Sebastián Fest & Alexandre Juillard: Messi – Nem király és nem Isten
A Nem király és nem Isten részletesen bemutatja, miért is lett Messi ennyire utolérhetetlen játékos, de fényt derít a család és a játékosügynökök közötti vitákra is, és lerántja a leplet a vele kapcsolatos hamis mítoszokról is. A könyv beszámol Cristiano Ronaldóval való rivalizálásáról, a José Mourinhóval kialakult csetepatékról és a játékos Pep Guardiolához fűződő, nem mindig egyszerű kapcsolatáról is. Megismerhetjük a feleségét, Antonellát, de szó esik az argentinok szeretetének elnyeréséért vívott harcának nehézségeiről, és arról, hogy végül hogyan tudott hazája válogatottjának vezérévé válni.
Tore Renberg: Holnap találkozunk
A Holnap találkozunk helyszíne Stavanger, a szerző szülővárosa és annak környéke. A történetet tizenegy mesélő mondja el, akik ugyanannak a városnak gyökeresen különböző világaiból érkeznek – középiskolás fiatalok, két diák magányos és kétségbeesett apja, vagy éppen a változó időkhöz alkalmazkodni próbáló két kisstílű bűnöző. Mindannyian az életükben tátongó űrt próbálják betölteni valamivel. Pal, az elvált, kétgyermekes férfi szégyenletes titkot rejteget, ami hatalmas adósságba kényszerítette – nagyobba, mint amelyet szerény közalkalmazotti fizetéséből valaha is kifizethetne. Minden megtenne azért, hogy ezt titokban tartsa – legfőképpen tinédzser lányai és volt felesége előtt. A tizenhat éves Sandra szintén titkot őriz: szerelmes az ellenállhatatlan, bűnöző Daniel Williambe. Szerelme – úgy érzi – olyan erős és tiszta, hogy semmi sem állhat az útjába. Ám Cecilie cipeli mindőjük közül a legsúlyosabb titkot, egy benne fejlődő gyermeket. Csak reménykedhet benne, hogy Rudi, a barátja a gyermek apja, akit szeret ugyan, de mindeközben úgy érzi, hogy kispályás bűnöző életmódjuk csapdába ejtette őt. Arról álmodik, hogy egyszer mindezt maga mögött hagyhatja. Három sorsfordító szeptemberi napon keresztezik egymást ezek az életek, hogy a brutalitás és a nevetés, a tragédia és a szerelem örvényéből egyszer és mindenkorra megváltozva bukjanak felszínre.
A Holnap találkozunk a legjobb északi irodalom képviselője, fekete humorú neo-noir dráma. Egy olyan világ regénye, melyben a hűvös józanság és a távolságtartó jómodor mögött a barátság, a bűn, a magány és a tragikus halál rejtőznek. A szerzőt a regény kritikusai Norvégia és Nagy-Britannia szerte Balzachoz és George R.R. Martinhoz, valamint a modern HBO-sorozatok szerzőihez hasonlítják.
Sükösd Mihály: A varázshordó
JOHN STEINBECK: Menekülés (Ford.: Örkény István)
ERSKINE CALDWELL: Martha Jean (Ford.: Elbert János)
ALBERT MALTZ: Csengettyűszó (Ford.: Bársony Erzsi)
NELSON ALGREN: Pont te pofázol (Ford.: Bányay Geyza)
BERNARD MALAMUD: A varázshordó (Ford.: Nemes László)
IRWIN SHAW: Hamletek népe (Ford.: Justus Pál)
TENNESSEE WILLIAMS: Kék gyermekek rétje (Ford.: Bányay Geyza)
CARSON MCCULLERS: Külföldön élő hazánkfia (Ford.: Katona Tamás)
JAMES BALDWIN: Ki a vadonból (Ford.: Szöllősy Klára)
TRUMAN CAPOTE: Gyémántgitár (Ford.: Katona Tamás)
JOHN UPDIKE: Az orvosfeleség (Ford.: Bartos Tibor)
Tore Renberg: Szerettem másképp is
A szerelem változatai, a barátság határai, dob és gitár némi küldetéstudattal, kábítószer és alkohol: útkeresés Norvégiában a konvenciókkal szembeszállva a kilencvenes évek kezdetén.
A Norvégiában kultuszregénynek számító könyv főhőse a frissen alakult Mathias Rust Band frontembere, Jarle Klepp. Tulajdonképpen átlagos, lázadó kamasz: elvált szülők gyermeke, aki a rockzenéért rajong, és miközben a berlini fal leomlik, és Európa a háttérben teljesen átalakul, gondolatait leginkább az első komolyabb bulik, szexuális és kábítószeres kalandok töltik ki. Egészen addig, míg új fiú nem érkezik az iskolába. Yngve mindenben szöges ellentéte hősünknek: divatjamúlt zenét hallgat, teniszezni jár, nem hord kitűzőket – és mégis…
Varlam Salamov: Kolima - Történetek a sztálini lágerekből
„Salamov lágertapasztalata keserűbb és hosszan tartóbb volt az enyémnél. Tisztelettel ismerem el, hogy nem nekem, hanem éppen neki jutott osztályrészül, hogy megérintsék az elállatiasodásnak és a reményvesztettségnek azok a mélységei, amelyek felé a lágerélet lehúzott bennünket.” /Alekszandr Szolzsenyicin/ „A XIX. századi orosz humanista írók lelkét nagy bűn terheli, a XX. században az ő zászlajuk alatt kiontott emberi vér bűne… Valamennyi terrorista tolsztojánus és vegetariánus volt, valamennyi fanatikus az orosz humanisták tanítványa. És e bűn alól nincs feloldozás…” /Varlam Salamov/
No comments:
Post a Comment