Gaby Roney: A különc küldetése, Eugen Ruge: A fogyatkozó fény idején, Pauline Harmange: Széttört helyeken, Joyce Maynard: Lány ​a hegyen, Gaby Roney: A Huszár esküje

Gaby Roney: A különc küldetése
Egy császári levél. Egy huszári küldetés. Egy rejtélyes francia vikomt.Dessewffy Versény gróf kockáztatja mindenét egy olyan nőért, aki bármikor elárulhatja.Luca von Hessen bárónőnek gyűlölnie kellene a magyar huszárt, ám ő mégis szereti.Az érzelmeik óvatosságra és bizalmatlanságra intik őket, de szívük szavának egyikük sem tud parancsolni.Az egymáshoz vezető út rögös és ármányokkal teli. A küldetés veszélyes, és nem lehet tudni, kiben lehet bízni. A titokzatos vikomt hamar elnyeri a császár bizalmát, de vajon mi a célja? A levelet többen is keresik, de vajon ki az, aki annyira féltve őrzi?Egy korszak, amikor még súlya volt a kimondott szavaknak. Egy időszak, amikor a magyar huszárok azért küzdöttek, hogy újra kivívják Ferenc József tiszteletét.


Eugen Ruge: A fogyatkozó fény idején
A Szovjetunióban született és az NDK-ban felnőtt, majd onnan disszidáló író regénye egykori hazája, a Német Demokratikus Köztársaság történetét dolgozza fel egy család négy generációjának sorsán keresztül. Központi figurája Alexander, egy helyét kereső, gyökértelen alak. Az első fejezetben - az ezredforduló után - az ötvenes éveiben járó Alexander halálos betegsége tudatában búcsúzik beszédképtelen, szellemileg is leépülő apjától Kurttól, "az NDK legtermékenyebb történészétől", hogy elinduljon Mexikóba, részben azért, hogy felkutassa nagyszülei nyomát.
Fél évszázaddal korábban, 1952-ben nagyanyja, Charlotte és második férje, Wilhelm német kommunista emigránsokként itt várják, hogy végre ők is német földön építhessék az új világot. Charlotte már elvesztette illúzióit (a szovjet lágerekbe zárt két felnőtt fiáról semmit sem tud), de rendületlenül hinni akar az ideológiában, Wilhelm üres fejű sztálinista, aki a frázisokba kapaszkodik egész életében. Egy barátjuk közbejárásával végre engedélyt kapnak a hazautazásra, vezető állásokat kapnak a pártállamban és a család is egyesülhet, a szovjet lágert túlélő Kurt egy orosz feleséggel és egy kisfiúval (ő Alexander) érkezik meg a ötvenes évek derekán.
A család tagjai és sorsuk alakulása egyfelől az NDK történetének metaforája, ugyanakkor hús-vér, egymásnak sok lelki szenvedést okozó alakok, mindennapi küzdelmeik az NDK-s évtizedek hétköznapi valóságát is életre keltik. Az időben előre-hátra haladó, rafináltan megkomponált elbeszélés az NDK egész történetét át- és összefogja, középpontjában azonban egy nap, 1989. október 1. eseményei állnak.
Az utóbbi évek legnagyobb németországi könyvsikerének szerzője, Eugen Ruge matematikusként indult, színpadi szerzőként, hangjáték- és forgatókönyvíróként, rendezőként, műfordítóként és dokumentumfilm-készítőként szerzett nevet. Első regénye, a 2011. évi Német Könyvdíjjal kitüntetett A fogyatkozó fény idején, az NDK múlt és identitás vállalása: „Az NDK összeomlása után voltaképpen mindmáig tart ez - a keletnémet létezést alacsonyabb rendűnek, másodrangúnak, másodosztályúnak tekintette a közmegegyezés… Én ezt nem fogadom el. Nem konkurencia ez a nyugatnak, nincs itt versengés semmilyen tekintetben, csupán önmagunk komolyan vétele" – nyilatkozta. A kritikák A Buddenbrook-házhoz hasonlítják Eugen Ruge négygenerációs családregényét, amely – akárcsak Thomas Mann műve - egy korszak végének és egy család széthullásának krónikája.


Pauline Harmange: Széttört helyeken
Miért sodródik Anais, ez a fiatal nő? Tényleg kiveszett belőle minden ambíció? Vagy csak szomorú?
Elveszíti az állását, és tiszta lappal akar indulni, ezért Limoges-ba költözik. Már sokat hallott arról, milyen jellegtelen ez a város.
Lakást bérel egy idős olasz nőtől, aki vaksága dacára nagyon is tele van életkedvvel.
Anais ráébred, a tökéletlenségeink tesznek bennünket egyedivé – nem az a lényeg, hogy az ember begyógyítsa a sebeit, hanem hogy megtanuljon együtt élni velük.


Joyce Maynard: Lány ​a hegyen
1979 ​nyara. Rachel és húga, Patty előtt ott az egész vakáció, a forró, száraz kaliforniai nyár. A tizenegy éves Patty nyakigláb kiskamasz, aki imád kosárlabdázni, és bármit megtenne a nővéréért. Rachel szenvedélye az írás: ezernyi történetet talál ki, és meg van győződve arról, hogy olvasni tud mások gondolataiban. A két testvér a közeli erdőket járja, s lemezborítók nézegetésével meg a szomszédok életéről szőtt fantáziákkal üti agyon az időt. Kedvenc helyük a házuk mögött emelkedő hegyoldal; nem is sejtik, hogy milyen veszélyes helyen játszanak.Amikor aztán egymás után több fiatal nő is gyilkosság áldozata lesz a környéken, a lányok apjára, a jóképű nyomozóra vár a feladat, hogy elfogja a gyilkost, akit a helybeliek Alkonyi Fojtogatóként emlegetnek. A feladat azonban kifog a detektíven; múlnak a hónapok, újabb fiatal nők válnak áldozattá. Rachel minden addiginál veszélyesebb játékba kezd: önmagát használja csaléteknek, hogy segítsen apjának, és lépre csalja a gyilkost.A Lány a hegyen megírását valós események ihlették. Az 1970-es évek végén a kaliforniai Marin megye lakosságát valóban rettegésben tartotta egy sorozatgyilkos, Maynard műve mégis több egyszerű thrillernél: lélegzetelállítóan izgalmas és egyben megrendítő regény a családi kötelékekről és a legmélyebb érzésekről.


Gaby Roney: A Huszár esküje
Egy titok. Egy politikai helyzet. Egy lovasbaleset.
A magyar grófnő, aki képes megváltozni azért a huszárért, aki egykoron megalázta, és örökre elrabolta a szívét.
A huszár, aki csak egy férfinak tartja magát, méltó akar lenni a lány szerelmére.
Elveszettség, bűnbocsánat és önkéntes rabság. Ez az, ami mindkettőjükre vár, hogy megtalálják az egymáshoz vezető utat.

Hadházi Anita: Dubaj gésái, Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó, Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla, Sissel-Jo Gazan: A fecske röpte, Lucinda Riley: Orchideaház, Martin Amis: Időnyíl

Hadházi Anita: Dubaj gésái
Az ​új kezdet lesz a vég? Mauer Szofi végre megkapja álmai munkáját: felveszik légiutas-kísérőnek az Egyesült Arab Emirátusok nagy presztízsű légitársaságához, a Dubai Wingshez. Beköltözik a cég által biztosított szálláshelyre, ahol megismeri a lakótársát, Michát. Szofi anyagi helyzete nem túl fényes, hiszen a légitársaságtól a tréning alatt csak az alapbért kapja. Így amikor a lakótársa megkéri, hogy ötszáz dirhamért cserébe hoszteszkedjen helyette egy rendezvényen, ő azonnal igent mond. A partin az események szörnyű fordulatot vesznek, de az igazi rémálom akkor kezdődik, amikor visszaér a szállására… Alig három napja érkezett az országba, máris egy gyilkossági ügy gyanúsítottjává válik. Vajon képes bebizonyítani az ártatlanságát? És valóban feddhetetlen? Szofinak minden erejét latba kell vetnie, hogy megmeneküljön. Miközben rájön, nem csak a rendőrségtől kell tartania. Valaki más is üldözi. Hadházi Anita regénye lebilincselő, szenvedélyes történet egy egzotikus világban, ahol a csillogás és a luxus mögött sötét titkok rejlenek. Itt semmi nem az, aminek látszik, és az indulatok úgy perzselnek, mint a sivatagi nap.
„Szívesen olvasnék még a szerző tollából." – Dontforgettosmileandread


Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó
A ​Kádár-korszak titkosszolgálata által használt tudományos elemzés szerint csupán az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. „Melléjük sorakoznak az Európában és más világrészeken működő tudósok. Nem túlzás, ha azt állítjuk, ezernyi magyar tudós működik ma hazáján kívül. Oly sokan vannak, hogy nem is vehetjük mindet számba." A számbavétel azonban folyt, és a magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról. Közülük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében meghatározó szerepet játszó lángelmék, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak" nevezett a korabeli tudósvilág, és a magyar származású Nobel-díjasok. A hidegháború tudományos versenyfutásában az ő tudásuk stratégiai fontossága szinte felbecsülhetetlen volt állambiztonsági szempontból. Megkörnyékezésük a konspiráció egészen magas szintjén, szovjet kontroll alatt szerveződhetett csak, de a magyar gyökerekből adódóan a magyarországi titkosszolgálatok nélkülözhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a közelébe férkőzhessenek. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel. Jelen kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede ("Kárász") és Szilárd Leó ("Törő"), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes ("Carter") és Szent-Györgyi Albert ("Bogarász") állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk általa képet, de a „célszemélyek" életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is.
SZEKÉR NÓRA (1976), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. Kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténete. 2017-ben jelent meg Titkos társaság – Magyar Testvéri Közösség története című könyve.


Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla
Anna ​Bellának, a koppenhágai egyetem végzős biológusának nincs könnyű dolga. Egyedül neveli négyéves kislányát, állandó idő- és pénzszűkében van, társasági és szerelmi élete a nullával egyenlő. Tudja, a közeljövőben mindenáron meg kell védenie a diplomamunkáját, ha nem akarja, hogy végleg összecsapjanak a feje fölött a hullámok. Szakdolgozatában a madarak és a dinoszauruszok közti rokonság témáját kutatja, amely évek óta heves vitákat és már-már gyilkos indulatokat vált ki tudományos körökben. Ám Anna a témavezetőjétől, Helland professzortól szinte semmilyen segítséget nem kap. Amikor a professzort egy napon holtan találják az irodájában, a lány mégis úgy érzi, a világ omlott össze. Ráadásul kiderül, hogy Helland különös, hátborzongató gyilkosság áldozata lett. Parazitákkal fertőzték meg, izomszöveteiben és agyában több ezer petét találtak. Alig néhány nap múltán Anna jóbarátját, Johannest veszíti el – a fiú koponyáját egy éles tárggyal zúzták szét. Mindennek tetejébe Anna rájön, hogy a szülei valamilyen sötét, múltbéli titkot rejtegetnek előle. Amikor a már halott Johannes telefonján SMS-t kap, úgy érzi, saját kezébe kell venni az ügyet, mert attól tart, ő az első számú gyanúsított. Lehet, hogy a borzalmas bűnesetek a diplomamunkájával függenek össze? Anna a természettudományi múzeum zegzugos folyosóinak labirintusában, a madár- és dinoszauruszcsontokat rejtő szekrények mélyén, a parazitológiai és paleontológia tanszék laborjaiban, természettudományos folyóiratok vitacikkeiben és önnön múltjában keresi a választ a gyötrő kérdésekre. A kutatóbiológusként és kulturális újságíróként is dolgozó dán írónő több díjat is elnyert, borzongató atmoszférájú, váratlannál váratlanabb fordulatokat tartalmazó thrillerében különleges kalandozásra hívja az olvasót a dinoszauruszok és a mai, a médiának kiszolgáltatott tudomány világába. És közben hiteles, érzékletes tablót fest napjaink Dániájának társadalmáról és egyetemi életéről.


Sissel-Jo Gazan: A fecske röpte
A ​Dinoszaurusz tolla szereplői visszatérnek!
Soren Marhauge, az immár szabadúszó nyomozó ezúttal egy profitorientált összeesküvés nyomába ered, amelynek gyökerei a Big Pharma legmagasabb szintjétől egészen a dán kormányig nyúlnak. Amikor Kristian Storm professzort, a vitatott nézeteiről hírhedtté vált immunológust felakasztva találják az irodájában, asszisztense, Marie Skov nem hajlandó elhinni, hogy öngyilkos lett. A néhai tudós egy nemrégiben tett nyugat-afrikai kutatóútja során megdöbbentő igazságot tárt fel a fejlődő világban zajló immunológiai kutatásokról, és Marie úgy gondolja, hogy főnökét elhallgatták, mielőtt a nyilvánosság elé tárhatta volna, amit felfedezett. Storm riválisának segítségével Soren Marhauge volt rendőrnyomozó veszi át az ügyet, és elhatározza, hogy kideríti, mi is történt valójában a professzorral. A viharos tempójú nyomozás mellett Marie problémás családjának és Marhaugénak a szintén biológus Annával való bonyolult kapcsolatának részletei is kibontakoznak. Marhauge ismét megküzd a saját démonaival, miközben egy olyan titkos társaság után nyomoz, amely bármi áron megvédi a titkait.
SISSEL-JO GAZAN napjaink egyik legsikeresebb és legelismertebb dán regényírója. Gyerekkorában édesanyjával három éven át utazgatott a Földközi-tengeren, élményeiket levelekben osztották meg ismerőseikkel – innen ered a történetmesélés iránti szenvedélye. Végzettségét tekintve biológus, sokáig tudományos kutatóként is dolgozott. Műveinek témáját elsősorban a természettudomány izgalmas, versengéssel és hatalmi harcokkal teli világából meríti, könyveit ma már közel húsz országban adják ki. A The Guardian a „skandináv noir" műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte. A dinoszaurusz tolla, a Tintagomba és a Fehér virágok című, nagy sikert aratott regényei után ez a negyedik könyve magyarul.


Lucinda Riley: Orchideaház
Az angliai Norfolkban elterülő Wharton Park Julia Forrester gyermekkorának színhelye volt, ahol évről évre szeretett nagyszüleivel töltötte a nyarakat. Julia csodájára járt a parkban lévő üvegháznak, amelyben a nagyapja értő gondoskodással nevelgette a világ minden tájáról származó, egzotikus orchideákat.
Julia évekkel később, egy tragédiát követően vigaszt keresve tér vissza Wharton Parkba; az üvegház egykori varázsát szeretné újra átélni, ám azt elhagyatottan találja. Itt botlik bele a park új tulajdonosába, a kedves és vonzó Kit Crawfordba, akinek a múltját szintén bánat és rejtély övezi…


Martin Amis: Időnyíl
Azt mondják, halálunk pillanatában lepereg előttünk életünk filmje. Egyesek szerint visszafelé – éppen úgy, ahogyan az emberi emlékezet dolgozik. Ez a hiedelem szolgál kiindulópontul Martin Amis kisregényéhez, amely 1991-es megjelenése óta a holokauszt-irodalom sokat hivatkozott, sokat vitatott, de mindenképpen megkerülhetetlen darabjává vált. Amis ebben a merész narratív kísérletben igyekszik számot vetni egyrészt mindazon kérdésekkel, amelyek az időszerkezet ilyen egyszerű megfordításából következnek, fekete humorral világítva rá az időbeli gondolkodásban eleve benne rejlő paradoxonokra, másrészt a holokauszt utáni irodalom egyik nagy dilemmájával, hogy tudniillik hogyan lehet, vagy lehet-e egyáltalán regényt írni, túl egy olyan traumán, amely gyanússá tette a nyelvet és kisiklatta az időt.
 
1001 könyv listán szerepel

Walter Isaacson: A kódfejtő, Guillaume Musso: Ments meg!, Benedek Szabolcs: Kádár hét napja, Lynn Painter: Újra meg újra, Francesca Paci: Szerelem Auschwitzban

Walter Isaacson: A kódfejtő
Leonardo ​Da Vinci és Steve Jobs életrajzírójának új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjas tudósról
Walter Isaacson új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjjal elismert tudóspáros egyik tagjának, Jennifer Doudnának az életét, tudományos munkásságát dolgozza fel. A CRISPR-ként ismert génszerkesztő eljárás feltalálásában játszott szerepének köszönhetően világhíressé vált kutatónő karaktere és karrierje nem véletlenül keltette fel Isaacson érdeklődését, aki könyveiben – többek között Leonardo da Vinci, Albert Einstein és Steve Jobs életrajzának szerzőjeként – mindig azt kutatja, mi a titka annak a különleges látásmódnak, amellyel valaki minden kortársától eltérő módon közelít a világ jelenségeihez, és hogyan tud ennek birtokában kivételeset alkotni. Jennifer Doudna esetében a kérdés az, hogy a világ megismerése iránt felébredő természetes kíváncsiság hogyan vezet el egy olyan felfedezéshez, amely emberéleteket menthet meg, sőt egész fajunk jövőjét alakíthatja át. A CRISPR néven híressé vált génszerkesztő módszer ugyanis képessé tehet minket arra, hogy a jövőben ellenállóbbá alakítsuk szervezetünket a vírusok meg-megújuló támadásaival szemben. Ez az ígéretes felfedezés azonban morális kérdéseket is felvet, hiszen az evolúciót meghackelő beavatkozások nemcsak a járványokkal szembeni védekezőképességünket erősíthetik, nemcsak azt érhetjük el segítségükkel, hogy megszabaduljunk eddig gyógyíthatatlannak tartott pszichés betegségektől, de az IQ-nk vagy a testi adottságaink befolyásolásával messzire ható változásokat is előidézhetünk fajunk egyedeiben. Ezért nem túlzás, amit a könyv címe állít, vagyis hogy nem csupán egy kutatónő karrierjét ismerjük meg, hanem a génszerkesztés mellett az emberiség jövőjének nagy kérdései is terítékre kerülnek.


Guillaume Musso: Ments meg!
Véletlen, sors, eleve elrendelés? Egy varázslatos szerelem története
A Broadway szívében egy téli estén Juliette, a csinos, huszonnyolc éves francia nő és Sam, a fiatal New York-i gyermekorvos útjai keresztezik egymást. Juliette attól való félelmében, hogy csalódást okoz, ügyvédnek adja ki magát, a férfi pedig kötődéstől való félelmében úgy tesz, mintha házas lenne, pedig a felesége már egy éve halott. A hazugságok ellenére egy felejthetetlen hétvége vár rájuk, és egymásba szeretnek. Juliette-nek azonban vissza kell térnie Párizsba, Sam pedig nem tudja a lányt maga mellett tartani. Az Európába tartó repülőgép nem sokkal a felszállás után az óceánba zuhan, de a kapcsolatuk még korántsem ér véget…


Benedek Szabolcs: Kádár hét napja
Újabb regénnyel jelentkezik az Ünnepi Könyvhétre Benedek Szabolcs. A Kádár hét napja azt az 1956. november 1. és 7. közötti, a későbbiek fényében egyértelműen döntő jelentőségű időszakot mutatja be, ami alatt Kádár János a Nagy Imre-kormány államminiszteréből a forradalom eltiprójává vált.
A történet elején, nem sokkal azután, hogy a rádióban hitet tett a nemzeti felkelés győzelme és a függetlenség mellett, Münnich Ferenc invitálására a Parlamentből a Belügyminisztériumba hajtat. Ott azonban telefont kapnak Andropov szovjet nagykövettől, aki mindkettejüket magához hívatja, mégpedig azonnal. Autóba ülnek, és elindulnak a szovjet nagykövetségre. Oda azonban nem érkeznek meg, mert útközben szovjet katonák feltartóztatják, majd a tököli katonai repülőtérre kísérik a két politikust, és felteszik őket egy repülőre, amely Moszkvába indul...
A forradalom korábbi eseményeit is némiképp felidéző regényt a forrásokra vonatkozó jegyzetek zárják.


Lynn Painter: Újra meg újra
Emilie ​Hornby, a tizenhét éves gimnazista mottója: „A sors a balekoknak való. A szerelmet meg kell tervezni." A tinilány ennek jegyében, szerelemtől ittasan, kicsinosítva indul iskolába az év legromantikusabb napján, február 14-én. Bár mindent előre lejátszott a fejében, és gondosan rögzített is a heti tervezőjében, Emilie élete legrosszabb Valentin-napját éli át. Egyik baj és csalódás jön a másik után, semmi sem úgy alakul, ahogyan megálmodta. Miután túljut az első sokkon, a nagymamájához menekül egy kis vigasztalásért, és ott hajtja álomra a fejét. Másnap reggel hatkor megszólal a telefonja ébresztője, és – ó, te jó ég! – újra Valentin-nap van. Az utána következő nap pedig…? Ismét egy rémes Valentin-nap!Emilie egy olyan rémálomszerű időhurokban ragad, amelyből nem tud kiszabadulni, így aztán újra meg újra átéli az „első" Valentin-nap rémségeit.
Vajon meddig kell még szenvednie ebben a Valentin-napi purgatóriumban?
Lynn Painter, a Mr. Téves szám, a Véletlenül Amy és a Jobb mint a filmeken sikerszerzője, ismét egy hihetetlenül vicces, magával ragadó romkommal ajándékozza meg a rajongóit.


Francesca Paci: Szerelem Auschwitzban
Az ​auschwitzi szerelmesek története mesébe illő is lehetne, ám teljes egészében igaz: két fiatal Auschwitz poklában talál egymásra, esik szerelembe, majd tizenhárom nap erejéig a boldogságot is megízlelik, mielőtt történetük tragikus véget ér.
Bár Mala és Edek ugyanazon a környéken születtek, a történelem vihara más tájakra sodorta őket, hogy aztán életük a világ egyik legborzalmasabb helyén, Auschwitzban érjen össze. Malka Zimetbaum Antwerpenben nőtt fel egy kereskedő családban, számos nyelven beszélt, nem csoda hát, hogy az SS tolmácsolással bízta meg, amikor 1942 nyarán a táborba deportálták. Edward Galiński ekkor már évek óta Auschwitz lakója volt, egyike az elsőknek, akiket idehurcoltak; akaratereje és kézügyessége révén élt túl ott, ahonnan nem volt kiút. Mala és Edek itt találták meg közösen a boldogságot egy röpke időre, hogy aztán együtt nézzenek szembe a halállal.
Francesca Paci kettejük történetét írta meg a még élő kortársak és fellelt dokumentumok révén. Bár Malának és Edeknek csupán tizenhárom napnyi boldogság jutott, szerelmük ereje még sokáig velünk marad.

Ulrich Becher: Az ex-kaszinó vendégei, Clara Jane King: A szerelem másik arca, Walter Isaacson: Elon Musk, Stefan Ahnhem: A csere, Laura Barrow: Hívd haza a kanárikat

Ulrich Becher: Az ex-kaszinó vendégei
Nizza. ​1961. július 24. Hitsch Kandrian zürichi grafikus egy kávézó teraszán ül a quai des Deux Emmanuels-en. Felesége és fia elutazott, ő maga egy fürdőbaleset után egyedül maradt a Cote d'Azurön, szemlélődik, gondolkodik, elnézi a gondtalanul nyaralók áradó, hömpölygő tömegét. És ebben a látszólag békés és gondatlan nizzai atmoszférában Hitsch Kandrian egyszerre nyugtalanító jelenségeket észlel. Szállodájában a William-féle ex-kaszinóban megszáll ey constanitne-i regattcsapat. A Cléo nevű luxushotelba megérkezik egy algériai képviselő, aki azért harcol, hogy véget érjen a már hét éve tartó algériai háború. Kandiran rosszat sejt, egyre biztosabban látja, hogy a regattcsapat tagjai nem békés, ártalmatlan sportolók. Tudja, hogy szólnia kellene, érzi, hogy meg kellene akadályoznia a katasztrófát. De csak vár, üldögél, aperitifet iszik, Hemingway öngyilkosságán tűnődik, elkövet egy „házasságtörést" – miközben bekövetkezik amitől félt. Késő, már túl késő – állapítja meg soha meg nem szűnő bűntudattal Hitsch Kandrian, aki némaságával a vétkesek cinkosa lett.
Ulrich Becher páratlanul gazdag írói eszközökkel rendelkező művész. Az élet teljességét tudja ábrázolni, színesen, érzékletesen, dinamikusan. Így elevenedik meg előttünk a mediterrán táj is, a benen élő és cselekvő, vagy éppen passzivtásukkal ható alakjaival, kételyeikkel és meg nem valósult szándékaikkal.


Clara Jane King: A szerelem másik arca
Az alma nem esik messze a fájától
A hírhedt kalóz, Alexander Burrel gróf, visszavonultan éli napjait, mióta megnősült és a gyönyörű kislánya megszületett. Elisabeth felnőve nem szándékozik férjhez menni, mivel még nem találta meg a szerelmet. Úrinő módjára sem szeret viselkedni, jobban kedveli a szabad életet. Ennek ellenére egy ifjú nemes kitartóan udvarol neki annak ellenére is, hogy többször is kikosarazta. Egy nap lovagolni indul, ám hiába várnak rá. Lova nélküle botorkál haza. A kisasszonynak nyoma vész. Többnapos járóföldre a szülői kastélytól, az erdő mélyén, egy idős ember vadászat közben belebotlik egy szépséges lányba, aki láthatóan sérüléstől szenvedve eszméletlenül fekszik a nedves avarban. Házába viszi, de úgy tűnik, hogy a lány semmit sem tud magáról elmondani.


Walter Isaacson: Elon Musk
Steve ​Jobs, Leonardo Da Vinci és Albert Einstein életrajzírójának új életrajzi könyve korunk egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb innovátoráról a világpremierrel egy időben jelenik meg magyar nyelven. Walter Isaacson eddigi munkáihoz méltó alapossággal írta meg Elon Musk történetét, amelyben egészen közelről ismerhetjük meg az embert, aki elképesztő álmainak megvalósítása érdekében megszegte szinte az összes létező szabályt, aki segített átevezni a világot az elektromos járművek, a magán űrkutatás és a mesterséges intelligencia korszakába. És persze még a Twittert is megvette. Gyerekkorában rendszeresen bántalmazták társai, de excentrikus apja is erősen nyomott hagyott pszichéjén. Kemény, de sebezhető fiúvá, majd férfivá vált, aki hajlamos volt a hirtelen, Jekyll és Hyde-szerű hangulatingadozásokra. Rendkívül magas kockázattűrő képessége, erősen konfliktusos és gyakran mániákus viselkedése, már-már földöntúli küldetéstudata és érzéketlensége időnként pusztító volt a környezete számára. Isaacson két éven át követte Muskot, részt vett a megbeszélésein, együtt végigjárták a gyárait, és hosszú órákon át tartó beszélgetéseket folytatott vele, de kérdezte a családját, a barátait, a munkatársait és az ellenfeleit is róla. A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak.


Stefan Ahnhem: A csere
Carl ​és Helene nincs túl jó passzban, és úgy vélik, hogy egy nyaralás távol a stockholmi hétköznapok zajától talán segít újra egymásra találniuk. Ezért házat cserélnek egy kaliforniai házaspárral, akik éppen Svédországba készülnek, ahol a férfinak lesz egy kiállítása. A svéd Adam és az amerikai Scarlett szintén a házassága megmentésén fáradozik. Azonban alig érkeznek meg Santa Cruzba, illetve Stockholmba, különös események sora veszi kezdetét. Vajon Carlt csak az emlékezete tréfálja meg, amikor úgy képzeli, hogy a ház teljesen máshogy nézett ki a fotókon? Tényleg kopog valaki éjjelente a fűtéscsöveken, vagy csupán rémeket lát? És Scarlett képzelődik, vagy Helene valóban titkos üzenetet hagyott neki a gardróbszobában? A furcsaságok egyre szaporodnak, és a végén már a saját szemüknek sem mernek hinni.Ahogyan Stefan Ahnhem új pszichothrillerének mozaikdarabkái összeállnak, világossá válik, mennyivel több rejlik minden kapcsolatban a felszín alatt, mint azt képzelni mertük volna. És hogy mindenki jobban járna, ha igazat mondana. Csakis az igazat.


Laura Barrow: Hívd haza a kanárikat
Történet ​három nővérről, akiket messze sodort egymástól az élet, de most ismét találkoznak, hogy szembenézzenek a lezáratlan múlttal ebben a családról, gyászról, titkokról és megbocsátásról szóló, megható regényben.Savannah még csak négyéves volt, mikor ikertestvére, Georgia eltűnt, és azóta sem került elő. Ennyi évvel később talán erre a rejtélyre is fény derül. Savannah meggyőzi nővéreit, hogy ássák ki az időkapszulát, melyet még gyermekkorukban rejtettek el a régi házuk udvarán. Ám a három lánynak a hazatéréssel együtt szembe kell néznie a múlt kísérteteivel és makacs nagyanyjukkal, Mamóval is.Az előásott emlékek között kutakodva egy fényképre bukkannak, mely Georgia eltűnésének napján készült, és felfedeznek rajta egy ismeretlen nőt a háttérben. Míg a nővérei tovább akarnak lépni, Savannah elhatározza, hogy megkeresi a titokzatos nőt, és így talán az igazsághoz is közelebb kerül. Mikor a régi feszültségek, versengések és emlékek a felszínre törnek, mindannyian kénytelenek átgondolni, mit tudnak arról a sorsdöntő napról, egymásról és önmagukról. Miközben próbálják kideríteni, mi történhetett Georgiával, mindegyikük felismeri azt, amit Mamó mindvégig tudott: az összetartás és egymás támogatása a legfontosabb.