Kertész Erzsébet: Titkos házasság
Fordulatokban gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak - de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.
Valérie Perrin: Másodvirágzás
Violette egy francia kisváros temetőgondnoka. Férje tizenkilenc éve eltűnt az életéből, de a nő nem kerestette, hiszen már rég nem volt mit mondaniuk egymásnak. A férfi minden nap felpattant a motorjára, és mogorván, idegen nők illatát árasztva jött haza – ha egyáltalán hazajött. Violette békében és nyugalomban él a temetőben: ápolja a veteményesét, feljegyzést készít minden temetésről, a gyászbeszédekről, gondozza a sírokat és a temetőkertet éppúgy, mint a hozzá betérő gyászolók lelkét. Mindenkihez van egy megértő szava, a temető három sírásójához barátság fűzi. Egy nap beállít hozzá egy nyomozó, aki anyja végakaratát teljesítve az asszony urnáját jött elhelyezni egy számára ismeretlen férfi nyughelye mellé. Különös kapcsolat alakul ki közöttük, és lassan megismerjük nemcsak a nyomozó édesanyjának különös szerelmét, de Violette, a férje és a kislányuk történetét is. Az újabb és újabb találkozások, történetek, a sírfeliratok mögött megbúvó életek és egy izgalmas nyomozás kaleidoszkópszerűen kapcsolódik össze Violette sorsával, aki nem halogathatja tovább, hogy választ találjon a kérdésre: túl lehet-e lépni a legmélyebb fájdalmon, amit el tudunk képzelni, és újra lehet-e kezdeni az életet? Az utóbbi évek legnagyobb példányszámban elkelt francia regényét 26 nyelvre fordították le, Franciaországban több mint egymillió példányt adtak el belőle, Olaszországban a 2020-as, karanténban töltött év legnépszerűbb könyve volt, és számos irodalmi díjat nyert.
Frank McCourt: De!
Regényem családi történet – leginkább a New York-i éveké –, elmesélem, mi is történt apámmal és anyámmal. És bevándorlási történet is: Mit kezd az ember egy másik kultúrával? Leszáll a hajóról New Yorkban, és meg kell küzdenie New Yorkkal. És meg kell küzdenie Amerikával. És ha az ember olyan készületlen, mint amilyen én voltam, ez nem könnyű feladat. Ráadásul nem voltam középosztálybeli, és nem voltak iskoláim. Sokféle akadályt kellett leküzdenem, de nagy kaland volt.
Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár
A regény végén tizenegy lány bőg együtt az elérzékenyült olvasóval. Ők tizenegyen bőröndjüket csomagolják, nehéz szívvel búcsúznak a két hónapos nagyvakációtól, a vadregényes Kövecses-pataktól, az összkomfortosnak jóakarattal sem mondható erdészháztól és egymástól. Pedig a Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium hatodik osztályosai nem éppen az összetartásról voltak híresek. Irigység, féltékenység vert éket közéjük, s nagyot kellett változniuk, míg elkényeztetett, önző, pesti kisasszonykákból összeforrott kis közösséggé lettek. Nem kis szerepet játszott ebben a közelükben táborozó "Sasok" fiúcsapata, Zebi, a szigorú latintanár, és Vera néni, aki - ebben minden lány mindig is egyetértett - valóságos tündér.A Gyönyörű nyár, az írónő első regénye, fél évszázaddal születése után is elevenen hat, örömmel ismerjük fel, hogy nagymamáink bakfiskorukban mennyire hasonlítottak ránk.
Fordulatokban gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak - de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.
Valérie Perrin: Másodvirágzás
Violette egy francia kisváros temetőgondnoka. Férje tizenkilenc éve eltűnt az életéből, de a nő nem kerestette, hiszen már rég nem volt mit mondaniuk egymásnak. A férfi minden nap felpattant a motorjára, és mogorván, idegen nők illatát árasztva jött haza – ha egyáltalán hazajött. Violette békében és nyugalomban él a temetőben: ápolja a veteményesét, feljegyzést készít minden temetésről, a gyászbeszédekről, gondozza a sírokat és a temetőkertet éppúgy, mint a hozzá betérő gyászolók lelkét. Mindenkihez van egy megértő szava, a temető három sírásójához barátság fűzi. Egy nap beállít hozzá egy nyomozó, aki anyja végakaratát teljesítve az asszony urnáját jött elhelyezni egy számára ismeretlen férfi nyughelye mellé. Különös kapcsolat alakul ki közöttük, és lassan megismerjük nemcsak a nyomozó édesanyjának különös szerelmét, de Violette, a férje és a kislányuk történetét is. Az újabb és újabb találkozások, történetek, a sírfeliratok mögött megbúvó életek és egy izgalmas nyomozás kaleidoszkópszerűen kapcsolódik össze Violette sorsával, aki nem halogathatja tovább, hogy választ találjon a kérdésre: túl lehet-e lépni a legmélyebb fájdalmon, amit el tudunk képzelni, és újra lehet-e kezdeni az életet? Az utóbbi évek legnagyobb példányszámban elkelt francia regényét 26 nyelvre fordították le, Franciaországban több mint egymillió példányt adtak el belőle, Olaszországban a 2020-as, karanténban töltött év legnépszerűbb könyve volt, és számos irodalmi díjat nyert.
Frank McCourt: De!
Regényem családi történet – leginkább a New York-i éveké –, elmesélem, mi is történt apámmal és anyámmal. És bevándorlási történet is: Mit kezd az ember egy másik kultúrával? Leszáll a hajóról New Yorkban, és meg kell küzdenie New Yorkkal. És meg kell küzdenie Amerikával. És ha az ember olyan készületlen, mint amilyen én voltam, ez nem könnyű feladat. Ráadásul nem voltam középosztálybeli, és nem voltak iskoláim. Sokféle akadályt kellett leküzdenem, de nagy kaland volt.
Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár
A regény végén tizenegy lány bőg együtt az elérzékenyült olvasóval. Ők tizenegyen bőröndjüket csomagolják, nehéz szívvel búcsúznak a két hónapos nagyvakációtól, a vadregényes Kövecses-pataktól, az összkomfortosnak jóakarattal sem mondható erdészháztól és egymástól. Pedig a Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium hatodik osztályosai nem éppen az összetartásról voltak híresek. Irigység, féltékenység vert éket közéjük, s nagyot kellett változniuk, míg elkényeztetett, önző, pesti kisasszonykákból összeforrott kis közösséggé lettek. Nem kis szerepet játszott ebben a közelükben táborozó "Sasok" fiúcsapata, Zebi, a szigorú latintanár, és Vera néni, aki - ebben minden lány mindig is egyetértett - valóságos tündér.A Gyönyörű nyár, az írónő első regénye, fél évszázaddal születése után is elevenen hat, örömmel ismerjük fel, hogy nagymamáink bakfiskorukban mennyire hasonlítottak ránk.
No comments:
Post a Comment