Jane Austen: Szerelem és barátság

Jane Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban. A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.

Jane Austen: Catharine

Jane Austen irodalmi hagyatékában jó néhány, a későbbi zsenialitást megcsillantó gyöngyszem maradt. E mulatságos, rövid írások is híven tükrözik, hogy írójuk élénken érdeklődött a regény műfaja iránt: kifigurázta a cselekményt, a szokványos jellemeket, a stílust és a nyelvezetet. A szereplők könnyedek, jókedvűek, szemtelenek és odaadóan rajonganak tulajdon személyükért. A címadó Catharine, avagy a lugas Jane Austen íróvá érésének meghatározó mérföldköve, és igényes kísérlet a komoly nagyregény megírására. A Frederic és Elfrida igazából a hagyományos regényműfaj és a bonyolult illemszabályok "gyorstalpaló" tanfolyama. A Jack és Alice egy iszákos, az Evelyn egy falánk hősnőt mutat be, a Henry és Eliza pedig a feje tetejére állítja a megszokott regényhős történetét. A szépséges Cassandra a szentimentális regény paródiája, míg az Amelia Webster című levélregény huncut karikatúrája a leánytestvérek közötti versengésnek. Austen ezeken a történeteken, és még további rövid, gyakran befejezetlen műveken keresztül mutatja be, miként vélekedik a nevetségességről az életben és a regényekben - s mindezt rendkívül szórakoztatóan teszi.

Jane Austen: A Wattson család története

Jane Austen befejezetlen regényét Merryn Williams az írónő stílusában egészítette ki. Hűen követi Jane Austen elképzeléseit, és úgy folytatja a történetet, ahogyan annak idején Jane elmondta a nővérének. A folytatás észrevétlenül kapcsolódik az alapműhöz, a cselekmény során jól érzékelhető a szereplők jellemfejlődése, a regény üde hangvételű és rendkívül élvezetes olvasmány. Mr. Watsont, a megözvegyült lelkészt két fiúval és négy leánygyermekkel áldotta meg a sors. A legfiatalabb leányt, Emmát egy jómódú nagynéni veszi magához, és neveli föl, így Emmából műveltebb, kifinomultabb teremtés válik nővéreinél. A nagynéni aztán férje halála után meggondolatlanul beleveti magát egy második házasságba, és Emma tizennégy évnyi távollét után kénytelen hazatérni szűkölködő családjához. Otthon szembetalálja magát két féltékeny, férjvadász nővérével, s csupán a legidősebben, a megkeseredett, ám megbízható Elizabeth-ben és Samben, fiatalabb fivérében lel megértő barátra. A regény szívbemarkolóan mutatja be egy jóléthez szokott, barátságos, meghitt légkörben nevelkedett ifjú hölgy küzdelmét megváltozott körülményei közepette, miközben számos hódolója akad, s a gazdag Lord Osborne feleségül kéri. Találkozik a szegény, de művelt és becsületes lelkésszel, John Howarddal is, aki iránt az első pillanattól gyengéd vonzalmat érez. Vajon Emma végül a szívére hallgat, vagy a kényelmes, előkelő életet választja inkább? Jane Austen ismét egy nagyszerű hősnőt állít elénk, aki végül helyesen cselekszik, s döntését a józan értelem irányítja.

Gárdonyi Géza: Nagyapó tréfái

Néhány tipp nagyapó ötlettárából: Hogyan lehet pipacsból babát csinálni? A láthatatlan írás; Nagyapó üvegre ír; Furfangos csomókötés; A métermérő; Lovas csata; Hogyan lehet várakat rajzolni?; Levesből tanult; A jövendőmondó; Élet-írás; Nagyapó vadászata; Könnyű így rajzolni; Találós kérdések; A tojás alakú vonal; Könnyű számítás; Hogyan lesz a körtéből nyúl? Az éneklő alma; Nagyapó ezermester; Hová bújik a tízfilléres?; Széken ülő bácsi; Erre felelj, ha tudsz!; Nagyapó szalagja; A makacs dugó; Ökör papírból; Az éghetetlen papír; Semmi sem lehetetlen!; Többet ésszel, mint erővel!; Milyen magas a torony?; Papírból gólya; A kígyó.

Raymond Carver: Nem ők a te férjed

Carver novelláit szikár stílus, tömörítés, objektivitásra való törekvés, inkább dramatizált, mint meditatív eseményszövés jellemzi. A hétköznapok apró drámái foglalkoztatják, különös tekintettel a szeretet hiányára, ill. az érzelmi kiüresedésre. Hősei nem törekszenek a világ mélyebb megértésére, tragédiáik fölött észrevétlenül elsiklunk. Ez a kötet az első magyar nyelvű válogatás Carver életművébol, melyet a posztmodernizmus „pápájának”, John Barthnak a tanulmánya vezet be.

Steven Saylor: Gyilkosság a via Appián

A szerző a történelmet vegyíti a bűnügyi regény elemeivel. Az eredmény: egy újabb lebilincselő olvasmány. Fáklyák lángja világítja be az elegáns márványfalakat, az utcákon feldühödött tömeg őrjöng. Időszámításunk előtt 52-ben járunk. Publius Clodius meztelen holttestét éppen Róma utcáin akarják keresztülvinni. Róma egyik leggazdagabb - és talán legkorruptabb - polgárát a csodálatos Via Appián gyilkolták meg. Mindenki Milót, Clodius ellenfelét gyanúsítja a gyilkossággal. Róma a káosz szélén tántorog. A legnagyszerűbb szónokok - Cicero és Marcus Antonius - készülnek a perbeszédeikre, miközben Gordianus, a nyomozó munkához lát. Megbízója nem más, mint a nagy Pompeius. Gordianust a nyomok a Via Appia egy elhagyatott részéhez vezetik, ahol választ talál arra kérdésre, amely megmentheti a hatalomtól megrészegült, félelemtől remegő, őrülettől tomboló Rómát...

John Keegan: Az első világháború

"Miért döntött úgy egy jómódú kontinens, a globális gazdagság és hatalom forrásaként és hajtóerejeként elért sikerei teljében, és egyik, kiemelkedő tudományos és művészeti eredményeket hozó korszakának csúcsán, hogy kockára tesz mindent, amit addig magának nyert, és a világnak kínált, az ártalmas, helyi jellegű testvérharc konfliktusának hazárdjátékában? Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reményét néhány hónapon belül mindenütt földbe tiporták, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak katonai erőfeszítésük mellett, totális háborúra mozgósítanak, és végül fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a kölcsönös és fennmaradásuk szempontjából értelmetlen mészárlásnak? Talán elvek forogtak kockán, de annak a nemzetközi megállapodásnak az elvi sérthetetlensége, amely Nagy-Britanniát bevitte a háborúba, aligha érdemelte meg az árat, amit végül fizetett érte. Kockán forgott a nemzeti terület védelme is, az az elv, amelyért Franciaország nemzete egészséges létében majdnem elviselhetetlen kárt okozva harcolt. A kölcsönös biztonsági egyezmények elvének védelmét, amely Németország és Oroszország hadüzenetének mélyebb okaként szolgált, addig a pontig hajszolták, ahol az államszerkezet felbomlása közben a biztonság szó már minden jelentését elveszíti. Az egyszerű államérdekről, Ausztria-Magyarország indítékáról és a háborúskodás minden oka közül a legősibbről pedig kiderült - miközben az imperializmus oszlopai a Habsburgok fejére dőltek -, hogy egyáltalán nem érdeke senkinek." - John Keegan

"Senki sem tud úgy lefesteni egy csatát, ahogyan Keegan: az éppen zajló események és a harctér kontúrjai egyszerre és egymásba olvadva elevenednek meg a szemünk előtt. Ez a könyv maga is háborús emlékmű. Miközben a közvetlen emlékezet már egyre halványul, Az első világháború úgy tiszteleg a holtak előtt, ahogyan csak a legjobb fajta történetírás képes." - Niall Ferguson, Sunday Times

Maximilian Jacta: Híres német bűnperek

Elképesztő gazságok, a legvadabb fantáziát túlszárnyalló események, elvetemült bűnözők világa elevenedik meg e kötet lapjain: köztük egy gátlástalan méregkeverőnő, egy szerelemféltésből kétszeres gyilkossá aljasodott, tisztes kádármester meg egy düsseldorfi rém vérfagyasztó históriái. Valóságos tettesek és igazi áldozatok: mindez még a legedzettebb krimiolvasókra is meghökkentően hat.

Maximilian Jacta: Híres angol-amerikai bűnperek

Kötetünk anyaga a különböző gyilkossági történetek mellett izgalmas és súlyos elvi-erkölcsi kérdésekkel is foglalkozik. Közreadja Oscar Wilde híres vagy inkább hírhedt perének történetét; beszámol egy tengerészkadétnak a bürokrácia ellen vívott elkeseredett harcairól; felveti a napjainkban is sokat vitatott kérdést: van-e joga az orvosnak „megölni” betegét, ha állapota reménytelen; és elmondja egy védőügyvéd történetét, aki összeütközésbe került önmagával, ügyvédi lelkiismeretével. A drámai fordulatokban gazdag bűnperek sorát egy gyilkossá lett egyetemi professzor, két elvetemült tömeggyilkos története és egyéb hátborzongató históriák egészítik ki.

Maximilian Jacta: Híres francia bűnperek

Joga van-e a megcsalt feleségnek az önbíráskodásra, kiolthatja-e hűtlen férje életét? Elhiszik-e az esküdtszék tagjai, hogy a féltékeny kurtizán kezében véletlenül sült el a fegyver, amely Causeret prefektus halálát okozta? Kik voltak azok a fekete taláros férfiak, akik az ismert társaságbeli szépasszonyt ágyához kötözték, majd férjét és anyját megfojtották? Létezett-e egyáltalán a három taláros férfi és a velük egy húron pendülő, titokzatos, vörös hajú nő, vagy csak Madame Steinheil fantáziájában keltek életre?
E kötet lapjain nem kitalált, írói képzelet szülte rémhistóriák olvashatók, hanem a maguk idején nagy port felvert, híres francia bűnperek, amelyeket egy neves német jogtudós dolgozott fel és adott közre, újabb bizonyítékát szolgáltatván annak, hogy a valóság minden kitalált históriánál érdekesebb…

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye

Mi lenne, ha a világon minden esemény visszanézhetővé válna? Amikor a féregjárat-technológián alapuló időlencse találmánya nyilvánosságra kerül, mind szélesebb igény mutatkozik a használatára. Házastársi viták kibogozására, bűnesetek felderítésére vagy akár puszta nosztalgiázás céljaira is igénybe venné a Föld szinte teljes népessége. De vajon az emberek kezébe adható-e egy ilyen kényes eszköz, amely fenekestül fordíthatja föl nemcsak mindennapi életünket, de egész történelemszemléletünket is? A két díjnyertes SF-szerző közös műve egyszerre kalandos és filozofikus történet az információ szabadságáról és az igazság szubjektivitásáról.

Lázár Ervin: Hét szeretőm

Lázár Ervin az ötvenes évek vége felé jelentkezett novelláival irodalmunkban. Sokszor megvallotta, hogy gyerekkorát a Tolna megyei Alsórácegrespusztán töltötte, s onnan került, a pesti egyetem bölcsész-szakának elvégzése után újságírónak Pécsre, majd a hatvanas évek közepén Budapestre. Állandó vágyódás húzza vissza falura, isten háta mögötti helyekre. S ennek nem valamiféle rousseau-i nosztalgia az oka, hanem a puszta sarában ragyogó gyerekkor kincses emléke, amely író szemléletét formálta; azt a hangot, amelyen olvasóihoz szól, s amely az igazi írónak legfontosabb megkülönböztető jegye a szavakból szőtt világegyetemben. "Tündéri realizmusnak" nevezte Kosztolányi Dezső azt a nagyon ritka írói képességet, amely a világról való látomást valósággá tudja tenni a papíron. Lázár Ervin rendelkezik ezzel a varázslatos képességgel, s megőrizte azt, amivel minden ember eszmélete elkezdődik: a paradicsomi káprázatokkal és ígéretekkel teljes gyermeki világot a nehéz és földszagú pusztai létben, amelyben a mesék csodavilága éppoly természetes állapot, mint az öröm vagy a tragédia.

Arthur Hailey: Hotel

„McDermott hitetlenkedő tekintetet vetett rá: – Lám, pedig azt hittem, maga mindent tud. Christine csakugyan majdnem mindent tudott. Személyi titkárnője lévén Warren Trentnek, a legnagyobb New Orleans-i szálló lobbanékony és kiszámíthatatlan tulajdonosának ismerte a szálló belső titkait csakúgy, mint az összes köznapi ügyeit. Tudta például azt is, hogy Peter, akit egy-két hónapja neveztek ki igazgatóhelyettesnek, jószerint egymaga vezeti ezt az élénk forgalmú, nagy szállodát, bár a bére korántsem fejedelmi, és a hatalma is korlátozott. Christine ennek az okával is tisztában volt, ismerte a Szigorúan bizalmas feliratú dossziét, amelyben Peter McDermott magánéletéről volt megírva egy és más. – Hogy értsem azt, hogy tótágast áll a ház? – kérdezte. McDermott elnagyolt, már-már csúnyának is mondható arcvonásai derűs vigyorba torzultak: – A tizedik emeletről valami szexorgia miatt panaszkodtak; a nyolcadikról azt állítja a croydoni hercegnő, hogy a herceget megsértette egy szobapincér; az 1439-esben valaki rémségesen nyöszörög; az éjszakás menedzserem betegszabadságon, a két beosztott házi detektívnek egyéb dolga van.” A tótágast álló hotel a New Orleans-i St. Gregory: az amerikai Arthur Hailey A repülőtér, a Bankemberek és az Autóváros után ezúttal a hotelszakma rejtélyeibe avatja be olvasóit egy fordulatos történet keretében, amelyben eldől, hogy megőrzi-e nemes szakmai hagyományait, patinás arculatát a St. Gregory, vagy az embertelenül uniformizált modern, O'Keefe-féle szállodahálózat martalékává lesz.

Arthur Hailey: Autóváros

 A titokzatos legendákkal övezett Detroit pazar villanegyedeiben és lerobbant belvárosában az autó körül forog az emberek élete. Miközben a nagy konszernek igazgatótanácsai a város jövőjét is meghatározó javaslatokon vitatkoznak, a hét lakat alatt őrzött stúdiókban a jövő autójának tervei készülnek, a szerelőcsarnokokban sorra gördülnek le a szalagról a kocsik, a belvárosban végső hatalmi ütközetét vívja a maffia.
Amerikai kritikusai szerint a „legjobb Hailey-hagyományok szellemében készült regény” lebilincselően izgalmas olvasmány, olyan könyv, melynek minden lapján történik valami. Siker és bukás, szerelem és kiábrándulás, családi idill és összeomlás, brutális gyilkosság és tragikus baleset.

Arthur Hailey & John Castle: Rémület a levegőben

"- Miss Benson, tudja, mint jelent az, amit a lősportban hosszú odds-nak hívnak?
Janet megpróbálta összeszedni a gondolatait.
– Nem, nemigen.
– Megmondom magának. – mondta Baird. – A következőt jelenti. Túlélésünk attól függ, hogy a gép fedélzetén tartózkodó ötvenöt személy közt akad-e valaki, aki nemcsak hogy halat nem vacsorázott ma este, de ahhoz is ért, hogy földre szállítsa a gépet."
…Akad valaki: egy civil, kereskedelmi utazó, aki a háború óta nem vezetett ugyan repülőgépet, akkor is csak könnyű vadászgépeken repült, de most kénytelen megkísérelni a lehetetlent: a földi irányítóközpont segítségével leszállítani a négymotoros, nagy utasszállító gépet, amelynek fedélzetén az ételmérgezésben szenvedő utasok mellett eszméletlenül fekszik a két pilóta is.

Paola Jacobbi: Akarom azt a cipőt!

Egy pár cipő nem tesz boldoggá. De rengeteg pár már igen. A cipő a nő legjobb barátnője. Lehet tűsarkú vagy bakancs, báli vagy sportos, szexi vagy laza; kiválasztásuk, becserkészésük, megvásárlásuk olyan szenvedély, mint férfiaknak a foci, a sör vagy a motor. Sokaknál már-már az őrület határát súrolja; Hamupipőkétől a Szex és New York sztárjaiig. Fétistárgy, amiért a nők irigyelnek, és a férfiak a lábad elé hevernek. A világszerte népszerű olasz divatszakértő szellemesen és humorosan elmélkedik a cipők jelentőségéről a nők (és a férfiak) életében. Milánó és Párizs, London és New York cipőfelhozatalát mustrálja, miközben márkaeligazítást tart, és egyúttal divat- és kultúrtörténetet is csepegtet. Könyve elengedhetetlen kiegészítője a divatosan és öntudatosan öltöző nőknek.

John Keegan: A második világháború

John Keegan aki 1960 és 1985 között hadtörténetet tanított a sandhursti katonai akadémián, majd a Daily Telegraph védelmi rovatát vezette 1989-ben írta meg monográfiáját. Korunk egyik legjelentősebb hadtörténésze ő, aki a politika-, társadalom- és kultúrtörténészek nagy részénél többet tud a hadtörténeten kívüli történelemről is. A szerző így vázolja fel művének szerkezetét: "Munkám kezdetén eldöntöttem, hogy mondandómat négy tárgykörre osztom: narratívára, stratégiai elemzésre, csaták bemutatására és a háború vezérmotívumaira, s e négy tárgykör segítségével viszem végig a hat fő rész történetét: az 1939-43 között a nyugati hadszíntéren zajlott háborúét; az 1941-43-as keleti háborúét; az 1941-43 között a Csendes-óceánon vívott háborúét; az 1943-45-ben a nyugati hadszíntéren vívott háborúét; az 1943-45 között a keleti hadszíntéren tombolt háborúét; és az 1943-45-ben a csendes-óceáni hadszíntéren dúlt háborúét. Minden részt stratégiai elemzést tartalmazó fejezet vezet be, amelyben arra a személyiségre koncentrálok, aki az adott időben leginkább kezében tartotta a kezdeményezést, megjelenésük sorrendjében Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin és Roosevelt, majd következik az eseménytörténeti elbeszélés s mellette az odaillő háborús vezérmotívum és egy csata leírása. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választottam ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a hadviselésnek a második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ezek a légi hadviselés (az angliai csata), a légideszant-hadviselés (Kréta inváziója), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncélos hadviselés (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava). A háború vezérmotívumai felölelik a hadi termelést és ellátást, a megszállást és a lakosság elnyomását, a hadászati bombázást, az ellenállást és a hírszerzést, továbbá a titkos fegyverek tárgykörét." Ideális kézikönyv, amelyben a háború mint hadműveletek sora, mint államok bel- és külpolitikai akciója s mint társadalmak és gazdaságok életének hat éve egyaránt a helyére kerül.

T. Jefferson Parker: Kötéltánc

Rebecca Harrist meggyilkolják. A lány barátait és kollégáit sokkolja a megmagyarázhatatlan eset. Rebecca két megsebzett férfit hagy maga után: Joshua Weinsteint, a kemény, szenvedélyes, zsidó FBI-ügynököt, akivel eljegyezték egymást, és John Mendent, a ravasz, középosztálybeli újságírót, aki a szeretője volt. Mindkét férfi tudott a másik létezéséről - és mindketten remélték, hogy a lány előbb-utóbb meghozza végleges döntését. Hat hónappal a gyilkosság után Weinstein megtalálja a gyilkost, de nincs bizonyítéka a letartóztatásához. Az egyetlen ember, akiről tudja, hogy éppen annyira ég a bosszúvágytól, mint ő - Menden. Menden beépül a gyilkosság mögött álló jobboldali biztonsági szervezetbe. Weinstein a színfalak mögül támogatja az akciót. Menden azonban nem számít a célszemély rendkívüli intelligenciájára és meggyőzőerejére, sem pedig lánya csábító szépségére. Amikor a dolgok kezdenek rosszra fordulni, és Menden magára marad, eltűnődik: vajon azért került ebben a helyzetbe, mert feláldozható? Talán ez lenne Weinstein végső bosszúja Rebecca hűtlenségéért? A Kötéltánc átgondolt, mesterien felépített regény gyilkosságról és bosszúról a kaliforniai Narancsvidéken. Félelmetes thriller - mély érzelmi aláfestéssel - szerelemről, veszteségről és a mindent elsöprő vágyról.

Raine Miller: Meztelenül

Brynne Bennett, a Londoni Egyetem ösztöndíjas amerikai hallgatója jó kislány módjára éldegél Londonban. Próbálja rendbe tenni kisiklott életét, keményen tanul, részmunkaidőben pedig fotómodellkedik. Egy nap Ethan Blackstone, a sikeres angol üzletember megveszi a lány aktképét, és rögvest magának akarja Brynne-t - vágyait gátlástalanul a tudtára adja, nem ismeri azt a szót, nem. Domináns természete magával ragadja, foglyul ejti Brynne-t, holott ő még egyre múltjának démonai elől menekülne. Titokzatosság lappang a kapcsolatukban, és hatalmas rejtélyek bújnak meg a háttérben.

Vajon megszabadíthatja-e Ethan a múltja terhétől Brynne-t? És hagyja-e Brynne, hogy ezt megtegye, mielőtt az újra felszínre törő múlt szelleme végleg elpusztítaná egy szép jövő esélyét?

Ez a kép mindent megváltoztatott. Más ember lettem, ahogy ránéztem, és vissza se tudtam változni többé, főleg miután találkoztunk az utcán azon az éjjelen. Az egész világ megváltozott körülöttem egy fénykép miatt. Egy gyönyörű amerikai lány fényképe miatt. - Ethan Blackstone

Kate Furnivall: Lydia titka

1929. Oroszország. A fehérorosz arisztokrata származású Lydia Ivanova élete veszélyben forog. Az emberek a besúgóktól és munkatáboroktól való félelem állandó árnyékában élnek. Senkiben sem lehet megbízni. A zabolátlan, "rókalelkű" Lydia, édesapja Jens Friis keresésére indul. Sokáig úgy hitte, hogy az apját megölték a bolsevikok, amikor még öt éves kislány volt. Nemrég azonban megtudta, hogy egy szibériai munkatáborban mégis életben van. Vele tart féltestvére Alekszej és a család barátja Liev Popkov, a hatalmas kozák is. Jelenlegi lakhelyükről, a Kínában lévő orosz negyedből indulnak el a veszedelmekkel teli több ezer kilométeres utazásra, hogy átszeljék a hatalmas, hófödte Oroszországot. Az utazás során azonban Lydia lelke képzeletben folyamatosan szerelméhez, Csang An Lohoz tér vissza, aki Kínában maradt. Lydia, Oroszországban összebarátkozik Antoniával, a munkatábor vezetőjének bánatos, vonzó feleségével és az ő segítségével próbál kapcsolatba lépni az édesapjával. A rengeteg viszontagság közben azonban Lydia olyan megdöbbentő titkot őrizget, amely a történet végén egészen más megvilágításba helyezi az eseményeket.

Alexandre Dumas: A fekete tulipán

1672-ben a haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett.
Dumas a legrövidebb híres regényében egy brutális gyilkosságot övező történelmi eseményeket szövi egy romantikus szerelmi történetté.

Frederik Pohl: Csernobil

Frederik Pohl, az amerikai science fiction klasszikusa váratlanul megdöbbentő dokumentumregénnyel lépett olvasói elé.
A csernobili atomerőműben történt robbanás esetét írta meg, felsorakoztatva regényében hősöket és gyávákat, tehetetlen bürokratákat és energikusan cselekvő személyiségeket, azokat, akik részesei, szenvedő alanyai vagy önfeláldozó szereplői voltak századunk egyik riasztó balesetének.
Széles körképet fest a regény a szovjet társadalomról, polgárairól és vezetőiről s a küzdelemről, amelyet az újítás hívei a maradisággal folytatnak.
Lángol az erőmű, füstfelleg borítja az eget, terjed a radioaktív sugárzás, a maguk teljességében mutatkoznak a modern technika veszélyei, bekövetkezett az, amire a science fiction írók számos könyvben figyelmeztették az emberiséget. A valóság túllépett a legmerészebb képzeleten...
Pohl a szovjet hatóságok és irodalmi szervek segítségével elolvashatta a dokumentumokat, szemtanúkkal, résztvevőkkel beszélgetett, s a tényekből kiindulva, óriási írói tapasztalatát felhasználva, páratlanul izgalmas és fordulatos, felelősséggel teljes regényt adott olvasói kezébe.

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Jeles mesegyűjtők - a többi között Berze Nagy János, Brassai Sámuel, Kriza János, Vikár Béla - gyűjteményéből való a kötet anyaga. Legszebb népmeséink anyagait emelte át Illyés Gyula az irodalomba - megőrizve a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék fordulatait. "Nem megváltoztatni, inkább lényegükben megerősíteni akartam őket!" - írja a kötet zárósoraiban. A mesék a magyarság megtelepülésének különböző tájain teremnek; magukon hordozzák e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét. Az ismert szép mesék (többek között Az égigérő fa, a Tündérszép Ilona és Árgyélus, Rózsa és Ibolya); Mátyás királyról szóló történetekkel (Mátyás király meg az igazmondó juhász, Mátyás király és a székely ember lánya stb.) és állatmesékkel (A kis Gömböc; A Kakas és a pipe; Kacor király, stb.) váltakoznak. A tündérmesék varázslatokkal körülfont szereplői (A zöldszakállú király, A halkisasszony) mellett feltűnik Együgyű Misó, Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj nevetést, derűt sugárzó figurája, Ludas Matyi alakja. Az élő meseszó hangulatát árasztó történeteket át- meg átszövi a líra.

Kate Furnivall: Szentpétervár ékköve

Valentina éppen a családi birtok erdeiben barangol, amikor váratlan és ijesztő események sorozata alapjaiban megváltoztatja az életét. A forradalmárok felrobbantják a nyaralójukat és a húga lebénul. Az arisztokrata származású Valentina Ivanova II. Miklós cár pénzügyminiszterének lánya, s most szembesülnie kell az omladozó cárizmus minden szörnyű következményével. Úgy érzi, meg kell keresnie útját az életben. Közben folyamatosan harcban áll családjával, mivel nem akar fejet hajtani apja akarata előtt, hogy egy előre elrendezett szeretetlen házasságra lépjen a fiatal és tehetős orosz gróffal. Az erős akaratú, lázadó Valentina beleszeret Jens Friisbe, az egyenes jellemű és szenvedélyes dán mérnökbe. Mindent elsöprő szerelmük örökre összeköti az életüket. Mindeközben Szentpétervárott folyamatosak a zavargások. A fényűző nemesség és a munkásosztály között egyre nagyobb a szakadék. A cár és a Duma "egymás torkának esnek", s az elegáns, pazar cári udvarnak meg vannak számlálva a napjai. A szerző érzékletes leírásai szemünk elé tárják a cári Oroszországban zajló forradalom minden árnyoldalát. Letehetetlen, gyors tempójú tanulságos, erős érzelmeket ébresztő olvasmány! Az írónő élménydús és elgondolkodtató történeteit saját családjának sorsa ihlette, mely generációkkal ezelőtt indult a cári Oroszországból.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter: Elsőszülöttek

Az Elsőszülöttek a történelem kezdete óta szemmel tartották az emberiséget, és amikor a Föld elérte a 21. század fejlettségi szintjét, a tettek mezejére léptek. Először végrehajtották az Időtörést, és a bolygót apró darabkáiból újraalkotva kísérleti laboratóriumot hoztak létre egy párhuzamos világegyetem formájában, hogy közelebbről tanulmányozhassák a legkülönbözőbb korokból elhurcolt emberpéldányokat. Azután gigantikus napkitöréssel próbálták eltörölni civilizációnk utolsó nyomát is, de egy páratlan nemzetközi összefogásnak köszönhetően tervük nem járt sikerrel. Most, hogy a Föld végre kezd kilábalni a napvihar okozta természeti és társadalmi zűrzavarból, mind több baljós jel utal arra, hogy az Elsőszülöttek még nem adták föl elpusztításunkra szőtt terveiket. Vajon ezúttal milyen kozmikus "végső megoldást" főztek ki galaktikus boszorkánykonyhájukban? Egy biztos csak: az emberiség túlélésének kulcsfigurája Bisesa Dutt, az egykori ENSZ-katona, aki évtizedes krioálmából ébredve hirtelen ismét az események középpontjában találja magát, élő kapcsot képezve a Föld és a párhuzamos világban új utakat járó párja, a Mir között. Az angol és az egyetemes SF-irodalom két szupersztárjának fantáziája nem ismer határokat, aprólékosan kidolgozott Időodisszeia-ciklusuk befejezéseként egy lélegzetelállító izgalmakat tartogató akcióregényt alkottak, amely azonban a technikai csodák és a pergő cselekmény mellett fontos gondolatokkal is szolgál.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter: Napvihar

2037. június 9. Bisesa Dutt, az ENSZ békefenntartó erőinek hadnagya felbukkan Londonban, öt éwel azután, hogy átzuhant egy párhuzamos világba. Csakhogy a Földön eközben mindössze egyetlen nap telt el, és látszólag senki nem tud arról a jelenségről, amely a bolygó körül darabjaira törte a téridőt. Aztán egy rekordméretű napkitörés szinte megbénítja az emberi civilizációt, és a csillagászok közlik, ez még csak előfutára volt a fenyegető igazi katasztrófának.
Megakadályozható-e a világégés, különösen ha kiderül, hogy egy idegen értelem mozgatja a háttérből a szálakat?

Az SF két élő klasszikusa tovább szövi lebilincselő meséjét az emberi faj újabb Odisszeiájáról, amelyben régről ismert, emlékezetes fordulatok váltogatják egymást kiszámíthatatlanul sorjázó, eredeti ötletekkel.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter: Az idő szeme

Ahogy a titokzatos, idegen eredetű Szemek föltűnnek a Föld körül, az idő és a tér szilánkokra hasad. Így találkozik egy 21. századi ENSZ békefenntartó helikopter legénysége a brit gyarmati hadsereg viktoriánus katonáival, egy visszatérő Szojuz-kabin űrhajósai pedig Dzsingisz kán hódító mongoljaival.
A különös össztörténelmi tabló szereplőit egy rejtélyes rádióadás Babilon ősi városába vonzza, ahol elkerülhetetlenné válik a különböző korok végzetes összecsapása.

Az SF irodalom két nemzedékének két zsenije összefogott, és az eredmény egy olyan mű lett, amely a legmodernebb tudományos elméleteket vegyíti az örökzöld kalandtörténetek egzotikumával és izgalmaival. Semmi kétség, Clarke és Baxter közös új regényét hamarosan a klasszikusok között emlegetik majd.

J. R. Dos Santos: A Végső titok

Egy spanyol paleográfus a Vatikáni Könyvtárban az egyik legrégebbi fennmaradt Biblia-kéziratot, a Codex Vaticanust tanulmányozza. Hirtelen zajt hall a sötétben. Egy alak ráveti magát, és elvágja a torkát. Az olasz rendőrfelügyelő, Valentina Ferro, a híres portugál történész-kriptoanalitikust, Tomás Noronhát hívja segítségül a holttest mellett talált különös üzenet megfejtéséhez. Az esetet két másik gyilkosság követi. A nyomozás során Tomás és Valentina a Biblia rejtélyeinek kanyargós ösvényén találja magát. Ezen az ösvényen pedig eljutnak a Szentföldre, és meg sem állnak az Újszövetség utolsó titkáig. Jézus Krisztus valódi identitásáig. José Rodrigues dos Santos regénye valós adatokon, kutatásokon és idézeteken alapul. A szerző ismét bebizonyítja, hogy a rejtély nagymestere. Az utolsó titok több mint regény: lerántja a leplet az Újszövetség legnagyobb rejtélyéről. Felteszi a nagy kérdést: Vajon mit szólna maga Jézus Krisztus, ha látná, milyen vallás épült az alakja köré? És vajon az egyház hogyan fogadná a visszatérését? Valóban azt tanította-e a tanítványainak, amit ma róla tanítanak? Ki volt ő egyáltalán?

Madeline Hunter: Veszélyes hódító

A 19. századi Angliában játszódó történet főszereplője Audrianna, aki önálló, független nő. Apja egy botrányos összeesküvésben halt meg, ezért a lány elhatározza, tisztázza a férfi nevét. De egyáltalán nem számít arra, hogy szerelmes lesz abba az emberbe, akinek az a célja, hogy bemocskolja az apja emlékét.

Gyűlölet, szerelem, érzékiség, pénzsóvárság és egy vadregényes körülmények között elsülő pisztoly. Mindezek mellett az is szokványos volna, ha a középosztálybeli lány repesne a gazdag kérőért. Nem úgy hősnőnk, Audrianna, aki a háta közepére sem kívánja a mégoly megnyerő lordot, sem az általa ajánlott fájdalomdíjat vagy a tisztességmentő esküvőt. Szokványos volna az is, ha a haragvó családokat a fiatalok között virágzó szerelem mosolygósra békítené. Ám az már mégsem megszokott, hogy a neheztelő ara csak az ágyban enyhül.

A különleges és a szokványos ügyes elegyéből áll össze Audrianna históriája Lord Summerhaysszel a napóleoni idők Angliájából. A lány, aki halálba kergetett apja megtépázott becsületét szeretné helyreállítani pisztollyal hadonászva, olyasmit talál egy fogadóban, amire legvadabb önmarcangolása közepette sem számított. Borzongató vonzalmat egy vadidegen arcban, támaszt az ellenfélben, csiklandó szenvedélyt egy tiltott kerti padon, otthonosságot egy idegen életben, s legfőképp a lélek szeretetét a túlfűtött érzékiségben. Tanulja az életet, tanulja a szerelmet, még ha nem is a legszokványosabb módon…

Edith Templeton: Gordon - Egy pszichiáter szexuális rabságában

Az eredetileg álnéven írt, önéletrajzi szenvedélyregény a második világháború utáni Londonban játszódik. „Szalonképtelennek” ítélt jelenetei miatt botrányt kavart és a korabeli angol cenzúra betiltotta. Először 2001-ben jelent meg a szerző valódi nevén. Templeton hősnője, az elegáns, művelt, épp válófélben lévő Louisa Walbrook életében először ül be egyedül egy londoni kocsmába. Kisvártatva egy ismeretlen hang szólal meg mögötte: „Jöjjön, majd másutt megiszunk valamit!” Louisa engedelmeskedik, és egy órán belül, egy magányos kerti kőpadon a férfi, akinek még a nevét sem tudja, magáévá teszi. Így kezdődik ez az elképesztő szerelmi történet, melynek mágikus vonzása alól a hősnő – s az olvasó – nem képes kivonni magát. Mi késztet egy okos, tapasztalt nőt arra, hogy szó nélkül odaadja magát egy Mefisztó-külsejű idegennek? Hogy néhány hét alatt a férfi minden szeszélyét kiszolgáló rabjává váljon? A testi kapcsolat intim részletei mellett a lélek kitárulkozása jellemzi a regényt. Az olvasó megrázó dráma tanúja lehet, amely nem csupán történeténél, de irodalmi értékénél fogva is maradandó alkotás, visszhangja talán csak a Lady Chatterly szeretőjéhez hasonlítható. Edith Templeton 1916-ban született Prágában. Fiatal lányként vándorolt ki Angliába. Első novellái a The New Yorkerben tűntek fel az ötvenes években, majd sorra jelentek meg regényei Angliában. 1956-ban második férjével, a nepáli királyság ismert kardiológusával áttelepült Indiába, jelenleg az olasz tengerparton, Bordigherában él.

Tracy Chevalier: Hulló angyalok

1901 januárja. Egy nappal Viktória királynő halála után két család látogatja meg egymás mellett álló családi sírját egy divatos londoni temetőben. Az egyik síron az érzelgős angyalszobor, a másikon díszes urna áll. A Waterhouse család mélyen megsiratja az elhunyt királynőt, és foggal-körömmel ragaszkodik a viktoriánus hagyományokhoz. A Coleman család arccal a modernebb társadalom felé fordul. Mindkét család legnagyobb bánatára életük visszavonhatatlanul összefűződik, mivel lányaik a sírkövek mögött örök barátságot kötnek. A lányok lassacskán felnőnek, és az új évszázad nagy változásokat hoz: a lovas kocsik helyét elfoglalják az autók, a gázvilágítás helyett bekapcsolják a villanyt, és Anglia a nyomasztó viktoriánus árnyak után egy napsugarasabb edwardiánus korszakra ébred. Ebben a légkörben történhet meg az, hogy a szépséges Mrs. Coleman kissé nagyobb személyes szabadságot szakít magának, amely azonban tragikus következményekkel jár, és a Colemanek és Waterhouse-ok élete mindörökre megváltozik. A Hulló angyalok két család megrendítő történetének, egy gyerekkori barátság intimitásainak, a szexualitás ébredésének és az ember törékenységének leírása. Ugyanakkor korrajz is, hiszen híven tolmácsolja a történelmi változásokat, bemutatja a nők jogaiért vívott harcot, és könyörtelenül szembesít a hit alapkérdéseivel.

Edith Templeton: A kék óra

A remekül megszerkesztett, rafinált történetek elbeszélője és hősnője az előkelő és intelligens, sok nyelven beszélő Edith, aki a szerelmet, a szexuális gyönyört keresi, aki önszántából szolgáltatja ki magát a férfiaknak, és meglepő nyíltsággal számol be abszurd vonzalmairól és kitárulkozásairól.
„Amit leírtam, szóról szóra megtörtént. Nem választottam szét a valóságot és a fikciót.” A hatvanas években a The New Yokerben megjelenő novelláinak különös, mazochista világával a romantikától és prüdériától mentes, nagyvilági, olykor kissé életunt és cinikus nőfiguráival Edith Templeton valósággal sokkolta olvasóit.
Szerelmi kalandjainak ecsetelése közben hét színes, hiteles, élvezetes korrajzot fest a 20. századról, a harmincas évektől a nyolcvanas évekig, Prágától Bordigheráig, és – életének különböző korszakiban – eleveníti meg egy nem mindennapi nő érzés- és gondolatvilágát.

Bridget Asher: A férjem szeretői

Artie Shoreman igazi szoknyavadász, képtelen ellenállni a nőknek. Mikor jóval fiatalabb felesége, Lucy rájön hazugságaira, elhagyja a férfit. De hamarosan kiderül, hogy hűtlen férje gyógyíthatatlan beteg, már csak hetei vannak hátra, ezért úgy dönt, nem hagyja magára. Visszamegy hozzá, hogy utolsó napjaiban ápolja és megpróbálja enyhíteni szenvedéseit. Egy este, némi alkoholtól felbátorodva, beleolvas Artie hírhedt fekete noteszébe, és rájön, hogy valami nagyon nem stimmel. Ha férje szeretői ott voltak, amikor minden jól ment, akkor most miért nem ők vannak mellette? Hirtelen ötlettel szép sorban felhívja az összes volt barátnőt, hogy azok is vegyék ki a részüket Artie ápolásából. Lucy számára a szeretők felvonulása számos tanulsággal szolgál a férjével kapcsolatban, akinek megbocsátani ugyan nem tud, de magára hagyni sincs szíve. Miközben a nők titkokat osztanak meg egymással, együtt sírnak, együtt nevetnek, és rájönnek, mennyi közös van bennük, szinte új családra lelnek egymásban. Lucy azonban érzi, hogy az igazi meglepetések még hátra vannak...
Bridget Asher felejthetetlen regénye anyákról és lányokról, apákról és fiúkról, mély barátságokról, kedves hazudozókról és szeretnivaló szélhámosokról szól - arról, miért szeretünk valakit minden észérv ellenére is, és a megbocsátás hogyan tudja teljesen megváltoztatni az ember életét. Bridget Asher Floridában él a férjével, aki szeretnivaló, kedves, megbízható, és nem adott okot az írónőnek arra, hogy egykori kedvesei iránt érdeklődjön.

Elizabeth Chadwick: Az első lovag

A regény a még fiatal lány Guinevrát mutatja meg: megtudhatjuk, hogy nem afféle félős úri leányka volt, hanem lovagolni, fegyvert forgatni képes amazon. És Angliáért feleségül ment Arthurhoz, akit tisztelt, becsült és szeretett. De egy vitézségi próbán feltűnt egy ifjú, akit senki nem tudott legyőzni. Akaratuk ellenére egymásba szerettek, és szenvedtek, mert mindketten hű alattvalói voltak a királynak. Mit tehetett ebben a helyzetben Arthur, aki igazságosságáról is híres volt?

Evelyn Lau: Friss hús

A Friss hús Erósz sötét oldaláról szól: elénk tárja azt a helyet, ahol az élvezet fájdalommá alakul, és a fájdalom függővé tesz. Ebben a döbbenetes erejű bemutatkozó novellás kötetben Evelyn Lau először Mary életébe kalauzol minket, aki a barátjáról álmodozik, miközben a kuncsaftja a lábai előtt büntetésért könyörög; Sabina világába, aki beleveszik a Fétis Éj őrjöngő színházába; majd Jane következik, aki reménytelenül várja a házassági ajánlatot, ami meg „fogja” menteni az életét; és végül egy névtelen nő történetét meséli el, aki éjszakánként a húsába vágó szögecses fém karkötővel tér nyugovóra. Ütős, költői, és mélyen felkavaró. A Friss hús azokat a sötét helyeket borítja fénybe, ahol az ártatlanság nyomtalanul eltűnik, és ahol a szerelem egzotikus.

Evelyn Lau: Szökevény

Egy kamaszlány titokban szenvedélyesen naplót ír. Leírja a gondolatait, kiírja magából a fájdalmát, az írással vigasztalódik, az írásba menekül. Írásfüggõ. Egy ajtó becsapódik mögötte. De visz-e valahová az út, amelyet ettõl kezdve csak a kanyargó betûk tintakék ösvénye jelez? A hullámzó tetejû, hajlékony falú, a metadon sárgás ködében úszó szobákon, az ideggyógyintézet fehér falú gumiszobáján, a ki tudja, hányadik furgon elfüggönyözött hátsó ülésén, miközben gyors mozdulattal melltartójába gyûri a tízdollárost, az álmosító tantermeken, a pszichiáter süppedõs fotelú rendelõjén, a hidegen csillogó, parfümillatú Broadway sarkán, a cigarettacsikkek borította alagsori albérleten, a hányásszagú reggeleken és fogvacogtató éjjeleken át? Van-e otthon, ahová hazavezethet?

Evelyn Lau, a sikeres, kanadai írónő tizennégy évesen elszökött hazulról. Az egyetlen dolog, amit magával vitt, a naplója volt. E naplófeljegyzésekből született meg a Szökevény , íróvá válásának hiteles és sok szempontból tanulságos története.
„Lehetne belőlem Kanada egyik leghíresebb írója, vagy egy drogos, de bele is halhatok. Ezek a lehetőségek.”

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály 1830-ban játszódó, öt felvonásos színjátékának fő alakjai Csongor és Tünde. Számukra a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás. Így lesznek halandók halhatatlanok...

Elizabeth Goudge: Holdhercegnő

" Egy röpke pillanatig Maria úgy gondolta, egy kis fehér lovat látott, lobogó sörénnyel és farokkal, büszkén magasra emelt fejjel, amely mintha megtorpant volna röptében, mikor meglátta őt. " Maria Merryweather idegenként kerül Holdföldére, ám a Holdhercegnő és csodálatos fehér lova legendája hamar elvarázsolja. Elhatározza, hogy visszaállítja a völgy békéjét és boldogságát. Márpedig, ha ő valamit elhatároz... - J.K. Rowling kedvenc könyve végre megjelenik magyarul is.

Michael Ende: A Végtelen Történet

Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, „Tedd azt, amit akarsz” túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné.

Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle. A most új köntösben megjelenő könyv remélhetőleg további rajongókra talál majd.

Emmanuelle Arsan: Emmanuelle

A ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el „az évszázad erotikus regénye” címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga „erotikái zsenialitásával”, kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi – aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel.

Lewis Gannet: Szükségállapot

Bomba robban egy utasokkal zsúfolt New York-i buszon, majd egy elegáns színház nézőit tizedeli meg pokolgép. Aztán egy iskola kövekezik, és egy magányos kamikaze az FBI központját is földig rombolja.
New York retteg: az ismeretlen merénylők pokolian felkészültek és bárhol lesújthatnak – senki sincs biztonságban. Bár Anthony Hubbard, az FBI terroristaellenes egységének vezetője minden emberével igyekszik megtalálni a láthatatlan ellenséget, nem jut eredményre. Ahogy újabb és újabb bombák robbannak a városban, a hadsereg egyik parancsnoka megelégeli a nyomozás lassúságát, és saját kezébe veszi az ügyet. Kihirdetik a szükségállapotot, New Yorkot tankok és katonák lepik el.
Totális háború kezdődik a metropoliszban, de a helyzet nem változik, sőt, úgy tűnik, mintha pontosan ez lenne a titokzatos merénylők célja…

Betiltott könyvek Magyarországon, 1945.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M.E. számú rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről.

Csalog Zsolt: Cigányon nem fog az átok

"Én aszondom: íllyen jó világ soha nem vót! Meg nem is lessz íllyen még másik:
De viszonyt íllyen hazug világ se vót még soha.
Mer ma annyit tud a níp hazunni, amennyi csak belefér! Jaj istenem!
Ezelőtt nem hazudott ennyit az emberisíg.
Például én is: csak hazúdtam, hogyha hasznom vót benne. Ha nem vót benne hasznom, akkor én feleslegesnek láttam! Hát ha hasznom vót benne, jó, akkor igen. De amugy?
Én a gyerekekkel is így vótam: lehetett az a gyerek akar míllyen rossz, csináhatott akar mit, nem bántam – de ha hazúdott, azír NAGYON haragudtam!
Hár mír kell hazudni?! MÍR kell eggyik embernek a másikat hazusággal tartani?! Ezt én SOHA nem bírtam megérteni. Pedig most ez lett a divat. Jó, igaz: legtöbb úgy lehet vele, hogy hát haszna van benne.
Csalog Zsolt új kötetében egy bölcs cigányasszony mesél mozgalmas életéről, mulatságos – sokakat nyilván meg is botránkoztató – szókimondással.

Carl Sagan: Az Éden sárkányai

Ennek a könyvnek az olvasásába az a humán beállítottságú olvasó is bátran belevághat, aki egyébként szent borzalommal vagy lemondó nosztalgiával és egyre halványuló középiskolai emlékekkel gondol századunk mind áttekinthetetlenebbül burjánzó tudományos fejlődésére. Carl Sagan ugyanis, a nemzetközi hírű amerikai csillagász és kozmoszkutató azok közé a ritka természettudósok közé tartozik, akik nemcsak messze túllátnak szaktudományuk keretein, hanem tudásukat élvezetes és érthető formában meg is tudják osztani a laikus érdeklődőkkel, mint a magyar televíziónézők is meggyőződhettek róla, ha látták A kozmosz című sorozatot.

Mikor és hogyan alakult ki, hogyan működik és mi is voltaképpen az emberi intelligencia? A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át és gondolja végig a tárgy lehetséges összefüggéseit, korántsem laikusként ugyan, mégis távolabbról és ezért merészebben, mint azok a szaktudósok, akiknek kutatásait, kísérleti eredményeit menet közben ismerteti. Sagan mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, épp ezért vizsgálódásaiba belevonja az emberiség mítoszait is, és igen elmésen mutatja ki bennük - például Mózes V. könyvében - az intelligencia mai tudományos ismereteink szerinti evolúciójának metaforáit. A hüllők iránti ősi ellenszenvünk eredetétől kezdve az alvás és az álom funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ; és a legkalandosabbnak tetsző hipotéziseknek is súlyt és távlatot ad az a felelősségtudat, amely Sagan fejtegetéseinek kiindulópontja: hogy tudniillik az emberi intelligencia teremtett olyan új feltételeket az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni, és ezért az egész emberi nem fennmaradása múlhat rajta, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével - amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.

John D. Barrow: A világegyetem születése

Barrow, korunk egyik legkiválóbb kozmológusa, a University of Sussex professzora elegáns könnyedséggel mutatja be, mi történhetett a Világegyetem születésekor, az ősrobbanás, a Nagy Bumm első három percében. A kezdet kezdetén a Világegyetem nem volt más, mint a sugárzások tüzes pokla, ahol oly nagy volt a forróság, hogy még atomok sem létezhettek. Hogyan, miért és mikor vette kezdetét a Világegyetem története? Hogyan jött létre az anyag, a tér és az idő? Melyek a legújabb elméletek a Világegyetem keletkezésének lehetséges módjáról? Milyen kapcsolatban van saját létezésünk a Világegyetem történetével?

Charlie Chaplin: Életem

Emberi beszámoló az emberségről. Ez Charles Chaplin önéletrajza. Keresetlen őszinteséggel írja le keserves gyermekkorát, küzdelmeit és vívódásait, sikereit és kudarcait, művészi pályafutását és magánéletét, szerelmeit, csalódásait, reménységeit. Szerényen, de művészete tudatában fogadja, hogy szárnyra kapja a világhír, milliók kedvence lesz, filmjei milliós bevételeket érnek el, és meghozzák a gazdagságot, de változatlanul a kisember kínjait és örömeit ábrázolja a vásznon. A sok ünneplésre ismét csalódás, meghurcoltatás következik; összeütközésbe kerül a hivatalos Amerikával, úgy érzi, a közönség sem a régi már. Kedvét veszti, és visszatér Európába. Harmadik feleségével és nyolc gyermekével Svájcban telepszik le. Erről szól a könyv, de több ennél: művészi hitvallás, bátor emberi kiállás. Jellegzetes karcolatokban fest le nagy egyéniségeket, akikkel összehozta a sors: Churchillt, Einsteint, Nizsinszkijt, Rooseveltet, filmsztárokat, írókat és más politikai és művészi nagyságokat. Aki nevetett és könnyezett Chaplin filmjein, önéletírását is bizonyára érdeklődéssel olvassa majd.

Iny Lorentz: A hagyaték

A Rajna menti várban Marie boldogsága nem is lehetne teljesebb: oly sok megpróbáltatás után második gyermekét várja. A családdal töltött nyugodt napoknak azonban egy váratlan esemény vet véget, s a fiatalasszony gonosz cselszövés áldozata lesz: halálos ellensége, Hulda von Hettenheim, hogy gyermekei jövőjét busás örökséggel biztosítsa, elraboltatja őt, majd kicseréli Marie újszülött fiát saját lányára. E gaztett csupán terve első része. Marie-t egy kereskedő kényére-kedvére bízza, aki hosszú és viszontagságos út után orosz földre adja el rabszolgának. Így kerül Marie egy moszkvai fejedelem házába szoptatós dajkának a kis trónörökös mellé. Ezúttal is, mint mindig, az esze segíti át a nehézségeken, s ennek köszönheti, hogy úrnője barátságát elnyerve sikerül elhagynia az országot. De vajon hazajuthat-e, és visszaszerezheti-e a kisfiát? Bosszút állhat-e Huldán? És mi történik Michellel, aki halottnak hiszi feleségét? A kötet Iny Lorentz nagy sikerű regényfolyamának harmadik része, A szajha és A várúrnő folytatása.

Jane van Lawick Goodall: Az ember árnyékában

Dr. Jane 1960-ban kezdte tanulmányozni a vad csimpánzok viselkedését Tanzániában, amit akkor még Tanganyikának hívtak. Az ember árnyékában az első pár év tapasztalatait osztja meg velünk. A könyvből megtudhatjuk, hogy Jane Goodall hatására derült ki, milyen keskeny a határvonal az emberek és a csimpánzok között.

Dan Brown: Angyalok és démonok

A világ legnagyobb tudományos kutatóintézetének - a svájci Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire-nek (CERN) - nemrégiben sikerült előállítania az első antianyag-részecskékből álló atomot, az antihidrogént. Az antianyag mindenben megegyezik a fizikai anyaggal, kivéve, hogy olyan részecskékből áll, amelyek elektromos töltése pontosan az ellenkezője a normális anyag részecskéinek. Az antianyag az ember által ismert leghatalmasabb energiaforrás. Százszázalékos hatékonysággal szabadítja fel az energiát (az atom-maghasadás 1,5%-os hatékonyságával szemben). Az antianyag nem bocsát ki szennyeződést vagy sugárzást, és egyetlen cseppje egy egész napra biztosítja New York teljes áramszükségletét. Mindössze egy baj van vele... Az antianyag erősen instabil. Azonnal begyullad, amint érintkezésbe kerül valamivel... akár csak a levegővel is. Az antianyag egyetlen grammja egy 20 kilotonnás atombomba energiájával rendelkezik - ekkora méretű bombát dobtak le Hirosimára. Ez idáig csak nagyon kis mennyiségű (egyszerre néhány atomnyi) antianyagot tudtak előállítani. De a CERN most áttörést ért el a legújabb antiproton-lassítóval - ez a fejlett antianyaggyártó berendezés jóval nagyobb mennyiségek előállításával kecsegtet. Egyetlen kérdés maradt: ez a roppant illékony anyag vajon megmenti-e a világot, vagy belőle készül majd minden idők legpusztítóbb fegyvere?