szereti. Helen válaszképpen odaadja neki lánykora óta vezetett naplóját, melynek végéből előbb pár lapot sietve kitép...A regény bizonyos értelemben Anne Bronte válasza nővérei regényeire, szerelemről és házasságról, megcsalásról és megcsalatásról, fájdalomról és megbocsátásról, mely bátor szókimondásával megkérdőjelezte a kor erkölcseit és jogrendszerét, s ezzel az egyik első feminista műnek minősül. Mit számít a vagyon, ha nincs szerelem? Mit számít a szerelem, ha nincs mód alaposan megismerni a házasság előtt azt, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál a romantikus lelkületű hősnő?
Liza Marklund: Fagypont
Egy svéd kisvárosban, az északi sarkkör közelében öt kamasz lány havonta egyszer találkozik, hogy megbeszéljék könyvklubjuk soron következő kötetét. Lolita. Gyökerek. A rendőrgyilkos, Tom Sawyer kalandjai, Tövismadarak. A címek öt különböző személyiséget tükröznek, akik gyakran egymásnak feszülnek ebben a folyton kavargó, nehéz időszakban, a felnőttkor küszöbén. Azután egyikük nyomtalanul eltűnik. Negyven évvel később egy omladozó híd felfedi régóta őrzött titkát: egy fiatal lány fej nélküli holttestét. Egyikük holttestét. Meggyilkolták. Az elhunyt tiszteletére rendezett megemlékezésen először találkozik újra a négy nő, akik egykor a könyvklub tagjai voltak. Az esetet vizsgáló rendőr előtt hamar kirajzolódik, hogy a lányok közti kapcsolat megromlása okozta a szörnyű bűntényt. Vajon a szex, a féltékenység és a kisvárosi életből való kitörés vágya már előre meghatározta szövetségük végét? És mi volt az, ami végül egyikük életét követelte?
A Fagypont egy trilógia első része, amely Stenträskben, egy Norbotten megyei kisvárosban játszódik. „Egész életünkre jelentős hatással van az a hely, ahol felnövünk, hat ránk a természet és az emberek is. Minél idősebb vagyok, annál egyértelműbben érzem ezt. Könyvem ennek az eredménye, egyfajta hazatérés" – vallja a szerző, aki szintén Norbotten megye szülötte.
Grace Draven: Ragyogás
Egy férfi és egy nő – akiket a kötelességtudat és a politikai játszmák hoztak össze egymással – lassan ráébred, hogy a sors egymásnak szánta őket, miközben egy ellenséges királyság éppen a szétszakításukon mesterkedik.
Egy jelentéktelen herceg A kai herceg, Brishen Khaskem, már régen beletörődött abba, hogy apja után a bátyja fogja megörökölni a trónt, és ő csupán egy lényegtelen tartalék a család és a királyság számára. Amikor azonban az emberek által lakott Gauri Királyság és a kaiok Bast-Haradis-i Királysága politikai és kereskedelmi szövetséget köt egymással, Brishennek feleségül kell vennie egy gauri nőt, hogy megpecsételjék a megállapodást. A herceg kötelességtudóan beleegyezik a házasságba, és szembesül a ténnyel, hogy menyasszonya épp olyan csúnya, mint amilyenre számított, de mégis sokkal gyönyörűbbnek találja, mint elképzelte. Egy jelentéktelen udvarhölgy Ildikó, a gauri király unokahúga, már régen beletörődött abba, hogy csupán érdekházasság szempontjából képviselhet értéket a királyi család számára. Mégis döbbenten értesül arról, hogy nem egy külföldi nemesnek szánják, hanem a kai király kisebbik fiának, vagyis a jövendőbelije még csak nem is ember. De újdonsült férje oldalán elindul az ismeretlenbe, és idővel megtanulja elfogadni a társát, aki bár sötétségbe burkolózik, de lelkét a legragyogóbb fényből kovácsolták.
Andrea Mara: Senki nem látott semmit
Senki nem látta, mi történt. Állsz a zsúfolt peronon a londoni metróban. A két kislányod előtted felugrik a szerelvényre. Te is utánuk lépnél, de záródnak az ajtók, a metró elhúz. A peronon maradtál. Mindenki hazudik. Amíg a következő megállóhoz érsz, azt sulykolod magadban, hogy minden rendben lesz. De pánikba esel, mert nem két gyerek vár a peronon. Csak egy. Valaki hibás. A másik lányod hova tűnt? Magával vitte egy idegen? Vagy nem is sejted, de jól ismered a tettest? Senki nem mond igazat. Minél hosszabbra nyúlik a keresés, annál nehezebb lesz megtalálni a lányodat.
Liza Marklund: Lápvidék
Wiking Stormberg, a sarkköri kisváros, Stenträsk rendőrparancsnoka soha nem tette túl magát a felesége eltűnésén. Helena harminc éve egy napon elment gyümölcsöt szedni, és nyom nélkül elnyelte a mocsár. Kisbabájukra, akit addigra már félholtra csíptek a rovarok, egy zsombékon találtak rá. Helena teste sosem került elő. Teltek az évek, évtizedek, a férfi pedig a munkájának, a gyerekeinek és az emlékezésnek szentelte minden idejét. Egy nyári napon Wiking és Helena felnőtt fia, Markus fenyegető levelet talál a postaládájában. A legbizarrabb azonban nem is maga a fenyegetés, hanem hogy Helena kézírásával írták, és sajátos kézjegyével szignózták: egy csillaggal, ami úgy néz ki, mint a nő hasán lévő forradás. Wiking azonnal a rejtély nyomába ered, de nem könnyű eldönteni, vajon csak kísérteteket lát, vagy valamiféle külső erő fenyegeti őt és a családját.
Összetett cselekmény, kiváló dramaturgia, drámai fordulatok. Liza Marklund magával ragadó hangulatot teremt Lápvidék című regényében, és az izgalom mellett végig ott vibrál az a szomorúság, ami akkor fogja el az embert, ha eltöpreng, milyen másképp is alakult volna az élete, ha a múltban „az a bizonyos" esemény nem úgy történik, ahogyan történt.
Titokzatos, szép özvegy költözik az elhagyatott wildfelli udvarházba fiával és mogorva komornájával, és igyekszik tartani a távolságot mindenkitől. Csakhogy a vidéki kisnemesség nem arról híres, hogy új szomszédjait békén hagyja, ezért aztán szinte ráerőszakolják magukat Mrs. Grahamre, s hamarosan a fő beszédtéma a nő korábbi élete lesz, melyről vajmi keveset tudnak a fecsegő hölgyek.Gilbert Markham, egy módos gazdálkodó fia, aki mindeddig egy helyi lánynak, Elizának udvarolt, érzékenyen reagál Helen intellektusára, s egyre inkább vonzódik a titokzatos hölgyhöz. Nemsokára - talán Eliza bosszújaként - rosszindulatú pletykák kezdenek el terjengeni Helenről és gyakori látogatójáról, Mr. Lawrence-ről. Markham meggyanúsítja a nőt, hogy Lawrence-et szereti. Helen válaszképpen odaadja neki lánykora óta vezetett naplóját, melynek végéből előbb pár lapot sietve kitép...A regény bizonyos értelemben Anne Bronte válasza nővérei regényeire, szerelemről és házasságról, megcsalásról és megcsalatásról, fájdalomról és megbocsátásról, mely bátor szókimondásával megkérdőjelezte a kor erkölcseit és jogrendszerét, s ezzel az egyik első feminista műnek minősül. Mit számít a vagyon, ha nincs szerelem? Mit számít a szerelem, ha nincs mód alaposan megismerni a házasság előtt azt, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál a romantikus lelkületű hősnő?
Liza Marklund: Fagypont
Egy svéd kisvárosban, az északi sarkkör közelében öt kamasz lány havonta egyszer találkozik, hogy megbeszéljék könyvklubjuk soron következő kötetét. Lolita. Gyökerek. A rendőrgyilkos, Tom Sawyer kalandjai, Tövismadarak. A címek öt különböző személyiséget tükröznek, akik gyakran egymásnak feszülnek ebben a folyton kavargó, nehéz időszakban, a felnőttkor küszöbén. Azután egyikük nyomtalanul eltűnik. Negyven évvel később egy omladozó híd felfedi régóta őrzött titkát: egy fiatal lány fej nélküli holttestét. Egyikük holttestét. Meggyilkolták. Az elhunyt tiszteletére rendezett megemlékezésen először találkozik újra a négy nő, akik egykor a könyvklub tagjai voltak. Az esetet vizsgáló rendőr előtt hamar kirajzolódik, hogy a lányok közti kapcsolat megromlása okozta a szörnyű bűntényt. Vajon a szex, a féltékenység és a kisvárosi életből való kitörés vágya már előre meghatározta szövetségük végét? És mi volt az, ami végül egyikük életét követelte?
A Fagypont egy trilógia első része, amely Stenträskben, egy Norbotten megyei kisvárosban játszódik. „Egész életünkre jelentős hatással van az a hely, ahol felnövünk, hat ránk a természet és az emberek is. Minél idősebb vagyok, annál egyértelműbben érzem ezt. Könyvem ennek az eredménye, egyfajta hazatérés" – vallja a szerző, aki szintén Norbotten megye szülötte.
Grace Draven: Ragyogás
Egy férfi és egy nő – akiket a kötelességtudat és a politikai játszmák hoztak össze egymással – lassan ráébred, hogy a sors egymásnak szánta őket, miközben egy ellenséges királyság éppen a szétszakításukon mesterkedik.
Egy jelentéktelen herceg A kai herceg, Brishen Khaskem, már régen beletörődött abba, hogy apja után a bátyja fogja megörökölni a trónt, és ő csupán egy lényegtelen tartalék a család és a királyság számára. Amikor azonban az emberek által lakott Gauri Királyság és a kaiok Bast-Haradis-i Királysága politikai és kereskedelmi szövetséget köt egymással, Brishennek feleségül kell vennie egy gauri nőt, hogy megpecsételjék a megállapodást. A herceg kötelességtudóan beleegyezik a házasságba, és szembesül a ténnyel, hogy menyasszonya épp olyan csúnya, mint amilyenre számított, de mégis sokkal gyönyörűbbnek találja, mint elképzelte. Egy jelentéktelen udvarhölgy Ildikó, a gauri király unokahúga, már régen beletörődött abba, hogy csupán érdekházasság szempontjából képviselhet értéket a királyi család számára. Mégis döbbenten értesül arról, hogy nem egy külföldi nemesnek szánják, hanem a kai király kisebbik fiának, vagyis a jövendőbelije még csak nem is ember. De újdonsült férje oldalán elindul az ismeretlenbe, és idővel megtanulja elfogadni a társát, aki bár sötétségbe burkolózik, de lelkét a legragyogóbb fényből kovácsolták.
Andrea Mara: Senki nem látott semmit
Senki nem látta, mi történt. Állsz a zsúfolt peronon a londoni metróban. A két kislányod előtted felugrik a szerelvényre. Te is utánuk lépnél, de záródnak az ajtók, a metró elhúz. A peronon maradtál. Mindenki hazudik. Amíg a következő megállóhoz érsz, azt sulykolod magadban, hogy minden rendben lesz. De pánikba esel, mert nem két gyerek vár a peronon. Csak egy. Valaki hibás. A másik lányod hova tűnt? Magával vitte egy idegen? Vagy nem is sejted, de jól ismered a tettest? Senki nem mond igazat. Minél hosszabbra nyúlik a keresés, annál nehezebb lesz megtalálni a lányodat.
Liza Marklund: Lápvidék
Wiking Stormberg, a sarkköri kisváros, Stenträsk rendőrparancsnoka soha nem tette túl magát a felesége eltűnésén. Helena harminc éve egy napon elment gyümölcsöt szedni, és nyom nélkül elnyelte a mocsár. Kisbabájukra, akit addigra már félholtra csíptek a rovarok, egy zsombékon találtak rá. Helena teste sosem került elő. Teltek az évek, évtizedek, a férfi pedig a munkájának, a gyerekeinek és az emlékezésnek szentelte minden idejét. Egy nyári napon Wiking és Helena felnőtt fia, Markus fenyegető levelet talál a postaládájában. A legbizarrabb azonban nem is maga a fenyegetés, hanem hogy Helena kézírásával írták, és sajátos kézjegyével szignózták: egy csillaggal, ami úgy néz ki, mint a nő hasán lévő forradás. Wiking azonnal a rejtély nyomába ered, de nem könnyű eldönteni, vajon csak kísérteteket lát, vagy valamiféle külső erő fenyegeti őt és a családját.
Összetett cselekmény, kiváló dramaturgia, drámai fordulatok. Liza Marklund magával ragadó hangulatot teremt Lápvidék című regényében, és az izgalom mellett végig ott vibrál az a szomorúság, ami akkor fogja el az embert, ha eltöpreng, milyen másképp is alakult volna az élete, ha a múltban „az a bizonyos" esemény nem úgy történik, ahogyan történt.
No comments:
Post a Comment