Zártkörű könyvklub. Ha érdekel a tagság, küldj egy emailt!

Minden levélre válaszolunk, de előfordulhat, hogy a válaszlevelünk a levélszemét közé kerül, ezért kérjük ellenőrizd a spam/levélszemét mappádat!


ePub átalakítás mobi-ra: http://ingyenekonyvek.blogspot.com/p/konvertalas.html


Ezeket a könyveket olvastuk:

April 16, 2023

Harry Herceg: Tartalék, Karády Anna: Zserbó – A múlt tengerén, Robert Galbraith: A Koromfekete szív

Harry Herceg: Tartalék
„Az ​Örökös és a Tartalék – nem értékítélet, mégsem lehet félreérteni. Én voltam az árnyék, a támasz, a B terv… Akkor hívtak, ha helyettesítésre vagy figyelemelterelésre volt szükség. Ezt életem kezdetén tudatták velem, majd rendszeresen meg is erősítették."
Édesanyja elvesztése előtt Harry herceget úgy ismerték, mint a komoly Örökös (bátyja, Vilmos herceg) gondtalan, jókedvű Tartalékát. A gyász azonban mindent megváltoztatott. Nehézségei akadtak az iskolában, dühös volt és magányos. Mivel a sajtót tartotta felelősnek anyja haláláért, nehezen fogadta el, hogy neki is a reflektorfényben kell élnie az életét.
21 éves korában csatlakozott a brit hadsereghez, ahol a fegyelem rendszert vitt az életébe. Két bevetés után hősként kezelték otthon, mégis elveszettebbnek érezte magát, mint valaha. Poszttraumás stressztől szenvedett, pánikrohamokkal küzdött. És ami a legfontosabb: nem találta az igaz szerelmet.
Aztán találkozott Meghannal. A világot magával ragadta a pár filmbeillő szerelme, és örömmel követték a meseszerű esküvőt. A sajtó azonban a kezdetektől fogva bántó, rasszista megjegyzésekkel, illetve különféle hazugságok terjesztésével támadta Harryt és Meghant. Látva felesége szenvedését, biztonságuk és mentális egészségük romlását, Harry nem látott más kiutat, mint hogy elhagyja szülőföldjét, még mielőtt a történelem megismételné önmagát. Az évszázadok során nem sokan merték otthagyni a királyi családot… az utolsó, aki ezt megpróbálta, épp Harry édesanyja volt.
A könyv keresetlen és tántoríthatatlan őszinteséggel mutatja be az önvizsgálat és a küzdelmes megértés fájdalmas folyamatát, a gyászt is legyőző szeretet örök hatalmát.


Karády Anna: Zserbó – A múlt tengerén
1910, Fiume - A Magyar Királyság egyetlen kikötője. Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra - a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe. A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziója van arról, hogyan is képzelik el a jövőt. Az emberek csupán véletlenül találkoznak életük során, vagy a sors rendeli így? Vajon a szerelem fordít a sorsunkon vagy éppen beleteljesíti azt?


Robert Galbraith: A Koromfekete szív
Robin ​Ellacott magánnyomozót egy kétségbeesett, zilált nő, Edie Ledwell keresi fel az irodában, és könyörög, hogy hallgassa meg. Robin hirtelen nem is tudja, mit gondoljon. Edie a népszerű internetes rajzfilmsorozat, a Koromfekete szív egyik alkotója, és egy „Anomie" álnevű, titokzatos figura a neten pokollá teszi az életét. Edie kétségbeesetten szeretné kideríteni, kicsoda valójában Anomie. Robin arra jut, hogy ebben a nyomozóiroda nem tud segíteni – és meg is feledkezik az egészről, de néhány nap múlva döbbenten olvassa a hírekben, hogy Edie-t sokkolóval megbénította, majd meggyilkolta valaki a Highgate temetőben, ahol a Koromfekete szív játszódik. Robin és társa, Cormoran Strike belecsöppennek az Anomie valódi személyazonossága után folyó nyomozásba. Csakhogy a netes álnevek, üzleti érdekek és családi konfliktusok bonyolult szövevényében Strike és Robin ezúttal olyan ügyben találják magukat, amelyben a szokásosnál is nehezebb helyes következtetésekre jutni – és amely újabb és még szörnyűbb veszélyekkel fenyegeti őket…A Koromfekete szív izgalmas, ördögien okos krimi, valódi mestermű.


No comments:

Post a Comment