Barker, R.J.: Az orgyilkosok ideje, Eva-Maria Bast: A vanília illata, Eva-Maria Bast: A cukor illata, Sándor Iván: Tiltott terület

Barker, R.J.: Az orgyilkosok ideje
„Ha el akarsz kapni egy orgyilkost, bérelj fel egy másikat"
Dongalábú Girton a birodalom egyik legjobb orgyilkosának ígéretes tanítványa, bár még csak tanulmányainak elején jár. Ám legutóbbi küldetésük a szokásostól merőben eltérő kihívás elé állítja őt és mesterét: ezúttal nem elvenniük, hanem megóvniuk kell egy életet. Valaki, vagy inkább valakik meg akarják gyilkolni a trónörököst, Girtonnak és mesterének pedig le kell lepleznie az árulót, és meg kell akadályoznia a herceg halálát.
A hazugságok fojtogató légkörében vergődő kastély falai között Girton olyan barátokra lel, akikre sohasem számított, olyan dolgokért kell felelősséget vállalnia, amikért sohasem akart, és egy olyan összeesküvésbe csöppen, amely akár az egész királyságot romjaiba döntheti.
Mindeközben a talajt rettenetes mágia mérgezi, titokzatos erők ébredeznek és az orgyilkosoknak szembe kell nézni a ténnyel: könnyen lehet, hogy hamarosan a nemesek áskálódása lesz a legkisebb bajuk…


Eva-Maria Bast: A vanília illata
„A vaníliás cukor különösen finom ízt kölcsönzött a süteményeknek, de minden más édességnek is. Josephine szerette a vanília illatát, ami egy ideje már az egész házat belengte."
Bielefeld, 1892. A fiatal Josephine és férje, Carl nagy terveket dédelget: egy olyan anyagot próbálnak előállítani, amely forradalmasítja a sütést. Csak a megfelelő keverék hiányzik. Miközben Josephine a közös patikájukban már a hirdetésen dolgozik, Carl kitartóan kísérletezik – és sikerrel jár. Megszületik a sütőpor, amely óriási hasznot hoz, Josephine és Carl hamarosan belevághat a terjeszkedésbe. Azonban irigyeik is bőven akadnak, ezért Josephine és Carl aggódni kezd a vállalkozásukért – és a szerelmükért. Egy pékdinasztia történetének első kötetét tartja kezében az olvasó, amely egy német családi vállalkozás sikertörténete alapján íródott.


Eva-Maria Bast: A cukor illata
Bielefeld, 1914. A Meister család vállalkozása virágzik, a sütőpor hatalmas sikert arat. Julius, a cégalapító fia ledoktorált kémiából, és át akarja venni a cég irányítását, de előtte még feleségül akarja venni Lottét, a nagy szerelmét. Amikor a félénk Lotte megérkezik Bielefeldbe, nagyon izgatott amiatt, hogy vajon elfogadják-e Julius feleségeként. De minden gondja megalapozatlannak tűnik, a két fiatal hamarosan összeházasodhat, és Lotte már az első gyermeküket várja. De a boldogság csak rövid ideig tarthat, mert a kegyetlen valóság, amely már régóta a levegőben lóg, utoléri őket: kitör az első világháború, Julius pedig evonul. Nem sokkal ezután a család szörnyű hírt kap, és hirtelen minden használható ötletre szükség van, hogy megmentsék a vállalatot…


Sándor Iván: Tiltott terület
A Napfény Panzió a nyugalom otthona a forró nyárban. Tópart, ősfák, árnyas sétautak, napozóerkélyek, nyaralók. Három szobájában: dolgoznak. A fiatal Helytörténész a Ház százéves múltját kutatja. Az orosz-ukrán frontról szerzett élményeit összegező Haditudósító a háború okairól-előzményeiről készít beszámolót. A Művészettörténész klasszikus festmények elemzéséről írja tanulmányát, arról, hogy milyen szörnytettekre is képes az ember. Élők és holtak, a hatalom megszállottai, szolgálói és kiszolgáltatottjai közös időtérben találkoznak. Sándor Iván ezúttal is egyéni regényformát talált a személyes sorsok, a világállapot, a szellemi-művészi törekvések egységére. Alakjai felismerik a sötét erők embert nyomorító térnyerését, azt, hogy miben élünk.

Lorraine Kaltenbach: A katonakirályné titka, Mohsin Hamid: Az utolsó fehér ember, Havas Juli: Papírbabák, Bauer Barbara: A jövevény, Dan Schreiber: Eszement elméletek, Pauline Mai: A szerelem almazöld, Vámos Miklós: Szív és Lélek

Lorraine Kaltenbach: A katonakirályné titka
Csakúgy, ​mint nővére, Sisi, Mária Zsófia is bajor hercegnőnek született, majd belőle is királyné lett, de neki – balszerencséjére – a nápolyi trón jutott, ahonnan az egységes Olaszország megteremtői hamarosan elmozdítják. Mária Zsófia hiába védelmezi férfiakat megszégyenítő bátorsággal Gaeta erődjét, győz a túlerő, és a királyi pár kénytelen Rómába, a pápához menekülni. Amikor a Risorgimento már a pápai államot fenyegeti, a Szentatyát megvédelmezni kívánó önkéntesek egyikeként Rómába érkezik Emmanuel de Lavaysse, egy régi, de elszegényedett nemesi család sarja, és a pápai zuáv ezred katonája lesz. Az elűzött nápolyi királyné és az egyház védelmében fegyvert fogó Lavaysse véletlen találkozásából lángoló szerelem, abból pedig egy gyermek születik, akinek azonban – törvénytelen utód lévén – egész életében titkolnia kell származását…
Két különleges sorsú nő, anya és lánya kalandos életét meséli el könyvében Lorraine Kaltenbach, a hősnőivel távoli rokoni kapcsolatban álló francia írónő. A szerző háromévi kutatómunka után vetette papírra a Marcel Proust által „katonakirálynénak" elnevezett Mária Zsófia és eltitkolt lánya, a házasságtörő kapcsolatból született Daisy történetét.


Mohsin Hamid: Az utolsó fehér ember
Anders egy reggel megdöbbenve látja a tükörben, hogy fehér bőre mélybarnára sötétedett az éjszaka. Felfoghatatlan titkát először csak barátnőjével, Oonával osztja meg, lassan azonban egyre több emberről derül ki, hogy Andershez hasonlóan egyik napról a másikra sötét bőrűek lettek. A névtelen kisváros lakóin úrrá lesz a bizonytalanság. Egyesek a fennálló rend régóta fenyegető megbomlásaként értelmezik az eseményeket, és félnek, vajon elfogadja-e új külsejüket a közösség, mások minden előítéletüket feledve egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Az utolsó fehér ember lebilincselő regény arról, mire képes az ember szélsőséges helyzetekben, hogyan határozza meg a másokról és önmagunkról alkotott képünket az etnikai hovatartozás, és miként kerekedhetünk felül a fajgyűlöleten, a félelmen és az erőszakon. Költői és provokatív mű, amely olyan szerzők klasszikusait idézi meg, mint Franz Kafka, Albert Camus vagy José Saramago.


Havas Juli: Papírbabák
Havas Juli regényének hősei Kelet-Európa huszadik századának sűrű és sötét világából indulnak megtalálni a boldogságot, és értelmet adni az életüknek. A regény pontos látleletet ad a múlt század végének Erdélyéről és Magyarországáról, a történelmi tudatalattiban kavargó indulatokról, amelybe hősei beleszületnek. Ki lehet-e törni a kelet-európai lét szorításából, a nacionalizmusok, a diktatúrák embert nyomorító örökségéből, az árulások, a titkok és az elhallgatások körforgásából?Elegendő-e az emberség és a szeretet, hogy megváltsa az egyént? A regényben határozott válaszokat talál az olvasó. Péterfy Gergely
Havas Juli Székelyudvarhelyen született 1962-ben. Civilben orvos, az irodalmi életben nem a saját nevét használja A Nincs Hold, ha nem nézed című regénye, amely a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díj tízes listájára is felkerült, a Kalligram kiadónál jelent meg 2022-ben.


Bauer Barbara: A jövevény
Anyaság. ​A legtöbb kislány, amikor önfeledten babázik, a lelke mélyén már anyává lesz. Eljátszik mindent, amit látott addigi élete során, és azt is, amit nem. Horgolt vagy műanyag, bájos vagy furcsa külsejű babával bánik úgy, mintha az édesanyja lenne: beszél hozzá, ringatja, altatja, eteti, nevelgeti, éppen úgy, ahogy vele bánnak. Vagy ahogyan szeretné, hogy bánjanak vele. Vagy épp úgy, ahogyan soha nem láthatta, amire nem emlékezhet, ami nem az ő tapasztalata. De akkor kié?"Te döntöd el, hogy a múltadból mit teszel le és mit viszel tovább, tehát te döntöd el, hogy a múltad vagy te magad irányítod az életedet. Ez a szabad akarat lényege. De ehhez ismerned kell, hogy honnan jöttél. Tudnod kell mindent, ami ez idáig meghatározta, hogy éppen hol tartasz az életben." Bauer Barbara négyrészes kisregénysorozatának harmadik kötetében apró történeteken, mindenkori anyák egymásba fonódó, generációról generációra átnyúló rövid epizódjain keresztül építi fel az anya figuráját.
Az anyaságra készülve szakkönyveket olvastam, anyukákkal beszélgettem, akikről úgy gondoltam, hasonló értékrend mentén haladnak. A férjemmel elméleteket gyártottunk arról, hogy milyen szülők leszünk, miközben izgatottan vártuk, hogy végre megismerjük ŐT. Aztán a születésével nem csak őt ismertem meg. Folyamatosan tükröt tart elém, amiben látom felvonulni a múltamban felsorakozó anyák minden örömét és bánatát, félelmét, traumáját, és tudom, hogy én magam is óhatatlanul kódolom őbelé a sajátjaimat is.


Dan Schreiber: Eszement elméletek
„Csak két dolog végtelen: az univerzum és az emberi hülyeség. Bár az univerzumban nem vagyok teljesen biztos." (Albert Einstein)
Furcsaságok és meghökkentő tébolyok világába vezet ez a szellemes könyv, minden lapján valami különös őrültségbe botlunk. Sir Arthur Conan Doyle megjelent a Royal Albert Hallban – hat nappal a halála után. Ringo Starr ördögűzésnek köszönheti különleges technikáját. Sylvester Stallone édesanyja ismert fenékjós volt. Tizennégy évvel a halála után John Lennon megszólalt egy épp felvett lemezen. A Titanic katasztrófáját 1898-ban már megírták. Az irodai növények képesek kinyomozni, ki a gyilkos…
A meghökkentő, hihetetlennek tűnő eseményekről nem egyszer kiderül, hogy nem a képzelet szüleményei, igenis megtörténtek a valóságban, vagy legalábbis van némi valóságalapjuk. Ha nem is hiszünk el mindent az utolsó betűig, az biztos, hogy végig jól szórakozunk: az író stílusa ugyanis ellenállhatatlanul humoros.


Pauline Mai: A szerelem almazöld
Néha egy egész közösség kell, hogy egy összetört szív begyógyuljon…
Mila hetekig szerelmes volt Theóba, aki hiú reményeket ébresztett benne, ám végül kiderült, hogy a férfinak menyasszonya van. Milában egy világ omlik össze. Nem marad más hátra, muszáj elmenekülnie – és az interneten talált hirdetés, miszerint egy skóciai házra kell vigyázni, épp kapóra jön. Fogja hát magát, és elutazik az álmos skóciai falucskába, Applemore-ba. A falu lakói eleinte bizalmatlanok az új jövevénnyel szemben, de végül Mila sütőművészete, valamint zseniális ötlete, hogy az általa sütött kenyeret csellóórára, ropogós almára vagy a kocsmában ingyen sörre cserélje, utat nyit a helybeliek szívéhez. És amikor hirtelen betoppan a jóképű Finley, váratlanul ismét nagyot dobban Mila szíve.


Vámos Miklós: Szív és Lélek
„Egyszer ​volt, hol nem volt, hajdanában danában, volt egyszer egy regény, a címe: Zenga zének. Az első sora: »Nincs szebb könyv szívnél és léleknél.« Imakönyv bevezetőjéből vette a szerző, valami Vámos Miklós. E tőmondat azóta újra meg újra fölzeng benne. Hol a szívében, hol pedig a lelkében. Kiskorában úgy képzelte, lehetetlen, hogy a gyerekek és a felnőttek szíve ugyanolyan alakú, anyagú és színű legyen. Hiszen akkor miért bánnának a felnőttek úgy a gyerekeikkel, mintha azok nem nyiladozó értelműek volnának, hanem ütődöttek? A lelkekről nem is beszélve. Ikermese található e kötetben, avagy páros mese. Összetartoznak. Úgy képzelem: kezdetben a szülők olvassák föl a gyerekeknek, később a gyerekek a szülőknek, netán egymásnak. Ezért ajánlom az olvasni tudóknak. Persze, nemcsak a betűket olvashatja az elme, hanem azt is, amiket mögéjük rejtett a szövegek írója. Ehhez kívánok annyi örömöt és élvezetet mindenkinek, amennyit én éreztem, amikor kitaláltam és mondatokba öntöttem.
Vámos Miklós
Utóirat. Ez a kiadvány más szempontból is izgalmas: Magyarországon még aligha készültek címlapok és könyvillusztrációk mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Fölteszem, mire nyájas olvasóimhoz eljut, ők nálam már sokkal jobban fogják tudni, hogy mi fán terem az Artificial Intelligence, és mire jó."