Meghan March: Véletlen szeretők
Milyen a férfi? Arrogáns.
Milyen a nő? Önelégült.
Gyűlölöm a férfit.
Vágyom a nőre.
Két éve folyamatosan elutasítom a pasast.
Engem pedig minden elutasítás megerősít.
Nem vagyok egy egyéjszakás csaj.
Nem érted, hogy nem kalandra vágyom?
Teljesen megőrjít, nekem erre az emberre nincs szükségem!
Végül úgyis beleegyezel, nem adom fel.
A nemzetközi bestsellerszerző, Meghan March a hatalmas sikerű Vágy-trilógia után újabb romantikus-erotikus könyvekkel örvendezteti meg a műfaj kedvelőit.
Susan Wiggs: Családfa
Annie Rush Harlow pontosan tudja, milyen szerencsés. Egy népszerű tévés főzőműsor producere, szereti jóképű férjét – a show sztárszakácsát, Martint –, valamint szép manhattani otthonukat. Aztán megtudja, hogy gyermeket vár, és siet elújságolni az örömhírt a párjának. A stúdióban azonban nagy megrázkódtatás éri, és pillanatokkal azután, hogy tökéletesnek hitt élete összeomlik, mint egy kártyavár, súlyos balesetet szenved. Miután egy évvel később felébred a kómából, újra Vermontban találja magát, ahonnan annak idején elindult, hogy „meghódítsa a világot”. Annie-nek mindent elölről kell kezdenie, s legfőképpen össze kell szedegetnie memóriája tükörcserepeit…
Mathias Énard: Zóna
A Goncourt-díjas francia író -- aki nem mellesleg arab tanulmányokat is folytatott -- nagyepikai alkotása átmenetet képez a lélektani, a társadalmi, a történelmi és a kalandregény között. A mű cselekményének és elkalandozó utalásainak tere a Mediterráneum, befogja Délkelet-Európát, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, azt a térséget, amely az egész 20. század folyamán válságövezet volt. Időkerete pedig az első balkáni konfliktustól, az I. világégéstől a ’90-es évek délszláv háborúskodásáig terjed. Hősei a szabadcsapatok tagjai, zsoldosok, fegyveres kalandorok, önjelölt mártírok, akik mindenütt azonnal föltűnnek, ahol konfliktusok zajlanak. Ezek az emberek – köztük a magyar Rózsa Flores Eduardo – ott vannak mindenhol, ahol puskaporszag terjeng, ott vannak a libanoni polgárháborúban, a palesztin-izraeli konfliktus helyszínein, a közel-keleti tűzfészkekben, Horvátországban, Boszniában és Koszovóban. A regény narrátora is épp ilyen kalandor, aki részt vett a délszláv háborúkban, később francia szolgálatban hírszerzőként dolgozott, majd a saját szakállára elkezdte gyűjteni hasonszőrű társai történeteit, hogy megalkossa „az elveszett lelkek katalógusát”. A maga és a gyűjtött személyek történetei átnyúlnak kontinenseken – egészen latin-amerikai diktatúrákig --, politikai és katonai szövetségi rendszereken, és átívelnek a világtörténelem korszakain, a hidegháború időszakától napjainkig. Ezek az alakok nagyon különbözőek, vannak közöttük eszmék megszállottai és zsoldosok, szimpla kalandorok és ügynökök, és mindenütt ott vannak, ahol harcok, gerillatámadások, merényletek, terrorakciók vagy szimpla fosztogatások előfordulnak, és ott vannak a kocsmákban, kikötőkben, pályaudvarokon, bordélyokban, drogtanyákon Tangertől Bejrútig, a Gázai-övezettől Szarajevóig.
Mathias Énard: Iránytű
Mathias Énard a francia irodalom legfrissebb klasszikusa. Goncourt-díjas regénye Kelet és Nyugat találkozásának magával ragadó látomása.
A főhős, Franz Ritter osztrák zenetudós hatalmas tudással felvértezve azt elemzi, hogyan szivárgott be a török és az arab-perzsa kultúra az európai zenébe, és milyen hatással volt Lisztre vagy épp Beethovenre. Az Iránytű az ő monológja: miután megtudja, hogy halálos beteg, képtelen elaludni, és egyre mélyebbre hatol a múltjába. Francia szerelmével közös története Damaszkuszban, Palmürában és Aleppóban játszódik. Franz szívfájdító emlékekként idézi fel az azóta elpusztított városokban töltött csodálatos napokat.
Matthias Énard azt nyilatkozta, hogy Az Ezeregyéjszaka meséi indította el a pályáján, az Iránytű pedig úgy működik, mint az Ezeregyéjszaka, csakhogy Franz Ritter egyszerre játssza benne az álmatlanságban szenvedő szultán és Seherezádé szerepét.
Michael Ondaatje: Az angol beteg
A toszkanai Villa San Girolamo, az egykori apácazárda előbb német erősség, majd szövetséges kórház. Ahogy a háború észak felé mozdul, a betegeket elviszik. Csak Hana, a fiatal kanadai nővér marad ott, és megszállottan ápolja a feketére égett „angol” betegét, Almássy László grófot, akit beduinok szabadítottak ki lángolva lezuhant repülőgépéből a sivatagban. Aztán megjelenik Caravaggio, a tolvaj, Hana elesett apjának barátja, akinek két hüvelykujját kémkedés gyanúja miatt lecsapták a németek, és a fel nem robbant bombák után kutató Kip, az angol hadsereg szikh utásza. Négyük világa egyszerre zárt és nyitott. Mert minden gondolat és mozdulat kapcsolódik valamilyen korábbi érzéshez, élményhez. Minden megnyilvánulásának nagyobb a jelentősége önmagánál. Keveredik múlt és jövő, képzelgés és valóság. Négyük sorsa – múltban, jelenben, jövőben – találkozik és szétválik. Számukra a vallomások, beszámolók, az önvizsgálat ideje ez: iszonyú sok minden történik a világban és a lélekben. A Villa San Girolamo egy sziget a háborúban, egy sziget a reménytelenségben és reményben.
