Samantha Vérant: Hét levél Párizsból
Ha a történet nem lenne igaz, akár mese is lehetne. Mese a negyvenéves Samantháról, aki élete romjain ülve felidézi fiatalkora nagy találkozását Párizsban. Mivel nincs vesztenivalója, de van internetje, felkutatja azt a francia férfit, aki húsz évvel ezelőtt hét szenvedélyes szerelmes levelet írt neki, és amelyekre Samantha sohasem válaszolt. És a románc újra indul. Samanthának számtalan akadályt kell legyőznie, számtalan anyagi és érzelmi problémával kell megbirkóznia, mire elkövetkezik élete nagy napja: a francia-amerikai esküvő. Húsz év, hét levél és egy életre szóló szerelem.
Tess Gerritsen: A múmia
BÚJKÁL
A média szinte megőrül a hírért, amikor egy múmiára bukkannak Boston egyik múzeumának alagsorában. A tv-csatornák egymással versengve tudósítanak a CT-vizsgálatról, amelyből kiderül majd, az ókori Egyiptom melyik korszakából származik.
GYILKOL
A kórházban a tekintetek a CT-monitora szegeződnek. Szinte mindenki egyszerre hőköl hátra, amikor a múmia testében jól kivehetően feltűnik egy pisztolygolyó képe.
GYŰJTÖGET
Miután megtalálják a második áldozat gondosan tartósított holttestét, majd a harmadikét, egyértelművé válik: Boston utcáin egy nagyon intelligens sorozatgyilkos pusztít. Vajon meddig képes bővíteni a hátborzongató gyűjteményét?
February 26, 2019
February 20, 2019
Federico Baccomo: Anna éppen hazudik, John Grisham: A Kakas bár, Linda Castillo: A halál szava
Linda Castillo: A halál szava
A békés kisváros, Painters Mill mellett egy pajtában felakasztva találnak egy köztiszteletben álló férfit. Noha az eset első pillantásra öngyilkosságnak tűnik, a bizonyítékok alapján hamarosan kiderül, hogy az áldozat nem önkezével vetett véget az életének. A helyszínen talált rejtélyes, festett amish fabábú miatt a helyi rendőrfőnöknő, Kate Burkholder arra gyanakszik, hogy az ügynek köze lehet egy harmincöt évvel ezelőtti kegyetlen mészárláshoz. Amikor holtan találják a helyi galéria tulajdonosát is, Kate egy új nyomot követve sötét titokra bukkan, amely nemcsak a mostani bűntények elkövetőjéhez vezethet el, de a régi tragédiára is magyarázatot adhat. A nőnek versenyt kell futnia az idővel, hogy megtaláljon egy hidegvérű gyilkost, aki arra esküdött, hogy mindenáron igazságot szolgáltat… Linda Castillo (Utolsó lélegzet, Az alagút) regénye izgalmas és megrázó történet arról, hogy egyetlen rossz döntés miként teheti tönkre több ember életét is, akár mindörökre.
John Grisham: A Kakas bár
Mark, Todd, Gordy és Zola végzős joghallgatók. Az évek alatt felvett hallgatói kölcsönből olyan hatalmas adósságot halmoztak fel, amelyet akkor is csak bajosan tudnának visszafizetni, ha jó állást találnának a diploma megszerzése után, de még erre sincs sok esélyük. Ugyanis a nagy hatalmú pénzügyi befektető tulajdonában lévő egyetem csúnyán becsapta őket, amikor jobbnál jobb munkalehetőségeket ígért. Az egyetem valójában közönséges diplomagyár, az oktatás színvonala siralmas, a végzettek nagy része az ügyvédi vizsgát sem tudja letenni. A kilátástalannak tűnő helyzetben egyikük tragédiája teljesen megváltoztatja hármójuk életét, ezért súlyos döntésre szánják el magukat: otthagyják az egyetemet. Annyi bizonyos, hogy csak úgy tudnak megszabadulni a kölcsöntől, ha homokot szórnak a gépezetbe, leleplezik az egyetem és a diákhitelt folyósító banki hálózat mögött álló csalót. De vajon nem őrültség lelépni néhány hónappal a diploma megszerzése előtt? Érdemes akár törvényt is sérteni? Talán igen, talán nem… Mindenesetre telepedjünk fel a bárszékre, kérjünk egy hideg italt, és időzzünk el egy kicsit a Kakas Bárban! John Grisham mindig hozza a megszokott formáját, és abban is megbízható, hogy mindig rátapint azokra a jelenségekre, amelyek a legizgalmasabb tálalásban teszik időszerűvé minden regényét.
Federico Baccomo: Anna éppen hazudik
Tudni akarod, ha hazudnak neked? A mobilod megmondhatja. Persze egy ingyenes appnak is lehet nagy ára… Riccardo Merisio élete egy nehéz szakaszán jutott túl, de fokozatosan újra megtanult mosolyogni. Új állása van, és egy kolléganőjével talán valami komolyabb kapcsolat is elkezdett kibontakozni. Egy este azonban, miközben Annával csetel, megjelenik egy felirat a mobilja kijelzőjén, ami arra utasítja, töltsön le egy WhatsTrue nevű applikációt. A felszólítás elől nem sikerül kitérnie, és attól a pillanattól kezdve, hogy az app föltelepült, különös dolgok történnek: a beérkező üzenetek mind nagyobb része mellett tűnik fel egy kis, figyelmeztető sor, miszerint az illető épp hazudik. Vajon mi ez? Valami pimasz reklámfogás? Vagy a program valóban képes megállapítani, mikor nem mond igazat az ember? Riccardót egyre inkább hatalmába keríti a paranoia, már szinte senkiben sem bízik, s úgy érzi, leomlanak a határok a valóság és a képzelet között. Federico Baccomo intelligens és eredeti regényében semmi sem fekete vagy fehér. A szereplők egyszerre csalók és megcsalatottak, miközben a történet korunk releváns kérdéseit feszegeti: Párkapcsolatunk kezelését milyen mértékben bízhatjuk rá a modern technológiára? Épülhetnek-e őszinte érzelmek hazugságokból álló alapokra? Érdemes-e a tökéletességet hajszolni, vagy alkudjunk meg, és próbáljunk egyszerűen boldogok lenni?
A békés kisváros, Painters Mill mellett egy pajtában felakasztva találnak egy köztiszteletben álló férfit. Noha az eset első pillantásra öngyilkosságnak tűnik, a bizonyítékok alapján hamarosan kiderül, hogy az áldozat nem önkezével vetett véget az életének. A helyszínen talált rejtélyes, festett amish fabábú miatt a helyi rendőrfőnöknő, Kate Burkholder arra gyanakszik, hogy az ügynek köze lehet egy harmincöt évvel ezelőtti kegyetlen mészárláshoz. Amikor holtan találják a helyi galéria tulajdonosát is, Kate egy új nyomot követve sötét titokra bukkan, amely nemcsak a mostani bűntények elkövetőjéhez vezethet el, de a régi tragédiára is magyarázatot adhat. A nőnek versenyt kell futnia az idővel, hogy megtaláljon egy hidegvérű gyilkost, aki arra esküdött, hogy mindenáron igazságot szolgáltat… Linda Castillo (Utolsó lélegzet, Az alagút) regénye izgalmas és megrázó történet arról, hogy egyetlen rossz döntés miként teheti tönkre több ember életét is, akár mindörökre.
John Grisham: A Kakas bár
Mark, Todd, Gordy és Zola végzős joghallgatók. Az évek alatt felvett hallgatói kölcsönből olyan hatalmas adósságot halmoztak fel, amelyet akkor is csak bajosan tudnának visszafizetni, ha jó állást találnának a diploma megszerzése után, de még erre sincs sok esélyük. Ugyanis a nagy hatalmú pénzügyi befektető tulajdonában lévő egyetem csúnyán becsapta őket, amikor jobbnál jobb munkalehetőségeket ígért. Az egyetem valójában közönséges diplomagyár, az oktatás színvonala siralmas, a végzettek nagy része az ügyvédi vizsgát sem tudja letenni. A kilátástalannak tűnő helyzetben egyikük tragédiája teljesen megváltoztatja hármójuk életét, ezért súlyos döntésre szánják el magukat: otthagyják az egyetemet. Annyi bizonyos, hogy csak úgy tudnak megszabadulni a kölcsöntől, ha homokot szórnak a gépezetbe, leleplezik az egyetem és a diákhitelt folyósító banki hálózat mögött álló csalót. De vajon nem őrültség lelépni néhány hónappal a diploma megszerzése előtt? Érdemes akár törvényt is sérteni? Talán igen, talán nem… Mindenesetre telepedjünk fel a bárszékre, kérjünk egy hideg italt, és időzzünk el egy kicsit a Kakas Bárban! John Grisham mindig hozza a megszokott formáját, és abban is megbízható, hogy mindig rátapint azokra a jelenségekre, amelyek a legizgalmasabb tálalásban teszik időszerűvé minden regényét.
Federico Baccomo: Anna éppen hazudik
Tudni akarod, ha hazudnak neked? A mobilod megmondhatja. Persze egy ingyenes appnak is lehet nagy ára… Riccardo Merisio élete egy nehéz szakaszán jutott túl, de fokozatosan újra megtanult mosolyogni. Új állása van, és egy kolléganőjével talán valami komolyabb kapcsolat is elkezdett kibontakozni. Egy este azonban, miközben Annával csetel, megjelenik egy felirat a mobilja kijelzőjén, ami arra utasítja, töltsön le egy WhatsTrue nevű applikációt. A felszólítás elől nem sikerül kitérnie, és attól a pillanattól kezdve, hogy az app föltelepült, különös dolgok történnek: a beérkező üzenetek mind nagyobb része mellett tűnik fel egy kis, figyelmeztető sor, miszerint az illető épp hazudik. Vajon mi ez? Valami pimasz reklámfogás? Vagy a program valóban képes megállapítani, mikor nem mond igazat az ember? Riccardót egyre inkább hatalmába keríti a paranoia, már szinte senkiben sem bízik, s úgy érzi, leomlanak a határok a valóság és a képzelet között. Federico Baccomo intelligens és eredeti regényében semmi sem fekete vagy fehér. A szereplők egyszerre csalók és megcsalatottak, miközben a történet korunk releváns kérdéseit feszegeti: Párkapcsolatunk kezelését milyen mértékben bízhatjuk rá a modern technológiára? Épülhetnek-e őszinte érzelmek hazugságokból álló alapokra? Érdemes-e a tökéletességet hajszolni, vagy alkudjunk meg, és próbáljunk egyszerűen boldogok lenni?
February 14, 2019
J. P. Gallagher: Bíbor és fekete, Ronald H. Balson: Valaha testvérek voltunk, Linda Castillo: Vihar után
Ronald H. Balson: Valaha testvérek voltunk
ét gyermekkori barát, aki testvérként szereti egymást. Két férfi, aki farkasszemet néz egymással a holokauszt poklában, majd évtizedekkel később immár a bíróságon, hogy végérvényesen pontot tegyen egy fájdalmas, szívet tépő, borzalmakkal teli történet végére… Elliot Rosenzweig Chicago díszpolgára, milliárdos. Az opera egyik megnyitó ünnepségén egy férfi váratlanul odalép hozzá, és fegyvert fog rá. Az öregember, Benjamin Salomon azzal vádolja meg mindenki füle hallatára, hogy háborús bűnös, sőt mi több, ő maga Otto Piatek, egykori SS-tiszt, a hírhedt zamosci mészáros. Elliot minden követ megmozgat, hogy megússza a tárgyalást, ami a jó hírét veszélyeztetné. Ben azonban, aki a második világháború idején elveszített mindent, ami fontos volt számára, hajthatatlan. Míg Elliotot a felejtés, Bent az emlékezés élteti. Azt akarja, hogy amíg világ a világ, senki se feledje, mi történt a holokauszt idején…
Linda Castillo: Vihar után
Painters Millen tornádó söpör végig, sérülteket, hatalmas pusztítást hagyva maga után. A romeltakarítás során egy cserkészcsapat emberi maradványokra bukkan. A kiérkező Kate Burkholder rendőrfőnök rögtön gyilkosságra gyanakszik, pedig a csontok legalább harminc éve ugyanazon a helyen feküdtek. Ki az áldozat? És kinek állt érdekében egy pajta alá rejteni a holttestet? Talán a mellette talált eljegyzési gyűrű segíthet azonosítani az áldozatot, vagy elvezethet a gyilkoshoz, de amikor végre a rendőrség elindulhatna egy nyomon, az amish közösség zárt ajtajain kell döngetnie. Kate fiatalon szakított amish gyökereivel, mégis könnyebben szóra bírhatja a közösséget, de az elvakult hit, a tolerancia hiánya újabb akadályokat gördít a nyomozás elé. Az évtizedes családi titkok családi titkok maradnának, ha egy hajdani ártatlan szív rá nem döbbenne arra, hogy az élete egészen másként is alakulhatott volna. Kate pedig nem tehet mást, mint hogy az idővel is harcba száll azért, hogy a szemet szemért, fogat fogért elvet ne követhesse senki az ügy lezárásáig…
J. P. Gallagher: Bíbor és fekete
E könyv magán viseli egy bestseller vagy egy háborús krimi számos jegyét: van benne kémkedés, összeesküvés, küzdelem a gonosz erőkkel, az éjszaka sötétjében végzett titkos munka… Csakhogy ebben az esetben mindez valóban megtörtént. A Vatikán Vörös Pimperneljének is nevezett monsignor Hugh O'Flaherty megdöbbentő és hősi történetét beszéli el. Olaszország német megszállása idején, amikor Róma Herbert Kappler, a rettegett SS-ezredes irányítása alá került, O'Flaherty megszervezett egy különböző nemzetiségű, vallású és politikai nézeteket valló, tapasztalt férfiakból és nőkből álló csapatot. Egy célja volt: hogy megmentsen minél több szökött hadifoglyot és zsidó embert a náci gépezettől. A monsignor irányítása alatt magánházakban, lakásokban és egyházi intézményekben rejtegették a rászorultakat. O'Flaherty jól ismert alakja mindennap megjelent a Szent Péter-bazilika lépcsőin – semleges területen, melyet még a nácik sem mertek megtámadni –, hogy segíthessen a hozzá küldött szökevényeknek. Kappler újra meg újra kísérletet tett a meggyilkolására, de mindannyiszor kudarcot vallott.
ét gyermekkori barát, aki testvérként szereti egymást. Két férfi, aki farkasszemet néz egymással a holokauszt poklában, majd évtizedekkel később immár a bíróságon, hogy végérvényesen pontot tegyen egy fájdalmas, szívet tépő, borzalmakkal teli történet végére… Elliot Rosenzweig Chicago díszpolgára, milliárdos. Az opera egyik megnyitó ünnepségén egy férfi váratlanul odalép hozzá, és fegyvert fog rá. Az öregember, Benjamin Salomon azzal vádolja meg mindenki füle hallatára, hogy háborús bűnös, sőt mi több, ő maga Otto Piatek, egykori SS-tiszt, a hírhedt zamosci mészáros. Elliot minden követ megmozgat, hogy megússza a tárgyalást, ami a jó hírét veszélyeztetné. Ben azonban, aki a második világháború idején elveszített mindent, ami fontos volt számára, hajthatatlan. Míg Elliotot a felejtés, Bent az emlékezés élteti. Azt akarja, hogy amíg világ a világ, senki se feledje, mi történt a holokauszt idején…
Linda Castillo: Vihar után
Painters Millen tornádó söpör végig, sérülteket, hatalmas pusztítást hagyva maga után. A romeltakarítás során egy cserkészcsapat emberi maradványokra bukkan. A kiérkező Kate Burkholder rendőrfőnök rögtön gyilkosságra gyanakszik, pedig a csontok legalább harminc éve ugyanazon a helyen feküdtek. Ki az áldozat? És kinek állt érdekében egy pajta alá rejteni a holttestet? Talán a mellette talált eljegyzési gyűrű segíthet azonosítani az áldozatot, vagy elvezethet a gyilkoshoz, de amikor végre a rendőrség elindulhatna egy nyomon, az amish közösség zárt ajtajain kell döngetnie. Kate fiatalon szakított amish gyökereivel, mégis könnyebben szóra bírhatja a közösséget, de az elvakult hit, a tolerancia hiánya újabb akadályokat gördít a nyomozás elé. Az évtizedes családi titkok családi titkok maradnának, ha egy hajdani ártatlan szív rá nem döbbenne arra, hogy az élete egészen másként is alakulhatott volna. Kate pedig nem tehet mást, mint hogy az idővel is harcba száll azért, hogy a szemet szemért, fogat fogért elvet ne követhesse senki az ügy lezárásáig…
J. P. Gallagher: Bíbor és fekete
E könyv magán viseli egy bestseller vagy egy háborús krimi számos jegyét: van benne kémkedés, összeesküvés, küzdelem a gonosz erőkkel, az éjszaka sötétjében végzett titkos munka… Csakhogy ebben az esetben mindez valóban megtörtént. A Vatikán Vörös Pimperneljének is nevezett monsignor Hugh O'Flaherty megdöbbentő és hősi történetét beszéli el. Olaszország német megszállása idején, amikor Róma Herbert Kappler, a rettegett SS-ezredes irányítása alá került, O'Flaherty megszervezett egy különböző nemzetiségű, vallású és politikai nézeteket valló, tapasztalt férfiakból és nőkből álló csapatot. Egy célja volt: hogy megmentsen minél több szökött hadifoglyot és zsidó embert a náci gépezettől. A monsignor irányítása alatt magánházakban, lakásokban és egyházi intézményekben rejtegették a rászorultakat. O'Flaherty jól ismert alakja mindennap megjelent a Szent Péter-bazilika lépcsőin – semleges területen, melyet még a nácik sem mertek megtámadni –, hogy segíthessen a hozzá küldött szökevényeknek. Kappler újra meg újra kísérletet tett a meggyilkolására, de mindannyiszor kudarcot vallott.
Joséphine Dedet: Géraldine, Alekszej Tolsztoj: Golgota, Anthony Trollope: Hitek és remények, Donald McCaig: Rhett Butler
Joséphine Dedet: Géraldine
1915-ben született Budapesten egy szőke kislány, akivel megtörtént a tündérmese: magához hívatta a király, feleségül vette, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Apponyi Géraldine apja magyar gróf, anyja amerikai milliomoslány. Az első világháború kitörése előtt találkoznak Párizsban, és egymásba szeretnek. Két kislányuk születik, mielőtt a világuk összeomlik: a vesztes háború után a feleség hadikölcsönbe fektetett vagyonának híre-pora se marad, a férj birtoka pedig immár Csehszlovákiában van. Apponyi Gyula még megéri, hogy fia születik, aztán tüdővészben meghal. Fiatal özvegye a három gyerekkel anyjához költözik a Riviérára. Innen kezdve a lányokat ide-oda rángatja apjuk családja és az édesanyjuk, aki közben ismét férjhez megy. Végül Géraldine és a húga, Virginia, Magyarországon telepszenek le. Virginia megtalálja az igazit, a lassan vénlánysorba kerülő Géraldine kezét pedig az albán király kéri meg, nyilván politikai indokkal, de mindenki meglepetésére igaz szerelem ébred mindkettőjükben. A házasságkötés után alig egy évvel Olaszország lerohanja Albániát; a király és a királyné újszülött gyerekükkel együtt szöknek át a görög határon, s ettől kezdve száműzetésben élnek. A második világháború után az albán kommunisták még az emléküket is igyekeztek eltörölni, de Géraldine és fia, Leka, megérte Enver Hoxha uralmának összeomlását. Visszatértek Tiranába, és a királyné ott halt meg nyolcvanhét évesen. Joséphine Dedet szabad hozzáférést kapott a királyné levelezéséhez, és sokat beszélgetett vele és húgával. Személyes hangú, ugyanakkor alapos portrét fest egy különleges asszonyról.
Alekszej Tolsztoj: Golgota
"Pétervár fergeteges, dőzsölő éjféli életet élt. Tébolyodott, kéjesen foszforeszkáló nyári éjszakák és télen a zöld asztalnál átvirrasztott éjjelek, aranycsengés, zengés, keringő párok az ablakok fénykeretében, veszett kocsikázások, cigányok, hajnali párbajok és katonai parádék a jeges szélben, rézfúvók rivalgásában a cár dülledt szemének borzalomkeltő tekintete előtt… Így élt a város. Járványos lett az öngyilkosság. A törvényszéki tárgyalótermeket zsúfolásig megtöltötték a hisztérikus asszonyok, akik mohón figyelték a véres, izgalmas bűnpörök menetelét. Pénzért minden kapható volt: luxus és asszonyok egymás egyaránt. Ez volt az az idő, amikor a szeretet, a jóság, az egészség közönségesnek, elavultnak számított. Senki sem volt szerelmes, de mindenki szomjuhozott, és mint a megmérgezettek, úgy vetették magukat mindenre, ami kábított s bensejüket elzsongította. A lányok titkolták szűzességüket, a hitvestársak hűségüket. A rombolás jóízlésről tanúskodott, a neuraszténia az elfinomultság jele volt. az emberek inkább vállalták a bűnök s fajtalanság látszatát, semhogy „ízléstelennek” tekintsék őket. Ilyen volt Pétervár 1914-ben." Ebből a kaotikus, szennyes kavargásból indulnak el Alekszej Tolsztoj regényének hősei. Ebből a reménytelen, sötét világból remélnek, hisznek egy új, szebb, boldogabb életet. Kerülő utakon, szenvedéseken, megpróbáltatásokon, vérözönön át harcolják ki a nyugodt jövő ígéretét. Dása és Tyelegin, Kátya és Roscsin sorsa az orosz értelmiség sorsa: „Három vízben áztunk, három véren fürödtünk, három lúgban főttünk. Tisztábbak vagyunk a tisztánál.”
Anthony Trollope: Hitek és remények
Anthony Trollope-nak, a 19. századi angol irodalom legtermékenyebb szerzőjének briliáns kötetét tartja kezében az olvasó. A viktoriánus prózaírás klasszikusa nagy népszerűségnek örvendett saját korában, melyet ironikus, egyéni hangjának, remek jellemábrázoló képességének és lényeglátásának köszönhetett. E regényében egy angol vidéki kisváros kusza társadalmi viszonyait boncolgatja egy föltáruló szerelem tükrében. Főhőse, Rachel Ray, egy elszegényedett polgári család szépreményű leánykája, akinek életét két ellentétes vonzás: a bigott vallásosság eszméinek való megfelelés és az ifjúi szív hevülete teszi pokollá. Özvegy édesanyja és hitbuzgó, ugyancsak özvegy nővére olyan elvárásokkal terhelik a leányt, amelyekkel aligha egyeztethető össze fellobbanó szerelme az öntörvényű, karrierjét egyengető városi ifjú, Luke Rowan iránt. A kisebbik lányát rajongva szerető, ám roppant határozatlan, s mások ítéletén csüggő anya akaratlanul is egyre több akadályt gördít leánykája útjába. A szerelmesek helyzetét még tovább nehezíti a nagy múltú, ám annál ihatatlanabb sört főző cég csökönyös vezetője, Mr. Tappitt és ármánykodó felesége, valamint a kisváros pletyka- és botrányéhes polgársága. E színes kavalkádban szikrázik föl Trollope sziporkázó humora, máig szórakoztató ironikus hangvétele, páratlan egyházkritikája és kiváló karakterábrázolása, amelyekhez képest a történet már-már másodlagossá válik.
Donald McCaig: Rhett Butler
Minden idők egyik legsikeresebb regénye, az Elfújta a szél a keményfejű, férfibolondító Scarlett O’Hara és a lázadó, talpraesett Rhett Butler szerelmét meséli el, amelyhez az amerikai Észak és Dél háborúja szolgáltat drámai hátteret. Szerzője, Margaret Mitchell visszautasított minden felkérést, hogy megírja a történet folytatását, irodalmi hagyatékának kezelői azonban idővel engedtek a rajongók nyomásának: Alexandra Ripley Scarlett életét gondolta tovább, Donald McCaig pedig most Rhettre összpontosít. A polgárháború időszakát kitűnően ismerő szerző tizenkét éven keresztül dolgozott a regényen, szigorú „felügyelet” alatt, mert hűnek kellett maradnia az Elfújta a szél szelleméhez. Végre feltárul előttünk ennek a talányos férfinak az élete, akit a regény elején párbajban látunk viszont, majd megismerkedünk gyermekkorával és azokkal az emberekkel, akik a jellemét formálták: kegyetlen, hatalomvágyó apjával; az intéző lányával, Belle Watlinggel; bátor és határozott húgával, Rosemaryvel; régi barátjával, a felszabadított rabszolgák fiával, Tunis Bonneau-val, valamint számtalan más barátjával és ellenségével. Tisztázódik, mi is a helyzet állítólagos törvénytelen fiával, és persze árnyaltabb képet kapunk Scarlett O’Haráról is, aki jobban hasonlít Rhetthez, mint szeretné, és jobban szereti őt, mint amennyire elismeri. Mesterien megírt regény, amely inkább kiegészítése, mint folytatása az eredeti műnek.
1915-ben született Budapesten egy szőke kislány, akivel megtörtént a tündérmese: magához hívatta a király, feleségül vette, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Apponyi Géraldine apja magyar gróf, anyja amerikai milliomoslány. Az első világháború kitörése előtt találkoznak Párizsban, és egymásba szeretnek. Két kislányuk születik, mielőtt a világuk összeomlik: a vesztes háború után a feleség hadikölcsönbe fektetett vagyonának híre-pora se marad, a férj birtoka pedig immár Csehszlovákiában van. Apponyi Gyula még megéri, hogy fia születik, aztán tüdővészben meghal. Fiatal özvegye a három gyerekkel anyjához költözik a Riviérára. Innen kezdve a lányokat ide-oda rángatja apjuk családja és az édesanyjuk, aki közben ismét férjhez megy. Végül Géraldine és a húga, Virginia, Magyarországon telepszenek le. Virginia megtalálja az igazit, a lassan vénlánysorba kerülő Géraldine kezét pedig az albán király kéri meg, nyilván politikai indokkal, de mindenki meglepetésére igaz szerelem ébred mindkettőjükben. A házasságkötés után alig egy évvel Olaszország lerohanja Albániát; a király és a királyné újszülött gyerekükkel együtt szöknek át a görög határon, s ettől kezdve száműzetésben élnek. A második világháború után az albán kommunisták még az emléküket is igyekeztek eltörölni, de Géraldine és fia, Leka, megérte Enver Hoxha uralmának összeomlását. Visszatértek Tiranába, és a királyné ott halt meg nyolcvanhét évesen. Joséphine Dedet szabad hozzáférést kapott a királyné levelezéséhez, és sokat beszélgetett vele és húgával. Személyes hangú, ugyanakkor alapos portrét fest egy különleges asszonyról.
Alekszej Tolsztoj: Golgota
"Pétervár fergeteges, dőzsölő éjféli életet élt. Tébolyodott, kéjesen foszforeszkáló nyári éjszakák és télen a zöld asztalnál átvirrasztott éjjelek, aranycsengés, zengés, keringő párok az ablakok fénykeretében, veszett kocsikázások, cigányok, hajnali párbajok és katonai parádék a jeges szélben, rézfúvók rivalgásában a cár dülledt szemének borzalomkeltő tekintete előtt… Így élt a város. Járványos lett az öngyilkosság. A törvényszéki tárgyalótermeket zsúfolásig megtöltötték a hisztérikus asszonyok, akik mohón figyelték a véres, izgalmas bűnpörök menetelét. Pénzért minden kapható volt: luxus és asszonyok egymás egyaránt. Ez volt az az idő, amikor a szeretet, a jóság, az egészség közönségesnek, elavultnak számított. Senki sem volt szerelmes, de mindenki szomjuhozott, és mint a megmérgezettek, úgy vetették magukat mindenre, ami kábított s bensejüket elzsongította. A lányok titkolták szűzességüket, a hitvestársak hűségüket. A rombolás jóízlésről tanúskodott, a neuraszténia az elfinomultság jele volt. az emberek inkább vállalták a bűnök s fajtalanság látszatát, semhogy „ízléstelennek” tekintsék őket. Ilyen volt Pétervár 1914-ben." Ebből a kaotikus, szennyes kavargásból indulnak el Alekszej Tolsztoj regényének hősei. Ebből a reménytelen, sötét világból remélnek, hisznek egy új, szebb, boldogabb életet. Kerülő utakon, szenvedéseken, megpróbáltatásokon, vérözönön át harcolják ki a nyugodt jövő ígéretét. Dása és Tyelegin, Kátya és Roscsin sorsa az orosz értelmiség sorsa: „Három vízben áztunk, három véren fürödtünk, három lúgban főttünk. Tisztábbak vagyunk a tisztánál.”
Anthony Trollope: Hitek és remények
Anthony Trollope-nak, a 19. századi angol irodalom legtermékenyebb szerzőjének briliáns kötetét tartja kezében az olvasó. A viktoriánus prózaírás klasszikusa nagy népszerűségnek örvendett saját korában, melyet ironikus, egyéni hangjának, remek jellemábrázoló képességének és lényeglátásának köszönhetett. E regényében egy angol vidéki kisváros kusza társadalmi viszonyait boncolgatja egy föltáruló szerelem tükrében. Főhőse, Rachel Ray, egy elszegényedett polgári család szépreményű leánykája, akinek életét két ellentétes vonzás: a bigott vallásosság eszméinek való megfelelés és az ifjúi szív hevülete teszi pokollá. Özvegy édesanyja és hitbuzgó, ugyancsak özvegy nővére olyan elvárásokkal terhelik a leányt, amelyekkel aligha egyeztethető össze fellobbanó szerelme az öntörvényű, karrierjét egyengető városi ifjú, Luke Rowan iránt. A kisebbik lányát rajongva szerető, ám roppant határozatlan, s mások ítéletén csüggő anya akaratlanul is egyre több akadályt gördít leánykája útjába. A szerelmesek helyzetét még tovább nehezíti a nagy múltú, ám annál ihatatlanabb sört főző cég csökönyös vezetője, Mr. Tappitt és ármánykodó felesége, valamint a kisváros pletyka- és botrányéhes polgársága. E színes kavalkádban szikrázik föl Trollope sziporkázó humora, máig szórakoztató ironikus hangvétele, páratlan egyházkritikája és kiváló karakterábrázolása, amelyekhez képest a történet már-már másodlagossá válik.
Donald McCaig: Rhett Butler
Minden idők egyik legsikeresebb regénye, az Elfújta a szél a keményfejű, férfibolondító Scarlett O’Hara és a lázadó, talpraesett Rhett Butler szerelmét meséli el, amelyhez az amerikai Észak és Dél háborúja szolgáltat drámai hátteret. Szerzője, Margaret Mitchell visszautasított minden felkérést, hogy megírja a történet folytatását, irodalmi hagyatékának kezelői azonban idővel engedtek a rajongók nyomásának: Alexandra Ripley Scarlett életét gondolta tovább, Donald McCaig pedig most Rhettre összpontosít. A polgárháború időszakát kitűnően ismerő szerző tizenkét éven keresztül dolgozott a regényen, szigorú „felügyelet” alatt, mert hűnek kellett maradnia az Elfújta a szél szelleméhez. Végre feltárul előttünk ennek a talányos férfinak az élete, akit a regény elején párbajban látunk viszont, majd megismerkedünk gyermekkorával és azokkal az emberekkel, akik a jellemét formálták: kegyetlen, hatalomvágyó apjával; az intéző lányával, Belle Watlinggel; bátor és határozott húgával, Rosemaryvel; régi barátjával, a felszabadított rabszolgák fiával, Tunis Bonneau-val, valamint számtalan más barátjával és ellenségével. Tisztázódik, mi is a helyzet állítólagos törvénytelen fiával, és persze árnyaltabb képet kapunk Scarlett O’Haráról is, aki jobban hasonlít Rhetthez, mint szeretné, és jobban szereti őt, mint amennyire elismeri. Mesterien megírt regény, amely inkább kiegészítése, mint folytatása az eredeti műnek.
February 4, 2019
Linda Castillo: Bűnösök között, Joyce Carol Oates: Napforduló, James Aldridge: A diplomata
James Aldridge: A diplomata
Iránban, 1945-46 táján játszódik James Aldridge regénye. Mindaz, ami napjainkban, amikor Irán újból a világpolitika egyik legfőbb feszültséggócának számít, újsághírekből, híradóképekből ismerős számunkra, ott kavarog a regény lapjain, csak éppen egy különös, érdekes vetületben: a mai problémák forrásvidékén járunk. Az olajkoncesszió körüli bonyodalmaktól a siita egyház vagy a Tudeh-párt szerepéig, Reza sah uralmának kezdetétől az akkori kurd felkelésig minden mai tényező feltűnik a történet hátterében. Aldridge, a más regényei nyomán méltán ismert és népszerű angol író könyve 1952-ben egyszer már megjelent magyarul, s azóta hozzáférhetetlenné vált, új kiadása tehát föltehetően sokaknak szerez örömöt. Ez a könyv ugyanis a szó legjobb értelmében: bestseller mű. Az író kitűnően ért ahhoz, hogy lekösse az olvasó érdeklődését. Fordulatos meseszövése, érzékletes emberábrázolása, a cselekmény gazdag áramlása, az érdekes helyszínek, a világpolitika kulisszái mögé engedett bepillantás csakúgy vonzóvá teszi regényét, mint az a szép, gyöngéd színekkel megrajzolt szerelmi történet, amely a politikával egyenrangú szálként húzódik végig a cselekményen. A főhősért, MacGregorért tiszta szívvel izgulhatunk, sőt meg is szeretjük. Aldridge stílusát különösen élvezhetik a sajátosan „angol” irónia kedvelői. A regény hatását mindezen túl az is fokozza, hogy a benne foglalt ismeretanyag dokumentum értékű; az író ugyanis a londoni Times, majd a New York Times tudósítójaként szemtanúja volt mindannak, amiről könyvében szó esik…
Joyce Carol Oates: Napforduló
Régi földbirtokok, klasszicizáló házak, a kvéker humanista hagyomány és keresztény tartás légkörében, Pennsylvania vidékén találkozik két mai magára maradt nő. Az egyik fiatalabb és szép, elvált és talajvesztettségében menekül ebbe a környezetbe, hogy újra rendezze az életét, hogy tanítson becsülettel. A másik nem sokkal idősebb, de már özvegy - mégpedig egy világhírű szobrász özvegye - és maga is jó nevű festő, művész, egyéniség. Szépnek nem szép, de annál izgalmasabb, vonzóbb, csupa rejtély. Különcségével már-már uralkodói határozottságával természetszerűleg vonzza, szinte megbabonázza, magához láncolja a megbizonytalanodott, törékeny tanárnőt. Az ellentéteknek ebben a vonzásában rajzolja meg a számos könyvéről nálunk is jól ismert és kedvelt amerikai írónő, Joyce Carol Oates két mai nő féktelenül vagy csupán a barátságon is túlmutató kapcsolatát.
Linda Castillo: Bűnösök között
Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint. Egy tizenöt éves lány holttestére bukkannak egy világtól elzárt amish telep melletti erdőben. Megfagyott a hóban. A halála előtt gyermeket várt. Vajon véletlenül tévedt el a rengetegben, vagy menekült valaki elől? Az eset körül egyre sokasodnak a rejtélyek, a lány rokonai és ismerősei viszont nem hajlandóak – vagy nem mernek – szóba állni a rendőrséggel. A seriff az ohiói Kate Burkholder rendőrfőnök segítségét kéri, hogy épüljön be a közösségbe, és járjon az ügy végére. A nő amish családban nőtt fel, így tökéletes jelölt a kockázatos küldetésre, de ha elvállalja, szembe kell néznie a saját múltjával is, és azzal, hogy annak idején miért tagadta meg a hitét. Amikor azonban megtudja, hogy talán más gyermekek élete is veszélyben forog, úgy érzi, nem mondhat nemet a feladatra. Végül a csendes, vidéki kisváros felszíne alatt egy olyan világra bukkan, amelynek lakóit szörnyű titkok, rémes bűntettek és vallási fanatikusok tartják rettegésben. És ahogy egyre közelebb kerül az ügy megoldásához, lassan kezd rádöbbenni, hogy túl sokat tud, és ő maga sincs biztonságban.
Iránban, 1945-46 táján játszódik James Aldridge regénye. Mindaz, ami napjainkban, amikor Irán újból a világpolitika egyik legfőbb feszültséggócának számít, újsághírekből, híradóképekből ismerős számunkra, ott kavarog a regény lapjain, csak éppen egy különös, érdekes vetületben: a mai problémák forrásvidékén járunk. Az olajkoncesszió körüli bonyodalmaktól a siita egyház vagy a Tudeh-párt szerepéig, Reza sah uralmának kezdetétől az akkori kurd felkelésig minden mai tényező feltűnik a történet hátterében. Aldridge, a más regényei nyomán méltán ismert és népszerű angol író könyve 1952-ben egyszer már megjelent magyarul, s azóta hozzáférhetetlenné vált, új kiadása tehát föltehetően sokaknak szerez örömöt. Ez a könyv ugyanis a szó legjobb értelmében: bestseller mű. Az író kitűnően ért ahhoz, hogy lekösse az olvasó érdeklődését. Fordulatos meseszövése, érzékletes emberábrázolása, a cselekmény gazdag áramlása, az érdekes helyszínek, a világpolitika kulisszái mögé engedett bepillantás csakúgy vonzóvá teszi regényét, mint az a szép, gyöngéd színekkel megrajzolt szerelmi történet, amely a politikával egyenrangú szálként húzódik végig a cselekményen. A főhősért, MacGregorért tiszta szívvel izgulhatunk, sőt meg is szeretjük. Aldridge stílusát különösen élvezhetik a sajátosan „angol” irónia kedvelői. A regény hatását mindezen túl az is fokozza, hogy a benne foglalt ismeretanyag dokumentum értékű; az író ugyanis a londoni Times, majd a New York Times tudósítójaként szemtanúja volt mindannak, amiről könyvében szó esik…
Joyce Carol Oates: Napforduló
Régi földbirtokok, klasszicizáló házak, a kvéker humanista hagyomány és keresztény tartás légkörében, Pennsylvania vidékén találkozik két mai magára maradt nő. Az egyik fiatalabb és szép, elvált és talajvesztettségében menekül ebbe a környezetbe, hogy újra rendezze az életét, hogy tanítson becsülettel. A másik nem sokkal idősebb, de már özvegy - mégpedig egy világhírű szobrász özvegye - és maga is jó nevű festő, művész, egyéniség. Szépnek nem szép, de annál izgalmasabb, vonzóbb, csupa rejtély. Különcségével már-már uralkodói határozottságával természetszerűleg vonzza, szinte megbabonázza, magához láncolja a megbizonytalanodott, törékeny tanárnőt. Az ellentéteknek ebben a vonzásában rajzolja meg a számos könyvéről nálunk is jól ismert és kedvelt amerikai írónő, Joyce Carol Oates két mai nő féktelenül vagy csupán a barátságon is túlmutató kapcsolatát.
Linda Castillo: Bűnösök között
Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint. Egy tizenöt éves lány holttestére bukkannak egy világtól elzárt amish telep melletti erdőben. Megfagyott a hóban. A halála előtt gyermeket várt. Vajon véletlenül tévedt el a rengetegben, vagy menekült valaki elől? Az eset körül egyre sokasodnak a rejtélyek, a lány rokonai és ismerősei viszont nem hajlandóak – vagy nem mernek – szóba állni a rendőrséggel. A seriff az ohiói Kate Burkholder rendőrfőnök segítségét kéri, hogy épüljön be a közösségbe, és járjon az ügy végére. A nő amish családban nőtt fel, így tökéletes jelölt a kockázatos küldetésre, de ha elvállalja, szembe kell néznie a saját múltjával is, és azzal, hogy annak idején miért tagadta meg a hitét. Amikor azonban megtudja, hogy talán más gyermekek élete is veszélyben forog, úgy érzi, nem mondhat nemet a feladatra. Végül a csendes, vidéki kisváros felszíne alatt egy olyan világra bukkan, amelynek lakóit szörnyű titkok, rémes bűntettek és vallási fanatikusok tartják rettegésben. És ahogy egyre közelebb kerül az ügy megoldásához, lassan kezd rádöbbenni, hogy túl sokat tud, és ő maga sincs biztonságban.
January 29, 2019
Mary Alice Monroe: Déli menyegző, Liz Fenton & Liza Steinke: Ha lett egy másik életed
Mary Alice Monroe: Déli menyegző
Nincs is annál romantikusabb, mint egy nyári esküvő – vagy kettő! – Amerika legkeresettebb esküvői helyszínén, a Charleston környéki, festői lápvidéken. Több száz éves ültetvények, egy mohos tölgyekkel övezett sétány, egy legendás bálterem, homokdűnék az alkonyatban… Keresve sem lehetne tökéletesebb díszletet találni a két lánytestvér, Harper és Carson menyegzőjéhez. Amikor azonban egy rejtélyes idegen jelenik meg a színen, úgy tűnik, hogy egy családi titok meghiúsítja a várva várt eseményt. A lányok és a nagyanyjuk élete egy szempillantás alatt fenekestül felfordul: kitör a botrány, a szerelmesek összevesznek, még az is felmerül, hogy felbontják az eljegyzést…
A Dél-Karolina varázslatos tájain játszódó, bájos, ugyanakkor elgondolkodtató regény szereplői a nem mindennapi eseményre készülődve megtapasztalják, mit jelent az összetartozás, mennyire fontosak a családi kötelékek, illetve hogy a szeretet erejével minden akadályt legyőzhetnek.
Liz Fenton & Liza Steinke: Ha lett egy másik életed
Vicces, lendületes, habkönnyű szórakozás. Elcserélnéd az életed máséval? Ne kívánd, mert megkapod! Casey és Rachel gyerekkoruk óta legjobb barátnők, pedig nagyon különbözően alakult az életük. Casey munkamániás televíziós. Sikeres pletykaműsorában a legnagyobb sztárokkal beszélget és karrierje egyre magasabbra ível. Esténként viszont üres luxuslakás várja és magánéletét egy remeterák is túl sivárnak tartaná. Rachel háromgyerekes háziasszony. Idejét kitölti a gyereknevelés és a család egyéb ügyes-bajos dolga. Már nem emlékszik rá, mikor volt utoljára kozmetikusnál, moziban, vagy a férjével kettesben egy étteremben. A húszéves érettségi találkozón vitatkozni kezdenek, kinek az élete sikerült jobban. A vitát azonban nem ők, hanem egy kéretlen csoda dönti el: másnap reggel egymás testében ébrednek.
January 25, 2019
Moldova György: Az új császár új ruhája , David Bolchover: A legnagyobb visszatérés ,Philip K. Dick: Jones kezében a világ
Philip K. Dick: Jones kezében a világ
Floyd Jones egy mogorva, esetlen és feltehetően őrült fickó, mégis igen rövid idő alatt lesz vásári mutatványos mutánsból egy egész bolygó vezetője. Ezt két hihetetlen képességének köszönheti: hogy előre látja a jövőt, és hogy képes rávenni az embereket az álmodozásra egy olyan világban, ahol be lett tiltva. A posztnukleáris messiás baljós története Philip K. Dick keze alatt épp annyira aprólékosan realista írás, mint amennyire profetikus. A bizarr mutánsok, hermafrodita szexelőadók és csillagközi lények mellett a regény halálos pontossággal ábrázolja azt a vágyunkat, hogy higgyünk: valamiben, bármiben.
David Bolchover: A legnagyobb visszatérés
Pep Guardiola és José Mourinho előtt élt egy bizonyos Guttmann Béla: az első szupersztár futballedző, aki kitaposta az utat a mostani ünnepelt menedzsereknek. Ennél is különlegesebb az a tény, hogy Guttmann a holokauszt túlélője volt. Sikerült kicseleznie a halált, hónapokig bujkált egy budapesti padláson, miközben a közelben zsidók ezreit hurcolták el koncentrációs táborokba. Guttmann később munkaszolgálatból is megszökött. Ő volt a szerencsés túlélők egyike. Apját, lánytestvérét és családjából még sok embert megöltek a nácik. 1961-ben a Benfica edzőjeként magasba emelte a bajnokcsapatok Európa-kupáját –, és hőstettét megismételte a következő évben. Felemelkedett a haldokló Európában, és tizenhat év alatt a kontinens bajnokává vált: Guttmann a futballtörténelem legnagyszerűbb visszatérését csinálta meg.. Ez az emlékezetes történet a huszadik századi Európa kettősségét fogja össze: a barbárság és a népirtás által megtépázott kontinenst, amelynek mégis reményt adtak az izgalmas mérkőzések, ahol nagyszerű játékosok küzdöttek a futball Szent Gráljának elnyeréséért. David Bolchover író és kommentátor. Három könyvet jelentetett meg eddig, többek között a 90-Minute Managert (90 perces menedzser), amely a nagy futballedzők különböző irányítási stílusát kutatta. Számos tekintélyes újságnak, például a The Timesnak, a The Telegraphnak ésa Financial Timesnak írt, emellett gyakran feltűnt a BBC, a Sky és más médiatársaságok műsoraiban.
Moldova György: Az új császár új ruhája
Hektor, az ifjú császár, megdöbbenve tapasztalja, hogy az egykor egységes határvédelmi rendszer most számos kisebb részre oszlott. Mindegyik kerítésen az ország leggazdagabb birtokosának neve áll: „Hentes és Hentes gyepű”, „Simliska szegély”, „Lázár mesgye”. Az átkelő pontok fölé drapériákat feszítettek ki: „Ha belépsz az országomba, tudomásul kell venned az én törvényeimet”, „Mindenki annyit ér, amennyije van”, „Ne hagyjuk, hogy Sátán György nevessen a végén”. Az ország viszont egyre mélyebb nyomorba süllyed. Hektor felveszi a levegőből szőtt ruháját.
Floyd Jones egy mogorva, esetlen és feltehetően őrült fickó, mégis igen rövid idő alatt lesz vásári mutatványos mutánsból egy egész bolygó vezetője. Ezt két hihetetlen képességének köszönheti: hogy előre látja a jövőt, és hogy képes rávenni az embereket az álmodozásra egy olyan világban, ahol be lett tiltva. A posztnukleáris messiás baljós története Philip K. Dick keze alatt épp annyira aprólékosan realista írás, mint amennyire profetikus. A bizarr mutánsok, hermafrodita szexelőadók és csillagközi lények mellett a regény halálos pontossággal ábrázolja azt a vágyunkat, hogy higgyünk: valamiben, bármiben.
David Bolchover: A legnagyobb visszatérés
Pep Guardiola és José Mourinho előtt élt egy bizonyos Guttmann Béla: az első szupersztár futballedző, aki kitaposta az utat a mostani ünnepelt menedzsereknek. Ennél is különlegesebb az a tény, hogy Guttmann a holokauszt túlélője volt. Sikerült kicseleznie a halált, hónapokig bujkált egy budapesti padláson, miközben a közelben zsidók ezreit hurcolták el koncentrációs táborokba. Guttmann később munkaszolgálatból is megszökött. Ő volt a szerencsés túlélők egyike. Apját, lánytestvérét és családjából még sok embert megöltek a nácik. 1961-ben a Benfica edzőjeként magasba emelte a bajnokcsapatok Európa-kupáját –, és hőstettét megismételte a következő évben. Felemelkedett a haldokló Európában, és tizenhat év alatt a kontinens bajnokává vált: Guttmann a futballtörténelem legnagyszerűbb visszatérését csinálta meg.. Ez az emlékezetes történet a huszadik századi Európa kettősségét fogja össze: a barbárság és a népirtás által megtépázott kontinenst, amelynek mégis reményt adtak az izgalmas mérkőzések, ahol nagyszerű játékosok küzdöttek a futball Szent Gráljának elnyeréséért. David Bolchover író és kommentátor. Három könyvet jelentetett meg eddig, többek között a 90-Minute Managert (90 perces menedzser), amely a nagy futballedzők különböző irányítási stílusát kutatta. Számos tekintélyes újságnak, például a The Timesnak, a The Telegraphnak ésa Financial Timesnak írt, emellett gyakran feltűnt a BBC, a Sky és más médiatársaságok műsoraiban.
Moldova György: Az új császár új ruhája
Hektor, az ifjú császár, megdöbbenve tapasztalja, hogy az egykor egységes határvédelmi rendszer most számos kisebb részre oszlott. Mindegyik kerítésen az ország leggazdagabb birtokosának neve áll: „Hentes és Hentes gyepű”, „Simliska szegély”, „Lázár mesgye”. Az átkelő pontok fölé drapériákat feszítettek ki: „Ha belépsz az országomba, tudomásul kell venned az én törvényeimet”, „Mindenki annyit ér, amennyije van”, „Ne hagyjuk, hogy Sátán György nevessen a végén”. Az ország viszont egyre mélyebb nyomorba süllyed. Hektor felveszi a levegőből szőtt ruháját.
January 20, 2019
Katie Fforde: Vidéki menedék , Sally Christie: A király kurtizánjai , Michael Morpurgo: Hadak útján
Michael Morpurgo: Hadak útján
Joeyt csikó kora óta nagy szeretettel neveli gazdájának fia, Albert. Ám nehéz idők jönnek: kitör a háború, és a gazda pénzszűke miatt kénytelen eladni a lovat a hadseregnek. Albert képtelen belenyugodni barátja elvesztésébe, és megfogadja, mindent megtesz azért, hogy egy nap újra együtt lehessenek. A deres belecsöppen az első világháború gyilkos kavalkádjába. Ahogy fordul a hadiszerencse, hol az angolokat, hol a németeket szolgálja, végül egy öldöklő csata után a senki földjéről ismét az angolok közé téved. Csakhogy megpróbáltatásai ezzel még korántsem értek véget. Jó és rossz oldaláról egyaránt megismerte már az embert: megtapasztalta a béke szépségét, a barátság erejét, majd a háború rútságát. De vajon találkozik-e még valaha igaz barátjával, Alberttel?
Sally Christie: A király kurtizánjai
1730, Versailles. A francia udvarban már pletykálják, hogy XV. Lajos hét év után ráunt lengyel származású feleségére. Kezdődhet a versengés, kivel ossza meg az ágyát. Így indul a történelem egyik legbotrányosabb és legérzékibb szerelmi sokszöge, amelyben az öt Neslé nővér közül négy – a naiv Louise, az ambíciózus Pauline, az érzéki Diane és a dörzsölt Marie-Anne – végül mind a király szeretői lettek. Intrikák, féltékenységek, hatalmi játszmák, érzéki szenvedélyek és kegyetlen versengések – vajon mi volt a testvérek titka? Mit tudtak, ami évszázadok múlva is megdöbbenti és elvarázsolja a történészeket és a történelmi regények kedvelőit?
Katie Fforde: Vidéki menedék
Az idős és betegeskedő Amy néni nem bírja már a farmon a sok munkát, ezért nyugdíjas otthonba költözik. Mivel gyereke nincs, levelet ír távoli rokonainak, hogy az örökli meg a birtokot, aki egy év alatt felvirágoztatja. A huszonhét éves Fran épp rossz passzban van, nemrég szakított a barátjával, így kapva kap az alkalmon. Talán az új környezetben egyenesbe hozhatja az életét. Leköltözik a csodaszép cotswoldsi vidékre, ahol számos problémával szembesül. Egyrészt nem ért a gazdálkodáshoz, másrészt hogyan vezethetne tehenészetet olyasvalaki, aki fél a tehenektől? Nehéz helyzetében barátnője, Issi segít rajta, és az igen tehetős, ráadásul jóképű szomszéd, aki agglegényként remek partinak számít. A kérdés csak az, vajon Fran szívére pályázik, vagy csupán a farmot akarja megszerezni… Katie Fforde Anglia gyönyörű vidékén él családjával, és bár Londonban született, igazi vidéki lánynak tartja magát. Több mint 25 regény szerzőjeként meggyőződése, hogy nincs örömtelibb hivatás az írásnál. A romantikus történeteket különösen kedveli, s mivel úgy gondolja, szerelmesnek lenni a legjobb dolog a világon, azon van, hogy regényeinek minden szereplője megtapasztalhassa ezt az érzést.
Joeyt csikó kora óta nagy szeretettel neveli gazdájának fia, Albert. Ám nehéz idők jönnek: kitör a háború, és a gazda pénzszűke miatt kénytelen eladni a lovat a hadseregnek. Albert képtelen belenyugodni barátja elvesztésébe, és megfogadja, mindent megtesz azért, hogy egy nap újra együtt lehessenek. A deres belecsöppen az első világháború gyilkos kavalkádjába. Ahogy fordul a hadiszerencse, hol az angolokat, hol a németeket szolgálja, végül egy öldöklő csata után a senki földjéről ismét az angolok közé téved. Csakhogy megpróbáltatásai ezzel még korántsem értek véget. Jó és rossz oldaláról egyaránt megismerte már az embert: megtapasztalta a béke szépségét, a barátság erejét, majd a háború rútságát. De vajon találkozik-e még valaha igaz barátjával, Alberttel?
Sally Christie: A király kurtizánjai
1730, Versailles. A francia udvarban már pletykálják, hogy XV. Lajos hét év után ráunt lengyel származású feleségére. Kezdődhet a versengés, kivel ossza meg az ágyát. Így indul a történelem egyik legbotrányosabb és legérzékibb szerelmi sokszöge, amelyben az öt Neslé nővér közül négy – a naiv Louise, az ambíciózus Pauline, az érzéki Diane és a dörzsölt Marie-Anne – végül mind a király szeretői lettek. Intrikák, féltékenységek, hatalmi játszmák, érzéki szenvedélyek és kegyetlen versengések – vajon mi volt a testvérek titka? Mit tudtak, ami évszázadok múlva is megdöbbenti és elvarázsolja a történészeket és a történelmi regények kedvelőit?
Katie Fforde: Vidéki menedék
Az idős és betegeskedő Amy néni nem bírja már a farmon a sok munkát, ezért nyugdíjas otthonba költözik. Mivel gyereke nincs, levelet ír távoli rokonainak, hogy az örökli meg a birtokot, aki egy év alatt felvirágoztatja. A huszonhét éves Fran épp rossz passzban van, nemrég szakított a barátjával, így kapva kap az alkalmon. Talán az új környezetben egyenesbe hozhatja az életét. Leköltözik a csodaszép cotswoldsi vidékre, ahol számos problémával szembesül. Egyrészt nem ért a gazdálkodáshoz, másrészt hogyan vezethetne tehenészetet olyasvalaki, aki fél a tehenektől? Nehéz helyzetében barátnője, Issi segít rajta, és az igen tehetős, ráadásul jóképű szomszéd, aki agglegényként remek partinak számít. A kérdés csak az, vajon Fran szívére pályázik, vagy csupán a farmot akarja megszerezni… Katie Fforde Anglia gyönyörű vidékén él családjával, és bár Londonban született, igazi vidéki lánynak tartja magát. Több mint 25 regény szerzőjeként meggyőződése, hogy nincs örömtelibb hivatás az írásnál. A romantikus történeteket különösen kedveli, s mivel úgy gondolja, szerelmesnek lenni a legjobb dolog a világon, azon van, hogy regényeinek minden szereplője megtapasztalhassa ezt az érzést.
January 3, 2019
Fredrik Backman: Egymás ellen, Barabási Albert-László: A képlet – A siker egyetemes törvényei , Elena Ferrante: Aki megszökik, és aki marad
Elena Ferrante: Aki megszökik, és aki marad
Elena és Lila, akiket az előző részekből (Briliáns barátnőm és Az új név története) már jól ismerünk, nővé érett, méghozzá nagyon korán. Lila tizenhat évesen férjhez ment, kisfia született, aztán elhagyta a férjét és a jólétet, és egy gyárban dolgozik, embertelen körülmények között. Elena elkerült a telepről, a Pisai Egyetemen tanult, írt egy regényt, melynek sikere kitárta előtte egy jómódú, művelt világ kapuit. Más-más módon, de mindketten megpróbálták ledönteni a falakat, hogy végre kitörhessenek a nyomorból, a tudatlanságból és a kilátástalanságból. A két lányt ezúttal a hetvenes évek Olaszországában látjuk viszont a tőlük megszokott fékezhetetlen lendülettel, korábban elképzelhetetlen remények, kétségek, feszültségek, kihívások között. Továbbra is összeköti őket az elszakíthatatlan, ambivalens, néha lappangó, majd heves kitörésekben vagy találkozásokban újra felszínre kerülő, váratlan nézőpontokat rejtő örök kötelék.
Barabási Albert-László: A képlet – A siker egyetemes törvényei
Az életben gyakran tapasztaljuk, hogy a kimagasló teljesítmény és a siker nem feltétlenül jár kéz a kézben. Barabási Albert-László, a hálózatok világhírű kutatója legújabb könyvében a tudósokra jellemző kíméletlen logikával tárja fel előttünk a siker kollektív természetét, azaz hogy a siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre. A KÉPLET című könyv a mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. Barabási Albert-László révén megismerhetjük a siker titkos képletét, s ezáltal választ kapunk arra is, mi magunk hogyan lehetünk sikeresek.
Fredrik Backman: Egymás ellen
Van egy város az erdő sűrűjében, távol mindentől. Szívós és szorgalmas emberek lakják, akik tudják, hogy az élet se nem könnyű, se nem fair. De bármilyen nehéz idők is járnak, van egy dolog, ami lelket önt beléjük, és elfeledtet minden mást: a hoki. Az előző szezonban történt tragikus események utáni hónapokban járunk. A két barátnő, Maya és Ana egy eldugott szigeten tölti a nyarat, megpróbálják kizárni a külvilágot, de semmi nem úgy alakul, ahogy remélik. Björnstad és a szomszédos Hed közötti rivalizálás a pénzért, a hatalomért és a túlélésért folytatott őrült küzdelemmé fajul, ami a két hokicsapat egymás elleni meccsén tetőzik. Egy fiatal játékos legféltettebb titkáról lehull a lepel, és a város ismét választásra kényszerül. Azt mondják majd, hogy ebben az évben Björnstadba látogatott az erőszak, bár ez hazugság. Az erőszak már rég itt volt. A regény önálló folytatása a Mi vagyunk a medvék című, világsikert aratott kötetnek. Viszontláthatjuk benne mindazokat, akiknek életébe Backman remek, éleslátásról és együttérző lélekről tanúskodó történetszövésének segítségével már betekinthettünk. Magával ragadó könyv a hűségről, a barátságról és a mindennel dacoló szeretetről.
Elena és Lila, akiket az előző részekből (Briliáns barátnőm és Az új név története) már jól ismerünk, nővé érett, méghozzá nagyon korán. Lila tizenhat évesen férjhez ment, kisfia született, aztán elhagyta a férjét és a jólétet, és egy gyárban dolgozik, embertelen körülmények között. Elena elkerült a telepről, a Pisai Egyetemen tanult, írt egy regényt, melynek sikere kitárta előtte egy jómódú, művelt világ kapuit. Más-más módon, de mindketten megpróbálták ledönteni a falakat, hogy végre kitörhessenek a nyomorból, a tudatlanságból és a kilátástalanságból. A két lányt ezúttal a hetvenes évek Olaszországában látjuk viszont a tőlük megszokott fékezhetetlen lendülettel, korábban elképzelhetetlen remények, kétségek, feszültségek, kihívások között. Továbbra is összeköti őket az elszakíthatatlan, ambivalens, néha lappangó, majd heves kitörésekben vagy találkozásokban újra felszínre kerülő, váratlan nézőpontokat rejtő örök kötelék.
Barabási Albert-László: A képlet – A siker egyetemes törvényei
Az életben gyakran tapasztaljuk, hogy a kimagasló teljesítmény és a siker nem feltétlenül jár kéz a kézben. Barabási Albert-László, a hálózatok világhírű kutatója legújabb könyvében a tudósokra jellemző kíméletlen logikával tárja fel előttünk a siker kollektív természetét, azaz hogy a siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre. A KÉPLET című könyv a mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. Barabási Albert-László révén megismerhetjük a siker titkos képletét, s ezáltal választ kapunk arra is, mi magunk hogyan lehetünk sikeresek.
Fredrik Backman: Egymás ellen
Van egy város az erdő sűrűjében, távol mindentől. Szívós és szorgalmas emberek lakják, akik tudják, hogy az élet se nem könnyű, se nem fair. De bármilyen nehéz idők is járnak, van egy dolog, ami lelket önt beléjük, és elfeledtet minden mást: a hoki. Az előző szezonban történt tragikus események utáni hónapokban járunk. A két barátnő, Maya és Ana egy eldugott szigeten tölti a nyarat, megpróbálják kizárni a külvilágot, de semmi nem úgy alakul, ahogy remélik. Björnstad és a szomszédos Hed közötti rivalizálás a pénzért, a hatalomért és a túlélésért folytatott őrült küzdelemmé fajul, ami a két hokicsapat egymás elleni meccsén tetőzik. Egy fiatal játékos legféltettebb titkáról lehull a lepel, és a város ismét választásra kényszerül. Azt mondják majd, hogy ebben az évben Björnstadba látogatott az erőszak, bár ez hazugság. Az erőszak már rég itt volt. A regény önálló folytatása a Mi vagyunk a medvék című, világsikert aratott kötetnek. Viszontláthatjuk benne mindazokat, akiknek életébe Backman remek, éleslátásról és együttérző lélekről tanúskodó történetszövésének segítségével már betekinthettünk. Magával ragadó könyv a hűségről, a barátságról és a mindennel dacoló szeretetről.
December 25, 2018
Dorothea Benton Frank: Karácsony receptre, Jasper Fforde: Monokróm, Meghan March: Vigyél magaddal
Dorothea Benton Frank: Karácsony receptre
Theodora, a fürge és eleven eszű matróna, bosszúsan tapasztalja, hogy családja elviselhetetlen agyatlanok gyülekezetévé vált. Amikor az ünnepekre végre összetereli az egész civakodó bagázst, sóvárogva gondol gyerekkora szertelen és meghitt karácsonyaira. Mennyire hiányzik az otthon sütött-főzött finomságok alatt roskadozó asztal, a pazarlón hóbortos díszítések, a kandalló melletti csodálatos beszélgetések nagyanyja szeretett házvezetőnőjével és bizalmasával, Pearllel. Hova lett mára a szeretetet, az öröm…és a békesség? De Theodora elhatározza, hogy megismerteti családjával a varázslatos karácsonyt… Mert van valaki, aki ismeri Theodora vágyait, és teli zsebbel, szívében a dél-karolinai partvidék egykori rabszolgáinak varázslatával és annyi józansággal érkezik hozzá, ami elég, hogy a karácsonyt olyan csodává varázsolja, amilyennek lennie kell. Mindeközben csodálatos recepteket ismerhetünk meg, hiszen a regény a gasztro-irodalom remeke.
Jasper Fforde: Monokróm
A kromatokrácia világában az vagy, amit látsz. A társadalom hierarchiája ugyanis polgárainak korlátozott színlátásán alapszik. Eddie Russett följebb akar lépni. Amikor azonban apjával Kelet-Kárminba költözik, terve, hogy átlagosnál jobb vöröslátását kihasználja egy előnyös házasságkötés érdekében, egykettőre zátonyra fut. Végzetes hattyúk, alávaló Sárgák és megszeghetetlen szabályok állják útját, rejtélyes halálesetek, valamint két zűrös kapcsolat, egy ráerőltetett bányarémmel és egy lázadó Szürke angyallal. Vajon lesz-e ereje kitörni az agyonszabályozott kasztrendszerből? Nem lesz egyszerű, hiszen a kíváncsisága lépten-nyomon bajba keveri. A Jane Eyre-eset sikerszerzőjének új regénye sokkal több egy szokványos disztópiánál, mert egyben annak paródiájával is szolgál.
Meghan March: Vigyél magaddal
A tengerparton szerettünk egymásba, a paradicsomban keltünk egybe, elvittem magammal a naplementébe. Tökéletesnek kellene lennie mindennek, de az a bizonyos „igen” nem garancia az örökkön-örökkére. Most, két évvel később, alig ismerek magunkra. Ideje újrakezdeni. Vissza a trópusi paradicsomba. Vissza, hogy kiderítsük, vajon meg tudjuk-e javítani a kapcsolatunkat. Nem akarom feladni, meg akarom menteni magunkat, akár kockára is teszek mindent. Két sérült ember. Számtalan titok. Harc az életünkért. Talán megtörünk, de mindent meg kell tennünk. A nemzetközi bestsellerszerző, Meghan March a hatalmas sikerű Vágy-trilógia után újabb romantikus-erotikus könyvekkel örvendezteti meg a műfaj kedvelőit.
Theodora, a fürge és eleven eszű matróna, bosszúsan tapasztalja, hogy családja elviselhetetlen agyatlanok gyülekezetévé vált. Amikor az ünnepekre végre összetereli az egész civakodó bagázst, sóvárogva gondol gyerekkora szertelen és meghitt karácsonyaira. Mennyire hiányzik az otthon sütött-főzött finomságok alatt roskadozó asztal, a pazarlón hóbortos díszítések, a kandalló melletti csodálatos beszélgetések nagyanyja szeretett házvezetőnőjével és bizalmasával, Pearllel. Hova lett mára a szeretetet, az öröm…és a békesség? De Theodora elhatározza, hogy megismerteti családjával a varázslatos karácsonyt… Mert van valaki, aki ismeri Theodora vágyait, és teli zsebbel, szívében a dél-karolinai partvidék egykori rabszolgáinak varázslatával és annyi józansággal érkezik hozzá, ami elég, hogy a karácsonyt olyan csodává varázsolja, amilyennek lennie kell. Mindeközben csodálatos recepteket ismerhetünk meg, hiszen a regény a gasztro-irodalom remeke.
Jasper Fforde: Monokróm
A kromatokrácia világában az vagy, amit látsz. A társadalom hierarchiája ugyanis polgárainak korlátozott színlátásán alapszik. Eddie Russett följebb akar lépni. Amikor azonban apjával Kelet-Kárminba költözik, terve, hogy átlagosnál jobb vöröslátását kihasználja egy előnyös házasságkötés érdekében, egykettőre zátonyra fut. Végzetes hattyúk, alávaló Sárgák és megszeghetetlen szabályok állják útját, rejtélyes halálesetek, valamint két zűrös kapcsolat, egy ráerőltetett bányarémmel és egy lázadó Szürke angyallal. Vajon lesz-e ereje kitörni az agyonszabályozott kasztrendszerből? Nem lesz egyszerű, hiszen a kíváncsisága lépten-nyomon bajba keveri. A Jane Eyre-eset sikerszerzőjének új regénye sokkal több egy szokványos disztópiánál, mert egyben annak paródiájával is szolgál.
Meghan March: Vigyél magaddal
A tengerparton szerettünk egymásba, a paradicsomban keltünk egybe, elvittem magammal a naplementébe. Tökéletesnek kellene lennie mindennek, de az a bizonyos „igen” nem garancia az örökkön-örökkére. Most, két évvel később, alig ismerek magunkra. Ideje újrakezdeni. Vissza a trópusi paradicsomba. Vissza, hogy kiderítsük, vajon meg tudjuk-e javítani a kapcsolatunkat. Nem akarom feladni, meg akarom menteni magunkat, akár kockára is teszek mindent. Két sérült ember. Számtalan titok. Harc az életünkért. Talán megtörünk, de mindent meg kell tennünk. A nemzetközi bestsellerszerző, Meghan March a hatalmas sikerű Vágy-trilógia után újabb romantikus-erotikus könyvekkel örvendezteti meg a műfaj kedvelőit.
Subscribe to:
Posts (Atom)