James Ellroy: Perfídia, James Ellroy: Szigorúan bizalmas, James Ellroy: A nagy sehol, James Ellroy: Fehér ​Jazz, James Ellroy: Fekete Dália, James Ellroy: Amerikai ​tabló

James Ellroy: Amerikai ​tabló

Ha valakinek még volnának illúziói, és azt hiszi, a nagy eszmék hajtják előre a világot és hősök küzdenek a nevében, hát Ellroy majd kinyitja a szemét. Az Amerikai tablóban bűnözők, korrupt rendőrök és még korruptabb politikusok alakítják a történelmet, és az erő, amely mozgatja őket: a pénz, a szex és a hatalom. Hátborzongatóan ismerős a magyar olvasónak. John F. Kennedy megválasztásának és meggyilkolásának a disznó-öbölbeli partraszállási kísérletnek, Bobby Kennedy maffiaellenes szélmalomharcának, a polgárjogi mozgalom kezdeteinek adja ez a könyv hátborzongató látképét - a színfalak mögül. Gyilkolnak itt késsel és géppisztollyal, puszta kézzel és árammal. Akit nem lehet megvenni, azt megölik, akit nem tudnak megölni, azt megzsarolják. Nővel vagy kisfiúval, régi gyilkosságokról és sikkasztásokról összeszedett bizonyítékokkal. Mindegy, az eredmény a lényeg.

James Ellroy: Fehér ​Jazz

Los ​​Angeles, 1958. Gyilkosságok, megvesztegetések, rajtaütések erőszak minden mennyiségben. Dave Klein rendőrhadnagy nem válogat a módszerekben, ha el akarja érni a célját. Egy zsaru, aki pénzbehajtóként, uzsorásként és verőemberként is kamatoztatja tehetségét, és otthonosan mozog a nagyváros legsötétebb bugyraiban is. Amikor azonban az FBI nyomozást indít, hogy lebuktassa a rendőrség kötelékében szolgáló korrupt zsarukat, elszabadul a pokol. Kleinből bűnbakot akarnak csinálni: ő lesz a rossz zsaru, akinek el kell vinnie a balhét. És a balhé nem marad el. Politikusok és rendőri vezetők, gengszterek és drogdílerek próbálják levadászni, miközben mindenki megtesz mindent, nehogy fény derüljön mocskos üzelmeikre. Kleinnek lépnie kell, ha nem akar idő előtt kiszállni a buliból. Ő maga is részt vett ennek a világnak a megteremtésében, most azonban bármire képes lenne, hogy élve elmeneküljön belőle.

James Ellroy: Fekete Dália

Los Angelesben 1947. január 15-én megcsonkított holttestre bukannak egy elhagyott telken. Fekete Dália – a minap még szép, fekete, félprosti kezdő hollywoodi színésznő – neve azonnal fölkerül a lapok címlapjára, és sosem látott embervadászat indul Kalifornia-szerte. Két, bokszolóból lett rendőr is részt vesz a nyomozásban – két nehézfiú, egyikük sem az erkölcs bajnoka. Szükségmegoldásból álltak át a jó oldalra, s lettek társak, barátok, riválisok, akik egy nőt szeretnek, használnak. Még abban is egyek, hogy a kegyetlenül megkínzott Fekete Dália füléig felvágott szájának torz nevetésével halálában is vonzza, elbűvöli őket. Egyet akarnak: elkapni a gyilkost, és a múltját felkutatva betegesen birtokolni a halott nőt. A nyomozás pokoli útvesztőin egyre jobban belegázolnak a háború utáni Hollywood mocsarába, mire megismerik a halott nő kibicsaklott életét, saját magánéleti és erköcsi válságaik, lelki defektjeik okát, s mígnem eljutnak a felfoghatatlan őrület tartományába.

James Ellroy: A nagy sehol

Brutálisan megcsonkított hullát találnak egy üres telken. A rendőröket nem érdekli az újabb meleggyilkosság, egyedül a fiatal nyomozó, Danny Upshaw akarja kideríteni, ki lehetett a tettes. Nem csak az a célja, hogy így szerezzen nevet magának zsaruként. Azt reméli, ha sikerül rájönnie a miértre, kamaszkori démonaitól is megszabadulhat. Mal Considine hadnagy azért vesz részt a hollywoodi kommunista befolyás után nyomozó ügyészségi vizsgálatban, mert feljebb akar lépni a ranglétrán, és meg akarja szerezni a felügyeleti jogot örökbe fogadott fia felett, akit a háború utáni Európa poklából mentett ki. Buzz Meeks – az egykori korrupt zsaru – Howard Hughes biztonsági főnöke, szabadidejében pedig a gengszterkirálynak, Mickey Cohennek tesz szívességeket. Cinikus figura, akit csak a pénz érdekel, ezért amikor felajánlanak neki néhány ezer dollárt, hogy segítsen a kommunisták elleni harcban, nem sokat habozik. A gyilkossági ügyben nyomozó Upshaw és a két komcsivadász hamarosan rájön, hogy a két ügy szálai ugyanoda vezetnek, és mindhárman egy rémálomban találják magukat…

James Ellroy: Szigorúan bizalmas

Az 1950-es évek Los Angelese, hatalmas bérpalotáitól pezsgő életű éjszakai bárjaiig, a korrupció és a veszélyes szenvedélyek melegágya. Az Angyalok Városát most még egy brutális tömeggyilkosság is rettegésben tartja. Három rendőr dolgozik a rémálomba illő ügyön: a becsvágyó Ed Exley, aki túl akarja szárnyalni nyomozó apja sikereit, az elhivatott Bud White, aki gyerekkorában tanúja volt saját anyja meggyilkolásának, ezért életének egyetlen célja a bűnözők leleplezése, és Jack Vincennes, a drogkereskedők ádáz ellensége. James Ellroy, a posztmodern bűnügyi regény és a sötét portrék festésének mestere ezúttal is lenyűgöző művet alkotott. Tagadhatatlanul művészien ábrázolja az erőszakot, a bűnt, a csillapíthatatlan önutálatot. A bravúrosan szőtt cselekmény mindvégig rabul ejti az olvasót.

James Ellroy: Perfídia

1941. ​december 6. Amerika a második világháború küszöbén áll. A béke reménye végképp szertefoszlik, amikor japán repülőgépek bombázzák Pearl Harbort. Los Angeles sokáig biztonságos menedéket nyújtott az Amerikába áttelepült első és második generációs japánoknak – de a háború kitörésével fellobban a gyűlölet lángja, és megkezdődik a japánok internálása. Brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak egy japán családot Pearl Harbor előestéjén. A gyilkosság három férfit és egy nőt idéz meg a háborús lázban égő városból. William H. Parker a Los Angeles-i Rendőrség századosa. Parker rendkívül tehetséges, könyörtelenül ambiciózus, alkoholista és bizonytalan ideológiák megszállottja. Legnagyobb riválisa Dudley Smith őrmester – ír származású, az IRA egykori katonája, aki igyekszik hasznot húzni a háború kitöréséből. Hideo Asida rendőrségi helyszínelő, az egyetlen japán a Los Angeles-i Rendőrség állományában. Kay Lake huszonegy éves dilettáns, aki ki van éhezve a kalandra és az izgalomra. A nyomozás egymás mellé sodorja négyüket, és örökre megváltoztatja mindnyájuk életét. A bűncselekmény politikai vihart kavar, amely választás elé állítja őket, és átértékeli egymáshoz fűződő viszonyukat – elvtársak, riválisok, szeretők, a történelem bábjai. A Perfídia lenyűgöző regény. Olyan nézőpontból mutatja be a második világháborút, ahonnan még soha nem láttuk, James Ellroy pedig úgy ír Los Angelesről, ahogyan még egyetlen korábbi művében sem. Kirándulásra invitál bennünket a szakadék szélére, ahol tanúi lehetünk Amerika nagyhatalommá válásának. A Perfídia ezt a pillanatot ragadja meg félelmetes erővel. Egy bűnügy megoldására hívja az olvasót, és cserébe megmagyarázza a háború mibenlétét.

Barbara Bauer: Az élet hangja, Borisz Akunyin: Kémregény, Hegedüs Géza: Szent Szilveszter éjszakája

Hegedüs Géza: Szent Szilveszter éjszakája
„A kalandos történelmi regény időszámításunk szerint a 10. század végén, 999-ben játszódik, amikor a világi hatalmat a németrómai császár, Ottó, az egyházi hatalmat pedig II. Szilveszter pápa gyakorolja. A kor nagytudású embere, Szilveszter nem a hagyományos pápaválasztási ceremónia után került a legmagasabb egyházi méltóságba, őt a császár nevezi ki, mert a francia származású bölcs férfiú egykor tanítómestere volt. Róma népe retteg az ezredfordulótól, mert meggyőződésük, hogy a jóslatok beteljesednek, és eljön a világ vége, hiszen a Szentírás szavai is erre látszanak utalni: „amikor eltelik az ezer esztendő a Sátán eloldatik az ő fogságából”. A végórától való páni félelem szinte mindenkin eluralkodik; A fiatal Ottó ellen ugyanebben az időben lázadást szít az egyik legősibb római család nemes sarja, Giovanni Crescentius. A férfit még mielőtt a császárnak ártani tudna elfogják és kivégzik. Crescentius felesége, Stefánia látszólag mélyen gyászolja férjét, bár ez inkább külsőségekben nyilvánul meg. Az asszony és a nálánál fiatalabb Ottó között ugyanis gyengéd érzelmek szövődnek...”

Borisz Akunyin: Kémregény
Éppen hetvenöt évvel ezelőtt, 1941 tavaszán történt Hitler már meghódította Európa nagy részét, de ettől csak még nagyobb lett az étvágya. A német kancellár komoly dilemma előtt áll: indítsa-e el még ebben az évben az oroszok elleni támadást? Tudja, hogy villámháborúval kell elfoglalnia a hatalmas országot, még a tél beállta előtt. De a villámháborúhoz meglepetésszerű támadás kell, ami viszont képtelenségnek látszik: hiszen óriási haderőt kell felvonultatni a határhoz. Ezzel a lehetetlen feladattal bízza meg a hírszerzés főnökeit: meg kell győzni az Ázsiait (azaz Sztálint), hogy a németek 1941-ben semmiképpen sem fognak támadni. A bonyolult, soklépéses művelet végrehajtását egy Wasser kódnevű szuperkémre bízzák. Sikerül-e a szovjet kémelhárításnak elkapnia a virtuóz ügynököt? S a lélegzetelállító kalandok közepette megtalálja-e nagy szerelmét Dorin, a szovjet titkosszolgálat fiatal tisztje? A történelmi tényekből és féktelen fantáziájából Akunyin ezúttal is irodalmi robbanóanyagot kevert! A Kémregény a hihetetlenül termékeny és nem kevésbé népszerű Borisz Akunyin Műfajok című sorozatában jelent meg. A szerző a szépirodalom alapvető műfajainak (ifjúsági regény, sci-fi, családregény, női regény stb.) neoklasszikus darabjait alkotja meg a cselekménye mindegyiknek fergeteges, a stílus pedig minden műfajban elbűvölően akunyini.


Barbara Bauer: Az élet hangja
Eszter ​és Hanna hagyománytisztelő, szerető családba születtek. Nagyapjuk, édesapjuk is zenész volt, így még a hétköznapjaikat is a muzsika töltötte be, varázsolta széppé. Ám körülöttük a világ egyre komorabbá vált, 1944 tavasza már nem azt az életet kínálta számukra, amelyben mindnyájan bíztak. A lányok édesapja bármit megtett volna, hogy elleplezze a rémisztő valóságot, hogy megkímélje családját a sárga csillag viselésének szégyenétől. De elérkezett a nap, amikor a valóság bakancsos, fegyveres katonák képében betört az otthonukba. Az utolsó előtti pillanatban azonban az édesapa még adhatott a lányainak útravalót: egy dalt. Az élet hangja két kislány évtizedeken átívelő története. Egy testvérpáré, akiket elszakított egymástól a történelem, de életben tartottak az igaz emberek. Akik mindvégig szívükben őrizték életük első néhány évének emlékét és az édesapjuktól kapott útravalót, amely lassan egymás felé terelte őket, hogy azzá válhassanak, aminek születtek. Ám megint csak közbeszólt a történelem, és a két lányt, akiknek az útjai már-már keresztezték egymást, ismét messze sodorta egymástól. Vajon mindig tudunk választani a jó és rossz között? És vajon minden esetben az igazság hozza el a végső megnyugvást? Bauer Barbara legújabb, a XX. századi magyar történelem sorsfordító pillanatait, a vészkorszakot és Rákosi-érát felelevenítő, fordulatos, egyszerre megrendítő és felemelő regényében talán választ kapunk ezekre a nyugtalanító kérdésekre.

Michael Ondaatje: Az ​angol beteg, Mathias Énard: Iránytű, Mathias Énard: Zóna, Susan Wiggs: Családfa, Meghan March: Véletlen szeretők

Meghan March: Véletlen szeretők
Milyen a férfi? Arrogáns.
Milyen a nő? Önelégült.
Gyűlölöm a férfit.
Vágyom a nőre.
Két éve folyamatosan elutasítom a pasast.
Engem pedig minden elutasítás megerősít.
Nem vagyok egy egyéjszakás csaj.
Nem érted, hogy nem kalandra vágyom?
Teljesen megőrjít, nekem erre az emberre nincs szükségem!
Végül úgyis beleegyezel, nem adom fel.
A nemzetközi bestsellerszerző, Meghan March a hatalmas sikerű Vágy-trilógia után újabb romantikus-erotikus könyvekkel örvendezteti meg a műfaj kedvelőit.

Susan Wiggs: Családfa
Annie Rush Harlow pontosan tudja, milyen szerencsés. Egy népszerű tévés főzőműsor producere, szereti jóképű férjét – a show sztárszakácsát, Martint –, valamint szép manhattani otthonukat. Aztán megtudja, hogy gyermeket vár, és siet elújságolni az örömhírt a párjának. A stúdióban azonban nagy megrázkódtatás éri, és pillanatokkal azután, hogy tökéletesnek hitt élete összeomlik, mint egy kártyavár, súlyos balesetet szenved. Miután egy évvel később felébred a kómából, újra Vermontban találja magát, ahonnan annak idején elindult, hogy „meghódítsa a világot”. Annie-nek mindent elölről kell kezdenie, s legfőképpen össze kell szedegetnie memóriája tükörcserepeit…

Mathias Énard: Zóna
A Goncourt-díjas francia író -- aki nem mellesleg arab tanulmányokat is folytatott -- nagyepikai alkotása átmenetet képez a lélektani, a társadalmi, a történelmi és a kalandregény között. A mű cselekményének és elkalandozó utalásainak tere a Mediterráneum, befogja Délkelet-Európát, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, azt a térséget, amely az egész 20. század folyamán válságövezet volt. Időkerete pedig az első balkáni konfliktustól, az I. világégéstől a ’90-es évek délszláv háborúskodásáig terjed. Hősei a szabadcsapatok tagjai, zsoldosok, fegyveres kalandorok, önjelölt mártírok, akik mindenütt azonnal föltűnnek, ahol konfliktusok zajlanak. Ezek az emberek – köztük a magyar Rózsa Flores Eduardo – ott vannak mindenhol, ahol puskaporszag terjeng, ott vannak a libanoni polgárháborúban, a palesztin-izraeli konfliktus helyszínein, a közel-keleti tűzfészkekben, Horvátországban, Boszniában és Koszovóban. A regény narrátora is épp ilyen kalandor, aki részt vett a délszláv háborúkban, később francia szolgálatban hírszerzőként dolgozott, majd a saját szakállára elkezdte gyűjteni hasonszőrű társai történeteit, hogy megalkossa „az elveszett lelkek katalógusát”. A maga és a gyűjtött személyek történetei átnyúlnak kontinenseken – egészen latin-amerikai diktatúrákig --, politikai és katonai szövetségi rendszereken, és átívelnek a világtörténelem korszakain, a hidegháború időszakától napjainkig. Ezek az alakok nagyon különbözőek, vannak közöttük eszmék megszállottai és zsoldosok, szimpla kalandorok és ügynökök, és mindenütt ott vannak, ahol harcok, gerillatámadások, merényletek, terrorakciók vagy szimpla fosztogatások előfordulnak, és ott vannak a kocsmákban, kikötőkben, pályaudvarokon, bordélyokban, drogtanyákon Tangertől Bejrútig, a Gázai-övezettől Szarajevóig.

Mathias Énard: Iránytű
Mathias Énard a francia irodalom legfrissebb klasszikusa. Goncourt-díjas regénye Kelet és Nyugat találkozásának magával ragadó látomása.
A főhős, Franz Ritter osztrák zenetudós hatalmas tudással felvértezve azt elemzi, hogyan szivárgott be a török és az arab-perzsa kultúra az európai zenébe, és milyen hatással volt Lisztre vagy épp Beethovenre. Az Iránytű az ő monológja: miután megtudja, hogy halálos beteg, képtelen elaludni, és egyre mélyebbre hatol a múltjába. Francia szerelmével közös története Damaszkuszban, Palmürában és Aleppóban játszódik. Franz szívfájdító emlékekként idézi fel az azóta elpusztított városokban töltött csodálatos napokat.
Matthias Énard azt nyilatkozta, hogy Az Ezeregyéjszaka meséi indította el a pályáján, az Iránytű pedig úgy működik, mint az Ezeregyéjszaka, csakhogy Franz Ritter egyszerre játssza benne az álmatlanságban szenvedő szultán és Seherezádé szerepét.

Michael Ondaatje: Az ​angol beteg
A ​toszkanai Villa San Girolamo, az egykori apácazárda előbb német erősség, majd szövetséges kórház. Ahogy a háború észak felé mozdul, a betegeket elviszik. Csak Hana, a fiatal kanadai nővér marad ott, és megszállottan ápolja a feketére égett „angol” betegét, Almássy László grófot, akit beduinok szabadítottak ki lángolva lezuhant repülőgépéből a sivatagban. Aztán megjelenik Caravaggio, a tolvaj, Hana elesett apjának barátja, akinek két hüvelykujját kémkedés gyanúja miatt lecsapták a németek, és a fel nem robbant bombák után kutató Kip, az angol hadsereg szikh utásza. Négyük világa egyszerre zárt és nyitott. Mert minden gondolat és mozdulat kapcsolódik valamilyen korábbi érzéshez, élményhez. Minden megnyilvánulásának nagyobb a jelentősége önmagánál. Keveredik múlt és jövő, képzelgés és valóság. Négyük sorsa – múltban, jelenben, jövőben – találkozik és szétválik. Számukra a vallomások, beszámolók, az önvizsgálat ideje ez: iszonyú sok minden történik a világban és a lélekben. A Villa San Girolamo egy sziget a háborúban, egy sziget a reménytelenségben és reményben.

Frank Herbert: Úti ​cél: ismeretlen, Lian Hearn: Nyolcsziget császára

Lian Hearn: Nyolcsziget császára
Erdősötét a titkok és a varázslat birodalma, természetfölötti lények lakhelye. Amikor a hadúrral szárnyas tenguk végeznek, fivére el akarja veszejteni gyermekét, a családi birtok örökösét. Egy szarvas azonban megmenti a fiút: lelke, ösztönei és ereje beléköltözik – immár Sikanoko ő, a Szarvasgyermek, akit az erdei varázsló vesz pártfogásába. Egy mágikus maszkot kap tőle, melynek segítségével láthatja azt is, ami más szeme elől rejtve marad: a szellemvilágot.
A fiú előbb hegyi haramiák közé vetődik, majd a hercegapát foglyaként, később kegyeltjeként kénytelen részt venni a császári trónért folytatott klánháborúban és egyben véres testvérviszályban. A bölcs, vén mágus, Sessin neki ajándékozza erejét – azt az erőt, amelynek birtokában talán képes lesz arra, hogy visszaszerezze örökségét, a családja birtokát, és a bátor Akihimével együtt megmentsék a Lótusztrón jogos örökösét, a kis Josimorit. Intrikák, hatalmi harcok és testvérháború, menekülés és véres csaták története bontakozik ki a középkori Japánra emlékeztető világban, a távol-keleti mitológia elemeivel és mágiával átitatott, fantasyszálakkal átszőtt, akciódús, mégis magával ragadóan költői nyelvezetű mesében.

Frank Herbert: Úti ​cél: ismeretlen
A Tau Ceti felé tartó, Földszülött nevű űrhajó, fedélzetén ötezer hibernált gyarmatosítóval, a naprendszer határait átlépve vészhelyzetbe kerül, amikor a hajó mindhárom organikus elmemagja – a jármű rendszereit irányító testetlen emberi agy – egymás után megtébolyul. A váratlan gondokkal szembenézni kénytelen minimális létszámú legénység egyetlen lehetséges megoldást lát: hogy a Földszülött központi számítógépét mesterséges intelligenciává alakítsák, amely eljuttathatja őket úti céljukhoz… vagy elpusztíthatja az emberiséget. Frank Herbert klasszikus regénye Bill Ransom epikus ívű Pandora-szekvencia sorozatának előzménykötete, amit A Jézus-incidens, A Lázár-effektus és A mennybemenetel-tényező követ.

Tara Westover: A tanult lány, Anthony Doerr: A láthatatlan fény

Anthony Doerr: A láthatatlan fény
Marie-Laure ​LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst… Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével… A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától… Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

Tara Westover: A tanult lány
Tara Westover tizenhét évesen tette be először a lábát iskolai osztályterembe. Előtte Idaho hegyei között, a társadalomtól szinte teljesen elzárkózva élt szüleivel, akik állandóan a világvégére készültek. Tara minden nyáron gyógynövényfőzeteket készített könnyen befolyásolható anyjával, aki a környék bábája és füvesasszonya volt, télen pedig az egyre furcsábban viselkedő apja mellett dolgozott egy roncstelepen. A lányt soha nem látta orvos vagy védőnő, a vágásokat, agyrázkódásokat, de még a robbanásból származó égési sérüléseket is az otthoni gyógynövényekkel kezelték. A sokgyerekes család annyira elszigetelődött az intézményes társadalomtól, hogy nem volt senki, aki biztosíthatta volna az iskolázatlan gyerekeknek a megfelelő oktatást. A hegyen túli világ elérhetetlennek tűnt Tara számára. Ám egyik fiútestvére annyit mesélt neki a főiskolai élményeiről, hogy a kíváncsi lány elhatározta, ő is kipróbálja ezt az újfajta életet. Önerőből tanulni kezdett, magát képezve tett sikeres felvételi vizsgát, és hatalmas tudásvágya eljuttatta őt még az óceánon túlra is. A tanult lány felejthetetlen emlékirat egy fiatal, iskolázatlan lányról, aki hátat fordítva különc családjának útnak indul, és küzdelmes útja során eljut egészen Cambridge-be, hogy doktori diplomát szerezzen.

Tess Gerritsen: A ​múmia, Samantha Vérant: Hét levél Párizsból

Samantha Vérant: Hét levél Párizsból
Ha a történet nem lenne igaz, akár mese is lehetne. Mese a negyvenéves Samantháról, aki élete romjain ülve felidézi fiatalkora nagy találkozását Párizsban. Mivel nincs vesztenivalója, de van internetje, felkutatja azt a francia férfit, aki húsz évvel ezelőtt hét szenvedélyes szerelmes levelet írt neki, és amelyekre Samantha sohasem válaszolt. És a románc újra indul. Samanthának számtalan akadályt kell legyőznie, számtalan anyagi és érzelmi problémával kell megbirkóznia, mire elkövetkezik élete nagy napja: a francia-amerikai esküvő. Húsz év, hét levél és egy életre szóló szerelem.

Tess Gerritsen: A ​múmia
BÚJKÁL
A média szinte megőrül a hírért, amikor egy múmiára bukkannak Boston egyik múzeumának alagsorában. A tv-csatornák egymással versengve tudósítanak a CT-vizsgálatról, amelyből kiderül majd, az ókori Egyiptom melyik korszakából származik.

GYILKOL
A kórházban a tekintetek a CT-monitora szegeződnek. Szinte mindenki egyszerre hőköl hátra, amikor a múmia testében jól kivehetően feltűnik egy pisztolygolyó képe.

GYŰJTÖGET
Miután megtalálják a második áldozat gondosan tartósított holttestét, majd a harmadikét, egyértelművé válik: Boston utcáin egy nagyon intelligens sorozatgyilkos pusztít. Vajon meddig képes bővíteni a hátborzongató gyűjteményét?

Federico Baccomo: Anna ​éppen hazudik, John Grisham: A Kakas bár, Linda Castillo: A halál szava

Linda Castillo: A halál szava
A békés kisváros, Painters Mill mellett egy pajtában felakasztva találnak egy köztiszteletben álló férfit. Noha az eset első pillantásra öngyilkosságnak tűnik, a bizonyítékok alapján hamarosan kiderül, hogy az áldozat nem önkezével vetett véget az életének. A helyszínen talált rejtélyes, festett amish fabábú miatt a helyi rendőrfőnöknő, Kate Burkholder arra gyanakszik, hogy az ügynek köze lehet egy harmincöt évvel ezelőtti kegyetlen mészárláshoz. Amikor holtan találják a helyi galéria tulajdonosát is, Kate egy új nyomot követve sötét titokra bukkan, amely nemcsak a mostani bűntények elkövetőjéhez vezethet el, de a régi tragédiára is magyarázatot adhat. A nőnek versenyt kell futnia az idővel, hogy megtaláljon egy hidegvérű gyilkost, aki arra esküdött, hogy mindenáron igazságot szolgáltat… Linda Castillo (Utolsó lélegzet, Az alagút) regénye izgalmas és megrázó történet arról, hogy egyetlen rossz döntés miként teheti tönkre több ember életét is, akár mindörökre.

John Grisham: A Kakas bár
Mark, ​Todd, Gordy és Zola végzős joghallgatók. Az évek alatt felvett hallgatói kölcsönből olyan hatalmas adósságot halmoztak fel, amelyet akkor is csak bajosan tudnának visszafizetni, ha jó állást találnának a diploma megszerzése után, de még erre sincs sok esélyük. Ugyanis a nagy hatalmú pénzügyi befektető tulajdonában lévő egyetem csúnyán becsapta őket, amikor jobbnál jobb munkalehetőségeket ígért. Az egyetem valójában közönséges diplomagyár, az oktatás színvonala siralmas, a végzettek nagy része az ügyvédi vizsgát sem tudja letenni. A kilátástalannak tűnő helyzetben egyikük tragédiája teljesen megváltoztatja hármójuk életét, ezért súlyos döntésre szánják el magukat: otthagyják az egyetemet. Annyi bizonyos, hogy csak úgy tudnak megszabadulni a kölcsöntől, ha homokot szórnak a gépezetbe, leleplezik az egyetem és a diákhitelt folyósító banki hálózat mögött álló csalót. De vajon nem őrültség lelépni néhány hónappal a diploma megszerzése előtt? Érdemes akár törvényt is sérteni? Talán igen, talán nem… Mindenesetre telepedjünk fel a bárszékre, kérjünk egy hideg italt, és időzzünk el egy kicsit a Kakas Bárban! John Grisham mindig hozza a megszokott formáját, és abban is megbízható, hogy mindig rátapint azokra a jelenségekre, amelyek a legizgalmasabb tálalásban teszik időszerűvé minden regényét.

Federico Baccomo: Anna ​éppen hazudik
Tudni ​akarod, ha hazudnak neked? A mobilod megmondhatja. Persze egy ingyenes appnak is lehet nagy ára… Riccardo Merisio élete egy nehéz szakaszán jutott túl, de fokozatosan újra megtanult mosolyogni. Új állása van, és egy kolléganőjével talán valami komolyabb kapcsolat is elkezdett kibontakozni. Egy este azonban, miközben Annával csetel, megjelenik egy felirat a mobilja kijelzőjén, ami arra utasítja, töltsön le egy WhatsTrue nevű applikációt. A felszólítás elől nem sikerül kitérnie, és attól a pillanattól kezdve, hogy az app föltelepült, különös dolgok történnek: a beérkező üzenetek mind nagyobb része mellett tűnik fel egy kis, figyelmeztető sor, miszerint az illető épp hazudik. Vajon mi ez? Valami pimasz reklámfogás? Vagy a program valóban képes megállapítani, mikor nem mond igazat az ember? Riccardót egyre inkább hatalmába keríti a paranoia, már szinte senkiben sem bízik, s úgy érzi, leomlanak a határok a valóság és a képzelet között. Federico Baccomo intelligens és eredeti regényében semmi sem fekete vagy fehér. A szereplők egyszerre csalók és megcsalatottak, miközben a történet korunk releváns kérdéseit feszegeti: Párkapcsolatunk kezelését milyen mértékben bízhatjuk rá a modern technológiára? Épülhetnek-e őszinte érzelmek hazugságokból álló alapokra? Érdemes-e a tökéletességet hajszolni, vagy alkudjunk meg, és próbáljunk egyszerűen boldogok lenni?

J. P. Gallagher: Bíbor ​és fekete, Ronald H. Balson: Valaha ​testvérek voltunk, Linda Castillo: Vihar után

Ronald H. Balson: Valaha ​testvérek voltunk
ét ​gyermekkori barát, aki testvérként szereti egymást. Két férfi, aki farkasszemet néz egymással a holokauszt poklában, majd évtizedekkel később immár a bíróságon, hogy végérvényesen pontot tegyen egy fájdalmas, szívet tépő, borzalmakkal teli történet végére… Elliot Rosenzweig Chicago díszpolgára, milliárdos. Az opera egyik megnyitó ünnepségén egy férfi váratlanul odalép hozzá, és fegyvert fog rá. Az öregember, Benjamin Salomon azzal vádolja meg mindenki füle hallatára, hogy háborús bűnös, sőt mi több, ő maga Otto Piatek, egykori SS-tiszt, a hírhedt zamosci mészáros. Elliot minden követ megmozgat, hogy megússza a tárgyalást, ami a jó hírét veszélyeztetné. Ben azonban, aki a második világháború idején elveszített mindent, ami fontos volt számára, hajthatatlan. Míg Elliotot a felejtés, Bent az emlékezés élteti. Azt akarja, hogy amíg világ a világ, senki se feledje, mi történt a holokauszt idején…

Linda Castillo: Vihar után
Painters Millen tornádó söpör végig, sérülteket, hatalmas pusztítást hagyva maga után. A romeltakarítás során egy cserkészcsapat emberi maradványokra bukkan. A kiérkező Kate Burkholder rendőrfőnök rögtön gyilkosságra gyanakszik, pedig a csontok legalább harminc éve ugyanazon a helyen feküdtek. Ki az áldozat? És kinek állt érdekében egy pajta alá rejteni a holttestet? Talán a mellette talált eljegyzési gyűrű segíthet azonosítani az áldozatot, vagy elvezethet a gyilkoshoz, de amikor végre a rendőrség elindulhatna egy nyomon, az amish közösség zárt ajtajain kell döngetnie. Kate fiatalon szakított amish gyökereivel, mégis könnyebben szóra bírhatja a közösséget, de az elvakult hit, a tolerancia hiánya újabb akadályokat gördít a nyomozás elé. Az évtizedes családi titkok családi titkok maradnának, ha egy hajdani ártatlan szív rá nem döbbenne arra, hogy az élete egészen másként is alakulhatott volna. Kate pedig nem tehet mást, mint hogy az idővel is harcba száll azért, hogy a szemet szemért, fogat fogért elvet ne követhesse senki az ügy lezárásáig…

J. P. Gallagher: Bíbor ​és fekete
E ​könyv magán viseli egy bestseller vagy egy háborús krimi számos jegyét: van benne kémkedés, összeesküvés, küzdelem a gonosz erőkkel, az éjszaka sötétjében végzett titkos munka… Csakhogy ebben az esetben mindez valóban megtörtént. A Vatikán Vörös Pimperneljének is nevezett monsignor Hugh O'Flaherty megdöbbentő és hősi történetét beszéli el. Olaszország német megszállása idején, amikor Róma Herbert Kappler, a rettegett SS-ezredes irányítása alá került, O'Flaherty megszervezett egy különböző nemzetiségű, vallású és politikai nézeteket valló, tapasztalt férfiakból és nőkből álló csapatot. Egy célja volt: hogy megmentsen minél több szökött hadifoglyot és zsidó embert a náci gépezettől. A monsignor irányítása alatt magánházakban, lakásokban és egyházi intézményekben rejtegették a rászorultakat. O'Flaherty jól ismert alakja mindennap megjelent a Szent Péter-bazilika lépcsőin – semleges területen, melyet még a nácik sem mertek megtámadni –, hogy segíthessen a hozzá küldött szökevényeknek. Kappler újra meg újra kísérletet tett a meggyilkolására, de mindannyiszor kudarcot vallott.

Joséphine Dedet: Géraldine, Alekszej Tolsztoj: Golgota, Anthony Trollope: Hitek és remények, Donald McCaig: Rhett ​Butler

Joséphine Dedet: Géraldine
1915-ben ​született Budapesten egy szőke kislány, akivel megtörtént a tündérmese: magához hívatta a király, feleségül vette, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Apponyi Géraldine apja magyar gróf, anyja amerikai milliomoslány. Az első világháború kitörése előtt találkoznak Párizsban, és egymásba szeretnek. Két kislányuk születik, mielőtt a világuk összeomlik: a vesztes háború után a feleség hadikölcsönbe fektetett vagyonának híre-pora se marad, a férj birtoka pedig immár Csehszlovákiában van. Apponyi Gyula még megéri, hogy fia születik, aztán tüdővészben meghal. Fiatal özvegye a három gyerekkel anyjához költözik a Riviérára. Innen kezdve a lányokat ide-oda rángatja apjuk családja és az édesanyjuk, aki közben ismét férjhez megy. Végül Géraldine és a húga, Virginia, Magyarországon telepszenek le. Virginia megtalálja az igazit, a lassan vénlánysorba kerülő Géraldine kezét pedig az albán király kéri meg, nyilván politikai indokkal, de mindenki meglepetésére igaz szerelem ébred mindkettőjükben. A házasságkötés után alig egy évvel Olaszország lerohanja Albániát; a király és a királyné újszülött gyerekükkel együtt szöknek át a görög határon, s ettől kezdve száműzetésben élnek. A második világháború után az albán kommunisták még az emléküket is igyekeztek eltörölni, de Géraldine és fia, Leka, megérte Enver Hoxha uralmának összeomlását. Visszatértek Tiranába, és a királyné ott halt meg nyolcvanhét évesen. Joséphine Dedet szabad hozzáférést kapott a királyné levelezéséhez, és sokat beszélgetett vele és húgával. Személyes hangú, ugyanakkor alapos portrét fest egy különleges asszonyról.

Alekszej Tolsztoj: Golgota
"Pétervár ​fergeteges, dőzsölő éjféli életet élt. Tébolyodott, kéjesen foszforeszkáló nyári éjszakák és télen a zöld asztalnál átvirrasztott éjjelek, aranycsengés, zengés, keringő párok az ablakok fénykeretében, veszett kocsikázások, cigányok, hajnali párbajok és katonai parádék a jeges szélben, rézfúvók rivalgásában a cár dülledt szemének borzalomkeltő tekintete előtt… Így élt a város. Járványos lett az öngyilkosság. A törvényszéki tárgyalótermeket zsúfolásig megtöltötték a hisztérikus asszonyok, akik mohón figyelték a véres, izgalmas bűnpörök menetelét. Pénzért minden kapható volt: luxus és asszonyok egymás egyaránt. Ez volt az az idő, amikor a szeretet, a jóság, az egészség közönségesnek, elavultnak számított. Senki sem volt szerelmes, de mindenki szomjuhozott, és mint a megmérgezettek, úgy vetették magukat mindenre, ami kábított s bensejüket elzsongította. A lányok titkolták szűzességüket, a hitvestársak hűségüket. A rombolás jóízlésről tanúskodott, a neuraszténia az elfinomultság jele volt. az emberek inkább vállalták a bűnök s fajtalanság látszatát, semhogy „ízléstelennek” tekintsék őket. Ilyen volt Pétervár 1914-ben." Ebből a kaotikus, szennyes kavargásból indulnak el Alekszej Tolsztoj regényének hősei. Ebből a reménytelen, sötét világból remélnek, hisznek egy új, szebb, boldogabb életet. Kerülő utakon, szenvedéseken, megpróbáltatásokon, vérözönön át harcolják ki a nyugodt jövő ígéretét. Dása és Tyelegin, Kátya és Roscsin sorsa az orosz értelmiség sorsa: „Három vízben áztunk, három véren fürödtünk, három lúgban főttünk. Tisztábbak vagyunk a tisztánál.”

Anthony Trollope: Hitek és remények
Anthony ​​Trollope-nak, a 19. századi angol irodalom legtermékenyebb szerzőjének briliáns kötetét tartja kezében az olvasó. A viktoriánus prózaírás klasszikusa nagy népszerűségnek örvendett saját korában, melyet ironikus, egyéni hangjának, remek jellemábrázoló képességének és lényeglátásának köszönhetett.  E regényében egy angol vidéki kisváros kusza társadalmi viszonyait boncolgatja egy föltáruló szerelem tükrében. Főhőse, Rachel Ray, egy elszegényedett polgári család szépreményű leánykája, akinek életét két ellentétes vonzás: a bigott vallásosság eszméinek való megfelelés és az ifjúi szív hevülete teszi pokollá. Özvegy édesanyja és hitbuzgó, ugyancsak özvegy nővére olyan elvárásokkal terhelik a leányt, amelyekkel aligha egyeztethető össze fellobbanó szerelme az öntörvényű, karrierjét egyengető városi ifjú, Luke Rowan iránt. A kisebbik lányát rajongva szerető, ám roppant határozatlan, s mások ítéletén csüggő anya akaratlanul is egyre több akadályt gördít leánykája útjába. A szerelmesek helyzetét még tovább nehezíti a nagy múltú, ám annál ihatatlanabb sört főző cég csökönyös vezetője, Mr. Tappitt és ármánykodó felesége, valamint a kisváros pletyka- és botrányéhes polgársága.  E színes kavalkádban szikrázik föl Trollope sziporkázó humora, máig szórakoztató ironikus hangvétele, páratlan egyházkritikája és kiváló karakterábrázolása, amelyekhez képest a történet már-már másodlagossá válik.

Donald McCaig: Rhett ​Butler
Minden ​idők egyik legsikeresebb regénye, az Elfújta a szél a keményfejű, férfibolondító Scarlett O’Hara és a lázadó, talpraesett Rhett Butler szerelmét meséli el, amelyhez az amerikai Észak és Dél háborúja szolgáltat drámai hátteret. Szerzője, Margaret Mitchell visszautasított minden felkérést, hogy megírja a történet folytatását, irodalmi hagyatékának kezelői azonban idővel engedtek a rajongók nyomásának: Alexandra Ripley Scarlett életét gondolta tovább, Donald McCaig pedig most Rhettre összpontosít. A polgárháború időszakát kitűnően ismerő szerző tizenkét éven keresztül dolgozott a regényen, szigorú „felügyelet” alatt, mert hűnek kellett maradnia az Elfújta a szél szelleméhez. Végre feltárul előttünk ennek a talányos férfinak az élete, akit a regény elején párbajban látunk viszont, majd megismerkedünk gyermekkorával és azokkal az emberekkel, akik a jellemét formálták: kegyetlen, hatalomvágyó apjával; az intéző lányával, Belle Watlinggel; bátor és határozott húgával, Rosemaryvel; régi barátjával, a felszabadított rabszolgák fiával, Tunis Bonneau-val, valamint számtalan más barátjával és ellenségével. Tisztázódik, mi is a helyzet állítólagos törvénytelen fiával, és persze árnyaltabb képet kapunk Scarlett O’Haráról is, aki jobban hasonlít Rhetthez, mint szeretné, és jobban szereti őt, mint amennyire elismeri. Mesterien megírt regény, amely inkább kiegészítése, mint folytatása az eredeti műnek.

Linda Castillo: Bűnösök között, Joyce Carol Oates: Napforduló, James Aldridge: A ​diplomata

James Aldridge: A ​diplomata
Iránban, ​1945-46 táján játszódik James Aldridge regénye. Mindaz, ami napjainkban, amikor Irán újból a világpolitika egyik legfőbb feszültséggócának számít, újsághírekből, híradóképekből ismerős számunkra, ott kavarog a regény lapjain, csak éppen egy különös, érdekes vetületben: a mai problémák forrásvidékén járunk. Az olajkoncesszió körüli bonyodalmaktól a siita egyház vagy a Tudeh-párt szerepéig, Reza sah uralmának kezdetétől az akkori kurd felkelésig minden mai tényező feltűnik a történet hátterében. Aldridge, a más regényei nyomán méltán ismert és népszerű angol író könyve 1952-ben egyszer már megjelent magyarul, s azóta hozzáférhetetlenné vált, új kiadása tehát föltehetően sokaknak szerez örömöt. Ez a könyv ugyanis a szó legjobb értelmében: bestseller mű. Az író kitűnően ért ahhoz, hogy lekösse az olvasó érdeklődését. Fordulatos meseszövése, érzékletes emberábrázolása, a cselekmény gazdag áramlása, az érdekes helyszínek, a világpolitika kulisszái mögé engedett bepillantás csakúgy vonzóvá teszi regényét, mint az a szép, gyöngéd színekkel megrajzolt szerelmi történet, amely a politikával egyenrangú szálként húzódik végig a cselekményen. A főhősért, MacGregorért tiszta szívvel izgulhatunk, sőt meg is szeretjük. Aldridge stílusát különösen élvezhetik a sajátosan „angol” irónia kedvelői. A regény hatását mindezen túl az is fokozza, hogy a benne foglalt ismeretanyag dokumentum értékű; az író ugyanis a londoni Times, majd a New York Times tudósítójaként szemtanúja volt mindannak, amiről könyvében szó esik…

Joyce Carol Oates: Napforduló
Régi földbirtokok, klasszicizáló házak, a kvéker humanista hagyomány és keresztény tartás légkörében, Pennsylvania vidékén találkozik két mai magára maradt nő. Az egyik fiatalabb és szép, elvált és talajvesztettségében menekül ebbe a környezetbe, hogy újra rendezze az életét, hogy tanítson becsülettel. A másik nem sokkal idősebb, de már özvegy - mégpedig egy világhírű szobrász özvegye - és maga is jó nevű festő, művész, egyéniség. Szépnek nem szép, de annál izgalmasabb, vonzóbb, csupa rejtély. Különcségével már-már uralkodói határozottságával természetszerűleg vonzza, szinte megbabonázza, magához láncolja a megbizonytalanodott, törékeny tanárnőt. Az ellentéteknek ebben a vonzásában rajzolja meg a számos könyvéről nálunk is jól ismert és kedvelt amerikai írónő, Joyce Carol Oates két mai nő féktelenül vagy csupán a barátságon is túlmutató kapcsolatát.

Linda Castillo: Bűnösök között
Boldog ​ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint. Egy tizenöt éves lány holttestére bukkannak egy világtól elzárt amish telep melletti erdőben. Megfagyott a hóban. A halála előtt gyermeket várt. Vajon véletlenül tévedt el a rengetegben, vagy menekült valaki elől? Az eset körül egyre sokasodnak a rejtélyek, a lány rokonai és ismerősei viszont nem hajlandóak – vagy nem mernek – szóba állni a rendőrséggel. A seriff az ohiói Kate Burkholder rendőrfőnök segítségét kéri, hogy épüljön be a közösségbe, és járjon az ügy végére. A nő amish családban nőtt fel, így tökéletes jelölt a kockázatos küldetésre, de ha elvállalja, szembe kell néznie a saját múltjával is, és azzal, hogy annak idején miért tagadta meg a hitét. Amikor azonban megtudja, hogy talán más gyermekek élete is veszélyben forog, úgy érzi, nem mondhat nemet a feladatra. Végül a csendes, vidéki kisváros felszíne alatt egy olyan világra bukkan, amelynek lakóit szörnyű titkok, rémes bűntettek és vallási fanatikusok tartják rettegésben. És ahogy egyre közelebb kerül az ügy megoldásához, lassan kezd rádöbbenni, hogy túl sokat tud, és ő maga sincs biztonságban.