Fábián Janka Egy találkozás / Videotéka

Videotéka
Ildi, a sikeres londoni üzletasszony évtizedek után először látogat haza szülővárosába. Ott szinte minden megváltozott, de őt legjobban az egykori Videotéka eltűnése kavarja fel. A régi intézményhez rengeteg élménye kötődik, de a helyén, a főtér sarkán most egy kávézó áll, ahol Ildi összefut kamaszkori barátnőjével, Brigivel. A találkozás mindkettőjükben nosztalgikus és fájdalmas emlékeket idéz fel, és bár Ildi először bánja, hogy látogatásával felszakította a régi sebeket, egy újabb viszontlátásnak köszönhetően végre sikerül lezárnia magában a múltat.


Egy találkozás

Andrea és Annabel pontosan ugyanakkor, 1973-ban, újév napján született, csak egyikük valahol Magyarországon, egy vidéki kisvárosban, másikuk Amerikában, Bostonban. Az életük később is furcsa hasonlóságokat mutat, kezdve a gyerekkori örömöktől és csalódásoktól egészen a kamaszkori problémákig és a felnőtté válásukat meghatározó élményekig. Húszéves korukban Londonban (ahová az egyik lány au pair-ként, a másik turistaként érkezik) végül találkoznak is, meg nem is... de a történet itt nem zárul le, és ha az olvasók is úgy akarják, folyt. köv.

Ferenczi Krisztina: Narancsbőr ($)

Ez a történet első ránézésre arról szól, miként válhatott dúsgazdaggá néhány ember kizárólag azért, mert barátja, ismerőse, rokona a 2010-ben kétharmaddal miniszterelnökké választott Orbán Viktornak. Van köztük gázszerelő, autóvillamossági szerelő, van ebben a történetben minden: fatolvajlás, bizonyíték arra, hogy a miniszterelnök újsütetű vejének családja hogyan irtotta szisztematikusan a fát mások területéről, van benne egykori főhercegségi majorság, van benne stadion, karnyújtásnyira a miniszterelnök háztól, kisvasút és földek, földek temérdek mennyiségben, pár kézben összpontosulva.
Jó kis krimi.
És van benne más is: benne van, hogy az újsütetű nagyurak miként bánnak azokkal, akik kevésbé újsütetűek és kevésbé nagyurak. Benne van, hogyan lehet másokat megalázni. Benne van, hogyan lehet előre megfontolt szándékkal, aljas indokból kibabrálni velük. Benne van, hogyan lehet őket még kiszolgáltatottabbá tenni, végül sárba tiporni. Benne van, hogyan lehet őket egyetlen kézlegyintéssel elintézni, mintha csak legyet csapdosnának.
Ez a történet nem csak néhány ember dúsgazdaggá válásáról szól és arról, hogyan süvegelik őket, hanem a 2010-es évek Magyarországáról: miként lehet állami vezérlettel újfeudális viszonyokat kialakítani, hogyan lehet átjátszani itt, az orrunk előtt egy egész térséget egy-két ember kezébe, akiknek az élén ott áll maga a miniszterelnök, Orbán Viktor, a legfőbb kegyúr, aki önkezével süt tojásrántottát az arra érdemes fideszes képviselő-jelölteknek felcsúti birodalmában.
Nincs fölmentésük. Mindent láttunk.

Khaled Hosseini Papírsárkányok

Afganisztán, 70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.

Zuschlag János: Pártházból börtönbe ($)

A könyv egy olyan hús-vér politikus felemelkedését és mélybe zuhanását mutatja be, aki saját sorsával illusztrálja a posztkommunista hatalmi mechanizmusok kíméletlenségét. Hogy mivé lesz a politika, ha nem értékeket, hanem csak érdeket követ. Mire képes a pénz és hatalom iránti vágy, amely önnönmagába lesz szerelmes, ha nincs egy sorvezető, amely legalább valamilyen mértékben iránymutatást adna.

Alexandra Adornetto: Lázadó

Három angyal száll le a Földre küldetéssel. De az nem a terv része, hogy az egyikük szerelmes lesz... A mennyország három angyalt küld a Földre - Gábrielt, a harcost, Ivy-t a gyógyítót és Bethany-t, a legfiatalabbat és legemberibbet -, hogy jó cselekedeteket hajtsanak végre a sötétség hatása alá került világban. Miközben mindvégig kerülik az emberi kapcsolatot, hatalmas igyekezettel próbálják eltitkolni ragyogó fényüket, emberfeletti hatalmukat és mind közül a legveszélyesebbet, a szárnyukat. Aztán Bethany találkozik Xavier Woodsszal, és egyikük sem lesz képes ellenállni a köztük lévő vonzalomnak. Gábriel és Ivy mindent megtesznek, ami a módjukban áll, hogy közbelépjenek, de a Xavier és Bethany közötti kötelék túl erősnek bizonyul. Az angyalok küldetése sürgető, a sötét erők fenyegetnek. Vajon elpusztítja, vagy megmenti a szerelem Bethany-t? S vajon elég hatalmat ad-e a gonosz ellen?

Fábián Janka: A francia nő ($)

A német lányból megismert Rose boldogságkeresése ebben a kötetben folytatódik. Pedig már úgy tűnt, hogy Jean-Philippe személyében megtalálta élete nagy szerelmét. Kapcsolatuk azonban zsákutcába kerül, szakítanak, és Rose egy bécsi kitérő után kalandos úton-módon ismét Budapesten találja magát. Itt igyekszik újra felépíteni az életét. Megismerkedik egy fiatal újságíróval, aki iránt azonnal mély vonzalmat érez.

Rose reméli, hogy Jakab Áronnal végre boldog lehet, bár közben Jean-Philippe emlékét sem tudja kiverni a fejéből. A tapasztalatlan fiatal újságíró azonban jóvátehetetlen hibát követ el – egy cikkében áthágja az ekkorra már konszolidálódott szocialista rendszer íratlan szabályait –, és ezért kilátástalan helyzetbe kerül. Rose, aki gyermeket vár a fiútól, válaszút elé állítja, de Áron elbukik a próbán, nem vállalja az apaságot. A lány szakít vele, de éppen ekkor újra felbukkan Budapesten régi nagy szerelme, Jean-Philippe. Akinek az életében időközben szintén óriási változások következtek be, ám ezekről Rose-nak természetesen sejtelme sincsen.

Vajon az újabb találkozás lehetőséget ad a kapcsolatuk újjászületésére, vagy végleg kiderül, hogy az útjaik örökre szétválnak? Fábián Janka legújabb regényében a legutolsó oldalakig izgulhatunk a kalandos sorsú főszereplőkért.

Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

A Tenger Katedrálisa Arnau Estanyol lenyűgöző élettörténete. Erőszakban fogant 1320-ban, apjának, Bernatnak Navarcles vára mellett fekvő tanyáján. Jobbágynak született, és szolgaságban cseperedett, de szabad emberként öregedett meg. Szélsőséges íveket követő sorsa – tiszta szíve, a szerencse, az égi és földi szerelem hatására – a szívbemarkoló gyerekkori nyomorúságtól az irigylésre méltó gazdagságon, sikeren, hírnéven át a bukásból való felemelkedésig vezérelte. Megélte a középkori Katalónia világának brutális kegyetlenségeit: a földesurak jogosított önkényét, az inkvizíció kínzatásait, a királyok és nemesek embernyúzó törvényeit. Üldözött zsidókat mentett, majd őt mentették, volt háborús hős, látott zendülést, pestisjárványt, gazdasági válságot. Ahogy az ő ideje telt, úgy épült naggyá ötvenöt év alatt Barcelona legszebb temploma, a Santa María del Mar, A Tenger Katedrálisa.
Kevés spanyol mű tett szert akkora népszerűségre hazájában az utóbbi években, mint az olvasók számára teljesen ismeretlen, első könyves Ildefonso Falcones A Tenger Katedrálisa című, történelmi ihletettségű regénye. 2006-ban került a spanyol könyvesboltok polcaira és pár hónap alatt több százezer példányban elfogyott. A mű azonban nemcsak Katalónia fővárosában talált lelkes fogadtatásra, hanem az egész félszigeten: mára Spanyolországban már több mint egymillió példány kelt el belőle, és lefordították közel 30 nyelvre. Világszerte is előkelő helyeken szerepel a sikerlistákon. (A The New York Review of Books 2006-os nemzetközi bestseller top listáján a negyedik helyezést érte el.)
A regény szerencsés időszakban jelent meg: a történelmi regények, különösen a történelmi bestsellerek újra rendkívül népszerűek szerte a világon. A Tenger katedrálisa is olyan regény, amely napokra rabul ejti olvasóját, könnyed, olvasmányos, nincsenek benne nehézkes, barokkos körmondatok, de nem is vész el lírai ömlengésekben, minden oldalon történik valami, ami leköti az olvasó figyelmét. Ugyanakkor a leírások kor- és valósághűek, és a cselekményt a középkori város életének pezsgő hangulata és szokásai teszik még érdekesebbé.

Mark Bowden: A Mogadisu-ügy ($)

Szomáliában 1992-ben polgárháborús állapotok uralkodtak. A törzsek egymással birkóztak a hatalom megszerzéséért, eközben gyakorlatilag széthullott az ország, teljes volt a fejetlenség. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ekkor békefenntartó, a politikai párbeszédet elősegítő egységeket küldött Mogadisuba, amelyeknek feladata volt a segélyszállítmányok biztosítása, az éhínség felszámolása is. A kéksisakosok küldetése azonban csak kevés sikert hozott, végrehajtásához hiányzott a tekintélyüket garantáló fegyveres erő. A Biztonsági Tanács akkor úgy határozott, hogy nemzetközi katonai egységet küld Szomáliába. Miután azonban sem Oroszország, sem az európai hatalmak nem óhajtottak „belekeveredni” az átláthatatlan szomáliai belpolitikai küzdelmekbe, az Egyesült Államok küldte saját „elit” alakulatait a helyszínre.
Az egység Mogadisu nemzetközi repülőterén alakította ki bázisát, és igyekezett biztosítani a rendszeresen érkező külföldi segélyszállítmányok igazságos elosztását. Hamar kiderült azonban, hogy szélmalomharcot folytatnak, mert a törzsi háború teljesen szétzilálta az ország infrastruktúráját, elhatalmasodott a korrupció, nyíltan folyt a fegyvercsempészet és a kábítószer-kereskedelem. Fennállt annak a veszélye, hogy a válság átterjed a szomszédos államokra is, és veszélyezteti a geopolitikailag érzékeny térség biztonságát.
Ezért a washingtoni vezetés a Biztonsági Tanács tagjaival titkokban egyeztetve úgy döntött, hogy beavatkozik a törzsi háborúba, és kísérletet tesz egy civilizált, kiegyensúlyozott politikai élet kialakítására. A helyi hatalmasságok azonban nem voltak hajlandók semmiféle kompromisszumra, és nem akartak elfogadni nemzetközi közvetítést sem. Ekkor kapott a Delta-egység Washingtonból felhatalmazást arra, hogy használja a megfélemlítés és az elrettentés eszközeit a szélsőségesekkel szemben.
Ennek az – Egyesült Államok hadserege számára fiaskóval végződő – kalandnak megdöbbentő erejű leírása Mark Bowden regénye.
A könyv alapján filmet is készítettek A Sólyom Végveszélyben (Black Hawk Down) címmel.

Neil Gaiman: Coraline

Coraline családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van. Tizenhárom ajtó nyílik és csukódik. A tizennegyedik zárva van, mögötte csak egy téglafal, amíg egy nap Coraline ki nem nyitja, és egy átjárót nem talál egy másik házba, amely a sajátjuk mása. Csak mégis más? Eleinte a másik lakásban minden csodás. Jobb a kaja. A játékdobozban felhúzható angyal van, amely körbe-körbe repül a szobában, a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát. És van itt Coraline-nak másik anyja és másik apja is, akik azt akarják, hogy velük maradjon, Legyen az Ő kislányuk. Meg akarják változtatni, és többé el nem engedni. Ebben a lakásban a tükör mögött még más gyerekek is csapdába estek. Coraline az egyetlen reményük. Be kell vetnie minden ravaszságát, hogy megmentse az elveszett gyerekeket, a szüleit és saját, normális életét

Ljudmila Ulickaja: Szonyecska

Ljudmila Ulickaját a Szonyecska tette ismert íróvá hazájában (egy 2006-os felmérés szerint ma ő a legnépszerűbb kortárs szerző Oroszországban), és ez a könyv volt az, amelynek külföldi megjelenésével először Franciaországban, majd szerte a világon a legnevesebb kortárs orosz íróvá vált.
A Szonyecska Chilétől Japánig több mint húsz nyelven jelent meg, s ez nem véletlen, hiszen a kritikusok szerint nem kisebb elődök, mint Csehov és Turgenyev szerelmes történeteit idézi meg a nálunk is népszerű írónő nagyszerű regénye.
A Szonyecska egy női sors szívet melengető és szívbemarkoló története, szovjet is, orosz is. Szovjet, mert Szonyecska élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik, orosz is, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislány korától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik, Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát. Regénybe illő módon találja meg élete párját is, akiért hajlandó visszajönni az irodalom színes mezejéről a szürke, nyomorúságos valóságba, s regénybe illő az is, ahogyan csalatkoznia kell...