„A kalandos történelmi regény időszámításunk szerint a 10. század végén, 999-ben játszódik, amikor a világi hatalmat a németrómai császár, Ottó, az egyházi hatalmat pedig II. Szilveszter pápa gyakorolja. A kor nagytudású embere, Szilveszter nem a hagyományos pápaválasztási ceremónia után került a legmagasabb egyházi méltóságba, őt a császár nevezi ki, mert a francia származású bölcs férfiú egykor tanítómestere volt. Róma népe retteg az ezredfordulótól, mert meggyőződésük, hogy a jóslatok beteljesednek, és eljön a világ vége, hiszen a Szentírás szavai is erre látszanak utalni: „amikor eltelik az ezer esztendő a Sátán eloldatik az ő fogságából”. A végórától való páni félelem szinte mindenkin eluralkodik; A fiatal Ottó ellen ugyanebben az időben lázadást szít az egyik legősibb római család nemes sarja, Giovanni Crescentius. A férfit még mielőtt a császárnak ártani tudna elfogják és kivégzik. Crescentius felesége, Stefánia látszólag mélyen gyászolja férjét, bár ez inkább külsőségekben nyilvánul meg. Az asszony és a nálánál fiatalabb Ottó között ugyanis gyengéd érzelmek szövődnek...”
Borisz Akunyin: Kémregény
Éppen hetvenöt évvel ezelőtt, 1941 tavaszán történt Hitler már meghódította Európa nagy részét, de ettől csak még nagyobb lett az étvágya. A német kancellár komoly dilemma előtt áll: indítsa-e el még ebben az évben az oroszok elleni támadást? Tudja, hogy villámháborúval kell elfoglalnia a hatalmas országot, még a tél beállta előtt. De a villámháborúhoz meglepetésszerű támadás kell, ami viszont képtelenségnek látszik: hiszen óriási haderőt kell felvonultatni a határhoz. Ezzel a lehetetlen feladattal bízza meg a hírszerzés főnökeit: meg kell győzni az Ázsiait (azaz Sztálint), hogy a németek 1941-ben semmiképpen sem fognak támadni. A bonyolult, soklépéses művelet végrehajtását egy Wasser kódnevű szuperkémre bízzák. Sikerül-e a szovjet kémelhárításnak elkapnia a virtuóz ügynököt? S a lélegzetelállító kalandok közepette megtalálja-e nagy szerelmét Dorin, a szovjet titkosszolgálat fiatal tisztje? A történelmi tényekből és féktelen fantáziájából Akunyin ezúttal is irodalmi robbanóanyagot kevert! A Kémregény a hihetetlenül termékeny és nem kevésbé népszerű Borisz Akunyin Műfajok című sorozatában jelent meg. A szerző a szépirodalom alapvető műfajainak (ifjúsági regény, sci-fi, családregény, női regény stb.) neoklasszikus darabjait alkotja meg a cselekménye mindegyiknek fergeteges, a stílus pedig minden műfajban elbűvölően akunyini.
Barbara Bauer: Az élet hangja
Eszter és Hanna hagyománytisztelő, szerető családba születtek. Nagyapjuk, édesapjuk is zenész volt, így még a hétköznapjaikat is a muzsika töltötte be, varázsolta széppé. Ám körülöttük a világ egyre komorabbá vált, 1944 tavasza már nem azt az életet kínálta számukra, amelyben mindnyájan bíztak. A lányok édesapja bármit megtett volna, hogy elleplezze a rémisztő valóságot, hogy megkímélje családját a sárga csillag viselésének szégyenétől. De elérkezett a nap, amikor a valóság bakancsos, fegyveres katonák képében betört az otthonukba. Az utolsó előtti pillanatban azonban az édesapa még adhatott a lányainak útravalót: egy dalt. Az élet hangja két kislány évtizedeken átívelő története. Egy testvérpáré, akiket elszakított egymástól a történelem, de életben tartottak az igaz emberek. Akik mindvégig szívükben őrizték életük első néhány évének emlékét és az édesapjuktól kapott útravalót, amely lassan egymás felé terelte őket, hogy azzá válhassanak, aminek születtek. Ám megint csak közbeszólt a történelem, és a két lányt, akiknek az útjai már-már keresztezték egymást, ismét messze sodorta egymástól. Vajon mindig tudunk választani a jó és rossz között? És vajon minden esetben az igazság hozza el a végső megnyugvást? Bauer Barbara legújabb, a XX. századi magyar történelem sorsfordító pillanatait, a vészkorszakot és Rákosi-érát felelevenítő, fordulatos, egyszerre megrendítő és felemelő regényében talán választ kapunk ezekre a nyugtalanító kérdésekre.
No comments:
Post a Comment