Philip Roth: Engedd el
Most először jelenik meg magyarul Philip Roth eredetileg 1962-ben napvilágot látott könyve, Nemes Anna fordításában.
Gabe Wallach leszerel a katonaságtól, s anyja halálakor a régi szálak elszakításával és újak szövésével kezdi életét. Apja bánatára New Yorkból a távoli Chicagóba költözik tanítani, ám legfőbb foglalatossága inkább az emberi karakterek és viszonyok föltérképezése. A kollégák, barátok, barátnők és a hozzájuk kapcsolódó figurák változatos gyűjteményének lefestésében, a hol hétköznapi, hol kalandos, hol tragikus, hol pedig komikus események forgatagában Gabe tulajdonképp mégis önmagát próbálja megtalálni, és elhelyezni az 1950-es évek második felének Amerikájában. Derék ifjú polgár-e vagy elkényeztetett úrifiú, önzetlen vagy balek, józan vagy gyáva, önfeláldozó vagy lúzer?
Noha Philip Roth első, huszonhét évesen írt regényének olvasásakor a mai olvasó azzal is szembesül, mennyit változott a világ hatvan év alatt, leginkább mégis az élet örök dilemmáival találkozik – mint minden jó és maradandó regényben.
„Elképesztően érett első regény." – James Atlas„Gazdag, eseményteli könyv, bornírt, szomorkás, de valahogy még a legkilátástalanabb pillanatok során is mulatságos." – Elizabeth Hardwick, Harper's„Sinclair Lewis óta Rothnak van a legjobb szeme az apró részletekhez." – Stanley Edgar Hyman
Anna Bells: Akik életben maradtak
A gyógyszerész végzettségű Chanel Key a kisvárosi háziasszonyok megszokott életét éli férjével, lányaival, édesapjával és kis kedvenceivel. Szinte már unalmasan kényelmes életvitele aztán egyik pillanatról a másikra felfordul, amikor egy rejtélyes betegség üti fel a fejét a világban, és emberek millióit szedi áldozatul. Chanel, egy volt egyetemista csoporttársához, Gabor Peabody-hez fordul segítségért, aki jelenleg a világ egyik legelismertebb gyógyszerésze, és arra kéri a zseni férfit, hogy ő is kutasson a betegség lehetséges gyógymódja után.
Időközben a titokzatos kór lassan, de biztosan falja fel az emberiséget, ezért az elkerülhetetlennek tűnő végzet elől a gyógyszerfejlesztésben résztvevők maroknyi csoportját egy újonnan felfedezett, de a nyilvánosság elől titokban tartott kis bolygóra költöztetik, hogy ott fejezzék be a kutatást. A kutatócsoportot, csak a kiválasztottak szűk köre kísérheti el, akiknek elsődleges feladatuk, hogy a Földhöz hasonló klímájú Zoritef nevű kisbolygón kialakítsák a megfelelő életfeltételeket és infrastruktúrát a később érkező telepeseknek. A kutatólaboratóriumban pedig versenyt futnak az idővel, hiszen Peabody, Chanel és két barátnője fáradhatatlanul dolgoznak az ellenszer megtalálásában.
Mindeközben a kisbolygón titkos szerelmek szövődnek, valamint a sivár környezet és a monoton élet miatt egyre többen fordulnak ki önmagukból. A kutatást pedig rejtélyes és tragikus halálesetek nehezítik. Vajon sikerül-e felfedezniük az ellenszert és ezzel megmenteni az emberiséget?
Anna Bells különleges bemutatkozó regénye egy kalandokkal színesített, könnyed sci-fi, ami magával ragadja az olvasót.
Bán Mór: Kastély ajándékba
Sisi, Ausztria császárnéja 1866 nyarán kénytelen gyermekeivel Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz...
Sisi szinte minden szabadidejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik.
Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi - Ferenczy Ida, az elmaradhatatlan felolvasónő kíséretében - kilátogatnak a gödöllői kastélyba, melynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. Így veszi kezdetét Sisi legboldogabb korszaka: Gödöllőn végre szabad lehet szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól - és közel Andrássy grófhoz...
Janice Hadlow: A másik Bennet lány
Jane Austen is büszke lenne rá – Mary Bennet története.
Mary, a Büszkeség és balítélet öt Bennet nővérének rút kiskacsája előbújik az árnyékból.Janice Hadlow brit szerző újragondolta Mary Bennet sorsát: mi lenne, ha Mary élete másképp alakulna, mint ami az eddigi történetéből következik? Mi van, ha a könyvekbe menekülő középső lány végre rátalál önmagára, és megvalósítja azt, amit csinosabb, magabiztosabb testvérei már elértek?Mary útja olyan, mint minden Austen-hősnőé. Meg kell tanulnia, hogy akkor számíthat a vágyott életre, ha képes elfogadni magát olyannak, amilyen. Le kell bontania magáról az elvárásokat, hogy kibontakozzon valódi énje – csak akkor van esélye a boldogságra és látja tisztán, hogyan válhat méltóvá a szerelemre.
Elsöprő erejű első regény, amely minden Austen-rajongónak szívből ajánlott!
Mihail Jelizarov: A sírásó
A sírásót egyes helyeken vakondnak nevezik.
Ez itt a Vakond története.
Vlagyimir Krotisev, a huszonegy éves rövidlátó fiatalember, született sírásó. Már gyerekkorától rabul ejti a temetők világa, első sírját katonai szolgálata alatt ássa. Mikor a Moszkva-közeli kisvárosban, Zagorszkban állást kap féltestvére temetkezési vállalkozásában, a sorsa végképp megpecsételődik. Az ásáshoz remekül értő, de a mindennapokban nehezen eligazodó Vologya nemcsak szerelmi viszonyba kezd bátyja barátnőjével, de a temetkezési cégek ádáz, akár fegyveres összecsapásokba torkoló küzdelmeibe is belekeveredik.
A "Szovjetunió holttestén" élősködő évezredfordulós Oroszországban felcseperedő generációnak a gyermekkor az egyetlen hozzáférhető mítosza, a továbblépés, a karrierépítés lehetősége erősen korlátozott. Az Orosz Nemzeti Bestseller díjat elnyert regény ennek a posztszovjet embernek a kialakulási folyamatát mutatja be, ahogy a barátság, a szerelem, az árulás, a lét és a halál bonyolult kérdései és kihívásai révén a tapasztalatlan tinédzserből önálló döntéseket hozó felnőtt válik.
Bordás Róbert: Aranyozott hazugságok
Ha gyilkossággal vádolnak és ártatlan vagy, akkor fel van adva a lecke.2022-ben Bodnár Péter DNS-tesztje titokzatos rokonokat mutat. Megszállott kutatásba kezd, hogy feltárja családja történetét.1882-ben egy végzetes kocsmai verekedés arra kényszeríti az ifjú Bodnár Györgyöt, hogy elmeneküljön hazájából. Csendőrökkel a nyomában próbál eljutni Berlinbe. Ám hogy kerül Hamburgba, mi sodorja az Atlanti-óceánt átszelő hajóra, és mit keres a bevándorlók között? Az aranykorát élő Amerika vajon a könnyű meggazdagodás lehetőségét rejti, vagy kőkemény gürcölést, veszélyes munkakörülmények között, esetleg feketelistára kerülve küzdelmet az éhhalál ellen?A George Bodnárrá vált családapára kemény kihívások várnak.Megbirkózni egy velejéig romlott gengszter mesterkedéseivel. Leszámolni egy lelkiismeretlen, bosszúálló bányatulajdonossal és álomszép, vonzó feleségének zsarnoki kísértésével. Felvenni a harcot a gyermekeket is munkára kényszerítő rendszerrel szemben. Áldozatok, miket meg kell hoznia azért, hogy családja életben maradhasson.Hazugságok, miket cipelnie kell a jó cél érdekében.Titkok, melyek 140 évig nem kerülnek napvilágra.Egy XIX. század végi kivándorló kalandos története családról, szerelemről és a boldogulás után való, szűnni nem akaró törekvésről.A "Vízzé válik a vér?" sorozat első kötete.
Kovács, Dominik: Lesz majd minden
„Úgy van az, hogy az ember gyereke spórul, törekszik, spórul, törekszik, spórul, törekszik, amíg csak bele nem vénül ebbe, ki nem hullik a haja meg a foga, s akkor hirtelen valami könnyebbséget érez a bal bordája alatt" – vallják generációk óta a Nádor vármegyei Égetthalmon tősgyökeres Balogh család tagjai, akiknek annyira a vérükbe ivódik a gyarapodási kényszer, hogy számukra az élet örömeire már csak gondolni is pazarlás.
Világháború, forradalom, tanácsköztársaság vagy gazdasági válság sem tántoríthatja el őket – még a rozsdás boronaszögekből krampácsolt fogsorú fölszegi Hétkórság átka sem! Az évenkénti kikísérés ünnepén az elhalt rokonságukat vendégül látva csak úgy dagad a keblük az előbbre jutásuk felett érzett büszkeségtől; nem számít, ha ketten osztoznak is egy szemen és egy fogon, ha csonka kezűek, netán ténylegesen kígyót melengettek azon a dülledő keblen. A holtak pedig nemcsak falhatnak, vedelhetnek és mulathatnak kedvükre, de a halál némaságából szabadulva a nyelvük is megered: beteljesült vagy csalfa szerelmi kalandozásaikról mesélnek, egykori sérelmeket, vitákat hánytorgatnak fel, de még az is előfordul, hogy békejobbot nyújtanak régi haragosaiknak, vagy nászra kelnek az élőkkel.Igen ám, de minden nemzedékben akadnak renitensek, akik nemcsak többre, de főleg másra vágynak: hagynák a kapálást, a kazal- és ganyérakást, mernek egyéb életről álmodni, és a pletykás vénasszony-koalíció uralta falu határait is maguk mögött hagynák. Csakhogy képesek-e kezükbe venni a sorsukat és sikeresen kiszakadni az évszázados paraszti földhözragadtságból?
A Kovács ikrek szerzőpárosának hallatlanul eleven, szárnyaló képzeletű, sziporkázóan szellemes, mesésen mágikus és a lélek mélységeibe hatoló realista regénye erre a kérdésre is választ kínál. A Lesz majd minden-re Gabriel García Márquez is elismerően kacsintana.
Most először jelenik meg magyarul Philip Roth eredetileg 1962-ben napvilágot látott könyve, Nemes Anna fordításában.
Gabe Wallach leszerel a katonaságtól, s anyja halálakor a régi szálak elszakításával és újak szövésével kezdi életét. Apja bánatára New Yorkból a távoli Chicagóba költözik tanítani, ám legfőbb foglalatossága inkább az emberi karakterek és viszonyok föltérképezése. A kollégák, barátok, barátnők és a hozzájuk kapcsolódó figurák változatos gyűjteményének lefestésében, a hol hétköznapi, hol kalandos, hol tragikus, hol pedig komikus események forgatagában Gabe tulajdonképp mégis önmagát próbálja megtalálni, és elhelyezni az 1950-es évek második felének Amerikájában. Derék ifjú polgár-e vagy elkényeztetett úrifiú, önzetlen vagy balek, józan vagy gyáva, önfeláldozó vagy lúzer?
Noha Philip Roth első, huszonhét évesen írt regényének olvasásakor a mai olvasó azzal is szembesül, mennyit változott a világ hatvan év alatt, leginkább mégis az élet örök dilemmáival találkozik – mint minden jó és maradandó regényben.
„Elképesztően érett első regény." – James Atlas„Gazdag, eseményteli könyv, bornírt, szomorkás, de valahogy még a legkilátástalanabb pillanatok során is mulatságos." – Elizabeth Hardwick, Harper's„Sinclair Lewis óta Rothnak van a legjobb szeme az apró részletekhez." – Stanley Edgar Hyman
Anna Bells: Akik életben maradtak
A gyógyszerész végzettségű Chanel Key a kisvárosi háziasszonyok megszokott életét éli férjével, lányaival, édesapjával és kis kedvenceivel. Szinte már unalmasan kényelmes életvitele aztán egyik pillanatról a másikra felfordul, amikor egy rejtélyes betegség üti fel a fejét a világban, és emberek millióit szedi áldozatul. Chanel, egy volt egyetemista csoporttársához, Gabor Peabody-hez fordul segítségért, aki jelenleg a világ egyik legelismertebb gyógyszerésze, és arra kéri a zseni férfit, hogy ő is kutasson a betegség lehetséges gyógymódja után.
Időközben a titokzatos kór lassan, de biztosan falja fel az emberiséget, ezért az elkerülhetetlennek tűnő végzet elől a gyógyszerfejlesztésben résztvevők maroknyi csoportját egy újonnan felfedezett, de a nyilvánosság elől titokban tartott kis bolygóra költöztetik, hogy ott fejezzék be a kutatást. A kutatócsoportot, csak a kiválasztottak szűk köre kísérheti el, akiknek elsődleges feladatuk, hogy a Földhöz hasonló klímájú Zoritef nevű kisbolygón kialakítsák a megfelelő életfeltételeket és infrastruktúrát a később érkező telepeseknek. A kutatólaboratóriumban pedig versenyt futnak az idővel, hiszen Peabody, Chanel és két barátnője fáradhatatlanul dolgoznak az ellenszer megtalálásában.
Mindeközben a kisbolygón titkos szerelmek szövődnek, valamint a sivár környezet és a monoton élet miatt egyre többen fordulnak ki önmagukból. A kutatást pedig rejtélyes és tragikus halálesetek nehezítik. Vajon sikerül-e felfedezniük az ellenszert és ezzel megmenteni az emberiséget?
Anna Bells különleges bemutatkozó regénye egy kalandokkal színesített, könnyed sci-fi, ami magával ragadja az olvasót.
Bán Mór: Kastély ajándékba
Sisi, Ausztria császárnéja 1866 nyarán kénytelen gyermekeivel Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz...
Sisi szinte minden szabadidejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik.
Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi - Ferenczy Ida, az elmaradhatatlan felolvasónő kíséretében - kilátogatnak a gödöllői kastélyba, melynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. Így veszi kezdetét Sisi legboldogabb korszaka: Gödöllőn végre szabad lehet szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól - és közel Andrássy grófhoz...
Janice Hadlow: A másik Bennet lány
Jane Austen is büszke lenne rá – Mary Bennet története.
Mary, a Büszkeség és balítélet öt Bennet nővérének rút kiskacsája előbújik az árnyékból.Janice Hadlow brit szerző újragondolta Mary Bennet sorsát: mi lenne, ha Mary élete másképp alakulna, mint ami az eddigi történetéből következik? Mi van, ha a könyvekbe menekülő középső lány végre rátalál önmagára, és megvalósítja azt, amit csinosabb, magabiztosabb testvérei már elértek?Mary útja olyan, mint minden Austen-hősnőé. Meg kell tanulnia, hogy akkor számíthat a vágyott életre, ha képes elfogadni magát olyannak, amilyen. Le kell bontania magáról az elvárásokat, hogy kibontakozzon valódi énje – csak akkor van esélye a boldogságra és látja tisztán, hogyan válhat méltóvá a szerelemre.
Elsöprő erejű első regény, amely minden Austen-rajongónak szívből ajánlott!
Mihail Jelizarov: A sírásó
A sírásót egyes helyeken vakondnak nevezik.
Ez itt a Vakond története.
Vlagyimir Krotisev, a huszonegy éves rövidlátó fiatalember, született sírásó. Már gyerekkorától rabul ejti a temetők világa, első sírját katonai szolgálata alatt ássa. Mikor a Moszkva-közeli kisvárosban, Zagorszkban állást kap féltestvére temetkezési vállalkozásában, a sorsa végképp megpecsételődik. Az ásáshoz remekül értő, de a mindennapokban nehezen eligazodó Vologya nemcsak szerelmi viszonyba kezd bátyja barátnőjével, de a temetkezési cégek ádáz, akár fegyveres összecsapásokba torkoló küzdelmeibe is belekeveredik.
A "Szovjetunió holttestén" élősködő évezredfordulós Oroszországban felcseperedő generációnak a gyermekkor az egyetlen hozzáférhető mítosza, a továbblépés, a karrierépítés lehetősége erősen korlátozott. Az Orosz Nemzeti Bestseller díjat elnyert regény ennek a posztszovjet embernek a kialakulási folyamatát mutatja be, ahogy a barátság, a szerelem, az árulás, a lét és a halál bonyolult kérdései és kihívásai révén a tapasztalatlan tinédzserből önálló döntéseket hozó felnőtt válik.
Bordás Róbert: Aranyozott hazugságok
Ha gyilkossággal vádolnak és ártatlan vagy, akkor fel van adva a lecke.2022-ben Bodnár Péter DNS-tesztje titokzatos rokonokat mutat. Megszállott kutatásba kezd, hogy feltárja családja történetét.1882-ben egy végzetes kocsmai verekedés arra kényszeríti az ifjú Bodnár Györgyöt, hogy elmeneküljön hazájából. Csendőrökkel a nyomában próbál eljutni Berlinbe. Ám hogy kerül Hamburgba, mi sodorja az Atlanti-óceánt átszelő hajóra, és mit keres a bevándorlók között? Az aranykorát élő Amerika vajon a könnyű meggazdagodás lehetőségét rejti, vagy kőkemény gürcölést, veszélyes munkakörülmények között, esetleg feketelistára kerülve küzdelmet az éhhalál ellen?A George Bodnárrá vált családapára kemény kihívások várnak.Megbirkózni egy velejéig romlott gengszter mesterkedéseivel. Leszámolni egy lelkiismeretlen, bosszúálló bányatulajdonossal és álomszép, vonzó feleségének zsarnoki kísértésével. Felvenni a harcot a gyermekeket is munkára kényszerítő rendszerrel szemben. Áldozatok, miket meg kell hoznia azért, hogy családja életben maradhasson.Hazugságok, miket cipelnie kell a jó cél érdekében.Titkok, melyek 140 évig nem kerülnek napvilágra.Egy XIX. század végi kivándorló kalandos története családról, szerelemről és a boldogulás után való, szűnni nem akaró törekvésről.A "Vízzé válik a vér?" sorozat első kötete.
Kovács, Dominik: Lesz majd minden
„Úgy van az, hogy az ember gyereke spórul, törekszik, spórul, törekszik, spórul, törekszik, amíg csak bele nem vénül ebbe, ki nem hullik a haja meg a foga, s akkor hirtelen valami könnyebbséget érez a bal bordája alatt" – vallják generációk óta a Nádor vármegyei Égetthalmon tősgyökeres Balogh család tagjai, akiknek annyira a vérükbe ivódik a gyarapodási kényszer, hogy számukra az élet örömeire már csak gondolni is pazarlás.
Világháború, forradalom, tanácsköztársaság vagy gazdasági válság sem tántoríthatja el őket – még a rozsdás boronaszögekből krampácsolt fogsorú fölszegi Hétkórság átka sem! Az évenkénti kikísérés ünnepén az elhalt rokonságukat vendégül látva csak úgy dagad a keblük az előbbre jutásuk felett érzett büszkeségtől; nem számít, ha ketten osztoznak is egy szemen és egy fogon, ha csonka kezűek, netán ténylegesen kígyót melengettek azon a dülledő keblen. A holtak pedig nemcsak falhatnak, vedelhetnek és mulathatnak kedvükre, de a halál némaságából szabadulva a nyelvük is megered: beteljesült vagy csalfa szerelmi kalandozásaikról mesélnek, egykori sérelmeket, vitákat hánytorgatnak fel, de még az is előfordul, hogy békejobbot nyújtanak régi haragosaiknak, vagy nászra kelnek az élőkkel.Igen ám, de minden nemzedékben akadnak renitensek, akik nemcsak többre, de főleg másra vágynak: hagynák a kapálást, a kazal- és ganyérakást, mernek egyéb életről álmodni, és a pletykás vénasszony-koalíció uralta falu határait is maguk mögött hagynák. Csakhogy képesek-e kezükbe venni a sorsukat és sikeresen kiszakadni az évszázados paraszti földhözragadtságból?
A Kovács ikrek szerzőpárosának hallatlanul eleven, szárnyaló képzeletű, sziporkázóan szellemes, mesésen mágikus és a lélek mélységeibe hatoló realista regénye erre a kérdésre is választ kínál. A Lesz majd minden-re Gabriel García Márquez is elismerően kacsintana.
