1936-ban jelent meg először a „Puszták népe”. A kötetet Illyés Gyula a következő ajánlással fejezte be:
„Természetesen nem mondtam el mindent. Így is túl sokat markoltam. Akárhol nyúltam az „anyagba” ezerfelől tekeredtek ujjamra a szálak – hogyan kössek most befejezésül tetszetős bogot belőlük? Az olvasó megszokta, hogy a legfájdalmasabb kérdéseket felvető művek végén is lel valami útmutatást vagy ajánlatot a megoldásra, amely felvert lelkiismeretét megnyugtatja, ha csak annyira is, hogy még nincs veszve minden, mert lám, ha akadt, aki felfedte a bajt, lesznek, akik meg is gyógyítják. A közösségérzet, amely fölizgatta, egyben el is lustítja. Én nem merem olcsó hiedelmekbe ringatni, magam sem vagyok hiszékeny. Látom a baj nagyságát, előre látom következményeit is. Egy nép élete forog kockán. Mi az orvosság? Az az olvasóra is tartozik annyira, mint az íróra, hisz ő is tudja már, amit az író tud. Akik a „megoldás” nélkül a könyvet csonkának érzik és folytatást várok azoktól én is. Nekik ajánlom munkámat.”
Zártkörű könyvklub. Ha érdekel a tagság, küldj egy emailt!
Minden levélre válaszolunk, de előfordulhat, hogy a válaszlevelünk a levélszemét közé kerül, ezért kérjük ellenőrizd a spam/levélszemét mappádat!
ePub átalakítás mobi-ra: http://ingyenekonyvek.blogspot.com/p/konvertalas.html
Ezeket a könyveket olvastuk:
Showing posts with label Illyés Gyula. Show all posts
Showing posts with label Illyés Gyula. Show all posts
June 30, 2013
April 22, 2013
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
Jeles mesegyűjtők - a többi között Berze Nagy János, Brassai Sámuel, Kriza János, Vikár Béla - gyűjteményéből való a kötet anyaga. Legszebb népmeséink anyagait emelte át Illyés Gyula az irodalomba - megőrizve a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék fordulatait. "Nem megváltoztatni, inkább lényegükben megerősíteni akartam őket!" - írja a kötet zárósoraiban. A mesék a magyarság megtelepülésének különböző tájain teremnek; magukon hordozzák e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét. Az ismert szép mesék (többek között Az égigérő fa, a Tündérszép Ilona és Árgyélus, Rózsa és Ibolya); Mátyás királyról szóló történetekkel (Mátyás király meg az igazmondó juhász, Mátyás király és a székely ember lánya stb.) és állatmesékkel (A kis Gömböc; A Kakas és a pipe; Kacor király, stb.) váltakoznak. A tündérmesék varázslatokkal körülfont szereplői (A zöldszakállú király, A halkisasszony) mellett feltűnik Együgyű Misó, Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj nevetést, derűt sugárzó figurája, Ludas Matyi alakja. Az élő meseszó hangulatát árasztó történeteket át- meg átszövi a líra.
December 27, 2011
Subscribe to:
Posts (Atom)


