Tersánszky Józsi Jenő: Illatos levélkék
Tersánszkynak ez a valamikor a „boldog békeidőkben" (az első világháború előtt) játszódó szerelmi története majdnem fél évszázada jelent meg először és utoljára. Benne van minden, amitől művei oly kedvesek olvasója számára: a szívmelengető életöröm, amely nemcsak derűt jelent, hanem természetes módon tragikus események lehetőségét is a boldogságra vágyó szereplők számára; az élőbeszédre emlékeztető, valójában pontosan kiszámított, utánozhatatlanul egyéni stílus; az élvezetes, fordulatos cselekmény, melyet – mintegy a „hitelesség" fokozására – maga a főhős (ezúttal az álmos kisváros operettszínésze) beszél el, azaz elmeséli nekünk, a szó erdeti értelmében.
Affinity Konar: Mischling
Mischling - a nürnbergi törvények így határozzák meg a részben árja, részben zsidó származású személyeket. Stasia és Gyöngy Zagorski számára bélyeg ez, mely örökre megpecsételi a sorsukat. A tizenkét éves kislányok 1944-ben az édesanyjukkal és nagyapjukkal érkeznek az auschwitzi koncentrációs táborba. Egypetéjű ikrek, így Josef Mengele kísérleti laboratóriumába kerülnek. Az elkövetkező hónapok számukra arról szólnak, miként lehetséges túlélni a kíméletlen emberkísérleteket, melyek napról napra a legkegyetlenebb eszközökkel őrlik fel testi és lelki épségüket. És ha túl is élik a borzalmakat, képesek lesznek-e egymástól elválasztva létezni, és viszontlátják-e egymást valaha? Affinity Konar megrázó regénye egy embertelen kor kíméletlen történéseiben is a humánumot keresi: a zsigeri szeretet és összetartozás rezdüléseit vizsgálja szinte mikroszkopikus aprólékossággal a lengyel testvérpár, Stasia és Gyöngy belső világán keresztül.
Jussi Adler-Olsen: A 2117. áldozat
Assad már több mint tíz éve a Q-ügyosztály tagja, de társai alig tudnak róla valamit. Ám egy váratlan esemény – egy spanyol újságíró cikke egy tragikus körülmények között elhunyt asszonyról – kibillenti az egyensúlyából, és Rose segítségére van szüksége ahhoz, hogy ne omoljon teljesen össze. Mint kiderül, az elhunyt nő sorsa összefonódik Assad családjának sorsával, és az eseményeket az iraki Ghaalib, a férfi régi ellensége irányítja. Versenyfutás kezdődik az idővel, hogy Ghaalibot és társait megakadályozzák abban, hogy Európa szívében terrortámadásokat hajtsanak végre. Ezzel egy időben egy fiú, aki szobájába zárkózva a számítógépes játékok világában él, azt tervezi, hogy bosszút áll a mások szenvedései iránt közömbös dán társadalmon, és úgy dönt, hogy a szüleivel kezdi a sort… Carl Mørcknek és munkatársainak minden ügyességüket és ravaszságukat be kell vetniük, hogy elhárítsák az ártatlan áldozatokra leselkedő veszélyt, és megmentsék Assad családját.
Jolsvai András: Márton Irma tévedése
Márton Irma, mióta az eszét tudta, vegyész akart lenni. Nem az lett, hanem szülésznő, nem is akármilyen, a város legjobb szülésznője. Singer Erzsébet rendes lány volt, nagyon egészséges, kissé ódivatú, külalakilag érdektelen, aki makacsul ellene feszült a kor divatáramlatainak. Madarász Henrietta életének legsötétebb napja volt, amikor apja halála után, lovas kocsin, vájdlingok és üstök közé préselődve el kellett hagynia gyermekkora birodalmát. Az új ház minden szeglete taszította, félálomban kóvályogva tiltakozott a harsány és durva világ ellen, amely magába szippantva meg akarta őt semmisíteni. Jolsvai András a párhuzamosan futó, múlt és jelen között vibráló személyes sorsok mellett remekül festi meg a miliőt is: az elhallgatások és színlelések világát, ahol mindenki mindent tudott a másikról, erős atmoszférával hozza testközelbe a talajvesztett kispolgárságot, a hajszálvékony zsúrkenyér, a hígított málnaszörp és a horgolt terítőkkel eltakart szegénység mindent átható szégyenét. Teszi mindezt azzal a finom humorral és együttérző iróniával, amely a Márton Irma tévedése című regénynek utánozhatatlan ízt és hangulatot kölcsönöz.
Tersánszkynak ez a valamikor a „boldog békeidőkben" (az első világháború előtt) játszódó szerelmi története majdnem fél évszázada jelent meg először és utoljára. Benne van minden, amitől művei oly kedvesek olvasója számára: a szívmelengető életöröm, amely nemcsak derűt jelent, hanem természetes módon tragikus események lehetőségét is a boldogságra vágyó szereplők számára; az élőbeszédre emlékeztető, valójában pontosan kiszámított, utánozhatatlanul egyéni stílus; az élvezetes, fordulatos cselekmény, melyet – mintegy a „hitelesség" fokozására – maga a főhős (ezúttal az álmos kisváros operettszínésze) beszél el, azaz elmeséli nekünk, a szó erdeti értelmében.
Affinity Konar: Mischling
Mischling - a nürnbergi törvények így határozzák meg a részben árja, részben zsidó származású személyeket. Stasia és Gyöngy Zagorski számára bélyeg ez, mely örökre megpecsételi a sorsukat. A tizenkét éves kislányok 1944-ben az édesanyjukkal és nagyapjukkal érkeznek az auschwitzi koncentrációs táborba. Egypetéjű ikrek, így Josef Mengele kísérleti laboratóriumába kerülnek. Az elkövetkező hónapok számukra arról szólnak, miként lehetséges túlélni a kíméletlen emberkísérleteket, melyek napról napra a legkegyetlenebb eszközökkel őrlik fel testi és lelki épségüket. És ha túl is élik a borzalmakat, képesek lesznek-e egymástól elválasztva létezni, és viszontlátják-e egymást valaha? Affinity Konar megrázó regénye egy embertelen kor kíméletlen történéseiben is a humánumot keresi: a zsigeri szeretet és összetartozás rezdüléseit vizsgálja szinte mikroszkopikus aprólékossággal a lengyel testvérpár, Stasia és Gyöngy belső világán keresztül.
Jussi Adler-Olsen: A 2117. áldozat
Assad már több mint tíz éve a Q-ügyosztály tagja, de társai alig tudnak róla valamit. Ám egy váratlan esemény – egy spanyol újságíró cikke egy tragikus körülmények között elhunyt asszonyról – kibillenti az egyensúlyából, és Rose segítségére van szüksége ahhoz, hogy ne omoljon teljesen össze. Mint kiderül, az elhunyt nő sorsa összefonódik Assad családjának sorsával, és az eseményeket az iraki Ghaalib, a férfi régi ellensége irányítja. Versenyfutás kezdődik az idővel, hogy Ghaalibot és társait megakadályozzák abban, hogy Európa szívében terrortámadásokat hajtsanak végre. Ezzel egy időben egy fiú, aki szobájába zárkózva a számítógépes játékok világában él, azt tervezi, hogy bosszút áll a mások szenvedései iránt közömbös dán társadalmon, és úgy dönt, hogy a szüleivel kezdi a sort… Carl Mørcknek és munkatársainak minden ügyességüket és ravaszságukat be kell vetniük, hogy elhárítsák az ártatlan áldozatokra leselkedő veszélyt, és megmentsék Assad családját.
Jolsvai András: Márton Irma tévedése
Márton Irma, mióta az eszét tudta, vegyész akart lenni. Nem az lett, hanem szülésznő, nem is akármilyen, a város legjobb szülésznője. Singer Erzsébet rendes lány volt, nagyon egészséges, kissé ódivatú, külalakilag érdektelen, aki makacsul ellene feszült a kor divatáramlatainak. Madarász Henrietta életének legsötétebb napja volt, amikor apja halála után, lovas kocsin, vájdlingok és üstök közé préselődve el kellett hagynia gyermekkora birodalmát. Az új ház minden szeglete taszította, félálomban kóvályogva tiltakozott a harsány és durva világ ellen, amely magába szippantva meg akarta őt semmisíteni. Jolsvai András a párhuzamosan futó, múlt és jelen között vibráló személyes sorsok mellett remekül festi meg a miliőt is: az elhallgatások és színlelések világát, ahol mindenki mindent tudott a másikról, erős atmoszférával hozza testközelbe a talajvesztett kispolgárságot, a hajszálvékony zsúrkenyér, a hígított málnaszörp és a horgolt terítőkkel eltakart szegénység mindent átható szégyenét. Teszi mindezt azzal a finom humorral és együttérző iróniával, amely a Márton Irma tévedése című regénynek utánozhatatlan ízt és hangulatot kölcsönöz.
No comments:
Post a Comment