Sándor Márai: A forradalom előérzete: (Márai Sándor és 1956), Herzl Tivadar: Napló (1895-1904), Jane Goodall és Douglas Abrams: A REMÉNY KÖNYVE, Sándor Márai: Fedőneve: Ulysses, Márai Ilona: Betűbe zárva. Napló – 1948-1979

Sándor Márai: A forradalom előérzete: (Márai Sándor és 1956)
„Ez a törvényen kívüli állapot csak előjátéka valaminek; s nem az oroszok lesznek főszereplői a drámának, amely készül; a magyar forradalom érik minden tünet mögött" – írta e sorokat naplójába 1945-ben Márai Sándor. Az orosz katonák fosztogatásáról szólva az író váteszi jóslatot fogalmazott meg – ilyen tárgyú írásainak kibővített gyűjteménye A forradalom élőérzete című kötet második kiadása. A roppant gazdag válogatás Márainak azon esszéiből, naplóiból, cikkeiből, rádiós jegyzeteiből ad bőséges anyagot, amelyek a forradalom előérzetéről, később a forradalom lelki és érzelmi támogatásáról, majd a megtorlás hírei által kiváltott iszonyodásáról számolnak be. Ennek megfelelően a kötet három nagy fejezetre tagolódik. Az első („A Bűn füstje elfödte a napot") 1945-től a forradalom kitöréséig terjedő évtized írásaiból közöl szemelvényeket. A második rész („Ez most a mi forradalmunk") az 1956 nyarától 1957 elejéig keletkezett írások és rádiós beszédek válogatása. Míg az utolsó egység („... elkezdődött a hideg árulás korszaka") a megtorlás hozzá eljutó hírei által kiváltott gondolatainak a foglalata. Az idézett írások túlnyomó többsége Márai Sándor emigrációban töltött éveiben keletkezett, hiszen az író 1948-ban hagyta el Magyarországot. Tehát nem voltak közvetlen tapasztalatai a hazai helyzetről, ám a személyesen megszerezhető ismeretek hiányát bőven ellensúlyozták pontos, megbízható értesülései és még inkább hihetetlen empátiája. Márai történelemszemléletének zseniális perspektívájára jellemző az a nézete, hogy mivel a II. világháború után – a szovjet megszállás miatt – elmaradt a magyar társadalom forradalmi, katartikus megtisztulása, szükségszerűen be fog következni egy népfölkelés – e gondolatát 1952-ben vetette papírra.


Herzl Tivadar: Napló (1895-1904)
Izrael államát a pesti Dohány utcában született Herzl Tivadar (1860-1904) álmodta meg. Annak a Deák téri evangélikus gimnáziumnak a tanulója volt, ahol még élénken élt Kossuth Lajos és a többi '48-as forradalmár emléke. Herzl az ő hatásukra vált a nemzeti gondolat elkötelezett hívévé. Zsidó volt és magyar. Újságíróként Párizsban dolgozott, és így testközelből élte meg a hírhedt Dreyfus-ügyet. Meggyőződésévé vált, hogy a zsidók üldöztetésére saját nemzetállamuk megteremtése a megoldás. Erre tette fel az életét. Álmából 1948-ban valóság lett. Megalakult Izrael. Herzl Tivadar államalapítóvá vált.


Jane Goodall és Douglas Abrams: A REMÉNY KÖNYVE
Egy legendás környezetvédő. Egy életen át tartó küzdelem a természetért. Egy létfontosságú üzenet a reményről. Jane Goodall világhírű természettudós több mint fél évszázada emeli fel szavát bolygónkért. A fiatal korában Gombe erdeiben csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseivel és a kilencvenedik életévéhez közeledve is fáradhatatlan környezetvédő munkájával Jane egy szebb, reménytelibb világ mellett elkötelezett nemzedék felnevelésében vállal tevékeny szerepet. A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite. A könyv társszerzőjével, Douglas Abramsszel folytatott beszélgetései felelevenítik utazásai és aktivista tevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást. A világunknak sosem volt még ekkora szüksége a reményre. Korunk egyik legszeretettebb emberének a könyve megmutatja, hogy hatalmas problémáink ellenére is reményt meríthetünk az emberi természetből és magából a természetből. „Egy nő, aki a feje tetejére állította a zoológia világát." Sir David Attenborough „Bolygónk egyik legnagyobb hatású, legjelentősebb vezető egyénisége. Jane szinte minden napját az optimizmus terjesztésének és a tudatos életre való felhívásnak szenteli. Világszerte hirdeti minden élőlény veleszületett jogait, és küzdelemre buzdít a környezeti veszélyek legnagyobbika, a klímaváltozás ellen, reményt adva ezzel az eljövendő nemzedékeknek." Leonardo DiCaprio „Egy igazi hős." Greta Thunberg


Sándor Márai: Fedőneve: Ulysses
"Ahová most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem." ELSŐ KIADÁS. "Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja", hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. "Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés." Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését ("Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet"), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról. Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a "hazáját gyűlölő" emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. "Hallgassuk" őt érdeklődéssel, "nyitott füllel"!


Márai Ilona: Betűbe zárva. Napló – 1948-1979
Matzner Ilona, vagyis Márai Lola, akit Márai Sándor saját naplóiban csak L. betűvel jelölt, hatvankét éven át volt a híresen nehéz természetű író hűséges társa. Lola több mint harminc éven át írt naplóinak szerkesztett változata izgalmas háttérdokumentum, ennélfogva irodalmi szenzáció, egy nagy író hagyatékának felbecsülhetetlen alkotóeleme, ami most kerül először az olvasók elé. Márai Lola naplójához maga Márai Sándor adja meg a kulcsot saját 1986-os naplójában. Felesége halála után megszállottan kezdi olvasni jegyzetfüzeteit: "Mindenre figyelt, mindent felírt, az álmokat, a látogatókat, a napi tennivalókat, nappalt és éjszakát, csodálatos érzékiességgel." Az apró részletek újraélése a "visszapergetett" idő valóságába viszi, de hosszú kapcsolatuk valódi mélysége is ebből az írásból világosodik meg előtte. Rádöbben, hogy míg ő másoknak írta a naplót, felesége neki. Vagyis ami Márai életrajzából naplójának tudatos stilizálása során elveszett, azt Márai Lola kendőzetlen őszinteséggel napról napra vezetett jegyzetei megőrizték: házaséletük hullámzásait, emberi kapcsolataikat, fiuk felnevelését, költözéseiket, az írói munka és emigráns létük bonyolult érzelmi hátterét. A napló attól a pillanattól rögzíti az eseményeket, amikor végleg elhagyták Magyarországot. Nápoly, New York, majd Salerno nyüzsgő hétköznapjainak megörökítésén végigvonul az idegenség érzése, hosszú vándorlásuk során igazi otthonukat egymásban találták meg. A 296 füzetnyi feljegyzést Márai saját kezűleg csomagolta az irodalmi hagyatékát őrző hajóládákba. Gazdag jegyzetanyaggal kísért válogatásunk Márai Lola teljes naplójának mintegy felét tartalmazza.

William R. Forstchen: Az utolsó nap, William R. Forstchen: Egy másodperccel később, William R. Forstchen: Egy évvel később, William R. Forstchen: A harag napja

William R. Forstchen: Az utolsó nap
William R. Forstchen trilógiájának harmadik kötete az Egy másodperccel később és az Egy évvel később New York Times bestseller regényeinek nyomán, újból az amerikai nemzet élet-halál küzdelmét tárja elénk. Az áramellátó hálózatot megsemmisítő elektromágneses csapás (EMP) óta a túlélők közel teljes sötétségben, az éhezés és a terror árnyékában próbálják újjáépíteni egykor virágzó országukat. Az önjelölt kormányerők ellenében aratott győzelem után John Matherson és közössége az EMP-támadás következtében elveszett technológiák és a közrend helyreállításán munkálkodik, a kormány azonban váratlan bejelentést tesz: fontos régiókat enged át véglegesen a kínai és mexikói megszállóknak. Az alkotmány nincs érvényben többé, a hivatásos hadsereg még bevethető csapatait pedig a megmaradt államokban dúló belső lázadások leverésére vezénylik. John váratlanul egykori parancsnokával és legközelebbi barátjával, Bob Scales tábornokkal találja szemben magát. Vajon Scales tábornok is aggályok nélkül teljesíti a kormány parancsait vagy az újból egyesített amerikai nemzetért vívott küzdelem kulcsfontosságú alakjává válik? Lehetséges, hogy a szabadságjogokat folyamatosan kurtító és saját szuverenitását áruba bocsátó kormány éppen azt kapja majd, amitől a legjobban retteg: egy valódi forradalmat?


William R. Forstchen: Egy másodperccel később
Terrortámadás éri az Amerikai Egyesült Államokat, mégpedig az egyik legrettegettebb módon, az elektromágneses hullámot (EMP) gerjesztő, pusztító fegyverrel. Egy háború, melyet egyetlen másodperc alatt elveszít Amerika, egy háború, mely a középkorba robbantja vissza a világ legerősebb országát. Nincs áram, nincs kommunikáció, leállt a közlekedés, fogyóban a gyógyszerek, őrjöngő bandák uralják az országot, az emberek éheznek és a túlélésért küzdenek. Mit tehet ebben a helyzetben egy volt katona, aki meg akarja menteni a családját, a hazáját, ha úgy tetszik, a modern civilizációt? Az amerikai Kongresszus folyosóin már megjelenése előtt úgy emlegették a regényt, mint az apokaliptikus thrillert, melyet minden amerikainak el kell olvasnia. A történetet a Pentagonban is reálisnak nevezték, a fegyvert pedig úgy tartják számon, mint amely egyetlen pillanat alatt térdre kényszerítheti az Egyesült Államokat.


William R. Forstchen: Egy évvel később
Két év telt el ,,a nap", vagyis a világ több országát egyszerre sújtó összehangolt, elektromágneses hullámokat (EMP) gerjesztő támadás óta. Áramszolgáltatás híján az Egyesült Államok kontinentális területeinek nagy részén középkori állapotok uralkodnak, s becslések szerint az offenzívát, valamint az azt követő káoszt az ország lakosságának csupán húsz százaléka élte túl. Az észak-karolinai Black Mountain városa - lakóinak hősies helytállása folytán - nem semmisült meg teljesen, de a halál és az emberfeletti megpróbáltatások őket sem kímélték. Vezetőjük, John Matherson otthona porig égett, és az inzulinkészletek kiapadása miatt a férfi elveszítette egyik lányát, a cukorbeteg Jennifert is. A Bluemontban újjászerveződött amerikai kormány látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy feltartóztassa az országba humanitárius segítségnyújtásra hivatkozva benyomuló idegen katonai erőket. Az új vezetés tervének részeként John egyetlen életben maradt lánya, a tizennyolc éves Elizabeth is megkapja a katonai behívóját...


William R. Forstchen: A harag napja
Egy átlagos őszi reggelen Bob Petersen megérkezik kiskamasz lányával a portlandi gimnáziumba, ahol tanárként dolgozik. Nem hagyják nyugodni a gyanús eseményekről szóló reggeli híradások, és amikor az iskoláját több másikkal együtt támadás éri, a balsejtelemből valóság lesz: fegyveresek rontanak az épületbe, hogy lemészároljanak mindenkit – gyereket, tanárt egyaránt. A The New York Times bestsellerszerzője, William R. Forstchen iszlamisták kegyetlen, kiterjedt és összehangolt akcióját vizionálja regényében. A terrorista csoportok iskolákat és autópályákat támadnak meg, gyakorlatilag megbénítva ezzel az Egyesült Államok életét. Az Egy másodperccel később, az Egy évvel később és Az utolsó nap nemzetközi bestseller szerzője valójában Amerika felkészületlenségéről és gyengeségéről ír ebben a komoly vitákat kiváltó regényében, erőteljesen kiállva amellett, hogyha az állam nem védi meg a polgárait, akkor nekik kell megvédeniük magukat.

Szentesi Éva: Merkúr a retrográdban, Asha Lemmie: Ötven szó az esőre, Patricia Gibney: Néma sikolyok

Szentesi Éva: Merkúr a retrográdban
A Merkúr a retrográdban nem szokványos szerelmi történet, hiszen ritka, hogy az ember éppen akkor találja meg a szerelmet, amikor éppen életének legnagyobb tragédiájával néz szembe. Szentesi Éva új kötete a sokáig elveszettnek hitt, majd lehetetlen helyzetben megtalált szerelem, a mégiscsak véget érő barátságok és az útkeresés regénye. Látlelet arról, hogyan értelmezi magát egy nő a 2020-as években gyerek nélkül, mit gondol önmagáról, a testéről, az életéről, és hogyan funkcionál egy párkapcsolatban, ha még nem tudott megküzdeni az örökölt anyai mintákkal. Ennek a történetnek a főszereplője bárki lehet: lehet az olvasó, és lehet az író is. Bár Szentesi Éva azt vallja, csak az olvasó hiszi azt, hogy egy regény a szerzőről szól, mert valójában az író mindig az olvasóról ír.


Asha Lemmie: Ötven szó az esőre
"Nem kérdezősködsz, nem küzdesz, nem ellenkezel." 1948-ban ezzel az intelemmel hagyta az anyja a nyolcéves Norikót a nagyhatalmú Kamiza család birtokának a kapujában. És Nori szót fogad. Nem kérdezi, miért hagyta el az anyja, sem azt, miért zárják egy padlásszobába, és zokszó nélkül tűri a mindennapos vegyszeres fürdőket, amivel ki akarják fehéríteni a bőrét. Nori szerelemgyerek, egy japán nemesúr ágyasának és egy afroamerikai katonának a lánya. Rideg nagyanyja gyűlöli, mert a létezése foltot ejtett a család becsületén, és csak azért fogadja be, hogy elrejtse a világ elől. Az intelligens kislány pontosan érzi, hogy a mássága az oka az elutasításnak, és mindenben engedelmeskedik. Amikor három év múlva váratlanul megjelenik a birtokon a néhány évvel idősebb féltestvére, Akira, a két gyerek között erős kötelék szövődik. A tehetséges hegedűművész fiú tanítgatja a húgát, és a zenén keresztül új világ tárul Nori elé, ami végérvényesen megváltoztatja mindkettőjük életét. Nori ráébred, hogy igenis van helye a világban, és bármily nagy árat fizet is érte, érdemes harcolnia a szabadságáért. "Szívszorító történet szerelemről és veszteségről, előítéletekről és fájdalomról, a kötelékekről, amelyek összetartanak egy családot." Kristin Hannah Asha Lemmie a Boston College-ban diplomázott: irodalmat és kreatív írást tanult, majd New Yorkba költözött, és a könyvkiadásban helyezkedett el. Egyedi nézőpontból elmesélt történelmi regényeket ír, és az idejét New York, London és Kiotó között osztja meg


Patricia Gibney: Néma sikolyok
Nem kellett volna meghalniuk Egy ragyogó parti másnapján a huszonöt éves Rachel Mullent holtan találja az ikertestvére. A lány szeplős arcán zúzódások, torkába egy üvegszilánk ékelődött. Hamarosan kiderül, hogy a bizarr gyilkosság nem az egyetlen eset: egy fiatal doktornőt ugyanazzal a módszerrel öltek meg. Mivel az orvos nem vett részt a partin, sőt semmilyen módon nem köthető a vendégekhez, Lottie kénytelen megkérdőjelezni minden addigi elméletét. Miért kellett elhallgattatni ezt a két ifjú nőt? Lottie megszállottan nyomoz, hogy kiderítse, mi történhetett azon a partin, és egyre közelebb kerül a házigazdához. A nyomok Maddyhez vezetnek, aki felszolgálóként dolgozott az estélyen, ám ő sem tud információval szolgálni, ugyanis egy rendszám nélküli autóval elrabolják. Az őrület akkor kezdődik igazán, amikor Boyd is eltűnik. Lottie már nemcsak az eltűnt lányt, hanem a vőlegényét is kétségbeesetten próbálja megtalálni. Nem veszítheti el újra a férfit... Egy újabb rejtélyes gyilkos jár Ragmullinben, aki különös kegyetlenséggel végez áldozataival... Patricia Gibney soron következő thrillere lélegzetelállító pillanatokat ígér a nyomozós krimik szerelmeseinek a Néma sikolyok című kötetben is.

Maggie O'Farrell: Hamnet, Abdulrazak Gurnah: Utóéletek, Armando Lucas Correa: Az elveszett lány története, Szergej Geraszimov: Harkivi napló – Feljegyzések egy ostromlott városból

Maggie O'Farrell: Hamnet
Az 1580-as évek Angliájában, a pestisjárvány idején egy ifjú latintanár beleszeret egy rendkívüli, különc fiatal lányba, Agnesbe. A titokzatos nő kesztyűben, sólyommal járja családja földjét, jobban érti a növényeket és a bájitalokat, mint az embereket, rendszeresen fordulnak hozzá gyógyfüvei miatt.

Miután összeházasodnak, Agnes központi szerepet tölt be a londoni színpadon felfelé ívelő karriert befutó fiatal férfi életében. Három gyermekük születik: Susanna, és az ikrek, Hamnet és Judith. Hamnet 1596-ban, tizenegy évesen váratlanul meghal egy hirtelen fellépő láztól. Apja négy évvel később megírja a Hamlet című darabot.

A díjnyertes írónő, Maggie O'Farrell könyve ennek a házasságnak a ragyogó portréja, egy gyásztól és veszteségtől sújtott család és egy csodálatosan erős nő megrázó története. Közben gyengéden megidéz egy fiút, akinek az életét mára ugyan elfeledték, de nevét a világirodalom egyik legünnepeltebb darabja őrzi.


Abdulrazak Gurnah: Utóéletek
Brutális erőszak, elnyomás, népirtás. A Német Birodalom XIX. század végi kelet-afrikai gyarmatosítási politikája és gyakorlata nem sokban különbözött a későbbi, egy kontinenssel odébb véghez vitt háborús stratégiájától. Az itt élőknek a nyugodt élet kialakítására vajmi kevés az esélyük - a véráztatta földek útjait emberi koponyák és csontok szegélyezik. A pusztító háború és a gyarmatosítás következményeinek afrikai szemszögből való elmesélése mind ez idáig váratott magára. A regénybeli négy szereplő hol összefonódó, hol egymástól távolodó életútját követhetjük végig az első világháború kitörésétől a második világháború végéig az egykori Német Kelet-Afrika területén. Gurnah lenyűgöző elbeszélése a kultúrák és civilizációk összecsapásáról, a rasszizmus pszichológiájáról a hétköznapi emberek sorsán keresztül mélyen elgondolkodtató, megrázó és megindító - és az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket.


Armando Lucas Correa: Az elveszett lány története
Berlin, 1930-as évek. Amanda Sternberg és férje boldog jövőről szőtt álmai szertefoszlanak, amikor a náci hatalomátvétel után be kell zárniuk könyvesboltjukat, majd koncentrációs táborba hurcolják Juliust. A kétségbeesett Amanda gyermekeivel Dél-Franciaország felé menekül, ahol egy régi családi barát özvegye beleegyezik, hogy befogadja. Útközben egy Kubába tartó hajó lehetőséget kínál a lányok megmentésére, és a kényszerhelyzetbe került Amanda olyan döntést hoz, amely élete végéig kísérteni fogja. A náci csapatok végül a menedékéül szolgáló kicsiny francia faluban is rájuk találnak, és a reményét vesztett anyának a túlélés érdekében el kell búcsúznia családja maradékától is.New York, 2015. A nyolcvanéves Elise Duval mindent megtett élete során, hogy kitörölje elméjéből gyermekkora emlékeit, most azonban egy telefonhívás mindent felforgat. Az őt hívó asszony egy régvolt korszakból ad át neki üzeneteket, amikor még más nevet viselt, és más nyelven beszélt. Elise, aki francia katolikusként a II. világháborút követően érkezett New Yorkba, döbbenten fedezi fel, hogy a megsárgult leveleket az anyja írta németül, még a háború alatt, és a levelek hatására váratlanul rázúdulnak hét évtized elfeledettnek hitt titkai és fájdalmai.Az igaz történeten alapuló regény a II. világháború során elkövetett egyik legborzalmasabb náci rémtett hiteles krónikája, ám több is ennél: gyönyörűen megírt családi történet a szeretetről, a túlélésről és a megbánásról.


Szergej Geraszimov: Harkivi napló – Feljegyzések egy ostromlott városból
Szergej Geraszimov írót szülővárosában, az orosz határtól mindössze negyven kilométerre fekvő Harkivban érte a 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin által elrendelt "különleges katonai művelet", vagy egyszerűbben fogalmazva: a háború. Feljegyzéseiben Geraszimov kíméletlen őszinteséggel, némi - az ostromállapothoz illően sötét - humortól sem visszariadva eleveníti meg a folyamatos bombázásokkal és pergőtűzzel sújtott város pokoli mindennapjait, ahol "élni" leginkább már annyit tesz, mint "túlélni". Könyve fontos szemtanúi beszámoló Ukrajna lerohanásáról, amely jócskán túlmutat a háborús pusztítás megrázó dokumentálásánál - elgondolkodtató értekezések gyűjteménye, többek között a fegyveres harcokat előkészítő propagandáról, az ukrán és az orosz nemzet közötti elszakíthatatlan kötelékekről és messzire visszanyúló feszültségekről, valamint arról, miért nem jelent megoldást a putyinizmussal szemben a nacionalizmus. A Harkivi napló megkerülhetetlen olvasmány ahhoz, hogy pontosabb képünk legyen az egész világot megrázó őrületről, Európa második világháború óta legnagyobb katonai konfliktusáról. SZERGEJ GERASZIMOV 1964-ben született Harkivban, író, költő és fordító. A Harkivi Állami Egyetemen szerzett diplomát elméleti fizikából, később pszichológiával kezdett foglalkozni, számos akadémiai cikket publikált a kognitív működés témakörében. A pszichológián keresztül jutott el a populáris irodalomhoz mint az emberi kíváncsiság speciális tárgyához és jelenségéhez, és kezdett el maga is fantasy és sci-fi történeteket írni. Műveit korábban olyan jelentős orosz könyvkiadók tették közzé, mint az ASZT és az Ekszmo - nagyszabású, Ukrajna és Oroszország 20. századi történelmére és a marxizmus tévedéseire fókuszáló mágikus realista regényének megjelenését azonban már megakadályozta a feszültté vált politikai helyzet. Több elbeszélése és két regénye is olvasható angol nyelven. A Harkivi napló a 2022-es orosz katonai invázió első két hónapjának krónikája.

Don Winslow: Lángoló város, Frank Gardner: Krízis

Don Winslow: Lángoló város
"Az ír és az olasz maffia együtt uralja a New England-i Providence városát és környékét – mígnem aztán egy nőügy megbontja az évek óta fennálló tűzszünetet, és kirobban a háború. Egymást érik a véres leszámolások, testvér testvér ellen fordul. Danny Ryan békés életre vágyott, de most kényszerhelyzetbe kerül: ha menteni akarja barátait, akiket családjaként szeret, és a családot, melynek védelmére felesküdött, át kell lépnie önmaga árnyékán, és új dinasztiát építeni. Kegyetlen vezérré, alattomos játszma irányítójává válik – olyan játszmáé, melynek végén a győztesek életben maradnak, a vesztesek jutalma pedig a halál…"


Frank Gardner: Krízis
Luke Carlton korábban a Special Service különleges osztagánál teljesített szolgálatot, jelenleg a brit titkosszolgálat, az MI6 szerződéses partnere, akit a legveszélyesebb küldetéseken vetnek be. Igazi adrenalinbomba, szélvészgyors tempó: Kolumbia drogbarlangjai, kínzás, ármány, a drogkartellek velejükig romlott világa. Luke Carltonnak a párás kolumbiai dzsungelben kell nyomoznia egy brit titkosszolgálati tiszt meggyilkolásának ügyében, és csakhamar ráébred, az esetnek nemzetközi következményei lesznek. Luke-ra Dél-Amerika legerősebb, vérszomjas és könyörtelen kartellje vadászik, amelynek feje egy pszichopata. A drogkartell bosszúja nyomán egy világváros kerül a célkeresztbe: ha Luke nem jár sikerrel, London is veszélybe kerül. FRANK GARDNER mindent tud a titkosszolgálati nyomozásokról. 2002-től volt a BBC titkosszolgálati témákért felelős újságírója, terrortámadásokról, túszejtésekről és sarkvidéki expedíciókról egyaránt tudósított. Az egyetemen arab-iszlám szakos diplomát szerzett, a BBC dubaji, majd kairói tudósítójaként dolgozott. 2004-ben őrá és az operatőrére terroristák támadtak. Az operatőrt megölték, Frank életben maradt, de tizenegy golyót kapott.

Ellen Alpsten: A cárnő, Catherine Belton: Putyin emberei – Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot

Ellen Alpsten: A cárnő
1725, Szentpétervár. Nagy Péter, minden oroszok szeretett és rettegett cárja a halálos ágyán fekszik a Téli Palotában. Vajon ki lép utána a trónra? Egyetlen fia halott, unokája még túl fiatal az uralkodáshoz. Új cár nélkül Oroszországban eluralkodhat a káosz. A cár második felesége, a jobbágysorból felemelkedett Katalin kellő érzékkel és némi ármánnyal úgy mozgatja a szálakat, hogy ő maga kerülhessen a trónra. Katalin, alias Marta Skawronska nyomorban született, de szépségének és intelligenciájának köszönhetően Európa egyik legnagyobb birodalmának uralkodójává válik. Ellen Alpsten, miközben bemutatja az első orosz cárnő rögös életútját, élénk és hiteles képet fest a korabeli Oroszországról, a fényűző cári lakomákról és orgiákról, az udvari intrikákról és a kegyetlen háborúkról. Ragyogó portrét fest Nagy Péterről is, a zseniális, de sokszor kegyetlen cárról, aki mindenen és mindenkin keresztüllépett, hogy valóra váltsa nagyratörő céljait.


Catherine Belton: Putyin emberei – Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot
Vlagyimir Putyin Oroszországa az elmúlt években összehangolt akciók egész sorozatát indította azzal a céllal, hogy kiterjessze a hatalmát és meggyengítse a Nyugatot - elég csak az amerikai választások befolyásolására, a szélsőséges politikusok támogatására vagy az Ukrajnában zajló háborúra gondolni. De hogyan kezdődött mindez, és kik állnak a folyamatok hátterében? A Putyin emberei az orosz elnök szűk körének eddig ismeretlen történetét beszéli el: hogyan élte túl a KGB-hez köthető csoport a Szovjetunió összeomlását, miként tett szert óriási vagyonokra, nyerte vissza pozícióját, és milyen események hatására vált először az orosz, majd a világpolitika megkerülhetetlen tényezőjévé.A szerzőnek, Catherine Beltonnak sikerült eljutnia az elmúlt húsz év legfontosabb kulcsfiguráihoz, az egykori bennfentesekhez, akik jól tudják, mi zajlik a Kreml áthatolhatatlannak tűnő falai mögött. Az ő beszámolóik alapján egy kegyetlen, pókháló finomságú rendszer rajzolódik ki, amely embereket emelhet a magasba vagy taszíthat a mélybe, dollármilliókat tüntethet el nyomtalanul, és egész nemzetek sorsát alakíthatja a saját érdekei szerint. Belton egyedülálló részletességgel megírt munkája dermesztően izgalmas összefoglaló, amely segít megérteni, milyen erők formálják korunk legjelentősebb politikai változásait.

Lányi Zoltán: Szép Ilona, Marguerite Duras: Fájdalom, Maurice Leblanc: Arséne Lupin utolsó szerelme, Vanora Bennett: Hölgy mókussal és seregéllyel, Bryan Stevenson: A kegyelem ára

Lányi Zoltán: Szép Ilona
Mátyás király legendás szerelmének történelmi regénye

Mesebeli álmok mámora és a rideg valóság józansága szövődik nagyszabású történetté ebben a műben. Mintha középkori várak kövei suttognának a fülünkbe egy rég elfeledett világ üzenetét. Szemünk elé tárul egy régvolt királyság minden árnya és fénye, egy királyságé, amelynek uralkodóját egyszerre teszi naggyá és sújtja porba a sors rendelte, végzetes szerelem.

A Szép Ilona szívszorító története a magyar késő középkor legizgalmasabb időszakába kalauzol bennünket. Ez a kor a hatalmaskodó nagyurak, a huszita háborúk és a török fenyegetés kora. Magyarország történetének baljós érájában a Hunyadiak felemelkedése kínálhatja az egyetlen reményt. A regény nemcsak egy tragikus szerelem történetét követi végig, hanem Hunyadi Mátyás férfivá érésének és uralkodóvá válásának folyamatát is bemutatja, miközben a magyar történelem legendás alakjai elevenednek meg a szemünk előtt.  


Marguerite Duras: Fájdalom
Robert ​L. és felesége együtt csatlakoznak a francia ellenálláshoz, és egy bizonyos Morland vezetésével hamis dokumentumokat gyártanak szökött hadifoglyok számára. 1944 nyarán a csoport egy része lebukik, Robert börtönbe, majd koncentrációs táborba kerül. Az asszony tovább harcol, és veszélyes macska-egér játékba kezd a férjét letartóztató Gestapo-ügynökkel. A háború vége után Morland Dachauban a haldoklók között talál rá Robert-ra, és Párizsba viszi. A címadó elbeszélés a feleség kétségbeesett küzdelmének krónikája, melyet önmagával, környezetével és az idővel vív az életképtelen ronccsá lett férje megmentéséért, pedig addigra már egy másik férfival kötötte össze az életét. Marguerite Duras korabeli naplójegyzetei és feljegyzései alapján írta meg saját háborús élményeit és férje, Robert Antelme hazatérését (Antelme Emberfaj című művében maga is közreadta fogságának történetét); Morland pedig nem más, mint François Mitterrand. Duras elbeszélései az elmondhatóság határát súrolva, a tabusértéstől sem riadva vissza örökítik meg a háború végének reménnyel és kétségekkel, árulással és bosszúval, kegyetlenséggel és várakozással terhes hónapjait.


Maurice Leblanc: Arséne Lupin utolsó szerelme
1921 decembere. Miközben Arsene Lupin egy észak-párizsi negyedben szegény gyermekek oktatásának szenteli idejét, „eredeti" hivatásáról sem feledkezhet meg. Egy titokzatos csoport Lupin dédapja, Napóleon egykori tábornoka könyvét akarja ellopni – egy könyvet, amely nemzetközi válságot okozhat. A felkészült rablóbanda bármire képes célja elérése érdekében – még arra is, hogy veszélybe sodorja Cora de Lerne, a híres gavallér betörő első, egyben utolsó szerelmének életét. Maurice Leblanc Arsene Lupin utolsó kalandjait 1936-ban kezdte írni, a publikálásig azonban hetvenöt évet kellett várni; a szerző stroke-ját, majd 1941-es hirtelen halálát követően az Arsene Lupin utolsó szerelmét egy nagy bézs vászonmappában „felejtették". Ármánykodás, hamis nyomok, szerelem és szenvedély – a Lupin-kalandok minden jól ismert jegye megjelenik ebben a fordulatokkal teli történetben, amely ezúttal a nemzetközi kémjátszmák világába viszi el Arsene Lupint és az olvasókat.


Vanora Bennett: Hölgy mókussal és seregéllyel
Thomas More, azaz Morus Tamás, a befolyásos udvaronc, tudós és mecénás meghívását és felkérését, hogy megfesse a házigazda portréját. More fényűző otthona a Temze partján, Chelsea-ben, a Tudor-korabeli Anglia társasági életének központja, ahol gyakran fordulnak meg neves művészek, magas rangú politikusok és egyházi emberek, de egyszerű tanítványok, védencek és még sokan mások.
Az udvarházban él Meg Giggs, More egyik fogadott lánya is. Az okos, érdeklődő lány elbeszélése alapján bontakozik ki előttünk hat év története egy olyan korban, amikor Luther Márton reformációs mozgalma végigsöpör egész Európán és VIII. Henrik kiválik a katolikus egyházból, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát. Ilyen háttér előtt zajlik a More család mozgalmas élete. Eközben a hatalmas termetű, kissé nyers, de nagyszívű mester portrékat fest, és két különös családi csoportképet is, amelyek egyformák, de alapos tanulmányozás után kiderülnek a rejtélyes különbségek.
A történetben Meg az olvasó szeme előtt érik csillogó intelligenciájú fiatal nővé, a mester vásznaira pedig szerelmek, csalódások, intrikák, felségárulás, cselszövések, aljas és kegyes hazugságok lenyomata kerül…
Az angol Vanora Bennett ezzel a regényével hívta fel magára a figyelmet, és azóta számos munkájával méltán aratott sikert. Sodró történetfűzés, kitűnő korfestő stílus, eleven karakterek jellemzik. A Hölgy mókussal és seregéllyel tökéletesen megírt történet, amely egyszerre szenvedélyes szerelmes regény és izgalmas thriller is.  


Bryan Stevenson: A kegyelem ára
Az ​1980-as évek végén Bryan Stevenson, a fiatal, Harvardon végzett ügyvéd Alabama államba, a halálra ítéltek földjére utazik, ahol a legmagasabb az egy főre eső halálbüntetések száma egész Amerikában. Hamar rájön, hogy a halálsorokat megtöltő elítéltek között rengeteg a szegény fekete, akiknek esélyük sem volt a tisztességes tárgyalásra és a jómódú embereknek kijáró jogi segítségre. Hiába telt el több évtized, Alabamában alig változott valami a faji egyenlőtlenség témáját megörökítő klasszikus regény, a Ne bántsátok a feketerigót! óta. Az ügyvéd megismeri az egy fehér lány megölése miatt a halálsoron ülő Walter McMilliant, akit döbbenetére egyetlen, meglehetősen zavaros tanúvallomás alapján ítéltek el alig másfél napos tárgyalás után. Az alibivel rendelkező és büntetlen előéletű fekete férfinak egyetlen bűne van: korábban egy fehér nővel folytatott viszonyt. A fiatal ügyvéd perújrafelvételt akar, de akármerre fordul, sziklaszilárd falakba ütközik. Őt azonban nem lehet eltántorítani. Az igaz történetet feldolgozó A kegyelem ára megmutatja, milyen előítéletek torzítják el máig az igazságszolgáltatás rendszerét, és hogy a törvény előtti egyenlőség jogára a világ leggazdagabb országában is születni kell. A könyvből 2019-ben nagy sikerű film készült azonos címmel.

Stephen King: Később, Walter Isaacson: A kódfejtő, V. S. Alexander: Az előkóstoló

Stephen King: Később
Az egyedülálló anya gyermeke, Jamie Conklin csak hétköznapi gyerekkorra vágyik. Jamie azonban nem mindennapi srác. Látja, amit más nem láthat, és megtudhatja azt, amit más nem. Anyja arra buzdítja a természetfeletti erővel született fiát, hogy tartsa titokban a képességét. De amikor a New York-i rendőrség egyik problémás nyomozója bevonja Jamie-t egy sorozatgyilkos üldözésébe, aki a síron túlról is robbantással fenyegetőzik, a fiú szembesül azzal, milyen súlyos árat is kell fizetnie, és kénytelen szembeszállni a gonosz minden formájával. A Később, akárcsak a Joyland és A coloradói kölyök, a Hard Case Crime sorozat bűnügyi történeteiben jelent meg, és jól bizonyítja, hogy King a kisprózának is igazi nagymestere. A kisregény megható felnövéstörténet, lebilincselő krimi és kísértethistória egyszerre, félelmetes és izgalmas mese az elveszett ártatlanságról és a megpróbáltatásokról, mikor jó és rossz között kell választanunk.


Walter Isaacson: A kódfejtő
Leonardo ​Da Vinci és Steve Jobs életrajzírójának új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjas tudósról Walter Isaacson új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjjal elismert tudóspáros egyik tagjának, Jennifer Doudnának az életét, tudományos munkásságát dolgozza fel. A CRISPR-ként ismert génszerkesztő eljárás feltalálásában játszott szerepének köszönhetően világhíressé vált kutatónő karaktere és karrierje nem véletlenül keltette fel Isaacson érdeklődését, aki könyveiben – többek között Leonardo da Vinci, Albert Einstein és Steve Jobs életrajzának szerzőjeként – mindig azt kutatja, mi a titka annak a különleges látásmódnak, amellyel valaki minden kortársától eltérő módon közelít a világ jelenségeihez, és hogyan tud ennek birtokában kivételeset alkotni. Jennifer Doudna esetében a kérdés az, hogy a világ megismerése iránt felébredő természetes kíváncsiság hogyan vezet el egy olyan felfedezéshez, amely emberéleteket menthet meg, sőt egész fajunk jövőjét alakíthatja át. A CRISPR néven híressé vált génszerkesztő módszer ugyanis képessé tehet minket arra, hogy a jövőben ellenállóbbá alakítsuk szervezetünket a vírusok meg-megújuló támadásaival szemben. Ez az ígéretes felfedezés azonban morális kérdéseket is felvet, hiszen az evolúciót meghackelő beavatkozások nemcsak a járványokkal szembeni védekezőképességünket erősíthetik, nemcsak azt érhetjük el segítségükkel, hogy megszabaduljunk eddig gyógyíthatatlannak tartott pszichés betegségektől, de az IQ-nk vagy a testi adottságaink befolyásolásával messzire ható változásokat is előidézhetünk fajunk egyedeiben. Ezért nem túlzás, amit a könyv címe állít, vagyis hogy nem csupán egy kutatónő karrierjét ismerjük meg, hanem a génszerkesztés mellett az emberiség jövőjének nagy kérdései is terítékre kerülnek.


V. S. Alexander: Az előkóstoló
A második világháború viharában egy fiatal német nő kétes menedéket talál, mely közelebb van a veszély forrásához, mint azt valaha gondolta volna. Amíg a hitleri diktatúra nyújtotta kiváltságokat élvezi, megismeri a rendszer kegyetlenségét is. 1943 elején záporoznak Berlinre a szövetségesek bombái, ezért Magda Rittert szülei a bajorországi rokonaikhoz küldik, remélve, hogy így biztonságban lesz. Magdát a Berghofba, Hitler hegyi pihenőhelyére osztják be, ahol azon fiatal nők egyike lesz, akik előzetesen megkóstolják Hitler ételét, és ha kell, feláldozzák magukat, hogy a Führert megóvják a mérgezéstől. A bajor Alpokban fekvő Berghof mintha egy másik világban lenne, távol a háború kegyetlen valóságától. Magda eleinte retteg, de később fokozatosan hozzászokik veszélyes foglalkozásához, bár tudja, hogy nem szabad hangot adnia a háborúval kapcsolatos ellenérzéseinek. De miután beleszeret egy ellenálló SS-tisztbe, és egyre többet tud meg a Birodalom rémtetteiről, Magda is belekeveredik egy összeesküvésbe. A biztonságért és szabadságért folytatott küzdelem során minden leleményességére szüksége lesz, hogy bosszút állhasson.Az előkóstoló a háború erkölcsi kérdéseit boncolgatja egy nagyszabású és erőteljes, rendkívül bátor tettekről mesélő történetben.

Alois Uhl: Pápák gyermekei, Stefan Niemayer: Horogkeresztes hamisítók, Peter Lance: Hármas ügynök Az Al-Kaida kémje, E. G. Scott: A másik nő

Alois Uhl: Pápák gyermekei
„Habemus papam!" Van pápánk! – hangzik Róma-szerte az örvendező kiáltás, amikor a Laterán fölött felszáll a sikeres választást jelző füstcsík. Volt azonban a pápaság történetének két olyan időszaka, amikor a szentatyák némelyike egyben családatya is volt. E tényt közülük – noha a papi nőtlenség a katolikus egyházban a mai napig érvényben van – egyesek nyíltan, sőt büszkén vállalták, mások titkolni igyekeztek. Alois Uhl könyve az oknyomozó történetírás tárgyilagos, részletesen dokumentált módján színes képet fest a pápa apákról és gyermekeikről, szemben a hagyományos, e tényt leplezni igyekvő egyháztörténetekkel.


Stefan Niemayer: Horogkeresztes hamisítók
A ​náci korszaknak volt egy olyan sajátos „mellékterméke" is, amellyel a komoly történészek sohasem foglalkoztak. Pedig ezek az események is befolyásolták a világ sorsának alakulását a maguk idejében. A náci vezérek már elég korán belátták, hogy hatalmukat csak kegyetlen háborúkkal tudják kiterjeszteni az abból nem kérő más nemzetek, államok területére. És ha azok a háborúk már folyamatban vannak, akkor ott minden eszköz meg van engedve. Ezért hoztak létre az egyik titkosrendőrségük keretében egy különleges hamisító részleget, amely minden nyelven képes volt előállítani bármilyen igazolványt, okiratot, útlevelet, bizonyítványt, de akár neves emberek kézzel írott leveleit is – és az így gyártott „hivatalos" és „valódi" iratokkal, levelekkel sikerült valósággal lefejezniök az egyik várható nagy ellenséges állam katonai vezérkarát – anélkül, hogy nkik egyetlen lövést le kellett volna adniok. Még később ugyanezek a hamisítók nem papírokat, hanem… akciót, eseménít hamisítottak! Háborús okot gyártottak egy hamis kommandós támadással saját erőiek ellen, hogy aztán Hitlernek legyen mire hivatkoznia, amikor kirobbantotta a második világháborút. A legérdekesebb azonban az a sok éven át tartó akció, amelynek során a hitleri gépezetet olajozó idegen valuták nagybani gyártására rendezkedtek be ugyanezek az emberek. A történelemben annak előtte még nem fordult elő, hogy az államvezetés a maga teljes hatalmi és technikai apparátusával állt volna egy hamisító csoport, egy valóságos „pénzgyár" mellé, amely végül is hatalmas károkat okozott az ellenségnek…


Peter Lance: Hármas ügynök Az Al-Kaida kémje
A legendás amerikai hírszerzés - a CIA, az FBI és a többi szervezet - szinte megközelíthetetlen, falai áthatolhatatlanok, szigorúan titkos dokumentumai hozzáférhetetlenek... gondolják az egyszerű emberek. Vagy tán tévednek? Hogy történhetett meg, hogy az egyiptomi hadsereg egykori őrnagya különösebb erőfeszítés nélkül épült be mind az FBI, mind a CIA szervezetébe, kiképzést kaphatott Fort Bragg-ben, a legendás Zöldsapkások táborában, amerikai állampolgárságot kaphatott, és az orruknál fogva vezethette, sőt kijátszhatta egymás ellen a két legnagyobb amerikai hírszerző szervet? Tehette mindezt, mint Osama bin Laden bizalmasa, az Al-Kaida első számú kémje és aktív harcosa, aki zavartalanul képezhette ki az Amerikában rejtőző "nyugvó" terroristasejt tagjait, veszélyes és körözött terroristák - köztük Ramzi Yousef, Omar Abdel Rahman sejk, al-Zawahiri -beutazását szervezte meg az Egyesült Államokba, akadálytalanul ingázott Amerika és a Közel-Kelet között, aktív szerepet vállalt az Afrikában lévő amerikai nagykövetségek elleni merényletekben. Ali Mohamed részese volt az Anvar Szádat elleni gyilkos merényletnek és tudott a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen tervezett támadásokról is. Egyiptomban halálra ítélték, ám letartóztatása után az amerikai hatóságok mégsem adták ki, sőt elzárták őt a nyilvánosság elöl. Vajon miért? Talán van valami takargatnivalója a patinás hírszerző szervezeteknek? Vagy az igazságszolgáltatás szerveinek... netán mindannyiuknak?


E. G. Scott: A másik nő
Lehetetlen ​letenni ezt a házasságról, titkokról és bosszúról szóló történetet, amit egy férj és egy feleség szemszögéből ismerhetünk meg, akik tökéletes és rettenetesen veszélyes társai egymásnak. Paul és Rebecca fuldokolnak abban a szenvedélyben, mely egykor lángra gyújtotta a szerelmüket, de mára kétszínű alakoskodássá alakult át, és azzal fenyeget, hogy véget vet a házasságuknak, szabadságuknak és épelméjűségüknek. A gyógyszerfüggőség csapdájában vergődő Rebecca nemcsak azt fedezi fel, hogy a férjének viszonya van, de azt is, hogy azzal a másik nővel új életet akar kezdeni. Egyre mélyebbre süllyedve a kétségbeesésbe, ő is kieszel egy álnok tervet, ami az égvilágon mindent elpusztíthat. A könyv megdöbbentő fordulatokkal teli történet a megtévesztésről, egy belülről bomló házasság felejthetetlen portréja, tanmese arról, hogy a szerelem képes valami egészen álnokká átalakulni. Egy regény arról, hogyan távolodnak el egymástól emberek, és hogy a hozzánk legközelebb állók is szörnyű titkokat rejtegethetnek.

Heather Morris: A három nővér, José Rodrigues dos Santos: A birkenaui kézirat, Kelly Rimmer: A varsói árva, Robert Bryndza: West Country ragadozója

Heather Morris: A három nővér
Cibi, Magda és Livi kislányként fogadalmat tesznek az édesapjuknak, hogy mindig vigyázni fognak egymásra, bármi történjék is. Amikor évekkel később, 1942-ben a tizenöt éves Livit deportálják a nácik abból a csehszlovákiai városkából, ahol élnek, az alig négy évvel idősebb Cibi állja a szavát, és elkíséri őt Auschwitzba, hogy megóvja vagy vele haljon meg. Mindeközben a tizenhét éves Magda otthon bujkál édesanyjával és nagyapjával, próbálja elkerülni, hogy a nácik őt is begyűjtsék, ám hamarosan rákerül a sor. A haláltábor borzalmai közepette az immár újra egymásra talált három testvér majdnem belehal az éhezésbe és a robotba, az őrök kegyetlenkedéseibe. Ám ekkor újabb ígéretet tesznek. Megfogadják, hogy egymásba kapaszkodva életben maradnak. Harcolni fognak, hogy túléljék Auschwitz-Birkenau poklát, majd a halálmenetet, át a háború sújtotta Európán, és mindent, ami még rájuk vár. A regény igaz történet alapján íródott, az események érintik Lale, Gita és Cilka történetét is. A Meller nővéreknek, akik közül egy ma is Izraelben él rokonok és barátok körében, Heather Morrisra esett a választásuk, hogy elmesélje és újrateremtse a történetüket csodálatos új bestsellere, A három nővér lapjain.


José Rodrigues dos Santos: A birkenaui kézirat
A nagy mágust, Herbert Levint, a feleségét és a fiát Auschwitzba deportálták, ahol megpróbálják túlélni a szörnyűségeket. Egy katonának, Francisco Latinónak sikerül besoroztatnia magát az SS-hadseregbe, hogy megtalálja orosz menyasszonyát, akit szintén haláltáborba zártak. Még nem tudják, hogy a túlélés érdekében együtt kell majd működniük. És a dolgok csak bonyolódnak, amikor a Sonderkommando foglyai nagy felkelést készítenek elő, és Levin a lázadás középpontjában találja magát.   Santos a regényét azokra a kéziratokra építette, amelyeket olyan emberek írtak, akik a borzalmakat a legvégső pontig megtapasztalták, és a kéziratokat a krematórium kemencéinek közelében rejtették el. A szerző ezeket az embereket szólaltja meg, és ezzel a holokauszt teljesen új megközelítését nyújtja.


Kelly Rimmer: A varsói árva
1942-ben a tizennégy éves Elzbieta Rabinek örökbefogadó szüleivel és a nagybátyjával él Varsóban. Bár ő maga is átélt már szörnyűségeket, amelyekről azóta sem tud beszélni, mégis naiv azzal kapcsolatban, hogy mi folyik a gettóban néhány háztömbnyire az otthonuktól. Amikor azonban találkozik a szomszédban élő Sarával, aki azon dolgozik, hogy zsidó gyerekeket csempésszen ki a gettóból, Elzbieta számára világossá válik, hogy neki is segítenie kell. A tizenhat éves Roman Gorka a gettóban él szüleivel, kilencéves testvérével és kishúgával. Mindannyian éheznek, ezért meg kell hozniuk a legszörnyűbb döntést: le kell mondaniuk a legkisebb gyerekről, hogy ezáltal megmenthessék az életét. A mérhetetlen kilátástalanság és elkeseredés meggondolatlan tettekre sarkallja, s ezzel veszélybe sodorja önmagát és mindazokat, akik a gettóban élő gyerekek megmentésén fáradoznak.


Robert Bryndza: West Country ragadozója
Tizenhárom évvel korábban az eltökélt fiatal újságíró, Joanna Duncan által leleplezett politikai botrány súlyos következményekkel járt. Nem sokkal a cikk megjelenése után a nőnek örökre nyoma veszett. Joanna anyja, aki azóta sem tud belenyugodni lánya eltűnésébe, Kate Marshall és Tristan Harper nyomozóirodáját keresi fel. A sok apróbb megbízás után Kate-éket kifejezetten feldobja, hogy egy klasszikusan döglött ügyön dolgozhatnak.   Amikor megkapják a rendőrségi nyomozás aktáit, sorra veszik ugyanazokat a gyanúsítottakat és nyomokat - csakhogy ők más eredményre jutnak. Joanna személyes tárgyai között Kate felfedez egy feljegyzést: két fiatalember nevét, akik akkoriban szintén nyomtalanul eltűntek. Ahogy kibomlanak előttük az eltűnt személyek utolsó napjainak eseményei, rádöbbennek, hogy Joanna talán sokkal sötétebb titokra bukkant, mint azt bárki is sejtette volna. Minél közelebb kerülnek a nagy leleplezéshez, annál veszélyesebbé válik Kate és Tristan számára a hajsza...