Maurice Druon: Zeusz emlékiratai

„Boldog párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül.”
Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

R. Kelényi, Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Izgalom ​​és romantika Szulejmán udvarában. Szulejmán 1541. augusztus 29-én elfoglalja Buda várát. Ezen a napon nemcsak a magyar történelem, hanem egy fiatal lány élete is hatalmas fordulatot vesz, amikor uralkodói utasítására ő kíséri a gyermek János Zsigmond királyt a szultán táborába. A húszéves Illésházy Anna csak külsőleg tűnik egyszerű nemes lánynak, valójában egy különleges udvarhölgy, rendkívüli tudással és kemény feladattal, mellyel Izabella királyné és a király gyámja, a furfangos diplomáciai zseni, Fráter György bízta meg. Mindent megtesz, hogy maradéktalanul teljesítse a megbízatását, ezért kalandos úton beépül a szultán háremébe. A bátor magyar lányt nap mint nap új feladatok elé állítja a sors, és döntenie kell, hogy a rá rótt kötelesség, vagy az igazság és a szerelme fontosabb-e számára. A Szulejmán és a magyar udvarhölgy R. Kelényi Angelika első történelmi eseményeken alapuló romantikus kalandregénye. Hazugság, gyilkosságok, nőrablás, intrika és halálos szerelem a török félhold árnyékában, a magyar történelem vérzivataros időszakában.

Michael Cunningham: Jellegzetes ​napok

Az Órák ​Pulitzer-díjas szerzője ezúttal újabb sikerkönyvvel jelentkezik. A múltban, jelenben és jövőben játszódó három izgalmas történetben ugyanazok a kulcsfigurák: egy kamaszfiú, egy férfi és egy nő. A „Benn a gépben” kísértethistória, amely az ipari forradalom idején, a gépkorszak hajnalán játszódik, ahol ember és gép először feszül egymásnak. „A gyermekek keresztes hadjárata” ízig-vérig mai történet, amolyan detektívregény, amely egy látszólag véletlenszerűen robbantgató terrorista csoport üldözését és felszámolását követi nyomon. A százötven év múlva játszódó „Akár a szépség”-ben New Yorkot ellepik az első olyan lakott bolygóról érkező menekültek, amellyel a Föld népe kapcsolatba lépett. És mindegyik epizódban ott rejlik olykor nem is annyira eldugottan Walt Whitman ihlető szelleme, aki a következőt ígérte jövendő olvasóinak: Nem számít az idő, sem a hely Veletek vagyok. Amiképp a maga eredetiségével és bátorságával Cunningham is az olvasókkal van a Jellegzetes napok minden egyes lapján.

Margot Lee Shetterly: A számolás joga

Azoknak a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikazsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét.

Lucinda Gray: Az aranykalitka

A tizenhat éves Katherine Randolph egy virginiai farmon nő fel, így el sem lehetne képzelni számára távolabbi világot az angliai Walthingham-birtoknál. Öröksége folytán azonban belecsöppen az 1820-as évek angol elitjébe, és még arra sem jut ideje, hogy ezt megszokja, amikor bátyja rejtélyes körülmények között meghal. Képtelen elfogadni, hogy baleset történt, majd a következő tragédiát sem. Furcsa látogatók kezdik zaklatni a ház lakóit, és főhősünk számára is egyre több sötét összefüggés rajzolódik ki. Vajon bírni fogja Katherine idegekkel, amíg rájön az igazságra? Ha szereted a krimibe illő, váratlan fordulatokat és bírod a feszültséget, akkor ne félj, nézz a gyönyörű díszletek mögé, ahol az elfeledett múlt kísért.

Jussi Valtonen: Nem ​tudják, mit cselekszenek

Mi ​történik, ha az elismert amerikai neurobiológus kutatót militáns állatvédők fenyegetik meg? Mi történik, ha felmerül, hogy a támadások hátterében rég nem látott fia is állhat? A sodró lendületű, fordulatos történet szálai Finnországtól az Egyesült Államokig húzódva gubancolódnak össze egyre jobban. Vajon sikerül-e időben kibogozni őket? Uralhatjuk-e a modern tudomány révén a természetet, ha még a saját magánéletünkben sem vagyunk képesek rendet teremteni? Találunk-e bármilyen kapaszkodót ott, ahol a privát szféra megszűnt létezni és minden eladó?  Jussi Valtonen krimiszerűen izgalmas, a legrangosabb finn irodalmi díjat elnyert regénye egyszerre tűpontos diagnózis és borzongató disztópia a jelen és a közeljövő szép új világáról.

Jürgen Todenhöfer: Inside ​ISIS

No.1 bestseller Németországban. Nyugat drámaian alulértékeli az ISIS erejét. A radikális iszlám jóval erősebb, mint gondolnánk – és már megállíthatatlanul itt van a kapuink előtt. Jürgen Todenhöfer a német Parlament CDU/CSU frakciójának egykori képviselője, fegyverkezés-ellenőrzési és fejlesztési segélyekkel foglalkozó szakember az egyetlen nyugati állampolgár, aki hivatalosan ellátogathatott az Iszlám Állam területére, és onnan épségben, és egészben hazajuthatott. Todenhöfer 2014-ben hosszú előkészítés után magától a kalifától szerzett menlevelet, és tíz napot töltött a kalifátus világtól elzárt határai mögött. Abban a világban, ahonnan szinte semmi sem szivárog ki, és amelyet, ma már, ha csak tehetik, messze elkerülnek a nyugati újságírók. A bátor és egyedülálló tudósítás betekintést enged a „Gonosz birodalmába”, az Iszlám Állam által ellenőrzött Moszul és az ott élő, állig felfegyverzett dzsihádisták, a világ legveszélyesebb terroristáinak és szélsőséges szervezeteinek mindennapi életébe. Drámai riport a félelmetes fekete hatalomról, amelynek egyetlen célja Európa és a Nyugat elpusztítása.Az életveszélyes küldetését könyvbe foglaló szerző szerint az Iszlám Állam nem csak kegyetlenségben és brutalitásában, de szervezettségben is jócskán felülmúlja mindazt, amit a nyugati világ gondol róluk, és a világ még soha nem látott ennél veszélyesebb terrorszervezetet. Todenhöfer szerint az Iszlám Állam jelenség azonban csak helyben érthető meg. Ahhoz pedig, hogy egyáltalán esélyünk legyen védekezni és legyőzni, először meg kell ismernünk azt. A mélyreható, igényes és sokszor megrázó magyarázat pontosan ebben segít bennünket. Abban, hogy megértsük az Iszlám Állam születésének okait, a hozzá csatlakozó szélsőséges iszlamista fiatalok indítékait, vezetőinek világképét, és a nyugati vezetők felelősségét a kialakult helyzetben.

Corban Addison: A ​napfény gyermekei

Amikor egy szökőár elpusztítja tengerparti városukat Indiában, a tizenhét éves Ahalya Ghai és tizenöt éves húga, Sita árván és otthon nélkül marad. Miközben megpróbálnak eljutni egyházi iskolájukba, hogy menedékre leljenek, emberkereskedők kezébe kerülnek. Megerőszakolják és eladják őket egy Mumbai bordélytulajdonosnak. Pokoli sors kezdődik számukra a szexipar legsötétebb mélységeiben, ahol a legnagyobb érték a gyermeki ártatlanság. Eközben a világ másik felén, Washingtonban, az ügyvéd Thomas Clarke személyes és munkahelyi problémákkal küzd. Lányának tragikus halálától és tönkrement házasságától kísértve sorsfordító döntést hoz, és jószolgálati tapasztalatszerzés céljából Indiába érkezik egy szervezethez, amely a nemzetközi emberkereskedelem ellen küzd. Lelkiismerete feltámad, amikor Mumbaiban szembesül a szexipar szörnyűségeivel és a korrupt bírósági rendszerrel, amely szemet huny fölötte. Amikor megismeri Ahalya és Sita történetét, Clarke személyes missziójának tekinti, hogy segítsen rajtuk, leleplezve ezzel a nemzetközi hálózatot és a kegyetlen bűnözőket. A három kontinensen és két kultúrán átívelő történet felejthetetlen utazásra viszi olvasóit a modern rabszolgaság alvilágába, valamint a szív legsötétebb – és legellenállóbb – bugyraiba.

Blake Crouch: Véres arany

1893 karácsonyán az aranybányászatról ismert Abandon városában minden férfi, nő és gyermek nyom nélkül eltűnt. A vagyontárgyaik érintetlenek maradtak, az ételeik megfagytak az üres faházakban - és ami a legfurább: a maradványaik soha nem kerültek elő. Azóta, egyes szóbeszédek szerint a területet kísértetek lakják. 2009-ben egy történelemprofesszor, az újságíró lánya és két idegenvezető az eltűnt város felkutatására indul, hogy fényt derítsenek arra, mi is történt valójában. Nem sokkal előttük egy másik expedíció már kísérletet tett erre, azonban a csapat tagjai soha nem tértek vissza. Hamarosan nekik is szembe kell nézniük a lehetetlennel: a hóviharban, legalább 30 kilométernyire elvágva a civilizációtól nincsenek egyedül, és a múlt mindennél szörnyűbb módon van jelen.

Stanley G. Weinbaum: Bolygóközi ​odüsszeia

A ​Marsot felderítő űrhajósok a sivatag mélyén gigantikus épületekre bukkannak… melyek talán korántsem olyan lakatlanok, amilyeneknek első pillantásra tűnnek. A megbélyegzett, állását vesztett pilóta mégiscsak visszatérhet az űrbe, de a Jupiter egyik holdjára indult expedíció hátterében sötét titkok lappanganak. Mindeközben a Földön is meglepő dolgokra derül fény: egy új gyógyszer hataloméhes démonná változtat egy törékeny, fiatal lányt; Ludwig professzor zseniális találmánya a nézőt egyenesen a film valóságába röpíti; rettentő természeti katasztrófa következtében Közép-Amerika a tengerbe süllyed, és az egész világ éghajlata drasztikusan megváltozik; egy forradalmian új technikának köszönhetően az ember bepillantást nyerhet párhuzamos univerzumokba… Az SF amerikai aranykorának egyik legizgalmasabb szerzője igazságtalanul rövidre szabott élete alatt is számos emlékezetes történetet vetett papírra, melyek közül nyolc most első ízben lát napvilágot magyar fordításban.