Milena Palminteri: Mint a keserű narancs
„Carlottám, a keserű narancsnak én csak a töviseit ismerem, de többé már nem okoznak fájdalmat nekem. Fehér virágának illata a tiéd, ez nem más, mint a szabadság illata." Három rendkívüli főhősnő szembesül az egyik legnagyobb kihívással: megtalálni a női lét értelmét egy olyan világban, amelyben folyton helyettük döntenek. Az édes és türelmes Nardina arról álmodik, hogy diplomát szerez, de végül örökre a feleség szerepében ragad. A vad és büszke Sabedda azt kívánja, bárcsak maga dönthetne sorsának alakulásáról, ám mivel szegénynek született, ezt nem teheti. A büszke és elszánt Carlotta ügyvéd szeretne lenni egy olyan korban, amikor a férfiak úgy vélik, ez a hivatás az ő kizárólagos privilégiumuk. És van egy titkuk, amely belevész az éjszakába, amikor a három nő sorsa örökre összefonódik. A XX. század húszas és hatvanas éveinek Szicíliájában Sabedda, Nardina és Carlotta kitartóan harcol és szeret a folyamatosan változó világban, amely az olasz fasizmus és a háború csapásain át jut el a reményteli újjáépítés korszakába. Az élet mindegyikük számára kemény megpróbáltatásokat tartogat, ám megtapasztalhatják az elsöprő erejű szerelmet is, mely még az emberek ítéleténél is hatalmasabb. Milena Palminteri igaz történet alapján írta, debütáló regényét, melynek szereplői fájdalmas büszkeséggel néznek szembe a sors megpróbáltatásaival.
Erich Segal: Oliver története
Oliver Barrett (e néven a negyedik) tragikus végű házassága után – amelyről a Szerelmi történet (Love Story) szól – nehezen talál magára. Barátai, apósa hiába próbálják kiragadni magányából, munkája leköti ugyan, de nem annyira, hogy feledné Jennyt, aki meghalt… Sporttal is próbálkozik, teniszezik, fut. És futás közben, egy borongós hajnalon megelőzi egy titokzatos szőke lány. És Oliver üldözőbe veszi – most már nemcsak a Central Park futóösvényein. A „Szerelmi történet" folytatódik, de Olivernek ezúttal sem jut osztályrészül tartós boldogság. Hogy benne van-e a hiba, vagy a lányban, vagy a világban, amelyben élnek – ki tudja? S hogy Oliver igazán boldog lesz-e valaha is, arról talán csak Erich Segal további regényeiből értesülünk majd…
Antonia Fraser: VIII. Henrik hat felesége
Számos művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul.
Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek – jobbára tragikusan – véget értek.
Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés.
-Igyekeztem – mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem… Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is.
Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok.
Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.
Ali Smith: Társdarab
Miközben az egész világ karanténban ül egy világjárvány miatt, Sandyt váratlanul felhívja egyetemi ismerőse, Martina, és feltesz neki egy különös kérdést. Egy nap Martina agresszív, maszkellenes, járványtagadó ikrei megjelennek nála, és őt okolják, amiért édesanyjuk a hívás óta furcsán viselkedik. Mindeközben Sandy apja az intenzíven fekszik a szívrohama után, és a korlátozások miatt lánya csak ritkán látogathatja, az egészségügyi rendszer pedig az összeomlás szélére kerül. Ötszáz évvel korábban egy fiatal lány kitanulja a kovácsmesterséget, ám ezt környezete nem nézi jó szemmel, és elüldözik a szakmájából. Sandy és a kovácslány élete egy ponton egybefonódik, és elmosódnak a határok valóság és képzelet, múlt és jelen között. És hogy mi köze ennek az egésznek a Boothby-zárhoz? Kiderül Ali Smith játékos, virtuóz és provokatív regényéből, amely párhuzamot von jelenünk és a középkorban pusztító pestisjárvány, a fekete halál időszaka között, és megmutatja, mekkora ára van a tehetségnek.
Christoph Ransmayr: Egy félénk férfi atlasza
„Láttam…" – így kezdi Christoph Ransmayr atlaszának mind a hetven epizódját, hogy aztán összetéveszthetetlenül szóló, költőien pontos hangján bontsa ki az egyes helyszínekhez kötődő történeteket. És kezdetét veszi az utazás, amely ugyanolyan hatalmas távolságokat ölel át az emberi szív és szellem tájain, mint a földgolyón. A Csendes-óceán szigetvilágától a sarkvidékig, a dél-amerikai esőerdőktől Andalúzián át a Mekong folyóig, a Duna árteréig vagy éppen Sydney-ig sorjáznak a kápráztató, megrendítő és líraian szép képek – egy nagy író és nagy utazó kivételes életének lenyomatai. Adamik Lajos magyar fordítását olvasva a Himalája hóförgetegeit, egy csonttá soványodott tehén tekintetét vagy a mélytengerben a testre nehezedő nyomást éppúgy a bőrünkön érezzük, ahogyan a történetekben megelevenedő emberi sorsokat. „Sok mindent, amit a miénknek mondott világról tudni vélünk, csak elbeszélésekből ismerünk" – emlékeztet előszavában a szerző. Világunk megismeréséhez aligha létezik gazdagabb térkép, útikönyv és kalauz, mint Ransmayré.
„Carlottám, a keserű narancsnak én csak a töviseit ismerem, de többé már nem okoznak fájdalmat nekem. Fehér virágának illata a tiéd, ez nem más, mint a szabadság illata." Három rendkívüli főhősnő szembesül az egyik legnagyobb kihívással: megtalálni a női lét értelmét egy olyan világban, amelyben folyton helyettük döntenek. Az édes és türelmes Nardina arról álmodik, hogy diplomát szerez, de végül örökre a feleség szerepében ragad. A vad és büszke Sabedda azt kívánja, bárcsak maga dönthetne sorsának alakulásáról, ám mivel szegénynek született, ezt nem teheti. A büszke és elszánt Carlotta ügyvéd szeretne lenni egy olyan korban, amikor a férfiak úgy vélik, ez a hivatás az ő kizárólagos privilégiumuk. És van egy titkuk, amely belevész az éjszakába, amikor a három nő sorsa örökre összefonódik. A XX. század húszas és hatvanas éveinek Szicíliájában Sabedda, Nardina és Carlotta kitartóan harcol és szeret a folyamatosan változó világban, amely az olasz fasizmus és a háború csapásain át jut el a reményteli újjáépítés korszakába. Az élet mindegyikük számára kemény megpróbáltatásokat tartogat, ám megtapasztalhatják az elsöprő erejű szerelmet is, mely még az emberek ítéleténél is hatalmasabb. Milena Palminteri igaz történet alapján írta, debütáló regényét, melynek szereplői fájdalmas büszkeséggel néznek szembe a sors megpróbáltatásaival.
Erich Segal: Oliver története
Oliver Barrett (e néven a negyedik) tragikus végű házassága után – amelyről a Szerelmi történet (Love Story) szól – nehezen talál magára. Barátai, apósa hiába próbálják kiragadni magányából, munkája leköti ugyan, de nem annyira, hogy feledné Jennyt, aki meghalt… Sporttal is próbálkozik, teniszezik, fut. És futás közben, egy borongós hajnalon megelőzi egy titokzatos szőke lány. És Oliver üldözőbe veszi – most már nemcsak a Central Park futóösvényein. A „Szerelmi történet" folytatódik, de Olivernek ezúttal sem jut osztályrészül tartós boldogság. Hogy benne van-e a hiba, vagy a lányban, vagy a világban, amelyben élnek – ki tudja? S hogy Oliver igazán boldog lesz-e valaha is, arról talán csak Erich Segal további regényeiből értesülünk majd…
Antonia Fraser: VIII. Henrik hat felesége
Számos művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul.
Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek – jobbára tragikusan – véget értek.
Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés.
-Igyekeztem – mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem… Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is.
Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok.
Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.
Ali Smith: Társdarab
Miközben az egész világ karanténban ül egy világjárvány miatt, Sandyt váratlanul felhívja egyetemi ismerőse, Martina, és feltesz neki egy különös kérdést. Egy nap Martina agresszív, maszkellenes, járványtagadó ikrei megjelennek nála, és őt okolják, amiért édesanyjuk a hívás óta furcsán viselkedik. Mindeközben Sandy apja az intenzíven fekszik a szívrohama után, és a korlátozások miatt lánya csak ritkán látogathatja, az egészségügyi rendszer pedig az összeomlás szélére kerül. Ötszáz évvel korábban egy fiatal lány kitanulja a kovácsmesterséget, ám ezt környezete nem nézi jó szemmel, és elüldözik a szakmájából. Sandy és a kovácslány élete egy ponton egybefonódik, és elmosódnak a határok valóság és képzelet, múlt és jelen között. És hogy mi köze ennek az egésznek a Boothby-zárhoz? Kiderül Ali Smith játékos, virtuóz és provokatív regényéből, amely párhuzamot von jelenünk és a középkorban pusztító pestisjárvány, a fekete halál időszaka között, és megmutatja, mekkora ára van a tehetségnek.
Christoph Ransmayr: Egy félénk férfi atlasza
„Láttam…" – így kezdi Christoph Ransmayr atlaszának mind a hetven epizódját, hogy aztán összetéveszthetetlenül szóló, költőien pontos hangján bontsa ki az egyes helyszínekhez kötődő történeteket. És kezdetét veszi az utazás, amely ugyanolyan hatalmas távolságokat ölel át az emberi szív és szellem tájain, mint a földgolyón. A Csendes-óceán szigetvilágától a sarkvidékig, a dél-amerikai esőerdőktől Andalúzián át a Mekong folyóig, a Duna árteréig vagy éppen Sydney-ig sorjáznak a kápráztató, megrendítő és líraian szép képek – egy nagy író és nagy utazó kivételes életének lenyomatai. Adamik Lajos magyar fordítását olvasva a Himalája hóförgetegeit, egy csonttá soványodott tehén tekintetét vagy a mélytengerben a testre nehezedő nyomást éppúgy a bőrünkön érezzük, ahogyan a történetekben megelevenedő emberi sorsokat. „Sok mindent, amit a miénknek mondott világról tudni vélünk, csak elbeszélésekből ismerünk" – emlékeztet előszavában a szerző. Világunk megismeréséhez aligha létezik gazdagabb térkép, útikönyv és kalauz, mint Ransmayré.
No comments:
Post a Comment