Leila A. Soud: Sivatagi árnyék
Leila fiatal s tapasztalatlan budapesti lány volt, amikor úgy döntött, hogy a kuvaiti származású Alihoz köti életét. Követte őt Amerikába, később Kuvaitba is, őszintén hitte, hogy jóban-rosszban kitart mellette. Egy kapcsolat azonban két emberen múlik, s néha a legjobb szándékok sem segítenek! Hol rontották el? E nem mindennapi történet révén betekintést nyerünk egy távoli, számunkra kissé idegen, misztikus világba, s akaratlanul is azonosulunk a gyermekeiért küzdő anyával. A mindenkori anyával, aki hisz abban, hogy a házasságban egyik félnek sincs joga ahhoz, hogy elvegye a másiktól a kettejük által megteremtett világot, a megismételhetetlen alkotásokat, a gyermekek lelkét, szeretetét.
Julie Cohen: Louis és Louise
Egy élet. Kétféleképpen leélve. Louis és Louise ugyanaz a személy, aki két különböző életet él. Csupán az orvos által megállapított nemük és az „e" végződés különbözteti meg őket egymástól. Ugyanazok a legjobb barátaik, ugyanolyan vörös a hajuk, ugyanaz az álmuk, hogy íróvá legyenek, ugyanolyan kitűnően fütyülnek. Gyengéd, mélyenszántó és időszerű regény azokról a dolgokról, amelyek összehoznak bennünket – és amelyek elválasztanak. Julie Cohen Együtt című előző regénye egy szörnyű titkot rejtegető házaspárról szólt, a Louis és Louise pedig arról, mennyire máshogy alakulhat egy élet.
A. D. Miller: Hóvirágok
Moszkvában zajlik a buja élet. Lepukkant kricsmikben vagy épp menő, túlfűtött bárokban bukkannak fel az éjszakai élet állandó szereplői: dögös csajok, titokzatos nagymenők, piti kis bűnözők. Olyan terep ez, ahol könnyű elrejtőzni, és ahol könnyű eltüntetni bármit vagy bárkit. Ebbe a világba csöppen bele Nick, az angol jogász, akinek a munkájával kapcsolatban hamarosan feltűnik néhány gyanús ügylet. Ám ez nem különösebben érdekli, túlságosan belemerül az élet egzotikusabb és izgalmasabb történéseibe. Aztán hirtelen, egy csapásra minden megváltozik. Egy verőfényes szeptemberi napon a metrón utazva megment két csinos orosz lányt egy zsebtolvajtól, és ettől a pillanattól az életét már nem képes józanul irányítani. Számára ismeretlen, leküzdhetetlen szenvedéllyel beleszeret Másába, és hamarosan azzal kell szembesülnie, hogy ő lesz a sötét titkok szövevényében vergődő áldozat. És mire olvadni kezd a hó, a szűzies takaró alól felszínre kerülnek a legszörnyűbb titkok és az eltűnt holttestek… A. D. Miller regényét 2011-ben beválogatták az egyik legrangosabb angol irodalmi díj, a Man Booker Prize legesélyesebbjei közé. Több mint 20 nyelvre lefordították, és a megfilmesítés jogát is megvásárolták.
Jules Verne: A Jonathan hajótöröttei
Vernének ez az újonnan magyarra fordított, hazánkban jószerivel ismeretlen regénye két motívumát tekintve ismerős lehet: ugyanaz a tűzföldi szigettenger, az amerikai földrész déli csúcsát jelentő Horn-fok a helyszíne, amelyet ismerhetünk az író Világítótorony a világ végén című regényéből, főhőse pedig a Nemo kapitány címszereplőjének sajátos mása, a világtól elvonult dúsgazdag herceg, aki a magányt és az áldozatos élet lehetőségét keresi és találja meg világvégi elvonultságában. A névtelen, ismeretlen nemzetiségű, ám kiváló képességű, rendkívüli tudású és testi erejű férfi az abszolút szabadság anarchista eszméjétől hajtva fordított hátat annak idején a civilizált világnak, és a "se Isten, se úr" jelszavával telepedett le a Tűzföldtől délre eső szigetvilág egyik tagján. A patagóniai indiánoktól csak "Jótevőnek", azaz Kau-dzsernek nevezett férfi - két hű indián kísérőjével - megmenti a biztos pusztulástól a San Franciscóból Afrikába telepes kivándorlókat szállító Jonathan nevű hajót. Az ezerkétszáz utassal és az élet újrakezdéséhez szükséges megannyi fölszereléssel tehetetlenül hánykódó teherhajót Kau-dzser önfeláldozó bátorsággal a Hoste-sziget partjaira kormányozza, ahol ugyan a hajót partmenti sziklához csapja a dühöngő vihar, de utasai sértetlenül kiszállhatnak. Lényegében itt kezdődik a regény cselekménye, amely voltaképp nem más, mint Verne társadalombölcseletének izgalmas, fordulatos eseményekkel átszőtt kifejtése.
Marie-France Botte: Egy gyermek ára
Bevallom, nem akartam megírni ezt a könyvet. Újra átélni a mindennapokat, a bangkoki éjszakákat, felidézni a gyermekek sérüléseit és nyomorúságát, a bordélytulajdonosok brutalitását, a pedofilek nyugodt cinizmusát, a kínai maffia fenyegetéseit… A borzalmat, az erőszakot, a félelmet. Nem, nem akartam még egyszer leszállni a pokolba. Mégis megtettem, mert nem tudom elfelejteni Lao, Sonta és Patchara, a három kislány tekintetét, három gyermekét a sok ezer közül, akit elraboltak, bezártak, megvertek és megerőszakoltak Bangkok nyilvánosházaiban. Ma Sonta és Patchara halott, mindketten az AIDS áldozatai, Lao kétségbeesetten küzd az egyre jobban elhatalmasodó kór ellen. Ha nem beszélnék róluk, ha semmit sem mondanék arról, amit tudok, az olyan lenne, mintha az emléküket is veszni hagynám? – írja Marie-France Botte megrázó könyvében.
Fredrik Backman: Győztesek
"A hokival és az élettel is az a probléma, hogy alig akad bennük egyszerű pillanat. A többi pedig küzdelem."
Két és fél év telt el a zord erdők közepén megbúvó Björnstadban az óta az esemény óta, amit mindenki igyekszik elfelejteni. Csakhogy a bánat és az erőszak beleivódik az emberekbe. Szeretjük a boldogan végződő meséket, de a lelkünk mélyén tudjuk, hogy nem mindegyik lehet az.
Ezúttal egy hatalmas viharral kezdődik minden. Valaki, aki már régóta távol volt, hazatér. Valakit eltemetnek. Valaki szerelmes lesz. Valaki az NHL-ről álmodik, valaki pedig bosszúról. Valaki igyekszik rendbe hozni a házasságát, valaki pedig megpróbálja megmenteni a gyermekeit. Valaki gyűlöl, valaki küzd, valaki fegyvert fog. És nem minden szerettünk éri meg az öregkort.
Mit jelent a család? Mit jelent egy hokiklub? Mit jelent egy város? És mit vagyunk készek feláldozni azért, hogy mindezt megóvjuk? Erről mesél Fredrik Backman a Björnstad-trilógia befejező kötetében.
Leila fiatal s tapasztalatlan budapesti lány volt, amikor úgy döntött, hogy a kuvaiti származású Alihoz köti életét. Követte őt Amerikába, később Kuvaitba is, őszintén hitte, hogy jóban-rosszban kitart mellette. Egy kapcsolat azonban két emberen múlik, s néha a legjobb szándékok sem segítenek! Hol rontották el? E nem mindennapi történet révén betekintést nyerünk egy távoli, számunkra kissé idegen, misztikus világba, s akaratlanul is azonosulunk a gyermekeiért küzdő anyával. A mindenkori anyával, aki hisz abban, hogy a házasságban egyik félnek sincs joga ahhoz, hogy elvegye a másiktól a kettejük által megteremtett világot, a megismételhetetlen alkotásokat, a gyermekek lelkét, szeretetét.
Julie Cohen: Louis és Louise
Egy élet. Kétféleképpen leélve. Louis és Louise ugyanaz a személy, aki két különböző életet él. Csupán az orvos által megállapított nemük és az „e" végződés különbözteti meg őket egymástól. Ugyanazok a legjobb barátaik, ugyanolyan vörös a hajuk, ugyanaz az álmuk, hogy íróvá legyenek, ugyanolyan kitűnően fütyülnek. Gyengéd, mélyenszántó és időszerű regény azokról a dolgokról, amelyek összehoznak bennünket – és amelyek elválasztanak. Julie Cohen Együtt című előző regénye egy szörnyű titkot rejtegető házaspárról szólt, a Louis és Louise pedig arról, mennyire máshogy alakulhat egy élet.
A. D. Miller: Hóvirágok
Moszkvában zajlik a buja élet. Lepukkant kricsmikben vagy épp menő, túlfűtött bárokban bukkannak fel az éjszakai élet állandó szereplői: dögös csajok, titokzatos nagymenők, piti kis bűnözők. Olyan terep ez, ahol könnyű elrejtőzni, és ahol könnyű eltüntetni bármit vagy bárkit. Ebbe a világba csöppen bele Nick, az angol jogász, akinek a munkájával kapcsolatban hamarosan feltűnik néhány gyanús ügylet. Ám ez nem különösebben érdekli, túlságosan belemerül az élet egzotikusabb és izgalmasabb történéseibe. Aztán hirtelen, egy csapásra minden megváltozik. Egy verőfényes szeptemberi napon a metrón utazva megment két csinos orosz lányt egy zsebtolvajtól, és ettől a pillanattól az életét már nem képes józanul irányítani. Számára ismeretlen, leküzdhetetlen szenvedéllyel beleszeret Másába, és hamarosan azzal kell szembesülnie, hogy ő lesz a sötét titkok szövevényében vergődő áldozat. És mire olvadni kezd a hó, a szűzies takaró alól felszínre kerülnek a legszörnyűbb titkok és az eltűnt holttestek… A. D. Miller regényét 2011-ben beválogatták az egyik legrangosabb angol irodalmi díj, a Man Booker Prize legesélyesebbjei közé. Több mint 20 nyelvre lefordították, és a megfilmesítés jogát is megvásárolták.
Jules Verne: A Jonathan hajótöröttei
Vernének ez az újonnan magyarra fordított, hazánkban jószerivel ismeretlen regénye két motívumát tekintve ismerős lehet: ugyanaz a tűzföldi szigettenger, az amerikai földrész déli csúcsát jelentő Horn-fok a helyszíne, amelyet ismerhetünk az író Világítótorony a világ végén című regényéből, főhőse pedig a Nemo kapitány címszereplőjének sajátos mása, a világtól elvonult dúsgazdag herceg, aki a magányt és az áldozatos élet lehetőségét keresi és találja meg világvégi elvonultságában. A névtelen, ismeretlen nemzetiségű, ám kiváló képességű, rendkívüli tudású és testi erejű férfi az abszolút szabadság anarchista eszméjétől hajtva fordított hátat annak idején a civilizált világnak, és a "se Isten, se úr" jelszavával telepedett le a Tűzföldtől délre eső szigetvilág egyik tagján. A patagóniai indiánoktól csak "Jótevőnek", azaz Kau-dzsernek nevezett férfi - két hű indián kísérőjével - megmenti a biztos pusztulástól a San Franciscóból Afrikába telepes kivándorlókat szállító Jonathan nevű hajót. Az ezerkétszáz utassal és az élet újrakezdéséhez szükséges megannyi fölszereléssel tehetetlenül hánykódó teherhajót Kau-dzser önfeláldozó bátorsággal a Hoste-sziget partjaira kormányozza, ahol ugyan a hajót partmenti sziklához csapja a dühöngő vihar, de utasai sértetlenül kiszállhatnak. Lényegében itt kezdődik a regény cselekménye, amely voltaképp nem más, mint Verne társadalombölcseletének izgalmas, fordulatos eseményekkel átszőtt kifejtése.
Marie-France Botte: Egy gyermek ára
Bevallom, nem akartam megírni ezt a könyvet. Újra átélni a mindennapokat, a bangkoki éjszakákat, felidézni a gyermekek sérüléseit és nyomorúságát, a bordélytulajdonosok brutalitását, a pedofilek nyugodt cinizmusát, a kínai maffia fenyegetéseit… A borzalmat, az erőszakot, a félelmet. Nem, nem akartam még egyszer leszállni a pokolba. Mégis megtettem, mert nem tudom elfelejteni Lao, Sonta és Patchara, a három kislány tekintetét, három gyermekét a sok ezer közül, akit elraboltak, bezártak, megvertek és megerőszakoltak Bangkok nyilvánosházaiban. Ma Sonta és Patchara halott, mindketten az AIDS áldozatai, Lao kétségbeesetten küzd az egyre jobban elhatalmasodó kór ellen. Ha nem beszélnék róluk, ha semmit sem mondanék arról, amit tudok, az olyan lenne, mintha az emléküket is veszni hagynám? – írja Marie-France Botte megrázó könyvében.
Fredrik Backman: Győztesek
"A hokival és az élettel is az a probléma, hogy alig akad bennük egyszerű pillanat. A többi pedig küzdelem."
Két és fél év telt el a zord erdők közepén megbúvó Björnstadban az óta az esemény óta, amit mindenki igyekszik elfelejteni. Csakhogy a bánat és az erőszak beleivódik az emberekbe. Szeretjük a boldogan végződő meséket, de a lelkünk mélyén tudjuk, hogy nem mindegyik lehet az.
Ezúttal egy hatalmas viharral kezdődik minden. Valaki, aki már régóta távol volt, hazatér. Valakit eltemetnek. Valaki szerelmes lesz. Valaki az NHL-ről álmodik, valaki pedig bosszúról. Valaki igyekszik rendbe hozni a házasságát, valaki pedig megpróbálja megmenteni a gyermekeit. Valaki gyűlöl, valaki küzd, valaki fegyvert fog. És nem minden szerettünk éri meg az öregkort.
Mit jelent a család? Mit jelent egy hokiklub? Mit jelent egy város? És mit vagyunk készek feláldozni azért, hogy mindezt megóvjuk? Erről mesél Fredrik Backman a Björnstad-trilógia befejező kötetében.
No comments:
Post a Comment