Philip Yancey: Ahová a fény vetült
Atlanta, 1950-es évek. Egy fiatalon megözvegyült anya vallástanításból tartja el magát és két fiát, Marshall és Philip Yancey-t, akik egyre azon igyekeznek, hogy kitörjenek lakókocsiotthonuk szűkös keretei közül. Amikor Philip főiskolás lesz, döbbenetes titokra derül fény apja halálának körülményeiről, és kezdi megérteni, mi vezette anyját a szélsőséges és szikár vallásosság felé, és hogyan jutott arra a „szent" meggyőződésre, hogy Isten különleges célra rendelte a fiait. Az Ahová a fény vetült megkapó családi elbeszélés és fejlődésregény, hátterében a második világháborút követő viharos idők Amerikájával, amelyet a déli fundamentalizmus és a társadalmi változást sürgető polgárjogi mozgalmak egymásnak feszülő erői alakítottak. Ahogy a szerző személyes történetének és a megváltás utáni kutatásának darabjai összeállnak, kirajzolódik, mire képes az igazság iránti őszinte vágy. Még az is lehetségessé válik, hogy a hit félelem helyett a kegyelemben gyökerezzen. „Őszintén hiszem, hogy ezért a könyvért születtem a földre – mondja a szerző. – A gyerekkoromból ismert erők – faji alapú gyűlölet, politikai megosztottság, kultúrharcok – újra felütötték a fejüket modern formában. Aki hátranéz, előre lát."
Dobray Sarolta: Beűzetés a Paradicsomba
„Dobray Sarolta szociografikus pontosságú történetei a mai Magyarország legkiszolgáltatottabb embereiről mesélnek, tudósítanak halálosan pontosan, mély empátiával és szeretettel. Nem a kívülálló író hajol itt le, hogy történetekké stilizálja a szenvedést: a felelősségteljes írástudó figyel és rögzít. A nyugtalan írástudó hagy nyomot a korról, amelyben élünk. Pillanatfelvételeket készít, mindig a megfelelő szögből, a megfelelő képkivágással. Pontosan tudja, hogy nem létezik mi és ők, hogy az ők is mi vagyunk, hogy nincs kétféle Magyarország, nincs biztonság és béke ott, ahol emberek magukra hagyatva tengődnek. Hogy irántuk igenis mindnyájan, egyenként felelősséggel tartozunk. Galgóczi Erzsébet, Csalog Zsolt és Tar Sándor nyomdokain járva a nélkülözésben is megmutatkozó emberséget, a méltóság elpusztíthatatlan vágyát örökíti meg. Érezzük a dohos falak, az áporodott ruhák szagát, és magunk előtt látjuk a fényüket vesztett tekintetekben megcsillanó végső reményt is: igen, van még, aki figyel. Van, akinek még fontos e darabra hullott életek minden törmeléke."
Tóth Krisztina író, költő, műfordító
Sjón: CoDex 1962
A LoveStar sziporkázóan eredeti, szellemes, groteszk és abszurd elemeket sem nélkülöző szatíra a nem túlságosan távoli jövőről, amelyben a marketing és a technológia törvényei uralkodnak. A LoveStar nevű izlandi székhelyű megacég és azonos nevű alapítója merész tudományos kutatásaival és még merészebb ötleteivel nemcsak az emberek közötti kommunikációt forradalmasítja, hanem az emberi létezés olyan alapvető elemeit is, mint a szerelem és a halál. A cég Izland északi részén létesült gigantikus szabadidőparkjába emberek ezrei zarándokolnak a világ minden részéből, miután „kikalkulálták" őket – hiszen a szerelem, az igazi megtalálása többé nem a véletlen műve, hanem egy szigorúan tudományos és tévedhetetlen módszer eredménye, mely nem csupán a párválasztás korábbi, nevetségesen alacsony hatásfokkal működő formáit küszöböli ki, hanem elhozza az emberiség számára a régóta vágyott harmóniát és békét. Ami a halált illeti, a temetés immár ósdi és kegyetlen aktusnak minősül – a holtakat inkább rakétákkal lövik ki az égbe, ahonnan a légkörbe visszahullva fényes csillagokként ragyognak fel. Amikor Indriði és Sigríður megtudja, hogy várakozásuk ellenére nem egymásnak kalkulálták ki őket, elhatározzák, hogy a maguk részéről nem rendelik alá magukat az értelem és a tudomány szabályainak. De sikerrel járhatnak-e egy olyan világban, amelyben a forradalmasított tömegkommunikációnak köszönhetően bármelyik ember potenciális ügynök? A rendkívül szórakoztató regény – mely valahol az 1984, a Monty Python's Flying Circus, a Galaxis útikalauz stopposoknak és Sparks-regények közötti mezsgyén egyensúlyoz – egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy az emberi természethez az őrület ötletekre és az elvakultságra való hajlam mellett olyan értékek is hozzátartoznak, mint a szeretni tudás és az élni akarás.
Teresa Carpenter: A maffia asszonya
A tehetős családból származó Arlyne Brickman az ötvenes évek Manhattanjében lett kamaszkorú, és olyan fényűző élet után vágyakozott, amilyen a híres gengszterfeleségeknek jutott. A veszélyért és törvényszegésért szenvedélyesen rajongó Brickman keményfiúk hosszú sorával – többek között a maffiafőnök Joe Colombóval és a bérgyilkos Tony Mirrával – bonyolódott viszonyba, és számos illegális tevékenységben vett részt. Amikor azonban egy uzsorásbanda megfenyegette a lányát, informátornak állt, az FBI besúgójaként pedig fontos tanú lett a Colombo család elleni perben, és segített rács mögé dugni egyik kulcsemberüket, Anthony Scarpatit. A Pulitzer-díjas újságíró, Teresa Carpenter könyve filmszerűen izgalmasan és részletgazdag hátteret felrajzolva mutatja be, milyen volt egy nagyravágyó nő élete a közelmúlt New York-i alvilágában.
Max Barry: Lexikon
Egy virginiai magániskola diákjai nem történelmet, földrajzot vagy matematikát tanulnak, hanem meggyőzést. Arra tanítják őket, hogy a nyelvet elmemanipulációra használják, és a szavakra fegyverekként gondoljanak. A legjobb képességű növendékek „költők"-ként hagyják ott az iskolát, és belépnek egy ismeretlen céllal rendelkező, névtelen szervezetbe. Az éles eszű, árva Emily kártyatrükkökből él San Francisco utcáin, mígnem felkelti a szervezet toborzóinak figyelmét. A lány beiratkozik az iskolába, ahol a valódi személyiségüket elrejtő tanároktól megtanulja a meggyőzés alapjait, az egyik legtehetségesebb diákként végez, majd elköveti a létező legnagyobb hibát – szerelmes lesz. Eközben a látszólag ártatlan Wil Parke-ot két idegen megtámadja egy repülőtér mosdójában. Bár a férfi nem emlékszik rá, hogy azt tette volna, amit állítanak róla, kiderül, hogy kulcsszerepet játszik a költők rivális csoportjai között zajló titkos háborúban. A menekülni kénytelen Wil rájön, hogy valójában semmit sem tud a múltjáról, és Ausztráliába kell utaznia, ha meg akarja tudni, ki ő és miért pusztult ki egy város teljes lakossága.
Linda Castillo: A rejtőzködő
Már több mint egy évtizede annak, hogy a szeretett amish püspöknek, Ananias Stoltzfusnak nyoma veszett. A csontmaradványok váratlan előkerülésével azonban a korábbi rejtélyes eltűnésből gyilkossági ügy lesz. A városka vénei Painters Millbe érkeznek, hogy Kate Burkholder rendőrfőnök segítségét kérjék, ám a nő hamar rájön, hogy személyes kapcsolata van a bűnténnyel. A jóképű amish férfi, akit a gyilkossággal vádolnak, Jonas Bowman, Kate első szerelme volt. Bár Stoltzfus püspök nagy tiszteletnek örvendett a közösségben, Kate hamarosan szembesül ennek az összetett személyiségnek egy sötét oldalával is. Vajon olyasmit is rejtegetett a püspök, amiért valaki gyilkolni is kész volt?
Atlanta, 1950-es évek. Egy fiatalon megözvegyült anya vallástanításból tartja el magát és két fiát, Marshall és Philip Yancey-t, akik egyre azon igyekeznek, hogy kitörjenek lakókocsiotthonuk szűkös keretei közül. Amikor Philip főiskolás lesz, döbbenetes titokra derül fény apja halálának körülményeiről, és kezdi megérteni, mi vezette anyját a szélsőséges és szikár vallásosság felé, és hogyan jutott arra a „szent" meggyőződésre, hogy Isten különleges célra rendelte a fiait. Az Ahová a fény vetült megkapó családi elbeszélés és fejlődésregény, hátterében a második világháborút követő viharos idők Amerikájával, amelyet a déli fundamentalizmus és a társadalmi változást sürgető polgárjogi mozgalmak egymásnak feszülő erői alakítottak. Ahogy a szerző személyes történetének és a megváltás utáni kutatásának darabjai összeállnak, kirajzolódik, mire képes az igazság iránti őszinte vágy. Még az is lehetségessé válik, hogy a hit félelem helyett a kegyelemben gyökerezzen. „Őszintén hiszem, hogy ezért a könyvért születtem a földre – mondja a szerző. – A gyerekkoromból ismert erők – faji alapú gyűlölet, politikai megosztottság, kultúrharcok – újra felütötték a fejüket modern formában. Aki hátranéz, előre lát."
Dobray Sarolta: Beűzetés a Paradicsomba
„Dobray Sarolta szociografikus pontosságú történetei a mai Magyarország legkiszolgáltatottabb embereiről mesélnek, tudósítanak halálosan pontosan, mély empátiával és szeretettel. Nem a kívülálló író hajol itt le, hogy történetekké stilizálja a szenvedést: a felelősségteljes írástudó figyel és rögzít. A nyugtalan írástudó hagy nyomot a korról, amelyben élünk. Pillanatfelvételeket készít, mindig a megfelelő szögből, a megfelelő képkivágással. Pontosan tudja, hogy nem létezik mi és ők, hogy az ők is mi vagyunk, hogy nincs kétféle Magyarország, nincs biztonság és béke ott, ahol emberek magukra hagyatva tengődnek. Hogy irántuk igenis mindnyájan, egyenként felelősséggel tartozunk. Galgóczi Erzsébet, Csalog Zsolt és Tar Sándor nyomdokain járva a nélkülözésben is megmutatkozó emberséget, a méltóság elpusztíthatatlan vágyát örökíti meg. Érezzük a dohos falak, az áporodott ruhák szagát, és magunk előtt látjuk a fényüket vesztett tekintetekben megcsillanó végső reményt is: igen, van még, aki figyel. Van, akinek még fontos e darabra hullott életek minden törmeléke."
Tóth Krisztina író, költő, műfordító
Sjón: CoDex 1962
A LoveStar sziporkázóan eredeti, szellemes, groteszk és abszurd elemeket sem nélkülöző szatíra a nem túlságosan távoli jövőről, amelyben a marketing és a technológia törvényei uralkodnak. A LoveStar nevű izlandi székhelyű megacég és azonos nevű alapítója merész tudományos kutatásaival és még merészebb ötleteivel nemcsak az emberek közötti kommunikációt forradalmasítja, hanem az emberi létezés olyan alapvető elemeit is, mint a szerelem és a halál. A cég Izland északi részén létesült gigantikus szabadidőparkjába emberek ezrei zarándokolnak a világ minden részéből, miután „kikalkulálták" őket – hiszen a szerelem, az igazi megtalálása többé nem a véletlen műve, hanem egy szigorúan tudományos és tévedhetetlen módszer eredménye, mely nem csupán a párválasztás korábbi, nevetségesen alacsony hatásfokkal működő formáit küszöböli ki, hanem elhozza az emberiség számára a régóta vágyott harmóniát és békét. Ami a halált illeti, a temetés immár ósdi és kegyetlen aktusnak minősül – a holtakat inkább rakétákkal lövik ki az égbe, ahonnan a légkörbe visszahullva fényes csillagokként ragyognak fel. Amikor Indriði és Sigríður megtudja, hogy várakozásuk ellenére nem egymásnak kalkulálták ki őket, elhatározzák, hogy a maguk részéről nem rendelik alá magukat az értelem és a tudomány szabályainak. De sikerrel járhatnak-e egy olyan világban, amelyben a forradalmasított tömegkommunikációnak köszönhetően bármelyik ember potenciális ügynök? A rendkívül szórakoztató regény – mely valahol az 1984, a Monty Python's Flying Circus, a Galaxis útikalauz stopposoknak és Sparks-regények közötti mezsgyén egyensúlyoz – egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy az emberi természethez az őrület ötletekre és az elvakultságra való hajlam mellett olyan értékek is hozzátartoznak, mint a szeretni tudás és az élni akarás.
Teresa Carpenter: A maffia asszonya
A tehetős családból származó Arlyne Brickman az ötvenes évek Manhattanjében lett kamaszkorú, és olyan fényűző élet után vágyakozott, amilyen a híres gengszterfeleségeknek jutott. A veszélyért és törvényszegésért szenvedélyesen rajongó Brickman keményfiúk hosszú sorával – többek között a maffiafőnök Joe Colombóval és a bérgyilkos Tony Mirrával – bonyolódott viszonyba, és számos illegális tevékenységben vett részt. Amikor azonban egy uzsorásbanda megfenyegette a lányát, informátornak állt, az FBI besúgójaként pedig fontos tanú lett a Colombo család elleni perben, és segített rács mögé dugni egyik kulcsemberüket, Anthony Scarpatit. A Pulitzer-díjas újságíró, Teresa Carpenter könyve filmszerűen izgalmasan és részletgazdag hátteret felrajzolva mutatja be, milyen volt egy nagyravágyó nő élete a közelmúlt New York-i alvilágában.
Max Barry: Lexikon
Egy virginiai magániskola diákjai nem történelmet, földrajzot vagy matematikát tanulnak, hanem meggyőzést. Arra tanítják őket, hogy a nyelvet elmemanipulációra használják, és a szavakra fegyverekként gondoljanak. A legjobb képességű növendékek „költők"-ként hagyják ott az iskolát, és belépnek egy ismeretlen céllal rendelkező, névtelen szervezetbe. Az éles eszű, árva Emily kártyatrükkökből él San Francisco utcáin, mígnem felkelti a szervezet toborzóinak figyelmét. A lány beiratkozik az iskolába, ahol a valódi személyiségüket elrejtő tanároktól megtanulja a meggyőzés alapjait, az egyik legtehetségesebb diákként végez, majd elköveti a létező legnagyobb hibát – szerelmes lesz. Eközben a látszólag ártatlan Wil Parke-ot két idegen megtámadja egy repülőtér mosdójában. Bár a férfi nem emlékszik rá, hogy azt tette volna, amit állítanak róla, kiderül, hogy kulcsszerepet játszik a költők rivális csoportjai között zajló titkos háborúban. A menekülni kénytelen Wil rájön, hogy valójában semmit sem tud a múltjáról, és Ausztráliába kell utaznia, ha meg akarja tudni, ki ő és miért pusztult ki egy város teljes lakossága.
Linda Castillo: A rejtőzködő
Már több mint egy évtizede annak, hogy a szeretett amish püspöknek, Ananias Stoltzfusnak nyoma veszett. A csontmaradványok váratlan előkerülésével azonban a korábbi rejtélyes eltűnésből gyilkossági ügy lesz. A városka vénei Painters Millbe érkeznek, hogy Kate Burkholder rendőrfőnök segítségét kérjék, ám a nő hamar rájön, hogy személyes kapcsolata van a bűnténnyel. A jóképű amish férfi, akit a gyilkossággal vádolnak, Jonas Bowman, Kate első szerelme volt. Bár Stoltzfus püspök nagy tiszteletnek örvendett a közösségben, Kate hamarosan szembesül ennek az összetett személyiségnek egy sötét oldalával is. Vajon olyasmit is rejtegetett a püspök, amiért valaki gyilkolni is kész volt?
No comments:
Post a Comment