Karen Essex: Kleopátra

Kém, ​​diplomata, páratlan nyelvtehetség és valódi nagyvilági kalandor – mindez még nőiességének első virágzása előtt. A Kleopátráról szóló gazdag irodalom olyan újabb darabját tartja kezében az olvasó, amely a történelemformáló egyiptomi királynő életének kevéssé ismert korszakát, kora ifjúságát jeleníti meg a rendkívül fordulatos cselekményszövés és a kifinomult jellemábrázolás eszközeivel. Nagy Sándor dinasztikus és lelki leszármazottjának, a legendás uralkodónőnek már gyermekéveiben meg kell tanulnia eligazodni az udvari intrikák és a nagypolitika útvesztőiben. Szembe kell néznie egyfelől Róma mohó birodalmi ambícióival, másfelől az alávetett egyiptomi nép neheztelésével, és mindeközben ki kell védenie saját testvéreinek gonosz cselszövéseit. A cselekmény hátterében felragyog az ókori világ egzotikus pompája ég kulturális sokszínűsége. De megjelennek az akkori nagyhatalmi politika kulcsfigurái is XII. Ptolemaisztól – Kleopátra apjától –, Julius Caesaron át Marcus Antoniusig. Karen Essex sok éven át végzett történelmi tanulmányok és helyszíni utazások alapján írta meg hiteles; szórakoztató és meglepő részleteket felsorakoztató művét, mely alighanem az eddigi legizgalmasabb beszámoló minden idők egyik legvitatottabb uralkodónőjének ifjú éveiről.

Fern Michaels: Kesztyűs kézzel

A szórakoztatóan izgalmas sorozat első darabja egy csapat különleges nő nyomába ered, akik elhatározzák, hogy lépésről lépésre kivívják a maguk igazát. Nikki Quinnt felfoghatatlan csapás éri, amikor legjobb barátnője, Barbara egy cserbenhagyásos gázolás áldozata lesz, a gázoló ráadásul diplomáciai mentességet élvez. De míg Nikkinek ott van a munkája és a szereleme - a helyettes államügyész Jack Emery -, addig Barbara anyjának, Myrának semmi nem marad, amiért érdemes lenne élnie. A bosszúvágy és a harag poklában vergődve Myra már-már egészen elemészti magát, amikor... egy nap a tévéhíradóban megpillantja Marie Lewellent, akinek a lánya egy gyilkosság áldozata lett. Az asszony saját kezébe veszi a bíráskodást, és lelövi a lánya gyilkosát. Myra fejében ekkor megszületik a gondolat, és egy hónap múlva Nikkivel összetoboroznak egy női csapatot, amelynek tagjaiban egyvalami közös: kivetette őket magából az amerikai igazságszolgáltatási rendszer. A lesújtott lányok azonban nem törnek meg, sőt, készen állnak rá, hogy felvegyék a harcot a sorsukkal, és elégtételt vegyenek a bűnösökön. Elsőként Kathryn, a kamionsofőr ügyét veszik kézbe. Kathrynt sok éve megerőszakolta három motoros egy autópálya menti parkolóban, miközben mozgásképtelen férje tehetetlenül végignézte a kamionból. A szövetségbe tömörülő nők kidolgozzák a bosszút, de mivel a széthúzás is felüti köztük a fejét, megjósolhatatlan, hogy működni fog-e terv - mígnem elérkezik az igazság pillanata.

Yuval Noah Harari: Sapiens

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá… A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Yuval Noah Harari: Homo ​Deus

Legyőztük a pusztító éhínséget.
Megfékeztük a gyilkos járványokat.
Véget vetettünk az öldöklő háborúknak.
De mihez kezdjünk ezek után?
Kíséreljük meg legyőzni az öregedést?
Próbáljuk meg kicselezni a halált?
Tegyük az embert istenné?
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Diane Pearson: Csárdás

Diane Pearson regénye irántunk , magyarok iránt érzett szenvedélyéből született. Ebből az ihletből a zsidó gyökerű Ferenc, a Rácz-Rassay és a Káldy család tablóképszerű történetének vonulatai bontakoznak ki. A történet az első háború előtti években kezdődik, átível a két háborún és 1956 előtt zárul. A regényt olvasva önmagunkról is többet tudunk meg. Kiderül, hogy ma, a XXI. század második évtizedében, a gazdasági válságok, a szétesni készülő világok, a szétziláltság háborúiban, vannak-e még elsírni való könnyeink, van-e bennünk vágy, hogy sokadszor is szembesüljünk a szembesülhetetlennel, a két háború még mindig fájó, el nem felejthető sebeivel, az önmagát ismétlő történelem tragikumával, a mások megsemmisítésére szinte azonnal kész emberi gonoszsággal, az újra meg újra megjelenő pusztításvágy őrületével. Megtudjuk, van-e bennünk elég érzékenység egy ilyen nagyformátumú vállalkozás szereplőinek csodálatos-meghökkentő átváltozásaira, az erős nők portréira, a gyengeség-gyengédség pillanataira? Elhisszük-e az emberi-emberséges gesztusok, az örök emberi érzések csodáit, azt, hogy sokadszor is bebizonyosodik: nem élhetünk nélkülük. Elindulunk-e a szereplőkkel, és velük tartunk-e, hogy azután annyira hozzánk nőjenek, hogy el sem akarjuk elengedni őket?

Baráth Katalin: Arkangyal éjjel

Amikor Budapest utcáit feketére festi az éjszaka, egy árnyék indul veszedelmes útjára. A rendőrök szerint az árnyék csak legenda, de aki találkozik vele, többé nem szabadul a rettegéstől. Bori önkéntes segítő, a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozik. Egy végzetes napon azonban éppen őt támadják meg. A lány lakótársát felzaklatja a tragédia, és cinizmusa ellenére minden veszélyt vállal, hogy elkapja a névtelen tettest. Nyomozását rengeteg váratlan fordulat és fellángoló erőszak szegélyezi. De mi köze van ennek a nyomozásnak a pesti éjszakákat rémülettel megtöltő árnyékhoz? Baráth Katalin a nagy sikerű Dávid Veron-sorozat után egy letehetetlen, és ízig-vérig 21. századi magyar thrillert írt. Ez a regény nemcsak ismerős helyszíneivel, sötét, de a humort sem nélkülöző világával és izgalmas történetvezetésével ragadja magával olvasóit, hanem egy olyan főhős megrajzolásával is, akinek karaktere egyértelműen új szín a magyar krimiirodalomban.

Laura Morelli: A gondolakészítő

A tizenhatodik századi velencei gondolakészítő, Luca Vianello úgy érzi, az egész életét előre elrendezték. Apja már születésekor eldöntötte legidősebb fia sorsát, Luca a város egyik legismertebb gondolakészítő műhelyét hivatott megörökölni. Ám a fiú élete egy váratlan tragédia után különös fordulatot vesz, és elindul új utat keresni magának. Nem sokkal később egy antik gondola helyreállításán dolgozik, miközben titkon abban reménykedik, hogy sikerül szíve hölgyének kegyeibe férkőzni. A gondolakészítő egy apa és fiú nehézségekkel és szeretettel teli kapcsolatán keresztül kelti életre a velencei hajóácsok művészetének évszázados hagyományait. A történelmi regények szerelmesei bizonyára élvezettel olvassák majd a hűen leírt korabeli velencei életről szóló elbeszélést és a gondolák készítésének csodálatos részleteit.

Spíró György: Kőbéka

„Kálmánka”? De ki ez a Kálmánka? Legyen „Kálmán vitéz”? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte. Legyen a címe „Lipót”? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben. Mit szólnának ahhoz, hogy „Záp”? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza. De a címnek azt is jeleznie kéne, hogy Kálmánka bebarangolja a fél világot és a különböző korszakbéli Magyarországokat. Előbb-utóbb választani kell a sok kaland közül. A 202. oldalon Kálmánka egy üres medence alján napozgat a gyíkokkal, a medence vízköpőjét, a nyájasan hallgató kőbékát nézegeti, és beszél is hozzá – legyen tehát „Kőbéka” a címe. (Spiró György)

Fábián Janka: Emma ​évszázada

A ​tizennégy éves, írói ambíciókat dédelgető Emma 1907 júliusában az Orient expresszen tér vissza Kanadából Budapestre az édesapjával. A fővárosból Balatonkörtvélyesre utaznak tovább, ahol a súlyosan beteg Vallay Zoltán egykori szerelmére, Kóthay Évára bízza lányát. Emma ebben az álomszép balatoni kisvárosban válik igazán felnőtté, itt tapasztalja meg mindazt, ami az életben a legfontosabb: a szerelmet, a megbocsátást és hogy néha súlyos áldozatokat kell hoznunk.  Emma szerelme, Emma fiai, Emma lánya – Fábián Janka most Emma évszázada címen egy kötetben megjelenő regényciklusában lenyűgöző tablót tárul elénk egy különleges, erős asszonyról és családjáról. A 20. század történelmi viharai senkit nem kímélnek: első világháború, Tanácsköztársaság, fehérterror, második világháború, 1956., 1968., 1989 – a történelem mérföldkövei kíméletlenül jelölik ki Emma életében is a fordulópontokat. Szerettei szerteszéjjel szóródnak a világban, hogy aztán egy boldog-szomorú esemény kapcsán ismét egybegyűljenek a balatonkörtvélyesi öreg házban. Mert bárhová veti is őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük. A városban tűzijátékot rendeztek, és a felrobbanó rakéták fénye időről időre szemérmetlenül bevilágította a szobát, ahol különben csak két gyertya tétova fénye derengett. Emmának eszébe jutott az a réges-régi szilveszter, az évszázad első napjának hajnala, amit még a szüleivel ünnepelt. Milyen boldog és gyanútlan volt még akkor!

Pan-Dji: Vádirat

Észak-Koreáról ​keveset tudunk. Az országgal kapcsolatos híreket a nukleáris és rakétakísérletek, vagy a kommunista dinasztia aktuális uralkodójának külső szemlélő számára megdöbbentő kinyilatkozásai, tettei dominálják. Belső világáról, az emberek hétköznapjairól, gondjaikról, bánataikról imitt-amott jelentek meg írások, főként észak-koreai menekültek tollából, olyanokéból, akiknek sikerült megszökniük az északi rendszer poklából. A Vádirat azonban az első mű, melynek írója ma is Észak-Koreában él. A személyével kapcsolatos részletek a szerző védelme érdekében homályban maradnak. A neveket és a helyszíneket érthető megfontolások alapján, számolva a súlyos retorziókkal, ugyancsak megváltoztatták. Az elbeszélések valódiságában mégsem kételkedünk egy pillanatig sem. Mert maguk a történetek nagyon is valóságszerűek. Mert nagyon is beleférnek abba a képbe, amelyet ezzel az országgal kapcsolatban magunk elé képzelünk. Mert valóságosnak tűnnek a helyszínek, az emberek, a környezet és a konfliktusok. Egyszóval minden. Olvasva az írásokat hol elcsodálkozunk, hol megdöbbenünk. Felháborodunk, gyomrunk görcsbe rándul: lehetséges, hogy a 21. században ilyen élet jut osztályrészül egy egész népnek, huszonhétmilliónyi embertársunknak. És magunkban tiltakozunk: hogyan nézheti ölbe tett kézzel a nemzetközi közösség, hogy mindez a szemünk előtt megtörténhessen? A Vádirat szerzője és azok, akik a műnek Észak-Koreából való kijuttatásában szerepet játszottak, már megtették a magukét. Ők nem ültek ölbe tett kézzel. Rajtunk a sor, hogy mi is tegyünk valamit. Első lépésként, hogy elolvassuk és átérezzük a Vádiratban szereplő tanúvallomásokat.