Walden, Michael: Egy maroknyi sötétség
Vincent DeLuz kapitány és a Redshift Seven legénysége a szabadúszó kalandorok izgalmakkal teli hétköznapjait éli, amikor váratlanul felbukkan egy ősi ellenség, a fomor faj, ami kihalással fenyegeti az emberiséget. Befolyásuk alatt a Koalíció hadereje a hindu kultúra egyik fellegvárát, a csaknem védtelen Bhavnagar bolygót készül ostrom alá venni. Vincenték egyetlen reménye, hogy az idővel versenyt futva megelőzzék a szörnyű flottát, és a Koalíció-hű űrhajókat szembeállítsák az elnyomó szörnyetegekkel. Ám a Redshift Seven családként együtt élő tagjainak a saját bőrén kell megtanulnia, hogy a fomor olyan ellenség, amivel nem lehet a szokványos módon felvenni a harcot. A kataklizma, ami következik, alapjaiban rengeti meg az emberiség birodalmainak életét. Michael Walden legújabb könyvében a galaxis ősi múltjából megjelenő idegenek és a tuathadédanann faj titokzatos hagyatéka csap össze egymással. Szabad akarat, mesterséges intelligencia és vallás; a Cosmos Redshift Seven olyan kihívás elé néz, amit a legénység nem biztos, hogy sértetlenül át tud vészelni.
Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei
A dolgos és szabadságára büszke Münster városában az 1530-as évek elején egyre nagyobb lett a felekezeti feszültség. Előbb a katolikusok és a lutheránusok álltak szemben egymással, később az új tanok hívei között dúltak a harcok, végül az anabaptisták megalapították az Új Jeruzsálemet. A forradalmi változásokat, a terror mindennapjait és a téboly színeváltozásait egy szemtanú visszaemlékezésén keresztül ismerhetjük meg: Liza, a néma cselédlány mindent lát és mindent hall, s mivel nem tud beszélni, előtte őszintébbek az emberek, és figyelme van a rejtett összefüggésekre is. Az idők jelei a történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság komor dimenzióit tárja fel, azt, ahogy egy város magára zárja az egész világot. A groteszk részletek iránti érzékenység és a szikár líraiság Kemény Zsigmond és Mikszáth Kálmán történelmi regényeihez hozza közel Rakovszky Zsuzsa münsteri krónikáját.
Meelis Friedenthal: Méhek
Laurentius Hylast „felforgató eszméi" miatt eltanácsolják a Leideni Egyetemről. A XVII. század végén járunk. A diák úgy dönt, hogy Észtországban, a Tartui Egyetemen folytatja tanulmányait. A városban éppen éhínség tombol. Friedenthal regénye az új környezetben eltöltött első napok krónikája. A Méhek középpontjában az emberi lélek, illetve annak torzulásai állnak. Szerelem és árulás, valóság és illúzió itatja át egymást a könyv lapjain és Laurentius elméjében. Lassanként, apró töredékekből tárul fel a diák múltja. És a végére kiderül, a halál nem feltétlenül a legrosszabb eshetőség. Ha létezik halál egyáltalán…
Guy de Maupassant: A mi szivünk
„Miért nem talál rá soha, akiről álmodik az ember, miért csak mindig a majdnemmel találkozik?" – ezen tépelődik keserű szívvel a regény főhőse, André Mariolle, akit pedig az az öröm ért, hogy Párizs legvarázslatosabb asszonyainak egyike a kacér, de feddhetetlen erkölcsű Michéle de Burne meghallgatta szerelmét, és a kedvese lett. Mariolle-t először győzi le a szerelem, az első hetekben boldog megindultságában legszívesebben elrejtőzne a világ szeme elől. Nem úgy Michéle. Az ő életeleme a társaság, az állandó tündöklés. Okosan és mértékkel szeret. Ez a hűvös vonzalom gyötri és megalázza Mariolle-t. S hogy emésztő szenvedélyétől szabaduljon, vidékre menekül. Itt találkozik a szép és egyszerű kis Elizabeth-tel, akiben viszont ő kelti fel ezt a sóvárgó szerelmet. A helyzet fanyar megoldásban kínálja a teljességet: Mariolle végül is két nőben találja meg azt, akit teljes odaadással szeret, s azt aki őt szereti teljes odaadással. A nagy művészi tudatossággal szerkesztett történet szigorú bírálat a nagyvilági élet hamis értékrendje felett, mely elsorvasztja az ősi természetes indulatokat, az erős és tiszta érzéseket. (citatum.hu)
Kleinheincz Csilla (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2022
Eltérő sebességgel élő emberek és társasházi boszorkányok, valóságviharok és érzelemszabályozás, kívánságteljesítő alapítvány és elhagyott űrállomás, spórák a vérben és fogak a gyomorban: a 2018-ban indult antológiasorozat idei kötetében tizenhat különös és izgalmas novella található ismert és új szerzőktől.
Marat Gabidullin: Orosz zsoldosok Putyin szolgálatában
Szomorúan aktuális könyvet tart a kezében a kedves olvasó. A szomszédunkban zajló háborúban is fontos szerepet játszik az oroszországi Wagner-csoport, ez a 2014-ben alapított, de hivatalosan „nem létező" zsoldoshadsereg, amelyet az elmúlt nyolc évben igen sok helyen bevetettek már, Ukrajnától Szíriáig, Líbiától Közép-Afrikáig – ahogy azt a Kreml érdekei épp megkívánták. A Wagner-csoport tagjai között vannak bűnözők, kalandvágyó fiatal férfiak, és leszerelt hivatásos katonák. Nem rokonszenves hősök vagy szerencsétlen megtévelyedettek, hanem lelketlen zsoldosok. Nem érdekli őket, hova kell menniük, kivel kell harcolniuk. Teszik, ami a dolguk, amiért a fizetésüket kapják. A könyv szerzője és voltaképpeni főszereplője, Marat Gabidullin ennek a Wagner-csoportnak egy kiugrott zsoldosa, aki arcával vállalja, hogy mesél mindarról, amit közvetlenül tapasztalt és amit közvetetten megtudott, elsősorban a szíriai háború évei során. Hogy miért érezte úgy, hogy „leteszi a fegyvert", arról többféleképpen is beszél a könyvben, de talán akkor jár az igazsághoz a legközelebb, amikor elmeséli, hogy a hivatalos orosz statisztikák az „elhanyagolható veszteségekről" azért lehetségesek, mert a harcok zömét a zsoldosok vívják, még ha hivatalosan nem is léteznek.
Vincent DeLuz kapitány és a Redshift Seven legénysége a szabadúszó kalandorok izgalmakkal teli hétköznapjait éli, amikor váratlanul felbukkan egy ősi ellenség, a fomor faj, ami kihalással fenyegeti az emberiséget. Befolyásuk alatt a Koalíció hadereje a hindu kultúra egyik fellegvárát, a csaknem védtelen Bhavnagar bolygót készül ostrom alá venni. Vincenték egyetlen reménye, hogy az idővel versenyt futva megelőzzék a szörnyű flottát, és a Koalíció-hű űrhajókat szembeállítsák az elnyomó szörnyetegekkel. Ám a Redshift Seven családként együtt élő tagjainak a saját bőrén kell megtanulnia, hogy a fomor olyan ellenség, amivel nem lehet a szokványos módon felvenni a harcot. A kataklizma, ami következik, alapjaiban rengeti meg az emberiség birodalmainak életét. Michael Walden legújabb könyvében a galaxis ősi múltjából megjelenő idegenek és a tuathadédanann faj titokzatos hagyatéka csap össze egymással. Szabad akarat, mesterséges intelligencia és vallás; a Cosmos Redshift Seven olyan kihívás elé néz, amit a legénység nem biztos, hogy sértetlenül át tud vészelni.
Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei
A dolgos és szabadságára büszke Münster városában az 1530-as évek elején egyre nagyobb lett a felekezeti feszültség. Előbb a katolikusok és a lutheránusok álltak szemben egymással, később az új tanok hívei között dúltak a harcok, végül az anabaptisták megalapították az Új Jeruzsálemet. A forradalmi változásokat, a terror mindennapjait és a téboly színeváltozásait egy szemtanú visszaemlékezésén keresztül ismerhetjük meg: Liza, a néma cselédlány mindent lát és mindent hall, s mivel nem tud beszélni, előtte őszintébbek az emberek, és figyelme van a rejtett összefüggésekre is. Az idők jelei a történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság komor dimenzióit tárja fel, azt, ahogy egy város magára zárja az egész világot. A groteszk részletek iránti érzékenység és a szikár líraiság Kemény Zsigmond és Mikszáth Kálmán történelmi regényeihez hozza közel Rakovszky Zsuzsa münsteri krónikáját.
Meelis Friedenthal: Méhek
Laurentius Hylast „felforgató eszméi" miatt eltanácsolják a Leideni Egyetemről. A XVII. század végén járunk. A diák úgy dönt, hogy Észtországban, a Tartui Egyetemen folytatja tanulmányait. A városban éppen éhínség tombol. Friedenthal regénye az új környezetben eltöltött első napok krónikája. A Méhek középpontjában az emberi lélek, illetve annak torzulásai állnak. Szerelem és árulás, valóság és illúzió itatja át egymást a könyv lapjain és Laurentius elméjében. Lassanként, apró töredékekből tárul fel a diák múltja. És a végére kiderül, a halál nem feltétlenül a legrosszabb eshetőség. Ha létezik halál egyáltalán…
Guy de Maupassant: A mi szivünk
„Miért nem talál rá soha, akiről álmodik az ember, miért csak mindig a majdnemmel találkozik?" – ezen tépelődik keserű szívvel a regény főhőse, André Mariolle, akit pedig az az öröm ért, hogy Párizs legvarázslatosabb asszonyainak egyike a kacér, de feddhetetlen erkölcsű Michéle de Burne meghallgatta szerelmét, és a kedvese lett. Mariolle-t először győzi le a szerelem, az első hetekben boldog megindultságában legszívesebben elrejtőzne a világ szeme elől. Nem úgy Michéle. Az ő életeleme a társaság, az állandó tündöklés. Okosan és mértékkel szeret. Ez a hűvös vonzalom gyötri és megalázza Mariolle-t. S hogy emésztő szenvedélyétől szabaduljon, vidékre menekül. Itt találkozik a szép és egyszerű kis Elizabeth-tel, akiben viszont ő kelti fel ezt a sóvárgó szerelmet. A helyzet fanyar megoldásban kínálja a teljességet: Mariolle végül is két nőben találja meg azt, akit teljes odaadással szeret, s azt aki őt szereti teljes odaadással. A nagy művészi tudatossággal szerkesztett történet szigorú bírálat a nagyvilági élet hamis értékrendje felett, mely elsorvasztja az ősi természetes indulatokat, az erős és tiszta érzéseket. (citatum.hu)
Kleinheincz Csilla (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2022
Eltérő sebességgel élő emberek és társasházi boszorkányok, valóságviharok és érzelemszabályozás, kívánságteljesítő alapítvány és elhagyott űrállomás, spórák a vérben és fogak a gyomorban: a 2018-ban indult antológiasorozat idei kötetében tizenhat különös és izgalmas novella található ismert és új szerzőktől.
Marat Gabidullin: Orosz zsoldosok Putyin szolgálatában
Szomorúan aktuális könyvet tart a kezében a kedves olvasó. A szomszédunkban zajló háborúban is fontos szerepet játszik az oroszországi Wagner-csoport, ez a 2014-ben alapított, de hivatalosan „nem létező" zsoldoshadsereg, amelyet az elmúlt nyolc évben igen sok helyen bevetettek már, Ukrajnától Szíriáig, Líbiától Közép-Afrikáig – ahogy azt a Kreml érdekei épp megkívánták. A Wagner-csoport tagjai között vannak bűnözők, kalandvágyó fiatal férfiak, és leszerelt hivatásos katonák. Nem rokonszenves hősök vagy szerencsétlen megtévelyedettek, hanem lelketlen zsoldosok. Nem érdekli őket, hova kell menniük, kivel kell harcolniuk. Teszik, ami a dolguk, amiért a fizetésüket kapják. A könyv szerzője és voltaképpeni főszereplője, Marat Gabidullin ennek a Wagner-csoportnak egy kiugrott zsoldosa, aki arcával vállalja, hogy mesél mindarról, amit közvetlenül tapasztalt és amit közvetetten megtudott, elsősorban a szíriai háború évei során. Hogy miért érezte úgy, hogy „leteszi a fegyvert", arról többféleképpen is beszél a könyvben, de talán akkor jár az igazsághoz a legközelebb, amikor elmeséli, hogy a hivatalos orosz statisztikák az „elhanyagolható veszteségekről" azért lehetségesek, mert a harcok zömét a zsoldosok vívják, még ha hivatalosan nem is léteznek.
No comments:
Post a Comment