Forster, E. M: Út Indiába
A Szoba kilátással és a Szellem a házban szerzőjének mindenekelőtt ez a regénye tette bizonyossá, hogy vitathatatlanul ott a helye az angol irodalom legnagyobbjai között. A cselekményét a gyarmati Indiába helyező könyv mára klasszikussá vált, mondanivalója változatlanul aktuális. Az európai nemzet elnyomói és a bennszülöttek közötti keserű konfliktusok dacára nemes barátság alakul ki egy indiai orvos és az angol Fielding igazgató között. A vallási és faji ellentétektől terhes, ugyanakkor lenyűgözően varázsos ország egzotikus hátterében bontakozik ki a valós tényeken alapuló történet az ártatlanul megvádolt doktorról. A finoman kiegyensúlyozott, kiérlelt cselekmény magával ragadóan izgalmas regénnyé kerekedik, mely feltárja az emberi léleknek azt a rétegét, ahol az értelmet talán legyőzi az érzelmek finom szövevénye: a mű tehát önmagunk tükre, ezért időálló. Mint a regény fordítója, Göncz Árpád írja, az Út Indiába „olyan, mint egy gránitból csiszolt kőbalta: megtestesíti alkotója korának minden tudását, tapasztalatát. Világsikerének titka kristálytiszta, érdekfeszítő meséje. Tökéletesen illik rá a jelző, amivel jellemezni szokták: valóban klasszikus”.
Federico Andahazi: Szerelmesek a Dunánál
Budapest, 1944. A nácik elfoglalták a várost és zsidókra vadásznak. Hanna és Bora sok évvel fájdalmas válásuk után találkoznak újra: az arisztokrata festő és diplomata elrejti háza pincéjében a volt feleségét és annak férjét, azt a férfit, akivel Hanna annak idején megcsalta.
Miközben Borát naponta meglátogatja egy náci tiszt, aki szeretné, hogy a kiváló művész fesse meg a portréját, a föld alatt bujkálók a testiségbe menekülnek. A szex az a kötelék, ami az életet jelenti a halál fenyegetésével szemben, aminek segítségével talán túl lehet élni a háború borzalmait.
A Szerelmesek a Dunánál megejtő és szenvedélyes szerelmi történet, mely az első oldaltól az utolsóig magával ragadja olvasóját.
Paula McLaine: Napkeringő
"Egy nap Karen majd könyvet ír róla - megírja őt, és ezzel örökre eggyé kovácsolja kettejüket. És én hiányzom majd azokról a lapokról." Karen Blixen nevét széles körben ismertté tette az emlékiratain alapuló Távol Afrikától című mozi, amely a dán bárónő és az angol Denys Finch Hatton szerelméről szól. Ám arról nem mesél a film, hogy ebben a kapcsolatban létezett egy titokzatos harmadik... Paula McLain, A párizsi feleség című sikerkönyv szerzőnője új regényében az 1920-as évek Kenyájának gyarmati világába repíti vissza az olvasót. A Napkeringő a félelmet nem ismerő és elbűvölő fiatal angol arisztokratának, Beryl Markhamnak állít emléket. Beryl egy angol lord gyermekeként nő fel Brit Kelet-Afrikában, a későbbi Kenyában. Miután az édesanyja elhagyja, apja és a birtokukon élő kipszigisz törzs neveli fel. Szabadon csatangol, bennszülött fiúkkal fut versenyt, és mindent megtanul a versenylovakról. Rendhagyó neveltetésnek köszönhetően öntörvényű fiatal nővé cseperedik, aki lelkes rajongója a vadonnak, és minden porcikájában érti és érzi a természet finom egyensúlyát. Ám egy nap minden, amit addig ismert és szeretett, semmivé foszlik, és Beryl végzetes kapcsolatok sorába menekül. Szokatlan stílusával felkelti a Boldog-völgyi társaságként elhíresült bohém és dekadens közösség figyelmét, és lelki társat talál Karen Blixen írónőben és szerelmében, Denys Finch Hattonben. Végül ez a karizmatikus kalandor lesz az, aki utat mutat Berlynek saját szíve vadregényes útvesztőjében. Szenvedélyes szerelmükben talál rá önmagára és hivatására - a repülésre. McLain elsöprő erejű története a 20. század eleji Afrika varázslatos vidékén járva egy rendkívüli nő életét tárja elénk, aki jóval megelőzte saját korát, s volt mersze szabadnak lenni, még akkor is, ha ezért nagy árat kellett fizetnie. Rabul ejtő olvasmány az elszántságról és az akarat erejéről.
Daisy Goodwin: Victoria
1837-ben egy százötven centis fiatal lány került Nagy-Britannia trónjára: a szőke, kék szemű, akaratos Viktória. Nagy szerencséje volt: alig egy hónappal korábban lett tizennyolc éves, tehát önállóan uralkodhatott. Anyja, a kenti herceg özvegye, és kegyence, John Conroy, addig a széltől is óvták, elzárták a világtól és az emberektől. Társaságba nem vitték, barátnőt nem szerezhetett. Most szívesen irányították volna, ha hagyja magát. Minden férfi, aki rokonságban állt vele, azt híresztelte, hogy szubnormális és hisztérikus. Boldogan megkönnyítették volna hát az életét: ők uralkodnak, Viktória meg pihenjen. Egyetlen ember bízott benne: a miniszterelnök, Lord Melbourne. Tehetséges, jellemes politikus volt, aki életéből négy évet szentelt annak, hogy az uralkodásra fel nem készített gyereklányból a maga lábán megálló királynőt faragjon. Ma már tudjuk, hogy mekkora királynőt. Erről a négy évről szól a regény. Udvari intrikákról, összeesküvésekről, hatalomsóvár rokonokról és két szerelemről.
No comments:
Post a Comment