Noah Gordon: A doktornő

Huszadik századi orvosregény volt már sok, de van-e, létezhet-e olyan, amelynek főhőse józan ésszel nem magyarázható, csodás megérzésre képes: vagyis érintésre megállapítja a halál feltartóztathatatlan közeledtét? Ilyen orvos volt a sötét középkorban R. J. Cole, Az orvosdoktor főhőse, akinek nagy becsben tartott szikéje nemzedékről nemzedékre szállt. Ilyen volt az Angliából Amerikába elszármazott Cole doktor, a Sámán, aki az indiánok és az első telepesek között gyógyított, s végigszenvedte az Észak-Dél ellen borzalmait. És ilyen Noah Gordon legújabb orvosregényének, a trilógia harmadik kötetének, A doktornő-nek napjainkban élő hőse is, aki egészen más, mint elődei – nemcsak azért, mert Nő, hanem mert nem is akar orvos lenni. S hogy óhaja ellenére az lesz mégis, nem pedig jogász, az elsősorban épp csodás adottságának köszönhető, mellyel igaz szerelmének közelgő halálát felismeri. Orvosként magára talál Roberta, magánélete azonban annál kuszább. Szerelme halála után talál ugyan magának valakit, de az alkoholista író elhagyja őt…

Noah Gordon: Az orvosdoktor

Az orvosdoktor a tizenegyedik század orvostudományának sötét berkeibe, Angliába, s onnan kiindulva a kelet-ázsiai birodalmakba kalauzolja el a tudásra szomjas Rob J. Cole-t, a Sámán főszereplőjének ősét, akit ugyancsak azzal az isteni ajándékkal áldott meg a sors, hogy kézrátétellel megérzi, megállapítja a közelgő halált. Ám ez az áldás azokban az időkben boszorkányságnak minősült, s hősünk is csak azon az áron menthette meg életét, hogy az arabok közt zsidónak adta ki magát, s katonaorvosként végigélte az egymás ellen zúduló keleti hatalmak rettenetes háborúit, miközben csakis a tudni vágyás vezette küzdelmes útján, no meg annak a tüzes szemű lánynak a szépsége, akit képtelen lett volna elhagyni...

Noah Gordon: A zaragozai orvos

1489-ben a római Szentszék értékes ereklyével ajándékozza meg a toledói hieronimita rendházat. A félarasznyi csodatévő relikviához – amely Szent Annának, Jézus nagyanyjának a combcsontjából származik – a hieronimita perjel a környék legügyesebb zsidó ékszerészével, Helkias Toledanóval készíttet relikváriumot. Az ötvös fiát azonban meggyilkolják a rendházhoz vezető úton, s az ereklyetartó eltűnik. Nem sokkal később Ferdinánd és Izabella, a legkatolikusabb királyok kiutasítják Spanyolországból a zsidókat. Sokan áttérnek a katolikus hitre, a többiek javaikat kényszerűen elkótyavetyélve földönfutóvá válnak, és más, toleránsabb országok felé igyekeznek. Rengetegen meghalnak, családok szakadnak szét, az ereklyetartó készítőjének kisebbik fia, Yonah is elveszti szem elől mindenkijét. Ő magát újkereszténynek kiadva ide-oda vetődik Spanyolország-szerte.
Megtapasztalja, hogyan leplezi le a rettegett inkvizíció a hitüket őrző, csak színleg katolizált zsidókat, tanúja máglyahaláluknak, vándorol üstfoltozó cigányokkal – és eltanulja mesterfogásaikat –, majd fegyverkovács lesz belőle. Amikor tovább kell menekülnie, egy idős orvoshoz vetődik, aki addig okítja, amíg le nem teheti a mestervizsgát. Csak egyet kér cserébe: Yonah, aki kisgyerekként természetesen tanult héberül, fordítsa le neki Avicenna főművét. Végül Yonah leleplezi bátyja gyilkosait, bosszút áll, megszerzi az ereklyét és a tartót, visszaszolgáltatja az egyháznak, és megtalálja a boldogságot is.