Heather Morris: A három nővér
Cibi, Magda és Livi kislányként fogadalmat tesznek az édesapjuknak, hogy mindig vigyázni fognak egymásra, bármi történjék is. Amikor évekkel később, 1942-ben a tizenöt éves Livit deportálják a nácik abból a csehszlovákiai városkából, ahol élnek, az alig négy évvel idősebb Cibi állja a szavát, és elkíséri őt Auschwitzba, hogy megóvja vagy vele haljon meg. Mindeközben a tizenhét éves Magda otthon bujkál édesanyjával és nagyapjával, próbálja elkerülni, hogy a nácik őt is begyűjtsék, ám hamarosan rákerül a sor. A haláltábor borzalmai közepette az immár újra egymásra talált három testvér majdnem belehal az éhezésbe és a robotba, az őrök kegyetlenkedéseibe. Ám ekkor újabb ígéretet tesznek. Megfogadják, hogy egymásba kapaszkodva életben maradnak. Harcolni fognak, hogy túléljék Auschwitz-Birkenau poklát, majd a halálmenetet, át a háború sújtotta Európán, és mindent, ami még rájuk vár. A regény igaz történet alapján íródott, az események érintik Lale, Gita és Cilka történetét is. A Meller nővéreknek, akik közül egy ma is Izraelben él rokonok és barátok körében, Heather Morrisra esett a választásuk, hogy elmesélje és újrateremtse a történetüket csodálatos új bestsellere, A három nővér lapjain.
José Rodrigues dos Santos: A birkenaui kézirat
A nagy mágust, Herbert Levint, a feleségét és a fiát Auschwitzba deportálták, ahol megpróbálják túlélni a szörnyűségeket. Egy katonának, Francisco Latinónak sikerül besoroztatnia magát az SS-hadseregbe, hogy megtalálja orosz menyasszonyát, akit szintén haláltáborba zártak. Még nem tudják, hogy a túlélés érdekében együtt kell majd működniük. És a dolgok csak bonyolódnak, amikor a Sonderkommando foglyai nagy felkelést készítenek elő, és Levin a lázadás középpontjában találja magát. Santos a regényét azokra a kéziratokra építette, amelyeket olyan emberek írtak, akik a borzalmakat a legvégső pontig megtapasztalták, és a kéziratokat a krematórium kemencéinek közelében rejtették el. A szerző ezeket az embereket szólaltja meg, és ezzel a holokauszt teljesen új megközelítését nyújtja.
Kelly Rimmer: A varsói árva
1942-ben a tizennégy éves Elzbieta Rabinek örökbefogadó szüleivel és a nagybátyjával él Varsóban. Bár ő maga is átélt már szörnyűségeket, amelyekről azóta sem tud beszélni, mégis naiv azzal kapcsolatban, hogy mi folyik a gettóban néhány háztömbnyire az otthonuktól. Amikor azonban találkozik a szomszédban élő Sarával, aki azon dolgozik, hogy zsidó gyerekeket csempésszen ki a gettóból, Elzbieta számára világossá válik, hogy neki is segítenie kell. A tizenhat éves Roman Gorka a gettóban él szüleivel, kilencéves testvérével és kishúgával. Mindannyian éheznek, ezért meg kell hozniuk a legszörnyűbb döntést: le kell mondaniuk a legkisebb gyerekről, hogy ezáltal megmenthessék az életét. A mérhetetlen kilátástalanság és elkeseredés meggondolatlan tettekre sarkallja, s ezzel veszélybe sodorja önmagát és mindazokat, akik a gettóban élő gyerekek megmentésén fáradoznak.
Robert Bryndza: West Country ragadozója
Tizenhárom évvel korábban az eltökélt fiatal újságíró, Joanna Duncan által leleplezett politikai botrány súlyos következményekkel járt. Nem sokkal a cikk megjelenése után a nőnek örökre nyoma veszett. Joanna anyja, aki azóta sem tud belenyugodni lánya eltűnésébe, Kate Marshall és Tristan Harper nyomozóirodáját keresi fel. A sok apróbb megbízás után Kate-éket kifejezetten feldobja, hogy egy klasszikusan döglött ügyön dolgozhatnak. Amikor megkapják a rendőrségi nyomozás aktáit, sorra veszik ugyanazokat a gyanúsítottakat és nyomokat - csakhogy ők más eredményre jutnak. Joanna személyes tárgyai között Kate felfedez egy feljegyzést: két fiatalember nevét, akik akkoriban szintén nyomtalanul eltűntek. Ahogy kibomlanak előttük az eltűnt személyek utolsó napjainak eseményei, rádöbbennek, hogy Joanna talán sokkal sötétebb titokra bukkant, mint azt bárki is sejtette volna. Minél közelebb kerülnek a nagy leleplezéshez, annál veszélyesebbé válik Kate és Tristan számára a hajsza...
Cibi, Magda és Livi kislányként fogadalmat tesznek az édesapjuknak, hogy mindig vigyázni fognak egymásra, bármi történjék is. Amikor évekkel később, 1942-ben a tizenöt éves Livit deportálják a nácik abból a csehszlovákiai városkából, ahol élnek, az alig négy évvel idősebb Cibi állja a szavát, és elkíséri őt Auschwitzba, hogy megóvja vagy vele haljon meg. Mindeközben a tizenhét éves Magda otthon bujkál édesanyjával és nagyapjával, próbálja elkerülni, hogy a nácik őt is begyűjtsék, ám hamarosan rákerül a sor. A haláltábor borzalmai közepette az immár újra egymásra talált három testvér majdnem belehal az éhezésbe és a robotba, az őrök kegyetlenkedéseibe. Ám ekkor újabb ígéretet tesznek. Megfogadják, hogy egymásba kapaszkodva életben maradnak. Harcolni fognak, hogy túléljék Auschwitz-Birkenau poklát, majd a halálmenetet, át a háború sújtotta Európán, és mindent, ami még rájuk vár. A regény igaz történet alapján íródott, az események érintik Lale, Gita és Cilka történetét is. A Meller nővéreknek, akik közül egy ma is Izraelben él rokonok és barátok körében, Heather Morrisra esett a választásuk, hogy elmesélje és újrateremtse a történetüket csodálatos új bestsellere, A három nővér lapjain.
José Rodrigues dos Santos: A birkenaui kézirat
A nagy mágust, Herbert Levint, a feleségét és a fiát Auschwitzba deportálták, ahol megpróbálják túlélni a szörnyűségeket. Egy katonának, Francisco Latinónak sikerül besoroztatnia magát az SS-hadseregbe, hogy megtalálja orosz menyasszonyát, akit szintén haláltáborba zártak. Még nem tudják, hogy a túlélés érdekében együtt kell majd működniük. És a dolgok csak bonyolódnak, amikor a Sonderkommando foglyai nagy felkelést készítenek elő, és Levin a lázadás középpontjában találja magát. Santos a regényét azokra a kéziratokra építette, amelyeket olyan emberek írtak, akik a borzalmakat a legvégső pontig megtapasztalták, és a kéziratokat a krematórium kemencéinek közelében rejtették el. A szerző ezeket az embereket szólaltja meg, és ezzel a holokauszt teljesen új megközelítését nyújtja.
Kelly Rimmer: A varsói árva
1942-ben a tizennégy éves Elzbieta Rabinek örökbefogadó szüleivel és a nagybátyjával él Varsóban. Bár ő maga is átélt már szörnyűségeket, amelyekről azóta sem tud beszélni, mégis naiv azzal kapcsolatban, hogy mi folyik a gettóban néhány háztömbnyire az otthonuktól. Amikor azonban találkozik a szomszédban élő Sarával, aki azon dolgozik, hogy zsidó gyerekeket csempésszen ki a gettóból, Elzbieta számára világossá válik, hogy neki is segítenie kell. A tizenhat éves Roman Gorka a gettóban él szüleivel, kilencéves testvérével és kishúgával. Mindannyian éheznek, ezért meg kell hozniuk a legszörnyűbb döntést: le kell mondaniuk a legkisebb gyerekről, hogy ezáltal megmenthessék az életét. A mérhetetlen kilátástalanság és elkeseredés meggondolatlan tettekre sarkallja, s ezzel veszélybe sodorja önmagát és mindazokat, akik a gettóban élő gyerekek megmentésén fáradoznak.
Robert Bryndza: West Country ragadozója
Tizenhárom évvel korábban az eltökélt fiatal újságíró, Joanna Duncan által leleplezett politikai botrány súlyos következményekkel járt. Nem sokkal a cikk megjelenése után a nőnek örökre nyoma veszett. Joanna anyja, aki azóta sem tud belenyugodni lánya eltűnésébe, Kate Marshall és Tristan Harper nyomozóirodáját keresi fel. A sok apróbb megbízás után Kate-éket kifejezetten feldobja, hogy egy klasszikusan döglött ügyön dolgozhatnak. Amikor megkapják a rendőrségi nyomozás aktáit, sorra veszik ugyanazokat a gyanúsítottakat és nyomokat - csakhogy ők más eredményre jutnak. Joanna személyes tárgyai között Kate felfedez egy feljegyzést: két fiatalember nevét, akik akkoriban szintén nyomtalanul eltűntek. Ahogy kibomlanak előttük az eltűnt személyek utolsó napjainak eseményei, rádöbbennek, hogy Joanna talán sokkal sötétebb titokra bukkant, mint azt bárki is sejtette volna. Minél közelebb kerülnek a nagy leleplezéshez, annál veszélyesebbé válik Kate és Tristan számára a hajsza...
No comments:
Post a Comment