Kertész Erzsébet: Titkos házasság, Valérie Perrin: Másodvirágzás, Frank McCourt: De!, Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár

Kertész Erzsébet: Titkos házasság
Fordulatokban gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak - de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.


Valérie Perrin: Másodvirágzás
Violette ​egy francia kisváros temetőgondnoka. Férje tizenkilenc éve eltűnt az életéből, de a nő nem kerestette, hiszen már rég nem volt mit mondaniuk egymásnak. A férfi minden nap felpattant a motorjára, és mogorván, idegen nők illatát árasztva jött haza – ha egyáltalán hazajött. Violette békében és nyugalomban él a temetőben: ápolja a veteményesét, feljegyzést készít minden temetésről, a gyászbeszédekről, gondozza a sírokat és a temetőkertet éppúgy, mint a hozzá betérő gyászolók lelkét. Mindenkihez van egy megértő szava, a temető három sírásójához barátság fűzi. Egy nap beállít hozzá egy nyomozó, aki anyja végakaratát teljesítve az asszony urnáját jött elhelyezni egy számára ismeretlen férfi nyughelye mellé. Különös kapcsolat alakul ki közöttük, és lassan megismerjük nemcsak a nyomozó édesanyjának különös szerelmét, de Violette, a férje és a kislányuk történetét is. Az újabb és újabb találkozások, történetek, a sírfeliratok mögött megbúvó életek és egy izgalmas nyomozás kaleidoszkópszerűen kapcsolódik össze Violette sorsával, aki nem halogathatja tovább, hogy választ találjon a kérdésre: túl lehet-e lépni a legmélyebb fájdalmon, amit el tudunk képzelni, és újra lehet-e kezdeni az életet? Az utóbbi évek legnagyobb példányszámban elkelt francia regényét 26 nyelvre fordították le, Franciaországban több mint egymillió példányt adtak el belőle, Olaszországban a 2020-as, karanténban töltött év legnépszerűbb könyve volt, és számos irodalmi díjat nyert.


Frank McCourt: De!
Regényem családi történet – leginkább a New York-i éveké –, elmesélem, mi is történt apámmal és anyámmal. És bevándorlási történet is: Mit kezd az ember egy másik kultúrával? Leszáll a hajóról New Yorkban, és meg kell küzdenie New Yorkkal. És meg kell küzdenie Amerikával. És ha az ember olyan készületlen, mint amilyen én voltam, ez nem könnyű feladat. Ráadásul nem voltam középosztálybeli, és nem voltak iskoláim. Sokféle akadályt kellett leküzdenem, de nagy kaland volt.


Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár
A regény végén tizenegy lány bőg együtt az elérzékenyült olvasóval. Ők tizenegyen bőröndjüket csomagolják, nehéz szívvel búcsúznak a két hónapos nagyvakációtól, a vadregényes Kövecses-pataktól, az összkomfortosnak jóakarattal sem mondható erdészháztól és egymástól. Pedig a Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium hatodik osztályosai nem éppen az összetartásról voltak híresek. Irigység, féltékenység vert éket közéjük, s nagyot kellett változniuk, míg elkényeztetett, önző, pesti kisasszonykákból összeforrott kis közösséggé lettek. Nem kis szerepet játszott ebben a közelükben táborozó "Sasok" fiúcsapata, Zebi, a szigorú latintanár, és Vera néni, aki - ebben minden lány mindig is egyetértett - valóságos tündér.A Gyönyörű nyár, az írónő első regénye, fél évszázaddal születése után is elevenen hat, örömmel ismerjük fel, hogy nagymamáink bakfiskorukban mennyire hasonlítottak ránk.

Csáki Judit: Cserhalmi, Vágvölgyi B. András: Edith Liebermann semmi kis élete, Camilla Läckberg: Ezustszarnyak_Camilla_Lackberg

Csáki Judit: Cserhalmi
Cserhalmi György több mint kétszáz filmszerepet és több mint kétszáz színpadi szerepet játszott el - hatalmas életmű, amely szerencsére még nem zárult le. És a több mint ötven év alatt annyi történet halmozódott az alakítások mellett és mögött, hogy úgy gondoltam, ezeket érdemes közkinccsé tenni; fölé emelni a társasági sztorizásoknak.

Miniportrék, anekdoták, vidámak és szomorúak sorjáznak tehát ebben a könyvben, olyan emberekről, akiknek a többsége már a színház- és filmtörténet része, a kulturális közelmúltunk, értéktárunk meghatározó eleme; olyanok, akiket nem szabad elfelejteni, mert nélkülük érthetetlen és értelmezhetetlen az a kulturális közeg, amelyben ma élünk.
És kirajzolódik egy monumentális pálya jó néhány tapasztalata, és mögötte remélhetőleg egy szakma, a színészet ethosza is. "Nagy színész", "népszerű színész", "főszereplő színész" - gyakran felbukkanó jelzős kapcsolatok ezek Cserhalmi pályájával kapcsolatban, és igazak is, csak éppen nem sokat árulnak el arról, ami mögöttük van; mi erről is sokat beszélgettünk, a "melóról", a családról, a színészi "trükkökről".
Csáki Judit

Cserhalmi György 1948-ban született Budapesten, jelenleg Kékkúton él. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Többek között a Nemzeti Színház és a Radnóti Színház tagja, a Katona József Színház alapító tagja volt. A magyar filmművészet megkerülhetetlen és legendás alakja, aki olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Makk Károly, Szabó István vagy Tarr Béla.


Vágvölgyi B. András: Edith Liebermann semmi kis élete
A romantikus lelkületűnek született, kiábrándult, ám továbbra is idealista szerző realistán részletező, olykor krimi-hangütésű novelláit tartja kezében az olvasó. Iróniája egyetemes, életmód és irodalmi forma egyaránt megkapja a magáét. A rendszerváltást megelőző néhány évtől a közeljövőig tartó időszak groteszkül végződő történeteiről nem mindig lehet eldönteni, megtörténtek-e valóban - netalán a szerzővel - , vagy csak a mesélő tréfálkozik velünk. Ha megtörténtek, jó szeme volt, és kiváló a memóriája (szorgalmasan jegyzetelt); ha nem történtek meg, vagy nem így, akkor a fantáziája eleven és dicséretesen valósághű. Az előre kalkulálhatatlan és utólag elképesztő élethelyzetek adta lehetőségeket élvezettel variálja és toldja meg, ha egyáltalán megtoldja. Egyik remeklésében egy koreai származású idős magyar nő és egy erdélyi magyar ex-párttitkár ül egy hanton, két idegen, történetüket a szerző meséli el, és úgy távoznak, hogy még csak nem is szóltak egymáshoz. Írásainak némelyik szereplőjét és kalandjait felismerni vélem. Az Európáról, Észak-Amerikáról és Kelet-Európáról szóló novellák tárgyi világa hiteles, szinte önmaga paródiája, a szerző az Eörsi Istvánon átszűrt brechti és gombrowiczi szemléletet adja hozzá. A kötet a mesterséges (un)intelligencia jövője felé tart lemondóan, és a végén oda is ér. Nemzedékének vágyait, ábrándjait, olvasmány-, zenei és filmélményeit az élettörténetekkel együtt adja elő, a tudatot és a létet nagyvonalúan fogja egybe.


Camilla Läckberg: Ezustszarnyak_Camilla_Lackberg
Faye biztosra veszi, hogy újra sínre került az élete. Gondtalanul éli világát egy szép kis olaszországi faluban, miközben a volt férje, Jack rács mögött ül Svédországban, Revenge nevű cége pedig meghódítani készül az Egyesült Államok piacát. Ám boldogságára árnyék vetül, amikor felfedezi, hogy sok részvényese eladta a papírjait. Az a gyanúja támad, hogy valaki rá akarja tenni a kezét élete fő művére. Amikor Faye-t üzleti ügyei Stockholmba szólítják, maga köré gyűjt egy maroknyi nőt, hogy együtt vegyék fel a harcot a láthatatlan ellenséggel. Hamarosan azonban újabb nehézséggel kell szembenéznie: úgy tűnik, valaki az életére tör. És ha mindez nem lenne elég, nincs mindenki meggyőződve róla, hogy Jack jogosan került börtönbe.

Az Ezüstszárnyak méltó folytatása a Faye-sorozat első kötetének, a világszerte nagy sikert aratott Aranykalitkának.

Mélissa Da Costa: Manon virágai, David Baldacci: Karácsony a vonaton, Bán Mór – Karády Anna: Lillafüredi karácsony, José Rodrigues dos Santos: Vörös Sárkány, Robert Harris: Konklávé

Mélissa Da Costa: Manon virágai
Kárpótolhat-e ​az élet a szeretteink elvesztéséért? Nyílhatnak-e még új utak előttünk, ha úgy érezzük, nincs tovább? Két óra! Amande egész addigi élete mindössze két óra leforgása alatt romba dől. Vidékre menekül, egy magányos auvergne-i házba, hogy háborítatlanul gyászolhassa a férjét és a kislányát. Bezárkózik, senkit és semmit nem enged magához, ám ahogy telik az idő, előbb egy pillangó, majd egy girhes szürke macska jut be a házba, és végül rábukkan az előző tulajdonos falinaptáraira, és az azokon szereplő feljegyzések, tanácsok segítségével nekilát, hogy életre keltse az elgazosodott kertet és veteményest. Az évszakok váltakozásával egyre több erőt merít a földdel, a természettel való közvetlen kapcsolatból, fokozatosan válik egyre nyitottabbá az új élményekre, az új találkozásokra. Minden egyes nap egy-egy újabb lépés a jövő, a teljesebb és boldogabb élet felé.
Mélissa Da Costa arra biztatja az olvasóját ebben a bátor és érzelemgazdag könyvben, hogy tárja szélesre az elméjét, a szívét és a lelkét a világ előtt, és hagyja szétáradni magában ennek a természethez szóló himnusznak a csodálatos dallamát, amely a legnehezebb pillanatokban is vigaszt nyújthat és képes megbékíteni az élettel.


David Baldacci: Karácsony a vonaton
Tom Langdon világlátott haditudósító, aki ezúttal azért kel útra, hogy karácsonyra Washingtonból Los Angelesbe érjen, repülő helyett azonban vonatra kényszerül, és az Amerikai Egyesült Államokat átszelő vasútvonalon kénytelen megtenni az ötezer kilométeres utat. Tom ekkor még nem sejti, hogy egy kontinensen átívelő kaland veszi kezdetét, amely során csupa különös figurába botlik, érdekes sorsokba pillanthat be, és nyomába ered egy kabinokból értéktárgyakat eltulajdonító titokzatos tolvajnak is. Miközben a keleti parttól a nyugatiig robog a szerelvény, Tom a saját szíve zord tájait is bebarangolja, és a véletlen ismét az újtába sodorja azt a különleges személyt, akiről azt hitte, örökre elveszítette. De vajon van-e esély az újrakezdésre, vagy a lavina, amely ősi erővel zúdul a Sziklás-hegységben zakatoló vonatra, Tom álmait és reményeit is betemeti?


Bán Mór – Karády Anna: Lillafüredi karácsony
Két sikeres magyar szerző közös munkájának eredménye fergeteges bestsellernek ígérkezik. Igazi karácsonyi csemege, izgalmas, fékevesztett tempójú kémtörténet, káprázatos díszletek között. Történik 1940 decemberében Lillafüreden. A magyar filmipar nagyjai zártkörű karácsonyi ünnepségre készülnek az elegáns palotaszállóban, melyre neves olasz és német filmforgalmazók is hivatalosak. A filmsztárok és elit vendégek nyugalmát azonban váratlan, rettenetes események zavarják meg. A kerettörténetbe ágyazott regény filmszerű látványossággal jeleníti meg a negyvenes évek elegáns, de a háború árnyékában már vészterhes világát.


José Rodrigues dos Santos: Vörös Sárkány
Vajon Kína veszélyesebb volna, mint Oroszország? Az amritszari Aranytemplom előtt, egy kávéház teraszán lövöldözés tör ki; egy lefátyolozott fiatal nőt elrabolnak, azzal a nővel együtt, aki a segítségére sietett. Tomás Noronha azonnal Indiába utazik, mert a turista, aki a magát Vörös Sárkánynak nevező fiatal nővel eltűnt, nem más, mint a felesége. A híres kriptológus a CIA ügynöke, Charlie Csang segítségével megpróbál a nyomukra bukkanni, de ehhez meg kell fejtenie az üzeneteket, amelyeket Maria Flor hátra hagyott neki. A nyomozás során olyan tényekkel szembesül, amelyekről addig fogalma sem volt: Kína titkos stratégiájával és roppant titokzatos új selyemútjával. Ez a dokumentumokkal alaposan alátámasztott, vérbeli thriller, amelyet a valóság eseményei ihlettek, leleplezi a Kínai Kommunista Párt valódi szándékait a Nyugattal szemben. Dokumentációs alaposságával és kivételes elemzőképességével J. R. dos Santos felidézi a Kínai Birodalom eredetét és azokat az alapokat, amelyekre épült. A Harcosok Királyságát megalapító stratégiáitól az új selyemutakig rávilágít a Párt valódi szándékaira a holnap világával kapcsolatban.


Robert Harris: Konklávé
Robert Harris bestselleríró, a Vatikán titokzatos folyosóin játszódó, izgalmas thrillere

A katolikus egyház új pápát választ...és mire a fehér füst felszáll, számos titokra fény derül

A pápa halálával kezdetét veszi a konklávé - a világ egyik legszigorúbban őrzött eseménye. 118 bíboros gyűlik össze a Sixtus-kápolnában, hogy megválasszák a katolikus egyház új vezetőjét, köztük van Lomeli bíboros is, aki a választási folyamatért felel. Miközben a világ figyelme a Vatikánra irányul, a háttérben lappangó hatalmi törekvések, intrikák és rejtélyek bukkannak fel. Lomeli előtt egyre több kérdés merül fel: ki az a sejtelmes új jelölt, akinek az érdekében manipulálják a szavazásokat? És milyen titkot rejtegetett a nemrég elhunyt pápa? A Konklávé, Robert Harris lenyűgöző regénye bepillantást enged a katolikus egyház belső világába, és elgondolkodtat az igazság, a hit és a hatalom összefonódásáról.

Kim Thúy: ru, Alex Michaelides: A tanítványok, Farkas Anett: Diótörő, David Farland: A legfőbb, Colum Mccann: Hadd forogjon a nagyvilág

Kim Thúy: ru
A ​ru egy vietnámi menekült visszaemlékezéseinek laza asszociációs lánca. Szekvenciái hol patakként csobognak, hol könnyel, vérrel áradnak. A történetmondás nem lineárisan halad, hanem látszólag önkényesen ugrál ide-oda az időben, hogy az olvasó óvatosan, olykor humorban feloldva kaphassa a nem mindig könnyen feldolgozható élményeket. Az emléktöredékek, a humoros vagy bizarr anekdoták, a filozófiai és pszichológiai gondolatfutamok, a balladaian homályos és áttetszően világos költői szövegek körkörösen csatlakoznak egymáshoz, a szerző életeseményei között az első és utolsó mondatok igyekeznek hidat építeni.
A mozaikokból apránként megismerjük egy gazdag és tekintélyes család előtörténetét, a szerző saigoni gyerekkorát, személyiségfejlődését, rokonságát, a veszélyes idők hétköznapjait, a „forradalmárokkal" való társbérletet, a malajziai menekülttábor poklát, a kanadai befogadtatás kulturális sokkját, az elbeszélő személyes történetét, szerelmi életét, egyik fiának autizmusát. Kim Thúy hol könnyeden, hol komolyan úgy mutatja be az életét benépesítő különös, szokatlan embereket és a legabszurdabb kihívást jelentő helyzeteket, hogy közben szinte észrevétlenül, bámulatosan hangolja át olvasói érzéseit.
„A paradicsom másik életnek, másik jövőnek, az újrakezdésnek volt az ígérete. A pokol viszont a félelmeinkből rajzolódott ki: féltünk a kalózoktól, az éhhaláltól, a gépolajjal átitatott, mérgező kétszersülttől, a vízhiánytól, féltünk, hogy nem fogunk tudni talpra állni, hogy a kézről kézre járó piros edénybe kell pisilni, hogy mi lesz, ha minket is megfertőz a csecsemő ótvaros kis feje, és féltünk attól is, hogy sohase jutunk ki a szárazföldre, és soha többé nem látjuk a rokonok arcát, pedig ott ültek ők is valahol a kétszáz ember közt a hajófenék sötétjében."
Kim Thúy Saigonban született 1968-ban. Családjával tízéves korában menekültek el a kommunista uralom elől. Egy malajziai táborban megszenvedett több hónapos várakozás után francia Kanadában találtak otthonra. Fordító- és tolmácsdiplomát szerzett, majd jogot végzett; a 90-es évek második felében ügyvédként dolgozott, három évig Saigonban. 2002-től 2007-ig saját vendéglőjét üzemeltette Montrealban. Negyvenéves volt, amikor a férjétől egy hónap szabadságot kapott ajándékba. Ekkor kezdte el írni az élettörténetét, amelyet több mint 30 nyelvre lefordítottak és tucatnyi díjat kapott. Azóta több sikeres műve jelent meg, köztük társszerzőként egy könyv az autizmusról.


Alex Michaelides: A tanítványok
Edward ​Fosca gyilkos. Mariana teljesen biztos ebben. De Fosca elérhetetlen. A jóképű és karizmatikus férfi görög irodalmat tanít a Cambridge-i Egyetemen, és egyaránt imádják a kollégái és a tanítványai is. De leginkább a női hallgatók Leánykórusnak nevezett titkos szövetsége van odáig érte.
Mariana Andros egy zseniális, de zavart csoportterapeuta, aki a Leánykórus megszállottja lesz, miután az egyik tagot, Mariana unokahúgának, Zoénak a barátnőjét, holtan találják Cambridge-ben.
Mariana egyszer maga is cambridge-i diák volt, és hamar gyanakodni kezd, hogy az egyetem tornyainak és boltíveinek idillikus szépsége mögött, a tradíciók alatt valami baljós lappang. Biztos benne, hogy az alibije ellenére Edward Fosca felelős a lány haláláért. De mi oka lenne egy megbecsült tanárnak bántani az egyik tanítványát? És miért tér mindig vissza Perszephoné, a szűz istennő rituáléjához és az alvilágba vezető útjához?
Amikor újabb holttestre bukkannak, Mariana rögeszméje Fosca bűnösségével kapcsolatban elszabadul, és veszélybe sodorja a hitelességét és legfontosabb kapcsolatait is. De Mariana mindenképpen meg akarja állítani a gyilkost, és ezért bármit hajlandó feláldozni – akár a saját életét is.


Farkas Anett: Diótörő
A ​bosszú elborítja az agyat, őrületet okoz. 1993 Három kislány holtteste teljesen felkavarja egy kisváros életét. Mindhárom áldozatot megfojtották, testüket bekenték vérrel, bokájukat kitörték. A helyi rendőrfőnök a kezdő nyomozónak, Pintér Dávidnak adja az ügyet abban a reményben, hogy ő végre pontot tesz a sorozat végére. Feladata, hogy elmerüljön a gyilkos lelkében, és kibogozza, mi lehet a bizarr fantáziája mögött. Egy kisfiú, Zalán lesz a segítségére, aki látta, miként végez a nővérével a kegyetlen Diótörős gyilkos. Zalánnal csupán egyetlen probléma van: nem beszél.
Nem lehetsz tökéletes balerina anélkül, hogy ne akard néha megölni a társad. 2019 Egy hidegvérű gyilkos táncoslányokra vadászik, pontosan úgy, ahogyan az 1993-ban történt. Az ügyet Kelemen Bálint, a kiváló nyomozó kapja, akinek életét munkája mellett a testvére tölti ki, hiszen Emma egy szörnyű baleset után tolószékbe kényszerült. Bálint társa egy fiatal, kezdő rendőrlány, aki mindenáron meg akarja állítani a szörnyeteget. Megtévesztésben mindenki profi. De kinek hihetünk? Erre akar rájönni Kelemen Bálint társa is, aki nem más, mint Pintér Dávid lánya, Fanna. A balerinák A tolószékbe kényszerült lány A tánctanár A kislány a múltból A Diótörős gyilkos


David Farland: A legfőbb
Bizonyos ​fantasy regényekről azonnal tudni lehet, hogy kimagaslanak majd a többi közül. Ilyenkor sokaknak azonnal J. R. R. Tolkien, Robert Jordan, Terry Goodkind és David Gemmell neve ugrik be, akik mind a műfaj jeles képviselői. Joggal írhatjuk fel erre a listára David Farlandot is, aki egy igazán nagyszabású történetbe vágott bele A rúnaurak című könyvével.
Az író egy olyan világba repíti el az olvasót, ahol a rúnaurakként ismert kiváltságosok különféle adományaik – ész, életerő, anyagcsere, báj – révén emelkednek ki embertársaik közül, és a testálók, átvivők és közvetítők ezen bonyolult, mágikus rendszere központi eleme a regény cselekményének.
Történetünk kezdetén hősünk, az ifjú Gaborn Val Orden herceg – aki szintén rúnaúr – álruhában utazik harcos testőre, Borenson társaságában Sylvarresta király uradalmába, hogy megkérje a gyönyörű Iome hercegnő kezét. Ám amikor megállnak egy kereskedővárosban, találkoznak a szépséges Myrrimával, aki azonnal meghódítja Borenson szívét. A herceg rendkívüli előérzeteinek köszönhetően gyakorta olvas az emberekben, és bátorítja testőrét, hogy udvaroljon a becsületes és hűséges lánynak.
Miközben épp egy fogadóban ül, Gaborn észrevesz két idegen asszaszint, akik szintén Sylvarresta királyságába tartanak, ám egészen más okból, mint ő maga. Attól a pillanattól fogva pedig az örömteli kaland kockázatos versennyé válik a herceg számára, mivel mindenáron figyelmeztetni akarja a királyt a halálos veszedelemre, ami az ádáz farkasúr, Raj Ahten személyében testesül meg. Habár úgy tűnik, a fenyegetés csupán Gaborn atyjának régi barátját érinti, az gyorsan világméretű szintet ölt, amelyben minden emberi élet veszélybe kerül, ahogy a gonosz elszabadul a világban.


Colum Mccann: Hadd forogjon a nagyvilág
Egy ​késő nyári hajnalon, 1974 augusztusában Alsó-Manhattan népe hitetlenkedve bámul a magasba, a nemrég felépült Ikertornyokra. Egy furcsa alak szökell a két torony között kifeszített drótkötélen, 400 méterrel a föld fölött. Eközben Bronxban, ahol mindennapos a zavargás, az erőszak és a gyújtogatás, Corrigan, a radikális ír szerzetes igyekszik segíteni a helyi prostituáltakon, ám saját démonaival is meg kell küzdenie. Egy Park Avenue-i lakásban anyák gyűlnek össze, hogy Vietnámban meghalt fiaikat gyászolják, de még fájdalmukban is ellentétek feszülnek köztük. Lara, a fiatal festő országúti baleset helyszínén találja magát, s ettől saját élete is felborul. Tillie, a harmincnyolc éves nagymama tinédzser lánya mellett strichel, és nem csupán a családjáról akar gondoskodni, de bizonyítani szeretné, hogy ő is ér valamit. „Minél többet dolgoztam rajta, annál jobban kezdett érdekelni az utca embere – azok, akik a föld fölött egy centivel járják kötéltáncukat. Sokat kutattam, milyen volt New York 1974-ben. A katonák hazatértek Vietnámból. A város a csőd szélére jutott. A művészek kételkedtek önmagukban. Az igazságszolgáltatás omladozott. És ahogy egyre jobban felfedeztem a város múltját, úgy tárult fel a jelene is" – írja a szerző 2009-es regényéről, amellyel ugyanabban az évben elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat.