Matteo Strukul: Az eretnek
Róma, 1542 ősze. A hatvanhét éves Michelangelónak be kell fejeznie II. Gyula pápa síremlékét, azt a becsvágyó tervet, amelynek a megvalósítását közel negyven évig halogatta.
A Róma kifosztásának történelmi viharában megtépázott Örök Város nemcsak a háborús veszteségeket nyögi, hanem a protestantizmus nyugtalanító szellemének térhódítását is. Az új szellemi áramlatok Michelangelóhoz barátnője, a nemes Vittoria Colonna költőnő révén jutnak el, aki összeismerteti őt a spirituálisokkal. A katolikus egyház "bajnokát" egy Luther tézisein nevelkedett "szektával".
Michelangelo csakhamar a római Szent Hivatal, az inkvizíció célkeresztjében találja magát: kémet állítanak rá, felgöngyölítik nemkívánatos kapcsolatait, eljutnak a "szektához", Reginald Pole bíboros eretnek köréhez, amely a pápai udvar félelme szerint egyház akar lenni az egyházban. Reginald Pole ott hirdeti az evangéliumi tisztaságot, az Istennel való kapcsolat - közvetítő nélküli - lényegét, ahol mindennapos gyakorlat a bűnbocsánati cédulák árusítása.
Michelangelo olyannyira meghasonlott a képmutató és korrupt katolikus egyházzal, hogy befogadja a spirituálisok tanait.
A kereszténység legnagyobb tolmácsolója, akit gyötörnek a megbízói és üldöz az inkvizíció, II. Gyula síremlékének az utolsó változatát úgy alakítja át, hogy akár máglyára is juthatna miatta...
"Mózes most már balra tekintett. Nem a Szent Péter láncai előtt tisztelgő oltárra nézett, ahol bűnbocsánatot lehetett nyerni. Messze elfordult attól az egyháztól, amely elveszítette önmagát.
Úgy érezte, a saját képmását alkotta meg."
Jü Hua: Kína tíz szóban
KÍNÁBAN BETILTVA!
„Aki ma forradalmi bajtárs, holnap már osztályellenség.”
Hogyan készül a tökéletes tacepao? Hány óra kell egy betiltott regény lemásolásához? Mi köze Maónak a hamisított mobiltelefonokhoz? Rendhagyó útikalauzában Kína elmúlt negyven évének drasztikus változásain vezeti végig az olvasót Jü Hua. Tíz nagy témán keresztül beszél társadalomról, krízisről és a kulturális forradalom legsötétebb éveiről. A vezér, a nép, az olvasás, az írás vagy az utánzat fogalmát körüljáró fejezetek középpontjában a kisember áll, akinek sorsa „egyetlen éjszaka leforgása alatt száznyolcvan fokos fordulatot vehet”. A Kína tíz szóban memoár, politikai kommentár és látlelet egy országról, amely egyszerre tűnik végtelenül távolinak és nagyon ismerősnek.
Josh Malerman: Vizsgálat
Josh Malerman, a New York Times-bestseller Madarak a dobozban sikerszerzője semmi máshoz nem hasonlítható borzongató történetében egy titkokkal teli világba kalauzol.
Ha folyamatosan a mumussal rémisztgetnek, vajon nem válsz te magad is mumussá?
J egy erdő mélyén megbúvó intézetben tanul, elzárva a külvilágtól.
Ő csak egy a huszonhat fiú közül, akik mind apjukként tekintenek az iskola rejtélyes alapítójára. A diákoknak nincs családja, csodagyereknek nevelik őket, de az intézményen kívüli világ létezését bármi áron eltitkolják előlük.
De J gyanítja, hogy valami rejtőzik a vadonban, túl a fenyvesen, és kínzó kérdések fogalmazódnak meg benne: mi a hely valódi célja? Miért nem hagyhatják el a diákok soha? Miket titkol előttük az apjuk? Milyen borzalmak várnak arra, akit „sarokba állítanak”? És vajon mi születik meg az elnyomott gyerekekben a bezártság, a titkok, a vasszigor és a fenyegetettség fojtó légkörében?
No comments:
Post a Comment