David Baldacci: Végállomás, Jonas Jonasson: A próféta és a hülye, Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton, John Grisham: Ha itt a kegyelem ideje

David Baldacci: Végállomás
Atlee Pine FBI-ügynök egész életében az ikertestvérét, Mercyt kereste, akit hatéves korában elraboltak. A lány eltűnése szétszakította Atlee családját, és a szülei végül minden magyarázat nélkül őt is magára hagyták.  Egy majdnem végzetes nyomozás után Atlee végre nemcsak azt tudta meg, mi állt a tragédia hátterében, de arra is bizonyítékot talált, hogy a nővére túlélte az elrablását, és évekkel ezelőtt a fogvatartóitól is sikerült megszöknie. Ám hogy ezután mi történhetett vele, arról Atleenek fogalma sincs. Amikor végre fény derül az igazságra, a nőnek élete eddigi legnagyobb megpróbáltatásával kell szembenéznie, ráadásul mindent elveszíthet...


Jonas Jonasson: A próféta és a hülye
Svédország, nyárutó, 2011. Petra, a botcsinálta asztrofizikus kiszámolja, hogy a Föld atmoszférája még abban az évben, szeptember 21-én, pontosan 21:20-kor összeomlik. A végítélet napjának prófétája most együtt utazik egy lakókocsiban az élet dolgaiban kissé járatlan, de mesterien főző Johannal és Agnesszel, a lila hajú öreglánnyal, aki magas fokon kitanulta, hogyan lehet a neten pénzt keresni. Sietniük kell. Még a földi élet pusztulása előtt fel kell kutatniuk és felelősségre kell vonniuk azokat, akik az életüket megkeserítették. Útjuk Svédországból Dánián és Svájcon át Olaszországba vezet, ahol Johan bátyja beosztott diplomataként dolgozik. Közben összefutnak a világpolitika nagy alakítóival, és alaposan felforgatják a nemzetközi diplomáciai életet. Az utazás nem ér véget Rómában, és természetesen semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezik… Új könyvében Jonas Jonasson ismét elemében van: elképesztő kalandokba sodorja szeretnivaló hőseit, és gondoskodik róla, hogy olvasói a nevetéstől könnyes szemmel szembesüljenek jelenkorunk történelmével.


Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton
A zánkai úttörőtáborból egy tihanyi hajókiránduláson titokzatos körülmények között eltűnik a tizennégy éves Marion Morel, a Francia Kommunista Párt párizsi titkárának egyetlen gyermeke. Néhány nappal később pedig az úttörőváros strandján holtan találnak egy huszonegy éves tanárképző főiskolás lányt, aki a gyermekek kísérőjeként vett részt a hajókiránduláson. A nyomozással Adorján Máté hadnagyot bízzák meg. A tehetséges fiatal nyomozónak segítőtársa is akad: Lendvay Laura, a szomszédos vállalati üdülőben nyaraló orvostanhallgató. A lány pszichiáternek készül, és élénken érdeklődik egy új amerikai módszer, a bűnügyi profilkészítés iránt. A mindvégig izgalmas, fordulatos történetben megelevenedik a Kádár-korszak Magyarországa, a hetvenes évek végének tipikus karaktereivel: párttitkárokkal, örökké elégedetlenkedő hivatalnokokkal, vadászgató, jachtot és szeretőket tartó, a nyugati életstílust majmoló nagyvállalati vezetőkkel.


John Grisham: Ha itt a kegyelem ideje
Jake Brigance, a Ha ölni kell legendás bátorságú védőügyvédje újra a tárgyalóterem főszereplője. Ezúttal egy 16 éves fiút képvisel, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy helyi rendőrt. A déli Mississippi állambeli Clantonban a közhangulat gyors eljárást és halálbüntetést sürget. Brigance azonban tudja, hogy az ügy hátterében sokkal többről van szó, mint amit a látszat sejtet. Szándéka, hogy a fiút megmentse a gázkamrától, ám ezzel nemcsak karrierjét és anyagi helyzetét teszi kockára, de veszélybe sodorja egész családja életét is.

Maja Lunde: Kékség, Sharon Cameron: Kékmadár, John Grisham: A bíró listája, David Laws: A Führer árvái

Maja Lunde: Kékség
Maja Lunde 2015-ben egy csapásra meghódította a világot A méhek története című könyvével. Sorozatát most az ember és a természet sérülékenységéről szóló új regénnyel folytatja. Ezúttal az élethez leginkább szükséges anyagért, a vízért folytatott küzdelmet helyezi a középpontba.2017: Signe, a környezeti aktivista nemsokára 70 éves, de nem fél a tengertől. Nyugat-norvégiai szülőfalujából egyedül indul el egy vitorláshajón a francia tengerpart felé, hogy ott találkozzon a férfival, akit valaha nagyon szeretett. A hajó különleges rakománya szorosan kapcsolódik a kék bolygó sorsához.2041: David fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy apa legyen, ám kislányával egyedül marad. Kettesben menekülnek a szárazságok sújtotta Dél-Európából észak felé, mivel már nem jut elegendő víz mindenkinek. Minden megváltozik, amikor az ország belsejében, egy kiszáradt kertben rátalálnak egy elhagyott, régi vitorláshajóra


Sharon Cameron: Kékmadár
Berlin, 1945. A sachsenhauseni koncentrációs tábor foglyokkal kísérletező orvosának lánya, Inge igyekszik jó német lány lenni, hogy megfeleljen a Führernek, csakhogy legjobb barátnője, Annemarie mindig mindenben megelőzi. Amikor a szovjet hadsereg eléri Berlint, biztonságos életük egyetlen pillanat alatt összeomlik. A teljes pusztulás elől menekülő Inge súlyos döntést hoz: bármi áron megmenti a szovjet katonák által megerőszakolt és agysérülést szenvedett Annemarie életét. New York, 1946. Eva és Brigit egy zsidó segélyszervezet segítségével érkezik Németországból Amerikába. Új életet akarnak kezdeni, csakhogy két ország titkosszolgálata is a nyomukban lohol. A titkosügynökök abban bíznak, hogy Eva elvezeti őket ahhoz a két emberhez, akiktől hatalmi ambícióik előremozdítását remélik: a Németországból elszökött Otto von Emmerichhez és a titokzatos, soha senki által nem látott Anna Ptaszynskához. Csakhogy Evának esze ágában sincs megtartani a titkosszolgálatnak tett ígéretét: neki más céljai vannak von Emmerichhel. Egy fiatal zsidó újságíró, Jake azonban alaposan összekuszálja a szálakat Eva életében, Anna Ptaszynskáról pedig egyre furcsább dolgok derülnek ki. Sharon Cameron, a Beszüremlő fény szerzőjének új regénye újra és újra csőbe húzza az olvasót. Történelmi regény, romantikus szerelmi történet, fordulatos ügynöksztori, de mindenekelőtt utolérhetetlenül fordulatos és meglepően akciódús történet, amely az apokaliptikus Berlintől a pezsgő New Yorkon át az idilli Kaliforniáig ível.


John Grisham: A bíró listája
Lacy Stoltz a Bírák Fegyelmi Tanácsának jogász nyomozója olyan bírók ügyében vizsgálódik, akik ellen etikai vétség miatt nyújtanak be panaszt. Néhány évvel korábban egy nagy leleplezés után életveszélyesen megfenyegették, és most, közel a negyvenhez azt latolgatja, abbahagyja ezt a munkát. Ekkor keresi meg a titokzatos Jeri, aki azt állítja, hogy régebben megölt apja sorozatgyilkosság áldozata. Az évtizedek alatt elkövetett, megoldatlanul lezárt bűncselekmények tettese pedig egy hivatalban lévő bíró, aki listát vezet az útját korábban keresztezők nevével. Lacy minden tiltakozása ellen belesodródik az ügybe, pedig se jelvénye, se fegyvere nincs, és hiába a rengeteg adat, a megalapozott gyanú, ha az ellenfél ennyire ravasz, okos és alapos, semmi nyomot nem hagy maga után, ráadásul mindent tud az igazságszolgáltatás működéséről. S ami a legfélőbb, fennáll a veszély, hogy az utána nyomozó két nő neve is könnyen felkerülhet a bíró listájára…



John Grisham egy reménytelennek tűnő és hátborzongatóan izgalmas nyomozásra hozza vissza Lacy Stoltz, A súgó című regényében megismert jogásznő szimpatikus karakterét.


David Laws: A Führer árvái
München, 1940 ősze. Huszonhét éhező árva bujkál a Gestapo elől egy elhagyatott müncheni ipartelepen. Szüleiket koncentrációs táborba hurcolták, egyetlen reményük a túlélésre Claudia Kellner tanárnő, aki nap mint nap az életét kockáztatja az elveiért. London, ugyanakkor. A brutális német erőfölénnyel szembenéző brit hírszerzés kétségbeesett akcióra készül. A frissen diplomázott mérnökre, Peter Cheshamre vár a feladat, hogy megszerezze a félelmetes náci hadigépezetet még halálosabbá tevő forradalmian új vasúti hajtómű titkát. Miután a fiatal titkosügynök túlél minden viszontagságot az Alpok zord gleccserein, majd München éjszakai utcáin, olyan erkölcsi dilemmával kell szembenéznie, amelyhez képest eltörpülnek addigi megpróbáltatásai. Segítsen megmenteni Kellner tanárnő védenceit a biztos haláltól, vagy áldozza fel lelkiismeretét a haza és a szabad világ oltárán?David Laws megtörtént eseményeken alapuló regénye akcióval és érzelemmel teli történet a második világháború legsötétebb időszakából, amikor csak a legbátrabbak tartották életben a reményt.

Marie Benedict, Victoria Christopher Murray: Belle a könyvtár királynője, Lucy Adlington: A piros szalag, Lucinda Riley: Helena titka

Marie Benedict, Victoria Christopher Murray: Belle a könyvtár királynője
Belle da Costa Greene kivételes műveltséggel és hibátlan ízléssel megáldott fiatal nő, aki egy nap hihetetlen lehetőséget kap az élettől. A félelmetes hírű bankár, J. P. Morgan magánkönyvtárost keres, valakit, aki segíthet neki az egyedülálló kéziratok és a ritka műkincsek beszerzésében. Belle elnyeri az állást, és rátermettségével, szakmai tudásával kivívja munkaadója megbecsülését. A lány előtt csakhamar minden ajtó kitárul, és otthonosan mozog New York legelőkelőbb szalonjaiban éppúgy, mint a műkincspiacon, egy olyan világban, ahol korábban kizárólag férfiak voltak képesek érvényesülni. A sikernek azonban komoly ára van. Belle ugyanis súlyos titkot őriz: a valódi neve Belle Marion Greener, a lánya annak a Richard Greenernek, aki a Harvard első színes bőrű hallgatójaként, majd elszánt feketejogi aktivistaként szerzett hírnevet. Ahhoz, hogy megtartsa állását és a legfelsőbb körökben kivívott pozícióját, Belle-nek súlyos áldozatot kell hoznia. El kell távolodnia a családjától, meg kell tagadnia a gyökereit, és még a hozzá legközelebb állókat sem fogadhatja bizalmába. Megéri azonban ilyen terhet cipelni azért, hogy teljesüljenek az álmai? A Belle, a könyvtár királynője egy különleges személyiség története, aki egy olyan világ megkerülhetetlen alakjává vált, amelyik, ha tisztában lett volna valódi kilétével, sosem ismerte volna el a képességeit.


Lucy Adlington: A piros szalag
Amikor a tizennégy éves Ella megkezdi élete első munkanapját Nyírligeten, a színes selymek, a csipkék és szalagok, az ollók, varrótűk és gombok csodálatos világába lép be. Ella ruhatervező, ám a Varroda nem egy átlagos divatszalon, és nem is hétköznapiak az ügyfelei. És ebben a világban minden megtervezett ruha és minden egyes öltés a túlélésről szól. Lucy Adlington az auschwitzi varrónők valós tapasztalatain alapuló, fiatal felnőtteknek szánt regénye hihetetlenül megható és magával ragadó, ugyanakkor felkavaró és fontos könyv, amely a remény, az együttérzés és az élni akarás üzenetét hirdeti.


Lucinda Riley: Helena titka
Egy varázslatos ház. Egy emlékezetes nyár Úgy tartják, hogy aki először vendégeskedik a Pandóra-házban, szerelembe esik... Helena több mint két évtized után visszatér Ciprusra a családjával, hogy birtokba vegye örökségét, a Pandóra-házat, ahol kamaszként egy varázslatos nyarat töltött el. A gyönyörű épület és az asszony megannyi titkot őriz, amelyeket ez idáig oly gondosan rejtegetett a családja elől. Kamasz fia, Alex nemcsak a felnőtté válás minden nehézségével kénytelen szembenézni, de mindenáron védelmezné varázslatos szépségű édesanyját. Hajtja ugyanakkor a kíváncsiság, hogy megtudja, ki is valójában az apja. Amikor Helena a szigeten összefut élete első szerelmével, Alexisszel, a találkozás olyan események sorozatát indítja el, amely alapjaiban rengeti meg a nő múltját és jelenét is. Az asszony és a fia is tisztában vannak azzal, hogy ha kinyitják Pandóra szelencéjét, onnantól fogva az életük végérvényesen megváltozik. Vajon készen állnak rá, hogy ezt megtegyék?

Bernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek, Anne Sward: A láthatatlan menyasszony, Shelby van Pelt: A boldogságnak nyolc karja van

Bernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek
A sokhangú regény tizenkét szereplője nagyon eltérő életet él: Amma leszbikus színházi rendező éppen élete nagy lehetőségére, darabjának premierjére készül a Nemzeti Színházban; régi barátja, Shirley tanár, több évtizedes munka után is london egyik pénzhiányos iskolájában rekedt, egyik volt hallgatója, Carole mégis sikeres befektetési bankár lesz. Bummi takarítóként dolgozik, és nyilvánvaló eredményei ellenére aggódik, hogy lánya végképp elszakítja nigériai gyökereit. Az észak-angliai tanyán élő 93 éves GG viszont nehezen lép túl a múlt árnyékán. Míg LaTisha a három különböző férfitól származó gyerekének keresi a megfelelő apát, Megan a nemi identitásában bizonytalan, és a közösségi médiában próbál válaszokat találni. Csupa felejthetetlen karakter, akik számos ponton keresztezik egymás életét, a rokonságban, szomszédságban, vagy éppenséggel a különböző problémákban, a szexualitástól a társadalmi helyzetig.


Anne Sward: A láthatatlan menyasszony
A sokszoros díjnyertes, Európa-szerte olvasott és népszerű svéd írónő, Anne Swärd nagyszabású, érzelmileg is letaglózó, a második világháborút és az azt követő korszakot gyermeki szemmel bemutató regényében tűpontos látleletét adja erőszak terhelte világunknak, amelyben az emberi gonoszság természetes adottságként lepleződik le.


Shelby van Pelt: A boldogságnak nyolc karja van
Elbűvölő, szellemes és letehetetlen történet barátságról, számvetésről és reményről, középpontjában egy özvegy és egy óriáspolip valószínűtlen kapcsolatával. A hetvenéves Tova Sullivan mindig is azt vallotta, hogy az a legjobb terápia, ha az ember elfoglalja magát. Így hát amikor a férje meghal, ő takarítói állást vállal a Sowell Bay-i Akváriumban. Úgy érzi, az akvárium néma lakóinak a társaságában megnyugszik a lelke. Az egyik esti műszak alkalmával Tova megmenti a tartályából rendszeresen kiszökő, mérhetetlenül kíváncsi csendes-óceáni óriáspolipot, Marcellust. A polip és az asszony barátságot köt, és Marcellus, aki a fogságban töltött évek során remek megfigyelőképességre tett szert, elhatározza, hogy fényt derít Tova múltjának legnagyobb rejtélyére: a fia eltűnésére. Vajon sikerül felszínre hoznia az igazságot, mielőtt túl késő lenne?

Catherine Hokin: Berlin angyalai, Almási Kitti: Bátran élni, Bernard Lecomte: KGB, Almási Kitti - Havas Henrik: Szeretők

Catherine Hokin: Berlin angyalai
Fordulatos, ​szívszorító és magával ragadó regény bátorságról, helytállásról és a múlttal való könyörtelenül őszinte szembenézésről. Berlin csendes villanegyedében, egy félreeső kert magasra nőtt bokrainak rejtekében fájdalmas emlékeket őriz egy omladozó ház. Egy családét, akiket megfosztottak otthonuktól, majd életüktől is. És egy nőét, aki a ház üres szobáit járta, és akinek volt bátorsága, hogy farkasszemet nézzen a gonosszal, amely megváltoztatta a történelem folyását… Németország, 1940. Heinrich Himmler titkárnője, Magda Aderbach nappal az SS vezetőjének ügyeit intézi, éjszakánként pedig az ellenállás röplapjait terjeszti, és üldözötteket kísér biztonságos menedékhelyre. A „végleges megoldás" titkos terveit előző főnökének, a gyáriparos Walther Tiedemann-nak, a zsidó munkásokat mentő hálózat fejének adja át. Mindketten halálos veszélyben élik kettős életüket. Minderre kétségkívül fény derül előbb-utóbb, de addig Magdának mindenáron meg kell védenie a nácik ellen harcoló titkos szerelmét, Christophot is. Negyven évvel később Magda unokája, Nina egy kelet-berlini gyárban szórja szét a maga készítette röpcédulákat. Amikor megpróbál átjutni Nyugat-Berlinbe, a Stasi börtönébe kerül. Másfél év múlva, 1989 novemberében, a fal leomlása után, zakatoló szívvel indul végre Nyugatra felkutatni a rejtélyes házat, amelynek képét még kislánykorában találta meg egy szekrény mélyén. A homályos eredetű rajz elviszi őt a múlt romjai közé, ahonnan nagyanyja valaha menekült. Amikor végre rátalál az elhagyatott Tornyos házra, felnyitja az elfeledni kívánt történet ajtaját is. A feltáruló titkok mindent megváltoztatnak: a múltat, a jelent s a jövőt is…


Almási Kitti: Bátran élni
Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is -rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának. Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket. Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be? Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások - gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló - véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk. Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk - de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.


Bernard Lecomte: KGB
1917: Cseka néven megalakul a KGB elődje, azaz a szovjet titkosrendőrség, minden idők egyik legpusztítóbb erőszakszervezete. A bosszúálló Lenintől kezdve tömeggyilkosok hosszú sora vonul fel ezen történet véres lapjain: Sztálin, Berija, Jagoda, Dzerzsinszkij, Szerov; de felsorakoznak a kettős ügynökök és a mesterkémek is. Sokak számára bizonyára újdonság lesz a Münzenberg-hálózat, a „cambridge-i ötök", a Vörös zenekar vagy a „Farewell"-ügy krimibe illően izgalmas története. Átfogó képet kapunk a Vatikánról mint kémek tanyájáról, megismerjük a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét, és még sok száz elképesztően izgalmas eset leírását: vagyis a 20. század történelmét.


Almási Kitti - Havas Henrik: Szeretők
Kiszolgáltatott szerelmesek, akik mindent megadnak a párjuknak, és közben tudják: sosem kaphatják vissza. Számító nők és férfiak, akik eszközként használják a szexualitást, hogy mindet megszerezzenek maguknak az életben. Emberek, akik attól való félelmükben, hogy sérülhetnek, úgy döntenek, hogy a nagy Ő helyett beérik alkalmi partnerekkel. Mindannyian ismerünk olyanokat, akit megkísértett már életében a csábítás, hogy titkos románcba bonyolódjon valakivel. Vagy épp velünk esett meg! Vajon mitől tűnik ennyire vonzónak sokak számára a tiltott gyümölcs? Erre a kérdésre keresi a választ a cinikus, mindenre kíváncsi újságíró és a szókimondó, éleslátású pszichológus. Havas Henrik tizenöt nő történetét gyűjtötte össze, mert kíváncsi volt arra, mi motiválja őket abban, hogy beérjék a szeretői szereppel. Kérdéseire a téma szakértője, Almási Kitti pszichológus felel. Vigyázat: a könyv kínos titkokról ránthatja le a leplet bárki életében!

Roberto Saviano: Ragadozók, Victor Hugo: Kilencvenhárom, Victor Hugo: A tenger munkásai, David Baldacci: Megváltás

Roberto Saviano: Ragadozók
Roberto Saviano ezúttal a nápolyi maffia egy kevésbé ismert oldalát mutatja be: a gyerekbandák világát. A Ragadozók serdülő fiúk egy csapatáról szól, amely az érvényesülés egyetlen útját az elismert alvilági pozíció kivívásában látja. A többi bűnözői csoport riválisaként, de egyben "utánpótlásaként" is tekinthető gyerekbandának meg kell küzdenie a területek megszerzéséért. Ahhoz, hogy hatalomhoz jussanak, a felnőttek szabályai szerint kell cselekedniük: abban a játékban, ahol a kábítószer, a pénz és a befolyás a tét, senkit sem érdekel, hogy ők valójában még kiskorúak. Az alvilágban, ahol mindennapos a fegyverhasználat, és gyakoriak a megtorlások és a leszámolások, nem tesznek különbséget felnőttek és gyerekek között. Saviano egy ilyen feltörekvő gyermekbanda útját kíséri végig a kezdeti, jelentéktelen rablásoktól a kábítószer-terjesztésen át egészen az első gyilkosságokig.


Victor Hugo: Kilencvenhárom

A nagy romantikus kései regénye (1873) a francia forradalom epikus körképébe ágyazott megrázó, egyéni dráma. Egy eszmei csatákban edzett aggastyán történelmi látomása, visszapillantás, szinte nemzeti önvizsgálat Franciaország új vajúdásának, a párizsi Kommünnek kihunyó fényénél. Hőseivel az Újkor sorsfordulóján, 1793-ban találkozunk, amikor végső csatára készül a hűbéri és polgári rend, a burzsoá és plebejus eszmény, az ellenforradalmi Vendée és a forradalmi Párizs, és egy-egy szereplőben a szív és a kötelesség. Az elmélkedéseiben is izgalmas, nagy lélegzetű, hugói próza emelkedett szintézist teremt az összecsapó erők viszontagságos kavargásából, melyben hiába Lantenac márki és az ellenforradalom nagy rettenetessége, mert szembeszáll vele a diadalmas forradalom rettentő nagysága, és csatájuk zajából mind tisztábban hallatszanak ki a történelmi igazságok útját járó forradalom döngő léptei.

Victor Hugo: A tenger munkásai
A nagy hugói romantika vad viharzásainak színhelye ezúttal egy furcsa keverékvilág, a Csatorna-szigetek vízből, földből, szirtből, angol, francia-normann, ősi és modern elemekből szőtt zordon szépségű meseország. Ebbe a keretbe ágyazza Hugo az emberi haladás és maradiság szinte időtlen kérdéseit, itt röppenti el nyilait minden babona és ostobaság ellen, itt ragadja meg az ember és természet viszonyának legfelemelőbb mozzanatait. Gilliatt titáni küzdelme egy hajóroncs megmentéséért és egy öntudatlan gyereklány szerelméért Hugo életművében mindennél szebben dalolja az elemek hatalmát, és egyszersmind az ember diadalát.


David Baldacci: Megváltás
Amos Deckert felkeresi egy férfi, az első gyilkos, akit ő juttatott rács mögé. Az állítja, ártatlan. És amikor az illető egy golyóval a fejében kerül elő, Decker kezdi azt hinni, évekkel korábban talán tényleg tévedett.

Charles Dickens: Ódon ritkaságok boltja, Laurie R., King: A méhészinas, Ziemowit Szczerek: Via Carpatia, Beth Morrey: A remény lányai

Charles Dickens: Ódon ritkaságok boltja
A szívhasogató történet egy tizennégy éves kislány és a nagyapja körül forog: a nagyapa pénzét elherdálta a veje (lánya, Nell anyja nem él már) meg Nell kicsapongó bátyja, s az öreg úgy akar gondoskodni Nell jövőjéről, hogy sorozatosan kölcsönöket vesz fel egy gonosz, gyanús üzelmeket folytató törpétől, Daniel Quilptől, szerencsejátéknak hódol, de a pénzt rendszeresen el is veszti. Végül menekülnie kell a kislánnyal Londonból, vidéken vándorolnak nincstelenül, Quilp bosszúszomjasan üldözi őket, és a nagyapa külföldről hazatelepülő fivére lehet, hogy már későn érkezik…   Szerelmi szálakban, jó, gonosz és mulatságos mellékszereplőkben egyaránt bővelkedik ez a talán legérzelmesebb, legmegindítóbb Dickens-mű.


Laurie R., King: A méhészinas
Sussex, 1915 Sherlock Holmes távol London zajától, visszavonultan él vidéki birtokán, és a méheket tanulmányozza, amikor egy fiatal lány a szó szoros értelmében belebotlik a dombvidéken. A tizenöt éves, nyúlánk, kissé szemtelen, tudálékos és nemrégiben elárvult Mary Russell éles esze még Sherlock Holmest is elbűvöli. Ez a nagyon modern, huszadik századi lány nemcsak tanul a viktoriánus detektívtől, de tehetséges védence és méltó társa is lesz. Első közös megbízatásukként hamarosan Walesbe hívják őket, hogy segítsenek a Scotland Yardnak megtalálni egy amerikai szenátor elrabolt kislányát. A nemzetközi jelentőségű ügy mélyen kötődik Holmes múltjához. Ebben a nagyszerű eszmefuttatásokkal, álcákkal és vészhelyzetekkel teli regényben időutazást teszünk: megtudjuk, hogyan indult a zseniális detektív és Mary Russell figyelemre méltó munka- és párkapcsolata az első világháború árnyékában.


Ziemowit Szczerek: Via Carpatia
Szczerek, a lengyel újságírás fenegyereke, 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta Magyarországot és a vonzáskörzetét, a helyi turistalátványosságok helyett a magyarok (és a tágan értelmezett Közép-Európa) lelke után kutatva. Felcsúton többször is bekukucskált egy bizonyos ház kerítésén, megpróbált utazni a kisvonaton, Trianon történetétől lesújtva részegen bolyongott Budapest mellékutcáin, és nemzeti rockot hallgatott, hogy a szövegekből magyarul tanuljon. Kószált a vidéki Magyarországon, cikcakkban végigjárta a szlovák–magyar határt, végigdöcögött Kárpátalja kátyús útjain, bámészkodott Erdélyben, és örömmel beszélgetett bárkivel, aki csak szóba állt vele. Bárhol is járt, mindenütt a dicső múlt egyre fakuló és az illiberális jelen egyre erősebben kivehető nyomaival találkozott, amiről saját szülőföldje és annak sorsa is időről időre az eszébe jutott. Az pedig, hogy útközben néha a honfitársaiba ütközött, nem csoda, elvégre Polak, Węgier, dwa bratanki…


Beth Morrey: A remény lányai
Egy lány. És egy titok, amely csak arra vár, hogy kiderítsék. Delphine Jonesnak egykor nagy álmai voltak. Az okos és ambiciózus lányra ragyogóan szép jövő várt. Csakhogy útközben valahogy minden elromlott... Delphine most egyedülálló anya, pincérnőként dolgozik, és a kanapé párnája mögé csúszott aprópénzt is ki kell halásznia, hogy meg tudjanak élni a lányával, Emmel. Egy dologról azonban sohasem mondott le: a reményről. Amikor kirúgják a munkahelyéről, amit gyűlölt, és kénytelen újrakezdeni, lassan eszébe jut, hogy ki is ő, és mire képes... de bárcsak maga mögött hagyhatná a múltat! Vajon a remény képes valami többet hozni Delphine-nek és Emnek? Beth Morrey első regénye, Az igaz szerelem nem öregszik című Sunday Times bestseller után ismét egy csodálatos női történettel jelentkezik a szeretetről és az emberekben lakozó hatalmas teremtőerőről, amely a sorsot is képes megmásítani.

Steven Saylor: Egy gladiátor csak egyszer hal meg, Jo Nesbø: A féltékenység-szakértő és más történetek, Szekeres Judit: Zuhanás a fellegekbe, Diana Peterfreund: Ébredj velünk, William Gibson: Mona Lisa Overdrive

Steven Saylor: Egy gladiátor csak egyszer hal meg
A Római vér és a Catilina rejtélye közti időszakot tárgyaló novellás kötetében Steven Saylor igazi ínyencségeket tálal fel. Beavat bennünket az ókori Róma mérgezett süteményeinek, illetve a mennyei garumnak receptjébe, és Gordianus, a nyomozó segítségével megtudhatjuk azt is, hogyan került az első cseresznyefa Rómába.
De mindez szinte semmiség a főételhez és a legvégén érkező desszerthez képest... Egy harckocsiverseny körüli összeesküvés miatt érkezünk a Circus Maximusba. Ahonnan csak azért ruccanunk át egy másik arénába, hogy megtudjuk, hányszor halhat meg egy gladiátor? Ez legalább olyan találós kérdés, mint Arkhimédesz néhány feladványa (Gordianus a tudós sírjának rejtekhelyét is megtalálja) vagy hogy miért hallgat egy hadvezér a fehér szarvasborjúra?


Jo Nesbø: A féltékenység-szakértő és más történetek
Egy fiatal nő az ablaknak fordulva zokog magában a repülőgép első osztályán. Egy író a színpad mellett várakozik, hogy kilépjen a reflektorfénybe. Egy kukás másnaposan indul dolgozni. Egy taxisofőr tűnődve nézi az autójában felejtett fél fülbevalót. Egy görög nyomozó megérkezik a tengertől elzárt kis szigetre, hogy felderítsen egy gyanús eltűnési ügyet. Hogy mi a közös bennük? Mindannyiuk történetének fonala az egyik legerősebb emberi érzelem, a féltékenység köré fonódik. Elszenvedik vagy okozzák, belehalnak vagy túlélik, ölnek miatta, vagy áldozatául esnek – mindez kiderül a kötet hét kriminovellájából, amelyek büszkén foglalhatják el helyüket a szerző életművében.


Szekeres Judit: Zuhanás a fellegekbe
Te ​mit tennél kockára a sikerért? És mit a szerelemért? Jenna Sutton, a fiatal, frissen diplomázott közgazdász éppen első munkahelyét tölti be egy nemzetközi cégnél New Yorkban, szabadidejében pedig egy regény megírásán dolgozik. John Mark, a cég Madridban élő konzultánsa első látásra beleszeret Jennába. A lány eleinte tartózkodik Johntól, de néhány hónap elteltével elveszíti az érzelmei felett az irányítást, és fejest ugrik a sokat ígérő kapcsolatba. Johnról idővel kiderül, hogy teljesen más ember, mint amilyennek őt korábban Jenna hitte. A kimért, hűvös konzultáns valójában egy szenvedélyes férfi, aki bevezeti Jennát a kaszinók és a fényűzés világába, ahol a lány befolyásos emberekkel ismerkedhet meg. Ennek köszönhetően hamar kiadják a könyvét is, ami hatalmas sikert arat. A hétköznapi lányból egyszerre világhírű celeb válik. Johnra azonban egyre kevesebb ideje jut, ami a kapcsolatuk végéhez vezet. Ám a férfi igazságtalannak érzi a helyzetet, és a józan eszét elveszítve bosszút áll Jennán. Botrányos videófelvételt ad el egy magazinnak a lányról, ami hatalmas port kavar. Róluk szólnak a hírek, az újságok. De valóban minden az, aminek látszik? Szekeres Judit a nagy sikerű Meztelen igazság és A múlt árnyékában című regényei után egy újabb, finom erotikával fűszerezett izgalmas történeten keresztül mutatja meg, hol a határ becsület és fondorlat között.


Diana Peterfreund: Ébredj velünk
A legfrissebb hírek: Az elszánt, fiatal TV-producert, Becky Fullert kirúgják a New Jersey-i helyi reggeli műsorból, így szakmai élete - magánéletéhez hasonlóan - kilátástalanná válik. Kétségbeesetten, de töretlen optimizmussal Becky elhatározza, hogy a talpán landol és egyszer csak a Pirkadat, egy New York-I TV-csatorna bukdácsoló reggeli hírműsorának alkalmazásában találja magát. A csatorna viszont gyorsabban süllyed, mint maga a Titanic, és a béka feneke alatti nézettség csupán a jéghegy csúcsa: a stúdió kamerái a kőkorszakból származnak, a vezető producerek pedig reklámblokkonként adják egymásnak a kilincset. Becky megígéri a csatorna igazgatójának, hogy megállítja a zuhanást, és fellendíti a nézettséget. Ennek érdekében a legendás híradóst, Mike Pomeroyt kéri fel műsorvezetőnek egy olyan ajánlat kísértében, amelyre lehetetlen nemet mondani. Mike-nak persze borsódzik a háta a műsor komolytalan témáitól, ráadásul a másik - hozzá hasonlóan a végletekig hiú - társműsorvezetővel, az ex-szépségkirálynő Colleennal is azonnal összeakasztja a bajszát. Becky életében az egyetlen jó dolog Adam Bennett, a csatorna egy másik, igen jóképű producere, ám a Pirkadat sikertelensége kettejük bimbódzó kapcsolatára is árnyékot vet. Miközben Mike és Colleen a kamerák előtt iszapbirkóznak, Becky minden erejével szerelmi élete, hírneve, illetve a műsor megmentésén fáradozik, mielőtt a csatorna végképp lehúzná előttük a rolót


William Gibson: Mona Lisa Overdrive
A ​szellem az apja búcsúajándéka volt, amit egy feketébe öltözött titkár adott át a Narita egyik utasvárójában. Mona egy fiatal lány sötét múlttal és kilátástalan jövővel. Nem is meglepő – legfeljebb váratlan –, hogy a stricije egyszer csak eladja egy plasztikai sebésznek, aki egyik napról a másikra átszabja őt valaki teljesen mássá. Angie Mitchell egy híres hollywoodi Sense/Net sztár különleges képességgel. Bár sokan szeretnék édes tudatlanságban tartani, Angie hamarosan mégis rájön, hogy kicsoda valójában, és miért nincs szüksége deckre, hogy rácsatlakozzon a cybertérre. Eközben egy rejtélyes entitás emberrablást szervez a mátrixban, és a terve megvalósításához szüksége van Monára, Angie-re és az egész emberiségre. Az ármány mögött pedig lesben áll a Jakuza, a japán alvilág rettegett szervezete, akinek vezetői könyörtelenül manipulálnak bárkit és bármit céljuk elérésében. A Sprawl-trilógia befejező kötete egyszerre érzéki és kíméletlen hangulatú, kábulatba ejtő és kijózanító utazás William Gibson felejthetetlen világába. Az olvasó új fordításban tartja a kezében a könyvet.

Nora Elias: A szépségszalon, Mel Wallis de Vries: Bűnös, Matt Forbeck: Első vér, Joanna Rakoff: Egy évem Salingerrel, Kristín Marja Baldursdóttir: A sirályok kacagása

Nora Elias: A szépségszalon
Nora ​Elias romantikus regényében festői érzékletességgel mutatja be Berlin aranykorát, ahol két nővér egyszerre hódítja meg a várost és a férfiak szívét.
Berlin, 1925. Helena Rosenberg szerény körülmények között nőtt fel. Egy nap megtudja, hogy az apja, akit korábban nem ismert, bevette a végrendeletébe: a hagyaték felét ő, a másik felét a féltestvére örökölte, akiről addig még csak nem is hallott. Helena a nagyváros kedvéért elhagyja az isten háta mögötti délnémet falut, Berlinben viszont csak a csalódott húga, Charlotte, és a tönk szélén álló családi patika várja. A leleményes fiatal nő azonban nem ismer akadályt, és hamarosan nagyszerű üzleti ötlete támad: saját kozmetikumokat készít és értékesít. Egy gond van csupán: a tanult gyógyszerész Charlotte nem hisz a szépítő csodaszerekben, és a patika átalakításába sem hajlandó belenyugodni. Az események akkor vesznek nem várt fordulatot, amikor feltűnik a színen a gyógyszeripari mágnás – és egy személyben a családi vállalat legfőbb hitelezője –, Dominik Lichtenthal, és csapni kezdi a szelet Helenának.
Miközben a nővérek a helyüket keresik mind az üzleti, mind a magánéletben, feltárul előttük Berlin nyüzsgő, szabad, nagyvilági oldala. Ám a város felett már gyülekeznek a fenyegetően sötét fellegek…


Mel Wallis de Vries: Bűnös
Egy iskolában egymás után három diák is öngyilkosságot követ el. Úgy tűnik, az esetek között nincs összefüggés: a lányok nem ugyanabba az osztályba jártak, és csak futólag ismerték egymást. A rendőrség pusztán különleges egybeesésként tekint az ügyekre. Ám akkor a tizenhat éves Tess kap egy levelet, amely mindent megváltoztat: „Te vagy a következő…"
Tess nyomozni kezd, és megdöbbentő felfedezést tesz. Attól fogva a saját életéért kell küzdenie. De senki sem hisz neki.


Matt Forbeck: Első vér
A Spartanoké a dicsőség, de egyetlen katona – még a legendás Főnök – sem képes arra, hogy egyedül megnyerjen egy háborút. Edward Buck főtörzs alakulata, a Pokolugrók komoly szerepet játszott a Szövetség által a Föld ellen indított invázió megfékezésében. Bátor és önfeláldozó tetteik nem kerülték el az az UNSC figyelmét.
A borzalmas veszteségek fényében az UNSC úgy dönt, létrehozza a Spartanok új generációját, amelynek feladata az lesz, hogy megvédje az emberiséget a külső és belső fenyegetésekkel szemben. Buck különleges ajánlatot kap és rákényszerül, hogy meghozza a sorsát befolyásoló döntést.
Most, hogy véget ért a Szövetség elleni háború, veteránkén végre levonulhat a pályáról, hogy olyan életet éljen, amilyenről mindig álmodott, vagy… Akár elindulhat a másik úton is, hogy a sereg új, ütőképes egységének részévé váljon.


Joanna Rakoff: Egy évem Salingerrel
Joanna a középiskola elvégzése után úgy dönt, hogy New Yorkban próbál szerencsét. Költő szeretne lenni, ezért úgy gondolja, egy irodalmi ügynökség asszisztenseként kerülhet közelebb álmai megvalósításához. J. D. Salinger ügynökének asszisztenseként azt a feladatot kapja, hogy válaszoljon az írónak érkező rajongói levelekre, ami tulajdonképpen a szokásos, formális válaszok közvetítését jelenti. Joanna egyhangú, a munkahelye és a barátjával bérelt brooklyni lakás között zajló életét írói szárnypróbálgatásai törik meg. Miközben Salinger rajongóinak a megszokottól egyre inkább eltérő, hol vicces, hol megható válaszokat ír, lassan rátalál a saját írói hangjára.
Az írónőnek a '90-es években játszódó memoárjából 2020-ban filmet is készítettek, amelyben az ügynökség szigorú vezetőjét Sigourney Weaver, a fiatal Joannát pedig Andie McDowell színésznő lánya, Margaret Qualley alakítja. A filmet 2021 nyarán mutatták be a hazai mozik.


Kristín Marja Baldursdóttir: A sirályok kacagása
A ​gyönyörű Freyja, néhány évnyi házasság után, Amerikából hazatér Izlandra. Fehér bőre, vörös ajka, hosszú, fekete haja, hideg-kék tekintete és kólásüvegre hasonlító, csodás teste fenekestül felforgatja a kis halászfalu életét. A férfiak körülötte legyeskednek, a nők csodálják. Ám a 12 éves Aggát, Freyja unokahúgát nem olyan könnyű megszédíteni. Szerinte Freyja gonosz, talán nem is igazi ember, hisz a tekintete olyan, akár a gleccser, és különben is nagyon furcsán viselkedik. Nem eszik húst, hét bőröndnyi ruhát hozott magával, és hidegebbnek tűnik egy kihűlt hullánál, ráadásul éjszakánként hosszú sétákat tesz, állítólag a tengerparti szikláknál. Amikor egy éjjel váratlan haláleset történik, Agga úgy érzi, beigazolódott a gyanúja, és elhatározza, hogy figyelni fogja Freyja minden mozdulatát…
Rejtélyes halálesetek, intrikák és szerelmi bonyodalmak fonódnak össze ebben az ötvenes évek Izlandját bemutató fekete komédiában, melyből 1998-ban színdarab, 2001-ben pedig számos díjjal kitüntetett film is készült.

Sándor Márai: A forradalom előérzete: (Márai Sándor és 1956), Herzl Tivadar: Napló (1895-1904), Jane Goodall és Douglas Abrams: A REMÉNY KÖNYVE, Sándor Márai: Fedőneve: Ulysses, Márai Ilona: Betűbe zárva. Napló – 1948-1979

Sándor Márai: A forradalom előérzete: (Márai Sándor és 1956)
„Ez a törvényen kívüli állapot csak előjátéka valaminek; s nem az oroszok lesznek főszereplői a drámának, amely készül; a magyar forradalom érik minden tünet mögött" – írta e sorokat naplójába 1945-ben Márai Sándor. Az orosz katonák fosztogatásáról szólva az író váteszi jóslatot fogalmazott meg – ilyen tárgyú írásainak kibővített gyűjteménye A forradalom élőérzete című kötet második kiadása. A roppant gazdag válogatás Márainak azon esszéiből, naplóiból, cikkeiből, rádiós jegyzeteiből ad bőséges anyagot, amelyek a forradalom előérzetéről, később a forradalom lelki és érzelmi támogatásáról, majd a megtorlás hírei által kiváltott iszonyodásáról számolnak be. Ennek megfelelően a kötet három nagy fejezetre tagolódik. Az első („A Bűn füstje elfödte a napot") 1945-től a forradalom kitöréséig terjedő évtized írásaiból közöl szemelvényeket. A második rész („Ez most a mi forradalmunk") az 1956 nyarától 1957 elejéig keletkezett írások és rádiós beszédek válogatása. Míg az utolsó egység („... elkezdődött a hideg árulás korszaka") a megtorlás hozzá eljutó hírei által kiváltott gondolatainak a foglalata. Az idézett írások túlnyomó többsége Márai Sándor emigrációban töltött éveiben keletkezett, hiszen az író 1948-ban hagyta el Magyarországot. Tehát nem voltak közvetlen tapasztalatai a hazai helyzetről, ám a személyesen megszerezhető ismeretek hiányát bőven ellensúlyozták pontos, megbízható értesülései és még inkább hihetetlen empátiája. Márai történelemszemléletének zseniális perspektívájára jellemző az a nézete, hogy mivel a II. világháború után – a szovjet megszállás miatt – elmaradt a magyar társadalom forradalmi, katartikus megtisztulása, szükségszerűen be fog következni egy népfölkelés – e gondolatát 1952-ben vetette papírra.


Herzl Tivadar: Napló (1895-1904)
Izrael államát a pesti Dohány utcában született Herzl Tivadar (1860-1904) álmodta meg. Annak a Deák téri evangélikus gimnáziumnak a tanulója volt, ahol még élénken élt Kossuth Lajos és a többi '48-as forradalmár emléke. Herzl az ő hatásukra vált a nemzeti gondolat elkötelezett hívévé. Zsidó volt és magyar. Újságíróként Párizsban dolgozott, és így testközelből élte meg a hírhedt Dreyfus-ügyet. Meggyőződésévé vált, hogy a zsidók üldöztetésére saját nemzetállamuk megteremtése a megoldás. Erre tette fel az életét. Álmából 1948-ban valóság lett. Megalakult Izrael. Herzl Tivadar államalapítóvá vált.


Jane Goodall és Douglas Abrams: A REMÉNY KÖNYVE
Egy legendás környezetvédő. Egy életen át tartó küzdelem a természetért. Egy létfontosságú üzenet a reményről. Jane Goodall világhírű természettudós több mint fél évszázada emeli fel szavát bolygónkért. A fiatal korában Gombe erdeiben csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseivel és a kilencvenedik életévéhez közeledve is fáradhatatlan környezetvédő munkájával Jane egy szebb, reménytelibb világ mellett elkötelezett nemzedék felnevelésében vállal tevékeny szerepet. A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite. A könyv társszerzőjével, Douglas Abramsszel folytatott beszélgetései felelevenítik utazásai és aktivista tevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást. A világunknak sosem volt még ekkora szüksége a reményre. Korunk egyik legszeretettebb emberének a könyve megmutatja, hogy hatalmas problémáink ellenére is reményt meríthetünk az emberi természetből és magából a természetből. „Egy nő, aki a feje tetejére állította a zoológia világát." Sir David Attenborough „Bolygónk egyik legnagyobb hatású, legjelentősebb vezető egyénisége. Jane szinte minden napját az optimizmus terjesztésének és a tudatos életre való felhívásnak szenteli. Világszerte hirdeti minden élőlény veleszületett jogait, és küzdelemre buzdít a környezeti veszélyek legnagyobbika, a klímaváltozás ellen, reményt adva ezzel az eljövendő nemzedékeknek." Leonardo DiCaprio „Egy igazi hős." Greta Thunberg


Sándor Márai: Fedőneve: Ulysses
"Ahová most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem." ELSŐ KIADÁS. "Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja", hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. "Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés." Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését ("Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet"), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról. Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a "hazáját gyűlölő" emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. "Hallgassuk" őt érdeklődéssel, "nyitott füllel"!


Márai Ilona: Betűbe zárva. Napló – 1948-1979
Matzner Ilona, vagyis Márai Lola, akit Márai Sándor saját naplóiban csak L. betűvel jelölt, hatvankét éven át volt a híresen nehéz természetű író hűséges társa. Lola több mint harminc éven át írt naplóinak szerkesztett változata izgalmas háttérdokumentum, ennélfogva irodalmi szenzáció, egy nagy író hagyatékának felbecsülhetetlen alkotóeleme, ami most kerül először az olvasók elé. Márai Lola naplójához maga Márai Sándor adja meg a kulcsot saját 1986-os naplójában. Felesége halála után megszállottan kezdi olvasni jegyzetfüzeteit: "Mindenre figyelt, mindent felírt, az álmokat, a látogatókat, a napi tennivalókat, nappalt és éjszakát, csodálatos érzékiességgel." Az apró részletek újraélése a "visszapergetett" idő valóságába viszi, de hosszú kapcsolatuk valódi mélysége is ebből az írásból világosodik meg előtte. Rádöbben, hogy míg ő másoknak írta a naplót, felesége neki. Vagyis ami Márai életrajzából naplójának tudatos stilizálása során elveszett, azt Márai Lola kendőzetlen őszinteséggel napról napra vezetett jegyzetei megőrizték: házaséletük hullámzásait, emberi kapcsolataikat, fiuk felnevelését, költözéseiket, az írói munka és emigráns létük bonyolult érzelmi hátterét. A napló attól a pillanattól rögzíti az eseményeket, amikor végleg elhagyták Magyarországot. Nápoly, New York, majd Salerno nyüzsgő hétköznapjainak megörökítésén végigvonul az idegenség érzése, hosszú vándorlásuk során igazi otthonukat egymásban találták meg. A 296 füzetnyi feljegyzést Márai saját kezűleg csomagolta az irodalmi hagyatékát őrző hajóládákba. Gazdag jegyzetanyaggal kísért válogatásunk Márai Lola teljes naplójának mintegy felét tartalmazza.