Juan Gabriel Vásquez: Emberi romok
Az Emberi romok Juan Gabriel Vásquez lenyűgöző, izgalmas beszámolója: a politikai gyilkosságok, az összeesküvéselméletek és az ezekkel kapcsolatos rögeszmék magával ragadó története.A regény megkérdőjelezi, hogy a hivatalosan elfogadott történelem valaha is több lehet-e a győztesek propagandájánál. Kolumbia történelmének két meghatározó politikai gyilkosságát vizsgálja, miközben tökéletes látleletet nyújt az összeesküvéselméletek működéséről és az azokban hívők lelki mechanizmusairól.
1914 októberében Bogotában két ácsmester halálos csapást mért Rafael Uribe Uribe tábornokra, aki a liberális párt vezetője, négy polgárháború veteránja volt. (Róla mintázta Gabriel García Márquez a Száz év magányban Aureliano Buendía alakját.)
1948\. április 9-én egy munkanélküli kőműves, Juan Roa Sierra lelőtte Jorge Eliécer Gaitán liberális elnökjelöltet; a gyilkost a tömeg a helyszínen felkoncolta, mielőtt motívumait kiderítették, vagy társait – ha léteztek – felfedezték volna. Gaitán meggyilkolása Kolumbiában véres polgárháborút indított el a katolikus jobboldal és a liberális baloldal között, amely háromszázezer áldozatot követelt.
Vásquez a történelemben és az emberi lélekben végzett nyomozásában, mesterien szőtt történelmi thrillerében összefonja a két politikai gyilkosságot, és megvizsgálja a világszerte napjainkig ható erőket, a mögöttük lévő pusztító politikai machinációkat, a határtalan erőszakot, hazugságot, elhallgatást, csúsztatást, amelyekkel a politikusok, népvezérek, véleményirányítók (több-kevesebb sikerrel) akarják palástolni, vagy akár mindörökké homályban tartani az igazságot.
Charlotte Rogan: Mentőcsónak
Charlotte Rogan első könyve letehetetlen: cselekménye izgalmas, fordulatos, a stílusa gördülékeny. Elgondolkodtató, morális kérdéseket vet fel, anélkül hogy moralizálna. A történet az első világháború kitörése idején játszódik, és egy elsüllyedt hajó túlélői sorsán keresztül vizsgálja, határhelyzetben hogyan foszlik le a civilizáció az emberekről, miként állatiasodnak el. A másik érdekes kérdésfelvetés, hogy egy szélsőséges helyzetet ki él túl, és miért. A Mentőcsónak túlélőit bírósági tárgyalás várja és a média hisztérikus bűnbakkeresése. Az Alekszandra cárnő óceánjáró hajó 14-es számú mentőcsónakjának huszonegy napig tartó hányattatásairól Grace Winter naplója tudósítja az olvasót, melyet védőügyvédeinek kérésére írt. A hajótöröttek közül három nőt – a főhősnő mellett Ursula Grantet és Hannah Westet – megmentésük után bíróság elé állítanak, mert a mentőcsónakban töltött 14. napon megölték a csónakot addig irányító tengerészt, az Alekszandra cárnőn szolgáló Mr. Hardie-t. A regény lényegében Grace fejében játszódik, az ő benyomásain, tapasztalatain keresztül írja le nemcsak a mentőcsónakban, hanem a hajótörés előtt és a tárgyaláson történteket is, illetve felidézi élete odáig vezető eseményeit és bemutatja saját belső gondolatvilágát.
Julia Gregson: A naptól keletre
1928 ősze: A Kaiser-i-Hind utasszállító hajó Bombay felé tart. A D38-as kabinban utazik Viva Holloway, a fiatal és tapasztalatlan társalkodónő, aki hatalmas fába vágta a fejszéjét. Miután hetekkel korábban feladott egy hirdetést a Lady magazinban, most három, gondjaira bízott fiatallal hajózik Indiába, ahová minden évben angol hölgyek ezrei indulnak el, hogy férjet fogjanak maguknak.
A három lány ugyan maga mögött hagyta Anglia borongós partjait, de a szívük mélyén őrzött álmok és remények, a keserű titkok és csalódások cseppet sem készítették fel őket arra, ami Bombayben vár rájuk.
Viva képtelen túltenni magát a családja elvesztésén, retteg az elhalványuló emlékektől, s most egy titokzatos bőrönd miatt kelt útra.
Rose, a gyönyörű és veszélyesen naiv angol lány egy lovassági tiszt menyasszonya, akivel eddig csak pár alkalommal találkozott.
Victoria, Rose legjobb barátnője és koszorúslánya pedig a kiábrándító londoni báli szezon után alig várja, hogy férjet találjon magának.
A Naptól Keletre a bombayi elit mesés gazdagságától a Tamarind Street árváinak szívszaggató nyomorúságáig, a barátságtalan londoni utcáktól a Bombay Jachtklub előkelő társaságáig egy letűnt világba kalauzolja az olvasót.
A csodásan részletgazdag, izgalmas karakterekkel teli történet lebilincselő olvasmányt nyújt mindenkinek.
Charles Messenger: A háború évszázada
Nincs még egy olyan évszázad, amelyben a háború ilyen méreteket öltött és ennyi emberáldozattal és szenvedéssel járt volna. Az emberiség fejlődésével egyidejűleg a háború mit sem veszített fontosságából. Az új évszázad küszöbén elérkezett az idő, hogy megpróbáljuk megérteni, mi az oka annak, hogy egyre növekvő bizonytalanság és feszültség közepette várjuk az ezredfordulót. Sok mai konfliktus gyökere mélyen visszanyúlik a múltba, és nem más, mint a régi ellenségeskedések folytatása. A korábbi Jugoszlávia csak egy példa erre a sok közül. Ez a könyv a XX. század háborúinak minden formájáról áttekintést nyújt, a hagyományos háborúktól kezdve a gerillaháborúkig és a terrorizmusig. A könyv ismerteti a háborúk kitörésének körülményeit, lefolyását és a békekötéseket. Arra is fény derül, hogy néha a béke létrehozásával csak egy újabb konfliktus magvát vetik el. És valóban, a hosszan tartó béke megteremtése gyakran nehezebb, mint a háborúzás mellett dönteni.
A háború évszázada a haditechnika félelmetes fejlődését is nyomon követi. Az 1914-es hátultöltős ágyútól kezdve a tankok és tábori ágyúk, majd a rakétavető rendszerek és tengeralattjárók fejlődésén keresztül a városok bombázásának pusztító hatásáig, a vegyi, valamint a nukleáris fegyverekkel bezárólag, a könyv rávilágít arra, hogy a haditechnika hogyan vált az egyre több emberáldozattal járó konfliktusok előhírnökévé.
Ez ideig egyetlen könyv sem tárta fel ennyire átfogóan ezeket a jelenségeket. A könyvet Charles Messenger, a jeles történész írta archív filmanyagok alapján, melyek egészen a századfordulóig nyúlnak vissza, és páratlan adalékokkal szolgálnak a világháború nyugati frontjáról. A háború évszázada nem foglal állást egyik fél mellett sem, hanem abban igyekszik segíteni az olvasónak, hogy megértse a különböző formában dúló háborúkat.
No comments:
Post a Comment