Hadházi Anita: Dubaj gésái
Az új kezdet lesz a vég? Mauer Szofi végre megkapja álmai munkáját: felveszik légiutas-kísérőnek az Egyesült Arab Emirátusok nagy presztízsű légitársaságához, a Dubai Wingshez. Beköltözik a cég által biztosított szálláshelyre, ahol megismeri a lakótársát, Michát. Szofi anyagi helyzete nem túl fényes, hiszen a légitársaságtól a tréning alatt csak az alapbért kapja. Így amikor a lakótársa megkéri, hogy ötszáz dirhamért cserébe hoszteszkedjen helyette egy rendezvényen, ő azonnal igent mond. A partin az események szörnyű fordulatot vesznek, de az igazi rémálom akkor kezdődik, amikor visszaér a szállására… Alig három napja érkezett az országba, máris egy gyilkossági ügy gyanúsítottjává válik. Vajon képes bebizonyítani az ártatlanságát? És valóban feddhetetlen? Szofinak minden erejét latba kell vetnie, hogy megmeneküljön. Miközben rájön, nem csak a rendőrségtől kell tartania. Valaki más is üldözi. Hadházi Anita regénye lebilincselő, szenvedélyes történet egy egzotikus világban, ahol a csillogás és a luxus mögött sötét titkok rejlenek. Itt semmi nem az, aminek látszik, és az indulatok úgy perzselnek, mint a sivatagi nap.
„Szívesen olvasnék még a szerző tollából." – Dontforgettosmileandread
Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó
A Kádár-korszak titkosszolgálata által használt tudományos elemzés szerint csupán az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. „Melléjük sorakoznak az Európában és más világrészeken működő tudósok. Nem túlzás, ha azt állítjuk, ezernyi magyar tudós működik ma hazáján kívül. Oly sokan vannak, hogy nem is vehetjük mindet számba." A számbavétel azonban folyt, és a magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról. Közülük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében meghatározó szerepet játszó lángelmék, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak" nevezett a korabeli tudósvilág, és a magyar származású Nobel-díjasok. A hidegháború tudományos versenyfutásában az ő tudásuk stratégiai fontossága szinte felbecsülhetetlen volt állambiztonsági szempontból. Megkörnyékezésük a konspiráció egészen magas szintjén, szovjet kontroll alatt szerveződhetett csak, de a magyar gyökerekből adódóan a magyarországi titkosszolgálatok nélkülözhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a közelébe férkőzhessenek. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel. Jelen kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede ("Kárász") és Szilárd Leó ("Törő"), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes ("Carter") és Szent-Györgyi Albert ("Bogarász") állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk általa képet, de a „célszemélyek" életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is.
SZEKÉR NÓRA (1976), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. Kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténete. 2017-ben jelent meg Titkos társaság – Magyar Testvéri Közösség története című könyve.
Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla
Anna Bellának, a koppenhágai egyetem végzős biológusának nincs könnyű dolga. Egyedül neveli négyéves kislányát, állandó idő- és pénzszűkében van, társasági és szerelmi élete a nullával egyenlő. Tudja, a közeljövőben mindenáron meg kell védenie a diplomamunkáját, ha nem akarja, hogy végleg összecsapjanak a feje fölött a hullámok. Szakdolgozatában a madarak és a dinoszauruszok közti rokonság témáját kutatja, amely évek óta heves vitákat és már-már gyilkos indulatokat vált ki tudományos körökben. Ám Anna a témavezetőjétől, Helland professzortól szinte semmilyen segítséget nem kap. Amikor a professzort egy napon holtan találják az irodájában, a lány mégis úgy érzi, a világ omlott össze. Ráadásul kiderül, hogy Helland különös, hátborzongató gyilkosság áldozata lett. Parazitákkal fertőzték meg, izomszöveteiben és agyában több ezer petét találtak. Alig néhány nap múltán Anna jóbarátját, Johannest veszíti el – a fiú koponyáját egy éles tárggyal zúzták szét. Mindennek tetejébe Anna rájön, hogy a szülei valamilyen sötét, múltbéli titkot rejtegetnek előle. Amikor a már halott Johannes telefonján SMS-t kap, úgy érzi, saját kezébe kell venni az ügyet, mert attól tart, ő az első számú gyanúsított. Lehet, hogy a borzalmas bűnesetek a diplomamunkájával függenek össze? Anna a természettudományi múzeum zegzugos folyosóinak labirintusában, a madár- és dinoszauruszcsontokat rejtő szekrények mélyén, a parazitológiai és paleontológia tanszék laborjaiban, természettudományos folyóiratok vitacikkeiben és önnön múltjában keresi a választ a gyötrő kérdésekre. A kutatóbiológusként és kulturális újságíróként is dolgozó dán írónő több díjat is elnyert, borzongató atmoszférájú, váratlannál váratlanabb fordulatokat tartalmazó thrillerében különleges kalandozásra hívja az olvasót a dinoszauruszok és a mai, a médiának kiszolgáltatott tudomány világába. És közben hiteles, érzékletes tablót fest napjaink Dániájának társadalmáról és egyetemi életéről.
Sissel-Jo Gazan: A fecske röpte
A Dinoszaurusz tolla szereplői visszatérnek!
Soren Marhauge, az immár szabadúszó nyomozó ezúttal egy profitorientált összeesküvés nyomába ered, amelynek gyökerei a Big Pharma legmagasabb szintjétől egészen a dán kormányig nyúlnak. Amikor Kristian Storm professzort, a vitatott nézeteiről hírhedtté vált immunológust felakasztva találják az irodájában, asszisztense, Marie Skov nem hajlandó elhinni, hogy öngyilkos lett. A néhai tudós egy nemrégiben tett nyugat-afrikai kutatóútja során megdöbbentő igazságot tárt fel a fejlődő világban zajló immunológiai kutatásokról, és Marie úgy gondolja, hogy főnökét elhallgatták, mielőtt a nyilvánosság elé tárhatta volna, amit felfedezett. Storm riválisának segítségével Soren Marhauge volt rendőrnyomozó veszi át az ügyet, és elhatározza, hogy kideríti, mi is történt valójában a professzorral. A viharos tempójú nyomozás mellett Marie problémás családjának és Marhaugénak a szintén biológus Annával való bonyolult kapcsolatának részletei is kibontakoznak. Marhauge ismét megküzd a saját démonaival, miközben egy olyan titkos társaság után nyomoz, amely bármi áron megvédi a titkait.
SISSEL-JO GAZAN napjaink egyik legsikeresebb és legelismertebb dán regényírója. Gyerekkorában édesanyjával három éven át utazgatott a Földközi-tengeren, élményeiket levelekben osztották meg ismerőseikkel – innen ered a történetmesélés iránti szenvedélye. Végzettségét tekintve biológus, sokáig tudományos kutatóként is dolgozott. Műveinek témáját elsősorban a természettudomány izgalmas, versengéssel és hatalmi harcokkal teli világából meríti, könyveit ma már közel húsz országban adják ki. A The Guardian a „skandináv noir" műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte. A dinoszaurusz tolla, a Tintagomba és a Fehér virágok című, nagy sikert aratott regényei után ez a negyedik könyve magyarul.
Lucinda Riley: Orchideaház
Az angliai Norfolkban elterülő Wharton Park Julia Forrester gyermekkorának színhelye volt, ahol évről évre szeretett nagyszüleivel töltötte a nyarakat. Julia csodájára járt a parkban lévő üvegháznak, amelyben a nagyapja értő gondoskodással nevelgette a világ minden tájáról származó, egzotikus orchideákat.
Julia évekkel később, egy tragédiát követően vigaszt keresve tér vissza Wharton Parkba; az üvegház egykori varázsát szeretné újra átélni, ám azt elhagyatottan találja. Itt botlik bele a park új tulajdonosába, a kedves és vonzó Kit Crawfordba, akinek a múltját szintén bánat és rejtély övezi…
Martin Amis: Időnyíl
Azt mondják, halálunk pillanatában lepereg előttünk életünk filmje. Egyesek szerint visszafelé – éppen úgy, ahogyan az emberi emlékezet dolgozik. Ez a hiedelem szolgál kiindulópontul Martin Amis kisregényéhez, amely 1991-es megjelenése óta a holokauszt-irodalom sokat hivatkozott, sokat vitatott, de mindenképpen megkerülhetetlen darabjává vált. Amis ebben a merész narratív kísérletben igyekszik számot vetni egyrészt mindazon kérdésekkel, amelyek az időszerkezet ilyen egyszerű megfordításából következnek, fekete humorral világítva rá az időbeli gondolkodásban eleve benne rejlő paradoxonokra, másrészt a holokauszt utáni irodalom egyik nagy dilemmájával, hogy tudniillik hogyan lehet, vagy lehet-e egyáltalán regényt írni, túl egy olyan traumán, amely gyanússá tette a nyelvet és kisiklatta az időt.
1001 könyv listán szerepel
Az új kezdet lesz a vég? Mauer Szofi végre megkapja álmai munkáját: felveszik légiutas-kísérőnek az Egyesült Arab Emirátusok nagy presztízsű légitársaságához, a Dubai Wingshez. Beköltözik a cég által biztosított szálláshelyre, ahol megismeri a lakótársát, Michát. Szofi anyagi helyzete nem túl fényes, hiszen a légitársaságtól a tréning alatt csak az alapbért kapja. Így amikor a lakótársa megkéri, hogy ötszáz dirhamért cserébe hoszteszkedjen helyette egy rendezvényen, ő azonnal igent mond. A partin az események szörnyű fordulatot vesznek, de az igazi rémálom akkor kezdődik, amikor visszaér a szállására… Alig három napja érkezett az országba, máris egy gyilkossági ügy gyanúsítottjává válik. Vajon képes bebizonyítani az ártatlanságát? És valóban feddhetetlen? Szofinak minden erejét latba kell vetnie, hogy megmeneküljön. Miközben rájön, nem csak a rendőrségtől kell tartania. Valaki más is üldözi. Hadházi Anita regénye lebilincselő, szenvedélyes történet egy egzotikus világban, ahol a csillogás és a luxus mögött sötét titkok rejlenek. Itt semmi nem az, aminek látszik, és az indulatok úgy perzselnek, mint a sivatagi nap.
„Szívesen olvasnék még a szerző tollából." – Dontforgettosmileandread
Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó
A Kádár-korszak titkosszolgálata által használt tudományos elemzés szerint csupán az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. „Melléjük sorakoznak az Európában és más világrészeken működő tudósok. Nem túlzás, ha azt állítjuk, ezernyi magyar tudós működik ma hazáján kívül. Oly sokan vannak, hogy nem is vehetjük mindet számba." A számbavétel azonban folyt, és a magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról. Közülük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében meghatározó szerepet játszó lángelmék, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak" nevezett a korabeli tudósvilág, és a magyar származású Nobel-díjasok. A hidegháború tudományos versenyfutásában az ő tudásuk stratégiai fontossága szinte felbecsülhetetlen volt állambiztonsági szempontból. Megkörnyékezésük a konspiráció egészen magas szintjén, szovjet kontroll alatt szerveződhetett csak, de a magyar gyökerekből adódóan a magyarországi titkosszolgálatok nélkülözhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a közelébe férkőzhessenek. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel. Jelen kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede ("Kárász") és Szilárd Leó ("Törő"), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes ("Carter") és Szent-Györgyi Albert ("Bogarász") állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk általa képet, de a „célszemélyek" életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is.
SZEKÉR NÓRA (1976), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. Kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténete. 2017-ben jelent meg Titkos társaság – Magyar Testvéri Közösség története című könyve.
Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla
Anna Bellának, a koppenhágai egyetem végzős biológusának nincs könnyű dolga. Egyedül neveli négyéves kislányát, állandó idő- és pénzszűkében van, társasági és szerelmi élete a nullával egyenlő. Tudja, a közeljövőben mindenáron meg kell védenie a diplomamunkáját, ha nem akarja, hogy végleg összecsapjanak a feje fölött a hullámok. Szakdolgozatában a madarak és a dinoszauruszok közti rokonság témáját kutatja, amely évek óta heves vitákat és már-már gyilkos indulatokat vált ki tudományos körökben. Ám Anna a témavezetőjétől, Helland professzortól szinte semmilyen segítséget nem kap. Amikor a professzort egy napon holtan találják az irodájában, a lány mégis úgy érzi, a világ omlott össze. Ráadásul kiderül, hogy Helland különös, hátborzongató gyilkosság áldozata lett. Parazitákkal fertőzték meg, izomszöveteiben és agyában több ezer petét találtak. Alig néhány nap múltán Anna jóbarátját, Johannest veszíti el – a fiú koponyáját egy éles tárggyal zúzták szét. Mindennek tetejébe Anna rájön, hogy a szülei valamilyen sötét, múltbéli titkot rejtegetnek előle. Amikor a már halott Johannes telefonján SMS-t kap, úgy érzi, saját kezébe kell venni az ügyet, mert attól tart, ő az első számú gyanúsított. Lehet, hogy a borzalmas bűnesetek a diplomamunkájával függenek össze? Anna a természettudományi múzeum zegzugos folyosóinak labirintusában, a madár- és dinoszauruszcsontokat rejtő szekrények mélyén, a parazitológiai és paleontológia tanszék laborjaiban, természettudományos folyóiratok vitacikkeiben és önnön múltjában keresi a választ a gyötrő kérdésekre. A kutatóbiológusként és kulturális újságíróként is dolgozó dán írónő több díjat is elnyert, borzongató atmoszférájú, váratlannál váratlanabb fordulatokat tartalmazó thrillerében különleges kalandozásra hívja az olvasót a dinoszauruszok és a mai, a médiának kiszolgáltatott tudomány világába. És közben hiteles, érzékletes tablót fest napjaink Dániájának társadalmáról és egyetemi életéről.
Sissel-Jo Gazan: A fecske röpte
A Dinoszaurusz tolla szereplői visszatérnek!
Soren Marhauge, az immár szabadúszó nyomozó ezúttal egy profitorientált összeesküvés nyomába ered, amelynek gyökerei a Big Pharma legmagasabb szintjétől egészen a dán kormányig nyúlnak. Amikor Kristian Storm professzort, a vitatott nézeteiről hírhedtté vált immunológust felakasztva találják az irodájában, asszisztense, Marie Skov nem hajlandó elhinni, hogy öngyilkos lett. A néhai tudós egy nemrégiben tett nyugat-afrikai kutatóútja során megdöbbentő igazságot tárt fel a fejlődő világban zajló immunológiai kutatásokról, és Marie úgy gondolja, hogy főnökét elhallgatták, mielőtt a nyilvánosság elé tárhatta volna, amit felfedezett. Storm riválisának segítségével Soren Marhauge volt rendőrnyomozó veszi át az ügyet, és elhatározza, hogy kideríti, mi is történt valójában a professzorral. A viharos tempójú nyomozás mellett Marie problémás családjának és Marhaugénak a szintén biológus Annával való bonyolult kapcsolatának részletei is kibontakoznak. Marhauge ismét megküzd a saját démonaival, miközben egy olyan titkos társaság után nyomoz, amely bármi áron megvédi a titkait.
SISSEL-JO GAZAN napjaink egyik legsikeresebb és legelismertebb dán regényírója. Gyerekkorában édesanyjával három éven át utazgatott a Földközi-tengeren, élményeiket levelekben osztották meg ismerőseikkel – innen ered a történetmesélés iránti szenvedélye. Végzettségét tekintve biológus, sokáig tudományos kutatóként is dolgozott. Műveinek témáját elsősorban a természettudomány izgalmas, versengéssel és hatalmi harcokkal teli világából meríti, könyveit ma már közel húsz országban adják ki. A The Guardian a „skandináv noir" műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte. A dinoszaurusz tolla, a Tintagomba és a Fehér virágok című, nagy sikert aratott regényei után ez a negyedik könyve magyarul.
Lucinda Riley: Orchideaház
Az angliai Norfolkban elterülő Wharton Park Julia Forrester gyermekkorának színhelye volt, ahol évről évre szeretett nagyszüleivel töltötte a nyarakat. Julia csodájára járt a parkban lévő üvegháznak, amelyben a nagyapja értő gondoskodással nevelgette a világ minden tájáról származó, egzotikus orchideákat.
Julia évekkel később, egy tragédiát követően vigaszt keresve tér vissza Wharton Parkba; az üvegház egykori varázsát szeretné újra átélni, ám azt elhagyatottan találja. Itt botlik bele a park új tulajdonosába, a kedves és vonzó Kit Crawfordba, akinek a múltját szintén bánat és rejtély övezi…
Martin Amis: Időnyíl
Azt mondják, halálunk pillanatában lepereg előttünk életünk filmje. Egyesek szerint visszafelé – éppen úgy, ahogyan az emberi emlékezet dolgozik. Ez a hiedelem szolgál kiindulópontul Martin Amis kisregényéhez, amely 1991-es megjelenése óta a holokauszt-irodalom sokat hivatkozott, sokat vitatott, de mindenképpen megkerülhetetlen darabjává vált. Amis ebben a merész narratív kísérletben igyekszik számot vetni egyrészt mindazon kérdésekkel, amelyek az időszerkezet ilyen egyszerű megfordításából következnek, fekete humorral világítva rá az időbeli gondolkodásban eleve benne rejlő paradoxonokra, másrészt a holokauszt utáni irodalom egyik nagy dilemmájával, hogy tudniillik hogyan lehet, vagy lehet-e egyáltalán regényt írni, túl egy olyan traumán, amely gyanússá tette a nyelvet és kisiklatta az időt.
1001 könyv listán szerepel
No comments:
Post a Comment