Daniel H. Wilson: Az Androméda evolúció, Rosella Postorino: A Farkas asztalánál, Kimberley Freeman: Duett, Philippa Gregory: A füvesasszony

 Rosella Postorino: A Farkas asztalánál

A II. világháború során sokan próbáltak véget vetni Hitler hatalmának. A náciknak pedig minden lehetséges módon meg kellett óvniuk a vezért, s le kellett leplezniük minden összeesküvést és merényletet. 

A Farkasodúban, ahonnan Adolf Hitler csaknem három éven át irányította a Harmadik Birodalmat, tíz nő dolgozott előkóstolóként, hogy kiderüljön, ha valaki meg akarná mérgezni a Führert. Tíz nő nézett nap mint nap farkasszemet a halállal, hogy megóvja a náci vezér életét. 

A huszonhat éves Rosa Sauer az egyikük. Férjéről, aki a fronton harcol, két éve nem hallott, szülei meghaltak. Rosa magányosan és kiszolgáltatottan néz szembe a háború borzalmaival, s miközben arra kényszerítik, hogy a Führer és a Harmadik Birodalom érdekében nap mint nap kockára tegye az életét, felkelti az egyik SS-tiszt figyelmét is, így egyre súlyosabb erkölcsi dilemmák elé kerül…

Szégyen, félelem és bűn. Szerelem és lojalitás. Mindezek mérlegre kerülnek Rosella Postorino igaz történet alapján írt regényében, amelyet az olvasók előszeretettel hasonlítanak Bernard Schlink A felolvasó című kötetéhez. 

Philippa Gregory: A füvesasszony

Vészterhes ​időkben a legváratlanabb helyen is fellobban a szerelem. Vagy tán boszorkányság az egész? Átok vagy mindenen átgázoló, ősi szenvedély? És tényleg igaz, hogy minden akadályt legyőz?

Anglia, 1648. Angliában polgárháború dúl a királypártiak és a parlamentet támogatók között. A küzdelem a királyság minden sarkába, még a távoli déli területek lápos partjaihoz is elér. Veszélyes idők járnak. Főként egy olyan asszony számára, aki más, mint a többiek…

Alinor, a helyi füvesasszony leszármazottja Szentiván-éjkor ellátogat a templomkertbe, hogy a telihold fényében találkozhasson eltűnt férjének szellemével. Ha a kísértet megjelenne, Alinor legalább biztos lehetne abban, hogy a férfi meghalt, kijelenthetné, hogy megözvegyült, s így szabadnak mondhatná magát.

Alinor azonban nem szellemmel, hanem egy titkos küldetésen lévő, előkelő férfival találkozik, aki a segítségére szorul. Az asszony úgy dönt, segít neki, hogy átjusson a veszélyes lápvidéken, ám ezzel halálos veszedelembe sodorja magát. Egy nő, aki ismeri a gyógynövényeket, akinek sok irigye van, s aki másként gondolkodik, mint ahogy az asszonyoktól elvárható, a legkevésbé sincs biztonságban, amikor bárkire könnyen rásütik a boszorkányság bélyegét.

Philippa Gregory, a királyregények királynője most arra keresi a választ, miként boldogulhat egy talpraesett asszony a férfiak világában, ahol minden szabályszegés és minden felemelkedéssel kecsegtető szerencse varázslatnak minősül, és úgy is járnak el ellene. 

Daniel H. Wilson: Az Androméda evolúció

Ötven ​év telt el azóta, hogy egy műholdszonda által a Földre hozott titokzatos, földön kívüli anyag néhány óra leforgása alatt kiirtotta egy arizonai városka majdnem teljes lakosságát, és kirobbantotta minden idők legnagyobb tudományos válságát. Az emberiség pusztulását csak egy maroknyi kutató önfeláldozó munkája akadályozta meg.

Az azóta elmúlt fél évszázadban az egymással vetélkedő nagyhatalmak mind a Földön, mind a világűrben szigorúan titkos laboratóriumokban dolgoztak az Androméda-törzs megfejtésén és felhasználásán, miközben az Őrszem projekt fáradhatatlanul kutat egy esetleges új kitörés után. Amikor a brazil esőerdő mélyén egy furcsa anomália jelenik meg, hamar egyértelmű lesz: az Androméda-törzs új, minden korábbinál virulensebb mutációja szabadult el. Egy csapat tudósnak kell az idővel versenyezve a karanténzóna mélyére jutni, mielőtt túl késő lesz – mindenkinek. 

Az Androméda-törzs folytatásában Daniel H. Wilson bebizonyítja, hogy Michael Crichton méltó örököse, és Az Androméda evolúció éppúgy ébren tart minket, mint többek között a Jurassic Parkot és a Westworldot megalkotó Crichton feledhetetlen klasszikusa. 

Kimberley Freeman: Duett

Egy németországi faluban a fiatal Ellie operaénekesi karrierről dédelget csillogó álmokat. Nagyravágyó ambíciói rengeteg csalódást, sóvárgást és bánatot hoznak majd számára. Londonban a tinédzser Angie megszökik otthonról és Penny Bright néven a popszínpadok ünnepelt kedvence lesz. De egy durva támadás után a félelem és a drog foglyává válik.

Az egyik nő elrabolja a másik életét, miközben elveszíti a legnagyobb szerelmét. A másik megpróbál elmenekülni a múltja elől, de nem tudja elkerülni, hogy szembenézzen a legsötétebb emlékeivel. És mindkettejük élete szorosan összefonódik egy zenei producer ambiciózus terveivel.

London ragyogó rockéletének díszleteitől Európa operaházainak színpadáig, egy kies görög szigettől isten háta mögötti ausztrál tengerparti vidékig követhetjük nyomon Ellie és Angie történetét. A duett utolsó hangjai azonban csak a szívszorító végkifejletkor hangozhatnak el, amikor visszatérnek a múlt követelő árnyai. 

Gary Chapman: 12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt, Gary Chapman: Egymásra hangolva, J. R. R. Tolkien: A woottoni kovácsmester, Jill Mansell: Szólóban 1-2., Anne L. Green: Elvarratlan szálak, Michael Crichton: A 13. harcos, Agatha Christie: Halal a Niluson

 Gary Chapman: 12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt

Chap­man sa­ját há­zas­sá­gá­nak kez­de­ti ne­héz­sé­ge­i­ből ki­in­dul­va gyűj­töt­te össze azo­kat a szem­pon­to­kat – kom­mu­ni­ká­ció, ér­zel­mek ki­fe­je­zé­se, konf­lik­tus­meg­ol­dás, bo­csá­nat­ké­rés, né­zet­el­té­ré­sek tisz­tá­zá­sa, pénz­ügyek ke­ze­lé­se, a szü­lők­kel való kap­cso­lat, há­zas­sá­gi sze­re­pek, sze­xu­á­lis be­tel­je­sü­lés, a kü­lönb­sé­gek össze­han­go­lá­sa –, ame­lyek­nek kö­zös át­gon­do­lá­sa egész­sé­ge­seb­bé és bol­do­gab­bá te­he­ti a pá­ro­kat. Köny­vét be­szél­ge­tés­re ins­pi­rá­ló ol­vas­mány­nak szán­ja, amely se­gít a pá­rok­nak – akár az es­kü­vő előtt, akár utá­na – egy­más jobb meg­is­me­ré­sé­ben és az együtt­élés­hez szük­sé­ges kap­cso­la­ti kész­sé­gek ki­ala­kí­tá­sá­ban. 

Gary Chapman: Egymásra hangolva

„Ez a könyv Amerika- és Európaszerte nagy sikert aratott. Feltétlenül nyereség, hogy magyarul is olvashatóvá vált. Szerzője – Gary Chapman – a kommunikáció-pszichológia eredményeire alapozva újabb fontos felfedezést tesz: a szeretetközlés többféle csatornán át történhet, de mindenki csak azt az adást képes fogni, amelyre neveltetése közben, közvetlen környezete és személyes hajlamai hatására ráhangolódott. Ezért gyakran megtörténik, hogy a szeretett személy a szerelmi lángolás alábbhagyása után nem érzi, hogy társa szereti őt. Sok házastársi kapcsolat szenved kárt emiatt. Pedig a megoldás egyszerű: fel kell ismernünk és meg kell tanulnunk társunk "szeretetnyelvét”. A könyvben olvasható esetleírások – de bármelyikünk személyes tapasztalatai is – könnyen meggyőznek arról, hogy a házasságokban oly gyakori kommunikációs zavarok „kulcsa” került birtokunkba ezzel a könyvvel." (dr. Pálhegyi Ferenc) 

J. R. R. Tolkien: A woottoni kovácsmester

Valamikor ​régen – vagy nem is olyan régen – volt egyszer egy falu. Nagy-Woottonnak hívták, hisz kétségtelenül nagyobb volt, mint a néhány mérföldnyire fekvő Kis-Wootton. Hogy különleges falu lett volna? Talán nem. Mégis, az biztos, hogy réges-régóta élt itt egy szokás, mely megkülönböztette az összes többi falutól a kerek világon. Huszonnégy évente ugyanis itt tartották meg a Jó Gyerekek Lakomáját, ahol a Szakács felszolgálta a Nagy Tortát. Gyönyörű torta volt az, cukormázzal bevont, édes és hatalmas; nem is csoda hát, hogy a gyerekeknek, még sokáig összecsordult a nyál a szájukban, ha visszagondoltak rá. 

Ám történt egyszer, hogy a Nagy Torta ősi receptjét egy botcsinálta Szakács új összetevővel egészítette ki: egy tündércsillaggal. Nem tudta, hogy az a gyermek, aki lenyeli a csillagot, megkapja a tündérek nyughatatlan vándorlelkét csakúgy, mint a jogot, hogy beléphessen Tündérországba. 

Évek teltek el, s a hajdani kisfiúból lett kovácsmester – kinek különös csillag díszíti a homlokát – most útra kél, hogy megkeresse a mesék tündéreit. 

Jill Mansell: Szólóban 1-2.

Amikor ​a szép és tehetséges, ám a szerelemben nem túl szerencsés festőnő, Tessa Duvall egy unalmas partin megismerkedik Ross Monahannal, nincsenek illúziói a férfival kapcsolatban, akit az egész város szélhámosként ismer. A lány tudja, hogy Rosst csak egy valami érdekli, így azon a bizonyos éjszakán ő is boldogan adja át magát az élvezeteknek. Pár héttel később azonban Tessa, miután négy sonkás-tojásos szendvicset fal föl egy ültő helyében, rájön, hogy az egyéjszakás kalandnak kicsivel komolyabb következményei lettek, mint hitte. 

A temperamentumos és öntörvényű Tessa elhatározza, hogy egyedül vág neki a nagy feladatnak, de Rossnak, aki nincs hozzászokva, hogy visszautasítsák, más tervei vannak… 

Jill Mansell szellemes, fordulatos női regényeit lehetetlen letenni. Tökéletes kikapcsolódás, és olvasás közben végig azt érezzük, mintha a legjobb barátnőnkkel beszélgetnénk. Ő is, mi is pontosan tudjuk, manapság milyen nehéz nőnek lenni, de mégsem megoldhatatlan feladat.  

Anne L. Green: Elvarratlan szálak

Aiden Cross sorsa már a születése pillanatában megpecsételődött. Az anyja halála után alig pár hónaposan az olasz maffia elől egy tanúvédelmi program keretében Amerikába menekítik, ahol a nagynénje oltalma alatt felépítheti saját életét. Az új, szeretetteljes környezetnek hála, boldog lehetne, ám mégsem találja a helyét. Egyik zűrből a másikba keveredik. A múltjának titkai lassan benne is felszínre törnek, így visszatér olasz gyökereihez, hogy ráleljen önmagára. 

Baleseti sebészként helyezkedik el egy római kórházban, ahol nemcsak a hivatásába vetett hitét kapja vissza, de rátalál a szerelem is. A tökéletesnek hitt boldogságot azonban beárnyékolja a balsors. A mindennapok részévé válik a megfélemlítés, zsarolás és korrupció. 

Aria Bianchi határozott, ambiciózus rezidens, akinek életében az egyetlen fontos tényező: a munkája. Ám ez akarata ellenére hamar megváltozik, amikor feltűnik az új felettese Aiden személyében. A férfi humora, lazasága, lázadó életfelfogása lenyűgözi és magával ragadja a fiatal lányt. Közös jövőjük építésének útjában azonban egy leküzdhetetlennek tűnő akadály áll: a maffia. 

A többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt Anne L. Green a 2015. év elsőkönyves felfedezettje. Legújabb romantikus-erotikus regényének lapjain a korábbiaknál is több izgalommal, érzelemmel, humorral fűszerezett története során végigizgulhatjuk a két szerelmes váratlan fordulatokkal, küzdelmekkel gazdagított életútját. 

Michael Crichton: A 13. harcos

Kr. ​u. 921 júniusában a kalifa egyik udvaroncát, Ahmad ibn Fadlánt követségbe küldi a bolgár királyhoz. Ibn Fadlán három évet tölt távol, mégsem tudja teljesíteni megbízatását, mert utazása elején, a Volga folyó mentén összetalálkozik egy csapat vikinggel, akiknek északi honát félelmetes kannibál törzs tartja rettegésben. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a „ködszörnyeket”, ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll. Ibn Fadlán számára nincs más választás, mint velük tartani. A zabolátlan, vad hajósok társaként útnak indul Északra, hogy szembenézzen a rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek. 

Agatha Christie: Halal a Niluson

Ki irigyelhette szépségét, gazdagságát, boldogságát? Mindenki. Kinek lehetett több-kevesebb oka a gyilkosság - sőt gyilkosságsorozat - elkövetésére? A hajón szinte mindenkinek. S ha már Egyiptomban, régészeti leletek felkeresésére indult útnak gazdag utasaival a hajó, a "véletlenül" fedélzetén tartózkodó Poirot is régészeti módszerekkel kezd a bűntény felderítéséhez: először minden zavaró, fölösleges elemet eltávolít, aztán minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy az a gyilkos, akire (természetesen) a legkevésbé sem gyanakodhatunk.

Josh Malerman: Vizsgálat, Jü Hua: Kína tíz szóban, Matteo Strukul: Az eretnek

 Matteo Strukul: Az eretnek

Róma, 1542 ősze. A hatvanhét éves Michelangelónak be kell fejeznie II. Gyula pápa síremlékét, azt a becsvágyó tervet, amelynek a megvalósítását közel negyven évig halogatta. 

A Róma kifosztásának történelmi viharában megtépázott Örök Város nemcsak a háborús veszteségeket nyögi, hanem a protestantizmus nyugtalanító szellemének térhódítását is. Az új szellemi áramlatok Michelangelóhoz barátnője, a nemes Vittoria Colonna költőnő révén jutnak el, aki összeismerteti őt a spirituálisokkal. A katolikus egyház "bajnokát" egy Luther tézisein nevelkedett "szektával". 

Michelangelo csakhamar a római Szent Hivatal, az inkvizíció célkeresztjében találja magát: kémet állítanak rá, felgöngyölítik nemkívánatos kapcsolatait, eljutnak a "szektához", Reginald Pole bíboros eretnek köréhez, amely a pápai udvar félelme szerint egyház akar lenni az egyházban. Reginald Pole ott hirdeti az evangéliumi tisztaságot, az Istennel való kapcsolat - közvetítő nélküli - lényegét, ahol mindennapos gyakorlat a bűnbocsánati cédulák árusítása. 

Michelangelo olyannyira meghasonlott a képmutató és korrupt katolikus egyházzal, hogy befogadja a spirituálisok tanait. 

A kereszténység legnagyobb tolmácsolója, akit gyötörnek a megbízói és üldöz az inkvizíció, II. Gyula síremlékének az utolsó változatát úgy alakítja át, hogy akár máglyára is juthatna miatta... 

"Mózes most már balra tekintett. Nem a Szent Péter láncai előtt tisztelgő oltárra nézett, ahol bűnbocsánatot lehetett nyerni. Messze elfordult attól az egyháztól, amely elveszítette önmagát. 

Úgy érezte, a saját képmását alkotta meg." 

Jü Hua: Kína tíz szóban

KÍNÁBAN BETILTVA! 

„Aki ma forradalmi bajtárs, holnap már osztályellenség.” 

Hogyan készül a tökéletes tacepao? Hány óra kell egy betiltott regény lemásolásához? Mi köze Maónak a hamisított mobiltelefonokhoz? Rendhagyó útikalauzában Kína elmúlt negyven évének drasztikus változásain vezeti végig az olvasót Jü Hua. Tíz nagy témán keresztül beszél társadalomról, krízisről és a kulturális forradalom legsötétebb éveiről. A vezér, a nép, az olvasás, az írás vagy az utánzat fogalmát körüljáró fejezetek középpontjában a kisember áll, akinek sorsa „egyetlen éjszaka leforgása alatt száznyolcvan fokos fordulatot vehet”. A Kína tíz szóban memoár, politikai kommentár és látlelet egy országról, amely egyszerre tűnik végtelenül távolinak és nagyon ismerősnek. 

Josh Malerman: Vizsgálat

Josh Malerman, a New York Times-bestseller Madarak a dobozban sikerszerzője semmi máshoz nem hasonlítható borzongató történetében egy titkokkal teli világba kalauzol.

Ha folyamatosan a mumussal rémisztgetnek, vajon nem válsz te magad is mumussá?

J egy erdő mélyén megbúvó intézetben tanul, elzárva a külvilágtól.

Ő csak egy a huszonhat fiú közül, akik mind apjukként tekintenek az iskola rejtélyes alapítójára. A diákoknak nincs családja, csodagyereknek nevelik őket, de az intézményen kívüli világ létezését bármi áron eltitkolják előlük. 

De J gyanítja, hogy valami rejtőzik a vadonban, túl a fenyvesen, és kínzó kérdések fogalmazódnak meg benne: mi a hely valódi célja? Miért nem hagyhatják el a diákok soha? Miket titkol előttük az apjuk? Milyen borzalmak várnak arra, akit „sarokba állítanak”? És vajon mi születik meg az elnyomott gyerekekben a bezártság, a titkok, a vasszigor és a fenyegetettség fojtó légkörében? 

Kavabata Jaszunari: Kiotói szerelmesek, Peter May: Vesztegzár, Jean Hanff Korelitz: Tudhattad volna, Christopher Moore: Te szent kék!

 Kavabata Jaszunari: Kiotói szerelmesek

Virágzó cseresznyefák, parkok, ősi szentélyek, színpompás ünnepek egy modern, fejlődő japán nagyvárosban, amely a századok megszentelte hagyományoknak sem akar hátat fordítani – ebben a keretben bomlik ki a nagylány korban egymásra talált két ikertestvér, Csieko és Naeko megindító története. Egyikük famunkások között, a másik jómódú kereskedő házában nevelkedett, de a feltámadó testvéri szeretet ledönti a társadalmi gátakat. A két melegszívű, kedves leány élete egyaránt kiteljesedik, és mindkettő megtalálja a hozzáillő, odaadóan szerető férfitársat is.

Az 1899-ben született, Nobel-díjas japán író finoman szőtt, különös ritmusú regénye egy számunkra szokatlan világba vezet el, mely áhítatos szépségkultuszával, rejtőző, de mély érzéseivel és a mindennapokat átszövő költőiségével végül meghitt ismerősünkké válik. 

Christopher Moore: Te szent kék!

1890 júliusában Vincent van Gogh rejtélyes körülmények között lelőtte magát egy kukoricaföldön. De hogy mi történt pontosan, azt senki nem tudja. Például ki az a ronda kis „színember”, azaz festékárus, aki Vincent szerint követte őt? És miért rémült halálra a nagy festő a kék szín egy bizonyos árnyalatától?

Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyekre Vincent barátai – a pékből festővé avanzsált Lucien Lessard és a bonviván Henri Toulouse-Lautrec – választ akarnak találni. A nyomozásból pedig egy szürreális odüsszeia kerekedik kávézóról kávézóra és bordélyból bordélyra a tizenkilencedik század végi Párizs művészvilágában.

Christopher Moore új regénye az intrika, a szenvedély és a művészettörténet sajátos egyvelege, kánkánlányokkal, bagettel és finom francia konyakkal. Garantáljuk, hogy rajongói most sem fognak csalódni a szerző eddigi legsikeresebb regényében. 

Peter May: Vesztegzár

2005-ben írta Peter May ezt a thrillert, melyben egy halálos vírus miatt zárják le Londont - és a világot.Jack MacNeil detektívfelügyelő utolsó napja a londoni rendőrségnél. A karrierje romokban, a házasságának lőttek. Már a családtagjai is vírusosak.De hiába nagyszerű a regény, hiába világhírű bestsellerszerző May - a kiadók sorra adták vissza a kéziratot.„Nem realisztikus.” „May túl messzire ment.” - Ilyen reakciókkal adtak kosarat a skót sztárszerzőnek.A Vesztegzár ma már - sajnos - realisztikus.15 évet kellett várni, hogy végre nyomdába kerüljön a kézirat, mely eddig az író számítógépén kallódott.„A szerkesztők extrém kitalálmánynak, lehetetlenségnek nevezték a könyvemet, amelyben Londont le kell zárni egy láthatatlan ellenséggel, a vírussal folytatott harcban. Azt mondták, ez soha nem történhet meg. Pedig sok kutatást folytattam, és nekem nagyon is lehetségesnek tűnt” - nyilatkozta May.Honnan tudta Peter May másfél évtizede? Honnan látta a jövőt? 2005 jövőjét. És 2020-ét is.

Jean Hanff Korelitz: Tudhattad volna

Grace Reinhart Sachs olyan életet él, amilyet mindig is áhított. Minden idejét a férjének, az előkelő kórházban dolgozó gyermekonkológusnak, a fiuknak, Henrynek és a hozzá terápiára járó pácienseinek szenteli. Hamarosan megjelenik a könyve, a Tudhattad volna, amelyben arra tanítja a nőket, hogy higgyenek az első megérzésüknek, amikor megismernek egy férfit. Azonban néhány héttel a könyv megjelenése előtt óriási törés keletkezik az életében... 

Dos Santos, J. R.: Halhatatlan, Gabriel García Márquez: Az évszázad botránya, J. D. Robb: Halálos arany

 

Dos Santos, J. R.: Halhatatlan

Egy hongkongi genetikai konferencián egy kínai professzor bejelenti, hogy megszületett az első génmanipulált ikerpár, majd nyomtalanul eltűnik. Jao Bai professzort a kínai állambiztonsági minisztérium emberei tartják fogva a saját laboratóriumában, hogy ne szivárogtathasson ki több bizalmas információt, miközben tovább kell dolgoznia a szupertitkos Vitruvius-projekten. A projekt célja a szuperember létrehozása, egyrészt génmanipulációval, másrészt kiborgizáció segítségével, de legfőképpen a mesterséges intelligencia fejlesztésével. Ez utóbbiban óriási verseny folyik az USA és Kína között, hiszen akinek előbb sikerül azt kifejlesztenie, hatalmas előnyre tehet szert, és világuralomra törhet. A professzor tisztában van a projekt kockázataival, és figyelmeztetni szeretné a veszélyre a Nyugatot ismerősén, Tomás Noronhán keresztül. A regény bemutatja Kína orwelli világát, az ember halhatatlanságának lehetőségét, a tech óriások világát, és olyan fogalmakkal ismertet meg, mint a Big Data, a Deep Learning, a technikai fejlődés exponenciális irama, a szingularitás és az általános mesterséges intelligencia. 

Gabriel García Márquez: Az évszázad botránya

Bár Gabriel García Márquezt a legtöbben prózaíróként, Macondo, Aureliano Buendía ezredes vagy épp Santiago Nasar megalkotójaként ismerik, első igazi szerelme az újságírás volt. Az évszázad botránya című, magyarul eddig sosem publikált kötet páratlan újságírói örökségének állít emléket, és az 1950-1984 között keletkezett cikkeiből válogat. Az ötven írás a García Márqueztől megszokott feltartóztathatatlan elbeszélői lendülettel vezet el a barranquillai évek szárnypróbálgatásaitól a nemzetközi hírnévig. Cikkeiben Pablo Escobar újságírókat terrorizál, a pápa szabadságra megy, a levelek pedig soha nem érnek célba. 

J. D. Robb: Halálos arany

Egy csoda szép áprilisi délelőtt Kent Abner gyermekorvosnak csomagot kézbesítenek. A csomagban olcsó bizsu és két félből összeillesztett aranytojás lapul. Amikor kettépattintja, erősen mérgező pára kerül a levegőbe – és végez vele.

Miután Eve Dallas értesíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó csapatot – és átesik a vizsgálaton, ami a férjével együtt megnyugtatja, hogy nem került kapcsolatba a méreggel –, elkezdi vizsgálni doktor Abner múltját és kapcsolatait. Nem minden áldozat angyal, akivel találkozott, de a jelek szerint Abner egész közel állt hozzá – habár az évek során a gyengék és elesettek védelmében összezördült néhány emberrel. Mialatt a labor igyekszik azonosítani a halálos mérget, Eve a feladójára vadászik. Ám amikor más is hasonló, szörnyű halált hal, világossá válik, hogy vagy őrültet kell keresnie, vagy olyan embert, aki rejtélyes, nehezen megfogható kapcsolatban állt mindkét áldozattal. 

Susanna Clarke: Piranesi, Agatha Christie: Adventi krimik, Földes Jolán: A halászó macska uccája

Susanna Clarke: Piranesi

Piranesi háza nem hétköznapi épület. Termei végtelenek, folyosói végeláthatatlanok, falait pedig sok ezer különféle szobor borítja. A labirintusszerű csarnokok közt egy bebörtönzött óceán terül el, hullámok emelkednek mennydörögve a lépcsőházakban, pillanatok alatt árasztva el a termeket. De Piranesi nem fél; ismeri a dagályokat, ahogyan a labirintusban is eligazodik. Élete a ház felfedezéséről szól. 

Rajta kívül még egy ember él a házban, a Másik nevű férfi, aki hetente kétszer meglátogatja Piranesit, hogy a segítségével a Nagy és Titkos Tudás nyomára bukkanjon. De kutatásai során Piranesi bizonyítékot talál egy harmadik személy létezésére is, és egy szörnyű titokra kezd fény derülni, mely a Piranesi által ismert világon túlra nyit kaput. 

Susanna Clarke várva várt második regénye lenyűgöző új világba vezeti az olvasót: egy meglepő képekkel és szürreális szépséggel teli végtelen labirintusba, melyet dagályok és felhők kísértenek. 

Agatha Christie: Adventi krimik

Egy bögre forró tea, egy puha takaró és egy kötetre való Agatha Christie-novella. Mi más kell még a téli estékre, amikor egyre rövidebbek a nappalok és sötétebbek az éjszakák?

Tomboló hóviharok, veszélyes ajándékok, méreg a portóiban és egy váratlan látogató... Ezekben az advent és újév között játszódó novellákban Agatha Christie minden híres nyomozójával találkozhatunk. Miss Marple egy gyógyszállóban tölti a karácsonyt, Hercule Poirot vidéken, Parker Pyne Mallorcán, Mr. Quin és Mr. Satterthwaite egy kastélyban, Tommy és Tuppence pedig egy vidéki fogadóban - a nyomukban pedig ott jár a halál... 

Földes Jolán: A halászó macska uccája

A halászó macska uccája - igen, így hívják Párizs legkeskenyebb utcáját: Rue du Chat-qui-Peche -, mely a Szajnára fut ki, s mely alighanem Földes Jolánnak köszönhetően lett világhírű. Ezzel a regényével ugyanis az írónő 1936-ban megnyerte a londoni Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatát.

Az utca a Sorbonne egyetem közelében van, ahová Földes Jolán angol és francia nyelvészeti szakra jelentkezett. Talán, ő is ott lakott az utcában, vagy a környékén, ahol nagyon különböző, de egytől-egyig, érdekes és rokonszenves figurák találkoznak a valóságban és a regény oldalain. A hontalan kisemberek különös világa ez, a főszereplők mind emigránsok: a Budapestről kivándorolt Barabás család öt tagja, Annus, Klári és Jani és a szülők, de rajtuk kívül ott van az orosz bankár, a feledhetetlen Bardachinov bácsi, egy litván tanárember és egy spanyol anarchista is. 

A mű eddig 14 nyelven 153 kiadásban jelent meg, és bár a szerzőt Magyarországon még mindig kevesen ismerik, külföldön annál népszerűbb. Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok elnökének felesége például ezt írta naplójában A halászó macska uccájáról: "...olyan jó könyv volt, hogy később újra el kellett olvasnom. ... Mindenekelőtt, tetszik az alapgondolat, hogy az élet egy teljes egész. Talán többem van ma, mint neked, de a szerencse kereke fordulhat, és egyszer majd ott lehetek, ahol te vagy most...

Jo Nesbø: A birodalom, Herman Raucher: Kamaszkorom legszebb nyara, Linda Holmes: Evvie ​Drake bedobja magát, Amanda Quick: Halálugrás, Mészöly Ágnes: Szabadlábon

 Jo Nesbø: A birodalom

Az ​autószerelő Roy békés, egyszerű életet él tanyáján, és egy benzinkutat üzemeltet a közeli faluban. Amikor öccse, Carl hosszú idő után hazatér külföldről, nemcsak barbadosi feleségét, Shannont hozza magával, hanem egy magashegyi wellnesshotel terveit is, amely reményei szerint majd felpezsdíti a környék életét. Roy birodalmának nyugalmát felkavarják a vendégek, és a testvérek gyerekkorából sötét titkok törnek a felszínre. Ráadásul a helyi rendőr szimatolni kezd saját apja évekkel ezelőtti eltűnése után, amely valószínűleg összefügg a fiúk szüleinek tragikus halálával. Roy mindig védelmezte öccsét, de egymás iránti lojalitásukat ezúttal próbára teszi a pénzsóvárság és a gyanakvás. A férfinak el kell döntenie, meddig hajlandó elmenni azért, hogy továbbra is megóvja Carlt, és azzal is szembe kell néznie, hogy Shannonhoz talán nem csupán rokoni érzések fűzik. Vajon a lassan feltáruló titkok elszakítják a testvérek közötti köteléket? A birodalom sötét és magával ragadó thriller a hűségről, a szeretetről, a féltékenységről és a becsvágyról. 

Herman Raucher: Kamaszkorom legszebb nyara

Kona ​(Emerald City) Hermie és a haverjai Nantucketban töltik a nyarat. Tizenöt évesen belobbannak a hormonjaik és minden vágyuk egy női test. De fogalmuk sincs, mit kezdjenek a lányokkal. Aztán Hermie találkozik a gyönyörű Dorothyval, a huszonéves katonafeleséggel és fülig belezúg… Francis Keegan Időnként valaki vagy valami magasan a hétköznapi létsík fölé emeli az embert, és addig soha nem tapasztalt szépséget vagy örömet érez, és ettől valahogy örökre megváltozik. Így hatott rám a Kamaszkorom legszebb nyara. JHY (Alabama) Miért van, hogy egy felnőtt férfi és egy kislány szerelmét bűnnek tartják, míg a kiskorú fiú és a felnőtt nő szerelmét megható beavatásnak? S.L. Mehegan (NY) Csodálatos kalandozás az időben, mikor háború és halál szakította széjjel az emberek életét, de a szerelem tovább virágzott. Herman Raucher 1928-ban született Brooklynban. Az amerikai író regényei mellett számos filmforgatókönyvet is írt, többek között a népszerű Kamaszkorom legszebb nyara és a Nagy Santini címűt. Felesége Broodway táncosnő volt, két lányuk született. Művei sok esetben önéletrajzi ihletésűek. A regényből készült filmet Robert Mulligan rendezte, a felejthetetlen Jennyfer O’Neill és a kamasz Gary Grimes játszotta a főszerepet. Robert Mulligan legendás filmje nálunk is nagy sikert aratott. Három kamaszfiú nyaral a háború kitörése után New England szigetén. Minden gondolatuk a csajok körül forog, legfőbb problémájuk, hogyan veszíthetnék el a szüzességüket. Hermie a szomszédban lakó csinos asszonyról, Dorothyról álmodozik. Azután közbeszól a háború… 

Linda Holmes: Evvie ​Drake bedobja magát

Linda ​Holmes első regénye 2019-ben elnyerte az év legnépszerűbb romantikus regénye címet!

Amióta férje autóbalesetben meghalt, Evvie Drake alig dugja ki az orrát fájdalmasan üres és fájdalmasan óriási házából. Az álmos maine-i kisvárosban mindenki, még a legjobb barátja, Andy is úgy tudja, hogy a gyász az, ami teljesen felemészti, és Evvie meg is hagyja az embereket ebben a hitben. 

Mindeközben New Yorkban Dean Tenney, a nagypályás dobójátékos – Andy gyerekkori barátja – a profik legfenyegetőbb rémével, a „görccsel” küzd: képtelen célba találni a labdával. Amikor az esetet felkapja a média, Dean számára kapóra jön Andy meghívása, hogy utazzon Maine-be, és ott próbáljon átlendülni a holtponton. 

Amikor a férfi szobát bérel Evvie házában, a páros alkut köt: Dean nem kérdez a nő néhai férjéről, ő pedig nem faggatja Deant egykori sportkarrierjéről. A közös fedél estéről estére mégis összehozza a furcsa párost, és a vidám sztorizgatással, nevetéssel töltött hónapok alatt lassan barátság szövődik köztük, sőt talán valami több is. De vajon a bimbózó románc elég ahhoz, hogy maguk mögött hagyják a múltat? Talán ahogy a baseballban, úgy az életben is mindig van esély fordítani, amíg le nem fújják a meccset… 

Amanda Quick: Halálugrás

Amalie ​Vaughn, az egykori légtornász azért költözött Burning Cove-ba, hogy új életet kezdjen, de a dolgai nem állnak túl jól. Miután egész örökségét elköltötte arra, hogy egy udvarházat panzióvá alakítson át, megtudja, hogy a villát állítólag átok sújtja. Amikor első vendégét, dr. Norman Pickwellt, a neves feltalálót a saját robotja öli meg egy telt házas bemutatón, felröppen a pletyka, hogy a panzió valóban elátkozott. 

Az előadást követő zűrzavarban Amalie észreveszi, hogy az egyik néző, Matthias Jones eltűnik a függöny mögött, és amikor előkerül, egy pisztolyt tart a kezében, amit aztán egy szemvillanás alatt el is tüntet. Úgy látszik, igaz, amit suttognak róla: a férfi kapcsolatban áll az alvilággal. 

Ám Matthias igazából egy forradalmian új kódológép prototípusa után nyomoz. Arra gyanakszik, hogy Pickwell lopta el a készüléket – csakhogy Pickwell halott, és a gép eltűnt. Nyomozása során Matthias bekopogtat Amalie panziójába is. Sőt, mivel a lány élete is veszélybe került, be is költözik, hogy vigyázni tudjon rá. 

A két ember találkozása végzetszerű, a vonzalom közöttük kölcsönös, de Amalie tudja, hogy ugyanakkor rendkívül veszélyes is. El kell döntenie, hogy megbízik-e a férfiban, mert a tét számára is óriási… 

Mészöly Ágnes: Szabadlábon

Győri Dani tizenhat éves. Az apját sohasem látta, kettesben él az anyjával, közepes tanuló egy közepes gimnáziumban, rajong a Barcelonáért, az indie zenéért, egész jól gitározik, és nagyon szeretne végre egy barátnőt. Mégsem mondható átlagosnak: Dani mozgássérült, vagy ahogy ő hívja magát: nyomi.

Egy rosszul sikerült iskolai program és egy ha­talmas otthoni veszekedés után őrült ötlete támad: elemeli anyja hitelkártyáját, vásárol magának egy repülőjegyet, és péntek reggel az iskola helyett Münchenbe indul.

Párizs, Amszterdam és Barcelona, egyetemi kampusz és autópályapihenő, bajor nemesi kastély és kolostor. Full extrás BMW és szakadt teherautó, zenészek, hackerek, örömlányok, deszkások: road movie _ kerekesszékben. 

Allison Pataki: A birodalom úrnője, Allison Pataki: Az ifjú császárné

 Allison Pataki: Az ifjú császárné

1853-at ​írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed – a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész.

A tizenöt éves Erzsébet – Sissi – bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni.

Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek – és kísértések – leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni – és tartani – a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét.

Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb „tündérkirálynőjét”. 

Allison Pataki: A birodalom úrnője

Bécsben, ​a császári palota termeiben szól a keringő és patakzik a pezsgő, de a csillogó díszletek mögött versengés és gyilkos intrika dúl. Sissit, Ferenc József feleségét, népe „tündérkirálynőjét” fojtogatja a szigorú udvari etikett és a kihűlt házasság feszültsége, s nyugtalansága egyre nő. A szabadságra vágyó asszony gödöllői birtokán talál nyugalmat. Itt lovagol szeretett paripáin, itt élvezi az anyaság örömeit imádott kislánya, Valéria révén – és itt fogadja a magyar államférfi, Andrássy gróf látogatásait, a férfiét, akit évek óta teljes szívéből szeret. Az idillinek azonban tragikus hír vet véget: kisfia, Rudolf érdekében azonnal vissza kell térnie a fővárosba, a pletykálkodás, irigység és bánat világába.

Szerelem és veszteség, odaadás és ellenszegülés – Sissi ellentmondásos vágyak közt hányódik: együtt tartsa a családját, vagy elmeneküljön fullasztó házassága és a történelem viharai, a nagy birodalmak összeomlásának baljós előjelei elől? A császárné végül kiköveteli helyét a trónon férje oldalán, elnyeri népe és a világ szeretetét, és megmenti a birodalmat. De vajon meg tudja-e menteni önmagát?

És egyszer csak ott van; olyan, amilyennek mondják: nem evilági szépség… Vonul lefelé az elegáns hotel, a Beau Rivage lépcsőjén, fogja az ernyőt, kora őszi ragyogó napfény árasztja el a sugárutat. Tömeg gyűlik köré, amikor rájönnek, hogy a császárnét látják.

– Itt jön!

– Erzsébet császárné!

– Sissi!

Megy a rakparton a sétány és a várakozó gőzhajó felé, egyetlen női kísérője szaporán szedi a lábát mellette, hogy lépést tartson vele. Megjelenése elárulja, hogy nem közember: gyöngyházszínű bőre, királynői alakja a szűk és magas nyakú kiskabátban, hosszú fekete szoknyája, fekete kalapja dús gesztenyebarna haján. A haja – olyan híres, hogy még a férfi is olvasott róla – sötét és hullámos, apró ezüstök csillognak benne. A férfi végignéz toprongyos önmagán, rosszallóan szemléli a kosz félholdjait a körme alatt, a szakadásokat viseltes nadrágján.

Közelről bámulja az asszony arcát, látja, ahogy pislog, ijedten, mint az üldözött állat. Hiszen az is, természetesen: üldözött. Nemcsak ő üldözi, hanem mindenki. Ő, akárcsak a férfi, menekül…

Mögé lép, a vére dübörög, testében a fölismerés és lelkesültség mámorító elegye vágtat. Néhány száz méterre ott a gőzös, egy közeli dokkban, fekete füstöt pöfög a kék égre. A férfi a zsebébe nyúl, ujjai kitapintják a pengét… 

Lawrence Norfolk: A Lemprière-lexikon, Barbara Bauer: A fényfestő, Stefan Ahnhem: A kockavető

 Lawrence Norfolk: A Lemprière-lexikon

A Lempriére-lexikon a francia forradalom kirobbanása előtti évben játszódik. Főhőse az apja végrendelete miatt Londonba utazó John Lempriére, a fiatal klasszika-filológus, akit el akar némítani a Londonban ülésező Kabbala. Ezzel egy időben érkezik Londonba egy hivatásos bérgyilkos is, aki a Kabbala tagjait akarja eltenni láb alól. Mire a történet megoldódik, nagyon sokat megtudunk a kor különös eseményeiről, történelmi furcsaságairól, de még az antik mitológiáról is. 

Barbara Bauer: A fényfestő

Cecil ​Le Blanc Párizsban végzi művészeti tanulmányait. A fiatal nőt tehetséges festőnek tartják, mestere éppúgy büszke rá, mint a nevelőnője, akit anyjaként szeret. Minden adott ahhoz, hogy sikeres művészi pályát fusson be, és a magánéletében is boldog legyen. Már eddig is részese lehetett a francia főváros szellemi pezsgésének, elismerte és befogadta a művészvilág. Ám Cecil mégis úgy érzi, valami hiányzik az életéből, ami nélkül nem tud kiteljesedni sem a festészetben, sem a szerelemben.

„Légy türelmes. Meg fogod találni azt a helyet, azt a pillanatot, ahová be tudsz lépni magad is, és nem azt fested meg, ami előtted van, hanem amiben te is benne vagy. Ekkor leszel készen.” Cecilt a mestere ezekkel a szavakkal bocsátja útjára. És bár az egész világ nyitva áll előtte, az útja mégis Budapestre vezeti őt. Talán ez lenne a hely, amelyről a mestere beszélt? És az a bizonyos pillanat, az vajon mikor érkezik el?

Amikor Cecil az ’56-os forradalom utáni években megérkezik a magyar fővárosba, az élete különös fordulatot vesz. Lassan valósággá válik mindaz, amiről addig azt gondolta, hogy csak a fantáziájában és az álmaiban létezett. Felsejlik, majd kibomlik előtte egy különös történet, amely mintha réges-régen esett volna meg vele, és amelynek a szereplőit mintha csak az ő képzelete teremtette volna meg. Mégis ők voltak azok, akik átsegítették a legnehezebb pillanatokon, akik érte jöttek, ha rátört a magány, akik között békére lelt, ha harcok dúltak körülötte. Akik megmentették a lelkét attól, amit kisgyermekként nem élt volna túl.

Apránként rátalál mindarra, amire egész életében várt. Megismerkedik Endrével, a magyar építésszel, akihez sokkal több szál fűzi, mint hitte volna. Megérti, miért vonzotta annyira Magyarország. Az ország, ahol utoljára kisgyermek korában járt, és amelyre szinte már nem is emlékezett. És ahol végre felragyog az a fény, amelyben megláthatja önmagát. A saját történetét.

Stefan Ahnhem: A kockavető

Fabian Risk épp kómába esett kislánya, Matilda mellett ül a helsingborgi kórházban, amikor egy szír fiú brutális meggyilkolása nehéz feladat elé állítja a városi rendőrséget. Hamarosan tudomásul kell venniük, hogy az eset csak bevezetője volt egy szörnyű gyilkossághullámnak, amely végigsöpör a környéken. Az áldozatok száma rohamosan nő, és a gyilkosságoknak látszólag nincs oka, és semmiféle mintázatot nem követnek. Fabian végül kénytelen visszatérni a munkába, a főnökének, Astridnak pedig meg kell szakítania tizenkét lépéses alkoholelvonó kúráját, hogy a sok párhuzamosan zajló nyomozást irányítani tudja. 

Fabiannak eközben még az elhunyt kollégája, Hugo Elvin által hátrahagyott információkat is fel kell dolgoznia, ezért magánnyomozásba kezd, amely mindörökre megváltoztathatja az összekovácsolódott nyomozócsapatot. 

Benkő László: Szent László - A lázadás parazsán, Benkő László: Szent László - A korona ára, Benkő László: Szent László - Kard és glória

 Benkő László: Szent László - A lázadás parazsán

A XI. század közepén forog a magyar történelem kereke. I. István király megteremtette a keresztény államot, és lerakta az új államalakulat alapjait. Halála után unokaöccse, a római keresztényként nevelt Orseolo Péter kapta a koronát, ám István tudva, hogy egy nép vallását megváltoztatni, letéríteni őt szokásainak évezredes útjáról gigászi és roppantul veszélyes feladat, belpolitikai lavinát indított el döntésével. 

Újra fellángoltak a belső forrongások, amit a krónikaírók felszínes értékítélettel egyszerűen pogánylázadásként jegyeztek fel. Kik irányították a belső lázadásokat, és mit akartak elérni? Valóban istentelen lett volna a magyarság széles rétege? 

A fordulatos regény felöleli a korabeli eseményeket, összefüggéseket keres az egymással ellentétben álló érdekek között. Eközben László életének alakulását is nyomon követhetjük gyermekkorától, krakkói és bihari éveitől kezdve. Együtt vágtathatunk I. András király és öccse, Béla herceg vitézeivel a belső rend helyreállításáért a nyugati seregek ellen. Tanúja lehetünk András és Béla konfliktusának és utóbbi trónra kerülésének. Majd hirtelen a gyermek Salamon király udvarában találjuk magunkat, ahol színre lépnek I. Béla király fiai, Géza, Lambert és László hercegek. Mellettük lehetünk a kerlési ütközetben, és megismerhetjük a fiatal, de máris nagyszerű és kiváló tehetségű lovagot, a majdani László királyt. Az ő szemével látjuk a forrongó világ véres eseményeit, és megkíséreljük az eligazodást az udvari intrikákban és a politikai torzsalkodásokban. 

A lendületes történet egyszerre lebilincselő és széleskörű ismereteket nyújtó, s ahogy az író regényeiben megszokhattuk, rendkívül tárgyilagos. A majdani szent király fiatal, tudásra szomjazó hús-vér emberként jelenik meg, erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. 

 

Benkő László: Szent László - A korona ára

Az 1073. esztendőt írják a krónikák, amikor Magyarország királya I. András későn született fia, a fiatal és könnyen befolyásolható Salamon. Az őt körülvevő német és magyar tanácsadók alantas módon bujtogatják unokatestvérei, Géza, László és Lambert hercegek ellen, akik a béke érdekében meghagyják őt a trónon. 

 

Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás. 

 

Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz? 

 

A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait. 

 

A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig. 

 

Benkő László: Szent László - Kard és glória

László király uralkodását határozott kül- és belpolitika jellemzi. A Szentszékkel együttműködik, de Magyarország belügyeibe nem enged beleszólást. Felelősen, kemény törvényalkotással igyekszik országa helyzetét stabilizálni. 

Közben az elűzött, konok és bosszúszomjas Salamon továbbra sem tesz le abbéli szándékáról, hogy a magyar koronát visszaszerezze. Mivel sógora, a német Henrik támogatását már nem élvezi, a Kárpátok keleti lejtői mögött akkortájt megjelent kipcsák kunok, és a már generációk óta az Al-Duna mentén lakó besenyők között keres szövetségest. Ezzel elindul egy veszélyes úton, ahonnan számára már nincs visszatérés. Hiszen győzhet-e egy olyan uralkodó felett, akit népe már életében szentként dicsőít? 

László tehát a Kárpátok északkeleti hágóin át beözönlő kunokkal honvédő háborúba bonyolódik. A határvédelem mellett azonban földjének gyarapítását is szem előtt tartja. A horvát belharcokba történő beavatkozásával unokaöccsét, Álmos herceget a horvát trónra segíti. Életének végső szakaszában László, e kivételes karizmájú, Európa-szerte tisztelt és becsült uralkodó akit a katolikus királyok szívesen látnának egy Jeruzsálembe induló keresztes had élén megvív az al-dunai besenyőkkel is, ezzel tovább tágítja országának határait. 

A sors csupán negyvenkilenc harcos esztendőt adott László királynak, akit e két szó: a kard és a glória jellemezhet legjobban, erre utal az életéről szóló regénytrilógia befejező részének címválasztása is..