Stephen King: Gwendy utolsó feladata, Stephen King: Gwendy és a varázsdoboz, Hans Dominik: Atlantisz feltámadása, Eric-Emmanuel Schmitt: Elveszett édenek, Richard Chizmar: Gwendy és a bűvös toll

Stephen King: Gwendy utolsó feladata
Egy ​titokzatos, fekete kalapos és öltönyös férfi, Richard Farris egy csodálatos, mahagóni varázsdobozt bíz a tizenkét éves Gwendy Petersonra. A dobozka kezdetben apró ajándékokat ajánlott fel a kislánynak, de ez a színes nyomógombokkal ellátott eszköz hatalmas felelősséggel is járt, hiszen gazdája egyetlen mozdulattal bármikor elpusztíthatta volna bármelyik földrészt. Később, amikor a sikeres írói, majd politikai karriert befutó Gwendy egy gyerekrabló utáni nyomozásban segített szülővárosában, újra meg kellett küzdenie a doboz kísértésével. Napjainkban Gwendyt már a szenátori székért látjuk versenyben, élete azonban korántsem lehet nyugodt, mert sötét és gonosz erők igyekeznek megszerezni a dobozt, és neki mindenáron meg kell óvnia tőlük. És ahogy korábbi élete egyre jobban felszámolódik, az egyetlen kiutat végül a világűrben találja meg. A nagy sikerű sorozat zárókötetében a rendkívüli történetmesélő, Stephen King és kiváló szerzőtársa, Richard Chizmar ezúttal Castle Rockból egy űrállomásra, majd egy még messzebb tartó utazásra visznek minket, melynek során Gwendynek egy titkos küldetést kell végrehajtania, hogy megmentse a világunkat. Sőt, talán az egész világegyetemet.


Stephen King: Gwendy és a varázsdoboz
A ​maine-i Castle Rock furcsa események és szokatlan látogatók szemtanúja volt az évek során, de van egy történet, amelyet soha nem mondtak el… eddig. Castle Rock városából három úton lehet feljutni Castle View-ba: a 117-es úton, a Pleasant Roadon és az Öngyilkosok lépcsőjén. A tizenkét éves Gwendy Peterson 1974 nyarán minden egyes nap felfut a lépcsőn, hogy új életet kezdhessen és megszabaduljon iskolatársai zaklatásaitól. Egy napon egy idegennel találkozik, a férfi fekete farmerban, fekete öltönyzakóban, fehér ingben, fején elegáns kis fekete kalappal ül egy padon és olvas. Egy nap azonban az idegen megszólítja lányt, és átnyújt neki egy különleges dobozt. Gwendy élete pedig végleg megváltozik, mert a világ sorsáról kell minden egyes nap döntenie, de eljön majd az az idő is, amikor rémálmai lesznek arról a fekete kalapról… A Gwendy és a varázsdoboz Stephen King, a Rémálmok bazára bestseller írója és Richard Chizmar, az A Long December című díjnyertes mű szerzőjének közösen írt fantasztikus műve. A titokzatos történet egy sorozat első része, melyet Chizmar folytatott.


Hans Dominik: Atlantisz feltámadása
.Guy Rouse, a nagystílű amerikai kalandor vakmerőségével, pénzével és barátnője szépségével majdnem elpusztítja Európát, hogy megszabaduljon egy kellemetlen üzleti vetélytárstól. Mint a Panama-csatornaépítő társaság elnöke, megvesztegeti a vezető főmérnököt, hogy a csatorna robbantását ne részletekben, hanem egyszerre végezze, habár tudja hogy ezáltal a Golf-áram más irányba terelődik és Európa északi része lakhatatlanná válik. Már-már győzedelmeskedik, de akkor szembe találja magát a természet mindennél hatalmasabb erejével, amin minden kísérlete megakad. A technikai kalandregények kitűnő tollú írójáról, Dominikról még sokat fog hallani a magyar közönség.  


Eric-Emmanuel Schmitt: Elveszett édenek
Noámnak hívják. Újjá- és újjászületik, több civilizációban élt az évezredek során, és most arra készül, hogy elmesélje történetét – egy nagyon hosszú történetet, amely 8000 évvel ezelőtt, egy tó partján, édeni körülmények között kezdődött, amikor az ember még korlátok nélkül élt, szimbiózisban a természettel. Ebben a régmúlt időben, amiről mesélni fog, Noám a falu vezetőjének a fia, aki mindent elsöprő szerelmet érez Nura, a kiszámíthatatlan, lenyűgöző és szellemi társként is elsőrangú nő iránt – a közelgő apokalipszis árnyékában.
Schmitt nem kevesebbet kísérel meg az Elveszett édenekben, mint hogy a jelen fénytörésében újraírja az emberiség mítoszait, keletkezés- és hanyatlástörténeteit. A nagy filozófiai, társadalmi és pszichológiai kérdéseket hús-vér karakterekkel, felejthetetlen alakokkal jeleníti meg egyedülálló kalandregényében – ebben a családi tragédiákkal, elhallgatott múlttal, bibliai cselekménnyel átitatott, gyengéd és lebilincselő mestermunkában.


Richard Chizmar: Gwendy és a bűvös toll
A ​téli vihar nyomában a gonosz újra betör Castle Rock kisvárosába. Norris Ridgewick seriff és csapata két eltűnt lányt keres kétségbeesetten, de egyre fogy az idő, és egyre bizonytalanabb, hogy élve találják-e meg őket. Washington D. C.-ben a harminchét éves Gwendy Peterson nem is különbözhetne jobban attól az öntudatos tinédzser lánytól, aki valaha egy teljes nyarat azzal töltött, hogy fel-le szaladt a Castle Rock-i Öngyilkosok lépcsőjén. Szerelemmel teli házasságban él, rendkívül sikeres író lett, és most pedig már kongresszusi képviselőként formálja országát. De azon a régi nyáron ismerte meg a titokzatos, fekete öltönyös Richard Farrist is. A kalapos férfi egy csodálatos, mahagóni varázsdobozt bízott rá, ami apró ajándékokat ajánlott fel Gwendynek a gondozásáért, ugyanakkor hatalmas felelősséggel is járt, hiszen egy gombnyomással bármikor elpusztíthatta volna a világ bármelyik földrészét. Bár Farris végül elvitte a különleges tárgyat, és megígérte, hogy a lány soha többé nem fogja látni a dobozt, Gwendyt mindig is nyugtalanította, vajon a furcsa doboznak köze volt-e ahhoz a csodálatos élethez, amelyet azóta élt. És egy nap a varázsdoboz váratlanul mégis felbukkan az irodájában. A doboz titokzatos újbóli megjelenése, valamint a Castle Rockban történt nyugtalanító eltűnések Gwendyt ismét hazavezetik, ahol talán segíthet megmenteni az eltűnt lányokat, és megállítani egy őrültet. És miközben a rendőrökkel együtt versenyt fut az idővel, Gwendynek át kell gondolnia, vajon a sors vagy a döntéseink irányítják az életünket, és milyen árat kell fizetnünk azokért a döntéseinkért, amikor a leginkább vágyott dolgokhoz nyúlunk?

Simon Scarrow: Elsötétítés, Arne Dahl: Hajsza, Dan Jones: Koronák harca, Jon Fosse: A másik név, Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz

Simon Scarrow: Elsötétítés
Berlin, 1939. december Németország háborúban áll. A nácik szorítása egyre rémisztőbb az országban. A paranoiát tovább fokozza a lakosságra kényszerített parancs, amely miatt minden éjjel kötelező a teljes elsötétítés a fővárosban. Egy nő meggyilkolása után Horst Schenke bűnügyi nyomozóra óriási nyomás nehezedik, hogy minél hamarabb megoldja az ügyet. Schenke, akit felettesei gyanakodva figyelnek, mert még mindig nem lépett be a náci pártba, borotvaélen táncol – a hűtlenség büntetése az azonnali halál. A második áldozat megtalálása megerősíti Schenke legnagyobb félelmét. Miközben a nyomozás mind közelebb viszi a rezsim gonosz szívéhez, a felügyelő rájön, hogy a náci párt egymással viaskodó frakciói ugyanolyan könyörtelenek, mint az utcákon lesben álló gyilkos…


Arne Dahl: Hajsza
Desiré Rosenkvist, a stockholmi rendőrség főfelügyelője rejtélyes és bizarr levelet kap, amelyből azonban két dolog teljesen világosan kiderül: egyrészt, hogy egy végsőkig kétségbeesett, valamint súlyosan paranoiás ember írta, másrészt pedig, hogy a levélíró olyan részleteket ismer Desiré egyik korábbi gyilkossági ügyéből, amelyekről csak a gyilkos tudhat.
Desiré kapcsolatba lép Sam Berger exnyomozóval, aki a bűnüldöző szervek elől a svéd tundra sűrűjében bújkál a társával, Molly Blommal, és őket bízza meg a levél írójának felkutatásával. Csakhogy valaki mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a rejtély mélyére ássanak, és állandóan figyeli őket. A nyomozás hamarosan irányt vált – az üldözöttből üldöző, a nyomozókból préda lesz.
A Valaki figyel nemzetközi bestseller lélegzetelállító folytatása, a Hajsza hátborzongató utazás a sötétség jéghideg szíve felé. Arne Dahl a legjobb formáját hozza.


Dan Jones: Koronák harca
Anglia ​koronája a 15. század során ötször cserélt gazdát, amikor a Plantagenet-dinasztia két ága élet-halál harcot folytatott a hatalomért. Az ismert történész, Dan Jones ebben a kötetben bemutatja, miként szakította ketté a testvérviszály a legtovább uralkodó brit királyi családot, míg végül a Tudorok léptek a helyükre.
A történelem legnagyobb hősei és gazemberei közül páran ezekben a zűrzavaros időkben vívták harcukat Jeanne D'Arc-tól kezdve V. Henriken át – akinek azincourt-i győzelme a középkori monarchia fénypontját jelentette – III. Richárdig, aki meggyilkoltatta a saját unokaöccseit, hogy megtarthassa lopott koronáját. Ez volt az a korszak, amikor önfejű királynők és szeretőik magukhoz ragadták a hatalmat, és akaratuk alá gyűrtek mindenki mást. A towtoni és a bosworth-i csata érzékletes leírása mellett, ahol lemészárolták az utolsó Plantagenet királyt, a történelmi korszakról festett drámai erejű tabló felfedi a zűrzavaros korszak intrikáit is. Továbbá korrigálja a Tudor-propagandát, leleplezve a rózsák háborújával kapcsolatos egyoldalú narratívájukat.


Jon Fosse: A másik név
Fossét olvasva, legyen szó az esszéiről, drámáiról, rövidprózáiról vagy éppen a regényeiről, az olvasó ugyanazzal a jellegzetes írásmóddal szembesül, akár harmincöt év távlatából is. Miből áll ez a félreismerhetetlenség, ami Fosse minden írásából árad? A tekervényes és réteges szerkezetű szövegek nem annyira a stílusuk – az ismétlések, motívumok és minták: fjordok, evezős csónakok, eső, testvérek, zene – miatt egyediek, hanem sokkal inkább amiatt, ami ezekből kiderül. Mert Fosse írói világa nem az ötletek, a provokáció miatt érdekes, sőt, a korunkra jellemző témákat is kerüli, vagy csak letompított hangon jeleníti meg. Bár szövegei gyakran a halált és a lét valamiféle minimumát közelítik meg, sosem a kiábrándultság vagy a mizantrópia felől teszik ezt. Fossénél a sötétség fénylik, és mindig reményteli. – Karl Ove Knausgår


Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz
Magyarországon ​egyetlen más egyházi személyt sem övezett akkora állami kultusz, mint Mindszenty Józsefet.
Ungváry Krisztián példák sorozatával bizonyítja, hogy Mindszenty működése nemcsak sok szempontból szerencsétlen, hanem súlyos, máig ható károkat is okozott a magyar egyháznak és a magyar társadalomnak. Könyve Mindszenty emberi gyengeségeivel nem foglalkozik, és korántsem a teljesség igényével tárgyalja politikai hibáit – csak azokat a fontosnak ítélt kérdéseket vizsgálja, amelyek alkalmasak annak eldöntésére, hogy mennyire indokolt elhelyezni őt az állami emlékezetpolitika centrumában.
Ungváry részletesen megvizsgálja Mindszenty politikájának sarokköveit, antiszemitizmusának építőelemeit, nacionalizmusát, hagymázos álmait a homogén magyar nemzetállamról, és közelebbről is körüljárja azt a kérdést, hogy Mindszenty 1945 után ártott-e vagy sem Magyarországnak.
Bemutatja, hogyan viszonyult a pártokhoz, a hatalomhoz publicistaként, lapszerkesztőként, később egyházi vezetőként a Tanácsköztársaságtól a Horthy-korszakon át a rákosista időkig, majd 1956 után, illetve hogy milyen politikusi ambíciói voltak. A budapesti amerikai követségen töltött tizenöt év alatt Mindszenty nehézségeket okozott a Kádár-rendszernek, a Vatikánnak és az Egyesült Államoknak is. A történész dokumentumokkal támasztja alá, hogy kiengedése körül aktív diplomáciai tevékenység folyt a háttérben, mert minden szereplőnek volt vesztenivalója. Ungváry kelet-európai példákkal illusztrálja, hogy Mindszenty más utat is járhatott volna, hasznosabb szolgálatot téve egyházának.
„Amikor majd lecsillapodik a szenvedélyek kavargása, és elcsitul azoknak a vitáknak a visszhangja, amelyeket megkínzott és hajthatatlan életének egyes epizódjai váltottak ki, a történelem kiegyensúlyozottabb ítéletet mondhat egyéniségéről és az őt megillető helyről" – idézi a szerző VI. Pál pápát. Bár csaknem fél évszázad telt el a bíboros halála óta, ez nem volt elég ahhoz, hogy konszenzusos Mindszenty-kép alakuljon ki. Ungváry Krisztián arra törekedett, hogy ne „politikai hitvitákkal", hanem a történettudomány eszközeivel jussunk közelebb Mindszenty József munkásságának tárgyilagos megítéléséhez.

Victoria Selman: Mélyen őrzött titkok, Esze Dóra: Bodzagőz, Michael Lackner: A másoló, Vámos Miklós: Sánta kutya, Clemence Michallon: A csendes berlő, Miklós Vámos: Kedves kollégák I-II., Graham McTavish: Klánok földje

Victoria Selman: Mélyen őrzött titkok
A ​tizenkét éves Sophie és édesanyja, Amelia-Rose Brennan Massachusettsből Londonba költözik, ahol találkoznak a karizmatikus Matty Melgrennel, aki hamar az életük fontos része lesz. De amikor a két felnőtt kapcsolata megszakad, egy sorozatgyilkos olyan fiatal nőkre kezd vadászni, akik feltűnő hasonlóságot mutatnak a lány anyjával. Amikor Mattyt végül többszörös gyilkosságért elítélik, maradnak kérdések a bűnösségét illetően… Kérdések, amelyek teljesen tönkreteszik a Brennan család életét. Közel húsz évvel később Sophie levelet kap a Battlemouth börtönből, amelyből megtudja, hogy Matty haldoklik, és találkozni szeretne vele. Úgy tűnik, hogy a lány végre megkaphatja a válaszokat, amelyeket annyira keres. De az igazság vajon felszabadítja – vagy éppen még mélyebbre taszítja? A Sunday Times bestsellerszerző Victoria Selman első magyarul megjelenő regénye egy hátborzongató, sötét és lebilincselő pszichológiai thriller meglepő fordulatokkal. Megtudhatjuk belőle, hogy milyen lehet egy sorozatgyilkos mellett felnőni.


Esze Dóra: Bodzagőz
„…a bodzatea pedig színtiszta kőleves volt, semmi más, annyira szimpla, hogy arra már rá sem lehet jönni, Felícia egyetlen mondattal adta át a boltba özönlő rengeteg kisírt szemű, napszemüveget öltött, nyáron is kardigánt viselő, megkövesedett tekintetű, visszeres lábát alig vonszoló, hézagos fogsorú, alkoholban áztatott arcú, nemfájsemmimcsakmindenem-homlokú, sérült dobhártyájú, fekélyes gyomrú, már minden ordításra közönyös, égési sebeket takargató, válókereset visszavonásába veréssel belezsarolt asszonynak, aki nyugati sorstársaival ellentétben ugyan hiába menne vissza a villámgyors menekülés miatt otthagyott gyermekeiért egy rendőrrel, nálunk többnyire még a szolgáló és védő egyenruhás alkalmazottak sincsenek azzal tisztában, ez az életforma bűncselekmény…"


Michael Lackner: A másoló
Henry Cooper a sikeres és ambiciózus londoni rendőrkapitány egyetemi oktatói felkészülése során meglepetten tapasztalja, hogy Anglia egyes városaiban a közelmúltban olyan, még megoldatlan bűnügyeket követtek el, melyek kísértetiesen hasonlítanak az általa korábban már megoldott londoni gyilkosságokhoz. Miért másolják az általa már lezárt ügyeket? Az elkövetők hogyan juthattak olyan információkhoz, melyeket csak Henry Cooper ismerhet? Hogyan kerül a képbe a felesége, aki már évek óta sikertelen próbálkozik az írói pályával? Van köze a legújabb könyvének a gyilkosság sorozathoz? Létezik egyáltalán a tökéletes gyilkosság? Megannyi kérdés, melyekre a válaszok talán megtalálhatók ebben a könyvben.


Vámos Miklós: Sánta kutya
A rossz többnyire férfiak műve. A jót inkább nőknek köszönhetjük. Egy élet a huszadik századi Magyarországon. Egy lányé, nőé, asszonyé. Hit, hazugság, hála, tisztelet, bizalom, remény, igazság, szerelem, derű. Göröngyös út az Én-től az Ő-ig. Férfitársaim, mondjuk ki, hogy a világ összes nőjébe kapaszkodunk, amikor az anyukánkhoz bújunk, s ugyanilyen alapon a világ összes nőjével szerelmeskedünk, amikor azzal a kiválasztottal. Becsüljük meg. Sose feledjük, hogy ők szülnek minket, és amilyen a sors, általában ők is temetnek el végül. Igazságos ez? Aligha. Jól tesszük, ha komolyan vesszük őket, s odafigyelünk rájuk, nem úgy, ahogyan szoktunk, hanem úgy, ahogyan ők figyelnek ránk, meg a gyerekeinkre. Ezzel a könyvvel igyekeztem továbbadni mindazt, amit nőkről és nőktől tudok, róluk és rólunk. Immár annak is húsz éve, hogy megírtam. Úgy érzem, egyre időszerűbb, sajnos és hálisten.


Clemence Michallon: A csendes berlő
Rendelkezik ​feletted. Az életed felett. De te nem adtad fel. És csak egyetlen esélyed van. Aidan Thomas mintapolgár. A szűkszavú, csendes férfi mindig ott van, ha segíteni kell, mindent megjavít, mindenkinek gondját viseli. Szerető férj és gyengéd családapa, aki hasznos és népszerű tagja a közösségnek. Aidan Thomas egy szörnyeteg. De ezt csak egyvalaki tudja. A fiatal nő, akit Aidan Rachelnek hív, öt éve él egy fészerbe zárva. A férfi gyakran éhezteti, rendszeresen megerőszakolja, válogatott módszerekkel kínozza. Rachel mégsem tört meg. Alkalmazkodik a körülményekhez, igyekszik elhitetni fogvatartójával, hogy mindenben alárendeli magát az akaratának, de titokban abban reménykedik, hogy egy nap kiszabadulhat. Amikor a férfi megözvegyül és lányával el kell hagyniuk régi otthonukat, Rachelt is magával hurcolja. Hogy lánya, Cecilia ne fogjon gyanút, Aidan az albérlőjükként mutatja be a titokzatos nőt, aki csak a közös étkezések alkalmával hagyja el nagy ritkán a szobáját. Vajon közel az idő, amikor Rachel végre újra szabad lehet? Elég türelmes bír maradni, amíg elérkezik a megfelelő alkalom? És Cecilia vajon az ellenség vagy a szövetséges szerepét játssza majd, amikor fény derül Rachel valódi kilétére?


Miklós Vámos: Kedves kollégák I-II.
class="description">"A ​kortárs magyar irodalom valamiféle kis tükrét tartja kezében az olvasó. Én tartom elébe. Pontosabban mi, vagyis mintegy hetven hazai szerző. Sajnos, hárman időközben elhunytak. Hetven író portréjáról, bizonyos köz- és magánügyeiről hull le a lepel. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Öt éven át beszélgettem a hazai irodalom aprajával-nagyjával, kétheti rendszerességgel. A helyszín (egyetlen kivétellel) az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruháza volt, a negyedik emeleti panorámaterem.
Az eszmecseréket rögzítette és műsorra tűzte a Pax és a Duna tévé. Hetvennégy beszélgetés, mert a legkedvesebb kollégákat kétszer hívtam meg. Természetesen rövidítésre, szerkesztésre kényszerültem, hogy beleférjünk két kötetbe, kisimítgattam az élő beszéd írásban nem jól festő lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét, és kinek-kinek jellegzetes stílusát. Emiatt számomra érdekes írói munkának bizonyult a szövegek formálása. Bízom benne, hogy olyasféle közös mutatvány a végeredmény, mint az artistáké, én a mértékletes untermann szerepét próbáltam játszani. Boldogít, ha lehetővé tehettem, hogy kartársaim fölrepüljenek.
A „Kedves kollégák" megjelenése lezár egy korszakot az életemben. Hatvanéves vagyok, ideje átengednem az irodalmi kérdező szerepét alkalmas fiatalabbaknak. Sokat tanultam e beszélgetésekből, az alkotó ember, az irodalmi hétköznapok, a szavakkal vívott küzdelem és az írók családi életének felemelő nehézségeiről, örömeiről. Azt hiszem, olyan tudás ez, amire az olvasók is kíváncsiak. Ha a kérdezett szerzők egyik-másik könyvéhez is kedvet támasztunk, az már a hab a tortán. Tartsanak meg minket jó emlékezetükben." (Vámos Miklós)


Graham McTavish: Klánok földje
Két férfi. Egy ország. És egy csomó whisky. Csatlakozz az Outlander-sorozat főhőseihez! Sam és Graham egy különleges utazásra vár, ahol a két skót férfi együtt barangolja be a nyers szépség, a költészet, a viszály, a zene, a történelem és a háborúk földjét. A különös barátok Skócia szívében, Glencoe-ban kezdik útjukat, és onnan egészen Invernessig és Culloden csatateréig utaznak. Útközben számos kalandot élnek át és különféle felföldi figurákkal ismerkednek meg. Ebben a barátságról, önmaguk megismeréséről és nem kevésbé a whiskyről szóló történetben felfedezik szülőföldjük sokszínűségét, gazdag történelmét és kultúráját. #1 New York Times bestseller és Sunday Times bestseller! Útikönyv egy kicsit másként. Kapaszkodj a kiltedbe… Skóciát így még sohasem láttad. Barangolj együtt az Outlander sztárjaival!

Dezső András: Magyar kóla, Valérie Perrin: A vasárnap koldusai, Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa, Dezső András: Fedősztori, Carlos Ruiz Zafón: Éjféli palota

Dezső András: Magyar kóla
A 2019-es év talán legnagyobb könyves szenzációja, a Maffiózók mackónadrágban című bestseller szerzője, a távozó indexes oknyomozó újságíró, Dezső András újabb alvilági történetek feltárására szánta rá magát. Ezúttal a magyarországi kokainpiac és a drogban úszó elit világába ad betekintést. Vajon élnek-e Magyarországon kokainbárók, vagy a hazai nagyágyúk csak kispályások a világ többi országának kereskedőihez képest?Hol helyezkednek el a magyar bűnözők a világ kokaintérképén?Mennyi pénzt szakít egy magyar drognagykereskedő és hogyan dolgozik egy díler?Honnan és hogyan jut be Magyarországra a kokain és miért elsősorban a felső tízezer vagy éppen a celebek és a politikusok körében népszerű?A szerző – aki az olvasóval megismerteti az első magyar kokainkirály történetét is – kutatómunkája során ismét elmerült az alvilágban és a felvilágban is, megtörtént eseteknek járt utána, hogy bemutassa, milyen is a „magyar kóla".


Valérie Perrin: A vasárnap koldusai
A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet. A 21 éves Justine két dolgot szeret az életben: a zenét és a hatvan év feletti embereket. Nagyszüleivel és testvérként szeretett unokatestvérével él együtt, akivel egyszerre jutottak árvaságra, amikor 17 évvel ezelőtt a szüleik autóbalesetet szenvedtek. A fiatal lány egy idősek otthonában dolgozik segédápolónőként, és imádja hallgatni a lakók történeteit. Különösen mélyen kötődik a 93 éves Hélene-hez, a 19-es szoba lakójához, aki egész nap az ablak mellett ül, saját meggyőződése szerint a tengerparton, és várja a férjét és a kislányát, hogy kijöjjenek a vízből. Justine egy kék füzetbe kezdi írni Hélene és Lucien különleges szerelmének a történetét, és miközben ez a szerelem magával ragadó regénnyé válik, Justine-nek meg kell küzdenie saját családja több mint másfél évtizeden át elhallgatott szörnyű titkával is. Lehet-e újratanulni egy szerelmet? Lehet-e mentség a szenvedély a legsúlyosabb árulásra? Megtaníthat-e mások szerelmi története arra, hogy hogyan kell szeretni? A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet.


Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Barcelona, ötvenes évek. Daniel Sempere, aki az Elfeledett Könyvek Temetőjében örökbe fogadta A szél árnyéka elárvult példányát, már felnőtt férfi, családapa. Az édesanyja emlékképét elhomályosító sötét titok azonban változatlanul nyomasztja. Hiába kerek az élete, rémálmai vannak.
Az Elfeledett Könyvek Temetője című regényciklus első része, A szél árnyéka 2001-ben jelent meg spanyolul. A sorozat hamar a kortárs irodalom élvonalába került, öt világrészen hódít. További darabjai az Angyali játszma, A mennyország fogságában és a Lelkek labirintusa.
A Lelkek labirintusa az előzményekhez hasonlóan önmagában is megáll, hiszen "egy történetnek nincs se eleje, se vége, csakis bejáratai". Az elbeszélő mesterien vezet végig bennünket az összes szereplő valamennyi megpróbáltatásán - nemcsak ebben a történetben, hanem az 1900-tól 1992-ig szőtt bonyodalmas história egészében is. Egyetlen fontos szálat sem hagy elvarratlanul. Ezúttal Daniel anyjának fájdalmas titkára is fény derül. A politika nagybani és kicsinyes játszmái, a dráma, a szerelem és a szakadatlan ármánykodás közt pedig a kellő pillanatban megcsillan a komikum: színre lép Fermín Romero de Torres. "Kópé ex machina."

Carlos Ruiz Zafón Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író. 2014-ben a Penguin Classics kiválasztotta a világirodalom történetének huszonhat klasszikusát (az angol ábécé mindegyik betűjéhez egyet-egyet), és a Z-t A szél árnyéká-nak ítélte. Carlos Ruiz Zafón így Charles Dickens, Jane Austen, Marcel Proust és James Joyce társaságába került.

Az Elfeledett Könyvek Temetője mára egyetemes szimbólummá lett: az olvasás védőbástyája, az emlékezés záloga, menedék mindazok számára, akik hisznek a könyv által nyújtott teljességben.


Dezső András: Fedősztori
Trükkös titkosszolgálati játszmák, árulások, titkok és bűnök, meglepő fordulatok Dezső András új könyvében. A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellerek szerzője ismét egy zárt, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert világba merül el és ragadja magával az olvasót. Egy olyan világba, ahol a legtöbbször semmi sem az, aminek látszik.
Megtörtént, ám hosszú időn át szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik részletes rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak egy folyamatosan változó világban, hol egymást segítve, hol egymás ellen – sokszor nemes, vagy nem túl nemes célok érdekében.
A Fedősztori nem csak azoknak az olvasóknak jelent újdonságot, akiknek a hírszerzők, kémek és ügynökök világa ismeretlen, hanem azoknak is, akik sokat tudnak erről a területről, akár úgy is, hogy egy-egy történeten keresztül magukra ismernek.


Carlos Ruiz Zafón: Éjféli palota
Kalkutta, 1932 májusának utolsó napjai: minden idők legforróbb hónapjának végén hó hullik a paloták városára. A sűrűn zúduló hópelyhek takarója alá kerülő Bengáli-öböl partján azonban ezt megelőzően egy tüzes, szikrákat hányó, lángoló, elszabadult vonat – ablakaiban sikoltozó gyerekekkel – vágtat át az éjszakai utcákon, egyenesen a St. Patrick's árvaházat célozva, hogy a tizenhatodik születésnapjukat ünneplő, az életbe kilépni készülő titkos testvériség, az Eljövendők Társaságának tagjait elpusztítsa. A mozdonyt egy tűzdémon irányítja, aki gonoszságával a rettenet magvait ülteti el a városlakók szívében. Ám az árvákat, Bent, Sheere-t, Isobelt, Szirádzsot és a többieket kemény fából faragták, a jövőjük érdekében nyomozni kezdenek titokzatos múltjuk iránt, hogy szembeszállhassanak a lelkükre pályázó sötét árnyékkal. Az Éjféli palota a világhírű, idén fiatalon elhunyt spanyol szerző, Carlos Ruiz Zafón Köd trilógiájá-nak második, önállóan olvasható, tartalmilag az elsőtől független kötete, mely azonban a vele asszociatív kapcsolatban álló A Köd Hercege című első regényhez hasonlóan nem nélkülözi a misztikus legendákkal övezett rejtélyes kalandokat. Amelyek aztán továbböröklődhetnek a holt lelkek titkos suttogása írta láthatatlan oldalakból álló könyvekben.