Az „orosz rulett”-et foglyok játsszák. Vietkong őreik parancsára megpörgetett dobú forgópisztolyt szorítanak halántékukhoz, meghúzzák a ravaszt és várják a végzetté előlépett szerencse ítéletét. A játék szenvedő hősei amerikai katonák – a történelem pikantériájának jóvoltából éppen orosz emigránsok gyermekei –, akik új hazájuk iránti hűségüket demonstrálni mentek hátsó-indiai dzsungelek poklába. Sorsuk a mindenkori háborúk jóvátehetetlen borzalmait példázza, melyekre igen változatos kollekcióval szolgálhat a világ filmművészete. „A Szarvasvadász” azonban egyedi, sőt botrányos alkotás. Vetítéskor a Varsói Szerződés országainak képviselői rendszerint elhagyták a vetítőtermeket, sőt filmfesztiválokat is készek voltak bojkottálni miatta. „A Szarvasvadász” ugyanis megcáfolja az egysíkú agresszor-áldozat szereposztást, és a háború minden irányában romboló morális veszélyeinek mélységeit tárja fel. „A Szarvasvadász”, Michael Cimino filmje biztos világsiker. Az 1978-as bemutató óta most, először kerül bemutatásra egy szocialista országban. A film regényváltozata pedig a könyvespolcokra szánt mementó. Figyelmeztet bennünket a világ bajainak, betegségeinek teljesebb megértésére. A háború – még a legigazságosabb is – önmaga ellentétévé torzul, mert az embert torzítja lélektelen szerencsejátékossá, aki a megpörgetett pisztoly dobjától várja, nemesebb célok híján, sorsának ítéletét.
No comments:
Post a Comment