Lányi Zoltán: Szép Ilona
Mátyás király legendás szerelmének történelmi regénye
Mesebeli álmok mámora és a rideg valóság józansága szövődik nagyszabású történetté ebben a műben. Mintha középkori várak kövei suttognának a fülünkbe egy rég elfeledett világ üzenetét. Szemünk elé tárul egy régvolt királyság minden árnya és fénye, egy királyságé, amelynek uralkodóját egyszerre teszi naggyá és sújtja porba a sors rendelte, végzetes szerelem.
A Szép Ilona szívszorító története a magyar késő középkor legizgalmasabb időszakába kalauzol bennünket. Ez a kor a hatalmaskodó nagyurak, a huszita háborúk és a török fenyegetés kora. Magyarország történetének baljós érájában a Hunyadiak felemelkedése kínálhatja az egyetlen reményt. A regény nemcsak egy tragikus szerelem történetét követi végig, hanem Hunyadi Mátyás férfivá érésének és uralkodóvá válásának folyamatát is bemutatja, miközben a magyar történelem legendás alakjai elevenednek meg a szemünk előtt.
Marguerite Duras: Fájdalom
Robert L. és felesége együtt csatlakoznak a francia ellenálláshoz, és egy bizonyos Morland vezetésével hamis dokumentumokat gyártanak szökött hadifoglyok számára. 1944 nyarán a csoport egy része lebukik, Robert börtönbe, majd koncentrációs táborba kerül. Az asszony tovább harcol, és veszélyes macska-egér játékba kezd a férjét letartóztató Gestapo-ügynökkel. A háború vége után Morland Dachauban a haldoklók között talál rá Robert-ra, és Párizsba viszi. A címadó elbeszélés a feleség kétségbeesett küzdelmének krónikája, melyet önmagával, környezetével és az idővel vív az életképtelen ronccsá lett férje megmentéséért, pedig addigra már egy másik férfival kötötte össze az életét. Marguerite Duras korabeli naplójegyzetei és feljegyzései alapján írta meg saját háborús élményeit és férje, Robert Antelme hazatérését (Antelme Emberfaj című művében maga is közreadta fogságának történetét); Morland pedig nem más, mint François Mitterrand. Duras elbeszélései az elmondhatóság határát súrolva, a tabusértéstől sem riadva vissza örökítik meg a háború végének reménnyel és kétségekkel, árulással és bosszúval, kegyetlenséggel és várakozással terhes hónapjait.
Maurice Leblanc: Arséne Lupin utolsó szerelme
1921 decembere. Miközben Arsene Lupin egy észak-párizsi negyedben szegény gyermekek oktatásának szenteli idejét, „eredeti" hivatásáról sem feledkezhet meg. Egy titokzatos csoport Lupin dédapja, Napóleon egykori tábornoka könyvét akarja ellopni – egy könyvet, amely nemzetközi válságot okozhat. A felkészült rablóbanda bármire képes célja elérése érdekében – még arra is, hogy veszélybe sodorja Cora de Lerne, a híres gavallér betörő első, egyben utolsó szerelmének életét. Maurice Leblanc Arsene Lupin utolsó kalandjait 1936-ban kezdte írni, a publikálásig azonban hetvenöt évet kellett várni; a szerző stroke-ját, majd 1941-es hirtelen halálát követően az Arsene Lupin utolsó szerelmét egy nagy bézs vászonmappában „felejtették". Ármánykodás, hamis nyomok, szerelem és szenvedély – a Lupin-kalandok minden jól ismert jegye megjelenik ebben a fordulatokkal teli történetben, amely ezúttal a nemzetközi kémjátszmák világába viszi el Arsene Lupint és az olvasókat.
Vanora Bennett: Hölgy mókussal és seregéllyel
Thomas More, azaz Morus Tamás, a befolyásos udvaronc, tudós és mecénás meghívását és felkérését, hogy megfesse a házigazda portréját. More fényűző otthona a Temze partján, Chelsea-ben, a Tudor-korabeli Anglia társasági életének központja, ahol gyakran fordulnak meg neves művészek, magas rangú politikusok és egyházi emberek, de egyszerű tanítványok, védencek és még sokan mások.
Az udvarházban él Meg Giggs, More egyik fogadott lánya is. Az okos, érdeklődő lány elbeszélése alapján bontakozik ki előttünk hat év története egy olyan korban, amikor Luther Márton reformációs mozgalma végigsöpör egész Európán és VIII. Henrik kiválik a katolikus egyházból, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát. Ilyen háttér előtt zajlik a More család mozgalmas élete. Eközben a hatalmas termetű, kissé nyers, de nagyszívű mester portrékat fest, és két különös családi csoportképet is, amelyek egyformák, de alapos tanulmányozás után kiderülnek a rejtélyes különbségek.
A történetben Meg az olvasó szeme előtt érik csillogó intelligenciájú fiatal nővé, a mester vásznaira pedig szerelmek, csalódások, intrikák, felségárulás, cselszövések, aljas és kegyes hazugságok lenyomata kerül…
Az angol Vanora Bennett ezzel a regényével hívta fel magára a figyelmet, és azóta számos munkájával méltán aratott sikert. Sodró történetfűzés, kitűnő korfestő stílus, eleven karakterek jellemzik. A Hölgy mókussal és seregéllyel tökéletesen megírt történet, amely egyszerre szenvedélyes szerelmes regény és izgalmas thriller is.
Bryan Stevenson: A kegyelem ára
Az 1980-as évek végén Bryan Stevenson, a fiatal, Harvardon végzett ügyvéd Alabama államba, a halálra ítéltek földjére utazik, ahol a legmagasabb az egy főre eső halálbüntetések száma egész Amerikában. Hamar rájön, hogy a halálsorokat megtöltő elítéltek között rengeteg a szegény fekete, akiknek esélyük sem volt a tisztességes tárgyalásra és a jómódú embereknek kijáró jogi segítségre. Hiába telt el több évtized, Alabamában alig változott valami a faji egyenlőtlenség témáját megörökítő klasszikus regény, a Ne bántsátok a feketerigót! óta. Az ügyvéd megismeri az egy fehér lány megölése miatt a halálsoron ülő Walter McMilliant, akit döbbenetére egyetlen, meglehetősen zavaros tanúvallomás alapján ítéltek el alig másfél napos tárgyalás után. Az alibivel rendelkező és büntetlen előéletű fekete férfinak egyetlen bűne van: korábban egy fehér nővel folytatott viszonyt. A fiatal ügyvéd perújrafelvételt akar, de akármerre fordul, sziklaszilárd falakba ütközik. Őt azonban nem lehet eltántorítani. Az igaz történetet feldolgozó A kegyelem ára megmutatja, milyen előítéletek torzítják el máig az igazságszolgáltatás rendszerét, és hogy a törvény előtti egyenlőség jogára a világ leggazdagabb országában is születni kell. A könyvből 2019-ben nagy sikerű film készült azonos címmel.
Mátyás király legendás szerelmének történelmi regénye
Mesebeli álmok mámora és a rideg valóság józansága szövődik nagyszabású történetté ebben a műben. Mintha középkori várak kövei suttognának a fülünkbe egy rég elfeledett világ üzenetét. Szemünk elé tárul egy régvolt királyság minden árnya és fénye, egy királyságé, amelynek uralkodóját egyszerre teszi naggyá és sújtja porba a sors rendelte, végzetes szerelem.
A Szép Ilona szívszorító története a magyar késő középkor legizgalmasabb időszakába kalauzol bennünket. Ez a kor a hatalmaskodó nagyurak, a huszita háborúk és a török fenyegetés kora. Magyarország történetének baljós érájában a Hunyadiak felemelkedése kínálhatja az egyetlen reményt. A regény nemcsak egy tragikus szerelem történetét követi végig, hanem Hunyadi Mátyás férfivá érésének és uralkodóvá válásának folyamatát is bemutatja, miközben a magyar történelem legendás alakjai elevenednek meg a szemünk előtt.
Marguerite Duras: Fájdalom
Robert L. és felesége együtt csatlakoznak a francia ellenálláshoz, és egy bizonyos Morland vezetésével hamis dokumentumokat gyártanak szökött hadifoglyok számára. 1944 nyarán a csoport egy része lebukik, Robert börtönbe, majd koncentrációs táborba kerül. Az asszony tovább harcol, és veszélyes macska-egér játékba kezd a férjét letartóztató Gestapo-ügynökkel. A háború vége után Morland Dachauban a haldoklók között talál rá Robert-ra, és Párizsba viszi. A címadó elbeszélés a feleség kétségbeesett küzdelmének krónikája, melyet önmagával, környezetével és az idővel vív az életképtelen ronccsá lett férje megmentéséért, pedig addigra már egy másik férfival kötötte össze az életét. Marguerite Duras korabeli naplójegyzetei és feljegyzései alapján írta meg saját háborús élményeit és férje, Robert Antelme hazatérését (Antelme Emberfaj című művében maga is közreadta fogságának történetét); Morland pedig nem más, mint François Mitterrand. Duras elbeszélései az elmondhatóság határát súrolva, a tabusértéstől sem riadva vissza örökítik meg a háború végének reménnyel és kétségekkel, árulással és bosszúval, kegyetlenséggel és várakozással terhes hónapjait.
Maurice Leblanc: Arséne Lupin utolsó szerelme
1921 decembere. Miközben Arsene Lupin egy észak-párizsi negyedben szegény gyermekek oktatásának szenteli idejét, „eredeti" hivatásáról sem feledkezhet meg. Egy titokzatos csoport Lupin dédapja, Napóleon egykori tábornoka könyvét akarja ellopni – egy könyvet, amely nemzetközi válságot okozhat. A felkészült rablóbanda bármire képes célja elérése érdekében – még arra is, hogy veszélybe sodorja Cora de Lerne, a híres gavallér betörő első, egyben utolsó szerelmének életét. Maurice Leblanc Arsene Lupin utolsó kalandjait 1936-ban kezdte írni, a publikálásig azonban hetvenöt évet kellett várni; a szerző stroke-ját, majd 1941-es hirtelen halálát követően az Arsene Lupin utolsó szerelmét egy nagy bézs vászonmappában „felejtették". Ármánykodás, hamis nyomok, szerelem és szenvedély – a Lupin-kalandok minden jól ismert jegye megjelenik ebben a fordulatokkal teli történetben, amely ezúttal a nemzetközi kémjátszmák világába viszi el Arsene Lupint és az olvasókat.
Vanora Bennett: Hölgy mókussal és seregéllyel
Thomas More, azaz Morus Tamás, a befolyásos udvaronc, tudós és mecénás meghívását és felkérését, hogy megfesse a házigazda portréját. More fényűző otthona a Temze partján, Chelsea-ben, a Tudor-korabeli Anglia társasági életének központja, ahol gyakran fordulnak meg neves művészek, magas rangú politikusok és egyházi emberek, de egyszerű tanítványok, védencek és még sokan mások.
Az udvarházban él Meg Giggs, More egyik fogadott lánya is. Az okos, érdeklődő lány elbeszélése alapján bontakozik ki előttünk hat év története egy olyan korban, amikor Luther Márton reformációs mozgalma végigsöpör egész Európán és VIII. Henrik kiválik a katolikus egyházból, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát. Ilyen háttér előtt zajlik a More család mozgalmas élete. Eközben a hatalmas termetű, kissé nyers, de nagyszívű mester portrékat fest, és két különös családi csoportképet is, amelyek egyformák, de alapos tanulmányozás után kiderülnek a rejtélyes különbségek.
A történetben Meg az olvasó szeme előtt érik csillogó intelligenciájú fiatal nővé, a mester vásznaira pedig szerelmek, csalódások, intrikák, felségárulás, cselszövések, aljas és kegyes hazugságok lenyomata kerül…
Az angol Vanora Bennett ezzel a regényével hívta fel magára a figyelmet, és azóta számos munkájával méltán aratott sikert. Sodró történetfűzés, kitűnő korfestő stílus, eleven karakterek jellemzik. A Hölgy mókussal és seregéllyel tökéletesen megírt történet, amely egyszerre szenvedélyes szerelmes regény és izgalmas thriller is.
Bryan Stevenson: A kegyelem ára
Az 1980-as évek végén Bryan Stevenson, a fiatal, Harvardon végzett ügyvéd Alabama államba, a halálra ítéltek földjére utazik, ahol a legmagasabb az egy főre eső halálbüntetések száma egész Amerikában. Hamar rájön, hogy a halálsorokat megtöltő elítéltek között rengeteg a szegény fekete, akiknek esélyük sem volt a tisztességes tárgyalásra és a jómódú embereknek kijáró jogi segítségre. Hiába telt el több évtized, Alabamában alig változott valami a faji egyenlőtlenség témáját megörökítő klasszikus regény, a Ne bántsátok a feketerigót! óta. Az ügyvéd megismeri az egy fehér lány megölése miatt a halálsoron ülő Walter McMilliant, akit döbbenetére egyetlen, meglehetősen zavaros tanúvallomás alapján ítéltek el alig másfél napos tárgyalás után. Az alibivel rendelkező és büntetlen előéletű fekete férfinak egyetlen bűne van: korábban egy fehér nővel folytatott viszonyt. A fiatal ügyvéd perújrafelvételt akar, de akármerre fordul, sziklaszilárd falakba ütközik. Őt azonban nem lehet eltántorítani. Az igaz történetet feldolgozó A kegyelem ára megmutatja, milyen előítéletek torzítják el máig az igazságszolgáltatás rendszerét, és hogy a törvény előtti egyenlőség jogára a világ leggazdagabb országában is születni kell. A könyvből 2019-ben nagy sikerű film készült azonos címmel.
No comments:
Post a Comment