Zártkörű könyvklub. Ha érdekel a tagság, küldj egy emailt!

Minden levélre válaszolunk, de előfordulhat, hogy a válaszlevelünk a levélszemét közé kerül, ezért kérjük ellenőrizd a spam/levélszemét mappádat!


ePub átalakítás mobi-ra: http://ingyenekonyvek.blogspot.com/p/konvertalas.html


Ezeket a könyveket olvastuk:

June 12, 2013

Dékány András: Tátrai tüzek

Részlet a könyvből:
"Bereci Szamó és én régi cimborák vagyunk. Mindössze annyi közöttünk a különbség, hogy gúnyám jobb mint az övé és hogy én a faluban lakom, Szamó meg a hegyekben. Mert hegyi vadász, valójában erdész, de a maga vadásza. Hiszen a Dolina, ismeritek, fenét se ér. Boróka van rajta, meg cirbolyafenyő; olyan magasan emelkedik a többi hegy fölé, hogy az erdő, a tölgy, meg a luc már sehogyan sem akar felmászni az oldalára. A járás odatette fel Bereci Szamót erdésznek, hogy lesse a boróka és a cirbolya növekedését, meg figyelje azt, hátha csoda történik: egyszer csak meggondolja a fenyves és mégis utat tör magának a köves rengetegben.
Van egy kunyhója, amely nem sokban különbözik a pakulárokétól, a kunyhóban két fekhely, egy szabadtűzhely, felette kondér az ágason és egy-két gúnya, juhbőrből készült ködmön az akasztókon. Mindezeken felül pedig – túróillat és avasszalonna szaga a kunyhó falai között… Bereci Szamó egyébként vidám legény, úgy köszönti Isten minden egyes napját, mintha ünnep lenne az. Mintha mindig terített asztal várná és a falubeli rokonok nem azon panaszkodnának, ha hetenként egyszer lejön a hegyről, hogy kevés a málé, a tej meg éppen hiányzik. Holott a gyerekeknek tej kell! És Szamó rokonságában, akár a többi falusi családban, annyi a gyerek, mint odaát a Lubin túl, Neviczkey nagyságosnak a zergekampó a díszes kastély még díszesebb falán."

Eredeti megjelenés éve: 1939

Noah Gordon: A doktornő

Huszadik századi orvosregény volt már sok, de van-e, létezhet-e olyan, amelynek főhőse józan ésszel nem magyarázható, csodás megérzésre képes: vagyis érintésre megállapítja a halál feltartóztathatatlan közeledtét? Ilyen orvos volt a sötét középkorban R. J. Cole, Az orvosdoktor főhőse, akinek nagy becsben tartott szikéje nemzedékről nemzedékre szállt. Ilyen volt az Angliából Amerikába elszármazott Cole doktor, a Sámán, aki az indiánok és az első telepesek között gyógyított, s végigszenvedte az Észak-Dél ellen borzalmait. És ilyen Noah Gordon legújabb orvosregényének, a trilógia harmadik kötetének, A doktornő-nek napjainkban élő hőse is, aki egészen más, mint elődei – nemcsak azért, mert Nő, hanem mert nem is akar orvos lenni. S hogy óhaja ellenére az lesz mégis, nem pedig jogász, az elsősorban épp csodás adottságának köszönhető, mellyel igaz szerelmének közelgő halálát felismeri. Orvosként magára talál Roberta, magánélete azonban annál kuszább. Szerelme halála után talál ugyan magának valakit, de az alkoholista író elhagyja őt…

Noah Gordon: Az orvosdoktor

Az orvosdoktor a tizenegyedik század orvostudományának sötét berkeibe, Angliába, s onnan kiindulva a kelet-ázsiai birodalmakba kalauzolja el a tudásra szomjas Rob J. Cole-t, a Sámán főszereplőjének ősét, akit ugyancsak azzal az isteni ajándékkal áldott meg a sors, hogy kézrátétellel megérzi, megállapítja a közelgő halált. Ám ez az áldás azokban az időkben boszorkányságnak minősült, s hősünk is csak azon az áron menthette meg életét, hogy az arabok közt zsidónak adta ki magát, s katonaorvosként végigélte az egymás ellen zúduló keleti hatalmak rettenetes háborúit, miközben csakis a tudni vágyás vezette küzdelmes útján, no meg annak a tüzes szemű lánynak a szépsége, akit képtelen lett volna elhagyni...

Merrick Monte: Memphis Belle

Még egy bevetés – és számukra véget ér a háború? A B-17-es Repülő Erődök személyzetének 25 bombázást kellett teljesíteniük – a Memphis Belle hajózói 24-en szerencsésen túl voltak. A hátralévő egy – gondolták – amolyan sétarepülés lesz. Ám az utolsó bevetésükön elszabadult a pokol!

V. G. Jan: Spartacus

Az ókori capuai gladiátoriskola növendékeinek rabszolgafelkeléssé terebélyesedett lázadása, Spartacus vezetésével, több mint két esztendeig rettegésben tartotta a hatalmas római birodalom urait: a rabszolgatartó nagybirtokosokat, a szenátust, a hadsereg vezetőit. Jan világsikert aratott regénye az irodalom művészi eszközeivel, a valósághoz hűen mutatja be a páratlan ívelésű, hősies megmozdulás történetét.

June 10, 2013

Juliette Benzoni: A templomosok kincse

Renaud de Courtenay kényszerházasságba menekül, ám legnagyobb meglepetésére a frigyből hatalmas szerelem lesz. Az e házasságból született gyermekre, Olivier-re dicsőséges jövő várna, de a fiút a templomosok rendje vonzza. Ráadásul a Szentföldről elűzött rend a vesztébe rohan, s a templomosokra ezer veszély leselkedik. Olivier-re különleges feladat vár, meg kell mentenie a frigyládát. S ő, aki a Templom iránti tiszteletből mindig távol tartotta magát a nőktől, találkozik egy csodálatos fiatal leánnyal, Aude-dal. Az ifjúnak feldúlt szívvel szembe kell néznie az üldöztetéssel is, melynek a templomosok áldozatul esnek. A nagymester máglyahalála, a királyi udvar intrikái, ahol Aude Burgundi Margit szolgálólánya, a sok csapás és kavarodás vért fakaszt és romokat hagy maga után, melyeken azonban kihajtanak a remény virágai…

Juliette Benzoni: Az átok

Renaud az "elfeledett torony" mellett eltemette nagyapját, a kitaszított templomost, akinek megesküdött, hogy megkeresi az Igazi Keresztet, és átadja a francia királynak. Az apagyilkosság rávetülő vádja elől menekülve Adam testvér parancsnokságán keres menedéket. A Templom kész befogadni. Csakhogy Renaud mindössze tizennyolc éves, élni, szeretni akar... Coucy báró szolgálatába állva belépést nyer a leendő Szent Lajos udvarába, ahol a félelmetes Kasztíliai Blanka, a király anyja uralkodik, aki azonnal élénk ellenszenvvel fogadja. Ott van azonban Provence-i Marguerite is, a fiatal királyné, akibe szenvedélyesen beleszeret. Ekkor éri utol az apagyilkosság vádja, és élete rémálommá változik.

Szepesi Nikolett: Én, a szexmániás

Dokumentumregény? Vagy erotikus iromány? Esetleg önéletrajz? Szepesi Nikolett olimpikon zavarba ejtő botránykönyvében nem csak a főhős valóságos személy, hanem mindenki más is.
Csábítások és elcsábulások. Mámoros orgiák és megalázó pofonok. Szerelmek és tragédiák.
Az olimpikon megdöbbentő őszinteséggel ír a sztársportolók világáról, arról a közegről, amelyet az átlagember eddig csak kívülről és kellő áhítattal figyelt. Több ez, mint egyszerű életrajz - inkább valamiféle korrajz, a mai huszonévesek zaklatott, felszínes örömökkel és kapcsolatokkal teli világáról.
Sokkoló valóság.
Egy 26 éves lány útkeresése.

June 9, 2013

Jack Higgins: A vihar szeme

Dillon tompán hallotta a hangokat az ajtó záródását. Amikor felemelkedett olyan volt, mintha a halálból jött volna vissza az életbe. Iszonyú fájdalom nyilallot a mellkasába.
Megvizsgálta a két durva lyukat a motoros dzsekijén, lehúzta a cipzárt, a Walthert pedig a földre tette. A golyók, amelyekkel rálőttek, beágyazódtak a titánium és nylon mellénybe.
Kioldotta a merevítő anyagot, levette a mellényt majd a földre dobta. Felkapta a fegyvert, és mozdulatlanul figyelt. Ebben a pillanatban motorzúgásra lett figyelmes, és hirtelen mindent megértett. Ideje indulnia, de hogyan? Gyorsan körbepillantott, leszaladt a lépcsőn, aztán nesztelenül végigfutott a fák alatt…

Jules Verne: A bégum ötszázmilliója

Egy indiai nábob dúsgazdag özvegyének hatalmas öröksége hosszas hányódás után két európai tudós között oszlik meg. A francia Sarrasin doktor felépíti belőle az eszményi várost, amelynek lakói tökéletes egészségügyi viszonyok között és demokratikus szervezetben élnek. A mintaváros közelében nő ki a földből a német Schultze professzor félelmes műve, az Acélváros, mely kíméletlenül katonás rendjével és modern üzemeivel a fajgyűlölő tulajdonos világpusztító terveit kivitelezi. Okkal gyanítható, hogy Schultze a mintaváros elpusztítására törekszik és a békés város nem tud más fegyvert szegezni a gyilkos gyűlölet ellen, mint lejobb fiainak önfeláldozó ügyességét és ravaszságát. Verne népszerű regénye bámulatos módon elővételez fél évszázaddal későbbi fejleményeket, a germán fajgyűlölet, a német világhatalmi téboly pusztításait, a „csodafegyver” rémképét és kudarcát.